Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 148 (2941. - 2960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 14:57:00
Üzenet elküldve: 2014-07-17 14:57:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Kilép a Pegazus fogadóból, és keresztülhalad a főtéren. Ide-oda kapkodja fejét a sok ember, és lény között. Szinte elvész a kavalkádban, ami ezt a napot jellemzi. A szegénynegyed felé veszi az irányt. ~ Jobb hely az a magamfajtának ~ gondolja, és sétája közben lágyan megütögeti adakozásra kész erszényét.*
2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 16:58:11
Üzenet elküldve: 2014-07-15 16:58:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*
Kedves Achrand beszéde a barakkban töltött legrémesebb délutánjait idézi, melyek során egyszer megpróbálták elmagyarázni neki, hogy egy íj bizony fából készül, és ha sokat húzogatja, el is törhet. Kábé ennyire lepi meg, hogy egy fa 20 láb magas.*
- Lehet, hogy az is nyomra vezet majd, ha feltételezem, meglátunk mozogni. Egy fát.
*Ad hangot elképzelésének, bár egyből a szájára is csapna, mivel már lelki szemei előtt látja a felé forduló járókelők lefitymáló pillantásait. Csak gyerekek hihetnek efféle sületlenségben. Szerencséje, hogy sose érdekelte, mit gondolnak mások. Csinálta már magát össze utcán, azután ez meg se kottyan.
A kék kör megjelenésekor azonban majd hogy nem vissza kell vonnia előbbi állítását, mert kevés választja el az újabb altáji incidens bekövetkeztétől. Gyűlöli a mágiát. Sokakkal ellentétben nem misztikussága, vagy az ismeretlentől való félelem miatt, hanem azért, mert rohadt sok idő a kontroll elsajátítása. Kheilas pedig nem szeret várni. Meglepetését csak a nő miatt leplezi, egyébként már megugrott volna a Pegazus felé. Mégis marad. Harcos!
Megkezdődnek a hőn utált ismerkedések.
Mindenki milyen kedves, udvarias, lelkes! Még le se kéne nyúlnia a torkán, hogy feljöjjön a tegnapi pörkölt. Na de mit van mit tenni, a nő miatt kedvesen kezd görbülni a szája, kissé rángatózva, mivel arcizmai nem ilyesféle gesztusokhoz szoktak. És ez enyhe kifejezés.
Int a manabolondnak, messziről, nehogy elégjen vagy valami - igen, nem ért hozzá -, és ezzel meg is volna, igen kellemes férfiú, nem nyomja magát a másik pofájába.
Ellenben a másik kormos... erőltetett álcája töredezni kezd, ám amíg a rémesen kínos közjáték végett nem ér kettejük között, fenntartja. Sei elfordulta után még dermedten áll pár másodpercig, úgy nézve a férfire, mintha őrült lenne - a Szegénynegyedben nőtt fel, ott a testi kontaktus testi fenyítést szül -.
A törpének biccent, na ezt már szereti.
A nővel való tervei kimerítenének pár pergament, amit jó szívvel csak a bordélyban szabadna forgatni, azonban a főtéren csak átveszi a beszélgetés fonalát Lemarától.*
- Gyönyörű név! Az Istenekre mondom, egy angyalé! Engem csak egy silány Kheilassal áldott meg a sors, kedves társaim. Remélem beérik ennyivel is.
*Álnévre nem futja, annál jóval egyszerűbb állatfaj a Fél-Elf, azonban szakértelmét nem citálja mások elé. A hátán lévő tegezből és hozzá erősített íjból mindenki tippelhet hármat.*
- Én amondó vagyok, hogy ne rostokoljunk többet a tűző napon, nem igaz? Lemara kedves, vár minket a vadon!
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.15 16:58:47
*
Kedves Achrand beszéde a barakkban töltött legrémesebb délutánjait idézi, melyek során egyszer megpróbálták elmagyarázni neki, hogy egy íj bizony fából készül, és ha sokat húzogatja, el is törhet. Kábé ennyire lepi meg, hogy egy fa 20 láb magas.*
- Lehet, hogy az is nyomra vezet majd, ha feltételezem, meglátunk mozogni. Egy fát.
*Ad hangot elképzelésének, bár egyből a szájára is csapna, mivel már lelki szemei előtt látja a felé forduló járókelők lefitymáló pillantásait. Csak gyerekek hihetnek efféle sületlenségben. Szerencséje, hogy sose érdekelte, mit gondolnak mások. Csinálta már magát össze utcán, azután ez meg se kottyan.
A kék kör megjelenésekor azonban majd hogy nem vissza kell vonnia előbbi állítását, mert kevés választja el az újabb altáji incidens bekövetkeztétől. Gyűlöli a mágiát. Sokakkal ellentétben nem misztikussága, vagy az ismeretlentől való félelem miatt, hanem azért, mert rohadt sok idő a kontroll elsajátítása. Kheilas pedig nem szeret várni. Meglepetését csak a nő miatt leplezi, egyébként már megugrott volna a Pegazus felé. Mégis marad. Harcos!
Megkezdődnek a hőn utált ismerkedések.
Mindenki milyen kedves, udvarias, lelkes! Még le se kéne nyúlnia a torkán, hogy feljöjjön a tegnapi pörkölt. Na de mit van mit tenni, a nő miatt kedvesen kezd görbülni a szája, kissé rángatózva, mivel arcizmai nem ilyesféle gesztusokhoz szoktak. És ez enyhe kifejezés.
Int a manabolondnak, messziről, nehogy elégjen vagy valami - igen, nem ért hozzá -, és ezzel meg is volna, igen kellemes férfiú, nem nyomja magát a másik pofájába.
Ellenben a másik kormos... erőltetett álcája töredezni kezd, ám amíg a rémesen kínos közjáték végett nem ér kettejük között, fenntartja. Sei elfordulta után még dermedten áll pár másodpercig, úgy nézve a férfire, mintha őrült lenne - a Szegénynegyedben nőtt fel, ott a testi kontaktus testi fenyítést szül -.
A törpének biccent, na ezt már szereti.
A nővel való tervei kimerítenének pár pergament, amit jó szívvel csak a bordélyban szabadna forgatni, azonban a főtéren csak átveszi a beszélgetés fonalát Lemarától.*
- Gyönyörű név! Az Istenekre mondom, egy angyalé! Engem csak egy silány Kheilassal áldott meg a sors, kedves társaim. Remélem beérik ennyivel is.
*Álnévre nem futja, annál jóval egyszerűbb állatfaj a Fél-Elf, azonban szakértelmét nem citálja mások elé. A hátán lévő tegezből és hozzá erősített íjból mindenki tippelhet hármat.*
- Én amondó vagyok, hogy ne rostokoljunk többet a tűző napon, nem igaz? Lemara kedves, vár minket a vadon!
