//Barlangász csapat visszatér//
*És úgy tűnik éppen időben érkeznek, hiszen már esteledik, és zárják is a kaput. Azaz zárnák, ha Harath meg nem szólalna, s saját nyelvükön nem köszöntené az őröket, minek okából amazok úgy döntenek, ők még átmehetnek a kapun. Szívesen megismételné az üdvözlést, ha mondjuk... ha mondjuk meg tudta volna jegyezni ezt a pár rövid szót. Vicces, de amikor az ember (vagy gnóm) nagyon koncentrál valaminek a megjegyzésére, akkor az annál inkább nem akar a fejében megragadni... aztán pár nap múlva meg hirtelen eszébe jut, és onnantól úgy fogja tudni, mintha ezzel született volna... Hiába, minden csak akkor kerül elő, mikor nincs szükség rá. Persze ez a helyzet itt annyira nem áll fenn, hiszen olyan hirtelen hangzott el a köszönés, hogy még csak esélye sem volt felkészülni annak memorizálására, és így az előző alapján elvileg jó eséllyel megragadhatott volna, de... de nem így történt. Mindenesetre mindent megtesz, ami tőle telik.*
- Üdvözletem *hajol meg enyhén, épp annyira, hogy ne lehessen teljes meghajlásnak nevezni, hiszen nem látta, hogy az itt divat lenne... de lehet csak nem figyelt. Ma már semmi se biztos. Mivel úgy fest, lassan záródnak a kapuk (és a lassan alatt a gyorsan értendő) így valószínűleg erre az éjszakára is itt marad. Végül is menni már úgyse nagyon lenne ereje, így nem is bánja, meg aztán a vezérrel is meg kell tárgyalja a mocskos anyagiak kérdését. Viszont mivel amaz láthatóan eléggé elfoglalt, így úgy dönt, nem most zavarja ilyen apróságokkal (apróság? nos, nézőpont kérdése...), vár inkább a sorára. Lehet ma este nem lesz alkalmas, akkor valószínűleg bevonul az alvóhelyére, aztán kipiheni a fél-expedíció fáradalmait (mert hát hiába nem mentek be a barlangba, oda is kellett menni, meg vissza is kellett jönni), aztán másnap tér rá a kérdésre. Igazából nem túlzottan örül neki, hogy ilyesmihez kell folyamodnia. Nem igazán attól fél, hogy a harcosokat, akik vele voltak, emiatt megkorbácsolják, valószínűleg semmi bajuk nem lesz ebből, egyszerűen a gnóm számára kínos kicsit, hogy szembesítenie kell a törzsfőt azzal, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogyan amaz ígérte. Zrekil nem szeret senkit a saját tévedésével szembesíteni, lévén ő is utálja, ha más teszi ezt vele. Viszont ezt a kört le kell majd futni akkor is, hiszen... kétezer arany az akkor is kétezer arany, és azt azért nem szokás az ablakon kiszórni. Bár Harath szavaiból arra következtet, hogy Kagannak nem is nagyon lesz ellenvetése, elvégre becsületes embernek tűnt, nyilván meg fogja érteni a helyzetet. Legalábbis a gnóm ebben bízik.*