Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 294 (5861. - 5880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5880. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-07 23:29:02
Üzenet elküldve: 2017-04-07 23:29:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
- Ugyan, nincs mit sajnálnod. Megesik az ilyesmi. *dörmögi az orra alatt, ahogy látja a lányon, hogy tényleg nagyon röstelli a dolgot. Még figyelmesen le is porolja a kezeit, mielőtt megfogja az övét némi látszólagos habozás után. Felsegíti a lányt, majd el is engedi maga is a kezét, nehogy valami rosszat gondoljanak róla, hogy az este derekán kislányokkal játszik itt kézfogót. És ha már kislány... nem igazán tud hirtelen mit kezdeni a helyzettel. Sosem volt valami nagy gyerekbarát, habár őt valamiért mindig is kedvelték a törpe suhancok is. Állandóan a nyakán lógtak odahaza, ő pedig birka türelemmel tűrte a nyúzásukat. De igazán atyai megnyilvánulásai sosem voltak még. Nem mintha nem kedvelné a gyerekeket. Csak... nem igazán tud mihez kezdeni velük.*
- Ezek szerint mégsem lehetsz teljesen jól, ha magadban kárt okoztál. *próbál azért valamiféle beszélgetést kicsikarni magából. És aggódónak is tűnhet felemás tekintete. Közben meglátja a derengő félhomályban a lány hajának különös színét. Na, ilyennel még soha nem találkozott, az biztos. Rá is réved néhány pillanatra a lány tincseire. Vajon ez az eredeti színe? És ha igen, akkor hogyan? Vagy ha nem, akkor pedig... miért lett ilyen? De nem kérdez rá, és a lány közben a kezét megmosva és kulacsot megmerítve folytatja a beszédet.*
- A nem túl kedves hölgyeknek alighanem igazuk lehetett. *pillant is el a város felé, miközben elteszi az iszákot, és összefonja mellkasa előtt karjait.*- Nagy a város, és sokan vannak itt. Éjjel pedig... ki tudja kik bújnak meg a sikátorokban. *visszanéz a kislányra, és rájön, hogy talán túl felnőttesen közelítette meg a dolgot.*
- De a világért sem akarlak megijeszteni! *visszakozik is nyomban.*- De remélem nem messziről jöttél így egyedül. *teszi még hozzá. Valahol kérdés is lehetne, hogy egyedül van e a lány, de hát senki felnőttet nem lát a környéken, aki látszólag hozzá tartozna. Így tényleg nem lehet veszélytelen a lófrálás.*
- Ugyan, nincs mit sajnálnod. Megesik az ilyesmi. *dörmögi az orra alatt, ahogy látja a lányon, hogy tényleg nagyon röstelli a dolgot. Még figyelmesen le is porolja a kezeit, mielőtt megfogja az övét némi látszólagos habozás után. Felsegíti a lányt, majd el is engedi maga is a kezét, nehogy valami rosszat gondoljanak róla, hogy az este derekán kislányokkal játszik itt kézfogót. És ha már kislány... nem igazán tud hirtelen mit kezdeni a helyzettel. Sosem volt valami nagy gyerekbarát, habár őt valamiért mindig is kedvelték a törpe suhancok is. Állandóan a nyakán lógtak odahaza, ő pedig birka türelemmel tűrte a nyúzásukat. De igazán atyai megnyilvánulásai sosem voltak még. Nem mintha nem kedvelné a gyerekeket. Csak... nem igazán tud mihez kezdeni velük.*
- Ezek szerint mégsem lehetsz teljesen jól, ha magadban kárt okoztál. *próbál azért valamiféle beszélgetést kicsikarni magából. És aggódónak is tűnhet felemás tekintete. Közben meglátja a derengő félhomályban a lány hajának különös színét. Na, ilyennel még soha nem találkozott, az biztos. Rá is réved néhány pillanatra a lány tincseire. Vajon ez az eredeti színe? És ha igen, akkor hogyan? Vagy ha nem, akkor pedig... miért lett ilyen? De nem kérdez rá, és a lány közben a kezét megmosva és kulacsot megmerítve folytatja a beszédet.*
- A nem túl kedves hölgyeknek alighanem igazuk lehetett. *pillant is el a város felé, miközben elteszi az iszákot, és összefonja mellkasa előtt karjait.*- Nagy a város, és sokan vannak itt. Éjjel pedig... ki tudja kik bújnak meg a sikátorokban. *visszanéz a kislányra, és rájön, hogy talán túl felnőttesen közelítette meg a dolgot.*
- De a világért sem akarlak megijeszteni! *visszakozik is nyomban.*- De remélem nem messziről jöttél így egyedül. *teszi még hozzá. Valahol kérdés is lehetne, hogy egyedül van e a lány, de hát senki felnőttet nem lát a környéken, aki látszólag hozzá tartozna. Így tényleg nem lehet veszélytelen a lófrálás.*
5879. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-07 23:04:03
Üzenet elküldve: 2017-04-07 23:04:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*Még csak rá sem kell néznie, hogy el tudja képzelni milyen fejet vághat a férfi. Jogos a felháborodás, tényleg figyelhetett volna jobban, de már nem tudja visszacsinálni. Enyhítő körülménynek legyen mondva, arcán nagyon is őszinte a megbánás, ahogy nagy szemekkel pislog fel a férfira.*
- Igen, még egyszer sajnálom. Nem az orrom elé néztem. *Tehetetlenül elmosolyodik ő is, a tarkójára téve a kezét. Picit meglepődik a felé nyújtott kézen, és bár picit bizonytalanul, de örömmel fogadja el a segítséget, hogy végre talpra kecmeregjen, persze előtte gondosan leporolja tenyerei. Valamivel hárítania kellett az esést. Legalább a másik nem bukott orra csak ő. Bár ahogy elnézi, ha sprintelve, teljes erejéből rohanna neki, és másik számítana rá és megvetné a lábát, még talán úgy se tudná ledönteni a lábáról.
Nem próbál meg lopni vagy ilyenek, valóban balesetről volt szó, ahogy talpon van, már készséggel húzza is vissza a kezét. A válaszra elmosolyodik. Bár inkább félt attól, hogy esélyes lett volna, hogy ő szánkázik bele a vízbe, így elnézve az ütközés irányát, a férfi sem állhatott távol ettől a lehetőségtől. Akkor tényleg nem tudja mit tett volna, valószínűleg egy gyors bocsánatkérés sorozat közepette meg sem várta volna a választ, inkább elszaladt volna a várható dühkitörés elől.*
- Én is jól vagyok, köszönöm! Örülök, hogy csak magamban okoztam kárt. *Valóban örül neki, a fenekét meg majd csendes magányában fogja fájlalni. Közben nekiáll picit leporolni magát. Nem tesz jót a ruhának, ha az elf lánya a porban hempereg meg.*
- Nem akartam ennyire rohanni, de már kezd sötétedni, és a múltkor két nem éppen kedves nő ijesztgetett, hogy errefelé veszélyes egyedül kint mászkálni a sötétben. *Odalép ő is a kúthoz lemosni a kezeit, és ahogy eddig tervezte, megtölteni a kulacsát, amit a vállán hordott batyujából halász elő.* Nem igazán szerettem volna kideríteni, hogy igazat mondtak-e. *Egy bocsánatkérő mosollyal pislog fel a férfira. Valamennyire sikerült megnyugodnia, hogy nem követett el égbekiáltóan nagy bűnt, de azért még mindig úgy érzi, hogy folyton bocsánatot akar kérni.*
*Még csak rá sem kell néznie, hogy el tudja képzelni milyen fejet vághat a férfi. Jogos a felháborodás, tényleg figyelhetett volna jobban, de már nem tudja visszacsinálni. Enyhítő körülménynek legyen mondva, arcán nagyon is őszinte a megbánás, ahogy nagy szemekkel pislog fel a férfira.*
- Igen, még egyszer sajnálom. Nem az orrom elé néztem. *Tehetetlenül elmosolyodik ő is, a tarkójára téve a kezét. Picit meglepődik a felé nyújtott kézen, és bár picit bizonytalanul, de örömmel fogadja el a segítséget, hogy végre talpra kecmeregjen, persze előtte gondosan leporolja tenyerei. Valamivel hárítania kellett az esést. Legalább a másik nem bukott orra csak ő. Bár ahogy elnézi, ha sprintelve, teljes erejéből rohanna neki, és másik számítana rá és megvetné a lábát, még talán úgy se tudná ledönteni a lábáról.