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.15 16:58:47
2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 13:49:34
Üzenet elküldve: 2014-07-15 13:49:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*Hamarosan egy újabb alak csapódik hozzájuk, mely kiemelt figyelemmel köszönri őt. Udvarias fejbiccentéssel válaszol rá, majd végighallgatja, az öreg gnómot, amint az felmászik egy kicsivel magasabbra, hogy kellőképp hangot tudjon adni tervének. Az apró varázslat, mely először körülöttük megy végbe, nagyon zavarja, de igyekszik semmi jelét nem adni feszélyezettségének. A mágiától mindig is idegenkedett. Olyan erő ez neki, mely alattomosan veszi körbe az embereket, esélyt sem adva nekik a tisztességes küzdelemre. Végtére is mihez kezdene egy erős mágussal? A lelkes beszéd után a Quantall nevű sötételf szólal meg elsőként felajánlva szolgálatait.*~Mágiaelmélet?Érdekes...~* A másik mélységi, Sei pedig a történtek után vele is kezet rát, mint mindenki mással. Kedves mosolyt erőltet arcára, hogy ne tűnjön udvariatlannak, mivel nem látja értelmét annak, hogy rossz kislány legyen. Most kipróbálja magát. A macska igen előkelő helyre furakodta be magát, bár egyelőre marad az eddig tapasztalt sztereotípiája mellett. A férfinak viszont úgy néz ki, hogy sokat jelent. A törpe szintén harcos, mint fajtája legtöbbje. Szívós és szájhős, bár Norval nem tűnik nagyszájúnak. Majd elválik. Ha már a csapat egy része bemutatkozott, úgy érzi neki is illene mondania magáról valamit. Elsőként rögtön az álnév lehetősége ötlik fel benne, de minek is van három neve, ha nem tudja ezt a lehetőséget kihasználni?*
-Az én nevem Lemara. Arthenior szinte összes növévényét és állatját be tudom azonosítani és ismertetővel tudok szolgálni velük kapcsolatban. *A mondatnála igencsak kétértelműen csengett, mit sejtelmes mosollyal koronáz, de ez a többiek számára szinte fel sem tűnhet.* No meg konyítok valamelyest a fegyverforgatáshoz is. *Itt viszont az irónia eléggé érezhető mindenki számára. Végtére is miért járkálna egy nő hullámos karddal az oldalán, ha nem tudná hogyan kell használni?*
*Hamarosan egy újabb alak csapódik hozzájuk, mely kiemelt figyelemmel köszönri őt. Udvarias fejbiccentéssel válaszol rá, majd végighallgatja, az öreg gnómot, amint az felmászik egy kicsivel magasabbra, hogy kellőképp hangot tudjon adni tervének. Az apró varázslat, mely először körülöttük megy végbe, nagyon zavarja, de igyekszik semmi jelét nem adni feszélyezettségének. A mágiától mindig is idegenkedett. Olyan erő ez neki, mely alattomosan veszi körbe az embereket, esélyt sem adva nekik a tisztességes küzdelemre. Végtére is mihez kezdene egy erős mágussal? A lelkes beszéd után a Quantall nevű sötételf szólal meg elsőként felajánlva szolgálatait.*~Mágiaelmélet?Érdekes...~* A másik mélységi, Sei pedig a történtek után vele is kezet rát, mint mindenki mással. Kedves mosolyt erőltet arcára, hogy ne tűnjön udvariatlannak, mivel nem látja értelmét annak, hogy rossz kislány legyen. Most kipróbálja magát. A macska igen előkelő helyre furakodta be magát, bár egyelőre marad az eddig tapasztalt sztereotípiája mellett. A férfinak viszont úgy néz ki, hogy sokat jelent. A törpe szintén harcos, mint fajtája legtöbbje. Szívós és szájhős, bár Norval nem tűnik nagyszájúnak. Majd elválik. Ha már a csapat egy része bemutatkozott, úgy érzi neki is illene mondania magáról valamit. Elsőként rögtön az álnév lehetősége ötlik fel benne, de minek is van három neve, ha nem tudja ezt a lehetőséget kihasználni?*
-Az én nevem Lemara. Arthenior szinte összes növévényét és állatját be tudom azonosítani és ismertetővel tudok szolgálni velük kapcsolatban. *A mondatnála igencsak kétértelműen csengett, mit sejtelmes mosollyal koronáz, de ez a többiek számára szinte fel sem tűnhet.* No meg konyítok valamelyest a fegyverforgatáshoz is. *Itt viszont az irónia eléggé érezhető mindenki számára. Végtére is miért járkálna egy nő hullámos karddal az oldalán, ha nem tudná hogyan kell használni?*
2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 01:05:33
Üzenet elküldve: 2014-07-15 01:05:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A Derengő fa//
*Úgy tűnik mást is fűt a kalandvágy, hiszen Norval után még ketten érkeznek. Legalább nem lesz oly csekély a társaság. Az újonnan érkezetteket egy fejbiccentéssel üdvözli, majd kezet ráz Sei-vel. A sötételf kedves arckifejezését Ő is felveszi, hiszen úgy illő ha kedvesen fogadják akkor kedvesen reagálja le a fogadtatást. Van, hogy ez a kedvesség csak az illem miatt jön létre, de most nem ez a helyzet. Optimista a csapatot illetően. Főleg azért mert nincs köztük elf. Legalábbis nagyon úgy fest neki. Bozontos szemöldöke alól megvizsgálta az ott lévőeket, persze csak annyira, hogy ne legyen az feltűnő vagy esetleg kínos. Ahogy az öreg gnóm leírja a fa kinézetét Norval képzelete beindul és próbálja szeme előtt megformálni a lényt, de csak egy nagy fáig jut el. Inkább abba is hagyja, nem jó dolog elkalandozni, még a végén lemarad valami fontos információról.*
-Én magam nem vagyok a szavak mestere, inkább a harci képességeimet tudom felajánlani ha kell. Ki tudja, lehet nem lesz olyan barátságos az a fa ha egyszer megtaláljuk, és akkor meg kell magunkat védeni valahogyan.
*Teszi a kezét a harci kalapácsának fejére. Mikor a gnóm valamiféle varázslatba kezd, Norval csak nézi egy felhúzott szemöldök kíséretében. Nem igazán van oda a mágiáért, de eltűri. Jó maga se ásta bele magát a varázslás világába, de nagy valószínűséggel nem is fogja. Még egyszer végignéz a csapaton, majd egy nagyot szív a pipájába ami még mindig a szájában füstölög.*
*Úgy tűnik mást is fűt a kalandvágy, hiszen Norval után még ketten érkeznek. Legalább nem lesz oly csekély a társaság. Az újonnan érkezetteket egy fejbiccentéssel üdvözli, majd kezet ráz Sei-vel. A sötételf kedves arckifejezését Ő is felveszi, hiszen úgy illő ha kedvesen fogadják akkor kedvesen reagálja le a fogadtatást. Van, hogy ez a kedvesség csak az illem miatt jön létre, de most nem ez a helyzet. Optimista a csapatot illetően. Főleg azért mert nincs köztük elf. Legalábbis nagyon úgy fest neki. Bozontos szemöldöke alól megvizsgálta az ott lévőeket, persze csak annyira, hogy ne legyen az feltűnő vagy esetleg kínos. Ahogy az öreg gnóm leírja a fa kinézetét Norval képzelete beindul és próbálja szeme előtt megformálni a lényt, de csak egy nagy fáig jut el. Inkább abba is hagyja, nem jó dolog elkalandozni, még a végén lemarad valami fontos információról.*
-Én magam nem vagyok a szavak mestere, inkább a harci képességeimet tudom felajánlani ha kell. Ki tudja, lehet nem lesz olyan barátságos az a fa ha egyszer megtaláljuk, és akkor meg kell magunkat védeni valahogyan.
*Teszi a kezét a harci kalapácsának fejére. Mikor a gnóm valamiféle varázslatba kezd, Norval csak nézi egy felhúzott szemöldök kíséretében. Nem igazán van oda a mágiáért, de eltűri. Jó maga se ásta bele magát a varázslás világába, de nagy valószínűséggel nem is fogja. Még egyszer végignéz a csapaton, majd egy nagyot szív a pipájába ami még mindig a szájában füstölög.*
2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 00:06:08
Üzenet elküldve: 2014-07-15 00:06:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Derengő fa//
*Az újabb emberek, csak még feljebb tornásszák Sei kíváncsiságát. Le teszi Fairt a földre, hiszen tudja, hogy jó macska, nem szökik el. Akár egy ilyen küldetésre is elviheti. Bár sok sztereotípia kering az ilyen állatokról, ő, és sok más macska is ellentmond a szűk látókörű sémának. Mivel Seivel töltötte egész életét, teljesen a férfihez kötődik. Ha el is kóborol, mindig visszatér, és nem csak az étel miatt, mivel hát valljuk be, a sötételf hajlamos elfelejteni megtölteni az etető tálat. Szinte testvérek, és erős a kapocs közöttük, így ha esetleg otthon kellett volna hagynia társát, valószínűleg Sei is kihagyta volna az expedíciót.
Erről szólva, kellemes csalódás éri. Azt hitte, maximum egy fő, ha csapódik még hozzájuk valaki, erre milyen sokan. Legalábbis a senkihez képest. Fajtársa után ő is bemutatkozik, a maga sajátos módján. A jelenlévők kezét, az érkezésüknek megfelelő sorrendben elkapja, és meg rázza. Arcán mindig vidám mosolya persze a hölgynél még barátságosabb lesz, de természetesen csak az illem miatt, a sötételf mindig, mindenkivel ugyan olyan kedves. Legalábbis eleinte. A továbbiak már a másik fél hozzáállásától függenek.*
-Örvendek mindenkinek. A nevem Korren Sei. De hívjatok csak Seinek kérlek! A Korren a családnevem. Nem szeretem, ha azon szólítanak.
Ő pedig.
*A lábánál keringő macskára pillant, aki ügyet sem vetve a körülötte álló óriásokra, szakadatlan dögöli magát gazdája csizmáihoz.*
-A macskám, és tiszteletbeli testvérem, Fair.
*Még egyszer végigpásztázza a társaságot. Ilyen sok taggal már biztosan nem fog unatkozni a felfedezőút során. Színes társaság már így ránézésre is. Egy kicsivel korábban hallotta a törpét veszekedni egy városőrrel, az elfek kiűzetéséről. Elég viccesnek találta a dolgot, de érdekli mi lesz a férfi véleménye a sötételfekről, és ha jól látja az utolsóként érkezőt, a fél-elfekről. Ha rajta múlik, nem lesz gond, jó a konfliktusok kezelésében.
