Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-16 19:31:46
Üzenet elküldve: 2015-02-16 19:31:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel, Chiari, majd Janemita figyelmébe//
*Fogós kérdés. Hogy is adja elő, hogy mit tervez a hajával? Míg ezen gondolkozik, tölt magának egy újabb kupával a borból, majd iszik.*
-Szóval, hát... Át kell alakulnom úgy, hogy Artheniorban ne ismerjenek fel.
*Újabb kortyot iszik, az ilyen nehéz beszélgetés esetében kell is.*
-Ez lényegében teljes profilváltást jelent. Új ruha, új fegyverek, álnév, valamint a hajam.
*Az utolsó szót elharapja, bár érzi, hogy egy kicsit ezt részleteznie kell még.*
-Le kell vágni.
*Izzad a tenyere. Ez természetes? Majd kicsúszik a kezéből a boros kupa, ám ekkor megjelenik Chiari, a gyógyító, aki ezzel a cselekedetével is azt tette, amihez ért: megmentett egy életet.
Aletai illedelmesen üdvözli, majd meghallgatja a nő Ewangelhez intézett szavait. Hála a szellemeknek munkával látja el kedvesét, amely idő alatt legalább lesz ideje megemészteni az arculatváltást, amit Aletai véghez szándékozik vinni. Tudja jól, hogy ezt a beszélgetést nem ússza meg ennyivel, de biztatóan értékeli Ewangel segítő felajánlását.*
~Adok egy esélyt, hogy olyan hajat csinálhass, hogy ne ismerjenek fel. Ha nem sikerül, marad a beretva!~
*Tekintete a gyilokjáróra siklik, és ott megpillantja második segítségét, Ágrólszakadt Janemitát.*
-Áh, a kis Janemita! Azt hiszem, beszélek vele, szép napot!
*Húzza be a kezében lévő kupa tartalmát, majd felpattan, és nagyjából egy időben Chiariékkal, ő is elindul a dolgát végezni.*
~Remélem, tényleg olyan ügyes kezű a lány.~
*A kapunál állapodik meg, s tekintetét a félvér lányra szegezi.*
-Üdv, Janemita! Ha egy kis időd lesz, oda tudnál jönni a tábortűzhöz? Beszédem van veled.
*Bök ujjával a sátra előtt lobogó tűz felé, majd megfordul és visszaindul. Esze ágában sincs megzavarni az effel folytatott -talán romantikus- diskurzust ennél jobban. Míg a leányt várja, újabb kupa bort tölt magának, és visszatelepszik a korábbi helyére. Így, ébredés után még nem sok kedve van mászkálni, bár kétségtelenül időszerű lenne már összeszednie magát.*
*Fogós kérdés. Hogy is adja elő, hogy mit tervez a hajával? Míg ezen gondolkozik, tölt magának egy újabb kupával a borból, majd iszik.*
-Szóval, hát... Át kell alakulnom úgy, hogy Artheniorban ne ismerjenek fel.
*Újabb kortyot iszik, az ilyen nehéz beszélgetés esetében kell is.*
-Ez lényegében teljes profilváltást jelent. Új ruha, új fegyverek, álnév, valamint a hajam.
*Az utolsó szót elharapja, bár érzi, hogy egy kicsit ezt részleteznie kell még.*
-Le kell vágni.
*Izzad a tenyere. Ez természetes? Majd kicsúszik a kezéből a boros kupa, ám ekkor megjelenik Chiari, a gyógyító, aki ezzel a cselekedetével is azt tette, amihez ért: megmentett egy életet.
Aletai illedelmesen üdvözli, majd meghallgatja a nő Ewangelhez intézett szavait. Hála a szellemeknek munkával látja el kedvesét, amely idő alatt legalább lesz ideje megemészteni az arculatváltást, amit Aletai véghez szándékozik vinni. Tudja jól, hogy ezt a beszélgetést nem ússza meg ennyivel, de biztatóan értékeli Ewangel segítő felajánlását.*
~Adok egy esélyt, hogy olyan hajat csinálhass, hogy ne ismerjenek fel. Ha nem sikerül, marad a beretva!~
*Tekintete a gyilokjáróra siklik, és ott megpillantja második segítségét, Ágrólszakadt Janemitát.*
-Áh, a kis Janemita! Azt hiszem, beszélek vele, szép napot!
*Húzza be a kezében lévő kupa tartalmát, majd felpattan, és nagyjából egy időben Chiariékkal, ő is elindul a dolgát végezni.*
~Remélem, tényleg olyan ügyes kezű a lány.~
*A kapunál állapodik meg, s tekintetét a félvér lányra szegezi.*
-Üdv, Janemita! Ha egy kis időd lesz, oda tudnál jönni a tábortűzhöz? Beszédem van veled.
*Bök ujjával a sátra előtt lobogó tűz felé, majd megfordul és visszaindul. Esze ágában sincs megzavarni az effel folytatott -talán romantikus- diskurzust ennél jobban. Míg a leányt várja, újabb kupa bort tölt magának, és visszatelepszik a korábbi helyére. Így, ébredés után még nem sok kedve van mászkálni, bár kétségtelenül időszerű lenne már összeszednie magát.*
1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-16 18:53:25
Üzenet elküldve: 2015-02-16 18:53:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál - Chiari, Ewangel, Oriiza, Lia//
*Dhaven bólint, s már felelne is Liának, hogy Hrothgaar mester bizonyára elégedett lenne egy potyavacsorával, mert hát melyik törp ne lenne oda a hasáért? Vagy úgy alapvetően, melyik férfi? Ebbe természetesen Dhaven is beletartozik, ő is éppúgy szeret jókat enni, mint bárki más.
Ám ekkor, egy elf nő jelenik meg, s köszön mindegy kinek, Dhaven pedig apró biccentéssel viszonozza azt a számára idegen nő irányába.
~Nofene, még egy hegyesfülű. Már ma reggel többet láttam belőlük, mint azelőtt hetekig...~ nincs neki alapvetően baja más fajokkal (na persze azért akadnak kivételek, mint az orkok, meg a kormosképűek), s mint kiderül, Chiarinak hívják az illetőt, s ő a törzs gyógyítója.
Dhaven oldalba böki Liát, s az elf felé int fejével.*
-No, talán ő tudna neked adni munkát, igen hamar kiderülne, mennyire értesz a gyógyításhoz. *kacsint a lányra, még egy apró vigyort is megenged magának, majd lassan feláll az asztaltól, megköszörüli a torkát, s úgy felel a kérdésre:*
-Dhaven vagyok, ma reggel érkeztem, Hrothgaar mesternek dolgozom a műhelyben. Kovács lennék a szakmámat tekintve, de karddal a kezemben sem vagyok éppen elveszett kölyök. *azzal kilép az asztal mögül, kezét Lia vállára helyezi, majd közelebb hajol a nő füléhez, s úgy dörmögi:*
-Visszamegyek a műhelybe, hátha a mesternek szüksége van rám. Köszönöm az ebédet, s ha lesz időd, nézz be nyugodtan, hátha ráérek megcsinálni a másik alkarvédőd is. *azzal biccent a jelenlévőknek, s elindul minden további szócséplés nélkül a kovácsműhely irányába. Menet közben halkan fütyörészik, s nézelődik, igyekszik megjegyezni mindent, mi és merre található.*
A hozzászólás írója (Dhaven Korr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.16 19:44:15
*Dhaven bólint, s már felelne is Liának, hogy Hrothgaar mester bizonyára elégedett lenne egy potyavacsorával, mert hát melyik törp ne lenne oda a hasáért? Vagy úgy alapvetően, melyik férfi? Ebbe természetesen Dhaven is beletartozik, ő is éppúgy szeret jókat enni, mint bárki más.
Ám ekkor, egy elf nő jelenik meg, s köszön mindegy kinek, Dhaven pedig apró biccentéssel viszonozza azt a számára idegen nő irányába.
~Nofene, még egy hegyesfülű. Már ma reggel többet láttam belőlük, mint azelőtt hetekig...~ nincs neki alapvetően baja más fajokkal (na persze azért akadnak kivételek, mint az orkok, meg a kormosképűek), s mint kiderül, Chiarinak hívják az illetőt, s ő a törzs gyógyítója.
Dhaven oldalba böki Liát, s az elf felé int fejével.*
-No, talán ő tudna neked adni munkát, igen hamar kiderülne, mennyire értesz a gyógyításhoz. *kacsint a lányra, még egy apró vigyort is megenged magának, majd lassan feláll az asztaltól, megköszörüli a torkát, s úgy felel a kérdésre:*
-Dhaven vagyok, ma reggel érkeztem, Hrothgaar mesternek dolgozom a műhelyben. Kovács lennék a szakmámat tekintve, de karddal a kezemben sem vagyok éppen elveszett kölyök. *azzal kilép az asztal mögül, kezét Lia vállára helyezi, majd közelebb hajol a nő füléhez, s úgy dörmögi:*
-Visszamegyek a műhelybe, hátha a mesternek szüksége van rám. Köszönöm az ebédet, s ha lesz időd, nézz be nyugodtan, hátha ráérek megcsinálni a másik alkarvédőd is. *azzal biccent a jelenlévőknek, s elindul minden további szócséplés nélkül a kovácsműhely irányába. Menet közben halkan fütyörészik, s nézelődik, igyekszik megjegyezni mindent, mi és merre található.*
A hozzászólás írója (Dhaven Korr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.16 19:44:15
1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-16 17:26:50
Üzenet elküldve: 2015-02-16 17:26:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gyilokjáró//
*Nem tudja hova tenni az elf működését, hiszen amikor Jane kijött, Syoudot már a kapuban találta, nem a bódéban a barna hajú embernővel beszélgetve. Ha esetleges féltékenykedést vagy hasonlót szeretett volna kicsalni belőle, ahhoz ügyesebbnek kell lennie, valamint a jelenleginél is bonyolultabb kapcsolatot létesítenie vele. Így azonban csak a félvér is lepillant a főzéshez készülődőkre, hogy elhúzza a száját, amiért ő nincs ott. Valószínűleg ha végzett az elf hajával és Lertát is megnézte, hogy hogyan boldogul a medvebagolyfiókával, ő is csatlakozik a sütés-főzéshez, ha lesz rá igény.*
-Ennek örülök. *Mondja vigyorogva, egész megsimogatja a lelkét a tudat, hogy egy Íjászmester képzi majd.* -Azt mondják, tanítva lehet a legjobban tanulni. Nyilván nem fog kárt tenni neked sem egy kis gyakorlás.
*A teátrális sóhajtól még jobban elszélesedik mosolya, és halvány pír jelenik meg arcán. Hálás, amiért az elf nem fordul meg, hogy ezt láthassa. Nem tudja hova tenni az elmúlt éjszakát egyikőjük részéről sem, és bevallani sem akarja, hogy mennyire jól érezte magát abban a környezetben/helyzetben.
Sóhajt egy nagyot, hogy kiengedje magából a felgyülemlő mindenféle érzést, amit a férfi szavai és az előtörő élénk emlékképek okoznak benne. Syoudnak meg sem kell fordulnia, hogy Jane tudja, mi ül ki az arcára, a háta mögül pedig még azt is látja, ahogy a vigyortól nagyjából hol mozdulnak meg arcizmai.*
-Valóban. *Válaszol félvállról.* -Tudod ez ilyen. Ha sok alkoholt iszol, megnő az igényed bizonyos dolgok iránt. Akár vízről, akár csókokról van szó.
