Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 343 (6841. - 6860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6860. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-12 12:45:55
Üzenet elküldve: 2019-03-12 12:45:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Ketten csak jobb//
* A mélységi hősnőnk még mindig a nyeregben és elcsodálkozik a váratlan fejleményeken. Nem a bálon és a levél tartalmán, odáig még nem jutunk el, még a futár váratlan felbukkanása az, amit hirtelen nem tud hová tenni.*
~ Azt mondta, nincs senkije. És szegény. Vajon ki lehet az, aki küldöncöt ereszt hozzá?~
* A válasz hamar megérkezik és mindkettejüket felvillanyozza hamar. A lehető legjobb hírek.*
-Akkor ne vesztegessük az időt! Irány a szántóföldi falvak vidéke! Ott gyorsan lehet haladni és csak később vágunk át az erdőn.
* Szorosabbra markolja a kantárat, de nem kezdhet vágtába, mert bármennyire is bízik a saját lábaiba a művésznő, aligha tudná egész idő alatt tartani a tempót.*
-Aligha találhatóak meg. De nem csak vallási kötetük van. Régen az elemeket tisztelték ott, számos tudományból és még művészeti témájú írásokat is gyűjtöttek. Nem olyan régen bontakozott ki a harc a fény és a sötétség szektái között a szentély birtoklásáért, bár beszéltem egy papnővel a témában részletesen, de aligha állíthatom, hogy értem, mi alapján változik meg szinte egyik napról a másikra, kit is tisztelnek ott.
* Hamarosan már elhagyják az utolsó épületeket is. A fekete mén pedig mögöttük jön, a barna kanca pedig engedelmesen lépked a vörös nő mellett. Nem telik bele sok idő, hogy elérjék az első falunak nevezhető bokortanyát, mely másfél tucat házból áll.*
* A mélységi hősnőnk még mindig a nyeregben és elcsodálkozik a váratlan fejleményeken. Nem a bálon és a levél tartalmán, odáig még nem jutunk el, még a futár váratlan felbukkanása az, amit hirtelen nem tud hová tenni.*
~ Azt mondta, nincs senkije. És szegény. Vajon ki lehet az, aki küldöncöt ereszt hozzá?~
* A válasz hamar megérkezik és mindkettejüket felvillanyozza hamar. A lehető legjobb hírek.*
-Akkor ne vesztegessük az időt! Irány a szántóföldi falvak vidéke! Ott gyorsan lehet haladni és csak később vágunk át az erdőn.
* Szorosabbra markolja a kantárat, de nem kezdhet vágtába, mert bármennyire is bízik a saját lábaiba a művésznő, aligha tudná egész idő alatt tartani a tempót.*
-Aligha találhatóak meg. De nem csak vallási kötetük van. Régen az elemeket tisztelték ott, számos tudományból és még művészeti témájú írásokat is gyűjtöttek. Nem olyan régen bontakozott ki a harc a fény és a sötétség szektái között a szentély birtoklásáért, bár beszéltem egy papnővel a témában részletesen, de aligha állíthatom, hogy értem, mi alapján változik meg szinte egyik napról a másikra, kit is tisztelnek ott.
* Hamarosan már elhagyják az utolsó épületeket is. A fekete mén pedig mögöttük jön, a barna kanca pedig engedelmesen lépked a vörös nő mellett. Nem telik bele sok idő, hogy elérjék az első falunak nevezhető bokortanyát, mely másfél tucat házból áll.*
6859. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-12 12:26:37
Üzenet elküldve: 2019-03-12 12:26:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ketten csak jobb//
* miután végeztek a piacon, visszatérnek a főtérre, ahonnan már jól látható a vadon, amit majd át kell szelniük, hogy a kikötőhöz jussanak.*
- Tudok olvasni, bár elég későn tanultam meg. A mesterem régimódi bárd volt, úgy gondolta a daloknak lelkük van, amiknek szabadon kell szárnyalnia, ha leírnánk őket az olyan lenne, mintha kalickába zárnál egy énekes madarat, úgyhogy biztos, ami biztos nem tanított meg sem írni, sem olvasni. Aztán amikor megszorultunk és eladott a Vörös Lámpás házba, ott be kellett ezt pótolnom, méghozzá gyorsan, Főnix úrnő, az új gazdám nem ismert irgalmat ha a lányai műveltségéről volt szó, és elég tekintélyes gyűjteményt halmozott fel könyvekből. Volt egy gyönyörű, kézzel festett példánya a hét sóhaj útjából és a lótusz asszonyok dalaiból is. Gondolom a templom könyvtárában ezek nincsenek meg* kérdezi a sötételfet huncut csillogással a szemében.
Ahogy elhaladnak a Pegazus mellett, egy fiatal fiú szalad oda hozzájuk, a boltos legénye és egy levelet ad Ysildiának. A lány felbontja a Sellőt ábrázoló pecsétet és ahogy olvassa felderül az arca.*
- Az összes isten, legyen kicsi vagy nagy, régi vagy új ránk mosolygott * mondja izgatottan * A Sellőből küldték, azt írja bált rendeznek amire dalnokokat keresnek, ha minden jól megy lehet, hogy még a társaságukhoz is bevesznek. Szerencsét hoztál nekem * mosolyog a sötételfre* viszont jó lesz ha a nyakunkba vesszük a lábunkat és igyekszünk
* miután végeztek a piacon, visszatérnek a főtérre, ahonnan már jól látható a vadon, amit majd át kell szelniük, hogy a kikötőhöz jussanak.*
- Tudok olvasni, bár elég későn tanultam meg. A mesterem régimódi bárd volt, úgy gondolta a daloknak lelkük van, amiknek szabadon kell szárnyalnia, ha leírnánk őket az olyan lenne, mintha kalickába zárnál egy énekes madarat, úgyhogy biztos, ami biztos nem tanított meg sem írni, sem olvasni. Aztán amikor megszorultunk és eladott a Vörös Lámpás házba, ott be kellett ezt pótolnom, méghozzá gyorsan, Főnix úrnő, az új gazdám nem ismert irgalmat ha a lányai műveltségéről volt szó, és elég tekintélyes gyűjteményt halmozott fel könyvekből. Volt egy gyönyörű, kézzel festett példánya a hét sóhaj útjából és a lótusz asszonyok dalaiból is. Gondolom a templom könyvtárában ezek nincsenek meg* kérdezi a sötételfet huncut csillogással a szemében.
Ahogy elhaladnak a Pegazus mellett, egy fiatal fiú szalad oda hozzájuk, a boltos legénye és egy levelet ad Ysildiának. A lány felbontja a Sellőt ábrázoló pecsétet és ahogy olvassa felderül az arca.*
- Az összes isten, legyen kicsi vagy nagy, régi vagy új ránk mosolygott * mondja izgatottan * A Sellőből küldték, azt írja bált rendeznek amire dalnokokat keresnek, ha minden jól megy lehet, hogy még a társaságukhoz is bevesznek. Szerencsét hoztál nekem * mosolyog a sötételfre* viszont jó lesz ha a nyakunkba vesszük a lábunkat és igyekszünk
6858. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 18:55:57
Üzenet elküldve: 2019-03-11 18:55:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//ketten csak jobb//
* - Kurtizán én? * neveti el magát a félelf * Inkább azt mondanám, hogy rendkívül magasan képzett előadóművész vagyok * mondja pimasz mosollyal az arcán* Bár nem jársz messze az igazságtól, az egyik legtiszteletre méltóbb rosszhírű házban tanultam, azonban az úrnőm egy ostoba herceg, egy félresikerült összeesküvés, és egy csésze méreg miatt eltávozott, mielőtt felvehettek volna a hölgyek jegyzékébe. Úgy tudom errefelé nincs külön céhük, úgyhogy az eredeti mesterségemből próbálok megélni, bárd vagyok, bár ez még megváltozhat, ha a Sellőbe érünk. Nem terhelném a lovadat, az igazság az, hogy minden vagyonom rajtam van* mutat végig szegényes, de tiszta öltözékén* a piacon viszont szívesen körülnéznék, ha a népek jó hangulatban vannak, akár még pénzt is kereshetünk. Tudsz énekelni, zsonglőrködni vagy vicceket mondani?* végtelenül szemtelen egy elegáns sötételf harcosnőről ilyeneket feltételezni, de ezt a lány a lehető legtermészetesebb hangon kérdezi, miközben felveszi a legártatlanabb, most szálltam le a hajóról, azt sem tudom hol vagyok nézését
* - Kurtizán én? * neveti el magát a félelf * Inkább azt mondanám, hogy rendkívül magasan képzett előadóművész vagyok * mondja pimasz mosollyal az arcán* Bár nem jársz messze az igazságtól, az egyik legtiszteletre méltóbb rosszhírű házban tanultam, azonban az úrnőm egy ostoba herceg, egy félresikerült összeesküvés, és egy csésze méreg miatt eltávozott, mielőtt felvehettek volna a hölgyek jegyzékébe. Úgy tudom errefelé nincs külön céhük, úgyhogy az eredeti mesterségemből próbálok megélni, bárd vagyok, bár ez még megváltozhat, ha a Sellőbe érünk. Nem terhelném a lovadat, az igazság az, hogy minden vagyonom rajtam van* mutat végig szegényes, de tiszta öltözékén* a piacon viszont szívesen körülnéznék, ha a népek jó hangulatban vannak, akár még pénzt is kereshetünk. Tudsz énekelni, zsonglőrködni vagy vicceket mondani?* végtelenül szemtelen egy elegáns sötételf harcosnőről ilyeneket feltételezni, de ezt a lány a lehető legtermészetesebb hangon kérdezi, miközben felveszi a legártatlanabb, most szálltam le a hajóról, azt sem tudom hol vagyok nézését
6857. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:53:11
Üzenet elküldve: 2019-03-11 15:53:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//ketten csak jobb//
* Nagyon úgy tűnik, hogy sikeresen megtalálták egymást az útitársával, ám a közös lovaglás úgy látszik megijeszti a félelfet. A mélységi társa nem is nagyon igyekszik elrejteni arcán a csalódottságot.*
-Pedig jó móka lett volna. Örülök, hogy megismerhettelek Yisildia. Kurtizán? Valahogy nem így képzeltem el őket. Nem olyannak, aki fél, hogy megharapja őt egy hím.