Achrad haditerve érdekesnek ígérkezik, a párokba rendeződés ötlete pedig egyenesen fölcsigázza. Akaratlanul is végigfut fejében, minden variáció. Vajon kivel lesz majd párban? Igazság szerint bárkinek örülne, jól rátalál a közös hangra a többi élőlénnyel, bár nem tudja velük mi lesz a helyzet. Még sosem volt problémája a kapcsolatteremtéssel.*
-Hát
*Vakargatja meg fejét.*
-Én nem igazán értek a mágiához. De a pengével viszonylag jól bánok. Persze, ha nem életbevágó a dolog, inkább kerülöm az erőszakot. Jobb szeretem a fejemmel megnyerni a csatákat, és szavakkal, hogy el se jussunk a tettlegességig. Persze ha azon van a sor...
*Nevet egy kicsit,*
-A bunyó, az bunyó. De remélem szerencsés utunk lesz.
*A gnóm bácsi varázslatát csillogó szemekkel figyeli végig. Még nem igazán látott varázsolni senkit, lévén nem érdekli a mágia. De azt meg kell hagyni, mint látványelem, utánozhatatlan.*
*Az újabb emberek, csak még feljebb tornásszák Sei kíváncsiságát. Le teszi Fairt a földre, hiszen tudja, hogy jó macska, nem szökik el. Akár egy ilyen küldetésre is elviheti. Bár sok sztereotípia kering az ilyen állatokról, ő, és sok más macska is ellentmond a szűk látókörű sémának. Mivel Seivel töltötte egész életét, teljesen a férfihez kötődik. Ha el is kóborol, mindig visszatér, és nem csak az étel miatt, mivel hát valljuk be, a sötételf hajlamos elfelejteni megtölteni az etető tálat. Szinte testvérek, és erős a kapocs közöttük, így ha esetleg otthon kellett volna hagynia társát, valószínűleg Sei is kihagyta volna az expedíciót.
Erről szólva, kellemes csalódás éri. Azt hitte, maximum egy fő, ha csapódik még hozzájuk valaki, erre milyen sokan. Legalábbis a senkihez képest. Fajtársa után ő is bemutatkozik, a maga sajátos módján. A jelenlévők kezét, az érkezésüknek megfelelő sorrendben elkapja, és meg rázza. Arcán mindig vidám mosolya persze a hölgynél még barátságosabb lesz, de természetesen csak az illem miatt, a sötételf mindig, mindenkivel ugyan olyan kedves. Legalábbis eleinte. A továbbiak már a másik fél hozzáállásától függenek.*
-Örvendek mindenkinek. A nevem Korren Sei. De hívjatok csak Seinek kérlek! A Korren a családnevem. Nem szeretem, ha azon szólítanak.
Ő pedig.
*A lábánál keringő macskára pillant, aki ügyet sem vetve a körülötte álló óriásokra, szakadatlan dögöli magát gazdája csizmáihoz.*
-A macskám, és tiszteletbeli testvérem, Fair.
*Még egyszer végigpásztázza a társaságot. Ilyen sok taggal már biztosan nem fog unatkozni a felfedezőút során. Színes társaság már így ránézésre is. Egy kicsivel korábban hallotta a törpét veszekedni egy városőrrel, az elfek kiűzetéséről. Elég viccesnek találta a dolgot, de érdekli mi lesz a férfi véleménye a sötételfekről, és ha jól látja az utolsóként érkezőt, a fél-elfekről. Ha rajta múlik, nem lesz gond, jó a konfliktusok kezelésében.
Achrad haditerve érdekesnek ígérkezik, a párokba rendeződés ötlete pedig egyenesen fölcsigázza. Akaratlanul is végigfut fejében, minden variáció. Vajon kivel lesz majd párban? Igazság szerint bárkinek örülne, jól rátalál a közös hangra a többi élőlénnyel, bár nem tudja velük mi lesz a helyzet. Még sosem volt problémája a kapcsolatteremtéssel.*
-Hát
*Vakargatja meg fejét.*
-Én nem igazán értek a mágiához. De a pengével viszonylag jól bánok. Persze, ha nem életbevágó a dolog, inkább kerülöm az erőszakot. Jobb szeretem a fejemmel megnyerni a csatákat, és szavakkal, hogy el se jussunk a tettlegességig. Persze ha azon van a sor...
*Nevet egy kicsit,*
-A bunyó, az bunyó. De remélem szerencsés utunk lesz.
*A gnóm bácsi varázslatát csillogó szemekkel figyeli végig. Még nem igazán látott varázsolni senkit, lévén nem érdekli a mágia. De azt meg kell hagyni, mint látványelem, utánozhatatlan.*
2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 22:27:10
Üzenet elküldve: 2014-07-14 22:27:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Derengő fa//
//Korren, Achrad és a többiek//
*Még újabb alakok kerülnek elő. Úgy látszik, hogy ez az ötlet szinte vonzza az embereket. Az öreg pedig a szökőkút szélére felállva köszöni ezt meg és adja ki az utasításokat. Meg kell hagyni, hogy ez a módszer nem hangzik rosszul. Az egyetlen gond az, hogy ha a fát fel akarják tartóztatni akkor azt erőszakkal nem tehetik. Már ha létezik a fa. Quantall mindenesetre bizalmat ad az öreg gnómnak. A többieken végignézve támad egy olyan érzése, hogy hozzáértőkkel van dolga. Ha nem is a mágia de, a kardforgatáshoz Korren állítólag ért. A többiekről sokat még nem tud mondani. De mindenesetre bemutatkozik.*
-A nevem Quantall. Én a mágiaelmélet ismeretével, kardforgatással és más legendák ismeretével tudok a sikerhez hozzájárulni.
//Korren, Achrad és a többiek//
*Még újabb alakok kerülnek elő. Úgy látszik, hogy ez az ötlet szinte vonzza az embereket. Az öreg pedig a szökőkút szélére felállva köszöni ezt meg és adja ki az utasításokat. Meg kell hagyni, hogy ez a módszer nem hangzik rosszul. Az egyetlen gond az, hogy ha a fát fel akarják tartóztatni akkor azt erőszakkal nem tehetik. Már ha létezik a fa. Quantall mindenesetre bizalmat ad az öreg gnómnak. A többieken végignézve támad egy olyan érzése, hogy hozzáértőkkel van dolga. Ha nem is a mágia de, a kardforgatáshoz Korren állítólag ért. A többiekről sokat még nem tud mondani. De mindenesetre bemutatkozik.*
-A nevem Quantall. Én a mágiaelmélet ismeretével, kardforgatással és más legendák ismeretével tudok a sikerhez hozzájárulni.
2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 20:31:24
Üzenet elküldve: 2014-07-14 20:31:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*A kérdése, illetve sóhaja valóban költői volt, bár, ha reménykedett is válaszban, ennél azért komolyabban. Sejti, hogy a másik nem értette őt félre, emellett pedig még azt is, hogy sem a hely, sem az idő nem alkalmas a téma további feszegetésére. Abban viszont csak reménykedni tud, hogy valaha is találtatik ilyen. Nem tudná megmondani, miért érdekli ennyire Jaz keresete. Ha mégis erőltetni akarna magában egy indokot, az persze az lenne, hogy példájából okulva, talán ő is fizetőképes lehetne...de ez nem fedné a teljes valóságot. Viszont mindez jelenleg túl bonyolult ahhoz, hogy tovább gondolkozzon rajta, inkább csak rosszallónak tettetett mosolyt görbít.*
- Olyan bolond vagy!
*Szavai nyomán pedig játékosan a srác vállát löki meg tenyerével. Vagy inkább a felkarja közepét, hisz azt éri fel kényelmesen.
Miután a lökdösődést berekesztették, és a sokat mondó ígéretek és sokat sejtető mosolyok sorát sem fűzik már tovább, következik a bizonyos terv.
Pontosan olyan reakció olvasható le Ewi arcáról, mit feltehetően vártak tőle: izgatott, a képzelgéstől mégis fátyolos tekintet, bárgyú vigyor, majd, ha már el is hiszi, ami következni fog, egy határozott bólintás.*
- Ennél jobban nem is tetszhetne!
*A kérdése, illetve sóhaja valóban költői volt, bár, ha reménykedett is válaszban, ennél azért komolyabban. Sejti, hogy a másik nem értette őt félre, emellett pedig még azt is, hogy sem a hely, sem az idő nem alkalmas a téma további feszegetésére. Abban viszont csak reménykedni tud, hogy valaha is találtatik ilyen. Nem tudná megmondani, miért érdekli ennyire Jaz keresete. Ha mégis erőltetni akarna magában egy indokot, az persze az lenne, hogy példájából okulva, talán ő is fizetőképes lehetne...de ez nem fedné a teljes valóságot. Viszont mindez jelenleg túl bonyolult ahhoz, hogy tovább gondolkozzon rajta, inkább csak rosszallónak tettetett mosolyt görbít.*
- Olyan bolond vagy!
*Szavai nyomán pedig játékosan a srác vállát löki meg tenyerével. Vagy inkább a felkarja közepét, hisz azt éri fel kényelmesen.
Miután a lökdösődést berekesztették, és a sokat mondó ígéretek és sokat sejtető mosolyok sorát sem fűzik már tovább, következik a bizonyos terv.
