Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 174 (3461. - 3480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3480. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-21 16:48:03
Üzenet elküldve: 2015-04-21 16:48:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Megszégyenülve nincstelenül és teljesen elcsigázottan, fájó tagokkal, hányingerrel küszködve érkezik meg a főtérre. Már már arra gondol, hogy négykézláb könnyebb volna, de Reinal gőgje még most sem szállt el. Csak azért sem fog lealacsonyodni egy állat szintjére. Ahogy a csodaszép téren szeme elé tárul a szökőkút, és ami még annál is csábítóbb, annak a vize, a férfi ahogy csak tud odaszédeleg, s úgy iszik belőle, hogy egész fejét beledugja. Ettől aztán felfrissül kissé, és még a kedve is visszajön. Hányingere múlik, bizonyára a vízhiány okozta, s férfi létére térdére hajtja fejét, majd megkönnyebbülten elsírja magát. Kezdetben csak hangtalan rázkódnak vállai, majd végül elerednek a könnyek, és halkan még hangot is ad nyomorának.
Néhány perc alatt összeszedi magát, s kipirosodott szemeit szárazra törli, azzal ami maradt, a ruhája ujjával.*
-Ideje menni dalnok!
*Dünnyög egy kicsit maga elé, majd azon kezd gondolkodni, hol lel itt Artheniorban egy lantkészítőt. Nem tudván merre is menjen, még ücsörög keveset a földön.*
Néhány perc alatt összeszedi magát, s kipirosodott szemeit szárazra törli, azzal ami maradt, a ruhája ujjával.*
-Ideje menni dalnok!
*Dünnyög egy kicsit maga elé, majd azon kezd gondolkodni, hol lel itt Artheniorban egy lantkészítőt. Nem tudván merre is menjen, még ücsörög keveset a földön.*
3479. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-18 11:39:29
Üzenet elküldve: 2015-04-18 11:39:29
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Rynizz- Esyae//
*Szótlanságának több oka is van, egyrészt nem a kardforgatás volt az, mitől leginkább tartott a mai leckék sorában, másrészt még a kúriánál is félelmetesebb a Szegénynegyed lepusztultsága, megdobva a szürkület baljóslatú árnyaival.*
-Öhm.
*Toppan meg zavartan, és tekint a nőre egy halovány vigyor kíséretében.*
-Bocsánat.
*Toldja meg sietve, mintha csak a vén mélységi zördült volna rá ismét, kritizálva, bírálva minden tettét.*
-Már nagyapa is szólt érte.
*Hajtja le bűnbánóan fejét, majd egy nagy sóhajjal indul meg újra, erőltetve a darabosabb lépteket, melyek így nem igazán tudnak természetesnek hatni.*
-Nem muszáj, csak így kényelmes. Holnap megérted, otthon.
*Teszi hozzá sejtelmesen, idegesen rágcsálva alsó ajkát a magyarázatot. A főtérre érve hangosan fújva ki a levegőt lélegzik fel, és lényegesen megkönnyebbülve indul a fogadó felé, hol teret kapva, fel sem tűnik neki, hisz egy hölgyet általában előre engednek tolja be az ajtót, és igyekezve harcias férfi lépteket mímelni masírozik be.*
*Szótlanságának több oka is van, egyrészt nem a kardforgatás volt az, mitől leginkább tartott a mai leckék sorában, másrészt még a kúriánál is félelmetesebb a Szegénynegyed lepusztultsága, megdobva a szürkület baljóslatú árnyaival.*
-Öhm.
*Toppan meg zavartan, és tekint a nőre egy halovány vigyor kíséretében.*
-Bocsánat.
*Toldja meg sietve, mintha csak a vén mélységi zördült volna rá ismét, kritizálva, bírálva minden tettét.*
-Már nagyapa is szólt érte.
*Hajtja le bűnbánóan fejét, majd egy nagy sóhajjal indul meg újra, erőltetve a darabosabb lépteket, melyek így nem igazán tudnak természetesnek hatni.*
-Nem muszáj, csak így kényelmes. Holnap megérted, otthon.
*Teszi hozzá sejtelmesen, idegesen rágcsálva alsó ajkát a magyarázatot. A főtérre érve hangosan fújva ki a levegőt lélegzik fel, és lényegesen megkönnyebbülve indul a fogadó felé, hol teret kapva, fel sem tűnik neki, hisz egy hölgyet általában előre engednek tolja be az ajtót, és igyekezve harcias férfi lépteket mímelni masírozik be.*
3478. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-18 09:34:11
Üzenet elküldve: 2015-04-18 09:34:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Rynizz- Esyae//
~ Hát, igen. Ez is valószínű. Ebben is van igazság.~
* Ilyen és ehhez, hasonló gondolatok futnak át az agyán, minden egyes lehetséges magyarázatra. És ez az arán is tükröződik. Aprókat bólogat, miközben szemöldökét felvonja, s ajkait hol jobb, hol balra húzza, mintegy elgondolkodva. Mindezek ösztönös mozdulatok, de nincs is mit titkolni, hisz az elf maga is tisztában van ezekkel. S neki hasonló elképzelése volt róla. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi járása lassan, de biztosan kezdi elveszíteni korábbi jellegét. Egy apró zavar, jelenhet meg rajta, melyet gyorsan leplezni is próbál, s az egészről nem tudomást venni. Már találkozásul első perceiben is észrevette a bibit, de a későbbiekben nem kellet szembesülnie a dologgal. Meg kell hagyni roppantul zavarja a dolog, de szerencséjére Ryn eltereli a figyelmét azzal, hogy megmutatja neki, hova is kell majd haza” szállítania”, ha éppen arra lenne szükség. Eszébe vési az utat. Arra a megjegyzésre, hogy nincsenek ellenségeik, csak elmosolyodik. Ismét csak nyilvánvalóvá válik számára, milyen kis naiv teremtés. S hogy ez milyen furcsa ellentétet szül, a másik fizimiskájával szemben. Mire mondanivalója végér ér a másik, addigra elérik a Szegénynegyedbe vezető utat. A nappali órákban sem csekély veszéllyel jár-kel erre az ember, de így az éjszaka közeledtével itt is megnő a sötétség. Az omladozó házak szűk sikátorai még több fenyegetést rejt, a figyelmetlen átutazó számára. A cserfes utcakölykök helyett, inkább találkozhat céltalanul járó rosszarcúalakok. Lépteik szinte visszhangoznak, a negyedre leszálló baljós csendben. Könnyen lehet z az érzése az embernek, hogy figyelik. S talán nem is téved olyan sokat. Érzékei hamar kiélesednek, s most már nem csak saját épsége érdekében. Figyeli a körülöttük mozgolódó árnyakat, s kezét is a kard markolatán tartja. Egy ilyen, mint a mellette lépkedő mélységitől, hamar vérszemet kapnak a banditák. Mindezek ellenére bármennyire is próbálkozik, nem tudja magát tovább türtőztetni. *
- Muszáj ennyire riszálnod? Valamiféle késztetést érzel hozzá? * szája szegletében mosoly bujkál, hisz annak ellenére, hogy zavarba ejtő, mulatságos is. *
* Úgy tűnik, sikeresen átjutnak a Szegénynegyeden. Megkönnyebbülten fúja ki a levegőt. Mire kiérnek a térre a hold a napot váltja. A Pegazusból fény s lárma szűrődik ki, ezzel is jelezvén, hogy ott már bizony a hangulatfokozás megkezdődött. Új társasága nem igen beszédes, így kicsit savanyú száj ízzel veszi tudomásul, hogy csendestársai lesznek egymásnak. Így tovább nem is faggatózik. Az ivó ajtajába érve, maga elé engedi az Ékkő szeműt, elvégre ő akar ma lenni a kocsma „királya”. *
~ Hát, igen. Ez is valószínű. Ebben is van igazság.~
* Ilyen és ehhez, hasonló gondolatok futnak át az agyán, minden egyes lehetséges magyarázatra. És ez az arán is tükröződik. Aprókat bólogat, miközben szemöldökét felvonja, s ajkait hol jobb, hol balra húzza, mintegy elgondolkodva. Mindezek ösztönös mozdulatok, de nincs is mit titkolni, hisz az elf maga is tisztában van ezekkel. S neki hasonló elképzelése volt róla. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi járása lassan, de biztosan kezdi elveszíteni korábbi jellegét. Egy apró zavar, jelenhet meg rajta, melyet gyorsan leplezni is próbál, s az egészről nem tudomást venni. Már találkozásul első perceiben is észrevette a bibit, de a későbbiekben nem kellet szembesülnie a dologgal. Meg kell hagyni roppantul zavarja a dolog, de szerencséjére Ryn eltereli a figyelmét azzal, hogy megmutatja neki, hova is kell majd haza” szállítania”, ha éppen arra lenne szükség. Eszébe vési az utat. Arra a megjegyzésre, hogy nincsenek ellenségeik, csak elmosolyodik. Ismét csak nyilvánvalóvá válik számára, milyen kis naiv teremtés. S hogy ez milyen furcsa ellentétet szül, a másik fizimiskájával szemben. Mire mondanivalója végér ér a másik, addigra elérik a Szegénynegyedbe vezető utat. A nappali órákban sem csekély veszéllyel jár-kel erre az ember, de így az éjszaka közeledtével itt is megnő a sötétség. Az omladozó házak szűk sikátorai még több fenyegetést rejt, a figyelmetlen átutazó számára. A cserfes utcakölykök helyett, inkább találkozhat céltalanul járó rosszarcúalakok. Lépteik szinte visszhangoznak, a negyedre leszálló baljós csendben. Könnyen lehet z az érzése az embernek, hogy figyelik. S talán nem is téved olyan sokat. Érzékei hamar kiélesednek, s most már nem csak saját épsége érdekében. Figyeli a körülöttük mozgolódó árnyakat, s kezét is a kard markolatán tartja. Egy ilyen, mint a mellette lépkedő mélységitől, hamar vérszemet kapnak a banditák. Mindezek ellenére bármennyire is próbálkozik, nem tudja magát tovább türtőztetni. *
- Muszáj ennyire riszálnod? Valamiféle késztetést érzel hozzá? * szája szegletében mosoly bujkál, hisz annak ellenére, hogy zavarba ejtő, mulatságos is. *
* Úgy tűnik, sikeresen átjutnak a Szegénynegyeden. Megkönnyebbülten fúja ki a levegőt. Mire kiérnek a térre a hold a napot váltja. A Pegazusból fény s lárma szűrődik ki, ezzel is jelezvén, hogy ott már bizony a hangulatfokozás megkezdődött. Új társasága nem igen beszédes, így kicsit savanyú száj ízzel veszi tudomásul, hogy csendestársai lesznek egymásnak. Így tovább nem is faggatózik. Az ivó ajtajába érve, maga elé engedi az Ékkő szeműt, elvégre ő akar ma lenni a kocsma „királya”. *
3477. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-17 22:45:26
Üzenet elküldve: 2015-04-17 22:45:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
* Alig van túl egy majdnem végzetes kalandon, Saun máris egy másikba akar belekezdeni. *
~ Ez nem olyan lesz. Csak egy kis kitérő, aztán kezdődhet a nyugodt élet. ~
* Vígasztalaja magát, miközben kisétál a főtérre. Nyugodt léptekkel halad, élvezve a tavaszi napsütést. Ezekben a mesterkéletlen pillanatokban tud igazán visszagondolni az elmúlt évekre. Nem mintha olyan hihetetlenül kalandos élete lenne, hisz csupán egy egyszerű fegyverforgató, de ha most sikerül a terve, akkor végre a maga ura lehet. *
~ Vajon mit szólna most az öregem, ha tudná, hogy mit tervezek? ~
* Merül fel benne a kérdés, amire szinte azonnal jön a válasz is. *
- Büszke lenne rád. -
* Suttogja halkan, ahogy eléri a Pegazus bejáratát. *
~ Ez nem olyan lesz. Csak egy kis kitérő, aztán kezdődhet a nyugodt élet. ~
* Vígasztalaja magát, miközben kisétál a főtérre. Nyugodt léptekkel halad, élvezve a tavaszi napsütést. Ezekben a mesterkéletlen pillanatokban tud igazán visszagondolni az elmúlt évekre. Nem mintha olyan hihetetlenül kalandos élete lenne, hisz csupán egy egyszerű fegyverforgató, de ha most sikerül a terve, akkor végre a maga ura lehet. *
~ Vajon mit szólna most az öregem, ha tudná, hogy mit tervezek? ~
* Merül fel benne a kérdés, amire szinte azonnal jön a válasz is. *
- Büszke lenne rád. -
* Suttogja halkan, ahogy eléri a Pegazus bejáratát. *
3476. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-14 18:24:11
Üzenet elküldve: 2015-04-14 18:24:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A fiú fáradtan érkezik meg. Hosszú napok után érkezik a városba ló, ellátmány, és cél nélkül. Amolyan szerencsejátékos a maga módján, aki jobb megélhetési körülményeket, aranyos lányokat hajszolva került Artheinor-ba. Egy átlagos kalandozó (már ha lehet átlagosnak nevezni valakit a kalandozók felhozatalából).