* Gúnyosan néz rá, kihívóan, hogy vajon kellemetlenkedő megjegyzéseiért jön-e visszavágás vagy rossz humorát a vörös hajú elkönyveli-e kéretlen tréfának és átsiklik felette.*
-Ha nem bánod kellemetlenkedő vicceimet, akkor szívesen leszek a társad az útra. Rakd csak fel a holmidat a hátára, legalább azt ne kelljen cipelned! Szükséged van esetleg valamire a piacon? Pár hasznos dolgot biztos vehetünk. Hosszú lesz a túra. Utána indulhatunk.
6856. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 12:42:54
Üzenet elküldve: 2019-03-11 12:42:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//ketten csak jobb//
*A lány szava egy pillanatra elakad, ahogy meglátja a térre beügető magas, sudár sötételfet, aki hófehér hajával, türkizruhájában, olyan kecsességgel üli meg a lovát, mintha csak egy wegtoren-i mester faragta volna márványban. Valóságos koldusnak tűnik mellette viharvert gyapjú köpenyével, kopott szoknyájával, és a haját felkötő tarka kendőkkel*
- Üdvözöllek * hajol meg szertartásosan* Yisildia vagyok, a csalogány, a hírhedt bárd, Tarka barát és a Vörös Lámpások városának leghíresebb kurtizánja, Főnix úrnő utolsó tanítványa. Ami a lovat illeti* méri végig aggódó arccal a fekete csődört* Még nem ültem a mesterem öreg szamaránál nagyobb jószágon, így inkább a saját lábamban bízom, az eddig még meg sem harapott, meg sem rúgott és talán a kikötőig még elvisz. Egy tapasztalt vezetőt keresek, aki ismeri az utat, és nem szalad el, ha bajba kerülnénk. Pénzem nincs valami sok, így csak ragyogó szellemem és kellemes társaságom tudom viszonzásul felajánlani* zúdítja a szóáradatot elbűvölően szemtelen mosollyal a sötételfre*
*A lány szava egy pillanatra elakad, ahogy meglátja a térre beügető magas, sudár sötételfet, aki hófehér hajával, türkizruhájában, olyan kecsességgel üli meg a lovát, mintha csak egy wegtoren-i mester faragta volna márványban. Valóságos koldusnak tűnik mellette viharvert gyapjú köpenyével, kopott szoknyájával, és a haját felkötő tarka kendőkkel*
- Üdvözöllek * hajol meg szertartásosan* Yisildia vagyok, a csalogány, a hírhedt bárd, Tarka barát és a Vörös Lámpások városának leghíresebb kurtizánja, Főnix úrnő utolsó tanítványa. Ami a lovat illeti* méri végig aggódó arccal a fekete csődört* Még nem ültem a mesterem öreg szamaránál nagyobb jószágon, így inkább a saját lábamban bízom, az eddig még meg sem harapott, meg sem rúgott és talán a kikötőig még elvisz. Egy tapasztalt vezetőt keresek, aki ismeri az utat, és nem szalad el, ha bajba kerülnénk. Pénzem nincs valami sok, így csak ragyogó szellemem és kellemes társaságom tudom viszonzásul felajánlani* zúdítja a szóáradatot elbűvölően szemtelen mosollyal a sötételfre*
6855. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 11:44:26
Üzenet elküldve: 2019-03-11 11:44:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//ketten csak jobb//
* Egy furcsa hirdetést talált a főtéren. Valaki át akarja szelni a kontinenst és a világ másik végén egy fogadóba keres társat sétálni.*
~ Kontinens? Jó, lehet a pénz ígérete nélkül túloztam az imént.~ *gondolja a sötételf hősnőnk* ~Igazából nagyon távol van az egész világ átszelésétől. De azért emlékszik mindenki azokra az időkre, mikor legalább egy hét sétálás volt Artheniortól a tenger. És akkoriban nem is hittük, hogy akár csak mágiával megváltoztathatóak a környezetünk mérete. Egy-egy nagy varázsló képes volt talán saját maga számára, de egészen biztosan nem mindenkinek.~
* Kár is az istenek eljövetelét és eltűnésüket belekeverni egy csajos napba. Barna kancájának nyergében érkezik meg a főtérre és amint megpillantja a félvért, odaüget hozzá.*
-Szia! Azt hiszem, te leszel a csalogány. Felülsz a hátára vagy inkább gyalog szeretnél jönni?
* Visszafordul a mögötte kantáron vezetett fekete csataménre. Vidámnak tűnik, de szavaiból kicseng a figyelmes számára a kihívás.
A nyeregbe bele van bújtatva ezúttal is acélfejű lándzsája. Oldalán kard, vállán átdobott bőrszíjon a dobótőrök. Ám páncélja nincs, egy türkizkék ruha fedi a testét, melyben könnyű mozogni. Biztonsággal üli meg a lovát.
Tapasztalt lovas, de jóval könnyebb dolga van, mint aki az ébenfekete paripát akarja megülni, mely sokkal szilajabb természetű. Felnyerít, mintha csak jelezné türelmetlenségét, hogy aki nem most jön, azt ő itt hagyja.*
-Hé, te! Viselkedj! *szól rá a lány* Mit szólsz? Milyen tettre kész hímet adok neked használatra? Ká vagyok, a Hifeti család híres kereskedője.
6854. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 09:32:19
Üzenet elküldve: 2019-03-11 09:32:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A vadászat//
//Zsenge, Lyessal//
- Nem volt nehéz, mert átaludtam az előző nap délután is. *Vigyorodik el, mert rég aludt már ennyit, na meg ilyen nyugodtan, rémálom mentesen.*
- Fontosak és jó hogy van, de só is kell. *Jegyzi meg, mert még egyszer nem akar ízetlen húst enni, meg amúgy is kérte az elf, hogy szóljon rá majd ez ügyben.*
- Az jó, én ismertem egy orkot, képzeld ő volt a szakácsunk a Vadvédben és Banyának hívtuk! Na nem is volt valami kedves teremtés, mert odacsapott, ha nem hagytunk rendet magunk után. *Meséli el, ami az eszébe jut az orkokról, nem olyan rossz teremtmények mind, vannak kivételek.*
- Én is! Végre megmutathatom, hogy nem csak a szám nagy, hanem a tehetségem is! *mindenén végigtaperol, de mindene megvan, ami kellhet, így indulhatnak is vadászni a közeli erdőbe. Vidáman lépdel a különösen elfiesen kinéző Lyessal mellett.*
- Még nem hallottam róla, meg úgy sok minden másról sem, csak annyit tudok, hogy ahol voltam azt erdőmélyének nevezik. *Egyszer majd csak megismeri a helyeket, amik megnyíltak előtte.*
- Mehetünk, készen állok.
//Zsenge, Lyessal//
- Nem volt nehéz, mert átaludtam az előző nap délután is. *Vigyorodik el, mert rég aludt már ennyit, na meg ilyen nyugodtan, rémálom mentesen.*
- Fontosak és jó hogy van, de só is kell. *Jegyzi meg, mert még egyszer nem akar ízetlen húst enni, meg amúgy is kérte az elf, hogy szóljon rá majd ez ügyben.*
- Az jó, én ismertem egy orkot, képzeld ő volt a szakácsunk a Vadvédben és Banyának hívtuk! Na nem is volt valami kedves teremtés, mert odacsapott, ha nem hagytunk rendet magunk után. *Meséli el, ami az eszébe jut az orkokról, nem olyan rossz teremtmények mind, vannak kivételek.*
- Én is! Végre megmutathatom, hogy nem csak a szám nagy, hanem a tehetségem is! *mindenén végigtaperol, de mindene megvan, ami kellhet, így indulhatnak is vadászni a közeli erdőbe. Vidáman lépdel a különösen elfiesen kinéző Lyessal mellett.*
- Még nem hallottam róla, meg úgy sok minden másról sem, csak annyit tudok, hogy ahol voltam azt erdőmélyének nevezik. *Egyszer majd csak megismeri a helyeket, amik megnyíltak előtte.*
- Mehetünk, készen állok.