Pontosan olyan reakció olvasható le Ewi arcáról, mit feltehetően vártak tőle: izgatott, a képzelgéstől mégis fátyolos tekintet, bárgyú vigyor, majd, ha már el is hiszi, ami következni fog, egy határozott bólintás.*
- Ennél jobban nem is tetszhetne!
2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 19:24:19
Üzenet elküldve: 2014-07-14 19:24:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Valahol, valamiért megváltozott Ewica hozzáállása, és ezzel együtt a reakciói is. Amiért tegnap pulykavörös fejjel felháborodott, azt most elintézi egy rövid kacajjal. Érdekes, érthetetlen és kissé zavaró. Nem tudná Jaz pontosan meghatározni a miértet, vagy a mikort, ahogyan azt sem, miért is aggasztja ez őt jelenleg. Mindenesetre bár nevetve néz a lányra, lelke mélyén, mint zöld bogáncs ragad, kapaszkodik, egyre szúrósabban a rossz, mit Felelősség néven szoktak emlegetni, azok, kik közelről ismerik.
Egyértelmű okokból kifolyólag nem ad választ a lány kérdésnek is beillő sóhajtására. Egyrészt, mert a költői magasságokba emelt szavak, azzal jelentősen veszítenek fennköltségükből, másrészt meg nem a legszerencsésebb nyílt színen cseverészni arról, hogy kicsi keze bizony gyakran téved mások erszényébe. *
-Nagyon egyszerű, derékból meghajlok, bal láb kicsit hátra tolva, jobb karral finom félkör, a köldökömtől indítva. Pusztán csak gyakorlás kérdése az egész.
*Önfeledten vidám a megjegyzés, ahogy a látszólag a kedve továbbra is. Valójában az a kellemes, bizsergető érzés járja át a tagjait, mit verekedés előtt szokott egy helyeslő bólintással üdvözölni., és erősödik minden egyes lépéssel, ami közelebb viszi a Pegazushoz. Adrenalin.
Az ígéretre szélesen, és sokat sejtetően elmosolyodik, majd ha Ewi végre visszatér mellé kezdi vázolni a további terveket.*
-Akkor, berongyolunk, gyorsan kiveszünk egy szobát, lecuccolunk, megmosakszunk, kifele jövet rendelünk vacsorát, aztán irány a forró víz, majd a medence szélén megkajálunk, és iszogatunk. Végül tisztán vissza a szobába.
*Számára igazi álom! És bőszen reméli, hogy Ewicának sincs ellene kifogása. Más nem egyedül megy fürdőzni. Úgy legalább törődhet olyan hölgyeményekkel is, akiknek már van melle.*
-Hogy tetszik?
*Néz kérdőn a lányra, már a Pegazus ajtajában állva. Véleménye szerint csodás terv, és teljesen észrevehetetlen benne Jaz az irányú munkássága, hogy minél kevesebb időt töltsön a fogadóban.
Ha választ kap, bármilyet is, tárja az ajtót, és engedi előre a szőke csitrit.*
*Valahol, valamiért megváltozott Ewica hozzáállása, és ezzel együtt a reakciói is. Amiért tegnap pulykavörös fejjel felháborodott, azt most elintézi egy rövid kacajjal. Érdekes, érthetetlen és kissé zavaró. Nem tudná Jaz pontosan meghatározni a miértet, vagy a mikort, ahogyan azt sem, miért is aggasztja ez őt jelenleg. Mindenesetre bár nevetve néz a lányra, lelke mélyén, mint zöld bogáncs ragad, kapaszkodik, egyre szúrósabban a rossz, mit Felelősség néven szoktak emlegetni, azok, kik közelről ismerik.
Egyértelmű okokból kifolyólag nem ad választ a lány kérdésnek is beillő sóhajtására. Egyrészt, mert a költői magasságokba emelt szavak, azzal jelentősen veszítenek fennköltségükből, másrészt meg nem a legszerencsésebb nyílt színen cseverészni arról, hogy kicsi keze bizony gyakran téved mások erszényébe. *
-Nagyon egyszerű, derékból meghajlok, bal láb kicsit hátra tolva, jobb karral finom félkör, a köldökömtől indítva. Pusztán csak gyakorlás kérdése az egész.
*Önfeledten vidám a megjegyzés, ahogy a látszólag a kedve továbbra is. Valójában az a kellemes, bizsergető érzés járja át a tagjait, mit verekedés előtt szokott egy helyeslő bólintással üdvözölni., és erősödik minden egyes lépéssel, ami közelebb viszi a Pegazushoz. Adrenalin.
Az ígéretre szélesen, és sokat sejtetően elmosolyodik, majd ha Ewi végre visszatér mellé kezdi vázolni a további terveket.*
-Akkor, berongyolunk, gyorsan kiveszünk egy szobát, lecuccolunk, megmosakszunk, kifele jövet rendelünk vacsorát, aztán irány a forró víz, majd a medence szélén megkajálunk, és iszogatunk. Végül tisztán vissza a szobába.
*Számára igazi álom! És bőszen reméli, hogy Ewicának sincs ellene kifogása. Más nem egyedül megy fürdőzni. Úgy legalább törődhet olyan hölgyeményekkel is, akiknek már van melle.*
-Hogy tetszik?
*Néz kérdőn a lányra, már a Pegazus ajtajában állva. Véleménye szerint csodás terv, és teljesen észrevehetetlen benne Jaz az irányú munkássága, hogy minél kevesebb időt töltsön a fogadóban.
Ha választ kap, bármilyet is, tárja az ajtót, és engedi előre a szőke csitrit.*
2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:27:15
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:27:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már látja a nyitott kapukat maga előtt.Az őrökhöz ér, azok jól szemügyre veszik majd beengedik a városba.Megpillantja a szökőkutat, és hamar felfogja, hogy nem egy közönséges szerkezet hajtja.Mivel eléggé elfáradt az utazásban, hamar elnyeri érdeklődését egy fogadó, ahogy közelebb ér, meglátja a cégért: Pegazus fogadó... ~Jobb nevet nem tudtak volna kitalálni neki? Mint például "Fogadó a fejetlen hidrához" vagy valami ilyesmi~ belép a fogadóba...*
2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:18:50
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:18:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
//Quantal, Korren, meg mindenki//
-Szóval ennyien vagytok? Köszönöm szépen a segítségeteket, előre is!
*Mosolyodik el a gnóm. Örül, hogy ennyi segítő kéz nyújtja felé jobbját, és hogy ennyien hisznek neki. Az a két idősebb paraszt pedig menjen a búsba! Ez a sok kedves, segítőkész ember pedig ne a búsba, hanem vele.*
-Üdv újak! Norval, Lemara, és te, fél elf, kinek nem tudjuk a nevét! De úgy érzem, hamarosan megtudjuk! Nos, ahogy mondtam, ez egy expedíció, méghozzá a Derengő fa felkereséséhez! Amit feltétlenül tudni kell róla: nagyjából 20 láb magas, 4 láb széles, azaz, a magassága a ötszöröse a vastagságának. Erről könnyen fel lehet ismerni, de van még két alapvető ismertetőjegye: a közelében, úgy nagyjából százméteres körzetében tündérszerű, apró lények tartózkodnak, melyek nevét jómagam nem tudom. A másik: törzsén egy öreg ember szomorú arca fedezhető fel! Ezeket a jegyeket figyeljétek! Az útvonal: innen a Krenkataur-barlangrendszer, utána szétválunk, és úgy tesszük tűvé az erdőt. Majd a barlangoknál beszéljük meg, ki kivel, és ki merre! Aki megtalálja esetleg, akkor ő, vagy a társa tartsa fel a fát, amíg a másik értünk jön. Ha nem találnánk meg, a szétválástól számított második holdtöltekor találkozzunk a Holdudvaron, a Pegazus Fogadó mögött!
*Határozottan körbenéz a jelenlévők közt. A szökőkút padkájára állt fel, hogy sokkalta komolyabban lehessen venni, no meg persze hogy a nagy beszédében ne zsibbadjon le a nyaka, a sok felfelé nézés végett. Ébenfekete kosfejes pálcájával a tér macskakövére koppant egyet: a gyülekezet körül azúrkék kör jelenik meg, mely egyre kisebb körben fogja őket, míg végül csak egy gömbbé alakul át, melyet Achrad felkap, és összenyomja. Ökléből ugyanolyan színű felhő szivárog ki.*
-A szerencse és az istenek kísérjenek utunkon!
//Quantal, Korren, meg mindenki//
-Szóval ennyien vagytok? Köszönöm szépen a segítségeteket, előre is!