Nem próbál meg lopni vagy ilyenek, valóban balesetről volt szó, ahogy talpon van, már készséggel húzza is vissza a kezét. A válaszra elmosolyodik. Bár inkább félt attól, hogy esélyes lett volna, hogy ő szánkázik bele a vízbe, így elnézve az ütközés irányát, a férfi sem állhatott távol ettől a lehetőségtől. Akkor tényleg nem tudja mit tett volna, valószínűleg egy gyors bocsánatkérés sorozat közepette meg sem várta volna a választ, inkább elszaladt volna a várható dühkitörés elől.*
- Én is jól vagyok, köszönöm! Örülök, hogy csak magamban okoztam kárt. *Valóban örül neki, a fenekét meg majd csendes magányában fogja fájlalni. Közben nekiáll picit leporolni magát. Nem tesz jót a ruhának, ha az elf lánya a porban hempereg meg.*
- Nem akartam ennyire rohanni, de már kezd sötétedni, és a múltkor két nem éppen kedves nő ijesztgetett, hogy errefelé veszélyes egyedül kint mászkálni a sötétben. *Odalép ő is a kúthoz lemosni a kezeit, és ahogy eddig tervezte, megtölteni a kulacsát, amit a vállán hordott batyujából halász elő.* Nem igazán szerettem volna kideríteni, hogy igazat mondtak-e. *Egy bocsánatkérő mosollyal pislog fel a férfira. Valamennyire sikerült megnyugodnia, hogy nem követett el égbekiáltóan nagy bűnt, de azért még mindig úgy érzi, hogy folyton bocsánatot akar kérni.*
5878. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-07 21:58:52
Üzenet elküldve: 2017-04-07 21:58:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
*Elszakad végre a férfi Ábrándtól, s magára hagyja a pónit az istállóban. Pontosabban magára... meg a lovászfiúra, a gwuffokra és lovakra, meg még ki tudja milyen furcsa és istentelen állatokra. Ő maga nem sok hátassal találkozott a hegyek mélyén, a lovakra is rácsodálkozott némileg, amikor egy évvel ezelőtt elhagyta Mélykőt, és egy idegen vándorba futott északon. De ezek az állatok... fene tudja mire kellenek. Szántásra vetésre ott az ökrök, hátasnak meg a pónik, esetleg a lovak, de a többi...?
Elgondolkodva sétál lassan a tér közepén álló szökőkúthoz, majd felsóhajt és beledugja kezét a vízbe. Alaposan megmossa azt, majd az arca következik, hogy legalább azon ne legyen annyira látványos, hogy hosszú utazásról érkezett, végül pedig előveszi iszákját és megtölti azt. Jó alaposan meg is húzza utána. Kiissza az összes vizet, majd ismét elmeríti, biztos ami biztos alapon. Az sem baj, ha a törpénél mindig akad némi folyadék, ami kivételesen nem sör.
Éppen kiegyenesedik és ráteszi a tömlőre a tetejét, amikor nem várt dolog történik vele. Valaki neki ütközik. Erre igazán nem számított.*
- Hé, hó! Nézz az orrod elé! *mordul fel mély, öblös hangon, és közben megfordul, hogy megszemlélje, mi okozta a kis balesetet. Szerencsére nem volt olyan nagy ütközés, hogy fejjel előre beessen a szökőkútba, de azért hirtelenjében neki is megingott a lába egy pillanatra. Talán még le is teremtené továbbra is a dolog okozóját, ha nem látna meg egy helyes kis elf kislányt a földön csücsülve. Ekkor vonja fel a szemöldökét. Enyhülnek a vonásai, de látszik rajta, hogy gondban van. Ő maga ugyan nem igazán találkozott eddig még elfekkel, de hallomásból úgy tudja, nem épp a népe barátai. Ám neki még sosem volt velük gondja.*
~Ez csak egy gyermek.~
*No igen, ez is sokat nyom a latban. Lejjebb kúszik a szemöldöke, és torkát is megköszörüli.*
- Szép ütközés volt. *mosolyodik el végre, és lehajol, hogy kezét nyújtsa a kislánynak és felsegítse. Persze ügyelve arra, hogy minél messzebb legyenek a kis kezecskék a táskájától. Sosem lehet tudni. A városokról is hallott már egy s mást.*
- Én rendben vagyok. *válaszol azután.*- És Te jól vagy, kicsi leány?
A hozzászólás írója (Nengrath Aralgir Dorarduil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.07 21:59:53
*Elszakad végre a férfi Ábrándtól, s magára hagyja a pónit az istállóban. Pontosabban magára... meg a lovászfiúra, a gwuffokra és lovakra, meg még ki tudja milyen furcsa és istentelen állatokra. Ő maga nem sok hátassal találkozott a hegyek mélyén, a lovakra is rácsodálkozott némileg, amikor egy évvel ezelőtt elhagyta Mélykőt, és egy idegen vándorba futott északon. De ezek az állatok... fene tudja mire kellenek. Szántásra vetésre ott az ökrök, hátasnak meg a pónik, esetleg a lovak, de a többi...?
Elgondolkodva sétál lassan a tér közepén álló szökőkúthoz, majd felsóhajt és beledugja kezét a vízbe. Alaposan megmossa azt, majd az arca következik, hogy legalább azon ne legyen annyira látványos, hogy hosszú utazásról érkezett, végül pedig előveszi iszákját és megtölti azt. Jó alaposan meg is húzza utána. Kiissza az összes vizet, majd ismét elmeríti, biztos ami biztos alapon. Az sem baj, ha a törpénél mindig akad némi folyadék, ami kivételesen nem sör.
Éppen kiegyenesedik és ráteszi a tömlőre a tetejét, amikor nem várt dolog történik vele. Valaki neki ütközik. Erre igazán nem számított.*
- Hé, hó! Nézz az orrod elé! *mordul fel mély, öblös hangon, és közben megfordul, hogy megszemlélje, mi okozta a kis balesetet. Szerencsére nem volt olyan nagy ütközés, hogy fejjel előre beessen a szökőkútba, de azért hirtelenjében neki is megingott a lába egy pillanatra. Talán még le is teremtené továbbra is a dolog okozóját, ha nem látna meg egy helyes kis elf kislányt a földön csücsülve. Ekkor vonja fel a szemöldökét. Enyhülnek a vonásai, de látszik rajta, hogy gondban van. Ő maga ugyan nem igazán találkozott eddig még elfekkel, de hallomásból úgy tudja, nem épp a népe barátai. Ám neki még sosem volt velük gondja.*
~Ez csak egy gyermek.~
*No igen, ez is sokat nyom a latban. Lejjebb kúszik a szemöldöke, és torkát is megköszörüli.*
- Szép ütközés volt. *mosolyodik el végre, és lehajol, hogy kezét nyújtsa a kislánynak és felsegítse. Persze ügyelve arra, hogy minél messzebb legyenek a kis kezecskék a táskájától. Sosem lehet tudni. A városokról is hallott már egy s mást.*
- Én rendben vagyok. *válaszol azután.*- És Te jól vagy, kicsi leány?
A hozzászólás írója (Nengrath Aralgir Dorarduil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.07 21:59:53
5877. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-07 21:30:31
Üzenet elküldve: 2017-04-07 21:30:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*Picit gyorsít a léptein, lassan már majdnem fut. Mindig el tud keveredni, de már lassan sötétedik, és napnyugta után nem gyakran szeret egyedül mászkálni. A falujában, illetve akörül igen, mert nagyjából ismer mindenkit, de bizalmatlanabb ezekkel a városokkal szemben. Ijesztgették már őt, hogy sötétedés után milyen veszélyes lehet a város egyes részein, így aztán úgy látja, hogy inkább jobb a biztonság.
A főtér ismerős szökőkútját meglátva nagy mosollyal gyorsít. Már nagyon ráférne pár korty, néha megfeledkezik róla, hogy ellenőrizze a dolgait, és sajnos már későn vette észre, hogy alig van víz a kulacsában. Rendesen megszomjazott azóta. Most nem fogja elköveti ugyanezt a hibát, bár esedékes, hogy holnap ki lesz öntve és új, frissebb, hidegebbel pótolja, a biztonság kedvéért azért jobb ha már most újratölti a kulacsot. Futás közben elgondolkodva néz vissza arról amerről jött. Talán még bőven időben van, lehet hogy egy gyors piac vagy a könyvtár meglátogatása is belefért volna még az idejébe, mielőtt rásötétedett volna. Lehet, hogy nem kellene ennyire idegeskednie miatta, hiszen nem azért vannak itt a városőrök, hogy figyeljenek a biztonságra, vagy rosszul tudja?
