Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 566 (11301. - 11320. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
11320. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:25:50
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:25:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//Kapunál//
*Renna kelletlenül bár, de követi társai példáját, s leakasztja válláról a tegzet, és szeretett íjával együtt a többi levetett fegyver mellé helyezi. Tőrét is kirántja övéből, bár ettől annyira nem fájdalmas megválnia, mint gondosan és szépen faragott íjától, s tollas, elegáns és gyilkos nyílvesszőitől. Nem is tudja, mikor mozgott utoljára ezek nélkül, s enyhe, feszült gyomorgörcs lesz úrrá rajta, ahogy hátrahagyja őket.*
- Csak kapjam vissza őket...
*Motyogja alig hallhatóan, s bizalmatlanul tekint a nyíló kapu felé, s hasonló gyanakvással fürkészi azt a bizonyos férfit is, aki az előbb Yagnar irányába küldött egy vesszőt.*
~De nagy a pofája itt a falak mögött.~
*Gondolatait megtartja magának, csupán összeszorítja sötét ajkait, s komor, kifejezéstelen arccal halad a többiekkel. Persze azért egy gyors pillantással megnézni magának ezt a kapuőrt.
Fegyverének elvétele jól rányomta a bélyeget a hangulatára, szinte mezítelennek érzi magát nélküle. Így, hogy nincs miért vállához nyúlnia, körültekintőbb, óvatosabb és tartózkodóbb még az eddigieknél is. Idegen helyen van, idegenek között, egy számára ismeretlen világban.*
~Sózott disznó.~
*Jut eszébe az alig pár perce kimondott szó, amely hatására ismét visszatér arcába az élet. Talán mégis csak megéri erre a pár órára hátrahagynia fegyvereit.*
//Kapunál//
*Renna kelletlenül bár, de követi társai példáját, s leakasztja válláról a tegzet, és szeretett íjával együtt a többi levetett fegyver mellé helyezi. Tőrét is kirántja övéből, bár ettől annyira nem fájdalmas megválnia, mint gondosan és szépen faragott íjától, s tollas, elegáns és gyilkos nyílvesszőitől. Nem is tudja, mikor mozgott utoljára ezek nélkül, s enyhe, feszült gyomorgörcs lesz úrrá rajta, ahogy hátrahagyja őket.*
- Csak kapjam vissza őket...
*Motyogja alig hallhatóan, s bizalmatlanul tekint a nyíló kapu felé, s hasonló gyanakvással fürkészi azt a bizonyos férfit is, aki az előbb Yagnar irányába küldött egy vesszőt.*
~De nagy a pofája itt a falak mögött.~
*Gondolatait megtartja magának, csupán összeszorítja sötét ajkait, s komor, kifejezéstelen arccal halad a többiekkel. Persze azért egy gyors pillantással megnézni magának ezt a kapuőrt.
Fegyverének elvétele jól rányomta a bélyeget a hangulatára, szinte mezítelennek érzi magát nélküle. Így, hogy nincs miért vállához nyúlnia, körültekintőbb, óvatosabb és tartózkodóbb még az eddigieknél is. Idegen helyen van, idegenek között, egy számára ismeretlen világban.*
~Sózott disznó.~
*Jut eszébe az alig pár perce kimondott szó, amely hatására ismét visszatér arcába az élet. Talán mégis csak megéri erre a pár órára hátrahagynia fegyvereit.*
11319. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-17 18:12:50
Üzenet elküldve: 2021-01-17 18:12:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
- Az Ősök Szellemei...
*Ízlelgeti ezt a kifejezést Relael, aki látszólag jobban meg is barátkozik ezzel, mint a jelenleg ismert istenségekkel.*
- Érdekelne. Mesélnél erről kicsit? Érdekelnek a tharg szokások, talán jobban is mint a városi élet, de úgy vettem észre, hogy nincs jelentős különbség az itteni életmódban, mint az arthenioriban.
*Learon persze észreveheti rajta, hogy legutóbbi találkozásuk óta sokat változott. Nem csak izmosodott, de ruháit, és haját is igyekezett ahhoz igazítani, amit az amoni asszonyokon látott.*
- Neked is van olyan tharg rúnád, mint Alyonak? Ez a szokás él még?
*Figyelmesen meghallgatja az említett lány leírását, közben aprókat biccentget maga elé. A bamba tekinteten mosolyog orra alatt, de nem tesz rá megjegyzést.*
- Értem. Elég jellegzetes ez a sárgás árnyalatú szem itt a barbárok körében.
*Mondja ki észrevételét, amihez semmi egyéb konklúzió nem párosul, csupán keresi az okát ennek a különös szemszínnek.*
- Tényleg?
*Lepődik meg látványosan, majd Learon karjának mustrálásába kezd, és bátorkodik a férfi mellé lépni, hogy saját cingár karját oda mérje. Az ő ereje még mindig semmi akár Learonéhoz képest, hiába a fejlődés ilyen téren, ezért őszintén lenyűgözi, hogy egy nő ilyen eredményt tud elérni.*
- Nem semmi. A tharg nők mind ilyen erősek?
*Sfetts bácsira csak bőszen bólogat, neki is a szívébe lopta magát az öreg gnóm, pedig igazán nem töltöttek el sok időt együtt.*
- De, szívesen veled tartanék. Örömmel látnám a bácsi kedves arcát ismét. Tényleg, ha már bor, Learon mennyi borod van? Esetleg eladásra is tudsz szánni belőle?
*Kicsit meglepődik amikor a pásztor rákérdez, hogy kié a kislány, hiszen Relael azt hitte ez teljesen egyértemű.*
- Nos, az enyém. Bájos egy gyermek, de tényleg. Szokatlanul nyugodt is, ahhoz képest milyenek szoktak lenni a csecsemők. Félek, hogy valami betegség, vagy ilyesmi, hiszen olyan kicsiként is született.
*Bár Relael hangulatának nem tett jót a gyermek születése, meg a terhesség sem, ugyanakkor tagadhatatlanul szereti csemetéjét, és ez ellágyuló hangjából is jól kivehető.*
- Az Ősök Szellemei...
*Ízlelgeti ezt a kifejezést Relael, aki látszólag jobban meg is barátkozik ezzel, mint a jelenleg ismert istenségekkel.*
- Érdekelne. Mesélnél erről kicsit? Érdekelnek a tharg szokások, talán jobban is mint a városi élet, de úgy vettem észre, hogy nincs jelentős különbség az itteni életmódban, mint az arthenioriban.
*Learon persze észreveheti rajta, hogy legutóbbi találkozásuk óta sokat változott. Nem csak izmosodott, de ruháit, és haját is igyekezett ahhoz igazítani, amit az amoni asszonyokon látott.*
- Neked is van olyan tharg rúnád, mint Alyonak? Ez a szokás él még?
*Figyelmesen meghallgatja az említett lány leírását, közben aprókat biccentget maga elé. A bamba tekinteten mosolyog orra alatt, de nem tesz rá megjegyzést.*
- Értem. Elég jellegzetes ez a sárgás árnyalatú szem itt a barbárok körében.
*Mondja ki észrevételét, amihez semmi egyéb konklúzió nem párosul, csupán keresi az okát ennek a különös szemszínnek.*
- Tényleg?
*Lepődik meg látványosan, majd Learon karjának mustrálásába kezd, és bátorkodik a férfi mellé lépni, hogy saját cingár karját oda mérje. Az ő ereje még mindig semmi akár Learonéhoz képest, hiába a fejlődés ilyen téren, ezért őszintén lenyűgözi, hogy egy nő ilyen eredményt tud elérni.*
- Nem semmi. A tharg nők mind ilyen erősek?
*Sfetts bácsira csak bőszen bólogat, neki is a szívébe lopta magát az öreg gnóm, pedig igazán nem töltöttek el sok időt együtt.*
- De, szívesen veled tartanék. Örömmel látnám a bácsi kedves arcát ismét. Tényleg, ha már bor, Learon mennyi borod van? Esetleg eladásra is tudsz szánni belőle?
*Kicsit meglepődik amikor a pásztor rákérdez, hogy kié a kislány, hiszen Relael azt hitte ez teljesen egyértemű.*
- Nos, az enyém. Bájos egy gyermek, de tényleg. Szokatlanul nyugodt is, ahhoz képest milyenek szoktak lenni a csecsemők. Félek, hogy valami betegség, vagy ilyesmi, hiszen olyan kicsiként is született.
*Bár Relael hangulatának nem tett jót a gyermek születése, meg a terhesség sem, ugyanakkor tagadhatatlanul szereti csemetéjét, és ez ellágyuló hangjából is jól kivehető.*
11318. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:28:08
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:28:08
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsorán és Hubin túl - távozás//
*Már indultak volna Nyikhajjal, amikor megjelenik a báró és utasítja őket három ló felszerszámozására. A fickó elégedettnek tűnik, de biztosan nem fogja őket beavatni, hogy minek örül annyira. Az egykori tengerésszel derűsen találgatják, hogy mi lehet az öröm oka miközben felszerelik a lovakat, de vigyáznak, nehogy a báró meghalljon ezekből valamit. A legmerészebb teóriák között szerepel, hogy biztosan remek éjszakája volt a wegtoreninek, amit minden bizonnyal nem egyedül töltött el. Bezzeg nekik nem jutott egy tenyerestalpas cseléd se, aki az ágyukat melegítette volna. Erről aztán eszébe jut Win és Mik is elhallgat egy kis időre és csak mosolyog, mint a vadalma.