*Közben még egy tincset összecsippent, egyenessé és gubancmentessé simogatja ezt is, majd a többihez hasonlóan szorosan összefonja.*
-Tegnap az egyik Chiari lányát dajkálta és beszélgetett a szilvaarcúval. Olyan teljesen normálisan. *Osztja meg tapasztalatait, majd tovább hallgatja az elfet. A férfi haján végzett munkáját abba kell hagynia, mert szembefordul vele. Küld egy sajnálkozó pillantást a szétbomló fonat felé, de tekintetét ezután az elf arcán nyugtatja.
Hallotta már a Hrallhban a történetet, valamint a tűznél is beszéltek róla, így Syoud a saját élményén túl nem mond sok újat a fattyúnak ezzel kapcsolatban. Ami az óriásokat és lelki világukat illeti, meglepődik és picit el is érzékenyül.*
-Szegény kis Kaff... *Mondja csendesen, és ő is elmosolyodik. Ahogy a férfi újra kifordul, mögé lép, hogy lábujjhegyre álljon és újrakezdje a tincset.* -De, igaz... Ki gondolná, hogy milyen jó szíved van...
*Teszi még hozzá finoman végigsimítva a férfi karján, amit talán meg sem érez a bőrvért miatt.*
*Nem tudja hova tenni az elf működését, hiszen amikor Jane kijött, Syoudot már a kapuban találta, nem a bódéban a barna hajú embernővel beszélgetve. Ha esetleges féltékenykedést vagy hasonlót szeretett volna kicsalni belőle, ahhoz ügyesebbnek kell lennie, valamint a jelenleginél is bonyolultabb kapcsolatot létesítenie vele. Így azonban csak a félvér is lepillant a főzéshez készülődőkre, hogy elhúzza a száját, amiért ő nincs ott. Valószínűleg ha végzett az elf hajával és Lertát is megnézte, hogy hogyan boldogul a medvebagolyfiókával, ő is csatlakozik a sütés-főzéshez, ha lesz rá igény.*
-Ennek örülök. *Mondja vigyorogva, egész megsimogatja a lelkét a tudat, hogy egy Íjászmester képzi majd.* -Azt mondják, tanítva lehet a legjobban tanulni. Nyilván nem fog kárt tenni neked sem egy kis gyakorlás.
*A teátrális sóhajtól még jobban elszélesedik mosolya, és halvány pír jelenik meg arcán. Hálás, amiért az elf nem fordul meg, hogy ezt láthassa. Nem tudja hova tenni az elmúlt éjszakát egyikőjük részéről sem, és bevallani sem akarja, hogy mennyire jól érezte magát abban a környezetben/helyzetben.
Sóhajt egy nagyot, hogy kiengedje magából a felgyülemlő mindenféle érzést, amit a férfi szavai és az előtörő élénk emlékképek okoznak benne. Syoudnak meg sem kell fordulnia, hogy Jane tudja, mi ül ki az arcára, a háta mögül pedig még azt is látja, ahogy a vigyortól nagyjából hol mozdulnak meg arcizmai.*
-Valóban. *Válaszol félvállról.* -Tudod ez ilyen. Ha sok alkoholt iszol, megnő az igényed bizonyos dolgok iránt. Akár vízről, akár csókokról van szó.
*Közben még egy tincset összecsippent, egyenessé és gubancmentessé simogatja ezt is, majd a többihez hasonlóan szorosan összefonja.*
-Tegnap az egyik Chiari lányát dajkálta és beszélgetett a szilvaarcúval. Olyan teljesen normálisan. *Osztja meg tapasztalatait, majd tovább hallgatja az elfet. A férfi haján végzett munkáját abba kell hagynia, mert szembefordul vele. Küld egy sajnálkozó pillantást a szétbomló fonat felé, de tekintetét ezután az elf arcán nyugtatja.
Hallotta már a Hrallhban a történetet, valamint a tűznél is beszéltek róla, így Syoud a saját élményén túl nem mond sok újat a fattyúnak ezzel kapcsolatban. Ami az óriásokat és lelki világukat illeti, meglepődik és picit el is érzékenyül.*
-Szegény kis Kaff... *Mondja csendesen, és ő is elmosolyodik. Ahogy a férfi újra kifordul, mögé lép, hogy lábujjhegyre álljon és újrakezdje a tincset.* -De, igaz... Ki gondolná, hogy milyen jó szíved van...
*Teszi még hozzá finoman végigsimítva a férfi karján, amit talán meg sem érez a bőrvért miatt.*
1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-16 13:08:16
Üzenet elküldve: 2015-02-16 13:08:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Bódé – Chiari, Ewangel, Rilai //
*Távoztában az egyik új lány is – a sok közül - a kezébe ad pár aranyat. Jó lesz lassan átszámolni mennyit kell odaadnia a majdani illetékesnek, vagy Hildinek. Az nem lenne szerencsés, hogy lopás miatt levágják a kezét, csak jelenleg az a fehér hajú elf elküldte az eddig itt időző terebélyes lányt és még az utódja sem biztos ki lesz. Ekkora meggondolatlanságot.
Ekkor belibben egy másik nő, kész szója fesztivál, hogy a hüvelyeseknél maradjunk. Magas barna elf, csinos. Érdekes, hogy egy ilyen szépséges nő is helyet kap a barbároknál, eddig abban a tudatban élt, Oriiza, hogy a barbár férfiak magasak, szőrösek, izmosak, büdösek és koszosak, a nők pedig szintén ilyesmi külsővel rendelkezhetnek. Amint a mellékelt ábra mutatja tévedett, de ezt már a hófehér hajú nőnél is meglátta, érkezése napján.
Tehát a barna elf úgy néz, ki mindenkihez szól, különösen hármójukhoz. Szerencsétlenségére Oriiza is beleesett ebbe a kis körbe, úgy tűnik, mivel eléggé felmérte magának a Chiari névre hallgató nő. Ezt semmi kép nem akarta, de ha már valamilyen oknál fogva ő is bekerült a látóterébe, muszáj lesz valami jelet adnia magáról. Azt végképp nem szeretné, ha elrángatnák, és neki nem lenne beleszólása. A bódé falához dőlve szólal meg.*
- A nevem Oriiza…
*Veti oda halkan, majd hangosan folytatja.*
- Hoztak, azért, hogy egy fekete bőrű disznó bezsebeljen egy kis kosztpénzt magának, azzal a céllal jöttem, hogy elmehessek, elvégre csak úgy lehet kidobni valakit, ha egyszer már betessékelték, nincs igazam? Se a gyógyításhoz, se a mágiához, se a főzéshez nem értek.
*Zárja rövidre a dolgot. Azt nem akarja elmondani, hogy mihez ért. Ami jelen esetben tolvajlás, csábítás, leitatás, összeverés, gyilkolás, megtévesztés és hangszeren való dallamos játék. Azon felül éneklés és az a számtalan legenda, ami a birtokában van. Tehát ezekről nem szól, két okból is, egyik, hogy megölnék, másik hogy megkedvelnék és hasznosítani akarnák. Semmiképp. Neki ne parancsoljon senki, még egy bandára való csürhét sem bír megtűrni maga körül, nem hogy egy egész barbár sereget.*
*Távoztában az egyik új lány is – a sok közül - a kezébe ad pár aranyat. Jó lesz lassan átszámolni mennyit kell odaadnia a majdani illetékesnek, vagy Hildinek. Az nem lenne szerencsés, hogy lopás miatt levágják a kezét, csak jelenleg az a fehér hajú elf elküldte az eddig itt időző terebélyes lányt és még az utódja sem biztos ki lesz. Ekkora meggondolatlanságot.
Ekkor belibben egy másik nő, kész szója fesztivál, hogy a hüvelyeseknél maradjunk. Magas barna elf, csinos. Érdekes, hogy egy ilyen szépséges nő is helyet kap a barbároknál, eddig abban a tudatban élt, Oriiza, hogy a barbár férfiak magasak, szőrösek, izmosak, büdösek és koszosak, a nők pedig szintén ilyesmi külsővel rendelkezhetnek. Amint a mellékelt ábra mutatja tévedett, de ezt már a hófehér hajú nőnél is meglátta, érkezése napján.
Tehát a barna elf úgy néz, ki mindenkihez szól, különösen hármójukhoz. Szerencsétlenségére Oriiza is beleesett ebbe a kis körbe, úgy tűnik, mivel eléggé felmérte magának a Chiari névre hallgató nő. Ezt semmi kép nem akarta, de ha már valamilyen oknál fogva ő is bekerült a látóterébe, muszáj lesz valami jelet adnia magáról. Azt végképp nem szeretné, ha elrángatnák, és neki nem lenne beleszólása. A bódé falához dőlve szólal meg.*
- A nevem Oriiza…
*Veti oda halkan, majd hangosan folytatja.*
- Hoztak, azért, hogy egy fekete bőrű disznó bezsebeljen egy kis kosztpénzt magának, azzal a céllal jöttem, hogy elmehessek, elvégre csak úgy lehet kidobni valakit, ha egyszer már betessékelték, nincs igazam? Se a gyógyításhoz, se a mágiához, se a főzéshez nem értek.
