Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 267 (5321. - 5340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5340. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:43:39
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:43:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lilykra Ágfeldra, Maeril Laeril//
*Bessys órák óta sétál, már azt sem tudja hol van, mikor hirtelen ismerősé válik számára a hely. Járt már itt. Ez Artheinor főtere. Ahogy egyre jobban közeledik a főtér fele, azt látja hogy az emberek már vonulnak vissza. Esteledik és az idő is hűvösre jár. Meglát egy nőt a padon ülni. Majd társára pillant. *
-Megkérdezem hátha tudja hol van egy fogadó, vagy olyan hely ahol aludhatunk.
*A lány egyre jobban közeledik a nőhöz majd megáll előtte amikor oda ér. *
-Jó estét! Nem tudja véletlenül, hogy van-e a közelben itt egy fogadó?
*Bessys órák óta sétál, már azt sem tudja hol van, mikor hirtelen ismerősé válik számára a hely. Járt már itt. Ez Artheinor főtere. Ahogy egyre jobban közeledik a főtér fele, azt látja hogy az emberek már vonulnak vissza. Esteledik és az idő is hűvösre jár. Meglát egy nőt a padon ülni. Majd társára pillant. *
-Megkérdezem hátha tudja hol van egy fogadó, vagy olyan hely ahol aludhatunk.
*A lány egyre jobban közeledik a nőhöz majd megáll előtte amikor oda ér. *
-Jó estét! Nem tudja véletlenül, hogy van-e a közelben itt egy fogadó?
5339. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:14:02
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:14:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Bessys Mcerry, Maeril Laeril, //
*Végre megérkezett! Igaz, hogy alig lát már a portól és a ruhája is teljesen beszürkült, de akkor és ott az ilyesmi teljesen hidegen hagyja.
Úgy dönt a szálláskeresést inkább későbbre hagyja és inkább lerogy a legközelebbi padra. Onnan már alaposabban szemügyre veheti hova is került. Az eddig látottak közül a városfal hiánya a legszembetűnöbb.* ~Lehet, hogy mágiával védik a helyet.~ *Morfondírozik magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.23 18:55:20, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Végre megérkezett! Igaz, hogy alig lát már a portól és a ruhája is teljesen beszürkült, de akkor és ott az ilyesmi teljesen hidegen hagyja.
Úgy dönt a szálláskeresést inkább későbbre hagyja és inkább lerogy a legközelebbi padra. Onnan már alaposabban szemügyre veheti hova is került. Az eddig látottak közül a városfal hiánya a legszembetűnöbb.* ~Lehet, hogy mágiával védik a helyet.~ *Morfondírozik magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.23 18:55:20, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
5338. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 13:05:22
Üzenet elküldve: 2016-08-22 13:05:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Akármilyen szándékkal is tegyék, de a csapatukat éppen terelik valahová. És akit terelnek, az nem irányít, nem kezdeményez, tehát hátrányban van. Vagy pedig tényleg csak egy maroknyi idióta követ egy elkóborolt csikót. Egyik lehetőség sem tetszik Rowonnak, talán éppen ezért nincs kedve együtt viccelődni társaival. Amint nyilvánvalóvá válik hogy a hátasuk a városon kívülre tart, felmerül a fényforrás kérdése, amit nem hoztak magukkal. Talán azért nem, mert egy városon belüli találkozóra mentek eredetileg. De Ryrin jó vezetőhöz méltón máris intézkedik.*
-Rendben.
*Rowon csak ennyit mond, mikor megkapja az utasításokat. Miután Raeyan elindult a lovag után, ő is kivár míg a lány eltávolodik néhány métert, majd utána indul*
//A levél//
*Akármilyen szándékkal is tegyék, de a csapatukat éppen terelik valahová. És akit terelnek, az nem irányít, nem kezdeményez, tehát hátrányban van. Vagy pedig tényleg csak egy maroknyi idióta követ egy elkóborolt csikót. Egyik lehetőség sem tetszik Rowonnak, talán éppen ezért nincs kedve együtt viccelődni társaival. Amint nyilvánvalóvá válik hogy a hátasuk a városon kívülre tart, felmerül a fényforrás kérdése, amit nem hoztak magukkal. Talán azért nem, mert egy városon belüli találkozóra mentek eredetileg. De Ryrin jó vezetőhöz méltón máris intézkedik.*
-Rendben.
*Rowon csak ennyit mond, mikor megkapja az utasításokat. Miután Raeyan elindult a lovag után, ő is kivár míg a lány eltávolodik néhány métert, majd utána indul*
5337. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 09:22:23
Üzenet elküldve: 2016-08-22 09:22:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Talán tíz perc telhetett el azóta, hogy elhagyta a főteret. Most már nem a saját lábával teszi meg az utat; az az átkozott páncél elveszi a kedvét az egészséges sport gyakorlásától! Inkább Gesztenyén, friss, pihent és szívós lován ülve üget vissza Bentrasshoz, újult erővel szemlélve őt és a többieket, mintha ebben a tíz furcsa percben bármi érdekes, netán eseménydús dolog történt volna.*
- Indulhatunk. Bár - *eszébe jut valami* - az istálló falait rengeteg fáklya díszíti. Nem akarok tolvajként viselkedni, de talán azokat is használhatnánk kölcsönbe, nem? Természetesen ki is fizetjük....Nem, bocsánat, felejtsd el. Nekik is épp olyan szükségük van rájuk, mint nekünk. Menjünk. - *Ezután a meglehetősen "egyoldalú" szóváltás után már valóban el akarna indulni. Kényelmetlenül érzi magát, hogy így habozott egy igazi lovag előtt.*
//A levél//
*Talán tíz perc telhetett el azóta, hogy elhagyta a főteret. Most már nem a saját lábával teszi meg az utat; az az átkozott páncél elveszi a kedvét az egészséges sport gyakorlásától! Inkább Gesztenyén, friss, pihent és szívós lován ülve üget vissza Bentrasshoz, újult erővel szemlélve őt és a többieket, mintha ebben a tíz furcsa percben bármi érdekes, netán eseménydús dolog történt volna.*
- Indulhatunk. Bár - *eszébe jut valami* - az istálló falait rengeteg fáklya díszíti. Nem akarok tolvajként viselkedni, de talán azokat is használhatnánk kölcsönbe, nem? Természetesen ki is fizetjük....Nem, bocsánat, felejtsd el. Nekik is épp olyan szükségük van rájuk, mint nekünk. Menjünk. - *Ezután a meglehetősen "egyoldalú" szóváltás után már valóban el akarna indulni. Kényelmetlenül érzi magát, hogy így habozott egy igazi lovag előtt.*
5336. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:46:38
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:46:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*A kérésnek is betudható kérdésre őszinte meglepettséggel ütközik meg a lány tekintetével. Mintha még valami valami rejtett sértettség is lakoznak a szürkék mögött. Persze nem teheti felelőssé Sejut, hiszen éppen csak, hogy most találkoztak, honnan is tudhatná a vörösről, hogy mi az, amivel szívesen elmulatja az időt?*
- Persze. *Mintha ennél mi sem lenne egyszerűbb. Kijelentése határozott és talán ebből már az ébenhajú is érezheti, nem kell kétszer kérni. Fordul is sarkán, hogy az immár szakadt, koszos és süteményhabtól díszelgő báli ruhájában, ujjait ropogtatással bemelegítve, megfoszthassa életétől a szerencsétlen részeg fickót a sikátorban. Hogy ezúttal a csontjós kezei fogják le őt, s nem fordítva az viszont megállítja a menetben.*
- Ó. *Húzza félre a száját lemondóan.
