//Kovácsműhely//
*Igaz, ami igaz, nem sokat lacafacáznak a formalitásokkal. Minden bizonnyal lenne elég közös témájuk és élettapasztalatuk ahhoz, hogy pár estét víg kedéllyel átbeszélhessenek, de itt és most nem ezért sodorta kettejüket össze a sors... már ha szeretné bárki is a sorsra fogni az ilyesmit. Hrothgaar nem szól közbe, míg a férfi leírja neki, mégis milyen fegyvert álmodott meg magának. Nem szól közbe, de már-már feszülten figyel. Ezt leginkább onnan lehet felismerni, hogy bal szemöldöke kicsit fentebb szalad a megszokottnál, homlokát ráncok tarkítják, valamint újra és újra apró, elhaló hümmögést hallat.*
- Értem... *összegzi röviden a tényállást* Érdekes fegyver lesz, annyi szent, hehe! Megcsinálom, nincs akadálya.
*A férfi minden bizonnyal ezeket a szavakat várta, ám ennyivel még nincs elintézve a dolog.*
- Mikorra kell a kard? Lassan estébe fordul az idő, ma már nem hiszem, hogy végeznék vele. Viszont legkésőbb holnap estig be tudom fejezni, úgy gondolom.
*Felvázolja a várható helyzetet. Nem ködösít, ez a kardot ma már nem is tudná tisztességgel befejezni, de nem is nagyon akarná.*
~Kapkodás a selejt bölcsője.~
*Idézi fel magában a bölcs szavakat és mielőtt elfelejtené azért még van kérdése.*
- A bikafej milyen legyen? Meg a keresztvas is érdekelne. Ha gondolod, van itt pergamen meg szén, fel is rajzolhatod akár.
*Veti fel az ötletet, elvégre így a legbiztosabb, hogy a megrendelő olyan fegyvert kap, amilyet ténylegesen megálmodott. Ha mindezzel végeztek, Hrothgaar még egyszer elismétli a leendő fegyver "paramétereit" és amennyiben minden stimmel és Jelahan is feltette minden kérdését, akkor akár el is hagyhatja a műhelyt, de ha a kedve úgy tartja, maradhat is nézelődni még. Ez nem olyan Kovácsműhely, mint a városi. Itt nincsenek a falakra aggatva mutatóba kópiák, itt csak az éppen javításra váró eszközök és fegyverek, használati tárgyak vannak elfekvőben. A nézelődő láthat pát lamellás vértezetet, illetve pár darabot egy nagyobb lemezvértől, pár kardot, amiken korábban dolgoztak, de ezek mindegyikének megvan a gazdája. Azzal hátat fordít a férfinak és újra a kovácstűzhelyhez lép. Új adag faszén kerül a helyére, dolgozik a fújtató és izzik lassan a levegő is. Hrothgaar hátralépdel a műhely belsejébe és egy nagyobb, fémpántokkal erősített ládát nyit ki. Nem lehet pontosan látni mit is kereshet, de amikor visszatér egy fura, nagyjából a törpe öklének megfelelő nagyságú fémtömb van a kezében. Ebből készül el majd a kard pengéje. Halk roppanás hallatszik, ahogy egy hanyag, de határozott mozdulattal a faszén közé pottyantja, és ezzel kezdetét is veheti a munka.*