6853. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-11 07:36:15
Üzenet elküldve: 2019-03-11 07:36:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//ketten csak jobb//
*Az idegen üzenete, pontot tett Yisidia vívódásainak végére. Miután eltöltötte az utolsó éjszakáját a Pegazusban, összepakolta szegényes holmiját, a vállára terítette szürke utazó köpenyét, és kiült a térre. Csípős, hideg reggel van, szorosan összehúzza magán a köpenyt, kezét a nehéz vándorbotra támasztja. Egy lány jelentkezett a hirdetésére, így lesz útitársa. A kikötő veszélyes hely, de ketten csak elvergődnek valahogy a Sellőig, beszélgetve pedig az utazás is kellemesebb, meg egy bárdnak ismernie kell a helyet ahol dolgozik, így talán ki is faggathatja az útitársát*
*Az idegen üzenete, pontot tett Yisidia vívódásainak végére. Miután eltöltötte az utolsó éjszakáját a Pegazusban, összepakolta szegényes holmiját, a vállára terítette szürke utazó köpenyét, és kiült a térre. Csípős, hideg reggel van, szorosan összehúzza magán a köpenyt, kezét a nehéz vándorbotra támasztja. Egy lány jelentkezett a hirdetésére, így lesz útitársa. A kikötő veszélyes hely, de ketten csak elvergődnek valahogy a Sellőig, beszélgetve pedig az utazás is kellemesebb, meg egy bárdnak ismernie kell a helyet ahol dolgozik, így talán ki is faggathatja az útitársát*
6852. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-09 10:27:06
Üzenet elküldve: 2019-03-09 10:27:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A lány hosszú vándorút után érkezett meg Artheiorba. A hajón eltöltött hetek után élvezi, hogy végre szilárd talaj van a lába alatt. Az utitársai, akik között derék emberek is akadtak, és kedves, törékeny, tapasztalatan lánynak tartották, figyelmeztették, hogy kerülje el a várost, Arthenior veszélyes hely
~ Bűnbandák, kocsmák, bordélyok, hataloméhes tanácsosok, itthon vagyok ~
Más, egy bölcsebb ember, vagy elf, talán megriadna, de Ysildia tudja, hogy egy eszes, jóhangú, és fürgekezű bárdnak, ez maga a paradicsom, és ha már megtömte a zsebét nyugatnak veszi az irányt. A tér szélén lát egy fogadót, biztos akad valami szállás, meleg étel, talán még munka is*
~ Bűnbandák, kocsmák, bordélyok, hataloméhes tanácsosok, itthon vagyok ~
Más, egy bölcsebb ember, vagy elf, talán megriadna, de Ysildia tudja, hogy egy eszes, jóhangú, és fürgekezű bárdnak, ez maga a paradicsom, és ha már megtömte a zsebét nyugatnak veszi az irányt. A tér szélén lát egy fogadót, biztos akad valami szállás, meleg étel, talán még munka is*
6851. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-08 17:23:15
Üzenet elküldve: 2019-03-08 17:23:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
*Szemöldökei megemelkednek a fogadás visszautasításának mikéntjén.*
- Ó… hát az úriember az nem, tényleg. Meg a gyáva nyulak sem. Azt mondják…
*Teszi hozzá ártatlan mosollyal és megvonja a vállát. Az önfeláldozáson felnevet, ezt sem hagyhatja válasz nélkül, még ha volt is némi igazság Ryn szavaiban.*
- Csak nem szeretem a könyörgő férfiak látványát.
*Kacsint rá cinkosan. Az intelemre viszont az ivással kapcsolatban komolyan és halkabban felel.*
- Tudom… igazad van. Fel is töltöttem a készleteimet idefelé jövet. De ha a víz fertőzött, akkor semelyik vízben nem lehet megbízni.
*Fújja ki a levegőt gondterhelten. A döntésre aztán később bólint. Ő is szeretné látni, mit hagyott maga után a harc.*
- Arra laknak a szegények, akik között kitört a lázadás. Nem tudom, mi fogad ott minket. Lovakkal elég feltűnőek leszünk, és valószínűleg nem túl népszerűek, úgyhogy járjunk nyitott szemmel!
*Kezét kardja markolatára teszi és vezetni kezdi lovát a szegények negyede felé. Tekintete lehetséges veszélyeket keres.*
- Ez a környék mindig ilyen elhanyagolt volt. A jobb helyek felé egy sereg kolduson vezetett keresztül az út. Ugyanakkor itt lehet a legjobban elrejtőzni. És a piacon kívül a pletykák itt a legfrissebbek. És a legolcsóbbak is.
*Szemöldökei megemelkednek a fogadás visszautasításának mikéntjén.*
- Ó… hát az úriember az nem, tényleg. Meg a gyáva nyulak sem. Azt mondják…
*Teszi hozzá ártatlan mosollyal és megvonja a vállát. Az önfeláldozáson felnevet, ezt sem hagyhatja válasz nélkül, még ha volt is némi igazság Ryn szavaiban.*
- Csak nem szeretem a könyörgő férfiak látványát.
*Kacsint rá cinkosan. Az intelemre viszont az ivással kapcsolatban komolyan és halkabban felel.*
- Tudom… igazad van. Fel is töltöttem a készleteimet idefelé jövet. De ha a víz fertőzött, akkor semelyik vízben nem lehet megbízni.
*Fújja ki a levegőt gondterhelten. A döntésre aztán később bólint. Ő is szeretné látni, mit hagyott maga után a harc.*
- Arra laknak a szegények, akik között kitört a lázadás. Nem tudom, mi fogad ott minket. Lovakkal elég feltűnőek leszünk, és valószínűleg nem túl népszerűek, úgyhogy járjunk nyitott szemmel!
*Kezét kardja markolatára teszi és vezetni kezdi lovát a szegények negyede felé. Tekintete lehetséges veszélyeket keres.*
- Ez a környék mindig ilyen elhanyagolt volt. A jobb helyek felé egy sereg kolduson vezetett keresztül az út. Ugyanakkor itt lehet a legjobban elrejtőzni. És a piacon kívül a pletykák itt a legfrissebbek. És a legolcsóbbak is.
6850. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-08 14:28:15
Üzenet elküldve: 2019-03-08 14:28:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
*Lassan közelít a város kapujához, a főtérhez, a piacon keresztül is megy hogy rövidítsen az úton. A Pegazus előtt is elhalad, majd a szökőkúthoz megy. Estébe jut a vörös hajú lány a hollóval, akit előző nap látott. Oda se mert menni hozzá és még senkit sem ismert a városban, de még csak a környéken sem ismert senkit.
Egy nap telt el azóta, hogy megérkezett Artheniorba, és már rengeteg embert ismert meg, köztük Pyctát, Ameát, Ahseelát, Tintet, a piacon az árust és a kikötő lakónegyedében az öreg törpöt.
Ahogy gondolkodik az elmúlt napokon, csak megy tovább. Mire feleszmél már el is hagyta a várost és a főtérre vezető poros úton halad tovább. Par száz lépés után letér az útról és nyíl egyenesen halad a tábor felé.*
Egy nap telt el azóta, hogy megérkezett Artheniorba, és már rengeteg embert ismert meg, köztük Pyctát, Ameát, Ahseelát, Tintet, a piacon az árust és a kikötő lakónegyedében az öreg törpöt.
Ahogy gondolkodik az elmúlt napokon, csak megy tovább. Mire feleszmél már el is hagyta a várost és a főtérre vezető poros úton halad tovább. Par száz lépés után letér az útról és nyíl egyenesen halad a tábor felé.*
6849. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-08 10:46:58
Üzenet elküldve: 2019-03-08 10:46:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
-Igaz. Úriember amúgy sem fogad biztosra.
*Na mondjuk igaz, Ryn aztán sok minden, az úriember viszont nem igazán szerepel közöttük, de hát ezt a lánynak nem kell tudnia.*
-Eh, valami olyasmi.
*Nem gondolja ugyan magát kalandornak, de jobb szóval igazából ő sem tudná illetni magát.
Az ajánlatom elgondolkodva ráncolja homlokát. Az elf is unja már kicsit az egyedül mászkálást, pedig ő aztán általában jól megvan magában. A kérdés csupán csak az, ha elmúlik a mostani lelkesedés, hosszabb távon mennyire fogja jól bírni a társaságot.*
-Ha ennyire szeretnéd élvezni a társaságom, hát legyen.
*Szavai úgy hangoznak, mintha valami hatalmas nagy szívességet tenne éppen a másiknak, a hátvédésre azonban nem szól semmit, csak felvonja szemöldökét egy félmosoly kíséretében.
Tekintete ezután épp mindig abba az irányba siklik, ahová Dynn mutat. Körbenéz a téren, vet egy pillantást az emlegetett fogadóra és közben azon gondolkodik, hogy talán később nem lenne rossz kivenni egy szobát. Az elmúlt napokban a szabad ég alatt aludt, jó lenne ha végre nem a kemény földön kellene feküdnie.*
-Én most a helyedben óvatosabb lennék.
*Figyeli a kút vizét kóstolgató lányt*
-Beszélték, hogy terjed errefelé valami betegség.
*Persze fogalma sincs, hogy el lehet-e kapni egyáltalán attól, hogy valaki nyilvános helyen iszik vízből. Leszámítva, hogy a kór többnyire halálos jóformán semmit sem tud róla, de jobb szeretne élve távozni a városból, nem árt hát az elővigyázatosság.*
-Egyelőre járjunk egyet.
*Felel a kérdésre. Itt a téren még nem igazán mutatkoznak meg az egykori lázadás jelei, kíváncsi milyen állapotban van a város többi része.*
-Mondjuk arra!
*Fejével a Szegénynegyed irányába bök, majd fekete szemeit útitársára emeli, kíváncsian várva, mit szól hozzá.*
-Igaz. Úriember amúgy sem fogad biztosra.
*Na mondjuk igaz, Ryn aztán sok minden, az úriember viszont nem igazán szerepel közöttük, de hát ezt a lánynak nem kell tudnia.*
-Eh, valami olyasmi.
*Nem gondolja ugyan magát kalandornak, de jobb szóval igazából ő sem tudná illetni magát.