*Zárja rövidre a dolgot. Azt nem akarja elmondani, hogy mihez ért. Ami jelen esetben tolvajlás, csábítás, leitatás, összeverés, gyilkolás, megtévesztés és hangszeren való dallamos játék. Azon felül éneklés és az a számtalan legenda, ami a birtokában van. Tehát ezekről nem szól, két okból is, egyik, hogy megölnék, másik hogy megkedvelnék és hasznosítani akarnák. Semmiképp. Neki ne parancsoljon senki, még egy bandára való csürhét sem bír megtűrni maga körül, nem hogy egy egész barbár sereget.*
1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-16 00:01:40
Üzenet elküldve: 2015-02-16 00:01:40
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu, majd gyilokjáró//
*A kis barna is megtalálja helyét, Chiari kezelésbe és gondjaiba veszi. Syoud erre elégedetten átvigyorog a palánkon, és az sem zavarja, hogy Janemita ott áll mellette. Sőt, talán kifejezetten a félvér lánynak szól a műsor.*
- Nem csak hogy megmutatom, ki is képezlek. Kevés fél-elf mondhatja el magáról, hogy elf Íjászmester képzi ki. Egen, valami ilyesmi címem lenne, bár megmondom őszintén, berozsdásodtam, már ha lehet így beszélni egy íjászról. Megereszkedett a húrom feszessége? Nem... ez nem hangzik jól, na meg a húr is csak megfeszítve zeng, nem igaz? *az italozás kérdésére teátrálisat sóhajt.*
- Most miért? Szerintem egyáltalán nem volt rossz! Bár sajnálom, hogy úgy elpilledtem - ígérem, legközelebb virgoncabb leszek. *közben készül a haja, amitől már előre retteg, de kitart: célja van ezzel is.*
- Sok minden szóba került, igen. *reflektál a bárány kérdésére, de nem fordul meg, hogy kaján, hunyorgó pillantást vessen Janemitára.*
- Rémlik, hogy szomjasak voltunk. *hallja, hogy koccan a fagolyó a másiknak, miközben a lány belefűzi, és csak remélni meri, hogy nem fog teljesen idiótán kinézni.*
- Hát, nem egy észlények, de remek fickók. És igazából... többnyire vagy félénkek, vagy zavarban vannak, vagy szégyenlősek. Meglátod, itt, sajátjaik között (van velünk, ha jól számoltam, vagy 6 óriás), sokkal beszédesebbek és igencsak kedvelhető népség. És van egy olyan szörnyű gyanúm, hogy Azil meg Morwon meglehetősen agyasnak számít közöttük. *a lány utolsó kérdésére egy pillanatra megmerevedik, majd lassan megfordul és a mellvédnek dől, háttal. Ezzel ugyan szabotálja egy ideig a hajbefonást, de nem baj.*
- Tudod, amikor azt mondtam, hogy rosszkor érkeztetek, nem vicceltem. A szerzetes, aki most beteg döglődik valahol, halálig tartó harcba keveredett Kagan félbolond unokaöccsével, a hegyomlás Brennussal. Heh... *rázza meg fejét.*
- Ismertem jól, nem volt rossz cimbora, csak rossz természetű. Végül a szerzetes nyert, de hogy mit... azt az égiek sem tudják. Viszont... nézd, nálunk elég ritkák a holtig tartó küzdelmek. A vezéri posztért, meg valami halálos, durva ügy miatt előfordul, de nagyon ritka. És ahogy hallom, mostanában több is volt. Az új világ... az új élet megviseli a népet, főleg a régi, nomád vándorcsapatot. *komolyan néz Janemitára, mert ez fontos.*
- És az óriások nagyon érzékenyek az ilyesmire. Rolkó és Krumkó igen régóta velünk vannak, Kaff csak most jött, és mégis, ő is a szívére vette... hogy a szerzetesnek drukkolt. Azt hitte, az ő hibája, hogy Brennus meghalt, mert ha Brennusnak szurkolt volna... *elmosolyodik.*
- Az óriások egyszerű, de mélyen gondolkodó népek. Lassúak, de nem felszínesek. *kacsint egyet, majd újra megfordul, kifelé néz.*
- Én pedig nem tehettem, hogy kétségek között hagyom, nem igaz?
*A kis barna is megtalálja helyét, Chiari kezelésbe és gondjaiba veszi. Syoud erre elégedetten átvigyorog a palánkon, és az sem zavarja, hogy Janemita ott áll mellette. Sőt, talán kifejezetten a félvér lánynak szól a műsor.*
- Nem csak hogy megmutatom, ki is képezlek. Kevés fél-elf mondhatja el magáról, hogy elf Íjászmester képzi ki. Egen, valami ilyesmi címem lenne, bár megmondom őszintén, berozsdásodtam, már ha lehet így beszélni egy íjászról. Megereszkedett a húrom feszessége? Nem... ez nem hangzik jól, na meg a húr is csak megfeszítve zeng, nem igaz? *az italozás kérdésére teátrálisat sóhajt.*
- Most miért? Szerintem egyáltalán nem volt rossz! Bár sajnálom, hogy úgy elpilledtem - ígérem, legközelebb virgoncabb leszek. *közben készül a haja, amitől már előre retteg, de kitart: célja van ezzel is.*
- Sok minden szóba került, igen. *reflektál a bárány kérdésére, de nem fordul meg, hogy kaján, hunyorgó pillantást vessen Janemitára.*
- Rémlik, hogy szomjasak voltunk. *hallja, hogy koccan a fagolyó a másiknak, miközben a lány belefűzi, és csak remélni meri, hogy nem fog teljesen idiótán kinézni.*
- Hát, nem egy észlények, de remek fickók. És igazából... többnyire vagy félénkek, vagy zavarban vannak, vagy szégyenlősek. Meglátod, itt, sajátjaik között (van velünk, ha jól számoltam, vagy 6 óriás), sokkal beszédesebbek és igencsak kedvelhető népség. És van egy olyan szörnyű gyanúm, hogy Azil meg Morwon meglehetősen agyasnak számít közöttük. *a lány utolsó kérdésére egy pillanatra megmerevedik, majd lassan megfordul és a mellvédnek dől, háttal. Ezzel ugyan szabotálja egy ideig a hajbefonást, de nem baj.*
- Tudod, amikor azt mondtam, hogy rosszkor érkeztetek, nem vicceltem. A szerzetes, aki most beteg döglődik valahol, halálig tartó harcba keveredett Kagan félbolond unokaöccsével, a hegyomlás Brennussal. Heh... *rázza meg fejét.*
- Ismertem jól, nem volt rossz cimbora, csak rossz természetű. Végül a szerzetes nyert, de hogy mit... azt az égiek sem tudják. Viszont... nézd, nálunk elég ritkák a holtig tartó küzdelmek. A vezéri posztért, meg valami halálos, durva ügy miatt előfordul, de nagyon ritka. És ahogy hallom, mostanában több is volt. Az új világ... az új élet megviseli a népet, főleg a régi, nomád vándorcsapatot. *komolyan néz Janemitára, mert ez fontos.*
- És az óriások nagyon érzékenyek az ilyesmire. Rolkó és Krumkó igen régóta velünk vannak, Kaff csak most jött, és mégis, ő is a szívére vette... hogy a szerzetesnek drukkolt. Azt hitte, az ő hibája, hogy Brennus meghalt, mert ha Brennusnak szurkolt volna... *elmosolyodik.*
- Az óriások egyszerű, de mélyen gondolkodó népek. Lassúak, de nem felszínesek. *kacsint egyet, majd újra megfordul, kifelé néz.*
- Én pedig nem tehettem, hogy kétségek között hagyom, nem igaz?
1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 22:12:10
Üzenet elküldve: 2015-02-15 22:12:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Míg Bry a többieket látja el feladattal, Azil szakértő szemmel járja körbe az épületet, ellenőzizve annak állapotát. Jó munkát végeztek, a hosszúház stabilan áll. *
- Hm. Őszíntén én azt terveztem, hogy a radkraal lesz a mienk, s külön háza lesz az embereknek, velük együtt a hosszúfülüeknek, s egy az apróknak. De mivel te lettél megbízva az építés vezetésével, legyen úgy. Akkor viszont lesz egy, ami elég nekünk, meg egy, ami a többieknek, de akkor az valamivel hosszabb lesz. Legyen terük. -
* Magyarázza a férfi, ahogy jutnak eszébe az ötletek. *
- Habár Kagan tömegszállást kért, arra gondoltam, azért lesznek szobák. Például Hrothgaarnak, mint Thánnak kijár, gondolom. Nálunk meg a gerlicéknek. -
* Mosolyodik el, Rolkóra és Nianára célozva. *
- A többit meglátjuk. -
* Néz a távolodó Morwon után Azil. Bry felvetésére megvakarja a szakállát. *
- Hát esetleg Troddal faragtathatnánk valami jelet az ajtó fölé. A mi házunkra egy hegyet mondjuk. Rolkóék azt biztos megértik. Akkora, mint egy hegy. Érted mire gondolok. A vegyes háznál pedig... Hát ott esetleg belül lehetne. Szétválasztani az aprókat a többiektől. Nem tudom. Neked van ötleted? -
* Kérdez vissza, hisz a felvetés jól hangzik, csak ki is kell vitelezni, ugyebár. *
* Míg Bry a többieket látja el feladattal, Azil szakértő szemmel járja körbe az épületet, ellenőzizve annak állapotát. Jó munkát végeztek, a hosszúház stabilan áll. *
- Hm. Őszíntén én azt terveztem, hogy a radkraal lesz a mienk, s külön háza lesz az embereknek, velük együtt a hosszúfülüeknek, s egy az apróknak. De mivel te lettél megbízva az építés vezetésével, legyen úgy. Akkor viszont lesz egy, ami elég nekünk, meg egy, ami a többieknek, de akkor az valamivel hosszabb lesz. Legyen terük. -
* Magyarázza a férfi, ahogy jutnak eszébe az ötletek. *
- Habár Kagan tömegszállást kért, arra gondoltam, azért lesznek szobák. Például Hrothgaarnak, mint Thánnak kijár, gondolom. Nálunk meg a gerlicéknek. -
* Mosolyodik el, Rolkóra és Nianára célozva. *
- A többit meglátjuk. -
* Néz a távolodó Morwon után Azil. Bry felvetésére megvakarja a szakállát. *
- Hát esetleg Troddal faragtathatnánk valami jelet az ajtó fölé. A mi házunkra egy hegyet mondjuk. Rolkóék azt biztos megértik. Akkora, mint egy hegy. Érted mire gondolok. A vegyes háznál pedig... Hát ott esetleg belül lehetne. Szétválasztani az aprókat a többiektől. Nem tudom. Neked van ötleted? -
* Kérdez vissza, hisz a felvetés jól hangzik, csak ki is kell vitelezni, ugyebár. *
1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 20:49:27
Üzenet elküldve: 2015-02-15 20:49:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu, majd gyilokjáró//
-Egyszer megmutathatnád, hogyan lősz vele. Érdekel a működése. *Teszi még hozzá. Sima íjjal még ő is tud lőni valamelyest, de ennek a szerkezetnek a mechanizmusa nyilván különbözik elődjétől és szeretné látni, hogy miben.* -Amúgy is megígérted, hogy megtanítasz minket rendesen lőni.
*Az elf építészettel és városképpel kapcsolatos kíváncsisága a jelek szerint kielégítetlen marad. Syoud nem akar beszélni róla.
~Ha nem, hát nem.~ Von vállat magában.*
-Ugyan. Soha többet nem iszok veled. *Bizonygatja ellenkezve a hosszú életűvel, közben pipiskedve ujjai közé csippent egy tincset az elforduló férfi hajának ezüst zuhatagából. A lelke mélyén nem érzi ezt olyan biztosnak, de megpróbálja elhinni és nagyon határozott hangot megütni.* -És senkivel. Ha belegondolok, hogy bárányt akartam horgolni a hajadból...
*Inkább be sem fejezi a mondatot. Nem mintha nem érezte volna akkor és ott jól magát a meleg sátorban. Épp ezért nem is meri kimondani hangosan, hogy márpedig ő tanul a hibáiból, mert esélyes, hogy nem.
Mikor végigfonja az első tincset, egyből másikért nyúl. A felénél megállva derekán csüngő szütyőgyűjteményének egyikébe süllyeszti két ujját, hogy egy fagyöngyöt húzzon elő és varázsoljon bele a férfi fehér hajzatába.
Az óriás említésére megdől oldalra, hogy jól rálásson, majd ha megtalálta szemeivel visszatér a hajfonatokhoz. Talán Chiarit is látja a félvérhez hasonlóan új lányok gyűrűjében.*
-Nem igazán. Csak annyit beszéltem óriásokkal, amennyit muszáj volt. Sokszor választ sem kaptam... Az itteni óriások egész okosak ezek szerint. *Mondja mosolyogva, majd újra lepislog. Nagyon nem tudja elképzelni, hogy mégis miről lehetett szó, ezért bepróbálkozik.* -Milyen morális kérdésről cseverésztetek?
-Egyszer megmutathatnád, hogyan lősz vele. Érdekel a működése. *Teszi még hozzá. Sima íjjal még ő is tud lőni valamelyest, de ennek a szerkezetnek a mechanizmusa nyilván különbözik elődjétől és szeretné látni, hogy miben.* -Amúgy is megígérted, hogy megtanítasz minket rendesen lőni.