Észre se veszi merre bambul, ameddig valaminek neki nem ütközik, és a földre nem huppan. Pár pillanatig csak pislog az ütődéstől, hogy felfogja legalább, hogy mi is történt. Csak azután pillant fel, hogy minek, vagy kinek is kocogott éppen neki.*
- Bocsánat! Elnézést kérek, nem figyeltem! Nem ütötte meg magát? *Nem tudja, hogy örüljön-e neki, hogy az előtte álló férfinak ment neki és nem a falnak, vagy bukfencezett bele a szökőkútba, mindenesetre nem győz elégszer bocsánatot kérni a figyelmetlenségéért, miközben próbál talpra kecmeregni. Aggódva figyeli, reméli nem haragította magára az idegent, valahogy nem vágyik egy jó alapos és hangos kioktatásra. Észre se vette, mikor kanyarodott el ennyire, de talán tényleg jobb így, mintha egyenesen beleszáguldott volna a vízbe.*
*Picit gyorsít a léptein, lassan már majdnem fut. Mindig el tud keveredni, de már lassan sötétedik, és napnyugta után nem gyakran szeret egyedül mászkálni. A falujában, illetve akörül igen, mert nagyjából ismer mindenkit, de bizalmatlanabb ezekkel a városokkal szemben. Ijesztgették már őt, hogy sötétedés után milyen veszélyes lehet a város egyes részein, így aztán úgy látja, hogy inkább jobb a biztonság.
A főtér ismerős szökőkútját meglátva nagy mosollyal gyorsít. Már nagyon ráférne pár korty, néha megfeledkezik róla, hogy ellenőrizze a dolgait, és sajnos már későn vette észre, hogy alig van víz a kulacsában. Rendesen megszomjazott azóta. Most nem fogja elköveti ugyanezt a hibát, bár esedékes, hogy holnap ki lesz öntve és új, frissebb, hidegebbel pótolja, a biztonság kedvéért azért jobb ha már most újratölti a kulacsot. Futás közben elgondolkodva néz vissza arról amerről jött. Talán még bőven időben van, lehet hogy egy gyors piac vagy a könyvtár meglátogatása is belefért volna még az idejébe, mielőtt rásötétedett volna. Lehet, hogy nem kellene ennyire idegeskednie miatta, hiszen nem azért vannak itt a városőrök, hogy figyeljenek a biztonságra, vagy rosszul tudja?
Észre se veszi merre bambul, ameddig valaminek neki nem ütközik, és a földre nem huppan. Pár pillanatig csak pislog az ütődéstől, hogy felfogja legalább, hogy mi is történt. Csak azután pillant fel, hogy minek, vagy kinek is kocogott éppen neki.*
- Bocsánat! Elnézést kérek, nem figyeltem! Nem ütötte meg magát? *Nem tudja, hogy örüljön-e neki, hogy az előtte álló férfinak ment neki és nem a falnak, vagy bukfencezett bele a szökőkútba, mindenesetre nem győz elégszer bocsánatot kérni a figyelmetlenségéért, miközben próbál talpra kecmeregni. Aggódva figyeli, reméli nem haragította magára az idegent, valahogy nem vágyik egy jó alapos és hangos kioktatásra. Észre se vette, mikor kanyarodott el ennyire, de talán tényleg jobb így, mintha egyenesen beleszáguldott volna a vízbe.*
5876. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-06 20:51:25
Üzenet elküldve: 2017-04-06 20:51:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Már kezd esteledni, mire megpillantja Arthenior házainak tetejét. Legalább is úgy véli, ez már Arthenior lehet. Még soha nem járt itt azelőtt. Ábránd egykedvűen caplat alatta. Úgy tűnik a csődör hamarabb megunta az utazást, mint ő maga. Habár azt se mondhatni, hogy neki sok kedve volna még a hosszas baktatáshoz. Sör kellene ide, meg valami puha derékalj, és valami jó adag, zsíros, tápláló étel. De szerencsére az ilyen városokban mindig akad egy fogadó a közelben.
Ámulva nézi a csodás és tágas főteret, amikor a pónija patái már a város földjét tapodják. Nem száll le azonnal az állatról, csak megtorpan vele egy időre, s miközben megigazítja mellkasán tegeze bőrszíját, körbenéz egy kissé. Nem kell sok idő, hogy megpillantsa a fogadót. Hálát rebeg magában Wylnuranának. Hát ideért, és minden rendben történt.
Lassan leszáll a póniról, és megpaskolja a kissé megrázkódó állat nyakát.*
- Jól van, no, mindjárt találunk neked valami jó helyet. *néz körül, és meg is pillantja az istállót.*- Azt ott jó is lesz, ha minden igaz. Ha jól mennek a dolgaink, ma este mindketten jól belakhatunk és nyugodtan alhatunk. *mosolyog Ábrándra. A póni egyetértően prüszköl egyet, mintha csak értené a férfi szavait. Nengrath pedig kedvesen megpaskolgatja újra az állatot. Aztán megfogja annak kantárját, s elindul vele az istálló felé.*
Ámulva nézi a csodás és tágas főteret, amikor a pónija patái már a város földjét tapodják. Nem száll le azonnal az állatról, csak megtorpan vele egy időre, s miközben megigazítja mellkasán tegeze bőrszíját, körbenéz egy kissé. Nem kell sok idő, hogy megpillantsa a fogadót. Hálát rebeg magában Wylnuranának. Hát ideért, és minden rendben történt.
Lassan leszáll a póniról, és megpaskolja a kissé megrázkódó állat nyakát.*
- Jól van, no, mindjárt találunk neked valami jó helyet. *néz körül, és meg is pillantja az istállót.*- Azt ott jó is lesz, ha minden igaz. Ha jól mennek a dolgaink, ma este mindketten jól belakhatunk és nyugodtan alhatunk. *mosolyog Ábrándra. A póni egyetértően prüszköl egyet, mintha csak értené a férfi szavait. Nengrath pedig kedvesen megpaskolgatja újra az állatot. Aztán megfogja annak kantárját, s elindul vele az istálló felé.*
5875. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-06 12:03:05
Üzenet elküldve: 2017-04-06 12:03:05
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Újra kifelé trappol a városból, ezúttal azonban meglehetősen jobban felfegyverzett állapotban teszi ezt mint az ezt megelőző alkalmak bármelyikén. Ez tulajdonképpen jó hír. Bár az is tény, hogy nem kevés aranya elment a mókára. Ezt pedig pótolnia kell valahogy. Erre viszont csak egyetlen megbízható módszert ismer. Az pedig kétség kívül, hogy is mondják? Viselkedés szociológiai szempontból komoly kérdéseket vethet fel.*
~ Lecsapo' valami tökfejet a zsetoné' höh ~
*Vállán a husáng, jobb oldalon, övében a rozsdás hosszú kard, balján a csont tőr. Menet kész. Még a kulacsa is tele van. Igazán itt az ideje hogy szerezzen végre egy rohadt lovat. De addig is, jó lesz gyalog is.*
~ Lecsapo' valami tökfejet a zsetoné' höh ~
*Vállán a husáng, jobb oldalon, övében a rozsdás hosszú kard, balján a csont tőr. Menet kész. Még a kulacsa is tele van. Igazán itt az ideje hogy szerezzen végre egy rohadt lovat. De addig is, jó lesz gyalog is.*
5874. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:27:55
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:27:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kessadel//
*Igazán sugárzó a lány mosolya. Igazából gyerekként, amikor meglátta régen, Lynnar nyomban beleszeretett. A kislány semmilyen volt, és mégis... volt benne valami. Talán a fiúcska is azt látta, amit Szürkevér. Vagy Vándor. Vagy a Soknevű, ahogyan olykor magában nevezte.
De visszatérve Kessadelre, mert, hogy valóban ő az, előnyére vált az idő. De hát a gyerek szerelmek jönnek és mennek. Ahogyan a lány sugárzó mosolya is.*
- No, nem kell ennyire örülni nekem. *érti is félre a dolgot, de csak megrántja a vállát. A tengerész múltat hamar lezárják. A lány legalább kapott lehetőségeket. Ő maga inkább feladatokat. Habár volt egy teljes év majdnem, amikor a férfi mellett maradt maga is. Kessadel akkor épp máshol volt, és egyetlen szót sem ejtettek róla. Lynar kérdezte egyszer... de kitérő választ kapott.*
- Tehát már itt van. Mi járhat abban a csavaros fejében? *kérdezi, kissé furcsán fogalmazva. Olykor érdekesen jönnek nyelvére a szavak. Szerencsére a betanult daloknál ez sosem fordult még elő.
Végül a lány valami szálláshelyet említ. Erre csak felvonja a szemöldökét.*
- Nocsak. Hát van az is? *kérdez vissza. Fájlalná költeni a pénzét, ha anélkül is ehet, aludhat és fürödhet, hogy ezt kellene tennie. A kis szemtelenek mindig olyan nehezen gördülnek ki a zsebéből.*
- Nem kell nekem a királyi kényelem, az utcán szoktam hálni, jó lesz az. *bólint aztán.*
- Csak mi ketten leszünk? *kérdezi. Sosem lehet tudni. Látszólag elkészül közben az indulásra, így csak a lányra vár.*
*Igazán sugárzó a lány mosolya. Igazából gyerekként, amikor meglátta régen, Lynnar nyomban beleszeretett. A kislány semmilyen volt, és mégis... volt benne valami. Talán a fiúcska is azt látta, amit Szürkevér. Vagy Vándor. Vagy a Soknevű, ahogyan olykor magában nevezte.
