Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 106 (2101. - 2120. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2120. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:32:47
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:32:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Összehúzza magán a ruhát majd az égre tekint. A nap. Az az átkozott nap. Úgy süt mintha muszáj lenne, minden egyes sötételfet ezzel az őrületbe kergetve. Semrod dühösen horkant egyet és újra fej lehajtva sétál tovább. Hirtelen felpillant és egy lányt lát meg. Barna hajú lány egy padon ül és nézi a főtéren mendegélő embereket. Gondolatát egy harsány hang szakítja meg.*
- Ejj, jó napot uram! Nem akar valami szép ruhát vásárolni magának? Nálam mindenféle található! Pamut, vászon ami csak kell!
*Semrod villámló szemmel tekint a lelkesen beszélő fickóra majd némán megrázza a fejét. A férfi arcáról lehervad a mosoly és végül ennyibe hagyja.*
- Értem. Szóval nem.
*Semrod arcán egy pillanatra a meglepődés árnyéka szalad végig. Az ilyen alakok általában sokáig próbálják győzködni az embert míg valaki egy erőteljes rázással normális útra nem téríti őket. Miután a fickó elmegy, ő újra a lányra tekint a távolból.*
- Ejj, jó napot uram! Nem akar valami szép ruhát vásárolni magának? Nálam mindenféle található! Pamut, vászon ami csak kell!
*Semrod villámló szemmel tekint a lelkesen beszélő fickóra majd némán megrázza a fejét. A férfi arcáról lehervad a mosoly és végül ennyibe hagyja.*
- Értem. Szóval nem.
*Semrod arcán egy pillanatra a meglepődés árnyéka szalad végig. Az ilyen alakok általában sokáig próbálják győzködni az embert míg valaki egy erőteljes rázással normális útra nem téríti őket. Miután a fickó elmegy, ő újra a lányra tekint a távolból.*
2119. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:21:19
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:21:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Miután csillapította szomjúságát, újratölti kulacsát, s ismét köpenye mélyébe süllyeszti. Lassan leveti csuklyáját, s megrázza hullámos, gesztenyebarna tincseit, majd megfordul. A nap még délutánhoz képest is elég erősen süt. Kiszemel magának egy szökőkút közelében lévő padot, s úgy dönt, hogy ráér még körbejárni a főteret, s szállást keresni, és letelepszik, s a főtéren áthaladó városlakókat kezdi szemlélni elmélyülten. *
2118. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:14:47
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:14:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Kezeit köpenye mélyére rejtve lép be az Artheniori főkapun. Egyetlen ép szemét lomhán járatja körül. Homlokát ráncolja, nem így képzelte el ezt a helyet. A nap sütése miatt kissé hunyorog, ezért fejére veszi a csuklyáját. Nem szándéka kitakarni az arcát, lássa csak mindenki egy sötételf képét. Nem áll szándékában feltűnést kelteni, ám már csak faja miatt is könnyen észrevehető egyéniség. A földet bámulva sétál az utcán nem is figyelvén kik mennek előtte.*
"Vajon miért ide vetett a sors? Remélem lesz itt egy kis nyugalmam. Húsz évnyi munka után megfáradtam. Nem akarok többet szolgaként élni. Ha szerencsém van talán találok egy orvgyilkos klánt."
*Fejét egy pillanatra felveti amíg körülnéz. Egy férfi éppen őt szidalmazva kel fel a földről.*
"Vajon miért ide vetett a sors? Remélem lesz itt egy kis nyugalmam. Húsz évnyi munka után megfáradtam. Nem akarok többet szolgaként élni. Ha szerencsém van talán találok egy orvgyilkos klánt."
*Fejét egy pillanatra felveti amíg körülnéz. Egy férfi éppen őt szidalmazva kel fel a földről.*
2117. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:00:55
Üzenet elküldve: 2013-10-10 14:00:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Hosszú útja után megérkezik végre Arthenior főterére. * - Hmm, egész kis csinos környék ez... *néz körbe a téren, a padokon, s végül megakad a szeme a szökőkúton. Lassú léptekkel odasétál, s némán csodálja a vizet - majd rájön, hogy szomjas, a hosszú út alatt kifogyott a kulacsa. Előkotorja hát köpenye zsebéből, s pár másodperc erejéig tétovázik - majd vállat von, és megmeríti a kristálytiszta vízben. * ~ Remélem nem kezdem az új városban való kalandozásomat egy csinos kis mérgezéssel... ~ *a szájához emeli kulacsát, s belekortyol. *
2116. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-10 11:11:54
Üzenet elküldve: 2013-10-10 11:11:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
-Végre, ismerős környék!- *kiált fel boldogan, amikor Arthenior főterére ér. A Hold karavánpihenőből jött, de a hely nem igazán nyerte meg a tetszését.* ~Arthenior mennyivel szebb!~ *gondolja. Leül a szökőkút peremére, megmeríti a kezét a vízbe és megissza, miközben magában kuncog saját illetlenségén. Feláll, körbesétál aztán továbbmegy.*
2115. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-09 21:52:14
Üzenet elküldve: 2013-10-09 21:52:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Asztrán Forter//
*Faerum elnézelődik a házon de, mikor kizökken a bambulásból észre veszi hogy, megváltozott a hangulat. Eszébe jut mikor ő is fiatalon így viselkedett a bolond öregek társaságában. Nem merte megtenni azt a tiszteletlenséget hogy, megzavarja őket de, azt sem hogy otthagyja őket. Emlékszik mennyire utálta ezeket a pillanatokat és most ő is egy ilyen öreg.*
~Valamit mondanom kéne. Ilyenkor olyan egyszerű dolgok jutnak mindig eszembe.~
-Sosem felejtem el mikor először vitt el apám engem vadászni. Kicsit féltem de, nem mutattam. Erősnek akartam látszani előtte hogy, büszke legyen rám. Nem volt az sosem.
*Faerum elnézelődik a házon de, mikor kizökken a bambulásból észre veszi hogy, megváltozott a hangulat. Eszébe jut mikor ő is fiatalon így viselkedett a bolond öregek társaságában. Nem merte megtenni azt a tiszteletlenséget hogy, megzavarja őket de, azt sem hogy otthagyja őket. Emlékszik mennyire utálta ezeket a pillanatokat és most ő is egy ilyen öreg.*
~Valamit mondanom kéne. Ilyenkor olyan egyszerű dolgok jutnak mindig eszembe.~
-Sosem felejtem el mikor először vitt el apám engem vadászni. Kicsit féltem de, nem mutattam. Erősnek akartam látszani előtte hogy, büszke legyen rám. Nem volt az sosem.