Az ajánlatom elgondolkodva ráncolja homlokát. Az elf is unja már kicsit az egyedül mászkálást, pedig ő aztán általában jól megvan magában. A kérdés csupán csak az, ha elmúlik a mostani lelkesedés, hosszabb távon mennyire fogja jól bírni a társaságot.*
-Ha ennyire szeretnéd élvezni a társaságom, hát legyen.
*Szavai úgy hangoznak, mintha valami hatalmas nagy szívességet tenne éppen a másiknak, a hátvédésre azonban nem szól semmit, csak felvonja szemöldökét egy félmosoly kíséretében.
Tekintete ezután épp mindig abba az irányba siklik, ahová Dynn mutat. Körbenéz a téren, vet egy pillantást az emlegetett fogadóra és közben azon gondolkodik, hogy talán később nem lenne rossz kivenni egy szobát. Az elmúlt napokban a szabad ég alatt aludt, jó lenne ha végre nem a kemény földön kellene feküdnie.*
-Én most a helyedben óvatosabb lennék.
*Figyeli a kút vizét kóstolgató lányt*
-Beszélték, hogy terjed errefelé valami betegség.
*Persze fogalma sincs, hogy el lehet-e kapni egyáltalán attól, hogy valaki nyilvános helyen iszik vízből. Leszámítva, hogy a kór többnyire halálos jóformán semmit sem tud róla, de jobb szeretne élve távozni a városból, nem árt hát az elővigyázatosság.*
-Egyelőre járjunk egyet.
*Felel a kérdésre. Itt a téren még nem igazán mutatkoznak meg az egykori lázadás jelei, kíváncsi milyen állapotban van a város többi része.*
-Mondjuk arra!
*Fejével a Szegénynegyed irányába bök, majd fekete szemeit útitársára emeli, kíváncsian várva, mit szól hozzá.*
6848. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-07 21:13:14
Üzenet elküldve: 2019-03-07 21:13:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 574
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 574
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
//Újra úton//
//Viel, Lau//
- Értem, annyi baj legyen! *próbál bizakodónak tűnni, illetve annak is lenni, amikor Lau megérkezése után hamar kiderül, hogyha vannak is szomszédaik, még Arystor sem tud róluk szinte semmit. Hirtelen jött optimizmusát egy mosollyal igyekszik hangsúlyosabbá tenni.*
- Most ugyan jól jöttek volna, de talán jobb is így, hogy teljesen magunk leszünk. *mondja, és a gondolat tényleg lelkesíti. Ha lenne valakikhez ételért és segítségért rohangálni, akkor minden bizonnyal sokkal később tanulnák meg itt ellátni és megvédeni magukat, mint majd így. Márpedig, ha itt akarnak maradni, és persze akarnak, akkor mind a kettő elengedhetetlen lesz. Ugyan a környék és a ház is a béke szigetének tűnik, és azt sem szeretné, hogy elhatalmasodjon rajta az üldözési mánia, mégsem tudja kiverni fejéből azt a többiek előtt gondosan elhallgatott gondolatot, hogy a a Gazdagnegyed és Aleimord háza is teljesen biztonságosnak tűnt annak idején. A tisztás pedig, ahol leütötték őt, és elrabolták mellőle Aleniát szintúgy.
~ Még egy indokkal több, hogy jól átnézzem az itteni könyveket és hamarosan felkessem a mágustornyot. ~ gondolkodik magában.
Ami miatt optimizmusa még is töretlen, hogy úgy érzi most olyan társaság kellős közepébe csöppent, ami együtt bármire képes lehet.
Talán annak köszönhetően, hogy az idefelé való úton végig izgult, hogy vajon milyen lesz majd a ház, amit Arystor mutatni fog nekik, és alig várta, hogy megérkezzenek, az Artheniorba való visszaút rövidebbnek tűnik. Talán mind fáradtak kicsit, talán a másik két lány is a jövőjét tervezgeti éppen, mindenesetre ezúttal kissé kevesebbet beszélnek, még akkor is, ha természetesen nem teljes némaságban telik el az egész út a lágyan behavazott tájon keresztül.*
- Ó, értem. Ez tényleg jó jel. *mosolyog a tündérlány szavaira a fényről, ami az égről egyenesen rávetült. Ezt minden bizonnyal még akkor is jó előjelnek tekintené, ha amúgy nem lenne babonára hajlamos.
Azt ellenben reméli, hogy nincs az arcára írva, hogy a Viel által magára vállalt feladatot ijesztően nagynak érzi a tündérlány apró termetéhez, és jelenlegi lehetőségeikhez képest. Azok után főleg, hogy testközelből látta azt, hogy mire képes a világgal az éppen elszabaduló káosz.*
- Szép gondolat és ebben biztosan segítek majd, ha tudok. *ígéri meg, még akkor is, ha ígérete egyelőre nem valami konkrét, de hát az is igaz, hogy a káoszban való rendteremtés is, amiről a lány beszélt, eléggé tág kategória így első hallásra.
Elgondolkodva babrál kicsit a nála lévő zsákkal, amelyben mivel végre rendesen ki lett ürítve, immár játéknyulai is kényelmesen utazhatnak.*
- Nem sértesz meg különben, én kérdeztem butaságot. De kedves tőled, hogy lennél a kabalánk. Én nem kételkedem benne, hogy szerencsét hozol. *mosolyog a lányra, de mivel tényleg nem szeretné sem őt zavarba, sem pedig magát ostoba helyzetbe hozni, egyelőre hanyagolja a témát.
Mikor aztán megérkeznek, hamar eljön a búcsú ideje, és ő sem tesz mást, mint csatlakozik Lau és Viel jókívánságaihoz.*
- Köszönünk még egyszer mindent, és a legjobbakat! *mondja a lehető legőszintébben.*
- És ne felejtse el, hogy bármikor szívesen látjuk! *ismétli meg a korábbi ajánlatát még egyszer búcsúzás közben, és még vidáman integet is a nemes után. Ugyan nem hiszi, hogy Arystor gyakran látott vendég lesz náluk, hiszen éppen azért adta el a házát, mert a családjával együtt a világ egy másik részén fog új életet kezdeni, de hát ezt nem tudhatja biztosan. Ami őt illeti tényleg szívesen látná, és valahogy vágyik is arra, hogy lehetősége legyen egyszer megmutatni neki, hogy igazi otthont varázsoltak az elhagyott házból, amit tőle vettek.
Ezek után ők is elindulnak a dolgukra hárman. Kicsit meglepi ugyan, hogy tőle kérdik merre lehet a piac, holott túl sokat ő sem élt a városban, legalábbis nem sokkal többet, mint Lau, de az biztos, hogy legalább járt már ott kétszer is. Igaz, hogy akkor Aleimorddal és Wilhorppal együtt teljesen más irányból, a Gazdagnegyed felől közelítették meg a Piacteret, és nem is csak ételért mentek, ahogyan akkor sem, amikor gyógyfüvekért indult el egyedül. Meg is kell állnia néhány pillanatra, hogy körülnézzen kicsit, és betájolja magát. Amerre az egykori Gazdagnegyedet sejti, valahol a piacnak is ott kell lennie.*
- Hát, nem vagyok benne biztos, de tényleg arra lesz szerintem is. *mondja egy irányba mutatva, az pedig valóban egyezik azzal, amerre a legtöbben mennek éppen.*
- Ha más nem, legfeljebb megkérdezünk valakit, de megtaláljuk szerintem hamar. *bizakodik, és ameddig úton vannak, addig legalább nyugodtan válaszolhat a lány kérdésére is arról, hogy mióta barátnők Lau és ő. Hasonló kérdés lehet, hogy még napokkal ezelőtt is zavarba hozta volna, mostanra azonban már nem érez hasonlót, ahogyan szóba kerül. Nagyon szereti és közel érzi magához az elf lányt, és biztos benne, hogy ez kölcsönös. Készségesen és mosolyogva válaszol hát, még akkor is, szavai nem csak kellemes emlékeket idéznek fel benne.*
- Bár így lett volna, de nem egy helyről származunk. Igaz egyikünk sem városi lány, de más-más helyen éltünk mielőtt idekerültünk volna. Amikor Artheniorba értem, a rokonaimnál szálltam meg és az ő házukban laktam. Gazdag nemesek voltak, Lau pedig éppen náluk keresett munkát, amikor utánam nem sokkal Arthenorba jött ő is. Ott barátkoztunk össze, miután megismertük egymást. *egyszerűsít kicsit a történeten, mert végül is ennyi a lényeg. Hogy tulajdonképpen Nairadánál ismerte meg a lányt, és Lau eredetileg ott keresett munkát, majd Nairada ajánlotta be őt Aleimordnak, aki akkor még a vőlegénye volt, már olyan részletek, amelyek elmondása talán újabb kérdéseket vetne fel, és a szó éppen a lényegről terelődne el, amire a tündérlány kíváncsi.*
- Ez még az előtt volt persze, hogy a nép fellázadt volna a nemesek ellen. *fogja hangját kicsit halkabbra, mintha bárki is hallaná őket, vagy kifogásolhatná a témát, ami nyilván elég gyakori volt mostanában errefelé.*
- Akkoriban még volt időnk arra, hogy akár egy egész délelőttöt is át tudjunk beszélgetni. *mosolyodik el. Az biztos, hogy az a délelőtt és az együtt elköltött reggeli még mindig kellemes emlék számára. Szinte hihetetlen még belegondolni is, hogy milyen hosszú és zaklatott út áll mögöttük azóta, hogy eljutottak végre idáig.*
- Aztán, bár Lau úgyis tiltakozni fog, hogy nem így történt, de megmentette az életemet, majd együtt menekültünk vidékre, amikor tudtunk, onnan pedig együtt jöttünk vissza, amikor már eltelt annyi idő, hogy reménykedhettünk benne, hogy lecsillapodtak a dolgok kicsit a városban. Aztán az úton visszafelé találkoztunk Lyllivel és Marellával, majd utána a városban Arystorral és veled. A lényeg, hogy elég sok mindenen mentünk keresztül együtt, valószínűleg akkor is összebarátkozunk volna közben, ha korábban nem tesszük meg. *mondja kicsit tűnődő arccal, remélve, hogy ebben azért majd az elf lány is megerősíti, és nem veszi zokon, hogy kicsit talán sokat, és ezúttal helyette is beszélt.