Seju körül egyre több az olyan jelenség, amelyeknek már csak hallatán is a hideg rázza a vöröskét, kíváncsisága azonban felülkerekedik ezen.*
- Ott voltál az ostromban? *Kerekednek el a szemei.* De mi, mit mondott az a hang? *Nem ereszti a másik tekintetét, aki mintha lassan kezdene feltárulkozni és megnyílni előtte. Valami ilyesmi érzés lehet azok számára is, akik őt akarják megfejteni, s most már érti azt is, miért nem eresztik el, amikor ő láthatóan nem akar magáról beszélni. Azért, mert ettől válik izgalmassá.*
- Mit mondtam? *Még így józanon sem emlékszik saját hirtelenjében kimondott szavaira, de a lány segítségével hamar felidézi és ettől hangos kacagásban törni.*
- Ja, hogy azt. *Egy könnycsepp csordul ki a szemeiből, hüvelykujjával törli le.* Nem kell emiatt aggódnod, bármennyire is rendben vagy nőként, ha nem vagy férfi, nem tudnám magam rávenni, hogy bármit is tegyek veled. Még részegen sem. Hidd el, már volt rá próbálkozás. *Zavartan kacarászik.*
- Azt csak arra mondtam, hogy kissé feltűnő jelenség voltunk, ahogy hurcoltalak át téged láthatóan tudattalan állapotban a főtéren át. Ismerek olyan nőt, aki visszaélt volna egy ilyen helyzettel, de mint mondtam, én száz százalékig ártatlan vagyok. *Műmosoly és szempilla rebegtetés.*
- Láttad te már a tengert? *Ócska próbálkozás, és nem is teljesen tématerelés kapcsán hozzá fel, de valamiért úgy gondolja, a végtelen vizeknek már csak a gondolata is nyugtatólag hathat, hiszen rá is úgy szokott.*
// Vörös és Fekete //
*A kérésnek is betudható kérdésre őszinte meglepettséggel ütközik meg a lány tekintetével. Mintha még valami valami rejtett sértettség is lakoznak a szürkék mögött. Persze nem teheti felelőssé Sejut, hiszen éppen csak, hogy most találkoztak, honnan is tudhatná a vörösről, hogy mi az, amivel szívesen elmulatja az időt?*
- Persze. *Mintha ennél mi sem lenne egyszerűbb. Kijelentése határozott és talán ebből már az ébenhajú is érezheti, nem kell kétszer kérni. Fordul is sarkán, hogy az immár szakadt, koszos és süteményhabtól díszelgő báli ruhájában, ujjait ropogtatással bemelegítve, megfoszthassa életétől a szerencsétlen részeg fickót a sikátorban. Hogy ezúttal a csontjós kezei fogják le őt, s nem fordítva az viszont megállítja a menetben.*
- Ó. *Húzza félre a száját lemondóan.
Seju körül egyre több az olyan jelenség, amelyeknek már csak hallatán is a hideg rázza a vöröskét, kíváncsisága azonban felülkerekedik ezen.*
- Ott voltál az ostromban? *Kerekednek el a szemei.* De mi, mit mondott az a hang? *Nem ereszti a másik tekintetét, aki mintha lassan kezdene feltárulkozni és megnyílni előtte. Valami ilyesmi érzés lehet azok számára is, akik őt akarják megfejteni, s most már érti azt is, miért nem eresztik el, amikor ő láthatóan nem akar magáról beszélni. Azért, mert ettől válik izgalmassá.*
- Mit mondtam? *Még így józanon sem emlékszik saját hirtelenjében kimondott szavaira, de a lány segítségével hamar felidézi és ettől hangos kacagásban törni.*
- Ja, hogy azt. *Egy könnycsepp csordul ki a szemeiből, hüvelykujjával törli le.* Nem kell emiatt aggódnod, bármennyire is rendben vagy nőként, ha nem vagy férfi, nem tudnám magam rávenni, hogy bármit is tegyek veled. Még részegen sem. Hidd el, már volt rá próbálkozás. *Zavartan kacarászik.*
- Azt csak arra mondtam, hogy kissé feltűnő jelenség voltunk, ahogy hurcoltalak át téged láthatóan tudattalan állapotban a főtéren át. Ismerek olyan nőt, aki visszaélt volna egy ilyen helyzettel, de mint mondtam, én száz százalékig ártatlan vagyok. *Műmosoly és szempilla rebegtetés.*
- Láttad te már a tengert? *Ócska próbálkozás, és nem is teljesen tématerelés kapcsán hozzá fel, de valamiért úgy gondolja, a végtelen vizeknek már csak a gondolata is nyugtatólag hathat, hiszen rá is úgy szokott.*
5335. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:16:08
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:16:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Ha Rowon célja valóban a többiek poénos megjegyzéseinek elhessegetése lett volna akkor Ryrin erre alaposan rácáfol. Egyre inkább telepszik rá a sötét éjszaka a kis csapatra, is minél több idő telik el Naruhil megjelenéséig annál nyugtalanabbak lesznek. Nem a félelemtől sokkal inkább attól, hogy átverték e őket avagy sem. Egy Naruhil kaliberű és beosztású fickónak pedig nem szabad késnie! Ez azonnal megbélyegezné sok helyen.*
-Az éjszaka sok mindenre jó hölgyem. *pillant a társaság egyetlen női tagja felé.* -De az biztos, hogy valamit rejtegetni kell a szemek elől. Valami bűzlik itt én mondom.
*És nem a lovak bélsárára gondol.*
-Rendben Ryrin... már persze ha valaki éjnek idején kinyitja nekünk manapság az ajtót.
*Sunuko úgy tűnik kénytelen még egy utat tenni vissza az istállóba, hogy elhozza saját hátasát. Mikor visszatér Bentrass odaszól neki.*
-Mehetünk?
*Egyébként elég ostobák, hogy elindultak a főhadiszállásról fáklyák nélkül mikor már sötétedett! Vagy legalább a szegényeknél szerezhettek volna párat, azok pár csillogó arany fejében elővarázsolták volna a fáklyákat még a pokol legmélyebb bugyrából is.*
//A levél//
*Ha Rowon célja valóban a többiek poénos megjegyzéseinek elhessegetése lett volna akkor Ryrin erre alaposan rácáfol. Egyre inkább telepszik rá a sötét éjszaka a kis csapatra, is minél több idő telik el Naruhil megjelenéséig annál nyugtalanabbak lesznek. Nem a félelemtől sokkal inkább attól, hogy átverték e őket avagy sem. Egy Naruhil kaliberű és beosztású fickónak pedig nem szabad késnie! Ez azonnal megbélyegezné sok helyen.*
-Az éjszaka sok mindenre jó hölgyem. *pillant a társaság egyetlen női tagja felé.* -De az biztos, hogy valamit rejtegetni kell a szemek elől. Valami bűzlik itt én mondom.
*És nem a lovak bélsárára gondol.*
-Rendben Ryrin... már persze ha valaki éjnek idején kinyitja nekünk manapság az ajtót.
*Sunuko úgy tűnik kénytelen még egy utat tenni vissza az istállóba, hogy elhozza saját hátasát. Mikor visszatér Bentrass odaszól neki.*
-Mehetünk?