2114. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-09 18:42:07
Üzenet elküldve: 2013-10-09 18:42:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Faerum Nook//
*Asztrán, nem is tudja mit mondhatna már. Lehet, túl sokat várt, az első idegentől akivel összetalálkozott? Látja, hogy a férfi elbambul egy ház felé. Nem biztos benne, hogy érdemes újra megszólítani, talán jobb ötlet lenne, ha elmenne. De még marad, hátha lesz valami. Ő már nem tud mit mondani, a férfi semmitmondó válaszai, nem hoznak fel új témát, csak elvágják az éppen felhozottakat. Nem kérdez, csak eltűnődik magában, mintha itt sem lenne, és ezzel Asztrán, már nem igazán tud mit kezdeni. Tétován ül, szótlanul a szökőkút párkányán, lassan érezni kezdi arcán az alkonyat hűvösét.*
A hozzászólás írója (Asztrán Forter) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.09 18:43:20
*Asztrán, nem is tudja mit mondhatna már. Lehet, túl sokat várt, az első idegentől akivel összetalálkozott? Látja, hogy a férfi elbambul egy ház felé. Nem biztos benne, hogy érdemes újra megszólítani, talán jobb ötlet lenne, ha elmenne. De még marad, hátha lesz valami. Ő már nem tud mit mondani, a férfi semmitmondó válaszai, nem hoznak fel új témát, csak elvágják az éppen felhozottakat. Nem kérdez, csak eltűnődik magában, mintha itt sem lenne, és ezzel Asztrán, már nem igazán tud mit kezdeni. Tétován ül, szótlanul a szökőkút párkányán, lassan érezni kezdi arcán az alkonyat hűvösét.*
A hozzászólás írója (Asztrán Forter) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.09 18:43:20
2113. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-09 13:03:42
Üzenet elküldve: 2013-10-09 13:03:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Lendületesen vágódik ki a fogadó ajtaja. Az épület belsejéből érkező fénypászma megtörik a sűrűn hulló esőcseppeken. Ez alatt a néhány perc alatt már jókora tócsák gyűltek fel a főtéren, felszínüket habosra veri a függönyszerű zuhatag, melyet az égiek mérnek az itteniekre.
Szitkozódva rejti jobbját még mélyebbre a köpenye ráncai között, hogy számára oly kedves íja ne essen a nedvesség áldozatául. Lova már amúgy is tombol, és toporzékol, rángatja a kantárját. Nem szokott hozzá ehhez az időjáráshoz, és amennyire jól tartották, nem is szívleli a zivatar újdonságát. Prüszkölve, rémülten nyerít, ahogy meglátja gazdáját.
Csuklyáját a szemébe húzza, de éppen csak annyira, hogy azért még kilásson, majd bevágja maga mögött a fogadó ajtaját, mit sem törődve az esetleges károkozással. Megindul a táncoló, hőzöngő csődőr felé, ám a kalimpáló lábaktól alig tudja az ágaskodó ló fejét elérni.*
- Hőő, te! - *szól az állatra, de ez sem hatja meg a rémült fakót.
Végül sóhajt egyet, a nyereg a földre esik bal válláról. A csődör farára vág, aki meglepetten táncol arrébb, és kapja fel a fejét, farkát lengetve, ám a kantár ismét megállítja, hogy elmeneküljön. A ló bal lapockája mellé lép, így legalább már nem fogja megrúgni, és baljával eloldozza a kantárt. A ló lelkesen rántja magát fel, megrántva karját is, így vállába éles fájdalom szúr.
Lendületből rántja vissza a ló fejét, majd az orrára vág. a fekete felhők előtt égő villám cikázik át.*
- Kushadj! - *szavai után nem sokkal megdörren az ég, és a csődör mozdulatlanságba dermed a rémülettől.
Megkönnyebbüléssel használja ki a helyzetet arra, hogy meginduljon a lóval az istálló felé, út közben felmarva a földre rogyott nyerget is, haladtában.*
~Nagyszerű, ezt is moshatom majd ki~ *zsörtölődik magában, ahogy a csurom vizes, sáros bőrdarabra tekint.* ~Egyszerűbb lenne szőrén megülni ezt az istenverte jószágot, és nem bíbelődni ilyen apróságokkal! ~
Eddigre már érzi, hogy hajából is bőven csurog a víz bőrvértjének illesztései közé, így meggyorsítja lépteit. Illetve, gyorsítaná, hogyha a nyavalyás gebe nem éppen most találná ki, hogy félelmében meg sem akar mozdulni.*
- Eredj már! – *húz rá ismét a farára, mire a ló könnyű ügetésben megindul mellette, és Adela legnagyobb megelégedésére már nem is torpan meg az istálló bejáratáig, ellenben őt szinte futásra készteti.*
Szitkozódva rejti jobbját még mélyebbre a köpenye ráncai között, hogy számára oly kedves íja ne essen a nedvesség áldozatául. Lova már amúgy is tombol, és toporzékol, rángatja a kantárját. Nem szokott hozzá ehhez az időjáráshoz, és amennyire jól tartották, nem is szívleli a zivatar újdonságát. Prüszkölve, rémülten nyerít, ahogy meglátja gazdáját.
Csuklyáját a szemébe húzza, de éppen csak annyira, hogy azért még kilásson, majd bevágja maga mögött a fogadó ajtaját, mit sem törődve az esetleges károkozással. Megindul a táncoló, hőzöngő csődőr felé, ám a kalimpáló lábaktól alig tudja az ágaskodó ló fejét elérni.*
- Hőő, te! - *szól az állatra, de ez sem hatja meg a rémült fakót.
Végül sóhajt egyet, a nyereg a földre esik bal válláról. A csődör farára vág, aki meglepetten táncol arrébb, és kapja fel a fejét, farkát lengetve, ám a kantár ismét megállítja, hogy elmeneküljön. A ló bal lapockája mellé lép, így legalább már nem fogja megrúgni, és baljával eloldozza a kantárt. A ló lelkesen rántja magát fel, megrántva karját is, így vállába éles fájdalom szúr.
Lendületből rántja vissza a ló fejét, majd az orrára vág. a fekete felhők előtt égő villám cikázik át.*
- Kushadj! - *szavai után nem sokkal megdörren az ég, és a csődör mozdulatlanságba dermed a rémülettől.