Ugyan sok tragédia történt körülöttük, ő még is úgy van vele, hogy már csak azért is megérte eljönni otthonról, mert megismerhette őt, aki élete első barátnője lett.*
- Nagyon jól hangzik, már alig várom. Imádom a leveseket, és amúgy is kezdek éhes lenni kicsit. *bólogat aztán lelkesen, amikor a tündérlány valóban igazi lakomát helyez kilátásba nekik vacsorára. Alig várja, hogy a nála lévő táskát megpakolja mindenféle finomsággal, és elinduljanak végre visszafelé.*
//Újra úton//
//Viel, Lau//
- Értem, annyi baj legyen! *próbál bizakodónak tűnni, illetve annak is lenni, amikor Lau megérkezése után hamar kiderül, hogyha vannak is szomszédaik, még Arystor sem tud róluk szinte semmit. Hirtelen jött optimizmusát egy mosollyal igyekszik hangsúlyosabbá tenni.*
- Most ugyan jól jöttek volna, de talán jobb is így, hogy teljesen magunk leszünk. *mondja, és a gondolat tényleg lelkesíti. Ha lenne valakikhez ételért és segítségért rohangálni, akkor minden bizonnyal sokkal később tanulnák meg itt ellátni és megvédeni magukat, mint majd így. Márpedig, ha itt akarnak maradni, és persze akarnak, akkor mind a kettő elengedhetetlen lesz. Ugyan a környék és a ház is a béke szigetének tűnik, és azt sem szeretné, hogy elhatalmasodjon rajta az üldözési mánia, mégsem tudja kiverni fejéből azt a többiek előtt gondosan elhallgatott gondolatot, hogy a a Gazdagnegyed és Aleimord háza is teljesen biztonságosnak tűnt annak idején. A tisztás pedig, ahol leütötték őt, és elrabolták mellőle Aleniát szintúgy.
~ Még egy indokkal több, hogy jól átnézzem az itteni könyveket és hamarosan felkessem a mágustornyot. ~ gondolkodik magában.
Ami miatt optimizmusa még is töretlen, hogy úgy érzi most olyan társaság kellős közepébe csöppent, ami együtt bármire képes lehet.
Talán annak köszönhetően, hogy az idefelé való úton végig izgult, hogy vajon milyen lesz majd a ház, amit Arystor mutatni fog nekik, és alig várta, hogy megérkezzenek, az Artheniorba való visszaút rövidebbnek tűnik. Talán mind fáradtak kicsit, talán a másik két lány is a jövőjét tervezgeti éppen, mindenesetre ezúttal kissé kevesebbet beszélnek, még akkor is, ha természetesen nem teljes némaságban telik el az egész út a lágyan behavazott tájon keresztül.*
- Ó, értem. Ez tényleg jó jel. *mosolyog a tündérlány szavaira a fényről, ami az égről egyenesen rávetült. Ezt minden bizonnyal még akkor is jó előjelnek tekintené, ha amúgy nem lenne babonára hajlamos.
Azt ellenben reméli, hogy nincs az arcára írva, hogy a Viel által magára vállalt feladatot ijesztően nagynak érzi a tündérlány apró termetéhez, és jelenlegi lehetőségeikhez képest. Azok után főleg, hogy testközelből látta azt, hogy mire képes a világgal az éppen elszabaduló káosz.*
- Szép gondolat és ebben biztosan segítek majd, ha tudok. *ígéri meg, még akkor is, ha ígérete egyelőre nem valami konkrét, de hát az is igaz, hogy a káoszban való rendteremtés is, amiről a lány beszélt, eléggé tág kategória így első hallásra.
Elgondolkodva babrál kicsit a nála lévő zsákkal, amelyben mivel végre rendesen ki lett ürítve, immár játéknyulai is kényelmesen utazhatnak.*
- Nem sértesz meg különben, én kérdeztem butaságot. De kedves tőled, hogy lennél a kabalánk. Én nem kételkedem benne, hogy szerencsét hozol. *mosolyog a lányra, de mivel tényleg nem szeretné sem őt zavarba, sem pedig magát ostoba helyzetbe hozni, egyelőre hanyagolja a témát.
Mikor aztán megérkeznek, hamar eljön a búcsú ideje, és ő sem tesz mást, mint csatlakozik Lau és Viel jókívánságaihoz.*
- Köszönünk még egyszer mindent, és a legjobbakat! *mondja a lehető legőszintébben.*
- És ne felejtse el, hogy bármikor szívesen látjuk! *ismétli meg a korábbi ajánlatát még egyszer búcsúzás közben, és még vidáman integet is a nemes után. Ugyan nem hiszi, hogy Arystor gyakran látott vendég lesz náluk, hiszen éppen azért adta el a házát, mert a családjával együtt a világ egy másik részén fog új életet kezdeni, de hát ezt nem tudhatja biztosan. Ami őt illeti tényleg szívesen látná, és valahogy vágyik is arra, hogy lehetősége legyen egyszer megmutatni neki, hogy igazi otthont varázsoltak az elhagyott házból, amit tőle vettek.
Ezek után ők is elindulnak a dolgukra hárman. Kicsit meglepi ugyan, hogy tőle kérdik merre lehet a piac, holott túl sokat ő sem élt a városban, legalábbis nem sokkal többet, mint Lau, de az biztos, hogy legalább járt már ott kétszer is. Igaz, hogy akkor Aleimorddal és Wilhorppal együtt teljesen más irányból, a Gazdagnegyed felől közelítették meg a Piacteret, és nem is csak ételért mentek, ahogyan akkor sem, amikor gyógyfüvekért indult el egyedül. Meg is kell állnia néhány pillanatra, hogy körülnézzen kicsit, és betájolja magát. Amerre az egykori Gazdagnegyedet sejti, valahol a piacnak is ott kell lennie.*
- Hát, nem vagyok benne biztos, de tényleg arra lesz szerintem is. *mondja egy irányba mutatva, az pedig valóban egyezik azzal, amerre a legtöbben mennek éppen.*
- Ha más nem, legfeljebb megkérdezünk valakit, de megtaláljuk szerintem hamar. *bizakodik, és ameddig úton vannak, addig legalább nyugodtan válaszolhat a lány kérdésére is arról, hogy mióta barátnők Lau és ő. Hasonló kérdés lehet, hogy még napokkal ezelőtt is zavarba hozta volna, mostanra azonban már nem érez hasonlót, ahogyan szóba kerül. Nagyon szereti és közel érzi magához az elf lányt, és biztos benne, hogy ez kölcsönös. Készségesen és mosolyogva válaszol hát, még akkor is, szavai nem csak kellemes emlékeket idéznek fel benne.*
- Bár így lett volna, de nem egy helyről származunk. Igaz egyikünk sem városi lány, de más-más helyen éltünk mielőtt idekerültünk volna. Amikor Artheniorba értem, a rokonaimnál szálltam meg és az ő házukban laktam. Gazdag nemesek voltak, Lau pedig éppen náluk keresett munkát, amikor utánam nem sokkal Arthenorba jött ő is. Ott barátkoztunk össze, miután megismertük egymást. *egyszerűsít kicsit a történeten, mert végül is ennyi a lényeg. Hogy tulajdonképpen Nairadánál ismerte meg a lányt, és Lau eredetileg ott keresett munkát, majd Nairada ajánlotta be őt Aleimordnak, aki akkor még a vőlegénye volt, már olyan részletek, amelyek elmondása talán újabb kérdéseket vetne fel, és a szó éppen a lényegről terelődne el, amire a tündérlány kíváncsi.*
- Ez még az előtt volt persze, hogy a nép fellázadt volna a nemesek ellen. *fogja hangját kicsit halkabbra, mintha bárki is hallaná őket, vagy kifogásolhatná a témát, ami nyilván elég gyakori volt mostanában errefelé.*
- Akkoriban még volt időnk arra, hogy akár egy egész délelőttöt is át tudjunk beszélgetni. *mosolyodik el. Az biztos, hogy az a délelőtt és az együtt elköltött reggeli még mindig kellemes emlék számára. Szinte hihetetlen még belegondolni is, hogy milyen hosszú és zaklatott út áll mögöttük azóta, hogy eljutottak végre idáig.*
- Aztán, bár Lau úgyis tiltakozni fog, hogy nem így történt, de megmentette az életemet, majd együtt menekültünk vidékre, amikor tudtunk, onnan pedig együtt jöttünk vissza, amikor már eltelt annyi idő, hogy reménykedhettünk benne, hogy lecsillapodtak a dolgok kicsit a városban. Aztán az úton visszafelé találkoztunk Lyllivel és Marellával, majd utána a városban Arystorral és veled. A lényeg, hogy elég sok mindenen mentünk keresztül együtt, valószínűleg akkor is összebarátkozunk volna közben, ha korábban nem tesszük meg. *mondja kicsit tűnődő arccal, remélve, hogy ebben azért majd az elf lány is megerősíti, és nem veszi zokon, hogy kicsit talán sokat, és ezúttal helyette is beszélt.