*Az elf építészettel és városképpel kapcsolatos kíváncsisága a jelek szerint kielégítetlen marad. Syoud nem akar beszélni róla.
~Ha nem, hát nem.~ Von vállat magában.*
-Ugyan. Soha többet nem iszok veled. *Bizonygatja ellenkezve a hosszú életűvel, közben pipiskedve ujjai közé csippent egy tincset az elforduló férfi hajának ezüst zuhatagából. A lelke mélyén nem érzi ezt olyan biztosnak, de megpróbálja elhinni és nagyon határozott hangot megütni.* -És senkivel. Ha belegondolok, hogy bárányt akartam horgolni a hajadból...
*Inkább be sem fejezi a mondatot. Nem mintha nem érezte volna akkor és ott jól magát a meleg sátorban. Épp ezért nem is meri kimondani hangosan, hogy márpedig ő tanul a hibáiból, mert esélyes, hogy nem.
Mikor végigfonja az első tincset, egyből másikért nyúl. A felénél megállva derekán csüngő szütyőgyűjteményének egyikébe süllyeszti két ujját, hogy egy fagyöngyöt húzzon elő és varázsoljon bele a férfi fehér hajzatába.
Az óriás említésére megdől oldalra, hogy jól rálásson, majd ha megtalálta szemeivel visszatér a hajfonatokhoz. Talán Chiarit is látja a félvérhez hasonlóan új lányok gyűrűjében.*
-Nem igazán. Csak annyit beszéltem óriásokkal, amennyit muszáj volt. Sokszor választ sem kaptam... Az itteni óriások egész okosak ezek szerint. *Mondja mosolyogva, majd újra lepislog. Nagyon nem tudja elképzelni, hogy mégis miről lehetett szó, ezért bepróbálkozik.* -Milyen morális kérdésről cseverésztetek?
1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 20:38:08
Üzenet elküldve: 2015-02-15 20:38:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Dhaven//
– Szívesen, Dhaven *Bólint egy aprót, majd lassan, a férfira nézve elmosolyodik.*
~Én is éhes voltam, ő meg biztosan duplán, ráadásul egy kovácsműhelyben keményen kell dolgozni. Hrothgaar mester nem olyannak nézett ki, aki bármekkora megértéssel lenne az ingyenélők iránt. Igaz Dhaven sem tűnik henye herének.~
*A férfi kezére pillant, bár a műhelyben már megnézte magának, mikor a karjáról leszedte az acél karpereceket, azokon a kezeken látszik a munka, itt-ott kicsit kérgesek, és számtalan apró pici heg tarkítja a bőrét, jelentéktelen balesetek nyomai, amikre talán a férfi fel sem figyelt, amiket talán avatatlan szem meg se lát.*
~Bizonyára szaladt már meg a kis véső, vagy csapott mellé a kalapács. Valaha, valamikor.~
*Kicsit meglepődve, de még szélesebb mosollyal néz a férfira.*
– Ez nagyon kedves tőled.
*Kuncogni kezd.*
– Legyen akkor a vacsora! Remélem, Hrothgaar mesternél akad valami lábosféle, ami neki már nem kell, és a célnak megteszi, aztán kiderül, mennyire tudok hasznos lenni.
*Éppen itt tart a mondanivalójával, mikor fél füllel meghallja, hogy a közelben páran munkáról beszélnek. Méghozzá nők. De a magas elf nő eddig mindegyikőjüket szólította.*
~Talán ők már egy ideje itt vannak, így kapnak feladatot. Vagy jelentkeztek valahol, és nem csak így beestek, mint én.~
*Kissé bizonytalan, mit tegyen.*
~De hát már a mai nap fele oda van. És egyfajta varázslatos vacsorát ígértem. Talán a törpe kovácsmester is tud majd tanáccsal szolgálni, hogy merre kereskedjek munkaügyileg. Őt már ismerem kicsit, és benne több bizodalmam van.
Pedig hát azt várnák, gondolom, hogy nőként a nőkben bízzak. Talán fel kellene pattanom, és odatolonganom? Nem tudom. Mégis az van, hogy a mestert ismerem itt, és Dhavent. Meg talán, ha a mester mondja, kinél érdemes kérdezősködni, akkor hivatkozhatom majd arra, hogy ő küldött.
Nem hoznék szégyent a nevére.~
*Végül dönt, és Dhavenre pillant. A fenekén marad.
A mai este neki is egyféle vizsgamunka lesz. Mert egy dolog itt a Bódénál az ebéd, az meg egy egészen más ügy, amit kitalált. Csak reménykedik, hogy bejön majd az ötlete.*
- Este kiderül elég hasznosnak számítok-e, talán Hrothgaar mester, ha úgy ítéli, szolgál valami útmutatással, merre érdeklődjek majd holnap kora reggel. *Árulja el a férfinak is a tervét.*
~Ne gondolja már, hogy csak akkor vagyok jó, ha valakit be kell húzni kicsit a csőbe! Értek én sokféle dologhoz.~
– Szívesen, Dhaven *Bólint egy aprót, majd lassan, a férfira nézve elmosolyodik.*
~Én is éhes voltam, ő meg biztosan duplán, ráadásul egy kovácsműhelyben keményen kell dolgozni. Hrothgaar mester nem olyannak nézett ki, aki bármekkora megértéssel lenne az ingyenélők iránt. Igaz Dhaven sem tűnik henye herének.~
*A férfi kezére pillant, bár a műhelyben már megnézte magának, mikor a karjáról leszedte az acél karpereceket, azokon a kezeken látszik a munka, itt-ott kicsit kérgesek, és számtalan apró pici heg tarkítja a bőrét, jelentéktelen balesetek nyomai, amikre talán a férfi fel sem figyelt, amiket talán avatatlan szem meg se lát.*
~Bizonyára szaladt már meg a kis véső, vagy csapott mellé a kalapács. Valaha, valamikor.~
*Kicsit meglepődve, de még szélesebb mosollyal néz a férfira.*
– Ez nagyon kedves tőled.
*Kuncogni kezd.*
– Legyen akkor a vacsora! Remélem, Hrothgaar mesternél akad valami lábosféle, ami neki már nem kell, és a célnak megteszi, aztán kiderül, mennyire tudok hasznos lenni.
*Éppen itt tart a mondanivalójával, mikor fél füllel meghallja, hogy a közelben páran munkáról beszélnek. Méghozzá nők. De a magas elf nő eddig mindegyikőjüket szólította.*
~Talán ők már egy ideje itt vannak, így kapnak feladatot. Vagy jelentkeztek valahol, és nem csak így beestek, mint én.~
*Kissé bizonytalan, mit tegyen.*
~De hát már a mai nap fele oda van. És egyfajta varázslatos vacsorát ígértem. Talán a törpe kovácsmester is tud majd tanáccsal szolgálni, hogy merre kereskedjek munkaügyileg. Őt már ismerem kicsit, és benne több bizodalmam van.
Pedig hát azt várnák, gondolom, hogy nőként a nőkben bízzak. Talán fel kellene pattanom, és odatolonganom? Nem tudom. Mégis az van, hogy a mestert ismerem itt, és Dhavent. Meg talán, ha a mester mondja, kinél érdemes kérdezősködni, akkor hivatkozhatom majd arra, hogy ő küldött.
Nem hoznék szégyent a nevére.~
*Végül dönt, és Dhavenre pillant. A fenekén marad.
A mai este neki is egyféle vizsgamunka lesz. Mert egy dolog itt a Bódénál az ebéd, az meg egy egészen más ügy, amit kitalált. Csak reménykedik, hogy bejön majd az ötlete.*
- Este kiderül elég hasznosnak számítok-e, talán Hrothgaar mester, ha úgy ítéli, szolgál valami útmutatással, merre érdeklődjek majd holnap kora reggel. *Árulja el a férfinak is a tervét.*
~Ne gondolja már, hogy csak akkor vagyok jó, ha valakit be kell húzni kicsit a csőbe! Értek én sokféle dologhoz.~
1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 19:51:18
Üzenet elküldve: 2015-02-15 19:51:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*A mélységivel lebonyolított rövid eszmecsere semmi különöset nem tartalmazott. Amaz feltett pár kérdést, ami Hrothgaar kovács lévén meg is válaszolt neki. A sötételf elhagyja az amonruadhi kovácsműhelyt, és nem sokkal később az idősödő férfi is kilép a külvilágra, hogy kicsit meglóbálja újdonsült fegyverét. Felveszi a neki tetsző alapállást és nekikezd a formagyakorlatnak. Hrothgaar bentről követi pár szekundumnyi ideig, és valamiért meglehetősen fura dolog jut eszébe.*
~Volt az a fickó... valami barbár volt, az forgatta állandóan így a pengét. Hogy is hívták? Valami hordár volt. Megvan! Konan... Konan a hordár.~
*Mosolyogva fordul el és kezd neki a pakolászásnak. Idebenn, a műhelyben szereti a rendet. Mindennek megvan a maga pontos helye, szokta volt mondogatni. Miután Jelahan visszatér, újra szóba elegyedhetnek.*
- Köszönöm a méltató szavakat! *aprót biccent a férfi felé tisztelete jeléül* Örömömre szolgál, hogy elnyerte a tetszésedet.
*A megjegyzés, miszerint hírét viszi a pengének és készítőjének, mohó csillogást csal a törpe szemébe. Így, amikor Jelahan az anyagiakról kérdezi, úgy dönt, most nagyvonalú lesz.*
- Hmm. Tudod, hogy őszinte legyek, elég borsos ára lenne ennek a pengének... de! *és itt jön a számára fontos rész* Most engedek belőle. Nem is keveset. Az eredeti ár töredékéért a tiéd. *elég nagy hasat kerít most a dolognak, kicsit produkálja magát, talán ez is a törpék sajátja* Viszont, cserébe. Kettő, nem is, inkább három, három vendéget szerzel nekem, jó Jelahan. És a penge a tiéd 80 pengő aranytallérért.
*Arcán cinkos mosoly villan, jobb kezét a férfi vállára helyezi óvatosan, mintha csak régi cimborák lennének.*
*A mélységivel lebonyolított rövid eszmecsere semmi különöset nem tartalmazott. Amaz feltett pár kérdést, ami Hrothgaar kovács lévén meg is válaszolt neki. A sötételf elhagyja az amonruadhi kovácsműhelyt, és nem sokkal később az idősödő férfi is kilép a külvilágra, hogy kicsit meglóbálja újdonsült fegyverét. Felveszi a neki tetsző alapállást és nekikezd a formagyakorlatnak. Hrothgaar bentről követi pár szekundumnyi ideig, és valamiért meglehetősen fura dolog jut eszébe.*
~Volt az a fickó... valami barbár volt, az forgatta állandóan így a pengét. Hogy is hívták? Valami hordár volt. Megvan! Konan... Konan a hordár.~
*Mosolyogva fordul el és kezd neki a pakolászásnak. Idebenn, a műhelyben szereti a rendet. Mindennek megvan a maga pontos helye, szokta volt mondogatni. Miután Jelahan visszatér, újra szóba elegyedhetnek.*
- Köszönöm a méltató szavakat! *aprót biccent a férfi felé tisztelete jeléül* Örömömre szolgál, hogy elnyerte a tetszésedet.