Megkönnyebbüléssel használja ki a helyzetet arra, hogy meginduljon a lóval az istálló felé, út közben felmarva a földre rogyott nyerget is, haladtában.*
~Nagyszerű, ezt is moshatom majd ki~ *zsörtölődik magában, ahogy a csurom vizes, sáros bőrdarabra tekint.* ~Egyszerűbb lenne szőrén megülni ezt az istenverte jószágot, és nem bíbelődni ilyen apróságokkal! ~
Eddigre már érzi, hogy hajából is bőven csurog a víz bőrvértjének illesztései közé, így meggyorsítja lépteit. Illetve, gyorsítaná, hogyha a nyavalyás gebe nem éppen most találná ki, hogy félelmében meg sem akar mozdulni.*
- Eredj már! – *húz rá ismét a farára, mire a ló könnyű ügetésben megindul mellette, és Adela legnagyobb megelégedésére már nem is torpan meg az istálló bejáratáig, ellenben őt szinte futásra készteti.*
2112. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-08 18:44:56
Üzenet elküldve: 2013-10-08 18:44:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Mielőtt megszólalhatna, hogy megnyugtassa a szántóvető kisiparost, a nyulak biztosan kibírják egy darabig nélküle is, önkéntelenül kibuggyan belőle a nevetés. Herman megtapogatott valami belső hintótartozékot, ami ki tudja miféle funkciót láthatott el fénykorában, mire a kezében maradt.*
- Elnézést - *motyogja a lány a szemét törölgetve.* - Igazán ne tessék megsértődni, amiért kinevetem.
*A következő percekben Herman poénjait hallgatva csak úgy potyog a könnye a hahotázástól, szinte alig tudja abbahagyni.*
- Nem is emlékszem, mióta nem szórakoztam ilyen jól. - *mondja még mindig nevetve, és - mivel nem akar adós maradni - elmesél egy mulatságos történetet egy vaksi utazó dalnokról, aki egy mezőn legelésző tehenet kövér hátaslónak néz és megpróbál meglovagolni.
Ezt a történetet még gyermekkorában mesélte neki egy erdei ember, aki sok hasonló csacskaságot tudott. Érdekes volt hallgatni a meséit, mert soha nem mondta el ugyanazt a történetet kétszer; mindig változtatott rajtuk egy kicsit, néha csak saját szeszélye, néha a hallgatóság igényei szerint, míg végül teljesen új meséket kreált.
Valer emelkedett hangulatában teljesen megfeledkezik róla, hogy tulajdonképpen egy verseny részese, és úgy beszélget a szántóvető kisiparossal, mintha az régi jó barátja lenne. Kocsidöcögés ide vagy oda, előbb-utóbb a gyomra is megszokja ezt a különös, szokatlan utazási módot és korogni kezd az éhségtől. Valer mindig hord magánál ennivalót, így most is talál némi nem túl friss kenyeret egy titkos zsebben. Megkínálja belőle Hermant is, bár mindezt csak udvariasságból teszi; valószínűleg ő sem nagyon fogadna el mástól száraz kenyeret.*
A hozzászólás írója (Valeria Amana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.08 18:45:06
*Mielőtt megszólalhatna, hogy megnyugtassa a szántóvető kisiparost, a nyulak biztosan kibírják egy darabig nélküle is, önkéntelenül kibuggyan belőle a nevetés. Herman megtapogatott valami belső hintótartozékot, ami ki tudja miféle funkciót láthatott el fénykorában, mire a kezében maradt.*
- Elnézést - *motyogja a lány a szemét törölgetve.* - Igazán ne tessék megsértődni, amiért kinevetem.
*A következő percekben Herman poénjait hallgatva csak úgy potyog a könnye a hahotázástól, szinte alig tudja abbahagyni.*
- Nem is emlékszem, mióta nem szórakoztam ilyen jól. - *mondja még mindig nevetve, és - mivel nem akar adós maradni - elmesél egy mulatságos történetet egy vaksi utazó dalnokról, aki egy mezőn legelésző tehenet kövér hátaslónak néz és megpróbál meglovagolni.
Ezt a történetet még gyermekkorában mesélte neki egy erdei ember, aki sok hasonló csacskaságot tudott. Érdekes volt hallgatni a meséit, mert soha nem mondta el ugyanazt a történetet kétszer; mindig változtatott rajtuk egy kicsit, néha csak saját szeszélye, néha a hallgatóság igényei szerint, míg végül teljesen új meséket kreált.
Valer emelkedett hangulatában teljesen megfeledkezik róla, hogy tulajdonképpen egy verseny részese, és úgy beszélget a szántóvető kisiparossal, mintha az régi jó barátja lenne. Kocsidöcögés ide vagy oda, előbb-utóbb a gyomra is megszokja ezt a különös, szokatlan utazási módot és korogni kezd az éhségtől. Valer mindig hord magánál ennivalót, így most is talál némi nem túl friss kenyeret egy titkos zsebben. Megkínálja belőle Hermant is, bár mindezt csak udvariasságból teszi; valószínűleg ő sem nagyon fogadna el mástól száraz kenyeret.*
A hozzászólás írója (Valeria Amana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.08 18:45:06
2111. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-07 10:31:07
Üzenet elküldve: 2013-10-07 10:31:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
- Az én nevem Herman Shogor, szántóvető kisiparos, a szolgálatára. - *így mutatkozik be Valerianak miközben befészkeli magát a hintóba* - Mondja csak kedvesem, maga szerint meddig fog tartani ez a dolog? Tudja nekem még meg kell etetnem a nyulakat.
*A lány tanácstalan arcát látva inkább a hintó berendezését kezdi vizsgálni. "No lám, még ruhaakasztó is van itt" Herman csupán a finoman megművelt fogas anyagát szeretné kitapogatni, de a kemény markában azonnal letörik a kis mütyür. Ettől meg is retten, úgyhogy ezután már inkább meghúzza magát és csupán megpróbálja élvezni az utazást a kényelmes ülésben. Lenyűgözi a hintó rugózása, micsoda különbség a szénás szekérhez képest.
Hermant nagyon mulattatja a lány látható idegenkedése a hintótól. Ő maga sincs hozzászokva az ilyesmihez, ő maga is szédül a betonon és izzadni kezd a tenyere ha szőnyegre lép, de ennyire még ő sem ódzkodik a városi dolgoktól. Amíg meg nem érkeznek megpróbálja néhány erdőszéli poénnal oldani a hangulatot, hogy ne legyen annyira feszült.*
- Az én nevem Herman Shogor, szántóvető kisiparos, a szolgálatára. - *így mutatkozik be Valerianak miközben befészkeli magát a hintóba* - Mondja csak kedvesem, maga szerint meddig fog tartani ez a dolog? Tudja nekem még meg kell etetnem a nyulakat.
*A lány tanácstalan arcát látva inkább a hintó berendezését kezdi vizsgálni. "No lám, még ruhaakasztó is van itt" Herman csupán a finoman megművelt fogas anyagát szeretné kitapogatni, de a kemény markában azonnal letörik a kis mütyür. Ettől meg is retten, úgyhogy ezután már inkább meghúzza magát és csupán megpróbálja élvezni az utazást a kényelmes ülésben. Lenyűgözi a hintó rugózása, micsoda különbség a szénás szekérhez képest.