Vágyakozva tekint a fogadóra, de nem megy be. Inkább oda megy a szökőkúthoz, és lehajol inni, majd a faragott kőpadok felé veszi lépteit. A napnyugtát itt várja meg, miközben a sürgölődő embereket nézi.*
A hozzászólás írója (Heath Cale) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.14 18:26:31
Vágyakozva tekint a fogadóra, de nem megy be. Inkább oda megy a szökőkúthoz, és lehajol inni, majd a faragott kőpadok felé veszi lépteit. A napnyugtát itt várja meg, miközben a sürgölődő embereket nézi.*
A hozzászólás írója (Heath Cale) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.14 18:26:31
3475. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-13 17:15:48
Üzenet elküldve: 2015-04-13 17:15:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nessi//
~Elfogadta! Ez remek!~ *Örvendezik magában.
Elindul a fogadó felé. Az út nem nevezhető hosszúnak, talán húsz lépés távolságot kell megtenni. Gwiliftnek mégsem tetszik az a gondolat, hogy ezt is némán tegyék meg.*
- Gyakran jársz mulatozni akár a fogadóba, akár máshova, vagy te nem az a típus vagy? Őszintén szólva, az én kedvenc időtöltésem, hogy felderítsem a környéket. Sokször ellátogatok messzi tájakra is, jártam én már Wegtorenben is.
*Hazudik egyet. Már bánja, hogy valódi nevét említette meg, lévén, hogy új célja elcsenni pár dolgot a leánykától.Nem is az értéke számít, egyszerűen Gwilift csak régi mesterségét szeretné űzni. Na, itt menjünk vissza egy kicsit. Az ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a gnóm kleptomániája tényleg nevezhető-e mesterségnek. Őszintén szólva, nem. Se nem vitte olyan színvonalon, se nem ismételte olyan gyakran.
Végül elérnek az ajtóig. Gwilift udvariasan előreengedi Nessit, majd utána sunyi pillantásokkal ő is belép a Pegazusba.*
~Elfogadta! Ez remek!~ *Örvendezik magában.
Elindul a fogadó felé. Az út nem nevezhető hosszúnak, talán húsz lépés távolságot kell megtenni. Gwiliftnek mégsem tetszik az a gondolat, hogy ezt is némán tegyék meg.*
- Gyakran jársz mulatozni akár a fogadóba, akár máshova, vagy te nem az a típus vagy? Őszintén szólva, az én kedvenc időtöltésem, hogy felderítsem a környéket. Sokször ellátogatok messzi tájakra is, jártam én már Wegtorenben is.
*Hazudik egyet. Már bánja, hogy valódi nevét említette meg, lévén, hogy új célja elcsenni pár dolgot a leánykától.Nem is az értéke számít, egyszerűen Gwilift csak régi mesterségét szeretné űzni. Na, itt menjünk vissza egy kicsit. Az ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a gnóm kleptomániája tényleg nevezhető-e mesterségnek. Őszintén szólva, nem. Se nem vitte olyan színvonalon, se nem ismételte olyan gyakran.
Végül elérnek az ajtóig. Gwilift udvariasan előreengedi Nessit, majd utána sunyi pillantásokkal ő is belép a Pegazusba.*
3474. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-13 16:54:04
Üzenet elküldve: 2015-04-13 16:54:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Gwilift Olzer//
*A lány megörül, hallván a férfi meghívását. Pont jókor jött, ugyan is Nessi nem sokkal ezelőtt éppen a fogadóban szeretett volna valamit inni. Nem teketóriázik sokáig, el is fogadja.*
-Nagyon szívesen önnel tartok. De csak ha nem baj.
*Az utolsó mondatot csak udvariasságból teszi hozzá. Nem igazán vonzza a bor, de ha már meghívták, akkor az is megteszi számára. Kicsit azért elgondolkodik, ugyan is elég fiatal még és szerinte ez lerí róla, ezért nem érti a férfit, miért pont borra hívta meg. Tovább gondolkodik a dolgon, majd rájön, hogy ő vélekedett jól a borról egyik válaszában, ebből következik, hogy a férfi ezért hívta meg az italra. Egy ideig megint csöndben ül, miközben magával vitatkozik, hogy jó ötlet volt-e elfogadni a meghívást. Végül mégis csak amellett dönt, hogy a férfival tart, hiszen egyszer mindent ki kell próbálni. Úgy is a szülei, mikor még éltek, ami nem volt olyan rég, tiltották az alkoholos italoktól Nessit. Szépen lassan feláll, majd várja, hogy a férfi is így tegyen. Kicsit elgondolkodik megint, hogy nem volt-e illetlenség részéről felállni először, ugyan is Gwilift hívta meg, így talán neki kellett volna elsőnek elindulni, viszont tekintve a lány „előbb cselekszem, aztán gondolom át” természetét, érthető az előző tevékenysége.*
A hozzászólás írója (Nessi Levendetta) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.13 16:55:59
*A lány megörül, hallván a férfi meghívását. Pont jókor jött, ugyan is Nessi nem sokkal ezelőtt éppen a fogadóban szeretett volna valamit inni. Nem teketóriázik sokáig, el is fogadja.*
-Nagyon szívesen önnel tartok. De csak ha nem baj.
*Az utolsó mondatot csak udvariasságból teszi hozzá. Nem igazán vonzza a bor, de ha már meghívták, akkor az is megteszi számára. Kicsit azért elgondolkodik, ugyan is elég fiatal még és szerinte ez lerí róla, ezért nem érti a férfit, miért pont borra hívta meg. Tovább gondolkodik a dolgon, majd rájön, hogy ő vélekedett jól a borról egyik válaszában, ebből következik, hogy a férfi ezért hívta meg az italra. Egy ideig megint csöndben ül, miközben magával vitatkozik, hogy jó ötlet volt-e elfogadni a meghívást. Végül mégis csak amellett dönt, hogy a férfival tart, hiszen egyszer mindent ki kell próbálni. Úgy is a szülei, mikor még éltek, ami nem volt olyan rég, tiltották az alkoholos italoktól Nessit. Szépen lassan feláll, majd várja, hogy a férfi is így tegyen. Kicsit elgondolkodik megint, hogy nem volt-e illetlenség részéről felállni először, ugyan is Gwilift hívta meg, így talán neki kellett volna elsőnek elindulni, viszont tekintve a lány „előbb cselekszem, aztán gondolom át” természetét, érthető az előző tevékenysége.*
A hozzászólás írója (Nessi Levendetta) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.13 16:55:59
3473. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-12 19:50:49
Üzenet elküldve: 2015-04-12 19:50:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nessi Levendetta//
*Gwilift célzásnak szánja a bor finomságát arra, hogy a lány igyon meg vele egy pohárral.* ~Úgy tűnik, vagy a leányzó nem érti a virágnyelvet, vagy én nem beszélem azt.~
- Ha már semelyikünk se vitatja a bor jó minőségét, kötelességemnek érzem, hogy meghívjam egyre. Kérem, tartson velem!
*Mondja ki végül kerek-perec. E meghívást Nessi talán a gnóm jószívűségének tekintheti. Azonban emögött több van annál. Jaj, ha Nessi csak sejtené, hogy mi vár rá. Gwilift régi botorsága ugyanis újra felébredt. Ez hála annak, hogy a tündérleány félelmetesen hasonlít az öregember egyik áldozatára, de nehogy rögtön a legrosszabbra gondoljatok. Gwilift nem gyilkos volt, hanem tolvaj. Legalábbis annak indult. A lényeg annyi, hogy nem úgy sültek a dolgot, ahogy az -akkor még nem öreg- gnóm tervezte. Egyikőjük, vagy az alany, akit igyekezett megfosztani kincseitől, vagy maga a tolvaj megsérült. Azt azonban csak Gwilift tudja, hogy kinek lett maradandó baja a balul sült eseménytől.
Amennyiben Nessi elfogadja a meghívást, feláll, és elindul a Pegazus fogadó felé. Azonban ha a válasz "nem" Gwilift megpróbálja mégiscsak becsábítani.*
*Gwilift célzásnak szánja a bor finomságát arra, hogy a lány igyon meg vele egy pohárral.* ~Úgy tűnik, vagy a leányzó nem érti a virágnyelvet, vagy én nem beszélem azt.~
- Ha már semelyikünk se vitatja a bor jó minőségét, kötelességemnek érzem, hogy meghívjam egyre. Kérem, tartson velem!