*Mosolyodik el a gnóm. Örül, hogy ennyi segítő kéz nyújtja felé jobbját, és hogy ennyien hisznek neki. Az a két idősebb paraszt pedig menjen a búsba! Ez a sok kedves, segítőkész ember pedig ne a búsba, hanem vele.*
-Üdv újak! Norval, Lemara, és te, fél elf, kinek nem tudjuk a nevét! De úgy érzem, hamarosan megtudjuk! Nos, ahogy mondtam, ez egy expedíció, méghozzá a Derengő fa felkereséséhez! Amit feltétlenül tudni kell róla: nagyjából 20 láb magas, 4 láb széles, azaz, a magassága a ötszöröse a vastagságának. Erről könnyen fel lehet ismerni, de van még két alapvető ismertetőjegye: a közelében, úgy nagyjából százméteres körzetében tündérszerű, apró lények tartózkodnak, melyek nevét jómagam nem tudom. A másik: törzsén egy öreg ember szomorú arca fedezhető fel! Ezeket a jegyeket figyeljétek! Az útvonal: innen a Krenkataur-barlangrendszer, utána szétválunk, és úgy tesszük tűvé az erdőt. Majd a barlangoknál beszéljük meg, ki kivel, és ki merre! Aki megtalálja esetleg, akkor ő, vagy a társa tartsa fel a fát, amíg a másik értünk jön. Ha nem találnánk meg, a szétválástól számított második holdtöltekor találkozzunk a Holdudvaron, a Pegazus Fogadó mögött!
*Határozottan körbenéz a jelenlévők közt. A szökőkút padkájára állt fel, hogy sokkalta komolyabban lehessen venni, no meg persze hogy a nagy beszédében ne zsibbadjon le a nyaka, a sok felfelé nézés végett. Ébenfekete kosfejes pálcájával a tér macskakövére koppant egyet: a gyülekezet körül azúrkék kör jelenik meg, mely egyre kisebb körben fogja őket, míg végül csak egy gömbbé alakul át, melyet Achrad felkap, és összenyomja. Ökléből ugyanolyan színű felhő szivárog ki.*
-A szerencse és az istenek kísérjenek utunkon!
2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:25:04
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:25:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Körbetekint a Főtéren, majd kínzó szomjúsága miatt határozott léptekkel iramodik a kút felé. ~ Milyen csodás ez a mágikus forrás. Annak idején egyszer találkoztam hasonlóval, de mióta varázstudóvá váltam, és lévén, hogy egy kút mélyén töltöttem serdülőként egy hónapot, vonzanak a varázserejű kutak~ Két kezével a vízbe nyúl, lehajtja fejét, és nagy kortyokat nyel a kristálytiszta vízből. Megtörli a száját, és megpihen egy padon.*
2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:48:58
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:48:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lovagi torna – záró ceremónia //
*Hiába volt minden pipere, minden időnyerés, mire kilép a Pegazus ajtaján, a lovag nincs készen. Kissé meglepetten futtatja végig tekintetét újra és újra a tömegen, ám nem ő is tudja nagyon jól, hogy egy páncélos lovag nem vegyül el olyan könnyen a népek között, hogy ne tűnne fel neki. Arról már nem is beszélve, hogy Lim egy lóról beszélt. Ami azt jelenti, hogy egy igen nagytermetű, páncélos lovassal is elbíró állatot is látnia kellene.
Sehol semmi ilyesmi. Nevetgélő párok, újonnan érkező, poros utazók, vagy éppen a dolgukra siető mesteremberek, asszonyok. Hisz piac van, ilyenkor reggel!
Kissé lemondó sóhajjal lép el a fogadó ajtaja elől, hisz nem kíván senkinek sem útjába kerülni. Tekintete elidőzik a téren strázsáló hadfikon, ám úgy határoz, nem szólítja meg őket. Egyrészt, ha Lim megjelenik, nem kíván kínos helyzetbe kerülni, másrészt, egy éppen feladatot teljesítő katona úgysem a legmegfelelőbb alany a társalgásra. Arról nem is beszélve, hogy ezek kiskatonák, nem tisztek…
Érdeklődve járja körbe a szökőkutat, letelepszik a márvány medence peremére. Játszadozik a kristálytiszta vízzel. A nap lassan égetni kezdi szőke fejét, és ahogy a forróság növekedik körülötte, úgy az ő dühe is fortyogni kezd. Türelmes ember, de ez azért több a soknál. Hol lehet Lim?
Persze, ha a csatamén páncélját is a lóra kell ölteni, akkor érthető a tétlenség, ám akkor a férfi igazán szólhatott volna neki, hogy maradjon még a szobájában egy kicsit, hisz hosszú időbe telik majd a procedúra.
Még áttanulmányozott volna pár tekercset, de itt nem teregetheti ki őket!
Bosszankodva telepszik át egy árnyasabb padra. Szomját nem csillapította, pedig szája már igen száraz. Egy köztéri kútból? Ugyan az közönséges lenne. Bár gyermekkorában semmi kivetni valója nem volt az effajta „közönségességgel”, most felnőtt nőként mégsem tehet ilyet.
Számítgatni igyekszik, hogy mennyi időbe telhet egy lovat felszerszámozni, majd eszébe jut, hogy egy teljes páncélban feszítő lovag nem könnyen ül fel egy ilyen lóra. Nyilván a lovag úr magának tartaná meg a kényelmes helyet, nem cipelné végig a városon a páncélzatot, lóra bízná. Ő pedig kutyagolhatna, bár Limet ismerve, inkább fel kellene ülnie neki is a lóra. Ennyit a lovagiasság eszményéről. Nem elég, hogy megvárakoztatja, még kényelmetlen zötykölődésre is ítéli a nyereg előtt vagy mögött…
Az égre tekint, és bosszankodva állapítja meg, hogy már a nap már bőven lefelé csúszik az kék kupoláról.
Nem vár tovább a lovagra. Felszegett fejjel, dühtől szikrázó szemekkel indul útnak, háta mögött hagyva a lovagot. Majd beéri a hőn szeretett táltosán. Éhes, szomjas, és nyűgös lett a várakozás alatt, és nem mellesleg dühös, nagyon dühös…*
*Hiába volt minden pipere, minden időnyerés, mire kilép a Pegazus ajtaján, a lovag nincs készen. Kissé meglepetten futtatja végig tekintetét újra és újra a tömegen, ám nem ő is tudja nagyon jól, hogy egy páncélos lovag nem vegyül el olyan könnyen a népek között, hogy ne tűnne fel neki. Arról már nem is beszélve, hogy Lim egy lóról beszélt. Ami azt jelenti, hogy egy igen nagytermetű, páncélos lovassal is elbíró állatot is látnia kellene.
Sehol semmi ilyesmi. Nevetgélő párok, újonnan érkező, poros utazók, vagy éppen a dolgukra siető mesteremberek, asszonyok. Hisz piac van, ilyenkor reggel!
Kissé lemondó sóhajjal lép el a fogadó ajtaja elől, hisz nem kíván senkinek sem útjába kerülni. Tekintete elidőzik a téren strázsáló hadfikon, ám úgy határoz, nem szólítja meg őket. Egyrészt, ha Lim megjelenik, nem kíván kínos helyzetbe kerülni, másrészt, egy éppen feladatot teljesítő katona úgysem a legmegfelelőbb alany a társalgásra. Arról nem is beszélve, hogy ezek kiskatonák, nem tisztek…
Érdeklődve járja körbe a szökőkutat, letelepszik a márvány medence peremére. Játszadozik a kristálytiszta vízzel. A nap lassan égetni kezdi szőke fejét, és ahogy a forróság növekedik körülötte, úgy az ő dühe is fortyogni kezd. Türelmes ember, de ez azért több a soknál. Hol lehet Lim?
Persze, ha a csatamén páncélját is a lóra kell ölteni, akkor érthető a tétlenség, ám akkor a férfi igazán szólhatott volna neki, hogy maradjon még a szobájában egy kicsit, hisz hosszú időbe telik majd a procedúra.
Még áttanulmányozott volna pár tekercset, de itt nem teregetheti ki őket!
Bosszankodva telepszik át egy árnyasabb padra. Szomját nem csillapította, pedig szája már igen száraz. Egy köztéri kútból? Ugyan az közönséges lenne. Bár gyermekkorában semmi kivetni valója nem volt az effajta „közönségességgel”, most felnőtt nőként mégsem tehet ilyet.
Számítgatni igyekszik, hogy mennyi időbe telhet egy lovat felszerszámozni, majd eszébe jut, hogy egy teljes páncélban feszítő lovag nem könnyen ül fel egy ilyen lóra. Nyilván a lovag úr magának tartaná meg a kényelmes helyet, nem cipelné végig a városon a páncélzatot, lóra bízná. Ő pedig kutyagolhatna, bár Limet ismerve, inkább fel kellene ülnie neki is a lóra. Ennyit a lovagiasság eszményéről. Nem elég, hogy megvárakoztatja, még kényelmetlen zötykölődésre is ítéli a nyereg előtt vagy mögött…
Az égre tekint, és bosszankodva állapítja meg, hogy már a nap már bőven lefelé csúszik az kék kupoláról.