Hermant nagyon mulattatja a lány látható idegenkedése a hintótól. Ő maga sincs hozzászokva az ilyesmihez, ő maga is szédül a betonon és izzadni kezd a tenyere ha szőnyegre lép, de ennyire még ő sem ódzkodik a városi dolgoktól. Amíg meg nem érkeznek megpróbálja néhány erdőszéli poénnal oldani a hangulatot, hogy ne legyen annyira feszült.*
2110. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-07 07:19:09
Üzenet elküldve: 2013-10-07 07:19:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Beülve a hintóba nagyot sóhajt. Soha nem szeretett efféle járművekben ülni. Ha kifejezetten fáradt volt, ilyenkor mindig eldajkálta a rengés. Azonban most nincs ideje pihenni, hisz mellette az előző győztes ül és ami még rosszabb, úgy tűnik eléggé beszédes. Az első kérdésekre még válaszol, de végül belezavarodik és már csak halvány mosollyal az arcán bólogat a férfi szavaira.*
"Atyám, hogy bírja ezt? Ennyi beszélés után csodálom, hogy nem kezd lihegni már."
*Ekkor gondolat menetét félbeszakítja az elinduló szekér.*
"Atyám, hogy bírja ezt? Ennyi beszélés után csodálom, hogy nem kezd lihegni már."
*Ekkor gondolat menetét félbeszakítja az elinduló szekér.*
2109. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 20:17:52
Üzenet elküldve: 2013-10-06 20:17:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Nem sejti ugyan, hogy versenytársai közt személye nem aratott túl nagy sikert, bár ha tudná sem törné le nagyon. Vélhetőleg gúnyolódva ugatna bele a nagy titokzatos orvgyilkos képébe, ha szóban is ezzel a jelzővel illetné. Szegény öreg paraszt pedig bizonyára nem sejti, hogy a kalózok nem a halak miatt hajóznak ki oly messzire. De mit törődne ő ezekkel, mikor mindahányan nemtörődömséggel takarózva adták meg magukat, s bízták a döntést egy ismeretlenre, még akkor is ha látszólag csekély dologról van szó, ez azért már jellemzi őket. Ellenben ugye a mi talpraesett, nagyon magabiztos, csodálatos és céltudatos kalózunkkal, aki szerencsére most is megkapja amit akar. Így hát szinte ugrándozva lépked a díszes hintóhoz és fürgén be is pattan a kipárnázott ülésre. Jóleső sóhaj kíséretében terpeszkedik el, s a vándorúttól kissé elcsigázott tagjait is kinyújtóztatja, míg az uraság visszagurul a helyére. Aztán persze jól nevelt kalóz módjára fog viselkedni ő, nem az a rendbontó fajta, meg hát ilyen előkelő helyen kérés nélkül is összekapja magát az ember lánya. Mire az uraság csatlakozik hozzá, kényelmesen ugyan, de rendesen ül a helyén.*
- Ez egy verseny, én meg a legjobb akarok lenni. És a legjobb dolgokat akarom! Na meg reménykedtem benne, hogy mesél nekem pár dolgot erről a hacacáréról, meg hogy miért jó az magának, hogy így szórja a pénzét?
*Zöld szemében eleven kíváncsiság csillan, s nem ereszti az uraság pillantását, próbáljon csak meg szemrebbenés nélkül hazudni neki. Közben a madár kivonja magát a képből, kissé elhúzódik gazdájától, s összekuporodva a sarokban elalszik.*
- Én csak a rumot szeretem, abból meg elég lesz mára! Disznó módjára nehéz a versengés, hacsak nem mocsárbirkózást tervez, mert akkor lökje csak ide nyugodtan az egész üveggel!
*Kacagva dől hátra az ülésen és ha az uraság nem intéz hozzá kérdést, akkor most pár percig csak némán élvezi a kocsi ringatását, hajózás emlékét idézi fel benne.*
A hozzászólás írója (Zoura Nayermor Vierae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.06 20:20:26
*Nem sejti ugyan, hogy versenytársai közt személye nem aratott túl nagy sikert, bár ha tudná sem törné le nagyon. Vélhetőleg gúnyolódva ugatna bele a nagy titokzatos orvgyilkos képébe, ha szóban is ezzel a jelzővel illetné. Szegény öreg paraszt pedig bizonyára nem sejti, hogy a kalózok nem a halak miatt hajóznak ki oly messzire. De mit törődne ő ezekkel, mikor mindahányan nemtörődömséggel takarózva adták meg magukat, s bízták a döntést egy ismeretlenre, még akkor is ha látszólag csekély dologról van szó, ez azért már jellemzi őket. Ellenben ugye a mi talpraesett, nagyon magabiztos, csodálatos és céltudatos kalózunkkal, aki szerencsére most is megkapja amit akar. Így hát szinte ugrándozva lépked a díszes hintóhoz és fürgén be is pattan a kipárnázott ülésre. Jóleső sóhaj kíséretében terpeszkedik el, s a vándorúttól kissé elcsigázott tagjait is kinyújtóztatja, míg az uraság visszagurul a helyére. Aztán persze jól nevelt kalóz módjára fog viselkedni ő, nem az a rendbontó fajta, meg hát ilyen előkelő helyen kérés nélkül is összekapja magát az ember lánya. Mire az uraság csatlakozik hozzá, kényelmesen ugyan, de rendesen ül a helyén.*
- Ez egy verseny, én meg a legjobb akarok lenni. És a legjobb dolgokat akarom! Na meg reménykedtem benne, hogy mesél nekem pár dolgot erről a hacacáréról, meg hogy miért jó az magának, hogy így szórja a pénzét?
*Zöld szemében eleven kíváncsiság csillan, s nem ereszti az uraság pillantását, próbáljon csak meg szemrebbenés nélkül hazudni neki. Közben a madár kivonja magát a képből, kissé elhúzódik gazdájától, s összekuporodva a sarokban elalszik.*
- Én csak a rumot szeretem, abból meg elég lesz mára! Disznó módjára nehéz a versengés, hacsak nem mocsárbirkózást tervez, mert akkor lökje csak ide nyugodtan az egész üveggel!