*Mondja ki végül kerek-perec. E meghívást Nessi talán a gnóm jószívűségének tekintheti. Azonban emögött több van annál. Jaj, ha Nessi csak sejtené, hogy mi vár rá. Gwilift régi botorsága ugyanis újra felébredt. Ez hála annak, hogy a tündérleány félelmetesen hasonlít az öregember egyik áldozatára, de nehogy rögtön a legrosszabbra gondoljatok. Gwilift nem gyilkos volt, hanem tolvaj. Legalábbis annak indult. A lényeg annyi, hogy nem úgy sültek a dolgot, ahogy az -akkor még nem öreg- gnóm tervezte. Egyikőjük, vagy az alany, akit igyekezett megfosztani kincseitől, vagy maga a tolvaj megsérült. Azt azonban csak Gwilift tudja, hogy kinek lett maradandó baja a balul sült eseménytől.
Amennyiben Nessi elfogadja a meghívást, feláll, és elindul a Pegazus fogadó felé. Azonban ha a válasz "nem" Gwilift megpróbálja mégiscsak becsábítani.*
3472. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-12 19:05:57
Üzenet elküldve: 2015-04-12 19:05:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Gwilift Olzer//
*Nessi figyeli, ahogy a férfi szépen sorban megválaszolja a kérdéseit, de mikor a családjáról kell beszélnie, szomorúság csillan meg szemeiben. A tündérlánynak lelkiismeret furdalása támad, ugyanis, ha nem kérdezte volna meg, nem hozta volna a férfit kellemetlen helyzetbe. De ahogy látja, gyorsan másra terelődik a beszélgetés témája. Elmosolyodik hallván, hogy a gnóm mit kérdezett, mert eszébe jut a Pegazus fogadóban töltött ideje Sach-al.*
- Tegezzen csak nyugodtan.
*Felkuncog, ugyan is megint elfelejtette Gwilift, hogy tegezheti.*
-Igen, voltam már a fogadóban. Ugyan bort még nem kóstoltam, de biztos kellemes íze lehet. Gondolom akkor ön is járt már ott. Nagyon szép hely.
*A lánynak nem igazán jut eszébe olyan téma, amit megemlíthetne, így egy ideig csak csendben ülnek egymás mellett a férfival. Akaratlanul, de végül kicsúszik a száján:*
-Nagyon hasonlít a nagyapámra. Ugyan azok a barna szemek és kerek arc… Elnézést, nem akartam illetlen lenni, csak tudja, néha nem tudom visszafogni magam.
*Elereszt egy mosolyt a gnóm felé, remélvén, hogy nem nézi bolondnak. Most már inkább csendben marad, nem szeretne még több kellemetlenséget okozni és várja, hátha Gwilift előáll egy új témával.*
*Nessi figyeli, ahogy a férfi szépen sorban megválaszolja a kérdéseit, de mikor a családjáról kell beszélnie, szomorúság csillan meg szemeiben. A tündérlánynak lelkiismeret furdalása támad, ugyanis, ha nem kérdezte volna meg, nem hozta volna a férfit kellemetlen helyzetbe. De ahogy látja, gyorsan másra terelődik a beszélgetés témája. Elmosolyodik hallván, hogy a gnóm mit kérdezett, mert eszébe jut a Pegazus fogadóban töltött ideje Sach-al.*
- Tegezzen csak nyugodtan.
*Felkuncog, ugyan is megint elfelejtette Gwilift, hogy tegezheti.*
-Igen, voltam már a fogadóban. Ugyan bort még nem kóstoltam, de biztos kellemes íze lehet. Gondolom akkor ön is járt már ott. Nagyon szép hely.
*A lánynak nem igazán jut eszébe olyan téma, amit megemlíthetne, így egy ideig csak csendben ülnek egymás mellett a férfival. Akaratlanul, de végül kicsúszik a száján:*
-Nagyon hasonlít a nagyapámra. Ugyan azok a barna szemek és kerek arc… Elnézést, nem akartam illetlen lenni, csak tudja, néha nem tudom visszafogni magam.
*Elereszt egy mosolyt a gnóm felé, remélvén, hogy nem nézi bolondnak. Most már inkább csendben marad, nem szeretne még több kellemetlenséget okozni és várja, hátha Gwilift előáll egy új témával.*
3471. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 22:16:57
Üzenet elküldve: 2015-04-11 22:16:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Végre megérkezik a főtérre. Hosszú ut áll mögötte. Lováról leszállva kantáron vezeti Vihart az ismerős téren keresztül. Pontosan ismeri már, jól és nyugtatóan hat rá a látványa. Különös otthonos érzése támad. Hiába igyekszik a jövőre koncentrálni a múlt képei újra betolakodnak az elméjébe. Látja magát, ahogy a lovon ül nomádja előtt, indulásra készen, az erdőt ahol vigyázta álmát, a barakkot, ahol az íjjal tanította bánni. Hirtelen oda vágyik vissza. Ott olyan közel voltak egymáshoz. A lovát a fogadó felé vezeti tovább, mert nem akarja a hosszú út után még jobban próbára tenni. Inkább a kényelmes istállóban várja meg és pihenje ki magát ő is. Láthatóan elfáradt az idefelé vezető vágtában. Az ő léptei energikusak, annak ellenére, hogy izmait némiképp megviselte a hosszú út. Valami hajtja most előre, hogy minél hamarabb viszontlássa a helyet, ahová a szíve húzza.*
A hozzászólás írója (Zenolita Dravennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.11 22:20:11
A hozzászólás írója (Zenolita Dravennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.11 22:20:11
3470. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 17:55:56
Üzenet elküldve: 2015-04-11 17:55:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Fárasztó utazást hagy maga mögött most Melith, kinek ízületei most sajognak a hosszú, poros puszta már csak látványától is. Valóban jó hatással volt rá ez a kis mondhatni "vakáció", melynek eredménye nem csupán az utazás volt, hanem tapasztalatszerzés is.
Fáradtsággal arcán sétál most a szökőkúthoz, ahol útja megkezdődött annyi idővel ezelőtt. Lehajol és a fényesen ragyogó víztükörből visszatekintő mását veszi szemügyre. Lesi, hogy mennyi minden változott, mióta először mosta meg arcát ebben a kútban, és csak tovább fog még változni a helyzet. Egy érdekes dolgot vetett fel, de mivel tökéletességre és szépségre való igénye még megvan, egy ciklust bezárva ismét megmossa arcát a hűsítő vízzel.*
Fáradtsággal arcán sétál most a szökőkúthoz, ahol útja megkezdődött annyi idővel ezelőtt. Lehajol és a fényesen ragyogó víztükörből visszatekintő mását veszi szemügyre. Lesi, hogy mennyi minden változott, mióta először mosta meg arcát ebben a kútban, és csak tovább fog még változni a helyzet. Egy érdekes dolgot vetett fel, de mivel tökéletességre és szépségre való igénye még megvan, egy ciklust bezárva ismét megmossa arcát a hűsítő vízzel.*
3469. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 16:28:13
Üzenet elküldve: 2015-04-11 16:28:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aswea Endrode//
*A hangnem, határozottan enyhül és ez sokat dob a hangulatán. Úgy tűnik a nyápic elfogadja, amit mond sőt még igazat is ad neki.*
-Ez a beszéd Asro. Akkor azt hiszem értjük egymást.
*Néz rá elégedetten. Megint meglepetten szalad fel a szemöldöke, mert úgy látszik a fiú nangyon is komolyan veszi a feladatot és már sorolja is a helyeket, amikből egy némelyik, igen csak jól hangzik. Mondjuk rüfke társaságra nem igen vágyik igazán. Azzal csak húzta a gyerek agyát, hogy azt gondolja mást se csinál egész nap csak dorbézol. A legritkább esetben kötik le hosszan ezek a fajta szórakozások. Igaz, ha egyszer egyszer többet ivott a kelleténél, azért előfordult, hogy egy ilyen hölgyike mellett ébredt, de valahogy a keserű és savanyú ízű reggel nem hozott különösebb örömöt az életébe. A többire meg ugye nem nagyon emlékezett ilyenkor, amikor az agyára leszállt a köd. Azt az érzést meg kifejezetten utálta, hogy nem volt ura önmagának, ezért aztán nem keres kimondottan effajta időtöltést. A jelenlegi helyzetében jobb is, ha észnél van, úgyhogy ezt a lehetőséget gyorsan lapozza is magában, de marad még jó néhány. A gazdag rész jobban vonzza a többinél elvégre, ha nem is akar most mindjárt kirabolni valakit, azért felmérni a terepet nem árt. Ahogy Asro egyre izgatottabban és lelkesebben magyaráz muszáj elengednie egy félmosolyt felé. Lám milyen gyorsan változik a hangulata a nyápicnak. Eddig, itt mérgelődött most meg olyan, mint egy lelkes idegen vezető, aki mindent el akar követni, hogy az idelátogató jól érezze magát. A kezére hamarosan rá is záródnak a finom ujjacskák és húzzák kifelé a térről. Ezekkel az ujjakkal biztosan sok finom holmit el lehet észrevétlenül csenni. Kíváncsi vajon milyen tolvaj is lehet valójában, ha tényleg az. A bajusz eset miatt joggal feltételezhette róla, hogy nem a legdörzsöltebb és legügyesebb tolvaj lehet, de azért ki tudja? A hirtelen jött barátságos modort, gyakran gyanakvással szokta viszonozni, de most valahogy eszébe se jut alattomosságot feltételezni. Amilyen lelkes hangon magyarázza mit hol talál, őszintének hangzik persze azért nem teljes bizalommal követi csak egy adaggal többel, mint eddig.*
-A gazdag rész jól hangzik, arra menjünk először, aztán megnézném magamnak a barakot is.
* Mondja végül. Azt persze, inkább az őrség és a fegyverek miatt venné szemügyre, nem árt arra is vetni egy pillantást, hogy mivel húz, majd újat. Ha ragsztott magára még egy kis port ott, akkor jöhet a folyópart és a fürdés végül a fogadó, ahol elverheti az utolsó aranyait is, mielőtt munkába állna. Szépen össze állította magában a programot a hallottak alapján. Elhatározza, hogy amíg csak lehet nem engedi el maga mellől új ismerettségét. Ki tudja milyen hasznos információval szolgálhat még neki, azon kívül tényleg lelkesnek tűnik, még az sincs kizárva, hogy a végén megkedveli. Barátságosan szorít rá a kézre ami vezeti.*
-Te régóta élsz itt, nemigaz Asro? Gondolom, azért nem egyedül.
*Kezdi mindjárt az információk beszerzését, mert előfordulhat, hogy Asro egy banda tagja, vagy legalábbis egy csapat utca kölyök vezére. Ebben az esetben pedig nem árt mégis csak vigyázni vele, akármilyen barátságos is. Azt valahogy nem tudja elképzelni, hogy rendezett szép család ifjú gyermeke ez a lehetőség, ha igaznak bizonyulna bizony nagyon meglepné.*
*A hangnem, határozottan enyhül és ez sokat dob a hangulatán. Úgy tűnik a nyápic elfogadja, amit mond sőt még igazat is ad neki.*
-Ez a beszéd Asro. Akkor azt hiszem értjük egymást.