De visszatérve Kessadelre, mert, hogy valóban ő az, előnyére vált az idő. De hát a gyerek szerelmek jönnek és mennek. Ahogyan a lány sugárzó mosolya is.*
- No, nem kell ennyire örülni nekem. *érti is félre a dolgot, de csak megrántja a vállát. A tengerész múltat hamar lezárják. A lány legalább kapott lehetőségeket. Ő maga inkább feladatokat. Habár volt egy teljes év majdnem, amikor a férfi mellett maradt maga is. Kessadel akkor épp máshol volt, és egyetlen szót sem ejtettek róla. Lynar kérdezte egyszer... de kitérő választ kapott.*
- Tehát már itt van. Mi járhat abban a csavaros fejében? *kérdezi, kissé furcsán fogalmazva. Olykor érdekesen jönnek nyelvére a szavak. Szerencsére a betanult daloknál ez sosem fordult még elő.
Végül a lány valami szálláshelyet említ. Erre csak felvonja a szemöldökét.*
- Nocsak. Hát van az is? *kérdez vissza. Fájlalná költeni a pénzét, ha anélkül is ehet, aludhat és fürödhet, hogy ezt kellene tennie. A kis szemtelenek mindig olyan nehezen gördülnek ki a zsebéből.*
- Nem kell nekem a királyi kényelem, az utcán szoktam hálni, jó lesz az. *bólint aztán.*
- Csak mi ketten leszünk? *kérdezi. Sosem lehet tudni. Látszólag elkészül közben az indulásra, így csak a lányra vár.*
5873. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:16:45
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:16:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lynnar//
*Tudta hogy kit keres és neki meg volt az az előnye is, hogy az illetőt vörös hajáról könnyű felismerni. Ráadásul dalnok, tehát kifejezetten nehéz lett volna összekevernie bárkivel. Az eszébe sem jut, hogy ő viszont sokkal többet változhatott és sokkal átlagosabb annál, minthogy csak úgy egyértelműen beazonosítsák. Lynnarnak viszont sikerül, ezzel máris eredményesen vette az első próbáját, Kessa arcán pedig meg is jelenik valami halvány mosolyféleség. Nem szokása nagyon mosolyogni, de kétségkívül jól esik neki hogy a másik így emlékszik rá. Ez a mosoly egészen a "vén róka" megnevezésig tart, méghozzá meglehetősen látványosan és hirtelen tűnik el.*
- Mm.
*Egyértelmű hogy a felemlegetett emlék nem tartozik neki a legkellemesebbek közé.*
- Hasznos volt.
*Elintézi inkább ennyivel, hiszen tényleg sokat tanult, de hogy összességében jót tett neki? Hát... Jobban is el tudta volna tölteni az idejét. Lihanech említésére csak megrántja a vállát, járt ott is valamikor, de az is csak egy hely volt a sok közül.*
- Amúgy is-is. Hozzá érkeztem, néhány nappal ezelőtt, és ő küldött.
*Nem kerüli el figyelmét hogy pakolászik a férfi.*
- Mehetünk rögtön a szállásra is ha gondolod, bár ott nem olyan finom a vacsora és nem olyan puha az ágy mint a Pegazusban, de ingyen van. Nem sok alkalmam volt még beszélni vele, nagyon elfoglalt és a szokottnál is titokzatosabb, csak érted küldött, meg hogy ismerjem meg a várost.
*Tudta hogy kit keres és neki meg volt az az előnye is, hogy az illetőt vörös hajáról könnyű felismerni. Ráadásul dalnok, tehát kifejezetten nehéz lett volna összekevernie bárkivel. Az eszébe sem jut, hogy ő viszont sokkal többet változhatott és sokkal átlagosabb annál, minthogy csak úgy egyértelműen beazonosítsák. Lynnarnak viszont sikerül, ezzel máris eredményesen vette az első próbáját, Kessa arcán pedig meg is jelenik valami halvány mosolyféleség. Nem szokása nagyon mosolyogni, de kétségkívül jól esik neki hogy a másik így emlékszik rá. Ez a mosoly egészen a "vén róka" megnevezésig tart, méghozzá meglehetősen látványosan és hirtelen tűnik el.*
- Mm.
*Egyértelmű hogy a felemlegetett emlék nem tartozik neki a legkellemesebbek közé.*
- Hasznos volt.
*Elintézi inkább ennyivel, hiszen tényleg sokat tanult, de hogy összességében jót tett neki? Hát... Jobban is el tudta volna tölteni az idejét. Lihanech említésére csak megrántja a vállát, járt ott is valamikor, de az is csak egy hely volt a sok közül.*
- Amúgy is-is. Hozzá érkeztem, néhány nappal ezelőtt, és ő küldött.
*Nem kerüli el figyelmét hogy pakolászik a férfi.*
- Mehetünk rögtön a szállásra is ha gondolod, bár ott nem olyan finom a vacsora és nem olyan puha az ágy mint a Pegazusban, de ingyen van. Nem sok alkalmam volt még beszélni vele, nagyon elfoglalt és a szokottnál is titokzatosabb, csak érted küldött, meg hogy ismerjem meg a várost.
5872. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-05 23:04:32
Üzenet elküldve: 2017-04-05 23:04:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kessadel//
*Végül csak sikerül belelendülnie a dolgokba. Egészen jól megy. Néhányan még megtisztelik pár arannyal, és ez neki elég is mára. Sokkal jobban érzi magát tőle. Lesz mit ennie és innia ma este, és még meleg ágyban is aludhat. Nem beszélve az összetapadt, gubancos vörös hajtincseiről, melyeken nem ártana már kimosni és alaposan kifésülni. Egy bárd legyen mindig ápolt és igényes. Bármilyen hosszú út is áll mögötte.
Mikor a lány már közeledik hozzá, akkor hagyja abba az énekét és ereszti le a lantját. Nem látja a rájuk telepedő, éjszakát előrejelző félhomályban egyelőre, csak elkezd nekilátni a pakolásnak, hogy a fogadó felé vehesse az irányt. Ám ekkor ér oda hozzá a másik. Olyan egyszerűen áll oda mellé, mintha nap mint nap találkoznának, és nem teltek volna már el hosszú évek azóta a nap óta a Kikötőben. Akkor még mindketten suhancok voltak, ócska kis sihederek. Nem is ismeri fel a lányt azonnal. Az ő lángvörös haja sokkal hamarabb kitűnik a tömegből, és felismerhetővé teszi. Egyik kezében felemelve táskáját néz az érkezőre homlok ráncolva. Méregeti néhány pillanatig, de okos fiú révén nem kell sokáig gondolkodnia.*
- Kessadel?
*Igen, minden bizonnyal ő az. Magasabb lett, habár nem sokkal, de a szemei elárulják. Habár felnőtt nő már a lány, a domborulatai nem mutatják meg ezt különösebben.*
- Nahát, tényleg Te vagy az? *jelenik meg széles, cinkos vigyor a fiú arcán.*- Szóval Te is itt vagy. Tervezhet valamit a vén róka. *vigyorog továbbra is, aztán pedig megrázza a fejét.*
- Most érkeztem. Csak a vacsorára valót kerestem meg. *válaszol.*- Na és Te? Amikor találkoztunk, épp matróznak készültél állni nem? Mintha azt mondta volna *céloz csak ily mód arra, akiről beszélnek*- hogy egy év tengeri élet jót fog tenni neked. Vagy tán' rosszul emlékszem? *szereli fel magára holmijait közben. Úgy tűnik a szavai ennyi év után sem fogytak el. De a cserfes kisfiúból időközben nagyszájú és jóképű ifjú lett.*
- Na és jó tett? *kérdezi kajánul.*- Nem lepte be teljesen a só a hajad, azt látom. *céloz rá, hogyha valóban így történt, nem lehetett ott sokáig a lány.*- Lihanech pedig változatlanul unalmas, mint az állóvíz. *fűz hozzá a maga múltjából egy keveset.*
- Te is hozzá érkeztél? Vagy ő küldött?
*Alaposan odafigyel, hogy ne ejtse ki a nevét.*
*Végül csak sikerül belelendülnie a dolgokba. Egészen jól megy. Néhányan még megtisztelik pár arannyal, és ez neki elég is mára. Sokkal jobban érzi magát tőle. Lesz mit ennie és innia ma este, és még meleg ágyban is aludhat. Nem beszélve az összetapadt, gubancos vörös hajtincseiről, melyeken nem ártana már kimosni és alaposan kifésülni. Egy bárd legyen mindig ápolt és igényes. Bármilyen hosszú út is áll mögötte.