*Kacagva dől hátra az ülésen és ha az uraság nem intéz hozzá kérdést, akkor most pár percig csak némán élvezi a kocsi ringatását, hajózás emlékét idézi fel benne.*
A hozzászólás írója (Zoura Nayermor Vierae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.06 20:20:26
2108. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 19:41:07
Üzenet elküldve: 2013-10-06 19:41:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Valer úgy dönt, nem ellenkezik, és mindenfajta ellenszegülés nélkül aláveti magát a hájpacni akaratának. Persze ebben az is közrejátszik, hogy nagyon mulattatja a kis öreg viselkedése.*
- Valeria vagyok. - *nyújtja neki mosolyogva a kezét, megrázza, majd bekászálódik a négykerekű ládába. "Hintó vagy nem hintó, ez akkor is csak egy guruló láda." - gondolja magában, és el kell ismernie, hogy kifejezetten idegenkedik az utazásnak e módjától. Sosem ült még hintóban, se semmi más guruló alkalmatosságon, csak szekéren; egyszer, amikor nagyon elfáradt, felkéredzkedett valami utazó ember szekerére. Sosem felejti el azt a háromórányi zötyögést, felkavarodott a gyomra, kóválygott a feje, és miután elege lett azt füllentette az embernek, hogy megérkezett. Leszállt a kocsiról és besétált egy idegen erdőbe az út mellett; inkább egy idegen erdőben éjszaka, mint egy percig is tovább a rázkódó pokolszekéren.
Most mégis beül a szekérhez igencsak hasonlító dobozbörtönbe, és magában hálát ad a magasságos egeknek, hogy nem evett semmit egész nap.*
*Valer úgy dönt, nem ellenkezik, és mindenfajta ellenszegülés nélkül aláveti magát a hájpacni akaratának. Persze ebben az is közrejátszik, hogy nagyon mulattatja a kis öreg viselkedése.*
- Valeria vagyok. - *nyújtja neki mosolyogva a kezét, megrázza, majd bekászálódik a négykerekű ládába. "Hintó vagy nem hintó, ez akkor is csak egy guruló láda." - gondolja magában, és el kell ismernie, hogy kifejezetten idegenkedik az utazásnak e módjától. Sosem ült még hintóban, se semmi más guruló alkalmatosságon, csak szekéren; egyszer, amikor nagyon elfáradt, felkéredzkedett valami utazó ember szekerére. Sosem felejti el azt a háromórányi zötyögést, felkavarodott a gyomra, kóválygott a feje, és miután elege lett azt füllentette az embernek, hogy megérkezett. Leszállt a kocsiról és besétált egy idegen erdőbe az út mellett; inkább egy idegen erdőben éjszaka, mint egy percig is tovább a rázkódó pokolszekéren.
Most mégis beül a szekérhez igencsak hasonlító dobozbörtönbe, és magában hálát ad a magasságos egeknek, hogy nem evett semmit egész nap.*
2107. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 19:34:54
Üzenet elküldve: 2013-10-06 19:34:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A látóhatár portól válik homályossá az észak-nyugati úton. A felhő lassan közelít a város felé, majd nagyjából egy olyan fél fertályóra elteltével egy lovas sziluettje válik láthatóvá. Lassít a kapu előtt posztoló strázsák előtt, várva, hogy megszólítják, sőt, talán hogy megkérdezik ki fia, borja, de nem így esik. Csupán egy lusta pillantást kap, és egy hanyag intést.
Haragoszöld tekintete megvillan, de nem foglalkozik tovább az őrökkel, ismét ügetésre ösztökéli megfáradt fakó csődörét, és a térre léptet.
Ruganyos könnyedséggel ugrik le a ló hátáról, övére szíjazott tegezében hangosan összeverődnek a rőttollú vesszők. Díszes vörös-barna köpönyege szinte szárnyként repül utána, ahogy földet ér, bár lépte halk, sarkának koppanása nem ver zajt. Vékony bőr nyereg tűnik fel a hátason, mely éppen hogy csak arra jó, hogy ne nyúzza a hosszú utazás a ló bőrét. A csődör megkönnyebbülten dugja orrát a szökőkút vizébe, hogy nagy kortyokban igyon a tiszta vízből, ám gazdája megrántja a kantárat, így kénytelen fejét habzó prüszkölés közepette felrántani.*
- Ne! - *hangzik fel az éles parancsszó.*
~Még csak az kellene nekem, hogy tüdőnyavalyában elpusztulj!~ *zsörtölődik magában az alak, majd fújtat egyet, és lovát maga után vonva megindul a téren álló, cégéres épület felé, melyen a következő olvasható: Pegazus fogadó.
Furcsa a név számára, de ez más világ, mint ahonnan ő érkezett.
Lovát kissé megkönnyebbülve pányvázza ki a fogadó előtt. Az állat bizonytalanul tekint gazdájára, majd az itató vályúra, ám mivel nem kap semmiféle jelzést, így orrát vígan meríti bele a vízbe. Nem szokta ő az ilyen kemény utakat.
A nő meglapogatja a csődör farát, majd lecsatolja a nyerget róla. Az igényes bőr alatt csatakos, ám fényes, ápolt szőr bukkan elő. Mindketten fáradtak, sok megpróbáltatást hagytak maguk mögött.
Sóhajtva veti vállára a könnyű nyerget, és emeli le hátáról a leidegzett, egyszerű, ám annál veszélyesebb íj karkaszt, mely egészen eddig ott tűrte az utazás viszontagságait. Szeretetteljes nyugalommal ereszti maga mellé. Jobb szereti kezében hordozni, így legalább tud figyelni is rá.
Határozott léptekkel indul meg a vaskos ajtók felé. Nem ártana neki is abrakolnia, és innia egyet.*
Haragoszöld tekintete megvillan, de nem foglalkozik tovább az őrökkel, ismét ügetésre ösztökéli megfáradt fakó csődörét, és a térre léptet.
Ruganyos könnyedséggel ugrik le a ló hátáról, övére szíjazott tegezében hangosan összeverődnek a rőttollú vesszők. Díszes vörös-barna köpönyege szinte szárnyként repül utána, ahogy földet ér, bár lépte halk, sarkának koppanása nem ver zajt. Vékony bőr nyereg tűnik fel a hátason, mely éppen hogy csak arra jó, hogy ne nyúzza a hosszú utazás a ló bőrét. A csődör megkönnyebbülten dugja orrát a szökőkút vizébe, hogy nagy kortyokban igyon a tiszta vízből, ám gazdája megrántja a kantárat, így kénytelen fejét habzó prüszkölés közepette felrántani.*
- Ne! - *hangzik fel az éles parancsszó.*
~Még csak az kellene nekem, hogy tüdőnyavalyában elpusztulj!~ *zsörtölődik magában az alak, majd fújtat egyet, és lovát maga után vonva megindul a téren álló, cégéres épület felé, melyen a következő olvasható: Pegazus fogadó.
Furcsa a név számára, de ez más világ, mint ahonnan ő érkezett.
Lovát kissé megkönnyebbülve pányvázza ki a fogadó előtt. Az állat bizonytalanul tekint gazdájára, majd az itató vályúra, ám mivel nem kap semmiféle jelzést, így orrát vígan meríti bele a vízbe. Nem szokta ő az ilyen kemény utakat.
