//Kapuban//
//Nirs-Saga//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hogy mire teremtették Rh'onhant az istenek, arról lehetne vitatkozni, de az biztos, hogy az életcélját már megtalálta. Hiszen mi más lenne az élet értelme, ha nem ez? Nézni, ahogy Nirs arcán a düh és fájdalom százszor több árnyalata fut át, mint amit bármilyen ütés is okozhatna...
A tompa fájdalom, amit a Thargodrym ökölcsapásai okoznak, mintha ott se lenne, elnyomja a vegytiszta káröröm és csillogó arany élvezet, amit az okoz, hogy a sértései elérik a várt hatást. Az sem zavarja, ha Nirs kiüti, hiszen van benne egy (talán téves) hit, hogy amaz gyáva lenne bármit is csinálni az eszméletlen őrrel. A legnagyobb fájdalmat pedig az ébredés utáni röhögőgörcs okozná, mikor visszaemlékszik a történtekre.
Látja, ahogy a másik emeli az öklét, ám nem zavartatja magát, folytatja a sértegetést tovább, ami jobb védelemnek bizonyul, mintha fizikailag próbált volna kitérni az ütés elől. Ugyanis az egyik sértés még jobban betalál, mint az összes többi.
Ez egy alkalmas pillanat lehet arra, hogy bepillantsunk Rh'onhan személyiségébe, felfedezzük a kreativitását és az őszinteségről szóló nézeteit. Érdemes tudni, hogy jobban érdekli őt a hatás, mint az, hogy legyen mivel alátámasztani, ám tisztában van azzal, hogy az alappal rendelkező hazugságok sokkal hihetőbbek, és jelen esetben valószínűleg fájdalmasabbak is lennének.*
-Szerinted miért lovagolt ki mindenórás állapotban? A nők általában nem az út szélén szeretnek megszülni, ha nincs mitől félteniük a gyereküket otthon.
*Varjúra emlékeztethet rekedt, károgó hangja, ami természetesen csöpög a gúnytól.*
-Néhanapján ülj be a Korsóba álruhában, és hallgass bele, hogy mit beszélnek a népek. Megkérdőjelezik, hogy hogy lehet valaki olyan hülye és vak, mint te. Például mikor ellátogatott a Vashegyre az a wegtoreni bájgúnár, valami báró, üzletet kötni. Rövidesen utána kilovagolt a megbecsült úrnőnkkel, akit azután szalmával teli hajjal, gyűrött ruházattal láttam visszajönni.
*Elmosolyodik, ez akkortájt történt, amikor begyulladt a heréje, és pont jókor jött felváltani Waldrant, hogy elsétáljon a meglehetősen zaklatott állapotú lány mellett.*
-Aztán nézzük csak... Valami lombzabáló elf is eljött Amonra, ő is Kagaenaet kereste, bár Aenae-nek szólította, és valami olyasmit mondott, hogy régről ismerik egymást.
*Most már eltűnt az él a hangjából, bár még mindig mosolyogva beszél. Valahogy úgy érzi, hogy ha tárgyilagosan felhomályosítja Nirst, akkor az hihetőbbé teszi a mondanivalóját.*
-És ez a kettő csak azok, akikről személyesen tudok. Persze a Korsóban minden második részeges azt állítja, hogy megbaszta a Vashegy úrnőjét, de van pár hitelesebbnek hangzó sztorijuk is. Amúgy meg kérdezd Waldrant, tegnap Aenae nélkül visszatért a Vashegyre.
*Bár korábban fontolgatta, hogy miután itt végeztek, nemes egyszerűséggel hátbalövi a Thargodrymet, úgy érzi, hogy ez így sokkal szórakoztatóbb lesz. Ekkorra már össze is szedte magát, és hacsak Nirs nem dönt úgy, hogy folytatja az ütlegelést, újra a falnak dől.*
-Na részemről oda mész, ahova akarsz. De ha még egyszer kezet mersz emelni rám, mikor őrködöm,
*Válik fenyegetővé a hangja*
-le foglak lőni, elültetem a tökeidet egy virágágyásba, és meglocsolom őket a véreddel.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.08.18 14:22:07, a következő indokkal:
Kérésre.