//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Nyílt- Zagurraz sátor//
*A bemutatkozásra felhúzza a vékony szemöldökét, de mosolya tompítja a dolog élét.*
-Hát az én nevem ebbe háromszor beleférne.
*Kuncog az orra alatt a zagyvaságon, majd óvatosan meglengeti a véleménye szerint feleslegesen nehéz baltát maga mellett. Mikor az ork úgy fest csevegést kezdeményez, a kopasz oda kapja a tekintetét és figyeli a mondandóját, viszont a röhejes koholmányokra nevetésben tör ki.*
-Hogy micsoda?
*Kérdez vissza teljesen céltalanul.*
-Dehogy is. Semmi ilyesmiről nincs szó.
*Vágja rá azonnal, de a rejtélyes szoba hirtelen az eszébe ötlik, ahonnan Eralil a teljes rendet kitiltotta. Jó eséllyel csak a saját magánszféráját akarja védeni a rend feje, s vagyonát, de akár még démonidéző kör is lehet a lakórészében. Erre viszont csak gondolatban tér ki a szerzetes, és folytatja a határozott választ.*
-Csak a klasszikus mágiával foglalkozunk tűz-víz-nap s a többi. Talán leginkább egy iskolához tudom hasonlítani.
*Ekkor kidugja a fejét egy kölökforma ork a fegyverek mögül, hogy egy kevéssé félelmetes vicsorral... szóljon rá a szerzetesre? Nem szégyellős vakarcs, már csüng is a bizonytalanul rögzített ruhán, ami ha lehullana a kopaszról bizony sok mindenre fény derülne, ezért maga is megragadja az anyag szegélyét és az ellenkező irányba - felfelé - húzza.*
-Jól van koma, visszarakom.
*Mosolyog az öt éves pulyára, akit a kopasz nézne vagy tizenkettőnek, mivel nem ismeri az orkot átfogóan, vagy úgy általában. A fegyvert amit eddig szorongatott visszaemeli az asztalra, hozzávetőlegesen milliméter pontosan oda igazítva, ahonnan elvette azt. Rákacsint a kicsire majd visszafordul Hagrar felé.*
-Hát nem sok jó hírem van. Úgy vettem észre, hogy itt a városban kicsit előítéletesek.
*Néz körbe maga körül, utalva ezzel arra, hogy a fehérnép nagy ívben kerüli az orkok bemutatóját. Ő maga egészen nyitott, fenntartásai csak a tolvajokkal és bérgyilkosokkal szemben vannak, a harcosokat mindig is tisztelte, legyen az ember, törp vagy ork.*
-De szerintem a rendemmel nincs ilyen probléma.
*Bato úgy veszi észre, hogy egy meglehetősen intelligens orkkal áll szemben - mondjuk a kisebbik kárpótolja is ezért, de csak a maga mókás módján. Tenyerébe is veszi a kopasz buksit, s nevetve hüvelykujjával kicsit elmaszatolja a homlokán a festést.*
-Mondjuk háborúról lévén szó - hát nem tudom.
*Bizonytalanodik el a kopasz, Eralilt nem úgy ismeri, mint aki egyik-másik oldalra állna egy esetleges konfliktusban. Kivéve persze ha határozottan elnyomó az egyik fél. De Bato szava ebben nem mérvadó, csak a klán feje hozhat meg ilyen döntést.*
-Inkább a tanulást tartjuk szem előtt.
*Adja a diplomatikus választ. Mire is lehetne szüksége egy ork klánnak? Vagy harcosokra, vagy tanítókra, másra nagyon nem tud gondolni a szerzetes, de várja, hátha rácáfol a vezér.*