Aztán a kapunál megállnak, ha minden igaz, de a báró valami pecsétes passzust lobogtatva állnának tovább. Az úton előre engedik a bárót és mögötte lovagolva, csendben haladnak Arthenior felé. Mik reméli, hogy még az éjszaka beállta előtt hazaérhetnek és ezen az estén már nem egyedül kell ágyba bújnia.*
*Már indultak volna Nyikhajjal, amikor megjelenik a báró és utasítja őket három ló felszerszámozására. A fickó elégedettnek tűnik, de biztosan nem fogja őket beavatni, hogy minek örül annyira. Az egykori tengerésszel derűsen találgatják, hogy mi lehet az öröm oka miközben felszerelik a lovakat, de vigyáznak, nehogy a báró meghalljon ezekből valamit. A legmerészebb teóriák között szerepel, hogy biztosan remek éjszakája volt a wegtoreninek, amit minden bizonnyal nem egyedül töltött el. Bezzeg nekik nem jutott egy tenyerestalpas cseléd se, aki az ágyukat melegítette volna. Erről aztán eszébe jut Win és Mik is elhallgat egy kis időre és csak mosolyog, mint a vadalma.
Aztán a kapunál megállnak, ha minden igaz, de a báró valami pecsétes passzust lobogtatva állnának tovább. Az úton előre engedik a bárót és mögötte lovagolva, csendben haladnak Arthenior felé. Mik reméli, hogy még az éjszaka beállta előtt hazaérhetnek és ezen az estén már nem egyedül kell ágyba bújnia.*
11317. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:21:54
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:21:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsorán és Hubin túl - távozás//
*Szerencsésnek mondhatja magát, hogy sikerült ilyen simán távoznia. Annak pláne, hogy nem kellett még a kancellárral sem paroláznia egyet és Aenaevel is könnyedén ment a búcsúzás. Már így is tovább maradt, mint szeretett volna. A birtokát majd megnézi máskor, de most összeszedi a csatlósait és irány Arthenior. A tharg lánytól kapott lovak pedig meggyorsítják az utat, minden csodásan alakul.
Összeszedi Nyikhajt és Miket, egyáltalán nem érez bűntudatot, hogy nem gondoskodott róluk, a két férfi biztosan feltalálta magát. Amikor pedig megtalálta őket, szűk szavakkal utasítja őket a lovak felszerszámozására és indulásra.
Minden a terv szerint alakult, talán még jobban is és fáradozásaiért cserébe máris gazdagabb lett egy - ki tudja milyen - földdarabbal, de majd elgondolkodik arról, hogy mire is lehetne használni. Vagy kiadja Aztyannak, hogy találjon ki valamit. Végül is azért fizeti.
Jó lesz már visszatérni végre a városba és a megszokott életébe, mert az elmúlt hatok elég mozgalmasra sikerültek.
A kapunál előkeresi a passzusát, amely gyors és nem elhanyagolhatóan háborítatlan távozást teszik elérhetővé és egyszerűen felmutatva a strázsának hagyná el az erődöt és ezután a tharg földeket is, hogy a lehető legrövidebb úton Artheniorba lovagoljanak.*
*Szerencsésnek mondhatja magát, hogy sikerült ilyen simán távoznia. Annak pláne, hogy nem kellett még a kancellárral sem paroláznia egyet és Aenaevel is könnyedén ment a búcsúzás. Már így is tovább maradt, mint szeretett volna. A birtokát majd megnézi máskor, de most összeszedi a csatlósait és irány Arthenior. A tharg lánytól kapott lovak pedig meggyorsítják az utat, minden csodásan alakul.
Összeszedi Nyikhajt és Miket, egyáltalán nem érez bűntudatot, hogy nem gondoskodott róluk, a két férfi biztosan feltalálta magát. Amikor pedig megtalálta őket, szűk szavakkal utasítja őket a lovak felszerszámozására és indulásra.
Minden a terv szerint alakult, talán még jobban is és fáradozásaiért cserébe máris gazdagabb lett egy - ki tudja milyen - földdarabbal, de majd elgondolkodik arról, hogy mire is lehetne használni. Vagy kiadja Aztyannak, hogy találjon ki valamit. Végül is azért fizeti.
Jó lesz már visszatérni végre a városba és a megszokott életébe, mert az elmúlt hatok elég mozgalmasra sikerültek.
A kapunál előkeresi a passzusát, amely gyors és nem elhanyagolhatóan háborítatlan távozást teszik elérhetővé és egyszerűen felmutatva a strázsának hagyná el az erődöt és ezután a tharg földeket is, hogy a lehető legrövidebb úton Artheniorba lovagoljanak.*
11316. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:45:42
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:45:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//Kapunál//
*Egyhamar a kapuhoz érkeznek, s meglehet, hogy egy rosszabb napján a fegyvert nem letenni szándékozna, hanem az őr hátában elhelyezni, mint nemes nyughely, most azonban túl jó kedve van ahhoz, hogy bármin is fennakadjon. A bőséges zsákmány kárpótolja mindenért, s valahol meg is érti az elővigyázatosságot. Furcsa is számára, hogy Artheniorban semmi ilyesmi nincs, s mindenki ki-be járkálhat. ~Talán egyszer azt is kifoszthanánk. Ha már úgysem őrzik.~ Persze csak egy kusza gondolat. Az őr szavai mosolyt csalnak arcára, s bár legutóbb, mikor itt járt egy sokkal másabb kapuálló fogadta, nyilván nem lehet mindig szerencséje. Összeszedi a fegyvereit, s szépen a kupacra helyezi, majd segít Yagnarnak a szekérrel, bár nem hiszi, hogy azon sok mindent találhatnának.*
-Egy erőd, mi?
*Hümmög egy nagyot, mióta a megérkezett a hegyen túlról, igazi erődöt nem nagyon volt szerencséje látni, így kíváncsian várja, hogy vajon tényleg áthatja-e a szellemek ereje.*
//Kapunál//
*Egyhamar a kapuhoz érkeznek, s meglehet, hogy egy rosszabb napján a fegyvert nem letenni szándékozna, hanem az őr hátában elhelyezni, mint nemes nyughely, most azonban túl jó kedve van ahhoz, hogy bármin is fennakadjon. A bőséges zsákmány kárpótolja mindenért, s valahol meg is érti az elővigyázatosságot. Furcsa is számára, hogy Artheniorban semmi ilyesmi nincs, s mindenki ki-be járkálhat. ~Talán egyszer azt is kifoszthanánk. Ha már úgysem őrzik.~ Persze csak egy kusza gondolat. Az őr szavai mosolyt csalnak arcára, s bár legutóbb, mikor itt járt egy sokkal másabb kapuálló fogadta, nyilván nem lehet mindig szerencséje. Összeszedi a fegyvereit, s szépen a kupacra helyezi, majd segít Yagnarnak a szekérrel, bár nem hiszi, hogy azon sok mindent találhatnának.*
-Egy erőd, mi?
*Hümmög egy nagyot, mióta a megérkezett a hegyen túlról, igazi erődöt nem nagyon volt szerencséje látni, így kíváncsian várja, hogy vajon tényleg áthatja-e a szellemek ereje.*
11315. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-13 17:52:08
Üzenet elküldve: 2021-01-13 17:52:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//Kapunál//
*Már fordulna is, hogy elinduljon lefelé a kapuba, ám még szinte el sem hagyta a száját a beszédre vonatkozó fenyegetés, Yagnar már el is kezdett pofázni. Így eloltja a mécsest, majd szépen, komótosan visszaindul a lőréshez, ahol mindenféle sietség nélkül felajzza szolgálati hosszúíját, magában halkan dudorászva.
Ez időt ad Yagnarnak, hogy folytassa mondandóját, ezúttal egyenesen Rh'onhant illetve vele. Amíg befejezi, addig elfünk halvány mosollyal az arcán kiválaszt egy nyilat tegezéből, az idegre helyezi azt, majd felméri a Yagnar és közte való távolságot, illetve annak haladási sebességét.
A torony takarásában lassan, óvatosan visszahúzza az ideget, céloz, és az egész folyamatból végül a lent állók is érzékelhetnek valamit. Pendül az ideg, süvítve távozik a nyíl a lőrésen keresztül, és, ha minden jól megy, milliméterekre Yagnar füle mellett elhaladva belecsapódik a szekér fájába, ahol remegve megállapodik.
Ha felnéznek a toronyba, ott egy finoman mosolygó kapuőr arcát láthatják, ahogy kihajolva az ablakon finoman a szájához helyezi jobb mutatóujját.*
-Shhhhh...
*Eltűnik a feje az ablakból, és, amennyiben innentől kezdve minden agresszió és verbális kommunikáció nélkül zajlik a további folyamat, kicsit virágosabb hangulatban folytatja a fegyverátvételt, majd az érkezők és a szekerek beterelgetését.*
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.13 18:42:02
//Kapunál//
*Már fordulna is, hogy elinduljon lefelé a kapuba, ám még szinte el sem hagyta a száját a beszédre vonatkozó fenyegetés, Yagnar már el is kezdett pofázni. Így eloltja a mécsest, majd szépen, komótosan visszaindul a lőréshez, ahol mindenféle sietség nélkül felajzza szolgálati hosszúíját, magában halkan dudorászva.
Ez időt ad Yagnarnak, hogy folytassa mondandóját, ezúttal egyenesen Rh'onhant illetve vele. Amíg befejezi, addig elfünk halvány mosollyal az arcán kiválaszt egy nyilat tegezéből, az idegre helyezi azt, majd felméri a Yagnar és közte való távolságot, illetve annak haladási sebességét.
A torony takarásában lassan, óvatosan visszahúzza az ideget, céloz, és az egész folyamatból végül a lent állók is érzékelhetnek valamit. Pendül az ideg, süvítve távozik a nyíl a lőrésen keresztül, és, ha minden jól megy, milliméterekre Yagnar füle mellett elhaladva belecsapódik a szekér fájába, ahol remegve megállapodik.
Ha felnéznek a toronyba, ott egy finoman mosolygó kapuőr arcát láthatják, ahogy kihajolva az ablakon finoman a szájához helyezi jobb mutatóujját.*
-Shhhhh...