*Néz rá elégedetten. Megint meglepetten szalad fel a szemöldöke, mert úgy látszik a fiú nangyon is komolyan veszi a feladatot és már sorolja is a helyeket, amikből egy némelyik, igen csak jól hangzik. Mondjuk rüfke társaságra nem igen vágyik igazán. Azzal csak húzta a gyerek agyát, hogy azt gondolja mást se csinál egész nap csak dorbézol. A legritkább esetben kötik le hosszan ezek a fajta szórakozások. Igaz, ha egyszer egyszer többet ivott a kelleténél, azért előfordult, hogy egy ilyen hölgyike mellett ébredt, de valahogy a keserű és savanyú ízű reggel nem hozott különösebb örömöt az életébe. A többire meg ugye nem nagyon emlékezett ilyenkor, amikor az agyára leszállt a köd. Azt az érzést meg kifejezetten utálta, hogy nem volt ura önmagának, ezért aztán nem keres kimondottan effajta időtöltést. A jelenlegi helyzetében jobb is, ha észnél van, úgyhogy ezt a lehetőséget gyorsan lapozza is magában, de marad még jó néhány. A gazdag rész jobban vonzza a többinél elvégre, ha nem is akar most mindjárt kirabolni valakit, azért felmérni a terepet nem árt. Ahogy Asro egyre izgatottabban és lelkesebben magyaráz muszáj elengednie egy félmosolyt felé. Lám milyen gyorsan változik a hangulata a nyápicnak. Eddig, itt mérgelődött most meg olyan, mint egy lelkes idegen vezető, aki mindent el akar követni, hogy az idelátogató jól érezze magát. A kezére hamarosan rá is záródnak a finom ujjacskák és húzzák kifelé a térről. Ezekkel az ujjakkal biztosan sok finom holmit el lehet észrevétlenül csenni. Kíváncsi vajon milyen tolvaj is lehet valójában, ha tényleg az. A bajusz eset miatt joggal feltételezhette róla, hogy nem a legdörzsöltebb és legügyesebb tolvaj lehet, de azért ki tudja? A hirtelen jött barátságos modort, gyakran gyanakvással szokta viszonozni, de most valahogy eszébe se jut alattomosságot feltételezni. Amilyen lelkes hangon magyarázza mit hol talál, őszintének hangzik persze azért nem teljes bizalommal követi csak egy adaggal többel, mint eddig.*
-A gazdag rész jól hangzik, arra menjünk először, aztán megnézném magamnak a barakot is.
* Mondja végül. Azt persze, inkább az őrség és a fegyverek miatt venné szemügyre, nem árt arra is vetni egy pillantást, hogy mivel húz, majd újat. Ha ragsztott magára még egy kis port ott, akkor jöhet a folyópart és a fürdés végül a fogadó, ahol elverheti az utolsó aranyait is, mielőtt munkába állna. Szépen össze állította magában a programot a hallottak alapján. Elhatározza, hogy amíg csak lehet nem engedi el maga mellől új ismerettségét. Ki tudja milyen hasznos információval szolgálhat még neki, azon kívül tényleg lelkesnek tűnik, még az sincs kizárva, hogy a végén megkedveli. Barátságosan szorít rá a kézre ami vezeti.*
-Te régóta élsz itt, nemigaz Asro? Gondolom, azért nem egyedül.
*Kezdi mindjárt az információk beszerzését, mert előfordulhat, hogy Asro egy banda tagja, vagy legalábbis egy csapat utca kölyök vezére. Ebben az esetben pedig nem árt mégis csak vigyázni vele, akármilyen barátságos is. Azt valahogy nem tudja elképzelni, hogy rendezett szép család ifjú gyermeke ez a lehetőség, ha igaznak bizonyulna bizony nagyon meglepné.*
3468. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 12:19:15
Üzenet elküldve: 2015-04-11 12:19:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Morfiusz Rarrkon //
*Nos a hatás nem marad el. Ahogy karján megérzi az erős szorítást, s egy fél forgással ismét a fiúval néz farkasszemet, ijedtebben nyel aprót. Tényleg sikerült egy hajszálnyit felbosszantania. Megint egy öklöt vár, de most az arcába. Hiszen, ahogy eddig viselkedett megérdemelné. Nem tudja, eddig hogyan úszta meg a szája miatt járó pofont. Látott már fiatal ficsúrokat a semmin hadakozni, s annak bizony nem egyszer lett vége betört orr, feldagadt arc. És ez még csak a jobbik eset. Gyakran nem ér véget ilyen "barátságosan" a férfiak közti kakaskodás, és jelen álcájában ő sem képez kivételt, hogy ha sokáig feszíti még a húrt, akkor megkapja az érte járó elnadrágolást.
Természetesen a szóbeli fejmosás nem marad el, de ahogy a karján érzi az erős szorítást meg is elégszik ennyivel. Tisztában van vele, hogy hiába gyors a mozgása, ennek a suhancnak is rendelkeznie kell ezzel az erénnyel, ezen felül még sokkal erősebb is nála. Akárhogy is, jobban tenné, ha vissza fogna a modorából, mielőtt komolyabb bemutatót tart Morf, hogyan is járhatna, ha továbbra is szemtelen.
De, minek tagadja, rég volt olyan társa, akivel még ennyi rövid kis ismerkedés is ilyen szórakoztató lett volna.*
- Jól van, jól van. Sajnálom.
*Sóhajtva fürkészi a barna szemeket, melyekben már valóban nem látja a haragot. Maga sem tudja miért tartja ilyen szórakoztatónak a társaságát. A végén még az is megeshet, hogy egész jóban lesznek. A fiú hagyhatta volna, hogy tovább álljon és nem kéne akkor elviselnie a fortyogó tolvajt, de utána lépett. Lehet, hogy csak önérzete védelme miatt, de az sincs kizárva, hogy ő is élvezi a kettősük alkotta társaságot. Akár mi is az oka, ideje, hogy egy kicsit visszafogjon a nagy szájából. A végén még lehet, hogy meg is kedveli a kölyköt. Még akkor is, ha kis utazgatásuk és szócsatájuk nem tart túl sokáig, és az sem derül ki, hogy a poros ing valójában egy lánykát takar. Az mindenesetre bosszantó, hogy ennyire igaza van a ficsúrnak.*
- Igazad van.
*Látja be végül sóhajtva, s amint az erős szorítás eltűnik a karjáról a száját elhúzva dörzsöl is a nyomára.*
- De akkor mondd mit akarsz először megnézni. Ha az utazásod fáradalmait pihennéd ki, vagy pár rüfke társaságára vágysz akkor megmutatom a fogadót. Ha szerencséd van ott találsz magadnak valami feslett nőcskét, de hidd el, hogy nem fogják harsogva hirdetni magukat. Ha munkába állnál kétlem, hogy a szegénynegyedben akarsz koldulni, szóval a gazdag részre invitállak. Onnan kijuthatunk a barakkhoz is, ha gyakorolnál egy kis vívást, vagy a templom, ha inkább a mágia felé fordulsz. Ha kalandra vágysz ott az erdő, de... azt inkább nem ajánlgatom. Oda nem foglak elkísérni. Ha vásárolni akarsz ajánlom a piacteret, fegyverért pedig a kovácsműhelyt. De ha lemosnád magadról az út porát a folyóparton kellemes és tiszta a víz.
*Lendül is bele már izgatottabban az idegenvezetésbe. Eddig csak egyedül járta az utcákat. Most valahogy nagyobb élménnyel kecsegtet a tudat, hogy valaki mással is megoszthatja azokat a helyeket, amiket szívesen látogat.*
- Mondd, mit akarsz látni és elviszlek.
*Ragadja is meg a fiú jobbját, vékonyka ujjait a kezére fonva, ahogy már húzza is kifelé a főtérről. Amíg haladnak a fiúnak van ideje eldönteni a kezdést, hiszen innen rögtön indulhatnak is egy kis italozásra a fogadóba, vagy átvághatnak a szegénynegyeden. Most egy kicsit elfelejti tartani a komoly fiú álcát, inkább olyan, mint egy izgatott kisgyerek. De amíg a bő ruhák takarásában és kosz alatt fedve jár addig nem igen kell tartania semmitől. Bár meg kell hagyni már jól esne neki tele hassal egy kellemes fürdő. Az a folyóparti pancsikolás nem is tűnik olyan badarságnak. De abban a mai napon valószínűleg már csak akkor lesz része, ha a ficsúr elkerül tőle.*
*Nos a hatás nem marad el. Ahogy karján megérzi az erős szorítást, s egy fél forgással ismét a fiúval néz farkasszemet, ijedtebben nyel aprót. Tényleg sikerült egy hajszálnyit felbosszantania. Megint egy öklöt vár, de most az arcába. Hiszen, ahogy eddig viselkedett megérdemelné. Nem tudja, eddig hogyan úszta meg a szája miatt járó pofont. Látott már fiatal ficsúrokat a semmin hadakozni, s annak bizony nem egyszer lett vége betört orr, feldagadt arc. És ez még csak a jobbik eset. Gyakran nem ér véget ilyen "barátságosan" a férfiak közti kakaskodás, és jelen álcájában ő sem képez kivételt, hogy ha sokáig feszíti még a húrt, akkor megkapja az érte járó elnadrágolást.
Természetesen a szóbeli fejmosás nem marad el, de ahogy a karján érzi az erős szorítást meg is elégszik ennyivel. Tisztában van vele, hogy hiába gyors a mozgása, ennek a suhancnak is rendelkeznie kell ezzel az erénnyel, ezen felül még sokkal erősebb is nála. Akárhogy is, jobban tenné, ha vissza fogna a modorából, mielőtt komolyabb bemutatót tart Morf, hogyan is járhatna, ha továbbra is szemtelen.
De, minek tagadja, rég volt olyan társa, akivel még ennyi rövid kis ismerkedés is ilyen szórakoztató lett volna.*
- Jól van, jól van. Sajnálom.
*Sóhajtva fürkészi a barna szemeket, melyekben már valóban nem látja a haragot. Maga sem tudja miért tartja ilyen szórakoztatónak a társaságát. A végén még az is megeshet, hogy egész jóban lesznek. A fiú hagyhatta volna, hogy tovább álljon és nem kéne akkor elviselnie a fortyogó tolvajt, de utána lépett. Lehet, hogy csak önérzete védelme miatt, de az sincs kizárva, hogy ő is élvezi a kettősük alkotta társaságot. Akár mi is az oka, ideje, hogy egy kicsit visszafogjon a nagy szájából. A végén még lehet, hogy meg is kedveli a kölyköt. Még akkor is, ha kis utazgatásuk és szócsatájuk nem tart túl sokáig, és az sem derül ki, hogy a poros ing valójában egy lánykát takar. Az mindenesetre bosszantó, hogy ennyire igaza van a ficsúrnak.*
- Igazad van.