*Egyébként elég ostobák, hogy elindultak a főhadiszállásról fáklyák nélkül mikor már sötétedett! Vagy legalább a szegényeknél szerezhettek volna párat, azok pár csillogó arany fejében elővarázsolták volna a fáklyákat még a pokol legmélyebb bugyrából is.*
5334. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 00:51:36
Üzenet elküldve: 2016-08-22 00:51:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A pokoli fájdalom hamar elmúlik, ahogy a düh, és a harc mámorosító izgalma kavarog benne. Észre sem veszi a mindig oly gyűlölt népség forgatagát, mint ahogy azt szokta. Csak a valódi vérontáson jár az esze. És csak tovább hergeli magát.*
~És ezek? Ezek a csodálatos lények mint mi? Mi halunk korábban, mint más döglődő húsgolyók? Ez a fajtárs kitéphette volna puszta kézzel a szívemet. A düh, és harc rendíthetetlen totemoszlopai!~
*Lelkendezik magában, és egyre vérszomjasabb. Nem veszíti el a fejét, bár jár valami benne.*
~Talán ha felfalnék egyet kettőt, mint a macskát a legutóbb. Az ő hosszú életük is szolgálhatna. Mihaszna életük.~
*Arra jut, hogy itt csak körbe se néz. Nem az ő műfaja, hogy főtéri lelketlen senkiházikat marcangoljon. Tovahalad az erdőbe.*
~És ezek? Ezek a csodálatos lények mint mi? Mi halunk korábban, mint más döglődő húsgolyók? Ez a fajtárs kitéphette volna puszta kézzel a szívemet. A düh, és harc rendíthetetlen totemoszlopai!~
*Lelkendezik magában, és egyre vérszomjasabb. Nem veszíti el a fejét, bár jár valami benne.*
~Talán ha felfalnék egyet kettőt, mint a macskát a legutóbb. Az ő hosszú életük is szolgálhatna. Mihaszna életük.~
*Arra jut, hogy itt csak körbe se néz. Nem az ő műfaja, hogy főtéri lelketlen senkiházikat marcangoljon. Tovahalad az erdőbe.*
5333. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 23:17:41
Üzenet elküldve: 2016-08-21 23:17:41
ÚJ
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Végül sikerül átvágnia a városon, az erdőből a holdudvarra lép ki, megkerüli a pegazus büszke épületét, és ahogy megérkezett úgy el is tűnik a főtér túloldalán. Nincs pénze, amiből vásárolhatna, és nincs semmije, amit eladhatna. Vadászni ugyan vadászott, de azt meg is ette. Hősi feladatokat meg nem kíván elvállalni, mert ahhoz bizony még piszkosul gyenge. Talán ha lenne mit felmutatnia másokkal szemben a díszes kardon és a még díszesebb öltözéken kívül. Mindenesetre ő nem siet sehova. Most pár hétre hónapra talán még meghúzhatja magát az erdőben, aztán ha lecsendesedtek a dolgok esetleg visszajön és szerez magának valami kisebb nagyobb melót, de az is lehet, hogy ha egyszer beeszi magát az erdőbe, akkor évekig nem is jön ki onnan. Ezt így előre szinte lehetetlen megjósolni. Egy hosszú életű és szabad nép tagja és nem szorul rá, hogy komoly terveket gyártson a saját jövőjére nézve. Addig, nem amíg az erdő hajlandó őt ragaszkodó szülő módjára eltartani.*
5332. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 22:13:11
Üzenet elküldve: 2016-08-21 22:13:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ahol most a Halál arat...//
- Akkor most egy mély sóhaj. Innentől már gyerekjáték lesz. *Megigazítja a vállán átvetett zsákot, kellő óvatossággal ahhoz, hogy ne törje rögtön apró darabokra a belesuvasztott üvegeket.
Feltűnik neki, hogy a Másik mindvégig szótlan marad és nem fűz megjegyzést az átlátszóan naiv és hétköznapias önnyugtatásához.*
- Mi van, már szóba se állsz velünk? Nekem így is megfelel, egyébként szeretsz úgy fogalmazni, mint szélütött idióta. *Gondolatban vállat is von, nem lesz ötletek híján akkor sem, ha a nem kívánt társaság lakat alatt tartja a száját egész végig.
Maga előtt látván a borászatok dűlőit, nem arra gondol, hogy belé fog szakadni a háta és a lába, hanem hogy ezt a dombot még így is mennyivel szívesebben hódítja meg, mint azt a számos másikat, amit így vagy úgy, de élte során eddig a háta mögé utasított már.*
- Akkor most egy mély sóhaj. Innentől már gyerekjáték lesz. *Megigazítja a vállán átvetett zsákot, kellő óvatossággal ahhoz, hogy ne törje rögtön apró darabokra a belesuvasztott üvegeket.
Feltűnik neki, hogy a Másik mindvégig szótlan marad és nem fűz megjegyzést az átlátszóan naiv és hétköznapias önnyugtatásához.*
- Mi van, már szóba se állsz velünk? Nekem így is megfelel, egyébként szeretsz úgy fogalmazni, mint szélütött idióta. *Gondolatban vállat is von, nem lesz ötletek híján akkor sem, ha a nem kívánt társaság lakat alatt tartja a száját egész végig.
Maga előtt látván a borászatok dűlőit, nem arra gondol, hogy belé fog szakadni a háta és a lába, hanem hogy ezt a dombot még így is mennyivel szívesebben hódítja meg, mint azt a számos másikat, amit így vagy úgy, de élte során eddig a háta mögé utasított már.*
5331. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 15:39:48
Üzenet elküldve: 2016-08-21 15:39:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
~Ssss...~ *Határozott és mégis gyengéd, ősi ige. A lélek mélyén szólít meg valamit, az a valami pedig engedelmeskedik e delejes hangocskának. Ez és a víz hűvöse az arcán valamelyest megnyugtatja.
Sajnos a rőt teremtés szavaiból nem tud sok mindent kihámozni, de ahhoz eleget, hogy valamiféle aggodalom éledjen benne. Tekintete jellegzetes mozgása elárulja, hogy egy kissé elmerül a gondolataiban, mintha a tér egy megfoghatatlan síkján felütött naplót olvasna.
Csak a különös felajánlás rántja vissza a vöröshöz. Pillantása a szürke íriszekre fordul, elidőzik rajtuk.*
- Megtennéd? *kérdi, de inkább kéri csendesen, méghozzá egy olyasfajta sejtelmes hangszínen, ami nagyon is illik a jósokhoz. A fekete szemek ismét mintha lélekig tekintenének.
Bárhogy is reagál Dyntina, tettekig biztos nem engedi a Csontvető. De tudni akarta, mi van a szavak mögött. Ez a vörös kétség kívül különc szerzet és talán valahol épp annyira flúgos, mint Kaiyko.
Mindenesetre, ha a másik az ajánlat beteljesítése felé indulna, Kaiyko akár még odáig is elmegy, hogy ráfogjon Dyntina kezére, hogy megállítsa. Fejével néma nemet int, aztán csak sóhajt.*
- Nem hiszem, hogy köze lett volna hozzá.
*Rövid hallgatásba burkolózik, de mielőtt kínossá nyúlna a csend, újra megszólal.*
- Ott voltam a Karavánpihenőben, amikor az ostrom elkezdődött. A Szentélyben megszólított valami. Szólt rajtam keresztül *javítja ki magát.* - De ez most más volt. Nem emlékszem, mit mondtam.
*Ismét felpillant a vörösre. Tanácstalanul vonja meg a vállát.*
- Lehet, hogy fontos. Lehet, hogy nem.
*Annyiból nem tudja megmondani, amennyit Dyntina vissza tudott idézni. Így is pont elég zavaros az egész.*
- Miért mondtad azt? Azt, hogy meg akarsz... tudod *kérdi mindenféle átkötés nélkül. Bár a sikátorból kivezető útról elég homályosak az emlékei, a lány hangjára határozottan emlékszik. Utóbb azt is sejti, hogy riadalmát épp darabossá esett érzékelése okozhatta. A hallottakat viszont nem igazán tudja hová tenni. Épp ezért a hangja is elég bizonytalan. Talán az egész csak pont olyan kusza vízió volt, mint a többi.*
Sajnos a rőt teremtés szavaiból nem tud sok mindent kihámozni, de ahhoz eleget, hogy valamiféle aggodalom éledjen benne. Tekintete jellegzetes mozgása elárulja, hogy egy kissé elmerül a gondolataiban, mintha a tér egy megfoghatatlan síkján felütött naplót olvasna.
Csak a különös felajánlás rántja vissza a vöröshöz. Pillantása a szürke íriszekre fordul, elidőzik rajtuk.*
- Megtennéd? *kérdi, de inkább kéri csendesen, méghozzá egy olyasfajta sejtelmes hangszínen, ami nagyon is illik a jósokhoz. A fekete szemek ismét mintha lélekig tekintenének.
Bárhogy is reagál Dyntina, tettekig biztos nem engedi a Csontvető. De tudni akarta, mi van a szavak mögött. Ez a vörös kétség kívül különc szerzet és talán valahol épp annyira flúgos, mint Kaiyko.
Mindenesetre, ha a másik az ajánlat beteljesítése felé indulna, Kaiyko akár még odáig is elmegy, hogy ráfogjon Dyntina kezére, hogy megállítsa. Fejével néma nemet int, aztán csak sóhajt.*
- Nem hiszem, hogy köze lett volna hozzá.
*Rövid hallgatásba burkolózik, de mielőtt kínossá nyúlna a csend, újra megszólal.*
- Ott voltam a Karavánpihenőben, amikor az ostrom elkezdődött. A Szentélyben megszólított valami. Szólt rajtam keresztül *javítja ki magát.* - De ez most más volt. Nem emlékszem, mit mondtam.
*Ismét felpillant a vörösre. Tanácstalanul vonja meg a vállát.*
- Lehet, hogy fontos. Lehet, hogy nem.