*Eltűnik a feje az ablakból, és, amennyiben innentől kezdve minden agresszió és verbális kommunikáció nélkül zajlik a további folyamat, kicsit virágosabb hangulatban folytatja a fegyverátvételt, majd az érkezők és a szekerek beterelgetését.*
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.13 18:42:02
11314. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-13 16:01:28
Üzenet elküldve: 2021-01-13 16:01:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//Kapunál//
-Mondtam én, hogy bűbájos fickó. No, nézzük azokat a szekereket! *Társai eldöntethik, hogy vele tartanak-e fegyvertelen. Jóval nehezebb lenne megoldania a szekerek dolgát és a lakoma közben sem osztozhatna velük a dicsőségben, de ebben társainak kell meghozni a döntést.*
-Legközelebbre hozok neked egy kürtöt! Tülkölheted, ahányszor csak thargok térnek vissza. Az lenne ám az igazi fogadtatás! *Szól oda az őrnek, de nem vár rá igazán választ.
A falusiak szerencsére nem dúskáltak a fegyverekben, ha így lett volna, tán némileg izgalmasabb estélyük is kerekedik. Legalább a szekereket nem kell módszeresen kirámolni.
Amennyiben megbizonyosodtak róla, hogy semmiféle fegyvert nem csempésznek a szekereken és társai is leadták sajátjaikat, folytathatják is az utat Thargarod felé.*
-Az erődöt célozzuk! *Pillant hátra válla felett, már ha vele tartanak. Közben nem rest előkotorni zsebéből a formásra faricskált pipácskát. Meglepően pici darab, már a barbárhoz képest, de ez a legkevésbé sem akadályozza abban, hogy istenesen megtömje dohánnyal. Semmi perc alatt vékonyka füstcsík kezdi lejteni sajátos táncát orra alatt, miközben a szekérrel kaptat a hegyoldalban.*
-Kedvetekre való hely lesz. Őseink szelleme még nem hagyta el e csarnokokat... Még nem!
//Kapunál//
-Mondtam én, hogy bűbájos fickó. No, nézzük azokat a szekereket! *Társai eldöntethik, hogy vele tartanak-e fegyvertelen. Jóval nehezebb lenne megoldania a szekerek dolgát és a lakoma közben sem osztozhatna velük a dicsőségben, de ebben társainak kell meghozni a döntést.*
-Legközelebbre hozok neked egy kürtöt! Tülkölheted, ahányszor csak thargok térnek vissza. Az lenne ám az igazi fogadtatás! *Szól oda az őrnek, de nem vár rá igazán választ.
A falusiak szerencsére nem dúskáltak a fegyverekben, ha így lett volna, tán némileg izgalmasabb estélyük is kerekedik. Legalább a szekereket nem kell módszeresen kirámolni.
Amennyiben megbizonyosodtak róla, hogy semmiféle fegyvert nem csempésznek a szekereken és társai is leadták sajátjaikat, folytathatják is az utat Thargarod felé.*
-Az erődöt célozzuk! *Pillant hátra válla felett, már ha vele tartanak. Közben nem rest előkotorni zsebéből a formásra faricskált pipácskát. Meglepően pici darab, már a barbárhoz képest, de ez a legkevésbé sem akadályozza abban, hogy istenesen megtömje dohánnyal. Semmi perc alatt vékonyka füstcsík kezdi lejteni sajátos táncát orra alatt, miközben a szekérrel kaptat a hegyoldalban.*
-Kedvetekre való hely lesz. Őseink szelleme még nem hagyta el e csarnokokat... Még nem!
11313. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-12 10:50:58
Üzenet elküldve: 2021-01-12 10:50:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Rel//
-Nos, bármi van, tudod nemsokára, hogy hol van a birtokom, szóval megtalálsz majd! Az asszonyság mindig otthon van. *A Sajt-mester már megszokta, hogy Fortas-asszony eléggé egy helyben ülős alak, nem olyan bajkeverő, mint az ura, vagy a férje.* ~Oh, már látom is kire ütött a kisebbik gyerek!~ *Learon megvonja a vállát az istenek dolgára és annyiban is akarja hagyni a dolgot, de aztán mégis hozzátesz egy megjegyzést.*
-Az istenek nem olyan hatalmasok. Én inkább az Ősök Szellemeit részesítem előnyben. Az istenek meg ki tudja miért segítenek folyton? Úgy tűnik egy az utam Eeyrel, még ha nem is teszek érte különösen. *Egyszer elindult megkeresni őket, de hát tudjuk mi lett az eredménye…*
-Nem? *Vág teljesen elképedt arcot és látszik benne a vívódás, ahogy leesik neki, hogy félreértette az előzőeket.*
-Nos! Vörös haj, aranyszínű szemek, de nem olyan éles, mindenen átlátó, mint a thargoknak, inkább olyan bamba, mint egy bocinak. *Ahogy elképzeli magában a lányt, valamiféle lágyság ül ki arcára egy enyhe pír mellé, ami nem is olyan érthetetlen, tekintve, hogy egyetlen igaz szerelméről beszél.*
-A karja talán egy kicsit vaskosabb és erősebb, mint az enyém és mindig egy merő kosz borítja. *Tárja szét a karjait, aztán hogy át ne csapjon ömlengésbe, Rel kérdésére összpontosít.*
-Sfetts bácsi? *Húzza el a száját.*
-Nem tudom, nagyon régen nem láttam. *Vakarja meg szakállát gondolkodva.*
-Igazából azt sem tudom pontosan, hogy hol lakik. Talán Trodd tudná! *Aztán szélesen elmosolyodik az emlékekre, amik az öreghez kötik.*
-De az biztos, hogy ő egy igazi jó ember! Nem próbáljuk meg megkeresni? Semmi baj nem lehet belőle, ha néhány embert megkérdezünk Kalácsfalva környékén! Elhozunk pár kulacs bort és utánajárunk! *Adja elő terveit, hogy kissé érdekesebbé tegye az iszogatást, ami még a végén unalomba fulladna kettejük merőben elütő jellemétől.*
-Visszatérve a gyerekre! Kinek a porontyára kéne vigyázni?
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.01.12 15:59:30, a következő indokkal:
Kérésre.
-Nos, bármi van, tudod nemsokára, hogy hol van a birtokom, szóval megtalálsz majd! Az asszonyság mindig otthon van. *A Sajt-mester már megszokta, hogy Fortas-asszony eléggé egy helyben ülős alak, nem olyan bajkeverő, mint az ura, vagy a férje.* ~Oh, már látom is kire ütött a kisebbik gyerek!~ *Learon megvonja a vállát az istenek dolgára és annyiban is akarja hagyni a dolgot, de aztán mégis hozzátesz egy megjegyzést.*
-Az istenek nem olyan hatalmasok. Én inkább az Ősök Szellemeit részesítem előnyben. Az istenek meg ki tudja miért segítenek folyton? Úgy tűnik egy az utam Eeyrel, még ha nem is teszek érte különösen. *Egyszer elindult megkeresni őket, de hát tudjuk mi lett az eredménye…*
-Nem? *Vág teljesen elképedt arcot és látszik benne a vívódás, ahogy leesik neki, hogy félreértette az előzőeket.*
-Nos! Vörös haj, aranyszínű szemek, de nem olyan éles, mindenen átlátó, mint a thargoknak, inkább olyan bamba, mint egy bocinak. *Ahogy elképzeli magában a lányt, valamiféle lágyság ül ki arcára egy enyhe pír mellé, ami nem is olyan érthetetlen, tekintve, hogy egyetlen igaz szerelméről beszél.*
-A karja talán egy kicsit vaskosabb és erősebb, mint az enyém és mindig egy merő kosz borítja. *Tárja szét a karjait, aztán hogy át ne csapjon ömlengésbe, Rel kérdésére összpontosít.*
-Sfetts bácsi? *Húzza el a száját.*
-Nem tudom, nagyon régen nem láttam. *Vakarja meg szakállát gondolkodva.*
-Igazából azt sem tudom pontosan, hogy hol lakik. Talán Trodd tudná! *Aztán szélesen elmosolyodik az emlékekre, amik az öreghez kötik.*
-De az biztos, hogy ő egy igazi jó ember! Nem próbáljuk meg megkeresni? Semmi baj nem lehet belőle, ha néhány embert megkérdezünk Kalácsfalva környékén! Elhozunk pár kulacs bort és utánajárunk! *Adja elő terveit, hogy kissé érdekesebbé tegye az iszogatást, ami még a végén unalomba fulladna kettejük merőben elütő jellemétől.*
-Visszatérve a gyerekre! Kinek a porontyára kéne vigyázni?
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.01.12 15:59:30, a következő indokkal:
Kérésre.
11312. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-11 20:03:25
Üzenet elküldve: 2021-01-11 20:03:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//Kapunál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A bátor portyázók, bizonyára csatából visszatérő harcosok visszatértek a Vashegyre. Hosszú, fáradságos út fel a szerpentinen, minden jóval megrakott szekérsor kíséretében, díszes ünnepi lakomáról álmodozva. Fegyvereik, páncéljaik nem nagyon csillognak, ugyanis a telihold már kezd elhalványulni az égben, de a nap még csak az égbolt aljának és a Tűtorony csúcsának ad valamennyi fényt.
Ha ez bármely másik nap lenne, hamarosan előbújna a tüzes égitest, sugaraival keltve fel a környék állatvilágát, köztük Amon Ruadh kapuőrével. Mert ha egy elf is lenne az érkező kompánia között, akkor bizony a kaputoronyból eredő, alig hallható, békés, ritmikus szuszogás alapján megbizonyosodhatnának arról, hogy az elf épp az igazak álmát hazudja.
