//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
*A fiatal férfi jól kezeli a sértődékeny gnómot. Nem vonja kétségbe, hogy ilyen memóriája lenne, helyette elismerését fejezi ki és tovább pörgeti a beszélgetés fonalát mielőtt megint valami olyat tudna mondani amit magára vehet a másik. Ügyes.*
-Mérőrudak. Otthon magamban, majd lefestem őket. Azt, meg tudom csinálni. Talpak vannak is nálam hozzájuk ha szükség lenne rá. Nagyon fontos a precizitás. Mindegyiket egyenlő hosszúságban befestem egy adott színre. A teteje színes, aztán ugyan olyan hosszan festetlen, majd megint színes, aztán festetlen, majd megint színes. És, hogy ez mire jó? Mérni fiam, mérni! Egy ilyen karót, letűzünk a csonthídnál. Aztán tőle meghatározott méterre a következőt és köztük egy kötelet feszítünk ki odafigyelve, hogy az vízszintes legyen. Aztán hasonló távolságra a következő karót. Később fel lehet venni a már lemért karókat csak, azt nem ami a kezdőpontot jelöli különben honnan tudnánk, hol kezdtük a mérést. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi értelme összefesteni őket, meg magának a kötélnek. Az a pontosság miatt van. Látjuk vele a talaj egyenetlenségeit és pontosan lemérhetjük, hogy egy távolságon belül mennyire emelkedik vagy süllyed a föld a meredély körül. Amennyiben ez olyan szélsőséges lenne, hogy az egyik rúdon mért jelölés magassága el se érné a másik rudat akkor az azok közt lévő távolságot csökkentjük. A csonthídon valószínűleg úgy kell, majd eljárnunk annak az egyenetlensége miatt. Nincs mit tenni. Kókány munka.
*Kezd el magyarázni az öreg. A száját járatni könnyebb mint a lábát amire erősen ráférne már egy kis pihenés. Majd a beszélgetés áttér arra, hogy honnan került ide a legény. Az öreg nem is hiszi el ezt a történetet.*
-Emberevő óriások, persze, persze.
*Rázza meg nevetve a fejét. Miket ki nem találnak. Nem mintha ne tudná, hogy létezik ilyesmi. Még lázadás előtt ki is volt plakátolva, hogy egy ilyen szörnyeteg jár-kel a környéken és komoly aranyakat is ígértek a levadászóinak. Ettől függetlenül hihetetlen marad a történet. Főleg mert felesleges a vadonon átvágni ha utazol. Van egy kiépített út ahol őrjáratok szoktak elhaladni. Annak is megvannak a veszélyei hisz ott is járnak banditák akik a karavánokat fosztogatják, de ép eszű gnóm vagy ember azon jár. Viszont míg beszélgetnek addig elérnek Aherber bácsi házához. Valóban nem hivalkodó, de közvetlenül a főtérre nyílik. Itt a közelében a híres mágikus szökőkút és a fogadó. Megvan a maga értéke. Mikor kinyílik az ajtó akkor egy szerény, de nagyon rendetlen házba lesz belátása a másiknak. Hogy se asszony, se bejárónő nem jár ide az egyértelmű. Még a reggeli maradéka is ott van az asztalon közvetlenül valami furcsa tervrajz vázlata mellett, amin az öreg evés közben törhette a fejét. Van por, a levegő dohos és az egyik ablakban lévő vázában talán már egy évtizede is megvan, hogy elszáradt a beletett virág. A berendezés egyszerű. Ahova belépnek nagyobb tér annak az egyik oldala konyha, a másik a műhely. Az ottani polcok zsúfolásik megrakva szerszámokkal. Ott a barkácsasztallal is rajta mindennel amire az öregnek szüksége lehet. Ha Derk alaposabban szétnéz akkor a falon és polcokon kisebb beazonosíthatatlan szerkezetek, tervrajzok és papírkupacok jelzik a férfi évek alatt összegyűjtött munkásságát. Ha még alaposabban szétnéz akkor két képre is felfigyelhet. Az bejárat melletti egyik polcon van az első. Egy kis kézzel rajzolt kisméretű kép, kör alakú keretben. Egy fiatal gnóm férfit ábrázol, aki vonásaiban hasonlít Aherber bácsira mégis más. A másik a falon közvetlenül a barkácsasztal közelében. Ez már nagyobb és mintha itt a házban készült volna. Egy fiatalabb mosolygós akkor mág nem bácsi korú Aherber ül egy széken. Mögötte egy vele egy idős felkontyolt, fekete hajú gnómlány áll a kezét a férfi vállára téve. Aherber térdén pedig egy fiatal gnóm fiú csücsül szépen. Mind szépen felöltöztetve álltak modellt a festőnek. A valódi öreg oda mutat a barkácsasztalra.*
-Tedd csak le oda. Majd én lefestem őket. Reggel gyere, majd el, itt várlak. Holnap nagy munka lesz úgy készülj. Jó lenne két nap alatt befejezni ezt a munkát, de majd meglátjuk.