A nő meglapogatja a csődör farát, majd lecsatolja a nyerget róla. Az igényes bőr alatt csatakos, ám fényes, ápolt szőr bukkan elő. Mindketten fáradtak, sok megpróbáltatást hagytak maguk mögött.
Sóhajtva veti vállára a könnyű nyerget, és emeli le hátáról a leidegzett, egyszerű, ám annál veszélyesebb íj karkaszt, mely egészen eddig ott tűrte az utazás viszontagságait. Szeretetteljes nyugalommal ereszti maga mellé. Jobb szereti kezében hordozni, így legalább tud figyelni is rá.
Határozott léptekkel indul meg a vaskos ajtók felé. Nem ártana neki is abrakolnia, és innia egyet.*
2106. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 16:32:23
Üzenet elküldve: 2013-10-06 16:32:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Maradesnek nem kell döntenie, hogy hová is üljön. Döntöttek helyette. Megkapja azt a hintót ahol a második helyezett ül az előző versenyből. Odalépked a hintóhoz, majd kinyitja a kis ajtaját és benéz. Meg is látja a bent ülő nagydarab páncélos embert aki csöndben üldögél. Marades nem szól, köszönés nem hagyja el a száját. Ismeri ezt az embertípust, volt már hozzá szerencséje. Magának valóak, könnyen dühbe jönnek, igaz nem is csoda hisz ez az alak csak második lett, Ő is biztos első akart lenni. Van oka miért morcosnak lenni.
Marades szépen elhelyezkedik a bent lévő ülésen, majd hátradől és becsukja a hintó ajtaját.
Próbálja fürkészni a szemben ülő alak arcát de nem látja csuklya takarja. Egy idő után fel is adja inkább élvezi az utat, közben ki-kitekint az ablakon. A férfihez nem szól, nem is akar vele beszélni. Igaz jó lenne megtudni egyesmást a próbákról, de így talán izgalmasabb lesz.
Unalmában hosszútőrét is elhúzza és egy szakadt ronggyal elkezdi fényezni pengéjét, a rászáradt vért próbálja levakarni róla.*
*Maradesnek nem kell döntenie, hogy hová is üljön. Döntöttek helyette. Megkapja azt a hintót ahol a második helyezett ül az előző versenyből. Odalépked a hintóhoz, majd kinyitja a kis ajtaját és benéz. Meg is látja a bent ülő nagydarab páncélos embert aki csöndben üldögél. Marades nem szól, köszönés nem hagyja el a száját. Ismeri ezt az embertípust, volt már hozzá szerencséje. Magának valóak, könnyen dühbe jönnek, igaz nem is csoda hisz ez az alak csak második lett, Ő is biztos első akart lenni. Van oka miért morcosnak lenni.
Marades szépen elhelyezkedik a bent lévő ülésen, majd hátradől és becsukja a hintó ajtaját.
Próbálja fürkészni a szemben ülő alak arcát de nem látja csuklya takarja. Egy idő után fel is adja inkább élvezi az utat, közben ki-kitekint az ablakon. A férfihez nem szól, nem is akar vele beszélni. Igaz jó lenne megtudni egyesmást a próbákról, de így talán izgalmasabb lesz.
Unalmában hosszútőrét is elhúzza és egy szakadt ronggyal elkezdi fényezni pengéjét, a rászáradt vért próbálja levakarni róla.*
2105. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 16:12:20
Üzenet elküldve: 2013-10-06 16:12:20
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A nevető ötödik//
*Az urat igazán meglepi a kalózlányka kérése, és ideges is lesz egy cseppet, habár azért ellenkezni nem szeretne. Miután legördül egy verítékcsepp a homlokán, először kihúzza magát, majd oldalra fordul, meghajol és int:*
- Kérem, szolgálja ki magát, hölgyem! *majd ha Zoura beszállt, akkor gyorsan körbetekint, és mivel senki nem választott még helyet, gyorsan elkezd mutogatni:*
- Ön, hölgyem, és az úr *pillant Valerre és Hermanra* kérem fáradjanak a bal oldali első kocsiba. Uram *int Maradesnek* Jobb szélső kocsi, abban foglal helyet az előző verseny második helyezettje, biztos vagyok benne, hogy érdekfeszítő beszélgetés fog zajlani önök között. És végül ön *pillant Rogadra* Javaslom a másik jobb oldali hintót, ott ül az előző verseny első helyezettje. Ki tudja, talán érdemes volna vele szövetkezni? *itt mosolya még a szokottnál is szélesebbre húzódik* De nem sarkalom én önöket semmi rosszra, tegyenek belátásuk szerint.
*Ha mindenki beszállt, akkor ő maga is bemegy a hintójába, ahol Zoura már minden bizonnyal elhelyezkedett. Mikor ő maga és leült a hölggyel szembeni helyre, akkor igyekszik közömbösen megszólalni, bár szemei elárulják, hogy áldja a szerencséjét:*
- Minek köszönhetem a megtiszteltetést, hogy velem tart az úton? *kérdi, fejével int a hintó ajtóval szembeni oldala felé, ahol mindenféle italok vannak, persze mindegyik külön rekeszben, hogy ha a hintó zötykölődik, akkor se törjenek össze az üvegek:*
- Esetleg óhajt valamit inni?
Herman és Valer ugyebár egy kocsiba ültek, az csak rajtuk múlik, hogy mennyit beszélgetnek, és miről. A Marades hintójában ülő férfi nagydarab, izmos, testét súlyos páncélzat fedi, arcát csuklya takarja. Nem tűnik túl beszédes figurának, még csak nem is köszön, ha Marades szövetkezni akarna vele, láthatóan nem lesz könnyű dolga. Ellenben Rogad társasága, aki elvileg az előző verseny győztese volt, már inkább beszédes.*
- Ön is a következő verseny résztvevője lesz, nemde? *kérdi* Ugye az én feladatom az lenne, hogy ne hagyjam önt nyerni, de persze minden megoldható, ezt a versenyt nem lehet egyedül megnyerni. Mit szólna, ha összefognánk, majd a döntőben jöhetne a 'győzzön a jobbik', nemde? Higgye el, szükségünk lesz mindenre, hiszen a másik kocsiban ülő egy igazi szörnyeteg... *és így beszél, szinte szakadatlanul, miközben a hintók útnak indulnak.*
*Az urat igazán meglepi a kalózlányka kérése, és ideges is lesz egy cseppet, habár azért ellenkezni nem szeretne. Miután legördül egy verítékcsepp a homlokán, először kihúzza magát, majd oldalra fordul, meghajol és int:*
- Kérem, szolgálja ki magát, hölgyem! *majd ha Zoura beszállt, akkor gyorsan körbetekint, és mivel senki nem választott még helyet, gyorsan elkezd mutogatni:*
- Ön, hölgyem, és az úr *pillant Valerre és Hermanra* kérem fáradjanak a bal oldali első kocsiba. Uram *int Maradesnek* Jobb szélső kocsi, abban foglal helyet az előző verseny második helyezettje, biztos vagyok benne, hogy érdekfeszítő beszélgetés fog zajlani önök között. És végül ön *pillant Rogadra* Javaslom a másik jobb oldali hintót, ott ül az előző verseny első helyezettje. Ki tudja, talán érdemes volna vele szövetkezni? *itt mosolya még a szokottnál is szélesebbre húzódik* De nem sarkalom én önöket semmi rosszra, tegyenek belátásuk szerint.