Mikor a lány már közeledik hozzá, akkor hagyja abba az énekét és ereszti le a lantját. Nem látja a rájuk telepedő, éjszakát előrejelző félhomályban egyelőre, csak elkezd nekilátni a pakolásnak, hogy a fogadó felé vehesse az irányt. Ám ekkor ér oda hozzá a másik. Olyan egyszerűen áll oda mellé, mintha nap mint nap találkoznának, és nem teltek volna már el hosszú évek azóta a nap óta a Kikötőben. Akkor még mindketten suhancok voltak, ócska kis sihederek. Nem is ismeri fel a lányt azonnal. Az ő lángvörös haja sokkal hamarabb kitűnik a tömegből, és felismerhetővé teszi. Egyik kezében felemelve táskáját néz az érkezőre homlok ráncolva. Méregeti néhány pillanatig, de okos fiú révén nem kell sokáig gondolkodnia.*
- Kessadel?
*Igen, minden bizonnyal ő az. Magasabb lett, habár nem sokkal, de a szemei elárulják. Habár felnőtt nő már a lány, a domborulatai nem mutatják meg ezt különösebben.*
- Nahát, tényleg Te vagy az? *jelenik meg széles, cinkos vigyor a fiú arcán.*- Szóval Te is itt vagy. Tervezhet valamit a vén róka. *vigyorog továbbra is, aztán pedig megrázza a fejét.*
- Most érkeztem. Csak a vacsorára valót kerestem meg. *válaszol.*- Na és Te? Amikor találkoztunk, épp matróznak készültél állni nem? Mintha azt mondta volna *céloz csak ily mód arra, akiről beszélnek*- hogy egy év tengeri élet jót fog tenni neked. Vagy tán' rosszul emlékszem? *szereli fel magára holmijait közben. Úgy tűnik a szavai ennyi év után sem fogytak el. De a cserfes kisfiúból időközben nagyszájú és jóképű ifjú lett.*
- Na és jó tett? *kérdezi kajánul.*- Nem lepte be teljesen a só a hajad, azt látom. *céloz rá, hogyha valóban így történt, nem lehetett ott sokáig a lány.*- Lihanech pedig változatlanul unalmas, mint az állóvíz. *fűz hozzá a maga múltjából egy keveset.*
- Te is hozzá érkeztél? Vagy ő küldött?
*Alaposan odafigyel, hogy ne ejtse ki a nevét.*
5871. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:39:09
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:39:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Lynnar //
*A szegénynegyed felől érkezik a főtérre, néhány napja megérkezett már, azóta jár-kel a városban hogy megismerkedjen mindennel amivel érdemes. Ha minden igaz most meg is fogja találni itt akit kellene, és lássanak csodát, még csak nehéz dolga sincs, hiszen énekszóval hívja fel magára a figyelmet. Kessától távol áll minden hasonló magamutogatás, de hát pont ezért van szükség mindkettejükre. A szöget sem próbáljuk borral beverni, ahogy a pohárba sem kalapácsot öntünk.*
- Váratlanul pontos vagy.
*Különösebb üdvözlés nélkül szólítja meg ismerősét, valahogy sosem volt az a kedves fajta.*
- Megtaláltad már, vagy még nem is kerested?
*Közben persze mellé lép, kicsit még talán mögé is, a saját "mintha itt sem lennék" stílusával. Meg sem várja hogy a dalt befejezze úgy szúrja közbe a szavait, de nem sürgős neki a válasz, türelmes lány ő. Az a lehetőség meg sem fordul a fejében, hogy "már kereste de nem találta", ennél többet feltételez mindenkiről akivel az ura szorosabb kapcsolatban áll.*
*A szegénynegyed felől érkezik a főtérre, néhány napja megérkezett már, azóta jár-kel a városban hogy megismerkedjen mindennel amivel érdemes. Ha minden igaz most meg is fogja találni itt akit kellene, és lássanak csodát, még csak nehéz dolga sincs, hiszen énekszóval hívja fel magára a figyelmet. Kessától távol áll minden hasonló magamutogatás, de hát pont ezért van szükség mindkettejükre. A szöget sem próbáljuk borral beverni, ahogy a pohárba sem kalapácsot öntünk.*
- Váratlanul pontos vagy.
*Különösebb üdvözlés nélkül szólítja meg ismerősét, valahogy sosem volt az a kedves fajta.*
- Megtaláltad már, vagy még nem is kerested?
*Közben persze mellé lép, kicsit még talán mögé is, a saját "mintha itt sem lennék" stílusával. Meg sem várja hogy a dalt befejezze úgy szúrja közbe a szavait, de nem sürgős neki a válasz, türelmes lány ő. Az a lehetőség meg sem fordul a fejében, hogy "már kereste de nem találta", ennél többet feltételez mindenkiről akivel az ura szorosabb kapcsolatban áll.*
5870. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-05 15:19:31
Üzenet elküldve: 2017-04-05 15:19:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vándorút a Mágustoronyba//
//Meira//
*A Gazdagnegyed igazán különleges. Belnis tátott szájjal sétált végig a széles utcákon Meira mellett. A fényűzés és a pompa teljesen levette a lábáról. Most van először lehetősége ilyen helyet megcsodálni. Teljesen magával ragadó. Ebbe az egészben az a legfurább, hogy valakinek az a természetes, hogy ide jön haza. Belnisnek ez szinte elképzelhetetlen. A nagyvárosi élet és egy falusi tanyasi élet teljesen más.*
-Rendben, mehetünk. Azokon a külső területeken még nem jártam.
*Belnis szívesen hallgatja Meira emlékeit. Érdekes történetek. Örül neki, hogy a lány bízik benne, és mesél neki picit az életéről. Az utóbbi előbbi kijelentésén kicsit meglepődik.*
-Követted? Ezt hogy érted?
//Meira//
*A Gazdagnegyed igazán különleges. Belnis tátott szájjal sétált végig a széles utcákon Meira mellett. A fényűzés és a pompa teljesen levette a lábáról. Most van először lehetősége ilyen helyet megcsodálni. Teljesen magával ragadó. Ebbe az egészben az a legfurább, hogy valakinek az a természetes, hogy ide jön haza. Belnisnek ez szinte elképzelhetetlen. A nagyvárosi élet és egy falusi tanyasi élet teljesen más.*
-Rendben, mehetünk. Azokon a külső területeken még nem jártam.
*Belnis szívesen hallgatja Meira emlékeit. Érdekes történetek. Örül neki, hogy a lány bízik benne, és mesél neki picit az életéről. Az utóbbi előbbi kijelentésén kicsit meglepődik.*
-Követted? Ezt hogy érted?
5869. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-05 15:10:16
Üzenet elküldve: 2017-04-05 15:10:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
Lynne, Lynne, elillant, nyomában sereg ifjú villant.
Lynne, Lynne, te ledér, szép reményű víg kedély.
Lynne, Lynne, ostoba, hideg föld az otthona.
*Nem adja fel, tovább énekel, habár úgy tűnik nem nagyon foglalkozik vele senki. Az este már a nyakán van, ezért ha tehetné, rákapcsolna, de hát ez nem egy olyan szakma, amiben ha gyorsít egy alapjáraton lassabb hangvételű éneken, akkor hamarabb keres pénzt. Habár az lehet, hogy gyorsabban felfigyelnének rá, csak nem jutalmaznák a szépen zengő hangját és a lanton való pengetését. Neki pedig nem csak a figyelemre van szüksége, de aranyra is. S ekkor megtörténik a csoda... ami nem nagy csoda, de kezdetnek azért nem rossz. Tíz arany landol a lábai elé letett, felfordított kalapjában egy nemesnek tűnő sötételf férfitól.*
- Hálásan köszönöm, nagyuram! *hajol is meg kissé, azzal nem is vesztegeti tovább az idejét, máris folytatja a dalt.*
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
*Hátha hoz még neki egy kis aranyat. Ha pedig nem, akkor vált valami vidámabbra. Ha kevésbé is ismert dal, még akkor is lehet, hogy jobban szeretik az itt élők. Nem emlékszik már a város lakóinak daligényeire.*
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
Lynne, Lynne, elillant, nyomában sereg ifjú villant.
Lynne, Lynne, te ledér, szép reményű víg kedély.
Lynne, Lynne, ostoba, hideg föld az otthona.
*Nem adja fel, tovább énekel, habár úgy tűnik nem nagyon foglalkozik vele senki. Az este már a nyakán van, ezért ha tehetné, rákapcsolna, de hát ez nem egy olyan szakma, amiben ha gyorsít egy alapjáraton lassabb hangvételű éneken, akkor hamarabb keres pénzt. Habár az lehet, hogy gyorsabban felfigyelnének rá, csak nem jutalmaznák a szépen zengő hangját és a lanton való pengetését. Neki pedig nem csak a figyelemre van szüksége, de aranyra is. S ekkor megtörténik a csoda... ami nem nagy csoda, de kezdetnek azért nem rossz. Tíz arany landol a lábai elé letett, felfordított kalapjában egy nemesnek tűnő sötételf férfitól.*
- Hálásan köszönöm, nagyuram! *hajol is meg kissé, azzal nem is vesztegeti tovább az idejét, máris folytatja a dalt.*
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
*Hátha hoz még neki egy kis aranyat. Ha pedig nem, akkor vált valami vidámabbra. Ha kevésbé is ismert dal, még akkor is lehet, hogy jobban szeretik az itt élők. Nem emlékszik már a város lakóinak daligényeire.*
5868. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-04 21:45:10
Üzenet elküldve: 2017-04-04 21:45:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
*Hajnali órákban érkezett meg a városba. Már ilyenkor ébredezőben volt a város. Megtorpan az út végénél, a Főtér szélén.*
- Hát végül csak eljutottunk valahova! - *sandított le a jobb vállán ülő szarkára.