*Annyiból nem tudja megmondani, amennyit Dyntina vissza tudott idézni. Így is pont elég zavaros az egész.*
- Miért mondtad azt? Azt, hogy meg akarsz... tudod *kérdi mindenféle átkötés nélkül. Bár a sikátorból kivezető útról elég homályosak az emlékei, a lány hangjára határozottan emlékszik. Utóbb azt is sejti, hogy riadalmát épp darabossá esett érzékelése okozhatta. A hallottakat viszont nem igazán tudja hová tenni. Épp ezért a hangja is elég bizonytalan. Talán az egész csak pont olyan kusza vízió volt, mint a többi.*
5330. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 08:34:17
Üzenet elküldve: 2016-08-21 08:34:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Érzi, ahogy Seju teste megfeszül a fogása alatt, próbál kiszabadulni a vörös tartásából, aki talán a lehető legrosszabb verziót választja és egész egyszerűen nem engedi el, minden ellenkezés ellenére sem. Hosszú és kalandos élete során találkozott már eszét vesztett, őrültnek titulált emberekkel, olyanokkal akiket a sötétség uralt, olyanokkal, akik gyermeki szinten vergődtek egy felnőtt testben, de tudja, érzi, a hollóhajú nem ilyen. Eddig nem ilyen volt. Persze, meg vannak neki is a maga paranoiás gondjai, csak úgy mint a kalóznak is, emiatt van még mindig mellette. De most valami más történt a csontjóssal, és esze ágában sincs hagyni futni.*
- sss... *Mintha ez bármikor is nyugtatólag hatna a riadt elmére. Valami csendes helyre akar menni, kikerülni az őket bámulókat, miután a figyelmet semmiképp sem szeretné most magára vonni. Főleg nem a városőrökét.
Csak akkor enyhül a szorítás a lányon, amikor ismét értelmes mondat hangzik el tőle.*
- Hát öhm, hogy is mondjam... *Engedi el őt, és zavartan nyúl a tarkójához*
~Egyszer csak bekattantál? Nem, ez nem jó, Olyan, mintha hülyének néznem.~
- Azt hiszem megszállt téged valami. *Adja elő őszinte véleményét, miután másra nem tud gondolni.* De semmi gond, kedvelem a fura népeket. *Na persze, valahol a hideg rázza a gondolattól, hogy itt repked körülötte egy szellem, de ennek igyekszik nem adni látható jelét.*
- Hát mondtál valamit a vérző szélről, meg hogy valami görbül. Ja és azt hiszem tajtékzott is valaki. *Nehezen tudná visszaadni a számára értelmetlennek tűnő egymás melletti szópárosokat.*
- Mintha megittál volna egy üveg rumot, ahhoz tudnám hasonlítani. *Megáll a szökőkút mellett, amíg a lány felfrissíti az arcát és a körme alatti piszkot kezdi piszkálgatni. Hát igen, származása ellenére nem túl igényes.*
- Ott volt az a kellemes külsejű fiatalember a sikátorban. Gondolod, hogy ő szórt rád valami átkot? *Suttogja közben.* Ha szeretnéd visszamegyek és végzek vele. Kardom ugyan nincs, de tudok egy technikát, amivel igen hamar ki lehet valakiből szorítani a levegőt. *Kedélyes mosollyal ajánlja fel szolgálatait egy gyanakvó személynek, ez rógtón eszébé is ötlik, így javít valamelyest, bár nem túl hihető módon.* Ööö, na nem mintha gyakran csinálnam ezt. Hehe.
// Vörös és Fekete //
*Érzi, ahogy Seju teste megfeszül a fogása alatt, próbál kiszabadulni a vörös tartásából, aki talán a lehető legrosszabb verziót választja és egész egyszerűen nem engedi el, minden ellenkezés ellenére sem. Hosszú és kalandos élete során találkozott már eszét vesztett, őrültnek titulált emberekkel, olyanokkal akiket a sötétség uralt, olyanokkal, akik gyermeki szinten vergődtek egy felnőtt testben, de tudja, érzi, a hollóhajú nem ilyen. Eddig nem ilyen volt. Persze, meg vannak neki is a maga paranoiás gondjai, csak úgy mint a kalóznak is, emiatt van még mindig mellette. De most valami más történt a csontjóssal, és esze ágában sincs hagyni futni.*
- sss... *Mintha ez bármikor is nyugtatólag hatna a riadt elmére. Valami csendes helyre akar menni, kikerülni az őket bámulókat, miután a figyelmet semmiképp sem szeretné most magára vonni. Főleg nem a városőrökét.
Csak akkor enyhül a szorítás a lányon, amikor ismét értelmes mondat hangzik el tőle.*
- Hát öhm, hogy is mondjam... *Engedi el őt, és zavartan nyúl a tarkójához*
~Egyszer csak bekattantál? Nem, ez nem jó, Olyan, mintha hülyének néznem.~
- Azt hiszem megszállt téged valami. *Adja elő őszinte véleményét, miután másra nem tud gondolni.* De semmi gond, kedvelem a fura népeket. *Na persze, valahol a hideg rázza a gondolattól, hogy itt repked körülötte egy szellem, de ennek igyekszik nem adni látható jelét.*
- Hát mondtál valamit a vérző szélről, meg hogy valami görbül. Ja és azt hiszem tajtékzott is valaki. *Nehezen tudná visszaadni a számára értelmetlennek tűnő egymás melletti szópárosokat.*
- Mintha megittál volna egy üveg rumot, ahhoz tudnám hasonlítani. *Megáll a szökőkút mellett, amíg a lány felfrissíti az arcát és a körme alatti piszkot kezdi piszkálgatni. Hát igen, származása ellenére nem túl igényes.*
- Ott volt az a kellemes külsejű fiatalember a sikátorban. Gondolod, hogy ő szórt rád valami átkot? *Suttogja közben.* Ha szeretnéd visszamegyek és végzek vele. Kardom ugyan nincs, de tudok egy technikát, amivel igen hamar ki lehet valakiből szorítani a levegőt. *Kedélyes mosollyal ajánlja fel szolgálatait egy gyanakvó személynek, ez rógtón eszébé is ötlik, így javít valamelyest, bár nem túl hihető módon.* Ööö, na nem mintha gyakran csinálnam ezt. Hehe.
5329. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 20:54:18
Üzenet elküldve: 2016-08-20 20:54:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Botorkálás//
*Egy éjszakát töltött a városban, de máris mintha kiütései lennének tőle. Gyerekkorától fogva a városokba vágyott a családi birtok helyett, s, most, hogy itt van egyben, rosszul van tőle. Nem bírja, hogy a végeláthatatlan tengerhez szokott szemeinek útjába ezúttal épületek, kerítések és megannyi különböző nép kerül. Fülét sem a parti madarak zsivaja, hanem a kellemetlenkedő népek ódája üti meg.
A táskájába rakott másfél üveg rumból is lassan egyetlen egyre redukálódik, holott megfogadta, hogy utazás alatt kevésbé vedel. Az éjszakát gondolkodásra használta. A most is a kezében szorongatott bottal szemezve, olykor mégis csak egy kortyot legurítva jött rá útjának igazi céljára. S bár még, a megteendő út felénél ha jár, de ezúttal kitartó lesz. Rá kell jönnie, hogy tévedett-e, amikor kiragadott egy apró szófoszlányt, amiről arra gondolta, valamiféle rejtett jelzés lehet. Talán odamegy és nincs ott semmi, senki. Ő meg feleslegesen cipelte végig magával egy folyómenti fa leszakadt darabját. Ami egyébként jótékony terápiának bizonyult a lelkének. Fa még életében nem kaphatott ennyi szidalmat és káromkodást.*
- Utállak. *Emeli szeme elé.*
~Aha.~
*Egy éjszakát töltött a városban, de máris mintha kiütései lennének tőle. Gyerekkorától fogva a városokba vágyott a családi birtok helyett, s, most, hogy itt van egyben, rosszul van tőle. Nem bírja, hogy a végeláthatatlan tengerhez szokott szemeinek útjába ezúttal épületek, kerítések és megannyi különböző nép kerül. Fülét sem a parti madarak zsivaja, hanem a kellemetlenkedő népek ódája üti meg.