Ám ez a nap eltér bármely másiktól. A békés csöndet Yagnar hangja töri meg, hasítja végig hangosan, ezzel a normálisnál korábbra helyezve az ébredés pillanatát a környék lakói számára. Ezt pedig mintegy visszhangként követi egy hangsorozat, ami annak ellenére, hogy lényegesen eltér a pacsirtadaltól, mely ebben az évszakban a hajnal érkezését jelzi, mégis tagadhatatlanul dallamos és zenei.
Bár nem jut el a több mondatos káromkodásból minden az érkezőkhöz, a kintiek kikövetkeztethetik, hogy jelenleg a vashegy kapuőrének minden legfőbb vágyai között áll rágurítani egy jól megrakott szekeret a kiabáló valamijének végére. Ám sajnos a testrész (esetleg tárgy) nevét elnyomja egy csörömpölés, ahogy Rh'onhan feltételezhetően lever valamit egy asztalról a kaputoronyban.
Ezt viszonylagos csönd követi, amit csak környék állatvilága zavar meg, ami a zaj miatt elkezdett ébredezni.
Fél perc telik el, mire végül valami halvány fény gyúlik a kaputoronyban, majd a lentiek a torony ablakában először egy mécsest tartó kézre lehetnek figyelmesek, majd a kapuőrök gyöngyének arcára, melyet a lángocska megvilágít eléggé, hogy láthassák, arckifejezése nem épp barátságos. Lassan, komoran végigméri az érkező csapat minden tagját, töprengő arccal. Majd sóhajt egyet, és tőle szokatlan komolysággal megszólal.*
-Mire leérek, minden fegyver, ami nem esküdt tharghoz tartozik, egy szép kis kupacban fog heverni a kapu előtt, együtt mindennel abból a szekérből, amiről tudnom kéne. Ha bármelyikőtök szól egy szót is, amíg hallótávolságon belül van, lelövöm. És legközelebbre jegyezzétek meg, hogy a reggel akkor van, ha a nap már teljesen felkelt.
*Ezt követően eltűnik a lőrésből, és a lentiek hallhatják, ahogy a meglehetősen ingerült őr elindul lefelé a kaputoronyból. Ha minden pontosan úgy történik, ahogy azt elvárja, és se a szekeren, se Yagnar társainak oldalán nincs többé fegyver, akkor a kupacba helyezett dolgokat felviszi a Kaputoronyba, majd szélesre tárja a kaput, hogy a kordék is áthaladhassanak. Ezután szó nélkül bereteszeli az érkezők mögött a kaput.
Mindennek végeztével pedig ismét eltűnik a Kaputoronyban, és amennyiben az érkezők nem adnak rá okot, úgy nem is jön elő.*
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.11 22:12:45
//Kapunál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A bátor portyázók, bizonyára csatából visszatérő harcosok visszatértek a Vashegyre. Hosszú, fáradságos út fel a szerpentinen, minden jóval megrakott szekérsor kíséretében, díszes ünnepi lakomáról álmodozva. Fegyvereik, páncéljaik nem nagyon csillognak, ugyanis a telihold már kezd elhalványulni az égben, de a nap még csak az égbolt aljának és a Tűtorony csúcsának ad valamennyi fényt.
Ha ez bármely másik nap lenne, hamarosan előbújna a tüzes égitest, sugaraival keltve fel a környék állatvilágát, köztük Amon Ruadh kapuőrével. Mert ha egy elf is lenne az érkező kompánia között, akkor bizony a kaputoronyból eredő, alig hallható, békés, ritmikus szuszogás alapján megbizonyosodhatnának arról, hogy az elf épp az igazak álmát hazudja.
Ám ez a nap eltér bármely másiktól. A békés csöndet Yagnar hangja töri meg, hasítja végig hangosan, ezzel a normálisnál korábbra helyezve az ébredés pillanatát a környék lakói számára. Ezt pedig mintegy visszhangként követi egy hangsorozat, ami annak ellenére, hogy lényegesen eltér a pacsirtadaltól, mely ebben az évszakban a hajnal érkezését jelzi, mégis tagadhatatlanul dallamos és zenei.
Bár nem jut el a több mondatos káromkodásból minden az érkezőkhöz, a kintiek kikövetkeztethetik, hogy jelenleg a vashegy kapuőrének minden legfőbb vágyai között áll rágurítani egy jól megrakott szekeret a kiabáló valamijének végére. Ám sajnos a testrész (esetleg tárgy) nevét elnyomja egy csörömpölés, ahogy Rh'onhan feltételezhetően lever valamit egy asztalról a kaputoronyban.
Ezt viszonylagos csönd követi, amit csak környék állatvilága zavar meg, ami a zaj miatt elkezdett ébredezni.
Fél perc telik el, mire végül valami halvány fény gyúlik a kaputoronyban, majd a lentiek a torony ablakában először egy mécsest tartó kézre lehetnek figyelmesek, majd a kapuőrök gyöngyének arcára, melyet a lángocska megvilágít eléggé, hogy láthassák, arckifejezése nem épp barátságos. Lassan, komoran végigméri az érkező csapat minden tagját, töprengő arccal. Majd sóhajt egyet, és tőle szokatlan komolysággal megszólal.*
-Mire leérek, minden fegyver, ami nem esküdt tharghoz tartozik, egy szép kis kupacban fog heverni a kapu előtt, együtt mindennel abból a szekérből, amiről tudnom kéne. Ha bármelyikőtök szól egy szót is, amíg hallótávolságon belül van, lelövöm. És legközelebbre jegyezzétek meg, hogy a reggel akkor van, ha a nap már teljesen felkelt.
*Ezt követően eltűnik a lőrésből, és a lentiek hallhatják, ahogy a meglehetősen ingerült őr elindul lefelé a kaputoronyból. Ha minden pontosan úgy történik, ahogy azt elvárja, és se a szekeren, se Yagnar társainak oldalán nincs többé fegyver, akkor a kupacba helyezett dolgokat felviszi a Kaputoronyba, majd szélesre tárja a kaput, hogy a kordék is áthaladhassanak. Ezután szó nélkül bereteszeli az érkezők mögött a kaput.
Mindennek végeztével pedig ismét eltűnik a Kaputoronyban, és amennyiben az érkezők nem adnak rá okot, úgy nem is jön elő.*
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.11 22:12:45
11311. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-11 18:10:51
Üzenet elküldve: 2021-01-11 18:10:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//A kapunál//
*Rorkir szavain elmélázik, de végül csak vállat von az aggályokra.*
-A warg sem mutatja mindig a fogait. Lehet, hogy rád sem hederít, ha nem vagy elég finom falat. De ha meghúzod a sörényét, hidd el, még meg is tudod számolni majd azokat a fogakat. Mi pedig jó alaposan megcibáltuk a dögöt.
*Ezen a hasonlaton röcög magának egy sort, Sharen'na szavaira azonban megcsillan a szeme.*
-Egy jó ser, mellé sózott disznó, és nem ám a kamrából előhalászott... Ennyit legalább megérdemlünk, nem igaz?
*Viszonylag hamar megjárják az utat, hevenyészett szekérsoruk pedig begördül Amon Ruadh kapuja alá. A kordék kellően megrakva, mindennel, ami csak értéket képviselhet, ő pedig büszkén fordul hátra válla felett, mielőtt leugrik a szekérről.*
-Ahoy! *Int jól láthatóan az őrtorony irányába derűsen.* -Meghoztuk az Úrnő jussát! Csak hadd gördítsük a szekeret be őnagysága elé! Már ha itt van. *Toldja meg köszöntését már jóval halkabban, s közben a kantárért nyúl, hogy kézben vezethesse tovább a lovakat, s velük együtt terhüket.*
-Miképp nem vagytok thargfiak, tán felszólítanak itt, hogy rakjátok le fegyvereiteket. Roppant szigorú a férfiú, a szabály pedig szabály. *Fordul hátra társaihoz tompítva hangján. Reméli, hogy vendégei nem bánják a dolgot nagyon. Ő is jobban érezné magát bőrében, ha társait nem fosztanák meg fegyverüktől... Talán nem is kerül rá sor. De azon sem csodálkozna különösebben, ha nélkülük eleve be sem lépnek a Vashegyre. A harcos mezítelen pengéje nélkül, ő már csak megérti.*
//A kapunál//
*Rorkir szavain elmélázik, de végül csak vállat von az aggályokra.*
-A warg sem mutatja mindig a fogait. Lehet, hogy rád sem hederít, ha nem vagy elég finom falat. De ha meghúzod a sörényét, hidd el, még meg is tudod számolni majd azokat a fogakat. Mi pedig jó alaposan megcibáltuk a dögöt.
*Ezen a hasonlaton röcög magának egy sort, Sharen'na szavaira azonban megcsillan a szeme.*
-Egy jó ser, mellé sózott disznó, és nem ám a kamrából előhalászott... Ennyit legalább megérdemlünk, nem igaz?
*Viszonylag hamar megjárják az utat, hevenyészett szekérsoruk pedig begördül Amon Ruadh kapuja alá. A kordék kellően megrakva, mindennel, ami csak értéket képviselhet, ő pedig büszkén fordul hátra válla felett, mielőtt leugrik a szekérről.*
-Ahoy! *Int jól láthatóan az őrtorony irányába derűsen.* -Meghoztuk az Úrnő jussát! Csak hadd gördítsük a szekeret be őnagysága elé! Már ha itt van. *Toldja meg köszöntését már jóval halkabban, s közben a kantárért nyúl, hogy kézben vezethesse tovább a lovakat, s velük együtt terhüket.*
-Miképp nem vagytok thargfiak, tán felszólítanak itt, hogy rakjátok le fegyvereiteket. Roppant szigorú a férfiú, a szabály pedig szabály. *Fordul hátra társaihoz tompítva hangján. Reméli, hogy vendégei nem bánják a dolgot nagyon. Ő is jobban érezné magát bőrében, ha társait nem fosztanák meg fegyverüktől... Talán nem is kerül rá sor. De azon sem csodálkozna különösebben, ha nélkülük eleve be sem lépnek a Vashegyre. A harcos mezítelen pengéje nélkül, ő már csak megérti.*
11310. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-10 21:54:05
Üzenet elküldve: 2021-01-10 21:54:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
- Oh, ez remekül hangzik. Szerencsére szoptatós dajka nem szükséges. Jelenleg én, és Latlie vigyázunk rá, de úgy érzem jól jönne némi segítség, akár pár jó tanács is. Természetesen nem ingyen.
