//A kapun túl//
//Hubin innen//
*A levélről tud amit Cha'yss Doráéknak adott, de annak tartalmáról nincs tudomása. Így azt sem tudja, hogy a báró már előadta a kancellár kedvenc írnokának és segédjének amit arról a gazemberről tud. Ettől függetlenül talán akkor sem tekintene el attól, hogy Cha'yss neki is beszámoljon. A jó kancellár imádja a bürokráciát. Most pedig, Doráékról hallva, nem tud elfojtani egy megkönnyebbült sóhajt. Talán nem is akarja.*
- Íme, ismét én tartozom hálával neked. Köszönöm a jó híreket és figyelmességed.
*Amikor pedig a báró meglepetten néz rá a látszólag ártatlanul elejtett megjegyzésére, az olyan Hubinak, mintha hájjal kenegetnék. Apró, jelentéktelen győzelem ez, de mégis valami. Annyira, hogy a bárón hirtelen őszinteségi roham lesz úrrá, Hubi pedig megelégedve hallgatja, hogy Cha'yss valóban érzelmeket táplál Aenae irányába. Aztán rajta a sor, hogy egy lapos pillantást vessen a másikra. A folytatás már nem olyan, mint amire számított. Ha vendégük őszintén beszél, akkor ezen érzelmek mögött színtiszta érdek áll. Egyetlen szó vagy arcizomrándulás nélkül hallgatja végig a vallomást, a végén bólint egyet.*
- Kiváló gondolat. *jegyzi meg a hintóval kapcsolatban, bár majdnem felrobban a dühtől. Hogy a hintót, az ő hintóját meg kelljen osztani azzal a kis fruskával? Hogy akkor használhassa ha Aenae éppen nem tart rá igényt? Hát hogy? De ezt ráér tisztázni, fontosabb kérdések merültek fel. Lassan szembe fordul a báróval, végigsimít a szakállán és hümmög egyet.*
- Úgy érzem, márpedig az ilyen megérzéseim ritkán csalnak meg, hogy több közös van bennünk, mint amennyi dologban eltérnek nézeteink. Ezért, és mert megtiszteltél őszinteségeddel, engedd meg, hogy én is az legyek veled. A Vashegy kancellárja vagyok, így szinte egészen biztos vagyok benne, hogy kérésed teljesíteni tudom. Abban is biztos vagyok, hogy ez nemcsak a te, de az én érdekeim is szolgálná, elvégre bizonyos értelemben üzlettársakká avanzsálunk így.
*Előveszi a pipáját és míg szöszmötöl vele, folytatja a megkezdett gondolatot.*
- Ugyanakkor, mint mondottam volt, a Vashegy kancellárja vagyok. Amon Ruadh és a környező vidékek mindenkori ura vagy úrnője után a második ember ezen a vidéken. Ez rendkívüli felelősséggel jár és bizony nem kis hatalommal. De csak a második vagyok. Esküvel köteleztem el magam a nagyasszony boldog emlékű atyjának és ezen eskü köt a nagyasszonyhoz is.
*Felizzik a dohány a pipában, Hubi kifújja a füstöt és ezzel egy időben könnyedén teszi hozzá, mintha valami lényegtelen részhez ért volna mondandójában.*
- Amit kérsz tőlem, a lényeget tekintve, árulás. *szélesen elmosolyodik* Ennél sokkal kevesebbért is kerültek már a Gödörbe. Kötelességem szólítani az őrséget, lefogatni téged, hogy megfelelhess majd azokra a kérdésekre amiket ilyen esetben fel szoktunk tenni. És hidd el, kellemetlen kérdések azok. Mint ahogy az a mód sem kellemes ahogy megkapjuk a válaszokat.
*Ezt könnyen lehet fenyegetésnek, esetleg figyelmeztetésnek venni, de Hubi olyan jókedvűen adja elő, mintha korunk képzőművészetének felkapott irányzatairól cserélnének eszmét.*
- És bár hiszem, hogy őszinte szerettél volna lenne, úgy érzem, hogy ez mégsem sikerült maradéktalanul. Talán azért, mert magad sem vagy biztos benne, hogy mi lenne igaz.
*Ha Cha'yss közbe szeretne vágni, hogy ő jobban tudja, hogy mit akar, mint egy idegen, Hubi tesz egy türelmet kérő kézmozdulatot.*
- Ne vedd rossz néven őszinte szavaim, de most nem úgy beszélek veled, mint Arthenior megbecsült polgárával, Wegtoren nemesével, hanem mint egy idősebb, tapasztaltabb férfiú a fiatalabbal. Barátként. Kérlek...
*Int, hogy induljanak és már az erőd felé tartva folytatja.*
- Már a Kancellárián támadtak bizonyos sejtéseim, apró jelekre figyeltem fel és az imént - talán akaratodon kívül - megerősítettél benne, hogy valószínűleg nem tévedek. *kuncog egyet* Azt persze a vak is látja, hogy a nagyasszonynak fontos vagy és nemcsak barátként vagy megmentőjeként tekint rád. Bár ez utóbbinak akár köze is lehet az ő érzelmeihez. Azonban, és ezt talán magadnak sem mered bevallani, ő sem közömbös számodra.
*Itt Cha'yss-ra mosolyog, majdhogynem kacsint egyet, így a báró kikövetkeztetheti, hogy az a megjegyzés amire felkapta a fejét, jól kiszámított volt.*
- Kereskedő vagy, az üzlet fontos számodra. Nyerni akarsz. És ha lehetőséged van rá, miért ne arathatnál kettős diadalt? Rajtad áll.
*Megáll az erőd udvarán, ismét szembe fordul a báróval, a pipát kiveszi szájából.*
- Nos, azt javallanám, hogy az ajánlatod egyelőre helyezzük talonba. Vacsoraidő van és úgy tartják, hogy fontos kérdésekben üres gyomorral dönteni szerencsétlen dolog. A szobád *int jobbra* arra találod, a szolgálók útba igazítanak.
*Mert azt talán a báró sem gondolja, hogy a kancellár lesz az inasa.*
- A nagyasszony lakosztályát pedig arra. *mutat a másik irányba* Ha elfogadsz tőlem egy baráti tanácsot, most ott keresed a felfrissülést.