A táskájába rakott másfél üveg rumból is lassan egyetlen egyre redukálódik, holott megfogadta, hogy utazás alatt kevésbé vedel. Az éjszakát gondolkodásra használta. A most is a kezében szorongatott bottal szemezve, olykor mégis csak egy kortyot legurítva jött rá útjának igazi céljára. S bár még, a megteendő út felénél ha jár, de ezúttal kitartó lesz. Rá kell jönnie, hogy tévedett-e, amikor kiragadott egy apró szófoszlányt, amiről arra gondolta, valamiféle rejtett jelzés lehet. Talán odamegy és nincs ott semmi, senki. Ő meg feleslegesen cipelte végig magával egy folyómenti fa leszakadt darabját. Ami egyébként jótékony terápiának bizonyult a lelkének. Fa még életében nem kaphatott ennyi szidalmat és káromkodást.*
- Utállak. *Emeli szeme elé.*
~Aha.~
5328. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 17:56:27
Üzenet elküldve: 2016-08-20 17:56:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Öntudata messzire sodródik tőle. Nem talál kapaszkodót hozzá. Talán az segít, hogy kiérnek a sikátorban megrekedt állott melegből és a téren jótékonyan szaladja körbe a friss levegő. Eszmélete bukdácsolva próbál felszínre bukni, de még csak foszlányokban jut el hozzá a külvilág. Át-átcsap rajta még az az idegen, zsibbasztó érzés.
~Tudod... Nem bánnám...~ szüremlik bágyadt elméjébe a vörös hangja. ~Mert még...~ A szavak után lassan kezdi felfogni, hogy a másik átkarolva szorítja őt, hogy a hangja egészen közelről szól valami furcsa, torz suttogással ~... meg akarlak erőszakolni.~
Kaiyko szemébe rémület feszül. Rándul a mihaszna test, próbálna a kése után nyúlni, de alig van erő még az izmaiban, a vörös pedig, úgy tűnik, eléggé tapasztalt, hogy azonnal reagáljon. A hamvába holt támadás (védekezés?) hamar nyomorult nyikkanássá silányul.*
- Ne *bukik ki a Csontvető ajkán. A legszívesebben kibújna a bőréből, hogy az érintést elkerülje, ami még mindig szorosan fogja. Riadalma csak azért csillapodik, mert a józan ész kezd visszatalálni hozzá. Kezd eltávozni tőle ez a nyomasztó, letaglózó érzés, ami egy pillanat alatt kirántotta alóla a tudatosság talaját. A csontok nem hazudnak neki, és a csontok nem szóltak semmi fenyegetőről a rőt hajú személyét illetőleg. Látta volna. De akkor mi volt ez?
Riadalmát kezdi felváltani a zavarodottság és a szégyenérzet, a szorongás a rájuk szegeződő tekintetek miatt.*
- Mi történt? *kérdi bátortalanul, s igyekszik magát minél kisebbre összehúzni, hogy kikerüljön Dyntina támogató keze alól. A szökőkút felé igyekszik tendálni magukat, hogy megmossa egy kicsit az arcát. Sóhajt. Próbálja lerázni magáról annak az érzésnek a maradékát is. Ahogy a víztükörben meglátja magát, ösztönösen húzza összébb tunikája nyakát. Megborzong.*
- Mondtam valamit? *pillant fel a vörösre, már ha amaz nem hagyta még faképnél a minden jel szerint eléggé hibbant teremtést.*
5327. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 13:07:27
Üzenet elküldve: 2016-08-20 13:07:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Feltárás a kazamatában//
*A főteret megtalálni sem túl nagy mutatvány, s ha elakadna, mindig akad egy-egy segítőkész városlakó, aki útbaigazítja. Sietősre veszi a dolgot, és reménykedik benne, hogy időben odaér. Azt még nem tudja, miről fogja felismerni a társaságot, de bízik benne, hogy nem tucatjával indulnak a kalandozók egyazon időpontban talányokat megfejteni, vagy szörnyhátsókat széjjelrúgni. A térre érve gyorsan körbepislant. Talán is néhány figurát, akik megfelelnek a kritériumoknak, nem sokkal a szökőkút mellett. Sir Reustot talán még bemutatkozás nélkül is felismerné. Az ember férfi nem mutatkozik be, az elf viszont igen. Gyorsan meg is jegyzi a nevét: Omon.*
- Bildinsnek hívnak. *Nem szeret névtelenségbe burkolózni, meg ha baj van, mégsem hívhatják egymást izének. Kék-arany ruhája alapján persze ő könnyen felismerhető, no meg persze abból, hogy nő. Egyszerű bőrvértet visel, alkarvédővel. A tegez és az íj sejteti, hogy jó viszonyban lehet a célzás művészetével. Oldalán pedig ott fityeg a kard. Holmijában étel, ital, és néhány kisebb, személyes vagy épp praktikus tárgy kap helyet. Egyelőre várakozik, részletek híján nem tudja, mit kérdezzen, ebben Sir Reustot tartja illetékesnek.*
*A főteret megtalálni sem túl nagy mutatvány, s ha elakadna, mindig akad egy-egy segítőkész városlakó, aki útbaigazítja. Sietősre veszi a dolgot, és reménykedik benne, hogy időben odaér. Azt még nem tudja, miről fogja felismerni a társaságot, de bízik benne, hogy nem tucatjával indulnak a kalandozók egyazon időpontban talányokat megfejteni, vagy szörnyhátsókat széjjelrúgni. A térre érve gyorsan körbepislant. Talán is néhány figurát, akik megfelelnek a kritériumoknak, nem sokkal a szökőkút mellett. Sir Reustot talán még bemutatkozás nélkül is felismerné. Az ember férfi nem mutatkozik be, az elf viszont igen. Gyorsan meg is jegyzi a nevét: Omon.*
- Bildinsnek hívnak. *Nem szeret névtelenségbe burkolózni, meg ha baj van, mégsem hívhatják egymást izének. Kék-arany ruhája alapján persze ő könnyen felismerhető, no meg persze abból, hogy nő. Egyszerű bőrvértet visel, alkarvédővel. A tegez és az íj sejteti, hogy jó viszonyban lehet a célzás művészetével. Oldalán pedig ott fityeg a kard. Holmijában étel, ital, és néhány kisebb, személyes vagy épp praktikus tárgy kap helyet. Egyelőre várakozik, részletek híján nem tudja, mit kérdezzen, ebben Sir Reustot tartja illetékesnek.*
5326. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 11:17:10
Üzenet elküldve: 2016-08-20 11:17:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Egy öblös böffenés érkezik a férfi irányából, a két lány szerencséje, hogy a fickó vélhetőleg kettejükből is legalább négyet lát, ami pedig a kilengését illeti, egész hamar megtalálja a sikátor jobb és bal oldalát is, ahogy haladni kíván.
Dynti nem foglalkozik olyan dolgokkal, mint, hogy felálljon oda menjen és olyan testrészén találja meg a térdével, ami igen kellemetlenül érintené a fickót. Nem, őt most inkább az foglalkoztatja, hogy minden csont visszakerüljön a helyére. Nem fordul meg a fejében a gondolat, hogy ezzel esetleg beleavatkozik valami olyan dologba, ami kihatással lehet Sejura. Sőt, hirtelen kapkodásában még a lányon végbemenő változást sem érzékeli túlságosan.*
- Höhöhöhö. *A fickó vidám kacagással indul kiszemelt zsákmányai felé, bár egészen biztos, hogy ha egyszer megáll, összeesik, így nem is túl veszélyes rájuk nézve. A kalózt inkább zavarja a tudat, hogy ide bárki csak úgy rájuk ronthat és nincs más kiút Ezért is döntött a távozás mellett, hogy olyan helyet találjanak maguknak, ahol zavartalanabbul tudnak beszélgetni. Inkább az az első, ami a tudatát megzavarja, hogy hiába kap a lány karjába, az mintha nehezebben, vagy kevésbé akarna elindulni. Meg is ráncolja a szemöldökét, de fogja a csuklóját és húzza maga előtt. A részeg fickónak éppen csak enyhén meglendíti az ujjával a vállát, hogy azt ettől elérje a teljes összeomlás és zsákként hulljon össze a fal mentén.