*Látja be végül sóhajtva, s amint az erős szorítás eltűnik a karjáról a száját elhúzva dörzsöl is a nyomára.*
- De akkor mondd mit akarsz először megnézni. Ha az utazásod fáradalmait pihennéd ki, vagy pár rüfke társaságára vágysz akkor megmutatom a fogadót. Ha szerencséd van ott találsz magadnak valami feslett nőcskét, de hidd el, hogy nem fogják harsogva hirdetni magukat. Ha munkába állnál kétlem, hogy a szegénynegyedben akarsz koldulni, szóval a gazdag részre invitállak. Onnan kijuthatunk a barakkhoz is, ha gyakorolnál egy kis vívást, vagy a templom, ha inkább a mágia felé fordulsz. Ha kalandra vágysz ott az erdő, de... azt inkább nem ajánlgatom. Oda nem foglak elkísérni. Ha vásárolni akarsz ajánlom a piacteret, fegyverért pedig a kovácsműhelyt. De ha lemosnád magadról az út porát a folyóparton kellemes és tiszta a víz.
*Lendül is bele már izgatottabban az idegenvezetésbe. Eddig csak egyedül járta az utcákat. Most valahogy nagyobb élménnyel kecsegtet a tudat, hogy valaki mással is megoszthatja azokat a helyeket, amiket szívesen látogat.*
- Mondd, mit akarsz látni és elviszlek.
*Ragadja is meg a fiú jobbját, vékonyka ujjait a kezére fonva, ahogy már húzza is kifelé a főtérről. Amíg haladnak a fiúnak van ideje eldönteni a kezdést, hiszen innen rögtön indulhatnak is egy kis italozásra a fogadóba, vagy átvághatnak a szegénynegyeden. Most egy kicsit elfelejti tartani a komoly fiú álcát, inkább olyan, mint egy izgatott kisgyerek. De amíg a bő ruhák takarásában és kosz alatt fedve jár addig nem igen kell tartania semmitől. Bár meg kell hagyni már jól esne neki tele hassal egy kellemes fürdő. Az a folyóparti pancsikolás nem is tűnik olyan badarságnak. De abban a mai napon valószínűleg már csak akkor lesz része, ha a ficsúr elkerül tőle.*
3467. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 05:49:20
Üzenet elküldve: 2015-04-11 05:49:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aswea Endrode//
*Kicsit meghökken, amikor a kölyök pipacs vörösen elé pattan és a mellkasába bökdös. Olyan vicces látványt nyújt, mint egy sértődött dáma. Inkább jó adag szitkozódásra, vagy egy ökölre számított ezek után, esetleg egy pár humoros beszólásra, de ez most megint olyan fura. Tényleg úgy fest, mint egy kis kakas, vagy inkább, mint egy felfújt pulyka, ahogy itt mérgelődik. Nem tudja egy ideig eldönteni, hogy most dühös legyen a nyápicra és tényleg mutassa meg neki, milyen amikor táncolni van kedve a görbe lábain, vagy inkább nevessen rajta és nézze el neki ezt a kis kakaskodást. Végül az utóbbi mellett dönt és gúnyos hangon küldi felé.*
-Jól van pajtás, csigavér. Igen bevallom csak a kéjhölgyek és a dorbézolás érdekel, de miért lennék ettől buggyant? Téged talán ez hidegen hagy? Különben, így vagy úgy, de segítettem, akkor pedig hálásnak kéne lenned.
*Mikor Asro látványosan sarkon fordul már lendül is utána, mert az utolsó megjegyzésével egy kicsit tényleg sikerült felbosszantania. Na nem azzal, hogy a mellére csapott azt szinte meg sem érezte, de ez a nyápic egy kicsit túlzásba viszi a nagyképűséget. Ha tudná, hogy lány, akkor nyilván nem tenné, de így keményen ragadja meg a karját, hogy maga felé fordítsa és egyenesen az arcába sziszegi.*
-Ha vetélytársam lehetnél valószínűleg rövid úton érne véget az ismeretségünk. Az egyetlen szerencséd, hogy kicsit sem tekintelek annak.
*Haragja csak egy pillanatig tart, azután elillan. Tekintete megenyhül, ahogy a kék szemekbe pillant. Ennek a szép arcú ficsúrnak még meggyűlik a baja egyszer valakivel, ha így felvágták a nyelvét, de szerencséére nem ő lesz az. Az fene tudja miért, de valahogy még mindig szimpatikus. Ahogy az előbb a vállát fogva felpattant és paprika pirosan bökdöste még szórakoztató is volt. Elengedi a karját és egy engesztelő mosoly kíséretében, úgy dönt ad még egy esélyt neki, hogy az ismeretségük ne ilyen rosszul érjen véget. Bár tényleg nem tudja minek töri magát. Hagynia kéne elvonulni a kis kakast durcásan a szemétdombjára, neki pedig a gazdagabb részek felé venni az irányt, de régen nem állt szóba szakmabelivel és az igazat megvallva, mással nem is szívesen beszél.*
-Egyszer még bajba kerülsz, ha mindig, így felfortyansz Asro. Jól van, belátom te vagy itt régebb óta én csak most érkeztem. De, ha tényleg vetélytársnak nézel, jó lenne, ha nem tévesztenél szem elől igaz? Ha tényleg ismersz jó helyeket és hasznomra lesz a körbevezetésed beszélhetünk a fizetségről is.
*Ha nem teljesen bolond, akkor a fizetség reménye és az, hogy felmérheti elég motiváció kell, hogy legyen, ráadásul, a tőle telhető legbarátságosabb hangot vette elő. Ha a nyápic rááll és körbe viszi az hasznára lesz, ha nem, akkor nem. Ez esetben egyedül megy felfedező útra, ami szintén nem lesz unalmas dolog. Így is, úgy is jól jár. Az említett fizetség pedig, nos az ígéret nem kerül semmibe, nem igaz? Akár egy vagyont is ígérhet neki attól nem lesz szegényebb. Türelmesen várja, ehhez mit szól a finom vonású fiúcska.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.11 05:57:01
*Kicsit meghökken, amikor a kölyök pipacs vörösen elé pattan és a mellkasába bökdös. Olyan vicces látványt nyújt, mint egy sértődött dáma. Inkább jó adag szitkozódásra, vagy egy ökölre számított ezek után, esetleg egy pár humoros beszólásra, de ez most megint olyan fura. Tényleg úgy fest, mint egy kis kakas, vagy inkább, mint egy felfújt pulyka, ahogy itt mérgelődik. Nem tudja egy ideig eldönteni, hogy most dühös legyen a nyápicra és tényleg mutassa meg neki, milyen amikor táncolni van kedve a görbe lábain, vagy inkább nevessen rajta és nézze el neki ezt a kis kakaskodást. Végül az utóbbi mellett dönt és gúnyos hangon küldi felé.*
-Jól van pajtás, csigavér. Igen bevallom csak a kéjhölgyek és a dorbézolás érdekel, de miért lennék ettől buggyant? Téged talán ez hidegen hagy? Különben, így vagy úgy, de segítettem, akkor pedig hálásnak kéne lenned.
*Mikor Asro látványosan sarkon fordul már lendül is utána, mert az utolsó megjegyzésével egy kicsit tényleg sikerült felbosszantania. Na nem azzal, hogy a mellére csapott azt szinte meg sem érezte, de ez a nyápic egy kicsit túlzásba viszi a nagyképűséget. Ha tudná, hogy lány, akkor nyilván nem tenné, de így keményen ragadja meg a karját, hogy maga felé fordítsa és egyenesen az arcába sziszegi.*
-Ha vetélytársam lehetnél valószínűleg rövid úton érne véget az ismeretségünk. Az egyetlen szerencséd, hogy kicsit sem tekintelek annak.
*Haragja csak egy pillanatig tart, azután elillan. Tekintete megenyhül, ahogy a kék szemekbe pillant. Ennek a szép arcú ficsúrnak még meggyűlik a baja egyszer valakivel, ha így felvágták a nyelvét, de szerencséére nem ő lesz az. Az fene tudja miért, de valahogy még mindig szimpatikus. Ahogy az előbb a vállát fogva felpattant és paprika pirosan bökdöste még szórakoztató is volt. Elengedi a karját és egy engesztelő mosoly kíséretében, úgy dönt ad még egy esélyt neki, hogy az ismeretségük ne ilyen rosszul érjen véget. Bár tényleg nem tudja minek töri magát. Hagynia kéne elvonulni a kis kakast durcásan a szemétdombjára, neki pedig a gazdagabb részek felé venni az irányt, de régen nem állt szóba szakmabelivel és az igazat megvallva, mással nem is szívesen beszél.*
-Egyszer még bajba kerülsz, ha mindig, így felfortyansz Asro. Jól van, belátom te vagy itt régebb óta én csak most érkeztem. De, ha tényleg vetélytársnak nézel, jó lenne, ha nem tévesztenél szem elől igaz? Ha tényleg ismersz jó helyeket és hasznomra lesz a körbevezetésed beszélhetünk a fizetségről is.
*Ha nem teljesen bolond, akkor a fizetség reménye és az, hogy felmérheti elég motiváció kell, hogy legyen, ráadásul, a tőle telhető legbarátságosabb hangot vette elő. Ha a nyápic rááll és körbe viszi az hasznára lesz, ha nem, akkor nem. Ez esetben egyedül megy felfedező útra, ami szintén nem lesz unalmas dolog. Így is, úgy is jól jár. Az említett fizetség pedig, nos az ígéret nem kerül semmibe, nem igaz? Akár egy vagyont is ígérhet neki attól nem lesz szegényebb. Türelmesen várja, ehhez mit szól a finom vonású fiúcska.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.11 05:57:01
3466. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-11 00:41:37
Üzenet elküldve: 2015-04-11 00:41:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
* Jó ideje már annak, hogy itt járt, és akkor se tartott sokáig a látogatása. Hamar akadt társasága a Pegazusba, egy sötételf hím. Bármi lehetett volna a dologból. S lett is. Verekedés. Na, nem ám valami rivalizálós dolog. Játszadozni volt kedvük, hát kerestek maguknak. Három helyi kemény legényt. Nem is lett volna rossz móka, ha az állandóan „rossz” helyen, de jó időben meg jelenő városőrség nem zavarja meg. Izgalom az volt bőven, na meg pofon is. Halszál híján múlott, hogy ezt az időt nem a cellák mögött töltötte, vagy, ami még rosszabb a bitófán. Hogy most újra itt van? Az csak a sorsnak köszönhető, hogy újra erre vezeték a léptei. Csak bolyongott a nagyvilágban, nem volt célja. Rabolt, ölt, éppen azt, ami kifizetődő volt számára. Valamiből meg kell élni. Csak remélni tudja, hogy elfelejtette már mindenki az az estét. De a biztonság kedvéért, mélyen arcába húzott csuklyával, s testét eltakaró köpönyeggel lovagol be Artheniorba. A szökőkút még mindig a helyén, a Pegazust sem tették arrébb. Minden ugyanolyan. Ami más, hogy valami karnevál féle hangulat van. Korai még az idő, hajnalban indult el. A nap még előtte áll. Nem sokat gondolkodik. Lovát, átadja a lovász fiúnak. Majd lépteit a fogadó irányába veszi. *
3465. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-10 23:38:20
Üzenet elküldve: 2015-04-10 23:38:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Morfiusz Rarrkon //
*A ficsúrt hallgatva kezdeti enyhülése csak újfent dühbe csap át. De már így is eléggé vékony jégen táncol, ha most nekikezd egy kislányos, de igen alapos hisztinek, akkor a színjátéka valószínűleg tragédiaként ér véget. Arra pedig ennek a faragatlannak sincs szüksége, neki pedig végképp nem hiányzik.*
- Noha nem vagy tollas, de a csőröd ugyan úgy nem tudod zárva tartani, mint a kis kakas a ketrecben. *Forgatja meg szemeit.* Ahhoz pedig semmi közöd, hogy kit és miért pásztázok.