*Relael arcán szerencsére csak haloványan mutatkoznak a fáradtság jelei, részben azért, mert örömmel vonja ki magát a kellemetlen részekből, részben azért, mert aprócska kislánya meglepően nyugodt természet, amiért hálás lenne, ha éppen nem a szülés utáni nehéz időszakát élné meg.*
- Á, szóval az istenekkel.
*A kissé ellenszenves élt némileg el is tudja tüntetni hangjából, de nem maradéktalanul, ezért gyorsan korrigálja egy rövid magyarázattal.*
- Kissé közömbös a kapcsolatom a hittel és az istenekkel.
*Ez nyilván a szolid megfogalmazása annak, ami valójában zajlik benne, ami inkább megvetés azok irányába, akik ilyen hatalmaságoktól várják a boldogulásukat.*
- Tessék?
*Bukik ki meglepetten száján, és rövid egymás utánban pislog párat a hirtelen furcsán viselkedő férfira, ezzel is igyekezve kissé érzelmileg kizárni magát a kellemetlen szituációból.*
- Nem ismerem.
*Feleli kurtán, nem mellesleg pedig nyugodtan, bár arcán megjelenik az az elemző kíváncsiság, amivel másokat szokott megfigyelni. Cikázó tekintetével igyekszik a legrövidebb idő alatt a legtöbb információt leolvasni a férfi arcáról, majd gondosan elraktározni őket.
A beszélgetés gyorsan visszasiklik a régi medrébe, és Relael sem feszegeti tovább a témát, csak magára ölti már olyan jól ismert udvarias, bájos mosolyát.*
- Hogy néz ki egyébként? Ha esetleg látnám, akkor tudnék szólni neki, de azt sem tudom hogy néz ki pontosan.
*A témaváltással az elf lány is gördülékenyen halad együtt.*
- Áh értem. Gondoltam, hogy körülményes, de hát jó munkához idő kell.
*Nyugtázza, és a berúgásra való invitálást nagy örömmel fogadja, de ennek csak a visszafogott változata jelenik meg.*
- Sfetts bácsival egyébként mi a helyzet? Nem is láttam a halotti tor óta. Hiányzik a bohókás vénember, igazán elbűvölő társaság volt a maga habókos módján.
- Oh, ez remekül hangzik. Szerencsére szoptatós dajka nem szükséges. Jelenleg én, és Latlie vigyázunk rá, de úgy érzem jól jönne némi segítség, akár pár jó tanács is. Természetesen nem ingyen.
*Relael arcán szerencsére csak haloványan mutatkoznak a fáradtság jelei, részben azért, mert örömmel vonja ki magát a kellemetlen részekből, részben azért, mert aprócska kislánya meglepően nyugodt természet, amiért hálás lenne, ha éppen nem a szülés utáni nehéz időszakát élné meg.*
- Á, szóval az istenekkel.
*A kissé ellenszenves élt némileg el is tudja tüntetni hangjából, de nem maradéktalanul, ezért gyorsan korrigálja egy rövid magyarázattal.*
- Kissé közömbös a kapcsolatom a hittel és az istenekkel.
*Ez nyilván a szolid megfogalmazása annak, ami valójában zajlik benne, ami inkább megvetés azok irányába, akik ilyen hatalmaságoktól várják a boldogulásukat.*
- Tessék?
*Bukik ki meglepetten száján, és rövid egymás utánban pislog párat a hirtelen furcsán viselkedő férfira, ezzel is igyekezve kissé érzelmileg kizárni magát a kellemetlen szituációból.*
- Nem ismerem.
*Feleli kurtán, nem mellesleg pedig nyugodtan, bár arcán megjelenik az az elemző kíváncsiság, amivel másokat szokott megfigyelni. Cikázó tekintetével igyekszik a legrövidebb idő alatt a legtöbb információt leolvasni a férfi arcáról, majd gondosan elraktározni őket.
A beszélgetés gyorsan visszasiklik a régi medrébe, és Relael sem feszegeti tovább a témát, csak magára ölti már olyan jól ismert udvarias, bájos mosolyát.*
- Hogy néz ki egyébként? Ha esetleg látnám, akkor tudnék szólni neki, de azt sem tudom hogy néz ki pontosan.
*A témaváltással az elf lány is gördülékenyen halad együtt.*
- Áh értem. Gondoltam, hogy körülményes, de hát jó munkához idő kell.
*Nyugtázza, és a berúgásra való invitálást nagy örömmel fogadja, de ennek csak a visszafogott változata jelenik meg.*
- Sfetts bácsival egyébként mi a helyzet? Nem is láttam a halotti tor óta. Hiányzik a bohókás vénember, igazán elbűvölő társaság volt a maga habókos módján.
11309. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-08 16:04:05
Üzenet elküldve: 2021-01-08 16:04:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Relael//
*Relael érdekes kérdést tesz fel, amire Learon rögtön bólint és válaszol is.*
-A birtokomon van egy asszony. Az egyik munkásom és két gyermeket is felnevelt már tisztességesen. Ha nem szoptatós dajka kell, akkor tudom ajánlani. Én is ott lennék, szóval jobb helyre nem is kerülhetne! *Ajánlja fel szolgálatait a Learon-birtoknak. Sok testvére volt és a faluban is mindig vigyázott a kicsikre, amikor mentek haza libasétáltatásból, szóval egészen ért is hozzá.*
-A titkom? *Először le se esik neki, hogy miről van szó, csak az oszlásnál. Ekkor hatalmas vigyor ül ki az arcára. Na nem az a bolondféle, csak a szokásos.*
-Jóban kell lenni az istenekkel! Legalábbis Eeyr-el. Engem Wojest támasztott fel. A bajnoka vagyok, bár még mindig nem értem mit akar igazából. ~Meg se fogom tudni még egy ideig. A papoknál hiába kérdezősködök, olyan hülyék, mint a seggem, ha bármi elvont dologról van szó!~ *A következőkre viszont a vigyora egyszerűen lehervad és mély döbbenet ül ki az arcára és szinte támadó módon lép egyet a lány felé, nekiszegezve a következő kérdését.*
-Ismered Akheelt? Tudod hol van most? Mondd el nekem! *Aztán rájön, hogy mekkora kifordulás volt ez magából és egyszerűen legyint egyet, mintha mi sem történt volna.*
-Persze, csak ha tudod! Látnom kéne őt, hogy valamit megbeszéljünk, csak eltűnt. *Aztán hogy ne legyen úrrá rajta a teljes zavarodottság a vörös vadász miatt, aki elrabolta a szívét és jóformán magával is vitte az önkéntes száműzetésére, a kis táskájában a többi haszontalan és csillogó holmival egyetemben, egyszerűen átlép a következő témára. Vissza a mesterkardokhoz.*
-Kérhetsz, de nem most! Kell találjak magam mellé előbb valakit, aki elmagyarázza a kovácsolás alapjait, meg olvasni is szeretnék előbb róla! *A borozási meghívás elfogadására Learon egyszerűen további szó nélkül visszapakolja a táskájába a fémeket, amiket előbb kikészített és elindul kifelé.*
-Akkor gyere! Ma még van egy fontos berúgnivalónk! *Vigyorog rá a lányra és joviálisan a kezét nyújtja neki.*
*Relael érdekes kérdést tesz fel, amire Learon rögtön bólint és válaszol is.*
-A birtokomon van egy asszony. Az egyik munkásom és két gyermeket is felnevelt már tisztességesen. Ha nem szoptatós dajka kell, akkor tudom ajánlani. Én is ott lennék, szóval jobb helyre nem is kerülhetne! *Ajánlja fel szolgálatait a Learon-birtoknak. Sok testvére volt és a faluban is mindig vigyázott a kicsikre, amikor mentek haza libasétáltatásból, szóval egészen ért is hozzá.*
-A titkom? *Először le se esik neki, hogy miről van szó, csak az oszlásnál. Ekkor hatalmas vigyor ül ki az arcára. Na nem az a bolondféle, csak a szokásos.*
-Jóban kell lenni az istenekkel! Legalábbis Eeyr-el. Engem Wojest támasztott fel. A bajnoka vagyok, bár még mindig nem értem mit akar igazából. ~Meg se fogom tudni még egy ideig. A papoknál hiába kérdezősködök, olyan hülyék, mint a seggem, ha bármi elvont dologról van szó!~ *A következőkre viszont a vigyora egyszerűen lehervad és mély döbbenet ül ki az arcára és szinte támadó módon lép egyet a lány felé, nekiszegezve a következő kérdését.*
-Ismered Akheelt? Tudod hol van most? Mondd el nekem! *Aztán rájön, hogy mekkora kifordulás volt ez magából és egyszerűen legyint egyet, mintha mi sem történt volna.*
-Persze, csak ha tudod! Látnom kéne őt, hogy valamit megbeszéljünk, csak eltűnt. *Aztán hogy ne legyen úrrá rajta a teljes zavarodottság a vörös vadász miatt, aki elrabolta a szívét és jóformán magával is vitte az önkéntes száműzetésére, a kis táskájában a többi haszontalan és csillogó holmival egyetemben, egyszerűen átlép a következő témára. Vissza a mesterkardokhoz.*
-Kérhetsz, de nem most! Kell találjak magam mellé előbb valakit, aki elmagyarázza a kovácsolás alapjait, meg olvasni is szeretnék előbb róla! *A borozási meghívás elfogadására Learon egyszerűen további szó nélkül visszapakolja a táskájába a fémeket, amiket előbb kikészített és elindul kifelé.*
-Akkor gyere! Ma még van egy fontos berúgnivalónk! *Vigyorog rá a lányra és joviálisan a kezét nyújtja neki.*