Minden jól alakulna, ha Seju nem kezdene el beszélni. Vagy legalábbis valami olyasmit.*
- He?! *Értetlenkedő fintorba rendeződik az ábrázata és kénytelen a lány karját a saját vállán átvetni, hogy haladjanak is.*
- Kinek a vére? Ez még a jóslat? *Ő nem ért az ilyen rébuszokból, talán nem ártana ezt tisztáznia. A Seju általi mozgáskultúra, az ajkait elhagyó látszólag értelmetlen szópárosok és az egész jelenségét körbevevő megváltozott aura valami rossz előérzetet idéz elő benne.*
- Tudod… *Áll meg egy pillanatra, amint kijutottak a sikátorból a főtérre és a lányra néz lihegve.* Ez most kicsit ijesztő. A fekete eső, meg vérző szél. Áh nyugalom, nincs baja csak nem bírja a bort. *Ez utóbbit már inkább az őket leső járókelők felé közli.*
- Nem bánnám, ha integetnél, vagy valami, mert még azt hiszik meg akarlak erőszakolni. *Próbálja odasúgni a lánynak, anélkül, hogy száját mozgatná.*
// Vörös és Fekete //
*Egy öblös böffenés érkezik a férfi irányából, a két lány szerencséje, hogy a fickó vélhetőleg kettejükből is legalább négyet lát, ami pedig a kilengését illeti, egész hamar megtalálja a sikátor jobb és bal oldalát is, ahogy haladni kíván.
Dynti nem foglalkozik olyan dolgokkal, mint, hogy felálljon oda menjen és olyan testrészén találja meg a térdével, ami igen kellemetlenül érintené a fickót. Nem, őt most inkább az foglalkoztatja, hogy minden csont visszakerüljön a helyére. Nem fordul meg a fejében a gondolat, hogy ezzel esetleg beleavatkozik valami olyan dologba, ami kihatással lehet Sejura. Sőt, hirtelen kapkodásában még a lányon végbemenő változást sem érzékeli túlságosan.*
- Höhöhöhö. *A fickó vidám kacagással indul kiszemelt zsákmányai felé, bár egészen biztos, hogy ha egyszer megáll, összeesik, így nem is túl veszélyes rájuk nézve. A kalózt inkább zavarja a tudat, hogy ide bárki csak úgy rájuk ronthat és nincs más kiút Ezért is döntött a távozás mellett, hogy olyan helyet találjanak maguknak, ahol zavartalanabbul tudnak beszélgetni. Inkább az az első, ami a tudatát megzavarja, hogy hiába kap a lány karjába, az mintha nehezebben, vagy kevésbé akarna elindulni. Meg is ráncolja a szemöldökét, de fogja a csuklóját és húzza maga előtt. A részeg fickónak éppen csak enyhén meglendíti az ujjával a vállát, hogy azt ettől elérje a teljes összeomlás és zsákként hulljon össze a fal mentén.
Minden jól alakulna, ha Seju nem kezdene el beszélni. Vagy legalábbis valami olyasmit.*
- He?! *Értetlenkedő fintorba rendeződik az ábrázata és kénytelen a lány karját a saját vállán átvetni, hogy haladjanak is.*
- Kinek a vére? Ez még a jóslat? *Ő nem ért az ilyen rébuszokból, talán nem ártana ezt tisztáznia. A Seju általi mozgáskultúra, az ajkait elhagyó látszólag értelmetlen szópárosok és az egész jelenségét körbevevő megváltozott aura valami rossz előérzetet idéz elő benne.*
- Tudod… *Áll meg egy pillanatra, amint kijutottak a sikátorból a főtérre és a lányra néz lihegve.* Ez most kicsit ijesztő. A fekete eső, meg vérző szél. Áh nyugalom, nincs baja csak nem bírja a bort. *Ez utóbbit már inkább az őket leső járókelők felé közli.*
- Nem bánnám, ha integetnél, vagy valami, mert még azt hiszik meg akarlak erőszakolni. *Próbálja odasúgni a lánynak, anélkül, hogy száját mozgatná.*
5325. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 09:34:58
Üzenet elküldve: 2016-08-20 09:34:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot ébredése//
//A levél//
Bár már rég túlnőtte azt az életkort, ahol ez még elfogadhatónak számított volna, Sunuko mégis nyugtalanul kezdi forgatni fejét a sötétben. Nem mintha lesből rajtaütésre számítana az ellenség részéről, (Hiszen még a város biztonságosabb részén vannak, nem igaz?) de az őrök ily kevés feltűnése, és a biztonságot adó fény hiánya eléggé paranoiássá tudják tenni az embert. És ezen még sajnos Raeyan viccei sem segítenek.*
- Jegyezd meg: elnevezésekben vagy bármely agyi funkciókat követő feladatokban kérdéses vagyok ebben a helyzetben. Még most is az alakváltókon jár az eszem. - *morog keserűen. Most, hogy már több-kevesebb ideje kint vannak, szimplán leírható a kilétük mindenki számára, aki nem vak és süket: Egy talpig páncélban csattogó lovagszerűség követi a talpig páncélban csattogó társait, akik, már a háttérbe beleolvadó, sötét színű paripát követnek egy titkos üzenet (Netán találkozó?) átvételének érdekében. Ő bízik Ryrinben, de ha még ő sem biztos a dolgában, akkor senki sem mondhatja, hogy ok nélkül aggódik ezen.
- Értem. Visszajövünk amint megvannak. - *Bólint határozottabban, mint ahogy belül érez. Ugyan ki fog ebben az éjsötét időben világosságot ajándékozni (vagy eladni), amikor nekik is éppen szükségük lehet rá. Sunuko sejti, hogy nemcsak a főtér borulhatott ilyen sötétségbe a fáklyák hiánya miatt. De mielőtt egy lépést is tenne a fogadó felé...*
~... Azt az átkozott gebét meg az istállóban hagytam! ~ *Cifrákat káromkodna, ha a társaiknak a hallásuk ment volna kárba a szemük helyett a sötétség miatt. Ehelyett inkább visszafordul.*
- Ami azt illeti, vissza kell jönnöm érte. Az istállóban hagytam. - *Meg se várja társai válaszát, hanem egy gyors sprintel elindul. Igaz, láncingben, sisakban és egy valamirevaló karddal nem olyan kényelmes az ő fizikumának, de nem kényeskedik.*
//A levél//
Bár már rég túlnőtte azt az életkort, ahol ez még elfogadhatónak számított volna, Sunuko mégis nyugtalanul kezdi forgatni fejét a sötétben. Nem mintha lesből rajtaütésre számítana az ellenség részéről, (Hiszen még a város biztonságosabb részén vannak, nem igaz?) de az őrök ily kevés feltűnése, és a biztonságot adó fény hiánya eléggé paranoiássá tudják tenni az embert. És ezen még sajnos Raeyan viccei sem segítenek.*
- Jegyezd meg: elnevezésekben vagy bármely agyi funkciókat követő feladatokban kérdéses vagyok ebben a helyzetben. Még most is az alakváltókon jár az eszem. - *morog keserűen. Most, hogy már több-kevesebb ideje kint vannak, szimplán leírható a kilétük mindenki számára, aki nem vak és süket: Egy talpig páncélban csattogó lovagszerűség követi a talpig páncélban csattogó társait, akik, már a háttérbe beleolvadó, sötét színű paripát követnek egy titkos üzenet (Netán találkozó?) átvételének érdekében. Ő bízik Ryrinben, de ha még ő sem biztos a dolgában, akkor senki sem mondhatja, hogy ok nélkül aggódik ezen.
- Értem. Visszajövünk amint megvannak. - *Bólint határozottabban, mint ahogy belül érez. Ugyan ki fog ebben az éjsötét időben világosságot ajándékozni (vagy eladni), amikor nekik is éppen szükségük lehet rá. Sunuko sejti, hogy nemcsak a főtér borulhatott ilyen sötétségbe a fáklyák hiánya miatt. De mielőtt egy lépést is tenne a fogadó felé...*
~... Azt az átkozott gebét meg az istállóban hagytam! ~ *Cifrákat káromkodna, ha a társaiknak a hallásuk ment volna kárba a szemük helyett a sötétség miatt. Ehelyett inkább visszafordul.*
- Ami azt illeti, vissza kell jönnöm érte. Az istállóban hagytam. - *Meg se várja társai válaszát, hanem egy gyors sprintel elindul. Igaz, láncingben, sisakban és egy valamirevaló karddal nem olyan kényelmes az ő fizikumának, de nem kényeskedik.*
5324. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-19 23:22:54
Üzenet elküldve: 2016-08-19 23:22:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Ami a rőt fruska képére kiül, az nagyon is beszédes. Ezek szerint a csontok most sem hagyták cserben Kaiykót. Még mindig csak botladozik a jóslás tudományában, de egyre inkább ráérez a csontok sugallataira. Egyszerre kell olvasnia a kivetett ábrát és a kérdezőt, különben könnyen félrevezeti magát.