Nem vár tovább a lovagra. Felszegett fejjel, dühtől szikrázó szemekkel indul útnak, háta mögött hagyva a lovagot. Majd beéri a hőn szeretett táltosán. Éhes, szomjas, és nyűgös lett a várakozás alatt, és nem mellesleg dühös, nagyon dühös…*
2948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:14:00
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:14:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új kezdet//
* Leponyvázott szekérháton ülve érkezik meg egy újabb város, Arthenior közelébe. Szekerét nagytestű, szürke ló húzza, akinek a sörénye és a farka fekete. A hatalmas szekéren viszont egy óriáslány ül. Gesztenye haja markáns, szép arcát keretezi. A kellemes, késő reggeli idő miatt barna nadrágot és zöld inget visel, kényelmes csizmával. Talán betér a fogadóba és vesz némi ennivalót magának a mai napra. Mégis csak a városban jár, körülnéz egy kicsit és utána majd keres egy csendesebb helyet. Esetleg megkeresi a kovácsműhelyet. *
* Leponyvázott szekérháton ülve érkezik meg egy újabb város, Arthenior közelébe. Szekerét nagytestű, szürke ló húzza, akinek a sörénye és a farka fekete. A hatalmas szekéren viszont egy óriáslány ül. Gesztenye haja markáns, szép arcát keretezi. A kellemes, késő reggeli idő miatt barna nadrágot és zöld inget visel, kényelmes csizmával. Talán betér a fogadóba és vesz némi ennivalót magának a mai napra. Mégis csak a városban jár, körülnéz egy kicsit és utána majd keres egy csendesebb helyet. Esetleg megkeresi a kovácsműhelyet. *
2947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 13:12:41
Üzenet elküldve: 2014-07-13 13:12:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A derengő fa//
*Macskákról lévén szó, nem szabad említés nélkül elmennie az ember fiának az állat tökéletes hibrid léte mellett, amit Lemara is tökéletesen ért: egyszerre vad, egyszerre kedves, és egy macskát nem lehet helyhez kötni. Van bennük valami megmagyarázhatatlan káosz, ami a jutalom falatokkal és elvétve odavetett májdarabokkal gigászi küzdelmet vívva bírja rá a dögöt egy adott individuum mellett való, ideig-óráig húzódó tartózkodásra. Ne tévesszen ez azonban meg senkit: a macska lelép, ha valahol egy új ajtó nyílik ki.
Kheilas ezen igen becsülendő aspektust nagyra tartja. Így amikor ma úgy döntött, hogy kinéz kicsit héderelni a főtérre, na meg vizslatni a sok tisztelettudó nyárspolgárt, meg élhajhász kofát és világvégét prédikáló őrülteket, akkor teljes szíven ütötte a hirtelen semmiből előbukkanó verbuvátor. Azaz gnómot. Azaz magát a szentséges vízmágust, aki gyermekeket megsirató monológjával népes közönséget gyűjtött maga köré.
~ Kalapolni kéne... ~ vetődik fel benne a gondolat, mivel egy ilyen történetet meglovagolni pénzért; az maga a kánaán. Ám lovagias, színtiszta lelke felülkerekedik kapzsiságán és inkább csak magasról tesz rá.
Na de megérkezik a nő. Kheilas pedig feltápászkodik és muszájból odalép a társasághoz. Ha nő van a kalandban, akkor minden van. Mert bár magasról tesz egy járkáló muskátlira, de ha a keresés közben lekerül ez a takaró a csajsziról, akkor van műsor. És ahol műsor van, ott van a Fél-Elf is.*
- 'Napot elvtársak. Kedves kisasszony...
*hint egy mosolyt Lemara felé.*
- Úgy hallom, izgalmak elé néznek. Én szeretem az izgalmat. Tegyük össze amink van!
*Macskákról lévén szó, nem szabad említés nélkül elmennie az ember fiának az állat tökéletes hibrid léte mellett, amit Lemara is tökéletesen ért: egyszerre vad, egyszerre kedves, és egy macskát nem lehet helyhez kötni. Van bennük valami megmagyarázhatatlan káosz, ami a jutalom falatokkal és elvétve odavetett májdarabokkal gigászi küzdelmet vívva bírja rá a dögöt egy adott individuum mellett való, ideig-óráig húzódó tartózkodásra. Ne tévesszen ez azonban meg senkit: a macska lelép, ha valahol egy új ajtó nyílik ki.
Kheilas ezen igen becsülendő aspektust nagyra tartja. Így amikor ma úgy döntött, hogy kinéz kicsit héderelni a főtérre, na meg vizslatni a sok tisztelettudó nyárspolgárt, meg élhajhász kofát és világvégét prédikáló őrülteket, akkor teljes szíven ütötte a hirtelen semmiből előbukkanó verbuvátor. Azaz gnómot. Azaz magát a szentséges vízmágust, aki gyermekeket megsirató monológjával népes közönséget gyűjtött maga köré.
~ Kalapolni kéne... ~ vetődik fel benne a gondolat, mivel egy ilyen történetet meglovagolni pénzért; az maga a kánaán. Ám lovagias, színtiszta lelke felülkerekedik kapzsiságán és inkább csak magasról tesz rá.
Na de megérkezik a nő. Kheilas pedig feltápászkodik és muszájból odalép a társasághoz. Ha nő van a kalandban, akkor minden van. Mert bár magasról tesz egy járkáló muskátlira, de ha a keresés közben lekerül ez a takaró a csajsziról, akkor van műsor. És ahol műsor van, ott van a Fél-Elf is.*
- 'Napot elvtársak. Kedves kisasszony...
*hint egy mosolyt Lemara felé.*
- Úgy hallom, izgalmak elé néznek. Én szeretem az izgalmat. Tegyük össze amink van!
2946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 11:28:10
Üzenet elküldve: 2014-07-13 11:28:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*Alig teszi be a lábát a főtérre, máris szemtanúja lesz egy kisebb fajta csoportosulásnak. A hangos röhögés mégjobban felcsigázza kíváncsiságát, így a két távozó őrféleség felé lépked, hogy megtudjon valamit az ott történtekből.*
-Na ne szórakozz velem! Te is tudod, hogy csak mese.
-De ha mégis igaz! A derengő fa talán az egyetlen mesebeli lény, ami tényleg létezik! *A vitázó páros mellett ellépkedve igencsak elgondolkozik a hallottakon. Vajon ki lehet az, aki hisz ennek a teremtménynek létezésében? Furcsa, de elgondolkodtató. A hiedelmek szerint, aki a gát megtalálja, megtalálja vele a... á nem is érdekli. Persze azonban nagyon is kíváncsi. A szétszéled tömeg előző helyére néz, hol egy négy fős csoportosulás még mindig ott ácsorog. Vicces egy társaság. Egy öreg gnóm, két sötételf meg egy törpe.*~Ez igen!~*Ráadásul mindegyik férfi. Lábai előbb viszik oda, minthogy fejben eldöntötte volna, mit is akar, de ez a dolog most ténylegesen érdekli. Ilyen se nagyon volt még.*
-Üdvözletem! *Lép oda a csoporthoz. Fekete kapucniját még a beszéd kedvéért se hajtja hátra, így leginkább csak vörös ajkait láthatják a tagok.*
-Örülnék neki, ha engem is beavatnának ebbe a sok reakciót kiváltó történetbe. *Tekintete megakad az állaton, mely hatására halvány kis mosoly jelenik meg arcán. Jó jelnek veszi a macska jelenlétét. Talán az egyetlen állat, melyet egy pindurkát kedvel. Hiszen aranyos meg minden, de érdek állat. Vad, kedves, de magának dolgozik.*
*Alig teszi be a lábát a főtérre, máris szemtanúja lesz egy kisebb fajta csoportosulásnak. A hangos röhögés mégjobban felcsigázza kíváncsiságát, így a két távozó őrféleség felé lépked, hogy megtudjon valamit az ott történtekből.*
-Na ne szórakozz velem! Te is tudod, hogy csak mese.