11308. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-07 16:06:58
Üzenet elküldve: 2021-01-07 16:06:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A kapunál//
* Nem igazán mehetett át az amit sugallni szeretett volna, de meg sem lepődik. Végül is egy csapat barbár él itt, ahogy ő hallotta. Mindegy is ez jelen helyzetben. Jelenleg csak be szeretne jutni, de az őr akadályokat gördít elé. Amint sikerül megcáfolnia az elsőt, akkor jön a második. Ehhez se igazán fűlik a foga, amit kulturáltan a tudomására is ad, ráadásul még érvel is. Kulturáltan válaszolnak, de ez csak a kezdet, mert szinte egyetlen karika csapásra előbújik a tuskó elf igazi arca. Meg is hökken a művész úr, a hallottakon. Fel is háborodik, csak hát eléggé gyáva félvérről van itt szó. Márpedig eléggé fenyegetően néz ki ez az elf. Már fordítja is a lovát elfelé a másik irányba, hogy lelépjen, de azért még intéz pár szót sebtében.*
- Ezt pimaszságot! Panasszal fogok élni, maga barbár!* De ezt már csak úgy oda veti miközben megsarkantyúzza lovát, nehogy az az őrült alak a közelébe kerüljön. Majd még lesz ideje dühöngeni, ha már tisztes távolságba került innét.*
* Nem igazán mehetett át az amit sugallni szeretett volna, de meg sem lepődik. Végül is egy csapat barbár él itt, ahogy ő hallotta. Mindegy is ez jelen helyzetben. Jelenleg csak be szeretne jutni, de az őr akadályokat gördít elé. Amint sikerül megcáfolnia az elsőt, akkor jön a második. Ehhez se igazán fűlik a foga, amit kulturáltan a tudomására is ad, ráadásul még érvel is. Kulturáltan válaszolnak, de ez csak a kezdet, mert szinte egyetlen karika csapásra előbújik a tuskó elf igazi arca. Meg is hökken a művész úr, a hallottakon. Fel is háborodik, csak hát eléggé gyáva félvérről van itt szó. Márpedig eléggé fenyegetően néz ki ez az elf. Már fordítja is a lovát elfelé a másik irányba, hogy lelépjen, de azért még intéz pár szót sebtében.*
- Ezt pimaszságot! Panasszal fogok élni, maga barbár!* De ezt már csak úgy oda veti miközben megsarkantyúzza lovát, nehogy az az őrült alak a közelébe kerüljön. Majd még lesz ideje dühöngeni, ha már tisztes távolságba került innét.*
11307. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-07 09:08:16
Üzenet elküldve: 2021-01-07 09:08:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
- Oh ezt igazán megnyugtató tudni.
*Nyugtázza, és rövid szünetet tart.*
- Sosem árt tudni, hogy hogyan vigyázzunk magunkra, különösen ez igaz akkor, ha már nekünk is van kire vigyázni. Jut eszembe Learon, esetleg tudsz egy tapasztalt és megbízható dajkát ajánlani.
*Learon kijelentésére miszerint ő már meghalt még Relael is meglepődik. Kíváncsian végig szalad a férfin tekintete kétszer is mire megállapítja, hogy sem kísértetnek sem halottnak nem tűnik. Az elf leány jelenlegi mentális állapota miatt egy pillanatra a hallucináció is felmerül lehetőségként, végül úgy dönt, hogy félreteszi a spekulációkat.*
- Nahát, mi a titkod? Elég jól tartod magad, nem tűnik úgy mintha oszlanál.
*Ezután egy újabb információ érkezik, amivel szintén nem tud Relael mit kezdeni.*
- Akheel is egy tharg harcos?
*A döbbentség nem kíván távozni arcáról akkor sem, amikor egy újabb szokatlan információt hal.*
- Ar Theniortól? Ez... elképesztő. Meg ez a mesterkard is fantasztikusnak hangzik. Én is kérhetek mesterkardot? Természetesen megfizetném.
*Mókásnak tartja, hogy artheniori nemesként sosem volt még köze a város alapítójához, de egy tharg pásztornak igen. Ezen persze nem agyal sokat, mert fellelkesedik a mesterkardok hallatán, sajnálatosan Learonnal viszont pont az ellenkezője történik. Nem is tud hozzászólni a párbeszédhez amit Learon folytat magával, és amiben ezúttal ő csupán egy külső tényező, de a gondolatmenet utolsó része határozottan tetszik az elf leánynak.*
- Egy jó bornak sosem lehet nemet mondani.
*Biccent lelkesen miközben aranyosnak mondható arcára visszaköltözik mosolya.*
- Oh ezt igazán megnyugtató tudni.
*Nyugtázza, és rövid szünetet tart.*
- Sosem árt tudni, hogy hogyan vigyázzunk magunkra, különösen ez igaz akkor, ha már nekünk is van kire vigyázni. Jut eszembe Learon, esetleg tudsz egy tapasztalt és megbízható dajkát ajánlani.
*Learon kijelentésére miszerint ő már meghalt még Relael is meglepődik. Kíváncsian végig szalad a férfin tekintete kétszer is mire megállapítja, hogy sem kísértetnek sem halottnak nem tűnik. Az elf leány jelenlegi mentális állapota miatt egy pillanatra a hallucináció is felmerül lehetőségként, végül úgy dönt, hogy félreteszi a spekulációkat.*
- Nahát, mi a titkod? Elég jól tartod magad, nem tűnik úgy mintha oszlanál.
*Ezután egy újabb információ érkezik, amivel szintén nem tud Relael mit kezdeni.*
- Akheel is egy tharg harcos?
*A döbbentség nem kíván távozni arcáról akkor sem, amikor egy újabb szokatlan információt hal.*
- Ar Theniortól? Ez... elképesztő. Meg ez a mesterkard is fantasztikusnak hangzik. Én is kérhetek mesterkardot? Természetesen megfizetném.
*Mókásnak tartja, hogy artheniori nemesként sosem volt még köze a város alapítójához, de egy tharg pásztornak igen. Ezen persze nem agyal sokat, mert fellelkesedik a mesterkardok hallatán, sajnálatosan Learonnal viszont pont az ellenkezője történik. Nem is tud hozzászólni a párbeszédhez amit Learon folytat magával, és amiben ezúttal ő csupán egy külső tényező, de a gondolatmenet utolsó része határozottan tetszik az elf leánynak.*
- Egy jó bornak sosem lehet nemet mondani.
*Biccent lelkesen miközben aranyosnak mondható arcára visszaköltözik mosolya.*
11306. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-06 20:27:33
Üzenet elküldve: 2021-01-06 20:27:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Akkor a lakosság túlnyomó része is nagy műélvező. Nem értem a problémát. Élvezi a művet, műélvező.
~Mi mást akar ez tőlem? És mi a faszért akadékoskodik?~
*Rh'onhan véleménye szerint az okos ember az, aki befogja a pofáját, és vagy engedelmeskedik, vagy elmegy. Ám kicsit sem zavarja, hogy ez az érkező a saját definíciója szerint hülye, mint a föld, ugyanis élete egyetlen örömforrása az, hogy az ilyen és hasonló egyének bejutását saját maga számára minél szórakoztatóbbá teszi.
A következő kirohanás egyértelművé teszi, hogy ez az Elgroon nevezetű fattyú semmennyire sem enged. Így végül hagyja, hogy a tiráda közben mosolya fokozatosan vigyorrá szélesedjen ki, majd, mikor az végzett, ellöki magát a faltól, és tesz pár lépést a művész felé.*
-Ha megrendelést kap, akkor a Kaputoronyban bármikor szívesen fogadom. Ha pedig mindenképpen szüksége van a festőkészletére, akkor a Radkraalban nyugodtan reklamálhat. Biztos vagyok benne, hogy kiválóan kijönne a ke... Kancellárral.
*Ekkor még párat lép, és vigyora most már ijesztően széles.*
-De fogadj el egy baráti tanácsot. Ne baszakodj itt tovább velem, mert azt is megtehetném, hogy anyaszült pucéran engedlek csak be, vagy még úgy sem. Egy magadfajta fattyú ha túl sokat csicsereg, meggyőzhet engem arról, hogy ez szükséges.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Akkor a lakosság túlnyomó része is nagy műélvező. Nem értem a problémát. Élvezi a művet, műélvező.
~Mi mást akar ez tőlem? És mi a faszért akadékoskodik?~
*Rh'onhan véleménye szerint az okos ember az, aki befogja a pofáját, és vagy engedelmeskedik, vagy elmegy. Ám kicsit sem zavarja, hogy ez az érkező a saját definíciója szerint hülye, mint a föld, ugyanis élete egyetlen örömforrása az, hogy az ilyen és hasonló egyének bejutását saját maga számára minél szórakoztatóbbá teszi.
A következő kirohanás egyértelművé teszi, hogy ez az Elgroon nevezetű fattyú semmennyire sem enged. Így végül hagyja, hogy a tiráda közben mosolya fokozatosan vigyorrá szélesedjen ki, majd, mikor az végzett, ellöki magát a faltól, és tesz pár lépést a művész felé.*
-Ha megrendelést kap, akkor a Kaputoronyban bármikor szívesen fogadom. Ha pedig mindenképpen szüksége van a festőkészletére, akkor a Radkraalban nyugodtan reklamálhat. Biztos vagyok benne, hogy kiválóan kijönne a ke... Kancellárral.