*A megjegyzés, miszerint hírét viszi a pengének és készítőjének, mohó csillogást csal a törpe szemébe. Így, amikor Jelahan az anyagiakról kérdezi, úgy dönt, most nagyvonalú lesz.*
- Hmm. Tudod, hogy őszinte legyek, elég borsos ára lenne ennek a pengének... de! *és itt jön a számára fontos rész* Most engedek belőle. Nem is keveset. Az eredeti ár töredékéért a tiéd. *elég nagy hasat kerít most a dolognak, kicsit produkálja magát, talán ez is a törpék sajátja* Viszont, cserébe. Kettő, nem is, inkább három, három vendéget szerzel nekem, jó Jelahan. És a penge a tiéd 80 pengő aranytallérért.
*Arcán cinkos mosoly villan, jobb kezét a férfi vállára helyezi óvatosan, mintha csak régi cimborák lennének.*
1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 19:40:58
Üzenet elküldve: 2015-02-15 19:40:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Lia //
*Miután végzett az ebédjével, apránként kortyolgatja a bort, s jóleső sóhaj hagyja el a kovács ajkát.*
-Köszönöm, ez kellett már. *pillant a nőre, félmosollyal a bajsza alatt. Való igaz, meglehetősen éhes volt már, s üres hassal a munka sem megy úgy, ahogyan kéne. Már pedig neki van egy olyan sejtése, hogy Hrothgaar mester nem ennyit gondolt ki számára erre a napra, jó eséllyel lesz még mit csinálnia ma, bőven. Aminek amúgy kifejezetten örül, mert a semmittevést, henyélést nem szenvedheti.
~Lassan ideje is lenne dolog után néznem, még azt hinné a törp, hogy már az első napomon el akarom lógni a melót.~ tűnődik egy sort magában.*
-Hát majd úgy csinálom, mikor amúgy más dolgom nem lenne. *vonja meg a vállát, mert hát egy ilyen apróságért nem volna igazán szíve pénzt kérni a nőtől, alig fertályóra alatt végezne a másik alkarvédővel is. Az idejéből kitelik, igazán nem jelent számára sem gondot, sem fáradságot, akkor meg miért sajnálja azt a keveset, amit rászán? Dhaven nem egy önző fickó, ha alkalma van, s amúgy értelmét is látja, akkor szívesen segít másokon, ha tud. *
-Semmi. *vonja meg a vállát* Hát most mit kérnék cserébe? Tudjuk be a vacsorának, ha nagyon kötni akarod valamihez, de felfoghatod pusztán jóindulatnak is. *dünnyögi, mintha különösebb jelentősége nem volna a dolognak, s számára amúgy nincs is.
~A fészkes rossebnek kell ezt ennyire túlbonyolítani. ~ nem érti, miért akarja Lia mindenáron kompenzálni, mintha ugyan strigulázniuk kéne minden gesztust a másik felé. Részéről már letudta a nő a tartozását az ebéddel, s ilyen formán kvittek volnának, vagy mi.*
*Miután végzett az ebédjével, apránként kortyolgatja a bort, s jóleső sóhaj hagyja el a kovács ajkát.*
-Köszönöm, ez kellett már. *pillant a nőre, félmosollyal a bajsza alatt. Való igaz, meglehetősen éhes volt már, s üres hassal a munka sem megy úgy, ahogyan kéne. Már pedig neki van egy olyan sejtése, hogy Hrothgaar mester nem ennyit gondolt ki számára erre a napra, jó eséllyel lesz még mit csinálnia ma, bőven. Aminek amúgy kifejezetten örül, mert a semmittevést, henyélést nem szenvedheti.
~Lassan ideje is lenne dolog után néznem, még azt hinné a törp, hogy már az első napomon el akarom lógni a melót.~ tűnődik egy sort magában.*
-Hát majd úgy csinálom, mikor amúgy más dolgom nem lenne. *vonja meg a vállát, mert hát egy ilyen apróságért nem volna igazán szíve pénzt kérni a nőtől, alig fertályóra alatt végezne a másik alkarvédővel is. Az idejéből kitelik, igazán nem jelent számára sem gondot, sem fáradságot, akkor meg miért sajnálja azt a keveset, amit rászán? Dhaven nem egy önző fickó, ha alkalma van, s amúgy értelmét is látja, akkor szívesen segít másokon, ha tud. *
-Semmi. *vonja meg a vállát* Hát most mit kérnék cserébe? Tudjuk be a vacsorának, ha nagyon kötni akarod valamihez, de felfoghatod pusztán jóindulatnak is. *dünnyögi, mintha különösebb jelentősége nem volna a dolognak, s számára amúgy nincs is.
~A fészkes rossebnek kell ezt ennyire túlbonyolítani. ~ nem érti, miért akarja Lia mindenáron kompenzálni, mintha ugyan strigulázniuk kéne minden gesztust a másik felé. Részéről már letudta a nő a tartozását az ebéddel, s ilyen formán kvittek volnának, vagy mi.*
1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:31:26
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:31:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//A kapu előtt, majd bódénál - Chiari, Rilai, Ewangel, Oriiza//
- Értem. Köszönöm a szerfelett kielégítő útbaigazítást! - *Rákacsint az elmenőben lévő Syoudra, majd egy ideig magányosan markolássza a csajkát. Alkalomadtán megérdeklődi, miféle isteni nedű ez, mert amint mélyebbre és mélyebbre hajol a bögrében, mind érzi magát élőbbnek, egész átmelegedett, háta már kezd nem sajogni, holott álló éjjel cipekedett árkon-bokron át. HaFöldmozdító Oriiza arra jár, mentében kezébe nyomja a 10aranyat a sötétbarna löttyért.
Midőn ezen elmélázgat, telnek a percek, hamarost megelevenedik a kalyiba: Chiari érkezik, meg ki tudja még hányan, s bár Rilai nem tudja, kit kell keresnie, a magas, karizmatikus elf nőstényen azért megakad a szeme, ezért is fülel éppenséggel arra, amerre őt hallja beszélni. Aztán már nem is kell megerőltetnie magát, ugyanis egyenesen őt (is) megszólítják.*
- Az én nevem Ril - *Hunyorog felfele, ugyanis a sudár elf nőhöz mérten még mindig igencsak mélynővésű, bár felállt köszönteni az érkezőket, mikor hallotta, hogy ő az a bizonyos, akit Syoud instrukciói szerint keresnie kell.*
- Én munkát keresek. - *Zavartan meggyürmöli derekán a szebb napokat látott kötényt. Félszeg vigyorral az arcán folytatja.* - A látvány ellenére szerfelett hasznos tudok lenni a háztáji munkákban.
*Háta mögött hátrapislant Hildi felé. Arra bök fejével.*
- Ha ez valami ivóféle, azt hiszem, itt is feltalálnám magam, ha lenne arra szükség. Régebben csináltam hasonlót.
- Értem. Köszönöm a szerfelett kielégítő útbaigazítást! - *Rákacsint az elmenőben lévő Syoudra, majd egy ideig magányosan markolássza a csajkát. Alkalomadtán megérdeklődi, miféle isteni nedű ez, mert amint mélyebbre és mélyebbre hajol a bögrében, mind érzi magát élőbbnek, egész átmelegedett, háta már kezd nem sajogni, holott álló éjjel cipekedett árkon-bokron át. HaFöldmozdító Oriiza arra jár, mentében kezébe nyomja a 10aranyat a sötétbarna löttyért.
Midőn ezen elmélázgat, telnek a percek, hamarost megelevenedik a kalyiba: Chiari érkezik, meg ki tudja még hányan, s bár Rilai nem tudja, kit kell keresnie, a magas, karizmatikus elf nőstényen azért megakad a szeme, ezért is fülel éppenséggel arra, amerre őt hallja beszélni. Aztán már nem is kell megerőltetnie magát, ugyanis egyenesen őt (is) megszólítják.*- Az én nevem Ril - *Hunyorog felfele, ugyanis a sudár elf nőhöz mérten még mindig igencsak mélynővésű, bár felállt köszönteni az érkezőket, mikor hallotta, hogy ő az a bizonyos, akit Syoud instrukciói szerint keresnie kell.*
- Én munkát keresek. - *Zavartan meggyürmöli derekán a szebb napokat látott kötényt. Félszeg vigyorral az arcán folytatja.* - A látvány ellenére szerfelett hasznos tudok lenni a háztáji munkákban.
*Háta mögött hátrapislant Hildi felé. Arra bök fejével.*
- Ha ez valami ivóféle, azt hiszem, itt is feltalálnám magam, ha lenne arra szükség. Régebben csináltam hasonlót.
1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:28:59
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:28:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu, majd gyilokjáró//
*Tekintete le-fel cirkál Amon Ruadhon, hol a törpékre, hol a Bódéra, hol a külső őrségre koncentrál. Időnként a rabszolgalányra is rátalál a tekintete, már az újra, nem pedig a dagadtra, mert Hildit eltéveszteni is nehéz. Oriiza megszökhetne, és nem túlzottan valószínű, hogy bárki kergetné, ha azonban mégis, akkor a lány levágott feje sokáig rohadna a szolgák szállása felett.*
*Janemita szavaira először nem reagál, csak odafent van rá ideje: a fegyverre pillant, majd a lányra, és újra a fegyverre.*
- Az. Gnóm munka, a kis rohadékok jól értenek az ilyesmihez. És ez még csak nem is egy... jobb fejlesztés. *simogatja meg szeretetteljesen a fegyver tusát.*
- Hogy a mi városaink? Ááá... nem egy kategória. Mi... hát, igen. Más. Szinte már nem is emlékszem... *dünnyögi, és látszik rajta, hogy nem is nagyon akar emlékezni.*
*A hajára vonatkozó kérdésre vigyorral felel.*
- Bizony, ez a végső cél. Talán téged se csak szesszel foglal levenni a lábadról, iszákoskám! *azzal kifelé fordul, így Janemita hozzáfér a hajához.*
- Nézd azt a fickót. Az a bongyi óriást. A neve Kaff, és eszméletlen pofa. Próbáltál már óriással morális kérdéseket boncolgatni? Na vele lehet... bár körülbelül annyira gyors, mint egy hegy lepusztulása alfölddé, de azért... akkor sem semmi!
*Tekintete le-fel cirkál Amon Ruadhon, hol a törpékre, hol a Bódéra, hol a külső őrségre koncentrál. Időnként a rabszolgalányra is rátalál a tekintete, már az újra, nem pedig a dagadtra, mert Hildit eltéveszteni is nehéz. Oriiza megszökhetne, és nem túlzottan valószínű, hogy bárki kergetné, ha azonban mégis, akkor a lány levágott feje sokáig rohadna a szolgák szállása felett.*
*Janemita szavaira először nem reagál, csak odafent van rá ideje: a fegyverre pillant, majd a lányra, és újra a fegyverre.*
- Az. Gnóm munka, a kis rohadékok jól értenek az ilyesmihez. És ez még csak nem is egy... jobb fejlesztés. *simogatja meg szeretetteljesen a fegyver tusát.*
- Hogy a mi városaink? Ááá... nem egy kategória. Mi... hát, igen. Más. Szinte már nem is emlékszem... *dünnyögi, és látszik rajta, hogy nem is nagyon akar emlékezni.*
*A hajára vonatkozó kérdésre vigyorral felel.*
- Bizony, ez a végső cél. Talán téged se csak szesszel foglal levenni a lábadról, iszákoskám! *azzal kifelé fordul, így Janemita hozzáfér a hajához.*
- Nézd azt a fickót. Az a bongyi óriást. A neve Kaff, és eszméletlen pofa. Próbáltál már óriással morális kérdéseket boncolgatni? Na vele lehet... bár körülbelül annyira gyors, mint egy hegy lepusztulása alfölddé, de azért... akkor sem semmi!