*Morogja halkan, kissé sértetten. Ha már a fiú ennyire kiszúrta, hogy jég kék szemei valóban nem csinos lánykák után kutat, akkor vagy egy őrféle gyermeke lehet, amit modora és kinézete miatt nehezen hisz el, vagy pedig szakmabéli, ha lehet így fogalmazni.
Természetesen a hangját már ő is bizalmasabbra fogja, de továbbra is sértett pillantásokkal, bizalmatlan szemekkel fürkészi amaz arcát.
Kicsit sérti az önérzetét, hogy a kölyöktől állandóan csak a lesajnáló, gúnyos vigyort kapja. Legszívesebben felvilágosítaná, hogy egy lány előtt épp hülyét csinál magából, de még korai. Eleve veszélyes lenne ezen a helyen, másodszor pedig nem adja meg az idegennek azt az örömet, hogy kevesebb ideig csinálhasson belőle bolondot.*
- Megtáncoltatni? Ne nevettess te suta. Ahhoz először nem ilyen görbe falábakkal kéne rendelkezned.
*Vigyorodik el, ami hamarosan le is olvad az arcáról, miután a válla sajogni kezd a fiú figyelmeztető öklétől. Ha eddig nem futotta el a méreg, most már az arca igencsak paprikavörös színt ölt fel. A vállához kapva pattan is fel, majd terpeszben elé állva hajol is az arcába, ahogy mutatóujjával a mellkasába bökdös.*
- Mégis mit képzelsz ki vagy te? *Sziszegi, ahogy a szemeit fürkészve vágja is végül csípőre mindkét kezét.* Ezen a szemétdombon én vagyok a kis kakas. Hibáztam most az egyszer, de nem ér kihasználni, hogy azt az egyetlen egy baklövést ismeretlenül akarod az orrom alá dörgölni.
*Egyenesedik is ki, a szemei szinte szikrát szórnak. Végül a megköszönést illető megjegyzésre kissé csak elvigyorodik.*
- Szóval te is az a fajta buggyant vagy, aki kéjhölgyek, bor és dorbézolás miatt jöttek ide, igaz? Hát abban én nem fogok segíteni. Ha pedig arra van szükséged, hogy megmutassam hol leled meg a jó fogásokat... Nos nem vagyok én bolond, hogy vetélytársnak segítsek. Oldd meg magad, vagy adj komolyabb fizetséget a szolgálataimért. Az már nem menne, mi, nagyszájú?
*Csap is játékosabban a mellkasára, de azért ő is visz bele egy kis erőt, hogy bizonygassa, ő sem olyan nyámnyila fából van faragva. Megijeszteni biztos nem fogja a kölyköt, de azt reméli, hogy az idegesítő vigyort letörölheti egy pár pillanatig az arcáról. A hatás kedvéért még sarkon is fordul, hogy lassú léptekkel induljon is tova.*
*A ficsúrt hallgatva kezdeti enyhülése csak újfent dühbe csap át. De már így is eléggé vékony jégen táncol, ha most nekikezd egy kislányos, de igen alapos hisztinek, akkor a színjátéka valószínűleg tragédiaként ér véget. Arra pedig ennek a faragatlannak sincs szüksége, neki pedig végképp nem hiányzik.*
- Noha nem vagy tollas, de a csőröd ugyan úgy nem tudod zárva tartani, mint a kis kakas a ketrecben. *Forgatja meg szemeit.* Ahhoz pedig semmi közöd, hogy kit és miért pásztázok.
*Morogja halkan, kissé sértetten. Ha már a fiú ennyire kiszúrta, hogy jég kék szemei valóban nem csinos lánykák után kutat, akkor vagy egy őrféle gyermeke lehet, amit modora és kinézete miatt nehezen hisz el, vagy pedig szakmabéli, ha lehet így fogalmazni.
Természetesen a hangját már ő is bizalmasabbra fogja, de továbbra is sértett pillantásokkal, bizalmatlan szemekkel fürkészi amaz arcát.
Kicsit sérti az önérzetét, hogy a kölyöktől állandóan csak a lesajnáló, gúnyos vigyort kapja. Legszívesebben felvilágosítaná, hogy egy lány előtt épp hülyét csinál magából, de még korai. Eleve veszélyes lenne ezen a helyen, másodszor pedig nem adja meg az idegennek azt az örömet, hogy kevesebb ideig csinálhasson belőle bolondot.*
- Megtáncoltatni? Ne nevettess te suta. Ahhoz először nem ilyen görbe falábakkal kéne rendelkezned.
*Vigyorodik el, ami hamarosan le is olvad az arcáról, miután a válla sajogni kezd a fiú figyelmeztető öklétől. Ha eddig nem futotta el a méreg, most már az arca igencsak paprikavörös színt ölt fel. A vállához kapva pattan is fel, majd terpeszben elé állva hajol is az arcába, ahogy mutatóujjával a mellkasába bökdös.*
- Mégis mit képzelsz ki vagy te? *Sziszegi, ahogy a szemeit fürkészve vágja is végül csípőre mindkét kezét.* Ezen a szemétdombon én vagyok a kis kakas. Hibáztam most az egyszer, de nem ér kihasználni, hogy azt az egyetlen egy baklövést ismeretlenül akarod az orrom alá dörgölni.
*Egyenesedik is ki, a szemei szinte szikrát szórnak. Végül a megköszönést illető megjegyzésre kissé csak elvigyorodik.*
- Szóval te is az a fajta buggyant vagy, aki kéjhölgyek, bor és dorbézolás miatt jöttek ide, igaz? Hát abban én nem fogok segíteni. Ha pedig arra van szükséged, hogy megmutassam hol leled meg a jó fogásokat... Nos nem vagyok én bolond, hogy vetélytársnak segítsek. Oldd meg magad, vagy adj komolyabb fizetséget a szolgálataimért. Az már nem menne, mi, nagyszájú?
*Csap is játékosabban a mellkasára, de azért ő is visz bele egy kis erőt, hogy bizonygassa, ő sem olyan nyámnyila fából van faragva. Megijeszteni biztos nem fogja a kölyköt, de azt reméli, hogy az idegesítő vigyort letörölheti egy pár pillanatig az arcáról. A hatás kedvéért még sarkon is fordul, hogy lassú léptekkel induljon is tova.*
3464. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-10 22:56:15
Üzenet elküldve: 2015-04-10 22:56:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aswea Endrode//
*A fiú, így közelebbről egyre lányosabbnak tűnik. El sem tudja képzelni, ahogy itt az álbajuszát szorongatja totális zavarban, hogy boldogulhat ez a kölyök az utcán, a nagyvárosban? A kinézete alapján nem túlzottan rátermett, de ki tudja, érte őt már meglepetés. Ahogy az őröket méregette és a tömeget mérte fel, biztosra veszi, hogy nem a szíve hölgyét várja a nyápic, ahogy állítja. A hangja is olyan, mint a kinézete, egyáltalán nem emlékeztet még egy férfira. Korábban keljen fel, ha őt akarja átejteni.*
-Ne nézz már madárnak! A szíved hölgyét mi? Láttam, hogy pásztázod a tömeget és nem éppen a formás lányokat figyelted, sokkal inkább a formás erszényeket.
*Kicsit, azért lehalkítja a hangját, hogy ezt más ne hallja, elvégre nem célja világgá kiabálni, hogy kik és mik ülnek itt a szökőkútnál. Ugyan még nem biztos benne egészen, hogy tolvaj a nyápic, de van már annyira gyakorlott a szeme, hogy észrevesz egy másik ragadozót, ha megjelenik és ő határozottan felkeltette a gyanúját. Amikor kezet ráz vele, tétován megint nevethetnékje támad, a kislányos apró kéz érintésétől. Talán ezek a finom ujjak könnyedén elemelnek ezt azt, de csak tovább erősítik a benyomását, hogy ez a kölyök milyen kis szerencsétlen. Nem kerüli el a figyelmét, a kis szünet sem, amit a bemutatkozás előtt tart. Alig észrevehetően összevonja a szemöldökét.*
~Vajon álnevet mondott? Akkor már biztos, hogy nem jártam messze az igazságtól. Van titkolni valója ezek szerint több is.~
-Hát, rendben Asro.
~Na nézzenek oda, a nyápic élcelődik!~
-Te mindig ilyen vicces vagy? Nem tartasz attól, hogy egyszer egy furcsa ficsúr megtáncoltat? De ne izgasd magad én szerencsére vevő vagyok a humorodra.
*Sunyi pillantással zárja ökölbe a kezét és úgy vágja vállba, mintha csak egy barátságos gesztussal zárná a szavait, de arra azért ügyel, hogy eléggé fájjon ahhoz, hogy a nyápic megjegyezze őt nem érdemes ugratni.*
-Tudod, ha úgy vesszük jössz nekem eggyel, mert ki tudja milyen bajba keveredtél volna, ha más fedezi fel a jól fésült bajuszod.
*Kezdi el logikusan kifejteni a gondolatmenetet. Aztán úgy néz a mellette ülőre, mintha sajnálkozna, de a túlzó gesztusok és az alig elrejtett vigyor, ami megjelenni akar a szája szegletében elárulja, hogy csak ugratja éppen.*
-Persze tudom azon töröd a fejedet, hogy is köszönhetnéd meg nekem, ezt a nagy szívességet igaz? De nem kell fáradnod én segítek. Te régebben itt élsz ebben a városban ugye? Ha kiismered itt magad, akkor vigyél körbe és mutasd meg a jó helyeket.
*Széttárja a karját, hogy na ugye milyen jó fej vagyok, még ezt is megoldottam helyetted, kérned sem kellett. Végül nem tudja visszaparancsolni a vigyort, az szétterül újra az arcán.*
*A fiú, így közelebbről egyre lányosabbnak tűnik. El sem tudja képzelni, ahogy itt az álbajuszát szorongatja totális zavarban, hogy boldogulhat ez a kölyök az utcán, a nagyvárosban? A kinézete alapján nem túlzottan rátermett, de ki tudja, érte őt már meglepetés. Ahogy az őröket méregette és a tömeget mérte fel, biztosra veszi, hogy nem a szíve hölgyét várja a nyápic, ahogy állítja. A hangja is olyan, mint a kinézete, egyáltalán nem emlékeztet még egy férfira. Korábban keljen fel, ha őt akarja átejteni.*
-Ne nézz már madárnak! A szíved hölgyét mi? Láttam, hogy pásztázod a tömeget és nem éppen a formás lányokat figyelted, sokkal inkább a formás erszényeket.
