//Gyilokjáró, majd Aletai és Chiari//
*Szegény Syoud csúnyán félreérthette a félvért, aki a férfi szavaira bután pislog párat. Nem vádolta olyannal, hogy embernőket tart maga mellett, mint társat. Bár nem meri kijelenteni, hogy teljes mértékig emlékszik a tegnap estére, de rémlik neki, hogy mivel kihúzta a lányt a Gödörből, tartozik neki. Janemita arra számított, hogy Maou itt lesz az elf környékén, hogy az kedvére ugráltathassa, ahogy ezt többször említette, mielőtt teljesen használhatatlanra itta magát.*
-Jól van... *Mondja végül tétován. Nem igazán tud mit kezdeni az információáradattal, így inkább nem is kérdez bele. Elmondása alapján vagy egy tiszta vérűt vagy egy félvért fog majd maga mellé venni, ha egyszer úgy dönt, hogy megállapodik Syoud.
~Ugyan. Három nap. Emlékezz.~ Halványan elmosolyodik, közben befejezi a hajfonást.*
-Okos döntés. Nem túl szórakoztató fattyúnak lenni, ha... nem elég toleráns a környezeted. Bár nálatok ebben a táborban még a félvéreknek is egész jó dolga van. Biztos azért van itt ilyen sok. *Egy pillanatnyi szünet után még hozzáteszi.* -És nyilván azért, mert pár elf nem tudta a gatyájában tartani a vágyát a nagy mellek és a vérbő életerő után.
*Na jó, némi él érződik a hangján, aminek nem örül. Sóhajt egyet, majd miután a férfi kifejezte igényét egy kis étel iránt, újra megszólal.*
-Úgy jó félvérhez híven hozok neked valamit.
*Elindulna lassan a lépcső felé, de Syoud szavai lelkiismeret furdalást okoznak neki. Belátása szerint teljesen indokolatlanul. Pillanatnyi felháborodása okán legszívesebben lelökné a gyilokjáróról az elfet.*
-Nem sumákolok. *Méltatlankodik. Felszegi fejét és csípőre vágja vékony ujjú kezeit.* -Csak hogy tudd, azért jöttem ki, hogy ne öljön meg az unalom.
*Még megvárja a választ, mielőtt elrongyol, de válaszolni nem nagyon akar. Igazából picit aggódik, hogy valami nincs rendben a medvebaglyokkal, de tudja, hogy Lerta ott van és vigyáz rájuk.*
*Egyelőre azonban a fél-elf vadász felé viszi az útja, akitől megkapja az ábrát és megtudja, amit kell. Olvasni nem tud ugyan, de a számokat ismeri. Megkérdezi, hogy hova mi van írva és igyekszik megjegyezni. Legfeljebb ha elfelejti, keres valakit a közelében, aki ismeri a betűket.*
-Estére talán készen lesz. *Mondja végül.* -Ha nem, holnap reggelre megcsinálom, ha az megfelel. Árat azonban csak akkor tudok mondani, ha beszéltem a Hadúrral.
~Végül is zaklassuk csak Kagant apróságokkal, hátha tényleg elzavar.~ *Keserűen elmosolyogik a gondolaton, bár maga sem tudja pontosan, mi okozza kedvtelenségét. Olyan érzése van, mintha Syoud elvett tőle valamit.
Ha végzett Aletai kívánságainak meghallgatásával, a Kapu felé igyekszik, hogy megnézze a dögöket.
Út közben elnéz Chiari felé is, mindenképp meg kell kérdeznie az elf nőt, hogy miben tud segíteni. A félvér köpeny-csuklyáját bármikor meg tudja varrni, akár éjszaka is, amikor nincs más dolga, így nyugodt szívvel befoghatja őt főzni, kabátokat varrni. Első körben viszont Shauri sátrába kell mennie.*