//Fogadó//
*Földmozdító Oriiza elbúcsúzik, meglepően illendően, így Kagan is kénytelen így búcsúztatni.*
- A Szellemek kísérjenek utadon, Szabadember Oriiza. *bár nem ember, legalábbis nem teljesen, viszont bizonyos értelemben szabad, és teljesen Oriiza. Legalábbis valószínűleg.*
*Az idegen elf hím, Lorsan is tisztelettudóan szól, csak a neve túl hosszú.*
- Nem baj. *reagálja le a férfi szavait, majd értő szemmel végigméri.*
- Szóval munkát? Tudok is egyet. Látod ott azt a kolompoló vörös démont? *mutat Akheel felé, mert észrevette, hogy az elf felkapta a fejét a vadászat szóra.*
- Kísérd el vadászni. Ha ő elégedett veled, újra beszélünk.
*Miközben Ethea is beérkezik, Kagan újfent kipillant az ablakon, és mogorván konstatálja, hogy lassan ellepik Erielt a vevők.*
~ A végén nekünk nem marad semmi portékája. ~ *mert a kovács nőjén, Liáhn kívül egy idegen, sántikáló nő is kifejezi igényét a löttyökre.*
- Hallod, nem? Ebéd! *vigyorog az újonc felderítőre, majd a megnyikorduló deszkákra hátrapillant. Morwon érkezik be, teljes terjedelmében.*
- Á, Morw. Éhenkórász. *az ételillat tévedhetetlenebbül idehozza az óriásokat, mint bármilyen vezéri parancs. Így van ez. Chiari válaszára elégedetten bólint.*
- Jó, mert távollétemben és Leandana gyengélkedésével ő a főnök, szóval kapja össze magát. *Chiari ősi nyelven elhangzó szavaira - az elf egészen jól megtanulta a nyelvet, míg közöttük élt - csak hunyorít egyet.*
*Tanriel közben válaszaival szórakoztatja.*
- Ehe, biztosan. *igazából nem tud túl mélyen értekezni a kereskedelem filozófiájáról, illetve mondásairól, mert nem igazán ért hozzá.*
- Jaj, bárdok. Na. Inkább mosogasson mindegyik. *legyint, mert a bárdokkal majdnem annyira elégedetlen, mint a kufárokkal, alkimistákkal, druidákkal.*
- Pfej, hehe! Vén banya. *mondjuk tény, Tanriel sem lett fiatalabb, jelen viszonyok között már középkorúnak számít, de jól tartja magát. Legalábbis a banya-státusnál jobban.*
- Megvagyunk, bár a jó... viszonylagos fogalom. Neked magyarázzam? *húzza el kicsit a száját, közben nem túlzottan burkoltan megnézi magának a kereskedőt.*
- Náh. Mennem kell, el kell kapnom a bájitalos-lányt, mielőtt lefosztják a teljes készletét, és nekem nem marad más, csak a kencékkel ápolt feneke... bár az sem lenne rossz vétel! *sóhajt fel, aztán feltápászkodik, és elindul kifelé.*
//Eriel, Iluq, Liah//
*Kilépve a terebélyesre tákolt tavernából, azonnal intézkedni kezd.*
- Félre, asszonyszemélyek! Engedjetek levegőt szegény lánynak! *hessenti el az útjából a nőket, de Liahwulfe egy figyelmes biccentést azért megérdemel.*
- Áh, Eriel! Hát ismét a Thargodarok földjén! Üdvözöllek... mi hoztál nekünk? *a lány Kagan kedvenc kufára - lévén visszajön, áruja is van, és jó árai.*
- És te, idegen... mi járatban? *veti pillantását az idegen nőre, aki láthatóan rossz passzban van. Főleg a lába, amivel nem lehetett egy kéjmámor feljönni ide, végig a szerpentinen. Aki ezzel a lábbal felmászott idáig, az nagyon itt akart lenni; kérdés, hogy ez meddig lesz így.*