Ugyan sok tragédia történt körülöttük, ő még is úgy van vele, hogy már csak azért is megérte eljönni otthonról, mert megismerhette őt, aki élete első barátnője lett.*
- Nagyon jól hangzik, már alig várom. Imádom a leveseket, és amúgy is kezdek éhes lenni kicsit. *bólogat aztán lelkesen, amikor a tündérlány valóban igazi lakomát helyez kilátásba nekik vacsorára. Alig várja, hogy a nála lévő táskát megpakolja mindenféle finomsággal, és elinduljanak végre visszafelé.*
6847. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-06 00:36:11
Üzenet elküldve: 2019-03-06 00:36:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Verbuváló//
*Lesha vet egy pillantást a toborzó papirosra, bizakodva vesz nagy levegőt, koppant egyet lándzsájával a térkövezetén, vándorbotosan meglendíti és indul a Pegazus fogadóba, hogy beavassa a polgárőrség elképzelésébe a vendéglátóst. Megemlítve a kitűzött levelet, találkozóhelynek megjelölt Pegazust, és ha esetlegesen keresnék a pultnál, adja meg a kellő információkat az érdeklődőknek. Óriás hősnőnk tisztában van vele, hogy a fogadós, bármilyen nemes is a terve, nem fog pusztán a két szép szeméért segédkezni neki mindezekben. Persze, az is világos előtte, hogy kérés és némi arany honorálás nélkül, nem csinálhat verbuváló központot a Pegazusból. Még akkor sem, ha mind ezzel, még tovább növelné a fogadó forgalmát és bevételeit.
Keresztül haladva a szegénynegyeden, Lesha elgondolkodva, veszi ezeket a tényezőket sorra, kicsit talán el is képed magán. A törzsi megbeszéléseket utálta és unta magát rajtuk, amiken a törzsfő lányaként neki is mindig jelen kellett lennie. Persze, koránál fogva, beleszólási joga nem volt a hadászati és a kereskedelmi dolgokba, de a tanácskozásokon hallottakat csak megmaradtak benne és most talán gyakorlatban hasznosíthatja is eme tudását.
Kiér a főtérre, ahol fordul is és sétál a Pegazus fogadóhoz.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.06 00:39:04
*Lesha vet egy pillantást a toborzó papirosra, bizakodva vesz nagy levegőt, koppant egyet lándzsájával a térkövezetén, vándorbotosan meglendíti és indul a Pegazus fogadóba, hogy beavassa a polgárőrség elképzelésébe a vendéglátóst. Megemlítve a kitűzött levelet, találkozóhelynek megjelölt Pegazust, és ha esetlegesen keresnék a pultnál, adja meg a kellő információkat az érdeklődőknek. Óriás hősnőnk tisztában van vele, hogy a fogadós, bármilyen nemes is a terve, nem fog pusztán a két szép szeméért segédkezni neki mindezekben. Persze, az is világos előtte, hogy kérés és némi arany honorálás nélkül, nem csinálhat verbuváló központot a Pegazusból. Még akkor sem, ha mind ezzel, még tovább növelné a fogadó forgalmát és bevételeit.
Keresztül haladva a szegénynegyeden, Lesha elgondolkodva, veszi ezeket a tényezőket sorra, kicsit talán el is képed magán. A törzsi megbeszéléseket utálta és unta magát rajtuk, amiken a törzsfő lányaként neki is mindig jelen kellett lennie. Persze, koránál fogva, beleszólási joga nem volt a hadászati és a kereskedelmi dolgokba, de a tanácskozásokon hallottakat csak megmaradtak benne és most talán gyakorlatban hasznosíthatja is eme tudását.
Kiér a főtérre, ahol fordul is és sétál a Pegazus fogadóhoz.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.06 00:39:04
6846. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-05 15:04:32
Üzenet elküldve: 2019-03-05 15:04:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Úton-útfélen//
//Luni, Lau//
*Viel még bent, a városban is osztja Luni lelkesedését, de arra már nincs idejük, hogy megtárgyalják, számára mit jelent az erdő. Pedig ha valakinek, hát Vielnek rengeteget – ezért örömében sugárzó mosolyt küld a félelf lány felé.*
- Ezek után megértem, miért szeretnél éppen a tóra néző szobában lakni. A különböző elemek, mint a víz, a tűz, a föld, a szél mind-mind a természet csodái, a mindennapjaink csodái. *Vélekedik, és ezek után nem véletlen az sem, hogy az erdőbe viszik kis lábai egy kiruccanásra, távol a lány számára még mindig szokatlan forgatagtól. Feltöltődve tér vissza, és boldogan ragadja meg Luni felé nyújtott kezét, hogy felsegítse a szekérre.*
- Nagyon köszönöm. *Pirul egy kissé. Nem szokott hozzá, hogy segítsenek neki, de nem is olyan ügyes, hogy rutinosan másszon fel egy ilyen magas szerkezetre. Innentől inkább csak figyel, míg a városba nem érnek. Kicsit bizalmatlan a szomszédokkal kapcsolatban, akkorák itt a távolságok, de reménykedik benne, hogy a major jól meglesz a környék lakóival. Egészen meglepi, hogy a lány kérdése egyenesen a fénypászmára terelődik, senkit se látott még ilyen lelkesnek ezzel kapcsolatban. Magát kivéve, persze.*
- Igen, az. *Kezdi nagyon óvatosan, halvány mosollyal, de még egy kis időbe telik, míg megbizonyosodik róla, hogy beszélgetőtársát valóban érdekli a dolog, nem pedig csak tréfál vele. Ettől jobb kedvre derül, és lelkesebben kezd magyarázni.* A felhős égen egy fénynyaláb tört át, egyenesen rám vetült. Jó érzés volt, egészen meleg az időjáráshoz képest. Nem először történt velem ilyesmi, mindig a nagy dolgok előjele szokott lenni. Többek között egy hasonló jel miatt keltem útra, hogy véghezvigyem a rám osztott feladatomat: hogy rendet teremtsek a káoszban. *Fészkelődik izgatottan, hiszen most éppen úgy érzi, jó nyomon jár, a major megvásárlása egy remek lépés efelé, és úgy látszik, Eeyr maga is egyetért ezzel.*
- A fény mindig jót jelent. *Ismétli meg szeretettel Luni mondatát, jobban egyet sem érthetne ezzel.*
*Mikor a félelf lány arról beszél, hogy Viel szerencsét hoz, a lány elkuncogja magát. Ezután gyorsan helyesbít, nem akar udvariatlannak tűnni.*
- Ne haragudj! Minden tiszteletem a tiétek, és örülök, hogy boldogságot okozhatok. Csak… Én tündérek között éltem, és eszembe jutott, hogy akkor mi aztán nagyon szerencsések lehetünk. *Mosolyog kedvesen.* De persze nem bánom a dolgot, sőt! *Lauhoz fordul.* Ha ezzel a ház helyzetét is elősegítem, hát nagyon szívesen leszek továbbra is a kabalátok. Reméljük, beválok majd!
*Viel meghatódik egy kissé, ezért az anyja miatt érzett szomorúságát is feledi pár pillanatra. Újdonsült barátai számítanak rá, ez pedig a legszebb dolog, amit el tudott képzelni. Ahogy leteszi a tükröt, tekintete az érdeklődő Lunira téved.*
- Anyám tükre. *Jegyzi meg röviden. Eközben megérkeznek, és leszállhatnak a zötykölődő járatról. Viel szomorú búcsút vesz a paciktól, de nekik mostantól más dolguk van, ahogy a nemesnek is, akitől szintén elbúcsúzik, a maga tündéres módján, szépen pukedlizve.*
- Eeyr áldjon benneteket!