Amaz mintha értette volna hogy utazásuk legalábbis egy időre végetért most széttárja szárnyait és egy cserregés kíséretében felreppen pihenőhelyéről és a tér közepén tündöklő szökőkút szélére száll le, hogy belekortyolhasson a frissítő hűs vizébe.
Fyolana némi habozás után követi a madarat, és ő maga is belenyúl a vízbe, hogy megmossa kezét és arcát, majd felemeli a fejét, és megtámaszkodik a kezeivel a perembe. A víz tükrében szinte elmerül a tekintete, elveszik a gondolataiban. Új neki ez az egész. Kicsit tartott a várostól és az idegenektől, de hát pont ezért hozta magával Bynne-t hogy ne legyen egyedül. Kíváncsisága erősebbnek bizonyult félelménél, hiszen már itt van. Pár percig így maradhatott, ő maga nem érzékelte az idő múlását. Apró társának mosakodása által a vízen keletkezett fodrok zökkentették vissza a valós világba.
Felegyenesedik, és egy ásítással együtt nyújtózkodik, vékonyka szárnyai belerezegnek. Karjait leejti, és hátat fordítva a kútnak lassan szemügyre veszi a helyszínt. Szemben az út felől most is egy kereskedő érkezett meg az áruival, valószínűleg a piactér felé igyekezve halad át a téren. Egy őr masírozik épp el a most bal oldalt elhelyezkedő fogadó előtt.
Ahogy tekintete halad körbe a téren egy kis időre megállapodik egy kőpadon alvó részeg férfin akit bár nem hall, de szájának mozgásából biztosra veszi hogy épp motyog valamit álmában.
Tőle nem messze egy fa alatt is állt egy pad, így azt most megcélozta. Bár nem volt fáradt, de szívesebben nézelődik inkább onnan mint a középen álló szökőkút mellől, ahonnan mindenki azonnal észreveszi. Nem kedveli ha a figyelem középpontja, zavarba hozza.
Odasétál, majd picit felröppenve helyezkedik el a faragott kövön, és bambul tovább ahogyan a helyi emberek teszik a dolgukat. Mindeközben kis barátja a felette telepedett le az egyik fa ágon.
Frissensült kenyér illata csapta meg Fyolana orrát, és csak most vette észre hogy valójában milyen éhes is. Városnézést tervezett, de az most várhat, inkább a Fogadó felé veti tekintetét.*
~Végül is ideje egy reggelinek~ *felnéz a szarkára* - Megvársz ugye? - *választ nem várva tündérünk feláll és lassan megindul a Fogadó ajtaja felé, remélve hogy kap valami reggelinek valót.*
*Hajnali órákban érkezett meg a városba. Már ilyenkor ébredezőben volt a város. Megtorpan az út végénél, a Főtér szélén.*
- Hát végül csak eljutottunk valahova! - *sandított le a jobb vállán ülő szarkára.
Amaz mintha értette volna hogy utazásuk legalábbis egy időre végetért most széttárja szárnyait és egy cserregés kíséretében felreppen pihenőhelyéről és a tér közepén tündöklő szökőkút szélére száll le, hogy belekortyolhasson a frissítő hűs vizébe.
Fyolana némi habozás után követi a madarat, és ő maga is belenyúl a vízbe, hogy megmossa kezét és arcát, majd felemeli a fejét, és megtámaszkodik a kezeivel a perembe. A víz tükrében szinte elmerül a tekintete, elveszik a gondolataiban. Új neki ez az egész. Kicsit tartott a várostól és az idegenektől, de hát pont ezért hozta magával Bynne-t hogy ne legyen egyedül. Kíváncsisága erősebbnek bizonyult félelménél, hiszen már itt van. Pár percig így maradhatott, ő maga nem érzékelte az idő múlását. Apró társának mosakodása által a vízen keletkezett fodrok zökkentették vissza a valós világba.
Felegyenesedik, és egy ásítással együtt nyújtózkodik, vékonyka szárnyai belerezegnek. Karjait leejti, és hátat fordítva a kútnak lassan szemügyre veszi a helyszínt. Szemben az út felől most is egy kereskedő érkezett meg az áruival, valószínűleg a piactér felé igyekezve halad át a téren. Egy őr masírozik épp el a most bal oldalt elhelyezkedő fogadó előtt.
Ahogy tekintete halad körbe a téren egy kis időre megállapodik egy kőpadon alvó részeg férfin akit bár nem hall, de szájának mozgásából biztosra veszi hogy épp motyog valamit álmában.
Tőle nem messze egy fa alatt is állt egy pad, így azt most megcélozta. Bár nem volt fáradt, de szívesebben nézelődik inkább onnan mint a középen álló szökőkút mellől, ahonnan mindenki azonnal észreveszi. Nem kedveli ha a figyelem középpontja, zavarba hozza.
Odasétál, majd picit felröppenve helyezkedik el a faragott kövön, és bambul tovább ahogyan a helyi emberek teszik a dolgukat. Mindeközben kis barátja a felette telepedett le az egyik fa ágon.
Frissensült kenyér illata csapta meg Fyolana orrát, és csak most vette észre hogy valójában milyen éhes is. Városnézést tervezett, de az most várhat, inkább a Fogadó felé veti tekintetét.*
~Végül is ideje egy reggelinek~ *felnéz a szarkára* - Megvársz ugye? - *választ nem várva tündérünk feláll és lassan megindul a Fogadó ajtaja felé, remélve hogy kap valami reggelinek valót.*
5867. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-04 07:50:25
Üzenet elküldve: 2017-04-04 07:50:25
ÚJ
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Bandukol kifelé a városból, egyék satnya lábát a másik elé téve. Lassan elér a város szélére keresve az utat a komájához, és talán ahhoz az ezer aranyhoz. Kissé csalódott, mert lehetetlennek érzi, hogy az a bizonyos koma csak úgy ad neki amikor ő sem olyan aki szívesen kidob akár száz aranyat is, ha egyszer el is ihatja ezt az egészet. Hiszen a pia elszáll, de még mindig jobb mint a barátság.
Még egyszer körbenéz mikor kiér a főtérre, és megtörli a homlokát. Fáradt, nehezen húzta el a belét idáig. Visszanéz egy pillanatra a szegénynegyed irányába. Talán mégis jobb lenne, ha a szegénynegyedben próbálna, pöröllyel és számszeríjjal pénzt kicsikarni azokból a nemrég látott banditákból.
Ezen gondolkozik, de nem indul el arrafelé. Egy kicsit még toporog, iszik a kulacsából, újratölti a kulacsát a szökőkút vizéből aztán sóhajt egyet és folytatja, hosszú, lassú kifelé totyogását a városból újra és újra hátra nézve, mennyit nem haladt, és mennyire nem került messze a várostól beteg lábának hosszú szenvedésével. Még egy varázsitalt is kéne vennie, hogy ez meggyógyuljon rajta, de a kis fizetése sosem volt elég, egy akkora kiadásra, spórolni meg nem szeret.*
Még egyszer körbenéz mikor kiér a főtérre, és megtörli a homlokát. Fáradt, nehezen húzta el a belét idáig. Visszanéz egy pillanatra a szegénynegyed irányába. Talán mégis jobb lenne, ha a szegénynegyedben próbálna, pöröllyel és számszeríjjal pénzt kicsikarni azokból a nemrég látott banditákból.
Ezen gondolkozik, de nem indul el arrafelé. Egy kicsit még toporog, iszik a kulacsából, újratölti a kulacsát a szökőkút vizéből aztán sóhajt egyet és folytatja, hosszú, lassú kifelé totyogását a városból újra és újra hátra nézve, mennyit nem haladt, és mennyire nem került messze a várostól beteg lábának hosszú szenvedésével. Még egy varázsitalt is kéne vennie, hogy ez meggyógyuljon rajta, de a kis fizetése sosem volt elég, egy akkora kiadásra, spórolni meg nem szeret.*
5866. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-03 17:24:45
Üzenet elküldve: 2017-04-03 17:24:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Vándorút a Mágustoronyba//
//Belnis//
*A templomkertből elindulva két lehetőség áll az utazók előtt. Vagy a gazdagnegyeden, vagy a szegénynegyeden vágnak át. Természetesen a gazdagnegyed tűnik a megfelelő választásnak. Ott kevesebb a veszélyes, fura alak. Na meg a látkép sem mindegy. A gazdagnegyed szépen felépített házai között sokkal kellemesebb az időtöltés, mint a szegénynegyed kicsi kunyhói között.