*Kicsit, azért lehalkítja a hangját, hogy ezt más ne hallja, elvégre nem célja világgá kiabálni, hogy kik és mik ülnek itt a szökőkútnál. Ugyan még nem biztos benne egészen, hogy tolvaj a nyápic, de van már annyira gyakorlott a szeme, hogy észrevesz egy másik ragadozót, ha megjelenik és ő határozottan felkeltette a gyanúját. Amikor kezet ráz vele, tétován megint nevethetnékje támad, a kislányos apró kéz érintésétől. Talán ezek a finom ujjak könnyedén elemelnek ezt azt, de csak tovább erősítik a benyomását, hogy ez a kölyök milyen kis szerencsétlen. Nem kerüli el a figyelmét, a kis szünet sem, amit a bemutatkozás előtt tart. Alig észrevehetően összevonja a szemöldökét.*
~Vajon álnevet mondott? Akkor már biztos, hogy nem jártam messze az igazságtól. Van titkolni valója ezek szerint több is.~
-Hát, rendben Asro.
~Na nézzenek oda, a nyápic élcelődik!~
-Te mindig ilyen vicces vagy? Nem tartasz attól, hogy egyszer egy furcsa ficsúr megtáncoltat? De ne izgasd magad én szerencsére vevő vagyok a humorodra.
*Sunyi pillantással zárja ökölbe a kezét és úgy vágja vállba, mintha csak egy barátságos gesztussal zárná a szavait, de arra azért ügyel, hogy eléggé fájjon ahhoz, hogy a nyápic megjegyezze őt nem érdemes ugratni.*
-Tudod, ha úgy vesszük jössz nekem eggyel, mert ki tudja milyen bajba keveredtél volna, ha más fedezi fel a jól fésült bajuszod.
*Kezdi el logikusan kifejteni a gondolatmenetet. Aztán úgy néz a mellette ülőre, mintha sajnálkozna, de a túlzó gesztusok és az alig elrejtett vigyor, ami megjelenni akar a szája szegletében elárulja, hogy csak ugratja éppen.*
-Persze tudom azon töröd a fejedet, hogy is köszönhetnéd meg nekem, ezt a nagy szívességet igaz? De nem kell fáradnod én segítek. Te régebben itt élsz ebben a városban ugye? Ha kiismered itt magad, akkor vigyél körbe és mutasd meg a jó helyeket.
*Széttárja a karját, hogy na ugye milyen jó fej vagyok, még ezt is megoldottam helyetted, kérned sem kellett. Végül nem tudja visszaparancsolni a vigyort, az szétterül újra az arcán.*
3463. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-10 21:42:12
Üzenet elküldve: 2015-04-10 21:42:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Morfiusz Rarrkon //
*Ahogy a népséget szemléli a téren akaratlanul is széles vigyorba húzódnak ajkai. Mennyi lehetőség, mennyi ostoba, akik az orrukat fennhordva, tömött erszényükkel az oldalukon lépkednek a városban, mint a túltömött libák. Nem is sejtve, hogy a "vadak" minden mozdulatukat szinte kiéhezetten követik. Lesve az alkalmat, amikor végre megszabadíthatják őket az erszény okozta súlyos tehertől. Hiába veszik magukat körbe megannyi őrrel, hiába emelnek nagy házakat, körbeszigetelve vaskos kerítéssel, hogy vagyonukat óvják, mindig is voltak és mindig is lesznek olyan bátor bolondok, mint Aswea is, kik a megélhetésük rendezését pár arany nem törvényszerű megszerzésével próbálják elintézni.
Hiába tart ma a lány szabadnapot, bizony fejében már megannyi terv született, hogy hogyan használhatná ki az ostoba gazdagok balgaságát és figyelmetlenségét.
Ahogyan most a sajátját is könnyű szerrel kihasználták. Mire észbe kap, már egy alak keveredik mellé. A fejét felkapva pislog rá bárgyún. Ahogy az idegen nem szól, csak vigyorogva bámul vissza rá kissé durcásabb ábrázatot öltve húzza össze a szemeit.*
- Mégis mi a fra...
*Kezdene is bele a megfeddésbe, vagy inkább a háborgásba, de végül a ficsúr megtöri a csendet. Először hitetlenkedve bámul a szemeibe, végül belepirulva kap az ajkaihoz a bajusz után kutatva. A helyzetének felismerése után zavartan felnyögve kapja is le a kezébe gyűrve a vékonyka szőrpamacsot.
Viszont kölyöknek nevezi. Ez azt jelenti, hogy vagy egy modortalan tuskó, aki nem tud tisztelettel viselkedni egy hölgy társaságában, vagy csak a kosz és a bő ing elfedi annyira, hogy ne tűnjön fel nemiségének igazi mivolta.*
- Miből gondolod, hogy rosszban sántikálok? Lehet, hogy csak szívem hölgye után epekedek, mert csak álruhában tudunk az egymáséi lenni. Ez pedig most először történt meg. Általában jobban odafigyelek.
*Sóhajt fel színpadiasan, igyekezve palástolni azt, hogy egyszeriben önti el belülről a méreg és a szégyen, hogy ilyen felelőtlen, így lebukott. Járhatott volna rosszabbul is, de ez még mindig a kisebbik bökkenő.
A kéznyújtásra végül engedékenyebben felel, s kissé ügyetlen, tétova mozdulattal fog is a feléje nyújtottra.*
- Az én nevem As... *Habozik egy pillanatra. Így is elég nehéz helyzet, hogy "fiúként" lányos a külleme, egy lányos névvel már minden igyekezetének vége lenne.* Asro.
*Szusszan fel végül megkönnyebbülten, s büszke mosollyal, magát képzeletben vállon veregetve, ráz is aprót a kézen, amit végül el is enged.*
- Ha én álcázás mestere vagyok, akkor te a fura ficsúr.
*Húzza újból vigyorba az ajkait büszkeségében, hogy milyen frappáns élcelődést talált ki ilyen hirtelenjében.
Mindenesetre annyira most nem bánja, hogy ilyen idegen talált rá. Egy városőrnél mindenképp jobban örül neki, meg amúgy is. Ritkán áll vele szóba bárki olyan, aki nem a koszt látja, hanem valami érdekességet, még akkor is, ha az vicces gúnyát öltött a mai napon.*
*Ahogy a népséget szemléli a téren akaratlanul is széles vigyorba húzódnak ajkai. Mennyi lehetőség, mennyi ostoba, akik az orrukat fennhordva, tömött erszényükkel az oldalukon lépkednek a városban, mint a túltömött libák. Nem is sejtve, hogy a "vadak" minden mozdulatukat szinte kiéhezetten követik. Lesve az alkalmat, amikor végre megszabadíthatják őket az erszény okozta súlyos tehertől. Hiába veszik magukat körbe megannyi őrrel, hiába emelnek nagy házakat, körbeszigetelve vaskos kerítéssel, hogy vagyonukat óvják, mindig is voltak és mindig is lesznek olyan bátor bolondok, mint Aswea is, kik a megélhetésük rendezését pár arany nem törvényszerű megszerzésével próbálják elintézni.
Hiába tart ma a lány szabadnapot, bizony fejében már megannyi terv született, hogy hogyan használhatná ki az ostoba gazdagok balgaságát és figyelmetlenségét.
Ahogyan most a sajátját is könnyű szerrel kihasználták. Mire észbe kap, már egy alak keveredik mellé. A fejét felkapva pislog rá bárgyún. Ahogy az idegen nem szól, csak vigyorogva bámul vissza rá kissé durcásabb ábrázatot öltve húzza össze a szemeit.*
- Mégis mi a fra...
*Kezdene is bele a megfeddésbe, vagy inkább a háborgásba, de végül a ficsúr megtöri a csendet. Először hitetlenkedve bámul a szemeibe, végül belepirulva kap az ajkaihoz a bajusz után kutatva. A helyzetének felismerése után zavartan felnyögve kapja is le a kezébe gyűrve a vékonyka szőrpamacsot.
Viszont kölyöknek nevezi. Ez azt jelenti, hogy vagy egy modortalan tuskó, aki nem tud tisztelettel viselkedni egy hölgy társaságában, vagy csak a kosz és a bő ing elfedi annyira, hogy ne tűnjön fel nemiségének igazi mivolta.*
- Miből gondolod, hogy rosszban sántikálok? Lehet, hogy csak szívem hölgye után epekedek, mert csak álruhában tudunk az egymáséi lenni. Ez pedig most először történt meg. Általában jobban odafigyelek.
*Sóhajt fel színpadiasan, igyekezve palástolni azt, hogy egyszeriben önti el belülről a méreg és a szégyen, hogy ilyen felelőtlen, így lebukott. Járhatott volna rosszabbul is, de ez még mindig a kisebbik bökkenő.
A kéznyújtásra végül engedékenyebben felel, s kissé ügyetlen, tétova mozdulattal fog is a feléje nyújtottra.*
- Az én nevem As... *Habozik egy pillanatra. Így is elég nehéz helyzet, hogy "fiúként" lányos a külleme, egy lányos névvel már minden igyekezetének vége lenne.* Asro.
*Szusszan fel végül megkönnyebbülten, s büszke mosollyal, magát képzeletben vállon veregetve, ráz is aprót a kézen, amit végül el is enged.*
- Ha én álcázás mestere vagyok, akkor te a fura ficsúr.
*Húzza újból vigyorba az ajkait büszkeségében, hogy milyen frappáns élcelődést talált ki ilyen hirtelenjében.