*Ekkor még párat lép, és vigyora most már ijesztően széles.*
-De fogadj el egy baráti tanácsot. Ne baszakodj itt tovább velem, mert azt is megtehetném, hogy anyaszült pucéran engedlek csak be, vagy még úgy sem. Egy magadfajta fattyú ha túl sokat csicsereg, meggyőzhet engem arról, hogy ez szükséges.
11305. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-06 19:24:13
Üzenet elküldve: 2021-01-06 19:24:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A kapunál//
* Lelkesedését hamar letöri a férfi egy nevetés kíséretében. Arra a rengeteg kérdésere csupán egy lényegtelen választ kap. Mintha csak le akarnák rázni.*
~ Ez az alak műkedvelőnek merte nevezni magát? Nonszensz! ~
- Ez egy nagyon kiábrándító válasz volt. A lakosság túlnyomó része ezt a választ adta volna. Ezek szerint még ön sem látott igazi mesterművet. Ha Lihanechben jár feltétlen keressen fel egy galériát! Vagy várja meg, amíg elkészítem Artheniorban az enyémet.* Talán nagyképűség, de reklámoznia kell magát. Közlik ám vele eztán, hogy fel kéne mennie alkotni, amit eléggé nem vesz jó néven művészünk. Rögtön neki lát felsorolni a sok kifogást, meg logikátlanságot ebben az egészben. Erre megint olyasmit válaszolnak neki, amire majdnem leesik a lováról.*
- Tessék?! Azt nem mondja, hogy ezt is a Kancellárjuk rendelte el! Már miért hagynám én hátra a ezeket? Nekem ez a munkámhoz tartozik. Az írnokoktól is elveszik a tintát? Mi van, ha itt tartózkodásom alatt megrendelést kapok?* Kardoskodik és még csak meg sem moccan, hogy tegyen bármit is. Szekere meg nincsen, a két darab vászon becsomagolva van ráerősítve lovára, ahogyan a festőállvány is.*
* Lelkesedését hamar letöri a férfi egy nevetés kíséretében. Arra a rengeteg kérdésere csupán egy lényegtelen választ kap. Mintha csak le akarnák rázni.*
~ Ez az alak műkedvelőnek merte nevezni magát? Nonszensz! ~
- Ez egy nagyon kiábrándító válasz volt. A lakosság túlnyomó része ezt a választ adta volna. Ezek szerint még ön sem látott igazi mesterművet. Ha Lihanechben jár feltétlen keressen fel egy galériát! Vagy várja meg, amíg elkészítem Artheniorban az enyémet.* Talán nagyképűség, de reklámoznia kell magát. Közlik ám vele eztán, hogy fel kéne mennie alkotni, amit eléggé nem vesz jó néven művészünk. Rögtön neki lát felsorolni a sok kifogást, meg logikátlanságot ebben az egészben. Erre megint olyasmit válaszolnak neki, amire majdnem leesik a lováról.*
- Tessék?! Azt nem mondja, hogy ezt is a Kancellárjuk rendelte el! Már miért hagynám én hátra a ezeket? Nekem ez a munkámhoz tartozik. Az írnokoktól is elveszik a tintát? Mi van, ha itt tartózkodásom alatt megrendelést kapok?* Kardoskodik és még csak meg sem moccan, hogy tegyen bármit is. Szekere meg nincsen, a két darab vászon becsomagolva van ráerősítve lovára, ahogyan a festőállvány is.*
11304. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-05 15:35:48
Üzenet elküldve: 2021-01-05 15:35:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Baszódj meg...~
*Ahogy amaz elkezdi vallatni olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyeknek a felével még komoly beszélgetésben az életében nem találkozott, Rh'onhannak erőlködnie kell, hogy csak gondolataiban küldje vissza a fattyút abba a szülőjébe, amelyik rövidebb fülekkel jött a világra.
Így, csak hogy gondolkodási időt nyerjen, felhúzza a bal szemöldökét, és nekidől a falnak, rövid nevetést hallatva.*
-Nézni szeretem, de nem vagyok szakértő.
*És ebben valójában nem is hazudik. Elf, és bár közönségessége miatt legtöbben azt mondanák, hogy azt a bizonyos almát egy igazi hurrikán jó távolra elrepítette a fájától, szépérzéke azért van.
Eddigi tervei szerint ez a jelenet most véget is érne. A fattyú érdeklődne, hogy van-e valami mód ennek megkerülésére, ő pedig, miután kicsit megizzasztotta a művészt, beljebb engedné, hiszen neki sem érdeke ezzel töltenie az egész napját.
Ám már az érkező tekintete is (jogos) meghazudtolással ér fel, és az ezt követő arrogánsnak ható hangsúly csak tesz erre a hatásra.*
~Drága és pótolhatatlan festék és vászon?~
-Ebben az esetben itt kell tartanom a művész úr készleteit, amíg távozni nem szándékozik. A fegyvereit is hasonlóképpen köteles itt hagynia.
*Továbbra is kinyújtva tartja a kezét, hogy végre megkapja a félelf oldaláról lógó tőrt, majd ha ez megtörtént, mutatja, hogy az hol hagyhatja ott a szekerét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Baszódj meg...~
*Ahogy amaz elkezdi vallatni olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyeknek a felével még komoly beszélgetésben az életében nem találkozott, Rh'onhannak erőlködnie kell, hogy csak gondolataiban küldje vissza a fattyút abba a szülőjébe, amelyik rövidebb fülekkel jött a világra.
Így, csak hogy gondolkodási időt nyerjen, felhúzza a bal szemöldökét, és nekidől a falnak, rövid nevetést hallatva.*
-Nézni szeretem, de nem vagyok szakértő.
*És ebben valójában nem is hazudik. Elf, és bár közönségessége miatt legtöbben azt mondanák, hogy azt a bizonyos almát egy igazi hurrikán jó távolra elrepítette a fájától, szépérzéke azért van.
Eddigi tervei szerint ez a jelenet most véget is érne. A fattyú érdeklődne, hogy van-e valami mód ennek megkerülésére, ő pedig, miután kicsit megizzasztotta a művészt, beljebb engedné, hiszen neki sem érdeke ezzel töltenie az egész napját.
Ám már az érkező tekintete is (jogos) meghazudtolással ér fel, és az ezt követő arrogánsnak ható hangsúly csak tesz erre a hatásra.*
~Drága és pótolhatatlan festék és vászon?~
-Ebben az esetben itt kell tartanom a művész úr készleteit, amíg távozni nem szándékozik. A fegyvereit is hasonlóképpen köteles itt hagynia.
*Továbbra is kinyújtva tartja a kezét, hogy végre megkapja a félelf oldaláról lógó tőrt, majd ha ez megtörtént, mutatja, hogy az hol hagyhatja ott a szekerét.*
11303. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-03 11:50:39
Üzenet elküldve: 2021-01-03 11:50:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Kapunál//
* Hosszasan ecseteli érkezése okát, sőt még kicsit el is kanyarodik a törp építészet irányába. Szakmai ártalom ez semmi több. Úgy gondolja, hogy ez elég is lenne ahhoz, hogy tovább jusson, de nem. Felvonja a szemöldökét az elhangzottakra. Mintha csak meg sem hallotta volna a kontár szócskát.*
- Valóban? Maga is igazi műkedvelő? Melyik stílus a kedvence? Melyik művész munkáit kedveli legjobban? Mit gondol a mostanság feltörekvő új irányzatokról?* Végül is egyik célja volt az is, hogy megismerje az itteni népek kulturális beállítottságát. Ez remek alkalom most rá. A Kancellár utasításának hallatára eléggé kétkedő ábrázatot ölt magára. Nem tudja eldönteni, hogy most szórakoznak vele, vagy teljesen komolyan beszél neki az őr. Egyik se jelent semmi jót.*
- Tehát maga azt állítja itt nekem, hogy, ha be szeretnék lépni, akkor nekem itt most festegetnem kéne? Nem áll szándékomban a napomat egy toronyban tölteni. Már csak a gondolat is nonszensz, hogy egy fáradt utazó itt ücsörögjön és alkosson valamit. Ráadásul sem a vászon, sem a festék nem éppen olcsó mulatság. A sajátomat nem azért hoztam el idáig, hogy aztán bemázoljam holmi bizonygatás miatt.* Nem tetszik neki ez, de ezt a nemtetszését azért kulturáltan közli az elffel lova hátáról. Nem is fogja hát átnyújtani neki tőrét sem.*
* Hosszasan ecseteli érkezése okát, sőt még kicsit el is kanyarodik a törp építészet irányába. Szakmai ártalom ez semmi több. Úgy gondolja, hogy ez elég is lenne ahhoz, hogy tovább jusson, de nem. Felvonja a szemöldökét az elhangzottakra. Mintha csak meg sem hallotta volna a kontár szócskát.*
- Valóban? Maga is igazi műkedvelő? Melyik stílus a kedvence? Melyik művész munkáit kedveli legjobban? Mit gondol a mostanság feltörekvő új irányzatokról?* Végül is egyik célja volt az is, hogy megismerje az itteni népek kulturális beállítottságát. Ez remek alkalom most rá. A Kancellár utasításának hallatára eléggé kétkedő ábrázatot ölt magára. Nem tudja eldönteni, hogy most szórakoznak vele, vagy teljesen komolyan beszél neki az őr. Egyik se jelent semmi jót.*
- Tehát maga azt állítja itt nekem, hogy, ha be szeretnék lépni, akkor nekem itt most festegetnem kéne? Nem áll szándékomban a napomat egy toronyban tölteni. Már csak a gondolat is nonszensz, hogy egy fáradt utazó itt ücsörögjön és alkosson valamit. Ráadásul sem a vászon, sem a festék nem éppen olcsó mulatság. A sajátomat nem azért hoztam el idáig, hogy aztán bemázoljam holmi bizonygatás miatt.* Nem tetszik neki ez, de ezt a nemtetszését azért kulturáltan közli az elffel lova hátáról. Nem is fogja hát átnyújtani neki tőrét sem.*
11302. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-02 21:10:21
Üzenet elküldve: 2021-01-02 21:10:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Kapunál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amaz hosszan beszél, egy rakás olyan dologról, ami Rh'onhant kicsit sem érdekli.*
~Ki a faszomat érdekli a törpe építészet? De a helyi kultúrából mindjárt kapsz egy ízesítőt.~
*Ám egy dolgot elér az érkező azzal, hogy szakmáját említi.*
~A Kecskeképű is nem valami építész? Mintha ő tervezte volna a Kovácsműhelyet.~
*Nem lepné meg, ha kiderülne, hogy az érkező Habrertus valami fattya, bár abban biztos, hogy nincs olyan önmagát bármennyire is tisztelő női elf, aki hajlandó lenne huzamosabb ideig egy levegőt szívni a Kecskével.*
-Úgy? Hát, művész uram, szerencsés pillanatban érkezett a Vashegyre. Magam is nagy műélvező vagyok, ám sajnálattal kell közölnöm, hogy mi nem engedünk be holmi kontárokat és maszatolókat, akik jelenlétükkel megszégyenítenék a thargok nevét.