Tehát a gazdagnegyeden átvágva jutnak el Arthenior főterére. Meira körbenéz, elmosolyodik.*
- Itt kezdődött minden. Azaz az új életemben minden. Miután egyedül maradtam itt találtam magam. Itt vettem észre Shaiát, akit követni kezdtem. Végül a városon kívül megszólított és magával vitt.
*Nem tudja, miért mesél el minden helyszínről egy kis történetet, azt sem, hogy Belnis egyáltalán kíváncsi-e rájuk, de ő lelkesen beszél emlékeiről.*
- Rendben, most kimegyünk az északi kapun, és elhagyjuk Artheniort. Jártál már a városon kívül? Egész változatos és érdekes környék.
*Úgy beszél erről, mint ha ő olyan régóta tudná, mi található a városon kívül. A kikötőbe, majd később az onnan való visszaút és a mágustoronyba való zarándoklat után azonban egészen jól megismerte a környéket.*
//Belnis//
*A templomkertből elindulva két lehetőség áll az utazók előtt. Vagy a gazdagnegyeden, vagy a szegénynegyeden vágnak át. Természetesen a gazdagnegyed tűnik a megfelelő választásnak. Ott kevesebb a veszélyes, fura alak. Na meg a látkép sem mindegy. A gazdagnegyed szépen felépített házai között sokkal kellemesebb az időtöltés, mint a szegénynegyed kicsi kunyhói között.
Tehát a gazdagnegyeden átvágva jutnak el Arthenior főterére. Meira körbenéz, elmosolyodik.*
- Itt kezdődött minden. Azaz az új életemben minden. Miután egyedül maradtam itt találtam magam. Itt vettem észre Shaiát, akit követni kezdtem. Végül a városon kívül megszólított és magával vitt.
*Nem tudja, miért mesél el minden helyszínről egy kis történetet, azt sem, hogy Belnis egyáltalán kíváncsi-e rájuk, de ő lelkesen beszél emlékeiről.*
- Rendben, most kimegyünk az északi kapun, és elhagyjuk Artheniort. Jártál már a városon kívül? Egész változatos és érdekes környék.
*Úgy beszél erről, mint ha ő olyan régóta tudná, mi található a városon kívül. A kikötőbe, majd később az onnan való visszaút és a mágustoronyba való zarándoklat után azonban egészen jól megismerte a környéket.*
5865. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-03 00:48:39
Üzenet elküldve: 2017-04-03 00:48:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Behemótunk reggelre már a városban is van. Hatalmas por felhőt kavar maga körül ahogy becsörtet, át a karavánok, utazók kereskedők tengerén.*
~ Ehh, utálo' ezt a tömege' ~
*Sose volt a kedvence a város, és nem csak a minden felé morajló ember mennyiség miatt. A zaj, a por. A rakás ló, teve, és miegymás. Meg a puszta tény, hogy nem lát át a városi házak fölött. Nyilván a maga közel három és fél méterével azért jobban tájékozódik mint egy tündér, aki kénytelen a lábak útvesztőjében mászkálni, de azért így se a legjobb.
Útja a kovács felé vezeti.*
~ Ehh, utálo' ezt a tömege' ~
*Sose volt a kedvence a város, és nem csak a minden felé morajló ember mennyiség miatt. A zaj, a por. A rakás ló, teve, és miegymás. Meg a puszta tény, hogy nem lát át a városi házak fölött. Nyilván a maga közel három és fél méterével azért jobban tájékozódik mint egy tündér, aki kénytelen a lábak útvesztőjében mászkálni, de azért így se a legjobb.
Útja a kovács felé vezeti.*
5864. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-01 12:27:19
Üzenet elküldve: 2017-04-01 12:27:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Jezabiel és társasága//
*Amilyen hirtelen megsokasodtak, ugyanolyan sebességgel apadt vissza társaságuk száma három főre. Nem mintha bármelyik véglet is zavarba ejtené a lányt. Ugyanúgy elemében tud lenni a tömegben, mint amikor egyedül kell lekötnie magát valamivel. Talpra esett félvér ő, legalábbis meg kellett tanulnia alkalmazkodni.
Az illemnek megfelelően búcsút int a búcsúzkodónak, és szerencsére figyelmének ezután sem kell nagyon elkalandoznia, hiszen beharangozásra kerül az indulás.*
- Remek, mehetünk. Illetve, egy pillanat. *Visszalohol még ahhoz a padhoz, ahol még korábban ücsörgött, és egy viseltes, és főleg egy nem pont teli pakolt hátizsákot halászik elő az köztéri ülőalkalmatosság alól, amit rögtön a vállára is csap. Minden bizonnyal azok a holmik vannak benne, amikkel utazni szokott. Szerencsére vékonyka alkatához szerény motyó társul, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy az első mérföld után már a földön fog lógni a nyelve a sok felesleges málha cipelésétől - merthogy nincs ilyesmi.*
- Egy kis erdei sétába még senki nem halt bele. Mármint a séta részébe. *Közli egészen derűs hangon. Igen, optimista, mert a sétába még nem szokás elpatkolni, ha viszont találnak valamit az erdőben, az már más kérdés. Itt jön be az optimizmus a képbe, mert bízik benne, hogy hárman csak megoldják, bármi akadályba ütköznek. A gnóm lány határozottan hmm... mi is a megfelelő szó rá... találékonynak és okosnak tűnik az első benyomás alapján, egy Legran meg egy Legran, és természetesen itt a tetőtől talpig hős- de legalábbis lovagalapanyag úriember is. Neki még páncélja is van, úgyhogy máris kinevezte őt magában ütésfogónak - persze csakis vész esetére. Azzal ha indulnak, maga is követi Jezabielt, habár nem feltétlenül teljes csendben. Menet alatt ugyanis(szigorú kivételt képeznek a lopakodós feladatok)szokása dúdolgatni a vidám kis dalocskáktól a legalpáribb kocsmadalokig dallamáig mindenféle nótát.*
*Amilyen hirtelen megsokasodtak, ugyanolyan sebességgel apadt vissza társaságuk száma három főre. Nem mintha bármelyik véglet is zavarba ejtené a lányt. Ugyanúgy elemében tud lenni a tömegben, mint amikor egyedül kell lekötnie magát valamivel. Talpra esett félvér ő, legalábbis meg kellett tanulnia alkalmazkodni.