1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:07:35
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:07:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A kapu előtt, majd bódénál - Chiari, Rilai, Ewangel, Oriiza//
* Érdeklődve hallgatja Chiari szavait sőt még hozzátesz néhány gondolatot de csak magában, fölösleges volna még ezzel is bezavarnia az elfet. ~Nincs könnyű dolga.~ mélázik el magában ~Nehéz lehet ennyi fajra főzni, vagy egyszerüen csak a saját legjobb tudása szerint csinálja és akinek nem izlése az készít magának mást? Egyáltalán lehet itt külön sütögetni? Nekünk volt saját tüzünk a sátor előtt, és ha fogunk valamit a bozótosban azt gondolom meg is süthetjük.~ fűzi tovább gondolatait majd ha már egy régi tag mellett lehet rá is kérdez.*
- Ha vadásznk azt le kell adni a közösbe? *kérdezi kiváncsian és nem is annyira a medve, szarvas vagy vaddisznó esete a kérdéses hisz nem tudnák mindet egyedül elfogyasztani hanem inkább az apróbb de ehető állatok.*
- A nyulat vagy kigyót gondolom megtarthatnánk. *mondja bár esze ágában nincs kigyó után járkálni. Amint a bódéhoz érnek ő is elmosolyodik majd köszönti is a reggelről már ismert nőket.*
- Üdv. *majd pedig Chiari kérdésére válaszol.*
- Teljesen váletlenül. Épp a Mágustorony felé tartottunk. Keresztül vágtunk egy erdőn amikor szembe találtuk magunkat a Hadúrral és csapatával. Az Erdők Szelleme elém vezérelt egy ezüstrókát, a Nagyúr pedig megkért, hogy vadásszam le, cserébe a jóindulatát ajánlotta fel.* meséli. A pénzről nem ejt szót, nem találja komolyabban fontosnak az aranyakat amiket az szörméért kaptak, számára a téli szállás ami a fontosabb.*
- A szörmét leadtuk, a vezéretek pedig engedélyezte, hogy itt kiteleljek ha besegítek az itteni munkákba. *mondja mosolyogva majd elmeséli Chiarinak és a többieknek is amit már Kagannak elmondott.*
- Ewangel Nortsan a nevem. Békés víz és levegőmágus vagyok némi gyógyítási tudással, és mint minden elf *és most kérdőn néz Chiarira, mert az is megeshet, hogy csak ő feltételezi, hogy ez kötelező a fajtársaira is *szinte az ijjal a kezemben születtem. *fejzi be a bemutatkozást.*
* Érdeklődve hallgatja Chiari szavait sőt még hozzátesz néhány gondolatot de csak magában, fölösleges volna még ezzel is bezavarnia az elfet. ~Nincs könnyű dolga.~ mélázik el magában ~Nehéz lehet ennyi fajra főzni, vagy egyszerüen csak a saját legjobb tudása szerint csinálja és akinek nem izlése az készít magának mást? Egyáltalán lehet itt külön sütögetni? Nekünk volt saját tüzünk a sátor előtt, és ha fogunk valamit a bozótosban azt gondolom meg is süthetjük.~ fűzi tovább gondolatait majd ha már egy régi tag mellett lehet rá is kérdez.*
- Ha vadásznk azt le kell adni a közösbe? *kérdezi kiváncsian és nem is annyira a medve, szarvas vagy vaddisznó esete a kérdéses hisz nem tudnák mindet egyedül elfogyasztani hanem inkább az apróbb de ehető állatok.*
- A nyulat vagy kigyót gondolom megtarthatnánk. *mondja bár esze ágában nincs kigyó után járkálni. Amint a bódéhoz érnek ő is elmosolyodik majd köszönti is a reggelről már ismert nőket.*
- Üdv. *majd pedig Chiari kérdésére válaszol.*
- Teljesen váletlenül. Épp a Mágustorony felé tartottunk. Keresztül vágtunk egy erdőn amikor szembe találtuk magunkat a Hadúrral és csapatával. Az Erdők Szelleme elém vezérelt egy ezüstrókát, a Nagyúr pedig megkért, hogy vadásszam le, cserébe a jóindulatát ajánlotta fel.* meséli. A pénzről nem ejt szót, nem találja komolyabban fontosnak az aranyakat amiket az szörméért kaptak, számára a téli szállás ami a fontosabb.*
- A szörmét leadtuk, a vezéretek pedig engedélyezte, hogy itt kiteleljek ha besegítek az itteni munkákba. *mondja mosolyogva majd elmeséli Chiarinak és a többieknek is amit már Kagannak elmondott.*
- Ewangel Nortsan a nevem. Békés víz és levegőmágus vagyok némi gyógyítási tudással, és mint minden elf *és most kérdőn néz Chiarira, mert az is megeshet, hogy csak ő feltételezi, hogy ez kötelező a fajtársaira is *szinte az ijjal a kezemben születtem. *fejzi be a bemutatkozást.*
1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 16:59:27
Üzenet elküldve: 2015-02-15 16:59:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A kapu előtt, majd bódénál - Chiari, Rilai, Ewangel, Oriiza//
* Hát igen, az egész kócerájra főzni kell. Nincs külön koszt a családnak, a törzsnek, befogadottaknak és azoknak, akik még arra várnak, hogy a törzs tagjává váljanak, avagy csak megpihennek itt. Merthogy már olyan is van. Valamint igen, az óriások aztán tudnak enni. Meg Hrothi is. *
- Vannak füstölt húsok, sózott hal, szelet is. Vannak még zöldségek és maradt még a reggel sütött kenyérből bőven. Meg a jószágoknak köszönhetően tojás elég, kecsketej és sajt. Azért van miből választani, csak nem egyszerű mindig másfélét ezekből főzni ennyi emberre. Jobban mondva ennyifélére ekkora mennyiségben. De kigondoljuk, míg beérünk, minden ötletre vevő vagyok ám. Csak nézzük meg előbb ezt a bódét és hogy mi van még ott. Na meg azt a lányt is, akit mutatsz.
* Ewangel kíséretében elnéz a bódéhoz és köszön mindenkinek, aki ott van. Végigméri mind Rilait, mind Oriizat. *
- Üdv mindenkinek! Chiari vagyok, a törzs gyógyítója, na meg az úgymond fő szakácsné is. Valamint én fogom össze mostantól azokat, akik nem harcosok. Nos halljuk, ki hogyan került ide, miért, milyen céllal és mihez ért?
* Valahol el kell kezdenie, de legalább Ewangelről tud egy keveset. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.15 17:00:13
* Hát igen, az egész kócerájra főzni kell. Nincs külön koszt a családnak, a törzsnek, befogadottaknak és azoknak, akik még arra várnak, hogy a törzs tagjává váljanak, avagy csak megpihennek itt. Merthogy már olyan is van. Valamint igen, az óriások aztán tudnak enni. Meg Hrothi is. *
- Vannak füstölt húsok, sózott hal, szelet is. Vannak még zöldségek és maradt még a reggel sütött kenyérből bőven. Meg a jószágoknak köszönhetően tojás elég, kecsketej és sajt. Azért van miből választani, csak nem egyszerű mindig másfélét ezekből főzni ennyi emberre. Jobban mondva ennyifélére ekkora mennyiségben. De kigondoljuk, míg beérünk, minden ötletre vevő vagyok ám. Csak nézzük meg előbb ezt a bódét és hogy mi van még ott. Na meg azt a lányt is, akit mutatsz.
* Ewangel kíséretében elnéz a bódéhoz és köszön mindenkinek, aki ott van. Végigméri mind Rilait, mind Oriizat. *
- Üdv mindenkinek! Chiari vagyok, a törzs gyógyítója, na meg az úgymond fő szakácsné is. Valamint én fogom össze mostantól azokat, akik nem harcosok. Nos halljuk, ki hogyan került ide, miért, milyen céllal és mihez ért?
* Valahol el kell kezdenie, de legalább Ewangelről tud egy keveset. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.15 17:00:13
1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 16:40:40
Üzenet elküldve: 2015-02-15 16:40:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Bódénál – Dhaven //
*Nem kicsit lepődik meg a férfi gesztusán, végül lassan elmosolyodik*
– Köszönöm.
*Aprót kortyol a borból, óvatosan, ízlelgeti, majd lenyeli.*
– Ez nem is rossz fajta. *Közli némileg elgondolkodva.* - Kicsit karcos, de egészen jól illik a sülthöz. És nem is romlott. *Kacsint a másikra.
Eszik tovább, de a kovács megjegyzésére felvonja a szemöldökét.*
– Csak talán?
*Nézi a férfi szája szegletében feltűnő félmosolyt. De csak egy fél percig, majd elkapja róla a tekintetét.*
~Nem illendő megbámulni, még akkor sem, ha szívesen nézném. Neki akár kényelmetlen is lehet.~
*Sejtette, hogy a férfi nem fog szavakat vesztegetni a szakértelmére, és ódákat zengeni a munkájáról. Egyszerűen ő nem annak a fajtának látja.*
~Nem valami nagyképű és nagypofájú nyikhaj, aki csak a saját fontosságát és egyediségét hangsúlyozza, de nincs mögötte semmi. Csak szép báb, de belül még a kóc is rohad mivel kitömték. Dhaven nem ilyen. Már amennyit eddig láttam belőle.~
*A férfi határozott ajánlatára szélesen, örömmel mosolyodik el.*
~Tiszta lesz és csillogó a fém, mintha új lenne, pedig hány és hány nőt szolgált már ki becsülettel.~
– Nagyon nagylelkű vagy. De azért mégis beletelne némi idődbe.
~Az idő pedig pénz. Mindenkinek.~
*Ennek ellenére nem erőlteti. A férfi nem mondott összeget, de talán majd újra megegyeznek valamiben, ezt reméli. Valami csekély szívességben. Nem akar ő csak úgy valakire ráakaszkodni, elvonni a munkájától a nagy semmiért.*
– Semmi? * Kérdez vissza.*
~Hát, ha cserébe nincs semmi foltozni valója, akkor talán tényleg semmit. Vagy talán azt a vacsorát, amit emlegettünk az imént. Talán azt adhatnám cserébe.~
*Nem kicsit lepődik meg a férfi gesztusán, végül lassan elmosolyodik*
– Köszönöm.
*Aprót kortyol a borból, óvatosan, ízlelgeti, majd lenyeli.*
– Ez nem is rossz fajta. *Közli némileg elgondolkodva.* - Kicsit karcos, de egészen jól illik a sülthöz. És nem is romlott. *Kacsint a másikra.
Eszik tovább, de a kovács megjegyzésére felvonja a szemöldökét.*
– Csak talán?