*Kívülről ebből semmi sem látszik, ám kifejezetten lelkesen gratulál magának, amiért sikerül tökéletesen elrejtenie a pofátlan vigyort, ami arcára kívánkozik.*
-A neves Kancellárunk utasításai nyomán köteles vagyok elvárni, hogy itt helyben vessen vászonra egy festményt, és meg is mondta nekem, hogy milyen legyen a műalkotás tartalma.
*Tökéletesen játssza a kötelességtudó kapuőr szerepét, ki bár nem ért egyet minden megkötéssel és szabállyal, mégis kénytelen betartatni azokat.*
-Persze nem fogom itt kint várakoztatni. Amint átadja a fegyvereit, a Kaputoronyban kedve szerint munkához állhat.
*Tartja ki a kezét, majd mutat a kérdéses épületre.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amaz hosszan beszél, egy rakás olyan dologról, ami Rh'onhant kicsit sem érdekli.*
~Ki a faszomat érdekli a törpe építészet? De a helyi kultúrából mindjárt kapsz egy ízesítőt.~
*Ám egy dolgot elér az érkező azzal, hogy szakmáját említi.*
~A Kecskeképű is nem valami építész? Mintha ő tervezte volna a Kovácsműhelyet.~
*Nem lepné meg, ha kiderülne, hogy az érkező Habrertus valami fattya, bár abban biztos, hogy nincs olyan önmagát bármennyire is tisztelő női elf, aki hajlandó lenne huzamosabb ideig egy levegőt szívni a Kecskével.*
-Úgy? Hát, művész uram, szerencsés pillanatban érkezett a Vashegyre. Magam is nagy műélvező vagyok, ám sajnálattal kell közölnöm, hogy mi nem engedünk be holmi kontárokat és maszatolókat, akik jelenlétükkel megszégyenítenék a thargok nevét.
*Kívülről ebből semmi sem látszik, ám kifejezetten lelkesen gratulál magának, amiért sikerül tökéletesen elrejtenie a pofátlan vigyort, ami arcára kívánkozik.*
-A neves Kancellárunk utasításai nyomán köteles vagyok elvárni, hogy itt helyben vessen vászonra egy festményt, és meg is mondta nekem, hogy milyen legyen a műalkotás tartalma.
*Tökéletesen játssza a kötelességtudó kapuőr szerepét, ki bár nem ért egyet minden megkötéssel és szabállyal, mégis kénytelen betartatni azokat.*
-Persze nem fogom itt kint várakoztatni. Amint átadja a fegyvereit, a Kaputoronyban kedve szerint munkához állhat.
*Tartja ki a kezét, majd mutat a kérdéses épületre.*
11301. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2021-01-02 14:03:20
Üzenet elküldve: 2021-01-02 14:03:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Relael//
*Nem is tételezi fel, hogy a lány mosolya nem valódi, de egyébként nem is biztos benne, hogy kedveli Relt. Ahogy visszaemlékszik, valamiért nem kereste szándékosan a társaságát régebben sem.* ~Áh! Megvan! Mintha nemes lett volna vagy ilyesmi! Na mindegy, fátylat a múltra, most kedves lánynak tűnik.~
-Bizony, hogy rég! És most szebb körülmények között, mint legutóbb. *Viszonozza a mosolyt ő is. A kérdést költőinek véli, annak tudva, hogy a lány nem tud kovácsolni, de aztán túllendülnek ezen is.*
-Na igen, a tharg harcosok és a praktikáik. Annak idején engem a legjobb tanított és lássuk be, nem haltam meg azóta se… *Hirtelen elhallgat, majd nevetésben tör ki.*
-Ja, de! Meghaltam, de mindegy is! *Röcög még magában egy pár pillanatig.*
-De azért jól meg tudom védeni magam hála Akheelnak. *Aztán ahogy a mesterkardot felveti a pásztor, máris megélénkül a beszélgetés és Relael veszi át a szót.*
-A város alapító atyjától Ar Theniortól egy feladvány megfejtésére. *Aztán a további kérdések egészen összezavarják és hirtelen eszébe jut, mint minden másnál, ha valami újba belevág, hogy talán nincs is még eléggé megalapozva ez az egész.*
-Hát, meg lehet vele sebezni szellemeket és démonokat és átvág minden más fémet. Meg ugye sokkal halálosabb egy hozzáértő kezében. Arról nem is beszélve, hogyha találsz egy mágust, aki ért hozzá, bele lehet tenni egy varázslatot. *Ahogy így beszél róla, hirtelen leül egy székre és arcán gondolkodás látszik.*
-De mióta itt vannak az istenek, elvették a mágusoktól ezt a képességet és a híveik meg még nem jutottak el addig, hogy képesek legyenek rá. *Megvonja a vállát.*
-Nem is tudom minek igyekszem ezzel! *Elteszi a táskájába a fémeket, amiket nemrég vásárolt.*
-Ráér ez még, ha utána olvastam és megértettem rendesen! Amúgy is mágus vagyok és legyőztem már nem egy szellemet meg démont a varázslataimmal is! Nem kell nekem fegyver, csak a jó öreg buzogányom! *Eközben nem is néz Relaelre, csak mintha magával beszélne, amolyan bolond módjára.*
-Nekem a mágustoronyban van inkább a helyem vagy a nyájam között, nem is itt! *Ezzel feláll a székből és arrébb teszi azt, vissza a helyére.*
-Nem is tudom mit gondoltam! *Aztán a lányra néz.*
-Él még a meghívás a borkóstolóra, gyere rúgjunk be, minden más ráér később is!
*Nem is tételezi fel, hogy a lány mosolya nem valódi, de egyébként nem is biztos benne, hogy kedveli Relt. Ahogy visszaemlékszik, valamiért nem kereste szándékosan a társaságát régebben sem.* ~Áh! Megvan! Mintha nemes lett volna vagy ilyesmi! Na mindegy, fátylat a múltra, most kedves lánynak tűnik.~
-Bizony, hogy rég! És most szebb körülmények között, mint legutóbb. *Viszonozza a mosolyt ő is. A kérdést költőinek véli, annak tudva, hogy a lány nem tud kovácsolni, de aztán túllendülnek ezen is.*
-Na igen, a tharg harcosok és a praktikáik. Annak idején engem a legjobb tanított és lássuk be, nem haltam meg azóta se… *Hirtelen elhallgat, majd nevetésben tör ki.*
-Ja, de! Meghaltam, de mindegy is! *Röcög még magában egy pár pillanatig.*
-De azért jól meg tudom védeni magam hála Akheelnak. *Aztán ahogy a mesterkardot felveti a pásztor, máris megélénkül a beszélgetés és Relael veszi át a szót.*
-A város alapító atyjától Ar Theniortól egy feladvány megfejtésére. *Aztán a további kérdések egészen összezavarják és hirtelen eszébe jut, mint minden másnál, ha valami újba belevág, hogy talán nincs is még eléggé megalapozva ez az egész.*
-Hát, meg lehet vele sebezni szellemeket és démonokat és átvág minden más fémet. Meg ugye sokkal halálosabb egy hozzáértő kezében. Arról nem is beszélve, hogyha találsz egy mágust, aki ért hozzá, bele lehet tenni egy varázslatot. *Ahogy így beszél róla, hirtelen leül egy székre és arcán gondolkodás látszik.*
-De mióta itt vannak az istenek, elvették a mágusoktól ezt a képességet és a híveik meg még nem jutottak el addig, hogy képesek legyenek rá. *Megvonja a vállát.*
-Nem is tudom minek igyekszem ezzel! *Elteszi a táskájába a fémeket, amiket nemrég vásárolt.*
-Ráér ez még, ha utána olvastam és megértettem rendesen! Amúgy is mágus vagyok és legyőztem már nem egy szellemet meg démont a varázslataimmal is! Nem kell nekem fegyver, csak a jó öreg buzogányom! *Eközben nem is néz Relaelre, csak mintha magával beszélne, amolyan bolond módjára.*
-Nekem a mágustoronyban van inkább a helyem vagy a nyájam között, nem is itt! *Ezzel feláll a székből és arrébb teszi azt, vissza a helyére.*
-Nem is tudom mit gondoltam! *Aztán a lányra néz.*
-Él még a meghívás a borkóstolóra, gyere rúgjunk be, minden más ráér később is!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734