Halovány mosolygása nem is annyira elégedettséget tükröz, inkább valamiféle megnyugvást. Bár a lány nem tűnik túlságosan veszélyesnek, és fegyvert sem lát nála, de sosem lehet tudni. Az ő hivatása sokakban ellenérzéseket ébreszt. Az igazság néha túl kényes ahhoz, hogy egy idegen csak úgy kimondja. A vöröst is zavarba ejti, ezt nem nehéz megállapítani abból a kacskán művi nevetésből, de Kaiyko nem fogja feszegetni.
~KÍSÉRTET... ies...~
A szinte csak suttogott szó mintha át akarná szakítani a tudatát. Eltorzulva, önálló életre kelve szólal, ezúttal a Csontvető érzékeny pontjára találva. Egy pillanatra most ő dermed meg, aztán, mintha csak valami egyedi, butácska színdarab főszerepén osztoznának, maga is mosolyfélét kényszerít az arcára.
A kéretlen társaság érkeztére mindjárt kitámaszt. Ösztönös mozdulat, mint az őzsuta rezdülése a zajra. A vörös szenvtelen figyelmével ellentétben ő azonnal félrekapja a tekintetét, amikor a szakállas fickó a gatyapőcével kezd babrálni. A füle hegyéig futja a pír és úgy fest, mint aki a pillantását a legszívesebben zsebre dugná zavarában. Valószínűleg csak ez lehet az oka annak, hogy nem hőköl hátra Dyntina érintése elől. Kaiyko már elkezdte összekapkodni a jóscsontokat, amibe újdonsült ismerőse is becsatlakozik. Így viszont... azzal az érintéssel... A kör bezárul. Valamiféle, még nem tapasztalt dolog cseng össze köztük és a csontok között, és mindez egyszeriben átcikázik Kaiykón. Megszédül. A valóság homályos képekké, elmosódott hangokká hígul. Megtartja a lába, de épp csak. Ha Dyntinának van gyakorlata a részegek hazatámogatásában, akkor a Csontvetővel is boldogul, akin egyszeriben úrrá lett ez a kába bódultság. Megy amerre húzzák, csak a jóscsontok szütyőjét markolja olyan erővel, hogy ha levagdosnák az ujjait, azok még akkor is szorítanák.
Először csak kivehetetlen motyogás pereg az ajkáról, aztán suttogássá, majd halk kántálássá tisztul.*
- Nap arany, ég kék, volt-lesz ikercsillagai. Toll-fekete-eső, vérzik tőle a szél. Görbül a vére. Messze visz és közel. Keresztutat ás a tajték.
// Vörös és Fekete //
*Ami a rőt fruska képére kiül, az nagyon is beszédes. Ezek szerint a csontok most sem hagyták cserben Kaiykót. Még mindig csak botladozik a jóslás tudományában, de egyre inkább ráérez a csontok sugallataira. Egyszerre kell olvasnia a kivetett ábrát és a kérdezőt, különben könnyen félrevezeti magát.
Halovány mosolygása nem is annyira elégedettséget tükröz, inkább valamiféle megnyugvást. Bár a lány nem tűnik túlságosan veszélyesnek, és fegyvert sem lát nála, de sosem lehet tudni. Az ő hivatása sokakban ellenérzéseket ébreszt. Az igazság néha túl kényes ahhoz, hogy egy idegen csak úgy kimondja. A vöröst is zavarba ejti, ezt nem nehéz megállapítani abból a kacskán művi nevetésből, de Kaiyko nem fogja feszegetni.
~KÍSÉRTET... ies...~
A szinte csak suttogott szó mintha át akarná szakítani a tudatát. Eltorzulva, önálló életre kelve szólal, ezúttal a Csontvető érzékeny pontjára találva. Egy pillanatra most ő dermed meg, aztán, mintha csak valami egyedi, butácska színdarab főszerepén osztoznának, maga is mosolyfélét kényszerít az arcára.
A kéretlen társaság érkeztére mindjárt kitámaszt. Ösztönös mozdulat, mint az őzsuta rezdülése a zajra. A vörös szenvtelen figyelmével ellentétben ő azonnal félrekapja a tekintetét, amikor a szakállas fickó a gatyapőcével kezd babrálni. A füle hegyéig futja a pír és úgy fest, mint aki a pillantását a legszívesebben zsebre dugná zavarában. Valószínűleg csak ez lehet az oka annak, hogy nem hőköl hátra Dyntina érintése elől. Kaiyko már elkezdte összekapkodni a jóscsontokat, amibe újdonsült ismerőse is becsatlakozik. Így viszont... azzal az érintéssel... A kör bezárul. Valamiféle, még nem tapasztalt dolog cseng össze köztük és a csontok között, és mindez egyszeriben átcikázik Kaiykón. Megszédül. A valóság homályos képekké, elmosódott hangokká hígul. Megtartja a lába, de épp csak. Ha Dyntinának van gyakorlata a részegek hazatámogatásában, akkor a Csontvetővel is boldogul, akin egyszeriben úrrá lett ez a kába bódultság. Megy amerre húzzák, csak a jóscsontok szütyőjét markolja olyan erővel, hogy ha levagdosnák az ujjait, azok még akkor is szorítanák.
Először csak kivehetetlen motyogás pereg az ajkáról, aztán suttogássá, majd halk kántálássá tisztul.*
- Nap arany, ég kék, volt-lesz ikercsillagai. Toll-fekete-eső, vérzik tőle a szél. Görbül a vére. Messze visz és közel. Keresztutat ás a tajték.
5323. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-19 21:53:11
Üzenet elküldve: 2016-08-19 21:53:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot ébredése//
//A levél//
- Gesztenyén lovagolni? Ez valami új hobbi, vagy... Ja hogy úgy. *Jut eszébe, hogy Aviolan a lovát hívja így. De jó, mindenki tud egy szép nevet adni a lovának, ő meg itt áll egy... Szöszi mellett. Miért? Mert szőke a ló. Majdnem. Igen, a pacit hozta magával. És el nem engedi.*
- Lehet az azért is, mert eddig túl tudtak járni az eszünkön. *Ryrin válaszán pedig csak felnevet, hosszú idő óta először nem a saját viccein teszi ezt. Lehet az állat alakváltó, bár valahol azzal nyugtatja magát, hogy az ellenség csak nem olyan agyafúrt, vagy csak nem számítana arra, hogy egy szimpla csikó álcával is képes kicsalni öt idióta élőt a veszélyes sötétbe. Ám amiatt sem kell aggódni, hogy ez a kitartó jókedv esetleg állandósul, bár tényleg úgy tervezte, hogy minél tovább kitart. Ehelyett, viszont, mintha kézzelfogható akadályként emelkedne most előttük. A sötétség. Biztonságos helyen, vagy társaságban eddig nem zavarta. Most viszont, miután már annyiféleképpen elképzelte a kinti világot, Ryrin jelzése sem kell neki, hogy megálljon.*
- Milyen élő szervezkedik az éj leple alatt? Nem a napvilág a mi nagy előnyünk velük szemben??
*Vetül fel a kérdés, ami másokban valószínű már sokkal hamarabb megtörtént. Persze enyhe pánik kerül hirtelen a hangjába, kicsit másabb, mint az iménti enyelgés a csapattal. ~Persze. Fáklyák. Már megint ezt felejtettem el. Már megint!~ Most tényleg lefagyna, ha Ryrin nem kezelné az egészet olyan határozottan. De hát, ezért is ő a vezér. Ha esetleg nem lett volna egyértelmű.*
- Úgy lesz...