*Ha mindenki beszállt, akkor ő maga is bemegy a hintójába, ahol Zoura már minden bizonnyal elhelyezkedett. Mikor ő maga és leült a hölggyel szembeni helyre, akkor igyekszik közömbösen megszólalni, bár szemei elárulják, hogy áldja a szerencséjét:*
- Minek köszönhetem a megtiszteltetést, hogy velem tart az úton? *kérdi, fejével int a hintó ajtóval szembeni oldala felé, ahol mindenféle italok vannak, persze mindegyik külön rekeszben, hogy ha a hintó zötykölődik, akkor se törjenek össze az üvegek:*
- Esetleg óhajt valamit inni?
Herman és Valer ugyebár egy kocsiba ültek, az csak rajtuk múlik, hogy mennyit beszélgetnek, és miről. A Marades hintójában ülő férfi nagydarab, izmos, testét súlyos páncélzat fedi, arcát csuklya takarja. Nem tűnik túl beszédes figurának, még csak nem is köszön, ha Marades szövetkezni akarna vele, láthatóan nem lesz könnyű dolga. Ellenben Rogad társasága, aki elvileg az előző verseny győztese volt, már inkább beszédes.*
- Ön is a következő verseny résztvevője lesz, nemde? *kérdi* Ugye az én feladatom az lenne, hogy ne hagyjam önt nyerni, de persze minden megoldható, ezt a versenyt nem lehet egyedül megnyerni. Mit szólna, ha összefognánk, majd a döntőben jöhetne a 'győzzön a jobbik', nemde? Higgye el, szükségünk lesz mindenre, hiszen a másik kocsiban ülő egy igazi szörnyeteg... *és így beszél, szinte szakadatlanul, miközben a hintók útnak indulnak.*
2104. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 15:23:54
Üzenet elküldve: 2013-10-06 15:23:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Ahogy mindenki odaér a gazdag úrhoz Marades megvizsgálja a többi kiszemeltet. Végigfuttatja szemeit az összes jelöltön.*
"Lássuk csak, egy parasztember, emlékszem az ilyesfajta emberek eléggé rémülten tudnak fogadni mikor pénzt megy az ember behajtani. Bár ezzel az alakkal még nem volt dolgom."
*Tekintetét a következő egyénre viszi.*
"Ohh, hát te is itt lennél? Ez az a lány aki a fogadóban is úgy bámult, most se nyertem el a tetszését úgy látom. Próbál észrevétlenül figyelni de tudom, hogy amikor nem nézek oda engem figyel. Mindegy is nekem figyeljen csak, most nincs olyan dolgom amit titkolnom kellene."
*Csuklyája alól a következő hölgyeményt is szemügyre veszi.*
"Remek, egy kalóz, nincs is rosszabb embertípus mint egy kalóz. Iszákos, jó modort nem ismerő tengeri kutya mind."
*Az utolsó embert is végigvizsgálja kellő távolságból*
"Ez az alak elég gyengécskének tűnik, nem kell tőle félni úgy gondolom, esetleg ha ismeri a mágiát. Az talán előnyére válhat."
*Mikor Marades végzett a többi jelentkező vizslatásával, a kövér úrra figyel és a maszkja alatt egy enyhe mosoly jelenik meg mikor meghallja a férfi nevét.*
"Az biztos, hogy nagy."
*Amint végighallgatta Kreactil beszédét, végignéz a hintókon, hogy melyikkel is utazzon. Igazából nem is tud dönteni, neki teljesen mindegy is. Megvárja amíg a többi ember választ és majd ahol marad hely, oda fog beülni. Addig a kövér alak kijelentésén gondolkodik.*
"Sérülés nélkül. Kár. Pedig úgy egyszerűbb lett volna előnyhöz jutnom. De nem szabad nagyon elbíznom magam. Nem tudhatom mi rejlik ezekben. Lehet csúnyán levernek a próbák alatt. Bár még azt se tudjuk milyen próbák vannak."
*Ahogy mindenki odaér a gazdag úrhoz Marades megvizsgálja a többi kiszemeltet. Végigfuttatja szemeit az összes jelöltön.*
"Lássuk csak, egy parasztember, emlékszem az ilyesfajta emberek eléggé rémülten tudnak fogadni mikor pénzt megy az ember behajtani. Bár ezzel az alakkal még nem volt dolgom."
*Tekintetét a következő egyénre viszi.*
"Ohh, hát te is itt lennél? Ez az a lány aki a fogadóban is úgy bámult, most se nyertem el a tetszését úgy látom. Próbál észrevétlenül figyelni de tudom, hogy amikor nem nézek oda engem figyel. Mindegy is nekem figyeljen csak, most nincs olyan dolgom amit titkolnom kellene."
*Csuklyája alól a következő hölgyeményt is szemügyre veszi.*
"Remek, egy kalóz, nincs is rosszabb embertípus mint egy kalóz. Iszákos, jó modort nem ismerő tengeri kutya mind."
*Az utolsó embert is végigvizsgálja kellő távolságból*
"Ez az alak elég gyengécskének tűnik, nem kell tőle félni úgy gondolom, esetleg ha ismeri a mágiát. Az talán előnyére válhat."
*Mikor Marades végzett a többi jelentkező vizslatásával, a kövér úrra figyel és a maszkja alatt egy enyhe mosoly jelenik meg mikor meghallja a férfi nevét.*
"Az biztos, hogy nagy."
*Amint végighallgatta Kreactil beszédét, végignéz a hintókon, hogy melyikkel is utazzon. Igazából nem is tud dönteni, neki teljesen mindegy is. Megvárja amíg a többi ember választ és majd ahol marad hely, oda fog beülni. Addig a kövér alak kijelentésén gondolkodik.*
"Sérülés nélkül. Kár. Pedig úgy egyszerűbb lett volna előnyhöz jutnom. De nem szabad nagyon elbíznom magam. Nem tudhatom mi rejlik ezekben. Lehet csúnyán levernek a próbák alatt. Bár még azt se tudjuk milyen próbák vannak."