*Nézi a férfi szája szegletében feltűnő félmosolyt. De csak egy fél percig, majd elkapja róla a tekintetét.*
~Nem illendő megbámulni, még akkor sem, ha szívesen nézném. Neki akár kényelmetlen is lehet.~
*Sejtette, hogy a férfi nem fog szavakat vesztegetni a szakértelmére, és ódákat zengeni a munkájáról. Egyszerűen ő nem annak a fajtának látja.*
~Nem valami nagyképű és nagypofájú nyikhaj, aki csak a saját fontosságát és egyediségét hangsúlyozza, de nincs mögötte semmi. Csak szép báb, de belül még a kóc is rohad mivel kitömték. Dhaven nem ilyen. Már amennyit eddig láttam belőle.~
*A férfi határozott ajánlatára szélesen, örömmel mosolyodik el.*
~Tiszta lesz és csillogó a fém, mintha új lenne, pedig hány és hány nőt szolgált már ki becsülettel.~
– Nagyon nagylelkű vagy. De azért mégis beletelne némi idődbe.
~Az idő pedig pénz. Mindenkinek.~
*Ennek ellenére nem erőlteti. A férfi nem mondott összeget, de talán majd újra megegyeznek valamiben, ezt reméli. Valami csekély szívességben. Nem akar ő csak úgy valakire ráakaszkodni, elvonni a munkájától a nagy semmiért.*
– Semmi? * Kérdez vissza.*
~Hát, ha cserébe nincs semmi foltozni valója, akkor talán tényleg semmit. Vagy talán azt a vacsorát, amit emlegettünk az imént. Talán azt adhatnám cserébe.~
1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 13:59:48
Üzenet elküldve: 2015-02-15 13:59:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Építők//
*Egy kiáltás... egy hang, mely a nevén szólítja... Vajon hány év, sőt, hány emberöltő óta bolyong a fák sűrű erdejében, a sötétben élelem és víz nélkül, és mily rég hallott értelmes lénytől származó hangot. Létezik élet az erdőn kívül? Ki tudja, hiszen amire emlékszik, azt itt élte le, a sűrű fák hálójában, immáron talán egy évszázada is. Régen más volt, ő volt Kaff, ezen a néven szólította a hang is. Nagy reményekkel telt óriás volt, aki eljött a táborba, hogy a várostól távol új életet kezdjen, aztán egyszer belépett a fák közé, és azóta mindent elveszített, egyszerű remeteként él, és fakérget eszik. Azonban a hang, mely a nevén szólítja, eszébe juttat valamit: hogy legfeljebb egy órája lehet itt a fák között, és hogy annak ellenére rágcsálja egy fa kérgét, hogy nem is igazán éhes a reggeli miatt. Így amikor eztán lépteket hall, gyorsan elhajítja a háta mögé a fakérget, és hamarosan feltűnik a láthatáron (bár Kaff számára inkább léthatáron) Morwon, a másik óriás. Kaff meglóbálja a saját fejszéjét, elvégre ő már favágáshoz készült, mikor bejött, és eltévedt itt a fák között. Igazából ez Lanawin méretben is igazán kiemelkedő teljesítménynek mondható, legalábbis nem sok olyan létezhet a vidéken, aki képes lenne itt eltévedni.*
- Hála az égnek *sóhajt fel az óriás* Kaff hitte már Kaff fog meghalni itt. Kaff remél te megjegyez visszaút. Kaff még új, nem ismer út *persze akár el is nézhetett volna egy irányba, hiszen nem olyan sűrűek a fák, hogy eltakarják a tábor egyes részeit, na meg egy valódi erdőn is átvágott már idefele, de valamiért ez mégis komplikáltabb volt számára.*
- Kaff jött vágni fa, de aztán Kaff úgy dönt, bevár többiek *vagy csak simán elfelejtett fát vágni a nagy ijedtségben... Ez persze nem teljesen igaz, volt egy olyan ötlete, hogy kivágja az egész erdőt, mindezt a nagy hatalmas sűrű rengeteget, de csak egy fát vágott ki félig, mikor úgy ítélte meg, megöregszik, és meghal, mire végezne ezzel.*
- Kaff azt már elkezd, biztos ami biztos *bök a félig kivágott fa felé. Ha pedig mindenki megérkezett, és készen áll a feladatra, akkor újult erővel fog majd neki, hogy megszabadítsa ezt a helyet a szép nagy fáktól. Itt persze belegondol, hogy mi lesz, ha egyszer csak elfogynak a fák? Ezt majd mindenképpen meg kell vitassa valakivel.*
*Egy kiáltás... egy hang, mely a nevén szólítja... Vajon hány év, sőt, hány emberöltő óta bolyong a fák sűrű erdejében, a sötétben élelem és víz nélkül, és mily rég hallott értelmes lénytől származó hangot. Létezik élet az erdőn kívül? Ki tudja, hiszen amire emlékszik, azt itt élte le, a sűrű fák hálójában, immáron talán egy évszázada is. Régen más volt, ő volt Kaff, ezen a néven szólította a hang is. Nagy reményekkel telt óriás volt, aki eljött a táborba, hogy a várostól távol új életet kezdjen, aztán egyszer belépett a fák közé, és azóta mindent elveszített, egyszerű remeteként él, és fakérget eszik. Azonban a hang, mely a nevén szólítja, eszébe juttat valamit: hogy legfeljebb egy órája lehet itt a fák között, és hogy annak ellenére rágcsálja egy fa kérgét, hogy nem is igazán éhes a reggeli miatt. Így amikor eztán lépteket hall, gyorsan elhajítja a háta mögé a fakérget, és hamarosan feltűnik a láthatáron (bár Kaff számára inkább léthatáron) Morwon, a másik óriás. Kaff meglóbálja a saját fejszéjét, elvégre ő már favágáshoz készült, mikor bejött, és eltévedt itt a fák között. Igazából ez Lanawin méretben is igazán kiemelkedő teljesítménynek mondható, legalábbis nem sok olyan létezhet a vidéken, aki képes lenne itt eltévedni.*
- Hála az égnek *sóhajt fel az óriás* Kaff hitte már Kaff fog meghalni itt. Kaff remél te megjegyez visszaút. Kaff még új, nem ismer út *persze akár el is nézhetett volna egy irányba, hiszen nem olyan sűrűek a fák, hogy eltakarják a tábor egyes részeit, na meg egy valódi erdőn is átvágott már idefele, de valamiért ez mégis komplikáltabb volt számára.*
- Kaff jött vágni fa, de aztán Kaff úgy dönt, bevár többiek *vagy csak simán elfelejtett fát vágni a nagy ijedtségben... Ez persze nem teljesen igaz, volt egy olyan ötlete, hogy kivágja az egész erdőt, mindezt a nagy hatalmas sűrű rengeteget, de csak egy fát vágott ki félig, mikor úgy ítélte meg, megöregszik, és meghal, mire végezne ezzel.*
- Kaff azt már elkezd, biztos ami biztos *bök a félig kivágott fa felé. Ha pedig mindenki megérkezett, és készen áll a feladatra, akkor újult erővel fog majd neki, hogy megszabadítsa ezt a helyet a szép nagy fáktól. Itt persze belegondol, hogy mi lesz, ha egyszer csak elfogynak a fák? Ezt majd mindenképpen meg kell vitassa valakivel.*
1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 13:27:11
Üzenet elküldve: 2015-02-15 13:27:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Bódénál – Lia //
*Dhaven a nő elé tolja a kupát a borral, jelezvén, hogy ha akar, nyugodtan ihat belőle.*
-Kóstold csak meg, ha akarod. *biztatja szóban is, majd folytatja az evést. Igen gyorsan fogy előle az étel, de legalább a gyomra is kezd kissé megnyugodni, s már nem viselkedik vadállat módjára, nem morog bárkire, aki a közelébe merészkedik.
Fél füllel azért közben a beszélgetésre is figyel, igyekszik nem elveszíteni annak fonalát, s ami azt illeti, egészen jól is megy neki.*
-Talán...*bólint egyetértőn, mert való igaz, egy tapasztalatlan kovácsinas csakugyan nagyobb eséllyel okozott volna sérülést vagy a nőnek, vagy a fémnek, s egyik sem jó ómen, már a fizető vendég oldaláról nézve. A dicséretet egy elégedett félmosollyal nyugtázza, de szóban nem felel rá, nem az a fajta, aki dicsekedni szokott volna a tudásával, jobb, ha a tettek beszélnek a szavak helyett, legalábbis ő így tapasztalta. Ezért sem bizonygatta Hrothgaar előtt sem, hogy mennyire ért a szakmájához, jobb, ha a törp kovácsmester maga bizonyosodik meg a szakértelme felől.
~Meg amúgy is, az öndicséret büdös...~ gondolja két falat között, amit egy korty borral öblít le.*
-Meg, persze. *erősíti meg az ajánlatát egy biccentéssel is.*
-Nem jelent különösebb fáradságot, s mivel a kapcsokkal sem kell külön bíbelődnöm, ha minden igaz, így nem is tartana annyi ideig. *fejti ki, mert hát csakugyan gyorsan végezne vele, és egy kis kedvesség sosem árt, főleg egy gyógyító irányába, mert ahogy mondta is korábban, ha beteg az ember fia, akkor ugyan ki mástól kérne segítséget?
Visszanéz a nőre, úgy felel:*
-Semmit. *megvonja a vállát, mintha nem számítana, s az utolsó falat húst is a szájába dobja, majd elszántan rágni kezdi.*
*Dhaven a nő elé tolja a kupát a borral, jelezvén, hogy ha akar, nyugodtan ihat belőle.*
-Kóstold csak meg, ha akarod. *biztatja szóban is, majd folytatja az evést. Igen gyorsan fogy előle az étel, de legalább a gyomra is kezd kissé megnyugodni, s már nem viselkedik vadállat módjára, nem morog bárkire, aki a közelébe merészkedik.
Fél füllel azért közben a beszélgetésre is figyel, igyekszik nem elveszíteni annak fonalát, s ami azt illeti, egészen jól is megy neki.*
-Talán...*bólint egyetértőn, mert való igaz, egy tapasztalatlan kovácsinas csakugyan nagyobb eséllyel okozott volna sérülést vagy a nőnek, vagy a fémnek, s egyik sem jó ómen, már a fizető vendég oldaláról nézve. A dicséretet egy elégedett félmosollyal nyugtázza, de szóban nem felel rá, nem az a fajta, aki dicsekedni szokott volna a tudásával, jobb, ha a tettek beszélnek a szavak helyett, legalábbis ő így tapasztalta. Ezért sem bizonygatta Hrothgaar előtt sem, hogy mennyire ért a szakmájához, jobb, ha a törp kovácsmester maga bizonyosodik meg a szakértelme felől.
~Meg amúgy is, az öndicséret büdös...~ gondolja két falat között, amit egy korty borral öblít le.*
-Meg, persze. *erősíti meg az ajánlatát egy biccentéssel is.*
-Nem jelent különösebb fáradságot, s mivel a kapcsokkal sem kell külön bíbelődnöm, ha minden igaz, így nem is tartana annyi ideig. *fejti ki, mert hát csakugyan gyorsan végezne vele, és egy kis kedvesség sosem árt, főleg egy gyógyító irányába, mert ahogy mondta is korábban, ha beteg az ember fia, akkor ugyan ki mástól kérne segítséget?