*És tényleg, úgy is lesz. Kivár, miután a lovag előre nyomult. Majd egy nagy levegővel, mintha csak alámerülne, beleveti magát a sötétségbe. Reméli, hogy ennél közelebb nem fog kerülni az egyedülléthez a sötétben. Kivéve persze, ha a fekete csikó bevárja a csapat leszakadó részét – elvégre olykor-olykor hátrapillant, az sem kizárt, hogy őket lesi, és hogy hajlamos várni, amíg a csapat összeszedi magát, és akkor nem lesz szükség a szétválásra sem.*
//A levél//
- Gesztenyén lovagolni? Ez valami új hobbi, vagy... Ja hogy úgy. *Jut eszébe, hogy Aviolan a lovát hívja így. De jó, mindenki tud egy szép nevet adni a lovának, ő meg itt áll egy... Szöszi mellett. Miért? Mert szőke a ló. Majdnem. Igen, a pacit hozta magával. És el nem engedi.*
- Lehet az azért is, mert eddig túl tudtak járni az eszünkön. *Ryrin válaszán pedig csak felnevet, hosszú idő óta először nem a saját viccein teszi ezt. Lehet az állat alakváltó, bár valahol azzal nyugtatja magát, hogy az ellenség csak nem olyan agyafúrt, vagy csak nem számítana arra, hogy egy szimpla csikó álcával is képes kicsalni öt idióta élőt a veszélyes sötétbe. Ám amiatt sem kell aggódni, hogy ez a kitartó jókedv esetleg állandósul, bár tényleg úgy tervezte, hogy minél tovább kitart. Ehelyett, viszont, mintha kézzelfogható akadályként emelkedne most előttük. A sötétség. Biztonságos helyen, vagy társaságban eddig nem zavarta. Most viszont, miután már annyiféleképpen elképzelte a kinti világot, Ryrin jelzése sem kell neki, hogy megálljon.*
- Milyen élő szervezkedik az éj leple alatt? Nem a napvilág a mi nagy előnyünk velük szemben??
*Vetül fel a kérdés, ami másokban valószínű már sokkal hamarabb megtörtént. Persze enyhe pánik kerül hirtelen a hangjába, kicsit másabb, mint az iménti enyelgés a csapattal. ~Persze. Fáklyák. Már megint ezt felejtettem el. Már megint!~ Most tényleg lefagyna, ha Ryrin nem kezelné az egészet olyan határozottan. De hát, ezért is ő a vezér. Ha esetleg nem lett volna egyértelmű.*
- Úgy lesz...
*És tényleg, úgy is lesz. Kivár, miután a lovag előre nyomult. Majd egy nagy levegővel, mintha csak alámerülne, beleveti magát a sötétségbe. Reméli, hogy ennél közelebb nem fog kerülni az egyedülléthez a sötétben. Kivéve persze, ha a fekete csikó bevárja a csapat leszakadó részét – elvégre olykor-olykor hátrapillant, az sem kizárt, hogy őket lesi, és hogy hajlamos várni, amíg a csapat összeszedi magát, és akkor nem lesz szükség a szétválásra sem.*
5322. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-18 21:35:38
Üzenet elküldve: 2016-08-18 21:35:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*A nő egyébként igen jó fejnek bizonyul, és még a legfeszültebb helyzetet is fel tudja oldani egy-egy humoros megjegyzéssel. Most például egy igazán nőies megjegyzést tett a lóra, amitől a lovagnak egy félmosoly jelenik meg az ajkán.*
-Akkor Drága, legelünk vele, mint címzetes marhák, akik képesek voltak követni egy lovat a küldetés reményében!
*A fekete csikó a főtér felől a sötétlő éjszakába sétál, ami azért kellemetlen, mert a szövetség ügyeinek az intézése közben nem nagyon tudott felkészülni a társaság arra, hogy minden eszközzel fel legyenek szerelve.
Ha ez a Naruhil tőrbecsalja őket, akkor arra ideális helyszín lesz a sötétlő vadon. Nincs köztük Ingwe, aki ebben az esetben a szemük lehetne, így, amikor az állat kilép a kapun, Ryrin egy kicsit megtorpan, és balját megemelve megállásra készteti a társaságot.*
-Aviolan, Bentrass! Vágtázzatok vissza a Pegazushoz fáklyákért, és hozzátok utánunk! Ha elégedetlenkedik valaki, adjatok cserébe húsz aranyat!
*Egyszerűen csak nekik van lovuk, a főtérről így hamar megjárhatják visszafelé az utat.*
-Raeyan, én elindulok a ló után, kérlek, hogy várd meg, míg néhány métert előrébb haladok, és indulj utánam. Rowon, te pedig Raeyan után ugyanilyen távolságban. Fel csak akkor zárkózzatok, mikor a fiúk visszaérnek a fáklyákkal!
*A kardját egyelőre nem akasztja le a hátáról, de aggódva a sötét felé pillant, majd sóhajt egyet, és eltűnik a hátrahagyottak szeme elől.*
//A levél//
*A nő egyébként igen jó fejnek bizonyul, és még a legfeszültebb helyzetet is fel tudja oldani egy-egy humoros megjegyzéssel. Most például egy igazán nőies megjegyzést tett a lóra, amitől a lovagnak egy félmosoly jelenik meg az ajkán.*
-Akkor Drága, legelünk vele, mint címzetes marhák, akik képesek voltak követni egy lovat a küldetés reményében!
*A fekete csikó a főtér felől a sötétlő éjszakába sétál, ami azért kellemetlen, mert a szövetség ügyeinek az intézése közben nem nagyon tudott felkészülni a társaság arra, hogy minden eszközzel fel legyenek szerelve.
Ha ez a Naruhil tőrbecsalja őket, akkor arra ideális helyszín lesz a sötétlő vadon. Nincs köztük Ingwe, aki ebben az esetben a szemük lehetne, így, amikor az állat kilép a kapun, Ryrin egy kicsit megtorpan, és balját megemelve megállásra készteti a társaságot.*
-Aviolan, Bentrass! Vágtázzatok vissza a Pegazushoz fáklyákért, és hozzátok utánunk! Ha elégedetlenkedik valaki, adjatok cserébe húsz aranyat!
*Egyszerűen csak nekik van lovuk, a főtérről így hamar megjárhatják visszafelé az utat.*
-Raeyan, én elindulok a ló után, kérlek, hogy várd meg, míg néhány métert előrébb haladok, és indulj utánam. Rowon, te pedig Raeyan után ugyanilyen távolságban. Fel csak akkor zárkózzatok, mikor a fiúk visszaérnek a fáklyákkal!
*A kardját egyelőre nem akasztja le a hátáról, de aggódva a sötét felé pillant, majd sóhajt egyet, és eltűnik a hátrahagyottak szeme elől.*
5321. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-18 13:05:46
Üzenet elküldve: 2016-08-18 13:05:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Kirkia könnyű léptekkel halad végig Arthenior főterén, napokig úton volt hogy elérjen a levegő híres városába.*
~Csak hogy megérkeztem ide! Azt hittem hogy sohasem lesz vége az útnak.~
*Ő most egy fáradt és elgyötört utazó, de ahogy körülnéz, visszatér belé a jókedv.*
~Most pedig lássuk a tennivalókat. Azért jöttem ide hogy mágiát tanuljak, de a barakkot is meglátogatnám és a piacra is el kéne nézni, a tisztásról nem is beszélve.~
*Sorolja magának a lehetőségeit. Végül úgy dönt hogy az első útja a barakkba fog vezetni.*
~Egy kicsit nem ártana mozognom, az edzés biztos jót tenne nekem.~
*Ezzel elindul az úti célja felé.*
A hozzászólás írója (Kirkia Farlane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.18 14:03:11
~Csak hogy megérkeztem ide! Azt hittem hogy sohasem lesz vége az útnak.~
*Ő most egy fáradt és elgyötört utazó, de ahogy körülnéz, visszatér belé a jókedv.*
~Most pedig lássuk a tennivalókat. Azért jöttem ide hogy mágiát tanuljak, de a barakkot is meglátogatnám és a piacra is el kéne nézni, a tisztásról nem is beszélve.~
*Sorolja magának a lehetőségeit. Végül úgy dönt hogy az első útja a barakkba fog vezetni.*
~Egy kicsit nem ártana mozognom, az edzés biztos jót tenne nekem.~
*Ezzel elindul az úti célja felé.*
A hozzászólás írója (Kirkia Farlane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.18 14:03:11
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773