-De ha mégis igaz! A derengő fa talán az egyetlen mesebeli lény, ami tényleg létezik! *A vitázó páros mellett ellépkedve igencsak elgondolkozik a hallottakon. Vajon ki lehet az, aki hisz ennek a teremtménynek létezésében? Furcsa, de elgondolkodtató. A hiedelmek szerint, aki a gát megtalálja, megtalálja vele a... á nem is érdekli. Persze azonban nagyon is kíváncsi. A szétszéled tömeg előző helyére néz, hol egy négy fős csoportosulás még mindig ott ácsorog. Vicces egy társaság. Egy öreg gnóm, két sötételf meg egy törpe.*~Ez igen!~*Ráadásul mindegyik férfi. Lábai előbb viszik oda, minthogy fejben eldöntötte volna, mit is akar, de ez a dolog most ténylegesen érdekli. Ilyen se nagyon volt még.*
-Üdvözletem! *Lép oda a csoporthoz. Fekete kapucniját még a beszéd kedvéért se hajtja hátra, így leginkább csak vörös ajkait láthatják a tagok.*
-Örülnék neki, ha engem is beavatnának ebbe a sok reakciót kiváltó történetbe. *Tekintete megakad az állaton, mely hatására halvány kis mosoly jelenik meg arcán. Jó jelnek veszi a macska jelenlétét. Talán az egyetlen állat, melyet egy pindurkát kedvel. Hiszen aranyos meg minden, de érdek állat. Vad, kedves, de magának dolgozik.*
2945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:34:24
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:34:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ziál és Dannara//
*A kis szőke elf annyira elbűvölő, hogy nem bírja megállni, hogy el ne mosolyodjék újból. Nem mosolygott ennyit az elmúlt egy hónapban, mint ebben a pár percben.*
-Csak nyugodtan. *válaszolja a lósimogatásra.*-Nem harap. Nagyot.
*Lazelit elneveti magát.*
-Csak tréfáltam. Barátságos. Árvahajnak hívják. Anyám adta neki ezt a nevet. *teszi hozzá gyorsan, mielőtt bárki megkérdőjelezné férfiúi mivoltát.*-Azért, mert olyan ezüstös a sörénye, mint az árvahaj. Egy növény, ami nálunk terem, és olyan mint a nyári napfényben megcsillanó pókháló. *mosolyog.*-Az én nevem pedig Lazelit Eyron. Bár főként Sir Eyronként szoktak emlegetni, a Lazelitet azért mégiscsak jobban kedvelem.
*A kis szőke elf elrohan, majd vissza is tér, így nem kell sokáig kínos csendben sütkéreznie a zöld szemek fényében, s nagy örömmel hallja, hogy van ám fogadó, méghozzá nem is messze!*
- Igen, nagyon köszönjük. *hajol meg az elf lány felé, majd cinkos pillantást vet a sötét hajú, titokzatos szépségre. "Köszönjük", mintha együtt érkeztek volna... tetszik neki a gondolat. Különös társaságra bukkant, annyi szent. *
-Akkor hát... induljunk... hölgyeim! Csak utánuk! *azzal elindulnak együtt a fogadó felé.*
*A kis szőke elf annyira elbűvölő, hogy nem bírja megállni, hogy el ne mosolyodjék újból. Nem mosolygott ennyit az elmúlt egy hónapban, mint ebben a pár percben.*
-Csak nyugodtan. *válaszolja a lósimogatásra.*-Nem harap. Nagyot.
*Lazelit elneveti magát.*
-Csak tréfáltam. Barátságos. Árvahajnak hívják. Anyám adta neki ezt a nevet. *teszi hozzá gyorsan, mielőtt bárki megkérdőjelezné férfiúi mivoltát.*-Azért, mert olyan ezüstös a sörénye, mint az árvahaj. Egy növény, ami nálunk terem, és olyan mint a nyári napfényben megcsillanó pókháló. *mosolyog.*-Az én nevem pedig Lazelit Eyron. Bár főként Sir Eyronként szoktak emlegetni, a Lazelitet azért mégiscsak jobban kedvelem.
*A kis szőke elf elrohan, majd vissza is tér, így nem kell sokáig kínos csendben sütkéreznie a zöld szemek fényében, s nagy örömmel hallja, hogy van ám fogadó, méghozzá nem is messze!*
- Igen, nagyon köszönjük. *hajol meg az elf lány felé, majd cinkos pillantást vet a sötét hajú, titokzatos szépségre. "Köszönjük", mintha együtt érkeztek volna... tetszik neki a gondolat. Különös társaságra bukkant, annyi szent. *
-Akkor hát... induljunk... hölgyeim! Csak utánuk! *azzal elindulnak együtt a fogadó felé.*
2944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:20:11
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:20:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
~Szerencse szerencse hátán hála nektek Istennők~
*most, hogy a fiatal elfnek köszönhetően azt is tudja merre van fogadó az elégedettség szinte átjárja egészen. Hihetetlen, hogy elfel is összefutott, aki ráadásul ilyen kedvesen intézkedik, mert eddigi tapasztalata az elfekkel az volt, hogy némiképpen arrogánsan reagáltak bármiféle közeledésre, de úgy tűnik ez a lány kedves fajta.*
- Köszönöm,vagyis KÖSZÖNJÜK neked
* néz a férfi felé cinkosan*
-Akkor azt hiszem egy felé visz az utunk.
*most, hogy a fiatal elfnek köszönhetően azt is tudja merre van fogadó az elégedettség szinte átjárja egészen. Hihetetlen, hogy elfel is összefutott, aki ráadásul ilyen kedvesen intézkedik, mert eddigi tapasztalata az elfekkel az volt, hogy némiképpen arrogánsan reagáltak bármiféle közeledésre, de úgy tűnik ez a lány kedves fajta.*
- Köszönöm,vagyis KÖSZÖNJÜK neked
* néz a férfi felé cinkosan*
-Akkor azt hiszem egy felé visz az utunk.
2943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:16:27
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:16:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A Derengő fa//
*Ahogy a padon üldögélve élvezi pipája füstjét és a nap melegét, a szeme megakad egy kisebb csoportosuláson nem messze tőle. Fel szemmel nézi őket, furdalja az oldalát a kíváncsiság, hogy mi is történik ott. Egyelőre csak vár, és közben oda-oda pillant. Kis idő múlva a tömeg szétoszlik és csak páran maradnak ott. Köztük két öreg aki nagy hahotázásba kezd. Norval felhúzott szemöldökkel néz oda. Már nagyon érdekli mi lehet ott ami olyan vicces. Nem is vár, inkább feltápászkodik a padról, és elindul a megmaradtak felé. Közben a két öreg épp felé tartanak és elcsíp pár szófoszlányt tőlük.*
-Még hogy derengő fa, rég nevettem már ilyen jót.
*Mondja az egyik vénember a másiknak. A törpe megtorpan és feldolgozza a hallottakat, hallott már ilyen-olyan meséket a derengő fáról, de mindig is csak mesének tartotta ezeket. Lehet, hogy mégis van valami alapja ezeknek? Gondolkodása nem tart sokáig újra megindul a két sötételfhez és a gnómhoz. Szájába ott fityeg még mindig a pipája amit fogaival fog meg, hogy ne essen ki. Ahogy odaér megszólítja a kis csapatot.*
-Üdvözlet! Jól hallom, hogy itt valamiféle derengő fáról van szó? Had halljak többet, érdekelnek az ilyesmik.
*Néz fel-le, ahogy végigfuttatja szemeit az ott lévőeken. Igazából nem szokta érdekelni a sok mendemonda, de ez most kivétel. Jelenleg hajtja a kalandvágy, hiszen rég volt már része egy jó kalandban. Ki tudja, talán még jó is kisülhet az egészből.*
-Mellesleg a nevem Norval Fir. De megelégszem a Norvalral is.
*Ahogy a padon üldögélve élvezi pipája füstjét és a nap melegét, a szeme megakad egy kisebb csoportosuláson nem messze tőle. Fel szemmel nézi őket, furdalja az oldalát a kíváncsiság, hogy mi is történik ott. Egyelőre csak vár, és közben oda-oda pillant. Kis idő múlva a tömeg szétoszlik és csak páran maradnak ott. Köztük két öreg aki nagy hahotázásba kezd. Norval felhúzott szemöldökkel néz oda. Már nagyon érdekli mi lehet ott ami olyan vicces. Nem is vár, inkább feltápászkodik a padról, és elindul a megmaradtak felé. Közben a két öreg épp felé tartanak és elcsíp pár szófoszlányt tőlük.*
-Még hogy derengő fa, rég nevettem már ilyen jót.
*Mondja az egyik vénember a másiknak. A törpe megtorpan és feldolgozza a hallottakat, hallott már ilyen-olyan meséket a derengő fáról, de mindig is csak mesének tartotta ezeket. Lehet, hogy mégis van valami alapja ezeknek? Gondolkodása nem tart sokáig újra megindul a két sötételfhez és a gnómhoz. Szájába ott fityeg még mindig a pipája amit fogaival fog meg, hogy ne essen ki. Ahogy odaér megszólítja a kis csapatot.*
-Üdvözlet! Jól hallom, hogy itt valamiféle derengő fáról van szó? Had halljak többet, érdekelnek az ilyesmik.
*Néz fel-le, ahogy végigfuttatja szemeit az ott lévőeken. Igazából nem szokta érdekelni a sok mendemonda, de ez most kivétel. Jelenleg hajtja a kalandvágy, hiszen rég volt már része egy jó kalandban. Ki tudja, talán még jó is kisülhet az egészből.*
-Mellesleg a nevem Norval Fir. De megelégszem a Norvalral is.