2103. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:46:31
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:46:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Golag a Sámán//
*Casden végigkíséri tekintetével ahogy, újdonsült társa lomha léptekkel a pulthoz lép és letesz egy könyvet. A beszélgetést nem hallja de, a fogadós tekintetéből ugyan azt látja amit ő is érez most. Nem látott még ilyen orkot. A főtérre érve megindul a szegénynegyed felé. Ha társa követi akkor szó nélkül haladnak a szűk utcák felé.*
~Érdekes egy fickó azért ez a Golag. De az is lehet hogy, ez is csak az a híres ork beképzeltség. Egyáltalán tud olvasni?~
-Amúgy miről szól az a könyv amit olvastál?
*Casden végigkíséri tekintetével ahogy, újdonsült társa lomha léptekkel a pulthoz lép és letesz egy könyvet. A beszélgetést nem hallja de, a fogadós tekintetéből ugyan azt látja amit ő is érez most. Nem látott még ilyen orkot. A főtérre érve megindul a szegénynegyed felé. Ha társa követi akkor szó nélkül haladnak a szűk utcák felé.*
~Érdekes egy fickó azért ez a Golag. De az is lehet hogy, ez is csak az a híres ork beképzeltség. Egyáltalán tud olvasni?~
-Amúgy miről szól az a könyv amit olvastál?
2102. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:38:52
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:38:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Asztrán Forter//
*Faerum mosolya megmarad de, kicsit lejjebb csúszik.*
~Ez is a gondolkodó lények sajátja. Képesek vagyunk külső különbségek miatt valakit kinézni a városból. Az a jósnő pedig bizonyára csak egy egyszerű csaló volt aki annyit tett hogy, elmondta a lánynak hol találhat olyan helyet vagy személyt ahol elfogadják őt. Szegény lány pedig megbízott benne is. Most már értem a viselkedését. Pedig a szemeiben nem csak elutasítás van.~
*Faerum tekintete gondolkozás közben elvándorol a lány arcáról és egy szemközti ház felé kezd bambulni.*
*Faerum mosolya megmarad de, kicsit lejjebb csúszik.*
~Ez is a gondolkodó lények sajátja. Képesek vagyunk külső különbségek miatt valakit kinézni a városból. Az a jósnő pedig bizonyára csak egy egyszerű csaló volt aki annyit tett hogy, elmondta a lánynak hol találhat olyan helyet vagy személyt ahol elfogadják őt. Szegény lány pedig megbízott benne is. Most már értem a viselkedését. Pedig a szemeiben nem csak elutasítás van.~
*Faerum tekintete gondolkozás közben elvándorol a lány arcáról és egy szemközti ház felé kezd bambulni.*
2101. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:36:44
Üzenet elküldve: 2013-10-06 11:36:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//A nevető ötödik//
*Herman lekapja fejéről a búbos kalpagját, hogy köszönetet mondjon a nemes úrnak, amiért ilyen kegyben részesítette őt.*
- Bennem nem fog csalódni nagyuram. Nyertem én már aratóversenyt, cséplőversenyt, latrinapucoló versenyt, bármelyik erdőszéli parasztember megmondhassa, hogy Herman Shogor odateszi magát ha kell.
*Nagy hajlongások közepette megindul a hintók felé, soha nem ült még hintóban csak szénásszekéren, de végre ennek is eljött az ideje, úgy érzi méltó betetőzése ez dolgos életének. Ideje szemügyre vennie társait is, egyikük egy kiköpött briganti, kész arzenál függ a testén, igazi vészjósló figura, Herman csak azért őrzi meg nyugalmát mellette, mert tudja, hogy az ilyenek keresztülnéznek a nincstelen földműveseken. A másik férfi amolyan úri sviháknak néz ki, amelyik úgy falja a kalácsot, hogy bele sem gondol mennyit robotol érte a szegény ember. A hölgyek közül az egyiket mintha a farsangról szalasztották volna, tengeri némbernek néz ki, de mintha csak mókából lenne az, Herman fejében felmerül a kérdés, hogy ha kivinné a halastóra, akkor ki tudna-e fogni akár egy halat is. A másik hölgyön látszik, hogy nem városi lány, Herman maga is az erdő szélén lakik, és tudja hogy ezt a természetességet nem lehet megjátszani, gyanítja hogy őt sem a pénzjutalom vonzza, annak ugyanis az erdőben nem sok hasznát látja. Amíg tart a készülődés igyekszik egy-két pillantást vetni a hintóban ülő személyekre is, hogy azok vajon miféle alakok lehetnek.
És természetesen felrakja a furikját is az egyik hintó csomagtartójára, mert esze ágában sincs otthagyni a főtéren.*
A hozzászólás írója (Herman Shogor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.06 11:41:33
*Herman lekapja fejéről a búbos kalpagját, hogy köszönetet mondjon a nemes úrnak, amiért ilyen kegyben részesítette őt.*
- Bennem nem fog csalódni nagyuram. Nyertem én már aratóversenyt, cséplőversenyt, latrinapucoló versenyt, bármelyik erdőszéli parasztember megmondhassa, hogy Herman Shogor odateszi magát ha kell.
*Nagy hajlongások közepette megindul a hintók felé, soha nem ült még hintóban csak szénásszekéren, de végre ennek is eljött az ideje, úgy érzi méltó betetőzése ez dolgos életének. Ideje szemügyre vennie társait is, egyikük egy kiköpött briganti, kész arzenál függ a testén, igazi vészjósló figura, Herman csak azért őrzi meg nyugalmát mellette, mert tudja, hogy az ilyenek keresztülnéznek a nincstelen földműveseken. A másik férfi amolyan úri sviháknak néz ki, amelyik úgy falja a kalácsot, hogy bele sem gondol mennyit robotol érte a szegény ember. A hölgyek közül az egyiket mintha a farsangról szalasztották volna, tengeri némbernek néz ki, de mintha csak mókából lenne az, Herman fejében felmerül a kérdés, hogy ha kivinné a halastóra, akkor ki tudna-e fogni akár egy halat is. A másik hölgyön látszik, hogy nem városi lány, Herman maga is az erdő szélén lakik, és tudja hogy ezt a természetességet nem lehet megjátszani, gyanítja hogy őt sem a pénzjutalom vonzza, annak ugyanis az erdőben nem sok hasznát látja. Amíg tart a készülődés igyekszik egy-két pillantást vetni a hintóban ülő személyekre is, hogy azok vajon miféle alakok lehetnek.
És természetesen felrakja a furikját is az egyik hintó csomagtartójára, mert esze ágában sincs otthagyni a főtéren.*
A hozzászólás írója (Herman Shogor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.06 11:41:33
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773