Az illemnek megfelelően búcsút int a búcsúzkodónak, és szerencsére figyelmének ezután sem kell nagyon elkalandoznia, hiszen beharangozásra kerül az indulás.*
- Remek, mehetünk. Illetve, egy pillanat. *Visszalohol még ahhoz a padhoz, ahol még korábban ücsörgött, és egy viseltes, és főleg egy nem pont teli pakolt hátizsákot halászik elő az köztéri ülőalkalmatosság alól, amit rögtön a vállára is csap. Minden bizonnyal azok a holmik vannak benne, amikkel utazni szokott. Szerencsére vékonyka alkatához szerény motyó társul, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy az első mérföld után már a földön fog lógni a nyelve a sok felesleges málha cipelésétől - merthogy nincs ilyesmi.*
- Egy kis erdei sétába még senki nem halt bele. Mármint a séta részébe. *Közli egészen derűs hangon. Igen, optimista, mert a sétába még nem szokás elpatkolni, ha viszont találnak valamit az erdőben, az már más kérdés. Itt jön be az optimizmus a képbe, mert bízik benne, hogy hárman csak megoldják, bármi akadályba ütköznek. A gnóm lány határozottan hmm... mi is a megfelelő szó rá... találékonynak és okosnak tűnik az első benyomás alapján, egy Legran meg egy Legran, és természetesen itt a tetőtől talpig hős- de legalábbis lovagalapanyag úriember is. Neki még páncélja is van, úgyhogy máris kinevezte őt magában ütésfogónak - persze csakis vész esetére. Azzal ha indulnak, maga is követi Jezabielt, habár nem feltétlenül teljes csendben. Menet alatt ugyanis(szigorú kivételt képeznek a lopakodós feladatok)szokása dúdolgatni a vidám kis dalocskáktól a legalpáribb kocsmadalokig dallamáig mindenféle nótát.*
5863. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-03-31 21:14:45
Üzenet elküldve: 2017-03-31 21:14:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Megmosolyogja, hogy a szőke hölgy nem figyelt rá, miközben a várost igyekezett bemutatni, ahová érkeztek. Érdekesebbnek találta az ablakon kilesni és felmérni a terepet, meg tudja érteni.*
-Az enyém sem, de azért érdekes változásokat hozott elvileg, amire nem árt odafigyelni egy minimálisan. *Nem szeretne tudatlansága miatt bajba kerülni.*
-Ezzel egyet értek, még jó, hogy itt van egyből a fogadó, ahol ezen segíthetünk is. *Mosolyodik el és miután elhagyják a kocsit a csomagoknál is segítséget nyújt, már ha van nagyobb csomagja Smyrilnek.*
-Figyelemremélőt ez a szökőkút. *Nem használja a mágikus szót inkább, mert még a végén azt hiszik, hogy annyira függ tőle, pedig a legkevésbé sem érdekli a dolog.*
-Szegény pára *pillant a dalolászó Rókaképű Lynnar felé és a zsebéből ad neki 10 aranyat, biztos lesz mire költenie.*
-Mehetünk is, nézzük meg magunknak ezt a Pegazust. *Meg is indul a hely felé, ahol valószínű a következő napokban elszállásolja majd magát.*
-Remélem jól főz a szakács és lesz valami különlegesség is, valami helyi specialitás. *Ahogy odaérnek kinyitja az ajtót a lány előtt, hogy előre engedje, majd a pult felé veszi az irányt.*
*Megmosolyogja, hogy a szőke hölgy nem figyelt rá, miközben a várost igyekezett bemutatni, ahová érkeztek. Érdekesebbnek találta az ablakon kilesni és felmérni a terepet, meg tudja érteni.*
-Az enyém sem, de azért érdekes változásokat hozott elvileg, amire nem árt odafigyelni egy minimálisan. *Nem szeretne tudatlansága miatt bajba kerülni.*
-Ezzel egyet értek, még jó, hogy itt van egyből a fogadó, ahol ezen segíthetünk is. *Mosolyodik el és miután elhagyják a kocsit a csomagoknál is segítséget nyújt, már ha van nagyobb csomagja Smyrilnek.*
-Figyelemremélőt ez a szökőkút. *Nem használja a mágikus szót inkább, mert még a végén azt hiszik, hogy annyira függ tőle, pedig a legkevésbé sem érdekli a dolog.*
-Szegény pára *pillant a dalolászó Rókaképű Lynnar felé és a zsebéből ad neki 10 aranyat, biztos lesz mire költenie.*
-Mehetünk is, nézzük meg magunknak ezt a Pegazust. *Meg is indul a hely felé, ahol valószínű a következő napokban elszállásolja majd magát.*
-Remélem jól főz a szakács és lesz valami különlegesség is, valami helyi specialitás. *Ahogy odaérnek kinyitja az ajtót a lány előtt, hogy előre engedje, majd a pult felé veszi az irányt.*
5862. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-03-31 20:51:37
Üzenet elküldve: 2017-03-31 20:51:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Érkezés//
*Jó hosszú és igencsak magányos vándorútba telt mire valami társra lelt, s még a gyalogmenettől is meg lett kímélve. Véletlen szerencsének köszönhető, hogy a mélységi oldalán egy kényelmesebb hintóban ücsörögve lépheti át a várva várt város kapuját. Érdeklődve les ki, hogy egyetlen pillanatáról se maradjon le az érkezésnek, hogy minden egyes centicskét megcsodálhasson.*
- Hm?
*Pillant is át lustán, mikor eljut a tudatáig, hogy a mélységi szavait hozzá intézve kezdjen bele az idegenvezetésbe.*
- Nos a mágia nem igazán az én asztalom.
*Vonja is meg kurtán a vállait, majd apróbb mosolyra húzza a száját, amint a hintó végre célt érve áll is meg.*
- Most egy kicsit jobban lázba hoz egy jó nagy tál étel és egy nagy kancsó bor.
*Kel is fel a mélységi után, majd a felkínált segítséget elfogadva lép is le Arthenior terén. Mélyen magába szívja az újdonság illatát, s szürkés szemeivel alaposan végigpásztáz minden egyes centiméterkét. Az egyszerű polgárokat, a nemeseket, a furábbnál furább fazonokat, még azt a vörös üstökű dalolászó ficsúrt is alaposan végigméri, amikor pedig végzett vissza is fordul, s figyelmét újfent útitársának szenteli.*
- Szóval mit szól? Városnézés előtt valamit nem kéne harapni?
*Billenti félre a fejét érdeklődve.*
*Jó hosszú és igencsak magányos vándorútba telt mire valami társra lelt, s még a gyalogmenettől is meg lett kímélve. Véletlen szerencsének köszönhető, hogy a mélységi oldalán egy kényelmesebb hintóban ücsörögve lépheti át a várva várt város kapuját. Érdeklődve les ki, hogy egyetlen pillanatáról se maradjon le az érkezésnek, hogy minden egyes centicskét megcsodálhasson.*
- Hm?
*Pillant is át lustán, mikor eljut a tudatáig, hogy a mélységi szavait hozzá intézve kezdjen bele az idegenvezetésbe.*
- Nos a mágia nem igazán az én asztalom.
*Vonja is meg kurtán a vállait, majd apróbb mosolyra húzza a száját, amint a hintó végre célt érve áll is meg.*
- Most egy kicsit jobban lázba hoz egy jó nagy tál étel és egy nagy kancsó bor.
*Kel is fel a mélységi után, majd a felkínált segítséget elfogadva lép is le Arthenior terén. Mélyen magába szívja az újdonság illatát, s szürkés szemeivel alaposan végigpásztáz minden egyes centiméterkét. Az egyszerű polgárokat, a nemeseket, a furábbnál furább fazonokat, még azt a vörös üstökű dalolászó ficsúrt is alaposan végigméri, amikor pedig végzett vissza is fordul, s figyelmét újfent útitársának szenteli.*
- Szóval mit szól? Városnézés előtt valamit nem kéne harapni?
*Billenti félre a fejét érdeklődve.*
5861. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-03-31 18:52:51
Üzenet elküldve: 2017-03-31 18:52:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
*A vörös hajú ifjú nem régen érkezett a főtérre. Egy pillanatig sem vesztegette az idejét. Habár már régen járt Artheniorban, de minden egyes perc számít a túléléshez. Márpedig neki igazán túl kell élnie, és nincs ideje nyomban városnézésre, amikor hamarosan rájuk esteledik, és meg kell keresnie az aznapi betevőjét, hogy jó falatokhoz juthasson a fogadóban. Na meg meleg ágyhoz, és egy kellemes fürdőhöz. Esetleg valami csinos leányhoz ráadásként.*
- Lynne, Lynne, elillant, nyomában sereg ifjú villant.
*Nem kellett sok neki, hogy lekapja hátáról a lantját. Most inkább énekelni van kedve, nem pedig furulyázni, vagy kibűvölni Hessát a táskájából. Így máris zendül a hangja a szökőkút mellett, és közben széles mosolyt küld mindenki felé, aki elhalad mellette.*
- Lynne, Lynne, te ledér, szép reményű víg kedély.
*Mindenkire vet egy pillantást. Hátha valahonnan csurran cseppen egy-egy aranytallért. De végső soron már a társaságnak is örülne. Régen váltott szót bárkivel is. Hosszú volt az útja idáig. Ám kócosan és piszkosan sem állhat majd Szürkevér elé. Sokkal tartozik neki. Így kell a pénz, hogy helyre hozza magát.*
- Lynne, Lynne, ostoba, hideg föld az otthona.
*Nem éppen szokványos dal, és nem is kifejezetten vidám, de sokan ismerik ahhoz, hogy valaki felfigyelhessen rá.*
- Lynne, Lynne, szép leány, tavasz zöldes derekán...
*A vörös hajú ifjú nem régen érkezett a főtérre. Egy pillanatig sem vesztegette az idejét. Habár már régen járt Artheniorban, de minden egyes perc számít a túléléshez. Márpedig neki igazán túl kell élnie, és nincs ideje nyomban városnézésre, amikor hamarosan rájuk esteledik, és meg kell keresnie az aznapi betevőjét, hogy jó falatokhoz juthasson a fogadóban. Na meg meleg ágyhoz, és egy kellemes fürdőhöz. Esetleg valami csinos leányhoz ráadásként.*
- Lynne, Lynne, elillant, nyomában sereg ifjú villant.
*Nem kellett sok neki, hogy lekapja hátáról a lantját. Most inkább énekelni van kedve, nem pedig furulyázni, vagy kibűvölni Hessát a táskájából. Így máris zendül a hangja a szökőkút mellett, és közben széles mosolyt küld mindenki felé, aki elhalad mellette.*
- Lynne, Lynne, te ledér, szép reményű víg kedély.
*Mindenkire vet egy pillantást. Hátha valahonnan csurran cseppen egy-egy aranytallért. De végső soron már a társaságnak is örülne. Régen váltott szót bárkivel is. Hosszú volt az útja idáig. Ám kócosan és piszkosan sem állhat majd Szürkevér elé. Sokkal tartozik neki. Így kell a pénz, hogy helyre hozza magát.*
- Lynne, Lynne, ostoba, hideg föld az otthona.
*Nem éppen szokványos dal, és nem is kifejezetten vidám, de sokan ismerik ahhoz, hogy valaki felfigyelhessen rá.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773