*Ezután sietve zárkózik fel Lauékhoz, mert nem szeretne elveszni a tömegben. Bár biztos benne, hogy senki se hagyná csak úgy eltűnni a szerencsetündérüket, azért részéről sem árt az óvatosság. Meg hát azt se igazán tudja, hol a piac.*
- Én arra keresném, amerre a tömeg tart. *Mutat egy irányba, ahol logikus volna először keresni a helyet.*
- És ti, mióta vagytok ilyen jó barátnők? Ugyanonnan származtok? *Kíváncsiskodik, mivel az még a rövid ismertségük során is feltűnt neki, mennyire közel állnak egymáshoz. Szívesen tudna meg többet arról, honnét jöttek és mit csináltak azelőtt, de csínján bánik a kérdésekkel. Amikor megérkezett a fogadóba, fültanúja volt, hogy többeknek is számos viszontagságon kellett keresztülmennie, és nem szeretné felszaggatni a régi sebeket.*
- Nagyon finom, kiadós gulyást tudnék készíteni az esti lakomára. *Mondja határozottan, csak hogy tudják a többiek, ő még soha nem állt ennyire készen a finomságok bevásárlására.*
//Luni, Lau//
*Viel még bent, a városban is osztja Luni lelkesedését, de arra már nincs idejük, hogy megtárgyalják, számára mit jelent az erdő. Pedig ha valakinek, hát Vielnek rengeteget – ezért örömében sugárzó mosolyt küld a félelf lány felé.*
- Ezek után megértem, miért szeretnél éppen a tóra néző szobában lakni. A különböző elemek, mint a víz, a tűz, a föld, a szél mind-mind a természet csodái, a mindennapjaink csodái. *Vélekedik, és ezek után nem véletlen az sem, hogy az erdőbe viszik kis lábai egy kiruccanásra, távol a lány számára még mindig szokatlan forgatagtól. Feltöltődve tér vissza, és boldogan ragadja meg Luni felé nyújtott kezét, hogy felsegítse a szekérre.*
- Nagyon köszönöm. *Pirul egy kissé. Nem szokott hozzá, hogy segítsenek neki, de nem is olyan ügyes, hogy rutinosan másszon fel egy ilyen magas szerkezetre. Innentől inkább csak figyel, míg a városba nem érnek. Kicsit bizalmatlan a szomszédokkal kapcsolatban, akkorák itt a távolságok, de reménykedik benne, hogy a major jól meglesz a környék lakóival. Egészen meglepi, hogy a lány kérdése egyenesen a fénypászmára terelődik, senkit se látott még ilyen lelkesnek ezzel kapcsolatban. Magát kivéve, persze.*
- Igen, az. *Kezdi nagyon óvatosan, halvány mosollyal, de még egy kis időbe telik, míg megbizonyosodik róla, hogy beszélgetőtársát valóban érdekli a dolog, nem pedig csak tréfál vele. Ettől jobb kedvre derül, és lelkesebben kezd magyarázni.* A felhős égen egy fénynyaláb tört át, egyenesen rám vetült. Jó érzés volt, egészen meleg az időjáráshoz képest. Nem először történt velem ilyesmi, mindig a nagy dolgok előjele szokott lenni. Többek között egy hasonló jel miatt keltem útra, hogy véghezvigyem a rám osztott feladatomat: hogy rendet teremtsek a káoszban. *Fészkelődik izgatottan, hiszen most éppen úgy érzi, jó nyomon jár, a major megvásárlása egy remek lépés efelé, és úgy látszik, Eeyr maga is egyetért ezzel.*
- A fény mindig jót jelent. *Ismétli meg szeretettel Luni mondatát, jobban egyet sem érthetne ezzel.*
*Mikor a félelf lány arról beszél, hogy Viel szerencsét hoz, a lány elkuncogja magát. Ezután gyorsan helyesbít, nem akar udvariatlannak tűnni.*
- Ne haragudj! Minden tiszteletem a tiétek, és örülök, hogy boldogságot okozhatok. Csak… Én tündérek között éltem, és eszembe jutott, hogy akkor mi aztán nagyon szerencsések lehetünk. *Mosolyog kedvesen.* De persze nem bánom a dolgot, sőt! *Lauhoz fordul.* Ha ezzel a ház helyzetét is elősegítem, hát nagyon szívesen leszek továbbra is a kabalátok. Reméljük, beválok majd!
*Viel meghatódik egy kissé, ezért az anyja miatt érzett szomorúságát is feledi pár pillanatra. Újdonsült barátai számítanak rá, ez pedig a legszebb dolog, amit el tudott képzelni. Ahogy leteszi a tükröt, tekintete az érdeklődő Lunira téved.*
- Anyám tükre. *Jegyzi meg röviden. Eközben megérkeznek, és leszállhatnak a zötykölődő járatról. Viel szomorú búcsút vesz a paciktól, de nekik mostantól más dolguk van, ahogy a nemesnek is, akitől szintén elbúcsúzik, a maga tündéres módján, szépen pukedlizve.*
- Eeyr áldjon benneteket!
*Ezután sietve zárkózik fel Lauékhoz, mert nem szeretne elveszni a tömegben. Bár biztos benne, hogy senki se hagyná csak úgy eltűnni a szerencsetündérüket, azért részéről sem árt az óvatosság. Meg hát azt se igazán tudja, hol a piac.*
- Én arra keresném, amerre a tömeg tart. *Mutat egy irányba, ahol logikus volna először keresni a helyet.*
- És ti, mióta vagytok ilyen jó barátnők? Ugyanonnan származtok? *Kíváncsiskodik, mivel az még a rövid ismertségük során is feltűnt neki, mennyire közel állnak egymáshoz. Szívesen tudna meg többet arról, honnét jöttek és mit csináltak azelőtt, de csínján bánik a kérdésekkel. Amikor megérkezett a fogadóba, fültanúja volt, hogy többeknek is számos viszontagságon kellett keresztülmennie, és nem szeretné felszaggatni a régi sebeket.*
- Nagyon finom, kiadós gulyást tudnék készíteni az esti lakomára. *Mondja határozottan, csak hogy tudják a többiek, ő még soha nem állt ennyire készen a finomságok bevásárlására.*
6845. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-05 14:35:06
Üzenet elküldve: 2019-03-05 14:35:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászat//
//Zsenge//
*Gondolataiba temetkezve, állát tenyerébe fogva néz előre meredten, s gondot okozna az is, ha jelenleg rákérdeznének, hogy mi is az, amin annyira mereng. Nehéz összeszednie magát, fáradt és magányos, ez a nap nem indul olyan jól, mint, ahogyan az illő volna. Elveszett testvérére is gondol, aki után hosszú ideje nem kutatott, persze jelenleg az az eltelt két nap is soknak tűnik, mert valójában csupán ennyi ideje annak, hogy Cinn távozott, s immár egyedül volt kénytelen a házban tölteni idejét. Felkapja fejét, észre sem veszi, hogy Mirazsik is megérkezett, s az elé toppanó lányra összerezzen kissé, persze aztán szélesen elmosolyodik.*
- Neked is, Mirazsik! Ez igen, időben, frissen, kipihenten. Büszke vagyok rád. *Bólint mosolyogva, majd erőt vesz magán, s ő is feláll. Egy pillanatig még pihenteti tekintetét a lányon, titkon arra gondolt, bizonyára el fog aludni, de abban a pillanatban el is szégyelli magát, hogy ez eszébe jut. ~ Remek, kislány. ~ Nyújtózkodik egyet, majd batyujában kutat.*
- Víz, tűzszerszám, kés, kötél. *Mutatja fel sorban, ahogy kipakol.* Fontosak. Szerinted elegendőek? Vagy szükség van még valamire? Az ötlet egyébiránt tökéletes. Magam sem vagyok kiváló nyomolvasó, azonban megkülönböztetek egy vaddisznócsapást egy orkkétól, szóval... majd' csak elboldogulunk. *Nevet a lányra. Kész tervvel érkezett, s nem baj, hogy nem konkrét állatra mennek, így lehetőségükben áll kicsit kiszabadulni a városból, kicsit felfedezni a környéket, friss levegőt szívni és távol lenni a portól, piszoktól.*
- Remek kirándulás lesz. *Erősíti meg, s máris jobb kedve kerekedik. Valahogy az elé toppanó kislány miatt már nem érzi oly egyedül magát, öröm is számára, hogy okíthat, taníthat, még ha ebben nem is a legjobb.*
- Alig várom, hogy kiérjünk. *Szedelőzködik össze lassan, majd vállára kanyarítja batyuját. Lyessal sem szokásos öltözékében jött. Talált olyat, mely jóval kényelmesebb és puhább, testhezálló nadrágjában és zöldesbarna mellényében inkább emlékeztet most egy erdei elfre, mint egy városlakóra.* Arra gondoltam, hogy Arthenior közelében kezdjük, kissé letérünk az útról. Megpróbálhatjuk a Vaserdőben is, nem tudom, hogy mennyire vagy arra ismerős. *Néz kíváncsian a lányra.*
- Mehetünk, Mirazsik. *Ereszt meg még egy mosolyt, majd halk sóhajjal lépdel a főtérről a városból kivezető út irányába.* Ha ügyes leszel, lehet kint esszük meg a szabadban. Szereted a sült húst? *Kezdeményez beszélgetést, hisz hosszú út áll még előttük, mely reményeik szerint kalandokkal teli.*
//Zsenge//
*Gondolataiba temetkezve, állát tenyerébe fogva néz előre meredten, s gondot okozna az is, ha jelenleg rákérdeznének, hogy mi is az, amin annyira mereng. Nehéz összeszednie magát, fáradt és magányos, ez a nap nem indul olyan jól, mint, ahogyan az illő volna. Elveszett testvérére is gondol, aki után hosszú ideje nem kutatott, persze jelenleg az az eltelt két nap is soknak tűnik, mert valójában csupán ennyi ideje annak, hogy Cinn távozott, s immár egyedül volt kénytelen a házban tölteni idejét. Felkapja fejét, észre sem veszi, hogy Mirazsik is megérkezett, s az elé toppanó lányra összerezzen kissé, persze aztán szélesen elmosolyodik.*
- Neked is, Mirazsik! Ez igen, időben, frissen, kipihenten. Büszke vagyok rád. *Bólint mosolyogva, majd erőt vesz magán, s ő is feláll. Egy pillanatig még pihenteti tekintetét a lányon, titkon arra gondolt, bizonyára el fog aludni, de abban a pillanatban el is szégyelli magát, hogy ez eszébe jut. ~ Remek, kislány. ~ Nyújtózkodik egyet, majd batyujában kutat.*