Visszanéz a nőre, úgy felel:*
-Semmit. *megvonja a vállát, mintha nem számítana, s az utolsó falat húst is a szájába dobja, majd elszántan rágni kezdi.*
1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 11:39:53
Üzenet elküldve: 2015-02-15 11:39:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A kapu előtt - Chiari, Aletai és Rilai//
* Úgy tűnik az a bizonyos munkabeosztás hamarabb jött el mint arra Ewangel számított. Amint a tüzük felé indul meg a már régebben látott elf nő elmosolyodik.*
- Úgy gondolom feladatom lesz.*szól Alenak sajnálkozva mert úgy tűnik ha csak hamar el nem árulja mit várna el tőle akkor ebben már nem fog tudni segíteni.
Chiari nemsokára meg is érkezik és Ewngel érdeklődéssel tekintetében emelkedik fel a reggeliző tüzük mellől.*
- Szép reggelt. *köszönti *Az egész táborra? *kérdez vissza csodálkozva. Az bizony kemény munka lehet hisz harcosokból, szolgálókból és munkásokból is számtalan dolgozik a környéken hát akkor a családjuk na meg a többi külsős akik Amon Ruadhban található. Arról nem is beszélve, hogy az óriások például biztosan óriáshoz méltó étvággyal is rendelkeznek.*
- És mi lesz a mai menü? *kérdezi majd tekintete Chiariról ismét Aletaira vándorol egy pár pillanatra elgondolkodva.*
- Délután ha gondolod megcsinálom a hajad úgy hogy még az anyukád sem fog megismerni. *mondja jelentőségteljesen, addig meg a fél-elf majd megoldja a ruhakészíttetést meg más fontos részeit az átalakulásának. Ha jól belegondolunk akár egy új fegyver is sokat lendíthet az ügyön. Valami olyan amit eddig soha nem használt de képes lenne rá megtanulni miként kell vele bánnia.
Ha Chiari megindul a bodega felé akkor Ewa is vele tart.*
- Jó munkát Kedves. *válik el Aletaitól és figyeli ki volna az aki még besegíthetne a főzésben.*
- Az a félvér lány is ügyeskezűnek tűnik. *mutat Oriizara, bár rá valószinüleg most nagyobb szükség van a bódénál.*
* Úgy tűnik az a bizonyos munkabeosztás hamarabb jött el mint arra Ewangel számított. Amint a tüzük felé indul meg a már régebben látott elf nő elmosolyodik.*
- Úgy gondolom feladatom lesz.*szól Alenak sajnálkozva mert úgy tűnik ha csak hamar el nem árulja mit várna el tőle akkor ebben már nem fog tudni segíteni.
Chiari nemsokára meg is érkezik és Ewngel érdeklődéssel tekintetében emelkedik fel a reggeliző tüzük mellől.*
- Szép reggelt. *köszönti *Az egész táborra? *kérdez vissza csodálkozva. Az bizony kemény munka lehet hisz harcosokból, szolgálókból és munkásokból is számtalan dolgozik a környéken hát akkor a családjuk na meg a többi külsős akik Amon Ruadhban található. Arról nem is beszélve, hogy az óriások például biztosan óriáshoz méltó étvággyal is rendelkeznek.*
- És mi lesz a mai menü? *kérdezi majd tekintete Chiariról ismét Aletaira vándorol egy pár pillanatra elgondolkodva.*
- Délután ha gondolod megcsinálom a hajad úgy hogy még az anyukád sem fog megismerni. *mondja jelentőségteljesen, addig meg a fél-elf majd megoldja a ruhakészíttetést meg más fontos részeit az átalakulásának. Ha jól belegondolunk akár egy új fegyver is sokat lendíthet az ügyön. Valami olyan amit eddig soha nem használt de képes lenne rá megtanulni miként kell vele bánnia.
Ha Chiari megindul a bodega felé akkor Ewa is vele tart.*
- Jó munkát Kedves. *válik el Aletaitól és figyeli ki volna az aki még besegíthetne a főzésben.*
- Az a félvér lány is ügyeskezűnek tűnik. *mutat Oriizara, bár rá valószinüleg most nagyobb szükség van a bódénál.*
1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-15 01:14:50
Üzenet elküldve: 2015-02-15 01:14:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// A Bódénál – Dhaven //
*Csak figyeli, ahogy a férfi tekintete ide-oda jár a bor és őközte.*
– Én neked rendeltem, az ebédhez. De ha nagyon akarod, akkor egy kortyot megkóstolok. Csak, hogy egészen bizonyos lehess, hogy nincs vele semmi baj. *Teszi hozzá egy kis mosollyal és kacsintással, bár ő biztos benne, hogy itt nincs megpancsolva a bor.*
~Tényleg csak rá gondoltam. Egyszerűen nem is szoktam bort inni, csak nagy néha, és keveset, de ő férfi, és a férfiak mások. És miért is ne kapja meg a legjobbat, amit ez a bódé adni tud?~
*Nem olyan ő, hogy sajnálja a másiktól azt, amit szerinte megérdemel, most éppen például egy jó ebédet.
Figyeli, ahogy a férfi nekilát az ételnek, és önkéntelenül valamiféle elégedettséget érez.
Elmosolyodik, lassan ő is enni kezd, de kisebb falatokkal, mint a férfi, és a kenyeréből kis darabokat félre is tesz, majd az iszákjába süllyeszt.*
~Jól jöhet ez még csalinak, például.~
– Talán meg, de talán nem. Talán egy kovácsinas vérző sebeket tépett volna a karomra azzal a vésővel. *Mondja egészen komolyan.* - Talán megremegett volna a keze. Vagy megsértette volna a dombormű mintáit…
*Lassan ingatja a fejét.*
– Láttam én, hogy hogyan dolgozol, figyeltem a kezeidet. Nekem te be nem beszéled, hogy ezt egy inas is ugyanígy végezte volna el, sem azt, hogy ilyen szépen, sem azt, hogy ilyen gyorsan.
*Ő szilárdan hiszi ezt, és a véleményét Dhaven sem másíthatja meg. Sőt, abban is biztos, hogy Hrothgaar mester is egyetértene vele.*
~ Különben mi végre bízta volna ezt a feladatot is Dhavenre? A törpe bizonyára nem kisinast keres, különben is, ha azt akarna, egy suhanc gyereket venne maga mellé, és nem egy férfit.~
*A férfi ajánlatára meglepve néz fel.*
– Megtennéd? *Nem tudja titkolni, a hangja elárulja az örömét.* – Olyanok lennének akkor, mint az újak.
*Hangjában ott a vágyakozás. Nagyon szeretné, nem azért, hogy kérkedjen velük, hiszen most is rejti őket a blúza ujjának anyaga, csak mert szereti a szépet, és mert sokat jelentenek neki ezek az alkarvédők.
A férfi szemébe néz.*
– És mit számítanál fel nekem ezért a munkáért?
*Csak figyeli, ahogy a férfi tekintete ide-oda jár a bor és őközte.*
– Én neked rendeltem, az ebédhez. De ha nagyon akarod, akkor egy kortyot megkóstolok. Csak, hogy egészen bizonyos lehess, hogy nincs vele semmi baj. *Teszi hozzá egy kis mosollyal és kacsintással, bár ő biztos benne, hogy itt nincs megpancsolva a bor.*
~Tényleg csak rá gondoltam. Egyszerűen nem is szoktam bort inni, csak nagy néha, és keveset, de ő férfi, és a férfiak mások. És miért is ne kapja meg a legjobbat, amit ez a bódé adni tud?~
*Nem olyan ő, hogy sajnálja a másiktól azt, amit szerinte megérdemel, most éppen például egy jó ebédet.
Figyeli, ahogy a férfi nekilát az ételnek, és önkéntelenül valamiféle elégedettséget érez.
Elmosolyodik, lassan ő is enni kezd, de kisebb falatokkal, mint a férfi, és a kenyeréből kis darabokat félre is tesz, majd az iszákjába süllyeszt.*
~Jól jöhet ez még csalinak, például.~
– Talán meg, de talán nem. Talán egy kovácsinas vérző sebeket tépett volna a karomra azzal a vésővel. *Mondja egészen komolyan.* - Talán megremegett volna a keze. Vagy megsértette volna a dombormű mintáit…
*Lassan ingatja a fejét.*
– Láttam én, hogy hogyan dolgozol, figyeltem a kezeidet. Nekem te be nem beszéled, hogy ezt egy inas is ugyanígy végezte volna el, sem azt, hogy ilyen szépen, sem azt, hogy ilyen gyorsan.
*Ő szilárdan hiszi ezt, és a véleményét Dhaven sem másíthatja meg. Sőt, abban is biztos, hogy Hrothgaar mester is egyetértene vele.*
~ Különben mi végre bízta volna ezt a feladatot is Dhavenre? A törpe bizonyára nem kisinast keres, különben is, ha azt akarna, egy suhanc gyereket venne maga mellé, és nem egy férfit.~
*A férfi ajánlatára meglepve néz fel.*
– Megtennéd? *Nem tudja titkolni, a hangja elárulja az örömét.* – Olyanok lennének akkor, mint az újak.
*Hangjában ott a vágyakozás. Nagyon szeretné, nem azért, hogy kérkedjen velük, hiszen most is rejti őket a blúza ujjának anyaga, csak mert szereti a szépet, és mert sokat jelentenek neki ezek az alkarvédők.
A férfi szemébe néz.*
– És mit számítanál fel nekem ezért a munkáért?
1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-14 22:08:55
Üzenet elküldve: 2015-02-14 22:08:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A kapu előtt - Ewangel és Rilai//
* Úgy hírlik, hogy dolog van itt kint. Nosza rajta hát. Nézzük csak, kik azok, akikkel neki lehet dolga. Elsőként Ewangel az, akit ismer is, és akiről sejti, hogy a segítségére lehet. Oda is megy hozzá, hogy beszéljen vele. Egy sátor előtt állva találja meg, és hát most sürgős a dolog, ezért nem nagyon törődik most azzal, hogy kivel és mit csinál éppen. Pedig ez azért ritkaság nála. *
- Üdv Ewangel! Szükségem lenne egy kis segítségre. Készülni kellene az ebédre, de mindenki, aki eddig segített nekem a főzésben, most máson dolgozik. Niana is beállt a kapunál ügyködni. Besegíthetnél a főzésben ma és mesélhetnél, hogy mit intéztél a vezérrel. Na meg keressünk még valakit, aki besegít. Sokakra kell főzni.
* Az egész erődre. *
* Úgy hírlik, hogy dolog van itt kint. Nosza rajta hát. Nézzük csak, kik azok, akikkel neki lehet dolga. Elsőként Ewangel az, akit ismer is, és akiről sejti, hogy a segítségére lehet. Oda is megy hozzá, hogy beszéljen vele. Egy sátor előtt állva találja meg, és hát most sürgős a dolog, ezért nem nagyon törődik most azzal, hogy kivel és mit csinál éppen. Pedig ez azért ritkaság nála. *
- Üdv Ewangel! Szükségem lenne egy kis segítségre. Készülni kellene az ebédre, de mindenki, aki eddig segített nekem a főzésben, most máson dolgozik. Niana is beállt a kapunál ügyködni. Besegíthetnél a főzésben ma és mesélhetnél, hogy mit intéztél a vezérrel. Na meg keressünk még valakit, aki besegít. Sokakra kell főzni.
* Az egész erődre. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739