2942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:10:06
Üzenet elküldve: 2014-07-12 23:10:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zial, Lazelit//
* Az fél-elf nőhöz időközben egy magas férfi csatlakozik, aki szintén útbaigazítást kérne. De hármójuk közül senki sem tud használható információval szolgálni. Dannara tekintete az idegen ember lovára siklik.*
- Milyen szép ló! Megsimogathatom?
* Ha a válasz igen, akkor vékony kezei az állat felé nyúlnak, majd megcirógatja az orrát. Az elf lány nagy állatszerető.*
- Akkor... Megkérdezek egy várostőrt.
* Az ember elég szűkszavúnak bizonyul, de a lényeget megtudja. Visszamegy a két ismeretlenhez.*
- Nem messze van a Pegazus fogadó. Én elindulok arra, de ha gondoljátok, akkor mehetünk hármasban.
* Az fél-elf nőhöz időközben egy magas férfi csatlakozik, aki szintén útbaigazítást kérne. De hármójuk közül senki sem tud használható információval szolgálni. Dannara tekintete az idegen ember lovára siklik.*
- Milyen szép ló! Megsimogathatom?
* Ha a válasz igen, akkor vékony kezei az állat felé nyúlnak, majd megcirógatja az orrát. Az elf lány nagy állatszerető.*
- Akkor... Megkérdezek egy várostőrt.
* Az ember elég szűkszavúnak bizonyul, de a lényeget megtudja. Visszamegy a két ismeretlenhez.*
- Nem messze van a Pegazus fogadó. Én elindulok arra, de ha gondoljátok, akkor mehetünk hármasban.
2941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-12 22:28:37
Üzenet elküldve: 2014-07-12 22:28:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Zia;
Dannara//
*Ahogyan a lány... nem is, inkább már nő- ráemeli a tekintetét, és meglátja az átható, zöld tekintetet, valami furcsa dolog suhan át rajta. Talán emlékezteti valakire, vagy csupán ekkora hatással lenne rá? Sose látott még ilyen zöld szemeket, és ami azt illeti, ilyen hatalmas, szépen ívelt ajkakat sem.*
~Milyen puhák lehetnek...~
*Gondolatban megrázza magát. Most ébredt csak rá, hogy milyen régen is találkozott már nővel. Azaz, hogy igazi nővel. Aztán meglátja a hegyes füleit, és cikázni kezdenek a gondolatai. Egy elf lenne? Ilyen egy elf? Végső soron hallott már történeteket elfekről, és mindben kiemelték a szépségüket. Meg a furcsa fülüket. Ám mintha azt is hallotta volna róluk, hogy elég alacsonyak, s a nő, amikor feláll, majdnem olyan magas, mint ő, pedig aztán Lazelit sem éppen egy kis növésű ember.
Ám mielőtt tovább szőhetné gondolatai fonalát, a nő válaszol, csak csakhamar kiderül, hogy itt ő nem fog útbaigazítást kapni. Viszont bármilyen fáradt is, és nincs kedve semminemű udvariaskodáshoz a továbbiakban, nem hagyhat cserben egy ilyen csinos hölgyet, aki maga is útbaigazításra szorulna. Na meg valamiképp kicsit az is felvillanyozza, hogy a segítségnyújtás következtében egy roppantul kedvérevaló hölggyel lehetne.*
-Ez elég kellemetlen. *vigyorodik el akarva akaratlanul is a válaszon.*-Akkor azt hiszem magam kell boldogulnom, hogy találjak egy megfelelő fogadót. *pillant körbe, miközben ezüst sörényű, krémszín lova fáradtan prüszköl egyet mellette.*
-Hacsak...*sandít oldalvást a nőre egy félmosollyal.*-...nem egy fogadót keres épp kegyed is. Mert akkor, amennyiben nem bánja, kereshetnénk tovább együtt is. Nem ismerem ezt a környéket, s ha ön sem, talán tanácsosabb együtt maradnunk. Persze azt nem kérhetem, hogy bízzon meg bennem, de olyannak tűnik-ha szabad megjegyeznem-mint akinek megvan a magához való esze. És ki tudja, talán védelemre szorulnék ebben az idegen városban.
*Kaján félmosollyal arcán paskolja meg lova orrát, majd amikor az kissé kapálni kezd a lábával, halkan suttog valamit a fülébe, mire az megrázza a fejét, s abbahagyja a kapálást. Visszapillant a nőre, majd oldalra dönti a fejét.*
- Nos, mit gondol?
*A mondat végére toppan oda hozzájuk egy szőkeség, Lazelit pedig meglepetten konstatálja, hogy még hegyesebb a füle, mint az először megszólított hölgynek. Nagyon kedves, és vidám arca van, ám mintha ő is eltévedt volna. Bár a nőt kérdezte, mégis megrázza a fejét, miközben ő válaszol.*
- Sajnos én is útbaigazításért jöttem volna. *mosolyog a lányra. Elf? Biztosan elf.*- Úgy tűnik ez egy ilyen, eltévedt este.
*Visszafordul a nő felé, és azon gondolkodik, megossza-e vele a nevét, de végül úgy határoz, egyelőre még nem. Ha elfogadja az ajánlatát, miszerint együtt keressenek egy fogadót, majd akkor ráér. Ha pedig nem... hát néha jobb a névtelenség leplébe burkolózni.*
A hozzászólás írója (Lazelit Eyron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.12 22:29:25
Dannara//
*Ahogyan a lány... nem is, inkább már nő- ráemeli a tekintetét, és meglátja az átható, zöld tekintetet, valami furcsa dolog suhan át rajta. Talán emlékezteti valakire, vagy csupán ekkora hatással lenne rá? Sose látott még ilyen zöld szemeket, és ami azt illeti, ilyen hatalmas, szépen ívelt ajkakat sem.*
~Milyen puhák lehetnek...~
*Gondolatban megrázza magát. Most ébredt csak rá, hogy milyen régen is találkozott már nővel. Azaz, hogy igazi nővel. Aztán meglátja a hegyes füleit, és cikázni kezdenek a gondolatai. Egy elf lenne? Ilyen egy elf? Végső soron hallott már történeteket elfekről, és mindben kiemelték a szépségüket. Meg a furcsa fülüket. Ám mintha azt is hallotta volna róluk, hogy elég alacsonyak, s a nő, amikor feláll, majdnem olyan magas, mint ő, pedig aztán Lazelit sem éppen egy kis növésű ember.
Ám mielőtt tovább szőhetné gondolatai fonalát, a nő válaszol, csak csakhamar kiderül, hogy itt ő nem fog útbaigazítást kapni. Viszont bármilyen fáradt is, és nincs kedve semminemű udvariaskodáshoz a továbbiakban, nem hagyhat cserben egy ilyen csinos hölgyet, aki maga is útbaigazításra szorulna. Na meg valamiképp kicsit az is felvillanyozza, hogy a segítségnyújtás következtében egy roppantul kedvérevaló hölggyel lehetne.*
-Ez elég kellemetlen. *vigyorodik el akarva akaratlanul is a válaszon.*-Akkor azt hiszem magam kell boldogulnom, hogy találjak egy megfelelő fogadót. *pillant körbe, miközben ezüst sörényű, krémszín lova fáradtan prüszköl egyet mellette.*
-Hacsak...*sandít oldalvást a nőre egy félmosollyal.*-...nem egy fogadót keres épp kegyed is. Mert akkor, amennyiben nem bánja, kereshetnénk tovább együtt is. Nem ismerem ezt a környéket, s ha ön sem, talán tanácsosabb együtt maradnunk. Persze azt nem kérhetem, hogy bízzon meg bennem, de olyannak tűnik-ha szabad megjegyeznem-mint akinek megvan a magához való esze. És ki tudja, talán védelemre szorulnék ebben az idegen városban.
*Kaján félmosollyal arcán paskolja meg lova orrát, majd amikor az kissé kapálni kezd a lábával, halkan suttog valamit a fülébe, mire az megrázza a fejét, s abbahagyja a kapálást. Visszapillant a nőre, majd oldalra dönti a fejét.*
- Nos, mit gondol?
*A mondat végére toppan oda hozzájuk egy szőkeség, Lazelit pedig meglepetten konstatálja, hogy még hegyesebb a füle, mint az először megszólított hölgynek. Nagyon kedves, és vidám arca van, ám mintha ő is eltévedt volna. Bár a nőt kérdezte, mégis megrázza a fejét, miközben ő válaszol.*
- Sajnos én is útbaigazításért jöttem volna. *mosolyog a lányra. Elf? Biztosan elf.*- Úgy tűnik ez egy ilyen, eltévedt este.
*Visszafordul a nő felé, és azon gondolkodik, megossza-e vele a nevét, de végül úgy határoz, egyelőre még nem. Ha elfogadja az ajánlatát, miszerint együtt keressenek egy fogadót, majd akkor ráér. Ha pedig nem... hát néha jobb a névtelenség leplébe burkolózni.*
A hozzászólás írója (Lazelit Eyron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.12 22:29:25
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773