Mindenesetre annyira most nem bánja, hogy ilyen idegen talált rá. Egy városőrnél mindenképp jobban örül neki, meg amúgy is. Ritkán áll vele szóba bárki olyan, aki nem a koszt látja, hanem valami érdekességet, még akkor is, ha az vicces gúnyát öltött a mai napon.*
3462. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-10 20:54:01
Üzenet elküldve: 2015-04-10 20:54:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aswea Endrode//
*Már egy ideje kiszúrt egy gazadag nagydarab kereskedőnek látszó, szakállas férfit. Úgy lifeg a tömött erszény az övén amikor lép, mintha hívná a tolvajt, hogy nosza vedd el. Sajnos nincs egyedül, egy kevésbé bizalomgerjesztő figura talpig fegyverben kíséri, alighanem a testőre. Persze nincs lehetetlen helyzet csak egy jó akcióterv kellene. A fejében éppen elkezd megfogalmazódni egy terv, amikor valahonnan a tudata mélyéről egy megérzés bújik elő. Mintha figyelné valaki. Nyugtalanul néz körül és a szökőkútnál meg is pillantja a szempárt, ami egy ideig őt nézi, de utána másfelé vándorol. A szempár egy kölyökhöz tartozik, legalábbis ránézésre olyan forma. Tekintetével végigméri a vászonnadrágot és bő inget viselő fiút, aki a tömeget pásztázza, mint ő tette az előbb. Valami nagyon zavarja benne, de egy ideig nem jön rá, hogy mi is lehet az. Aztán a szeme megállapodik a lecsúszott álbajuszon és elvigyorodik. Nem tudja ugyan miért ragasztott álbajusz a ficsúr, de mindenképpen érdekes lenne megtudni, főleg mert láthatóan a figyelmét most az őrök kötik le.*
~Vajon miben sántikál? Ezt meg kell néznem közelebbről.~
*Szélesen vigyorogva kászálódik fel a padról és indul el egyenesen felé. Ahogy közelebb ér látja, hogy egész szép arcú fiú, amolyan anyámasszony katonája kinézetű. Lassan mellé lép és nem produkálva semmilyen bemutatkozást leül mellé, majd gúnyosan vigyorogva szemléli. Biztosra veszi, hogy a némasága figyelemfelhívóbb, mintha kiabálna, végül nevetve szólal meg a bajuszra sandítva.*
-Te se vagy az álcázás mestere igaz kölyök? A bajuszod, ha nem vigyázol még tovább vándorol és a füleden köt ki.
*Kérdőn vonja fel a szemöldökét.*
-Minek ez az álbajusz? Csak nem rosszban sántikálsz? Ha igen, akkor jobban kéne vigyáznod a vízzel.
*Fogalma sincs miért, de valahogy szimpatikus neki a kölyök. Talán, azért, mert hajdan neki nem volt éppen senkire támaszkodni, amikor számtalanszor rosszban sántikált. Akkor bezzeg nem volt a közelben egy jószívű járókelő, aki figyelmeztette volna, ha valamit elront meg is lett a következménye. Ennek itt szerencséje van, hogy pont vele akadt össze, bár még magát is meglepi ezzel a szentimentális hozzáállással, de ez van, úgy tűnik öregszik. Elvigyorodik megint és kezet nyújt ennek a zöldfülű a fiúnak.*
-A nevem különben Morf. Benned kit tisztelhetek álcázás mestere?
*Vigyorog megint. Ő az első, akivel szóba áll a városban érezze magát megtisztelve.*
*Már egy ideje kiszúrt egy gazadag nagydarab kereskedőnek látszó, szakállas férfit. Úgy lifeg a tömött erszény az övén amikor lép, mintha hívná a tolvajt, hogy nosza vedd el. Sajnos nincs egyedül, egy kevésbé bizalomgerjesztő figura talpig fegyverben kíséri, alighanem a testőre. Persze nincs lehetetlen helyzet csak egy jó akcióterv kellene. A fejében éppen elkezd megfogalmazódni egy terv, amikor valahonnan a tudata mélyéről egy megérzés bújik elő. Mintha figyelné valaki. Nyugtalanul néz körül és a szökőkútnál meg is pillantja a szempárt, ami egy ideig őt nézi, de utána másfelé vándorol. A szempár egy kölyökhöz tartozik, legalábbis ránézésre olyan forma. Tekintetével végigméri a vászonnadrágot és bő inget viselő fiút, aki a tömeget pásztázza, mint ő tette az előbb. Valami nagyon zavarja benne, de egy ideig nem jön rá, hogy mi is lehet az. Aztán a szeme megállapodik a lecsúszott álbajuszon és elvigyorodik. Nem tudja ugyan miért ragasztott álbajusz a ficsúr, de mindenképpen érdekes lenne megtudni, főleg mert láthatóan a figyelmét most az őrök kötik le.*
~Vajon miben sántikál? Ezt meg kell néznem közelebbről.~
*Szélesen vigyorogva kászálódik fel a padról és indul el egyenesen felé. Ahogy közelebb ér látja, hogy egész szép arcú fiú, amolyan anyámasszony katonája kinézetű. Lassan mellé lép és nem produkálva semmilyen bemutatkozást leül mellé, majd gúnyosan vigyorogva szemléli. Biztosra veszi, hogy a némasága figyelemfelhívóbb, mintha kiabálna, végül nevetve szólal meg a bajuszra sandítva.*
-Te se vagy az álcázás mestere igaz kölyök? A bajuszod, ha nem vigyázol még tovább vándorol és a füleden köt ki.
*Kérdőn vonja fel a szemöldökét.*
-Minek ez az álbajusz? Csak nem rosszban sántikálsz? Ha igen, akkor jobban kéne vigyáznod a vízzel.
*Fogalma sincs miért, de valahogy szimpatikus neki a kölyök. Talán, azért, mert hajdan neki nem volt éppen senkire támaszkodni, amikor számtalanszor rosszban sántikált. Akkor bezzeg nem volt a közelben egy jószívű járókelő, aki figyelmeztette volna, ha valamit elront meg is lett a következménye. Ennek itt szerencséje van, hogy pont vele akadt össze, bár még magát is meglepi ezzel a szentimentális hozzáállással, de ez van, úgy tűnik öregszik. Elvigyorodik megint és kezet nyújt ennek a zöldfülű a fiúnak.*
-A nevem különben Morf. Benned kit tisztelhetek álcázás mestere?
*Vigyorog megint. Ő az első, akivel szóba áll a városban érezze magát megtisztelve.*
3461. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-04-09 22:53:13
Üzenet elküldve: 2015-04-09 22:53:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Morfiusz Rarrkon //
*Ahogy az álom kisurrant szemeiből a legjobbnak azt látta, ha ma végre kicsit megpihen. Szokásához híven kopott vászonnadrágba bújik, kebleit bő inggel fedi el, s vállára is rákanyarítja a fedő köpenyt. Kócos fürtjeit lazán összefogja, majd egy szőrméről lopott darabkát ragaszt orra alá, mintha egy serdülő ifjonc lenne, aki még csak most próbálja megidézni a kibújó szőrszálakat, hogy később kackiás bajusszá serdüljenek. Igen, ma is, mint napjaiban oly gyakran ficsúr gúnyát öltött. Tegnapi napján egy városőrrel sikerült összekakaskodni, így jobbnak látja, ha egy időre, míg a kedélyek kicsit elapadnak nem nagyon leplezi le magát.
Ahogy kilép a napsütésre máris vidámabbá válik. A főtérig meg sem áll. Még, ha nem is áll munkába, szereti nézni a tömeget. Elábrándozni arról ki milyen nemesi életet élhet, mennyire van benne a jómódba, s vajon a lány mennyire lenne benne, ha annak a családnak a sarja lenne. Szép álom, de neki túl nagy merengés. A napi betevőre valót általában megkeresi, de az, hogy teljesen szakíthasson az életmódjával, még ha lehetséges is, bizony a messzi jövőbe veszik.
Most kissé bátrabban halad, hisz komolyabban ki foglalkozna egy kosz alá bújtatott "fiúval". Így a szökőkútig meg sem áll, hogy nagyot kortyintson a friss, hűs vízből. Futólag arcát is átöblíti, arról meg is feledkezve, hogy nem túl tartós bajsza nem egészen ápol jó barátságot a vízzel, így amaz hamar lejjebb is mászik orra alól, igen vicces látványt kölcsönözve bájos arcnak.
Sajnos ez számára még nem tűnt fel, így teljes lelki békében ül a szökőkút szélére, hogy ismét szemügyre vehesse a főtér vendégeit. Sok új jövevény fordul meg itt nap, mint nap, ahogyan úgy néz ki a mai sem képez kivételt. A fejét kissé félrebiccentve hunyorog a padok felé, egy fiatal, ismeretlen arcot fürkészve. A gúnyája nem épp nemesi származásról árulkodik, sőt semmi jele nincs annak, hogy ez a ficsúr valami nagy úr lenne, ami azt jelenti, hogy értéke sem lehet sok. Így, hát Aswea inkább másnak szenteli a figyelmét. Jelen pillanatban a járőröző őrök kötik le. Hiába az álca, a megbújás a gyomra kissé így is összeszorul, ha egy-egy fegyveres jobban a közelébe férkőzik.*
*Ahogy az álom kisurrant szemeiből a legjobbnak azt látta, ha ma végre kicsit megpihen. Szokásához híven kopott vászonnadrágba bújik, kebleit bő inggel fedi el, s vállára is rákanyarítja a fedő köpenyt. Kócos fürtjeit lazán összefogja, majd egy szőrméről lopott darabkát ragaszt orra alá, mintha egy serdülő ifjonc lenne, aki még csak most próbálja megidézni a kibújó szőrszálakat, hogy később kackiás bajusszá serdüljenek. Igen, ma is, mint napjaiban oly gyakran ficsúr gúnyát öltött. Tegnapi napján egy városőrrel sikerült összekakaskodni, így jobbnak látja, ha egy időre, míg a kedélyek kicsit elapadnak nem nagyon leplezi le magát.
Ahogy kilép a napsütésre máris vidámabbá válik. A főtérig meg sem áll. Még, ha nem is áll munkába, szereti nézni a tömeget. Elábrándozni arról ki milyen nemesi életet élhet, mennyire van benne a jómódba, s vajon a lány mennyire lenne benne, ha annak a családnak a sarja lenne. Szép álom, de neki túl nagy merengés. A napi betevőre valót általában megkeresi, de az, hogy teljesen szakíthasson az életmódjával, még ha lehetséges is, bizony a messzi jövőbe veszik.
Most kissé bátrabban halad, hisz komolyabban ki foglalkozna egy kosz alá bújtatott "fiúval". Így a szökőkútig meg sem áll, hogy nagyot kortyintson a friss, hűs vízből. Futólag arcát is átöblíti, arról meg is feledkezve, hogy nem túl tartós bajsza nem egészen ápol jó barátságot a vízzel, így amaz hamar lejjebb is mászik orra alól, igen vicces látványt kölcsönözve bájos arcnak.
Sajnos ez számára még nem tűnt fel, így teljes lelki békében ül a szökőkút szélére, hogy ismét szemügyre vehesse a főtér vendégeit. Sok új jövevény fordul meg itt nap, mint nap, ahogyan úgy néz ki a mai sem képez kivételt. A fejét kissé félrebiccentve hunyorog a padok felé, egy fiatal, ismeretlen arcot fürkészve. A gúnyája nem épp nemesi származásról árulkodik, sőt semmi jele nincs annak, hogy ez a ficsúr valami nagy úr lenne, ami azt jelenti, hogy értéke sem lehet sok. Így, hát Aswea inkább másnak szenteli a figyelmét. Jelen pillanatban a járőröző őrök kötik le. Hiába az álca, a megbújás a gyomra kissé így is összeszorul, ha egy-egy fegyveres jobban a közelébe férkőzik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773