- Víz, tűzszerszám, kés, kötél. *Mutatja fel sorban, ahogy kipakol.* Fontosak. Szerinted elegendőek? Vagy szükség van még valamire? Az ötlet egyébiránt tökéletes. Magam sem vagyok kiváló nyomolvasó, azonban megkülönböztetek egy vaddisznócsapást egy orkkétól, szóval... majd' csak elboldogulunk. *Nevet a lányra. Kész tervvel érkezett, s nem baj, hogy nem konkrét állatra mennek, így lehetőségükben áll kicsit kiszabadulni a városból, kicsit felfedezni a környéket, friss levegőt szívni és távol lenni a portól, piszoktól.*
- Remek kirándulás lesz. *Erősíti meg, s máris jobb kedve kerekedik. Valahogy az elé toppanó kislány miatt már nem érzi oly egyedül magát, öröm is számára, hogy okíthat, taníthat, még ha ebben nem is a legjobb.*
- Alig várom, hogy kiérjünk. *Szedelőzködik össze lassan, majd vállára kanyarítja batyuját. Lyessal sem szokásos öltözékében jött. Talált olyat, mely jóval kényelmesebb és puhább, testhezálló nadrágjában és zöldesbarna mellényében inkább emlékeztet most egy erdei elfre, mint egy városlakóra.* Arra gondoltam, hogy Arthenior közelében kezdjük, kissé letérünk az útról. Megpróbálhatjuk a Vaserdőben is, nem tudom, hogy mennyire vagy arra ismerős. *Néz kíváncsian a lányra.*
- Mehetünk, Mirazsik. *Ereszt meg még egy mosolyt, majd halk sóhajjal lépdel a főtérről a városból kivezető út irányába.* Ha ügyes leszel, lehet kint esszük meg a szabadban. Szereted a sült húst? *Kezdeményez beszélgetést, hisz hosszú út áll még előttük, mely reményeik szerint kalandokkal teli.*
6844. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-04 11:04:19
Üzenet elküldve: 2019-03-04 11:04:19
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nincs más hátra, mint vissza...//
* Még ott a jóleső teltség érzet a hasában a nyúlvacsora után, mikor hősünk megérkezik újra a városba. Bár nem érezte soknak az eltelt időt, de a titkos kínzókamrából szabadulása után is bizonytalan volt az eltelt időt tekintve, de most kifejezetten úgy érzi, hogy hónapok telhettek el. Arthenior teljesen megváltozott. Már nem lobognak a tüzek a Gazdagnegyed kúriáiban. Egyik értelmezés szerint sem. Amennyire távolról látja, nem kígyózik füst a kéményekből, a hideg ellenére nem gyújtottak be az otthonokban. De a lázadók sem gyújtottak fel ezek szerint újabb épületet az elmúlt időszakban.*
~ Vajon hogyan ért véget? Minden bizonnyal véresen és keserűen, ahogy lenni szokott, a városőrség összekapta magát és elfojtották az ellenállás utolsó morzsáit is. Esélye nincs senkinek a jól szervezett katonaság ellen, ezt a koszos banda is tudhatta volna. Egy nap szabad rablásért rengetegen az életüket áldozták.~
* Még mindig csodálattal tekint a nagyobb társadalmi egyenlőséget követelőkre, de nem véletlenül nem vállalt tevékeny szerepet benne. Túl rizikósnak érezte az egész elképzelést.*
~ Meg kell majd néznem a templomot. Talán egyetlen eredménye az egész harcnak, hogy a vér oltára megszentelődött. Sajnálom a hős orkokat, akik meghaltak érte. Meg kellene látogatnom a túlélőt a barakk börtönében. A papok azt mondták, mikor kifaggattam őket, hogy egy sebesült, eszméletlen támadót elvittek a hatóságok.~
* Ám mielőtt még szentimentális dolgokba kezdene, jobbnak látja a szegénynegyeden át a piacra eljutni. Ideje lesz a készleteit feltölteni és szétnézni a lehetőségek között. A vásári forgatagban minden bizonnyal a hírek is hamarabb elérnek hozzá.*
6843. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-03 15:02:35
Üzenet elküldve: 2019-03-03 15:02:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Árvák//
*Nehéz sóhajjal lép ki a fogadóból, tekintete hosszan elidőzik a távozó Daji hátán. Nem rak rá vajon túl nagy nyomást már most? De muszáj. Muszáj bírnia. Túl sok a teendő és túl kevés az idő. Sajnálja, hogy elváltak az útjaik, hiszen szemmel látható, a fiú az oldalán szeretne maradni és neki sincs ellenére a segítség mellette. De talán csak néhány óráról van szó. Nem lehet nehéz megtalálni a tanácsnokok házát.
Sietve indul el a Templom irányába, fázósan húzza össze magán a meleg kabátot. A hűvős szél lassan viharossá erősödik és a porcikáig hatol. Nem csak egy érzés súgja azt, hogy most az Úrnő Templomába kell mennie, hanem a józan ész is. Az üzenet, amit átadott a részeg tanácsnoknak... Talán Svarin észrevette és talán segíteni fog rajtuk. Mindenesetre nincs jobb ötlete, míg Daji vissza nem tér hozzá. Tízezer arany... Majdhogynem lehetetlen küldetés. Kinek lenne ekkora vagyona manapság?*
*Nehéz sóhajjal lép ki a fogadóból, tekintete hosszan elidőzik a távozó Daji hátán. Nem rak rá vajon túl nagy nyomást már most? De muszáj. Muszáj bírnia. Túl sok a teendő és túl kevés az idő. Sajnálja, hogy elváltak az útjaik, hiszen szemmel látható, a fiú az oldalán szeretne maradni és neki sincs ellenére a segítség mellette. De talán csak néhány óráról van szó. Nem lehet nehéz megtalálni a tanácsnokok házát.
Sietve indul el a Templom irányába, fázósan húzza össze magán a meleg kabátot. A hűvős szél lassan viharossá erősödik és a porcikáig hatol. Nem csak egy érzés súgja azt, hogy most az Úrnő Templomába kell mennie, hanem a józan ész is. Az üzenet, amit átadott a részeg tanácsnoknak... Talán Svarin észrevette és talán segíteni fog rajtuk. Mindenesetre nincs jobb ötlete, míg Daji vissza nem tér hozzá. Tízezer arany... Majdhogynem lehetetlen küldetés. Kinek lenne ekkora vagyona manapság?*
6842. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-03 09:28:03
Üzenet elküldve: 2019-03-03 09:28:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Árvák//
* Miután Hantól elköszön, gondolatban átveszi a teendőket. ~ Holnapra összerakni az élelmet a gyerekeknek. Akik nálam ettek, azok jönni fognak. Van még nálam pár nyolc arany, ezzel a pakkal talán elegendő lesz. Aztán megkeresni a tanácsnokok helyét. Ha minden igaz, akkor valószínű, hogy valami puccosabb házban lesznek, az ilyenre általában odafigyelnek errefelé. Csak ott hozhatnak fontos döntést fontos emberek, ami csicsás, nagy és hivalkodó. Illetve most nem biztos, hogy így lesz, de akkor is érdemes ebből kiindulnom. Az ilyen házak meg a volt gazdagnegyed felé vannak. ~ Néz el a Piac felé. ~ Akkor irány a piac és onnan a gazdagnegyedbe. Azért rákérdezek a hídnál kell-e munkás holnapra, ki tudja mit hoz a jövő, utána meg a szegénynegyed úriasabb része. ~ összegzi magában a teendőket és megindul a piac felé.*
* Miután Hantól elköszön, gondolatban átveszi a teendőket. ~ Holnapra összerakni az élelmet a gyerekeknek. Akik nálam ettek, azok jönni fognak. Van még nálam pár nyolc arany, ezzel a pakkal talán elegendő lesz. Aztán megkeresni a tanácsnokok helyét. Ha minden igaz, akkor valószínű, hogy valami puccosabb házban lesznek, az ilyenre általában odafigyelnek errefelé. Csak ott hozhatnak fontos döntést fontos emberek, ami csicsás, nagy és hivalkodó. Illetve most nem biztos, hogy így lesz, de akkor is érdemes ebből kiindulnom. Az ilyen házak meg a volt gazdagnegyed felé vannak. ~ Néz el a Piac felé. ~ Akkor irány a piac és onnan a gazdagnegyedbe. Azért rákérdezek a hídnál kell-e munkás holnapra, ki tudja mit hoz a jövő, utána meg a szegénynegyed úriasabb része. ~ összegzi magában a teendőket és megindul a piac felé.*
6841. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-03-02 11:11:23
Üzenet elküldve: 2019-03-02 11:11:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
*Jobb kezét csípőre téve pózol a mustra alatt, kihúzza magát és magabiztos mosollyal várja ki a végét. A visszafogott válaszra eltűnik a mosoly, de aztán kacagva megrázza a fejét.*
- Na, menjünk!
*A bosszúság ígéretére már csak elvigyorodik, nem bánja, ha próbára teszik.*
- Fogadnék veled egy aranyban, de sajnos nehezen ellenőrizhető és csak vita tárgyát képezné az eredmény.
*Vonja meg a vállait. Örömmel hallja, hogy olyan könnyen nem tántorítja el a nehézség a másikat, és hogy nem szíveli az egyhangúságot.*
- Ó, hát egy igazi kalandorba botlottam? Ma tényleg szerencsés napom van! Rettentően unalmas volt egyedül utazni, az izgalmakat pedig én sem bánom. Volna kedved együtt felderíteni a várost? Mégiscsak jobb, ha védi valaki a hátad, míg azzal a bosszantó szépségeddel járkálsz.
*Cukkolja gonosz vigyorral. Közben beérnek a főtérre, ezért a figyelmét komolyabban megosztja útitársa és a városi veszélyek között. Valamivel komolyabbá és csendesebbé válik, de csak egy leheletnyivel.*
- Isten hozott Artheniorban!
*Tesz kezével egy befelé invitáló gesztust Ryn felé.*
- Ez itt a központi tér, északról ideérkezik mindenki a karavánúton, mint láthatod. Itt áll a Pegazus fogadó, ahol istálló is működik.
*Biccent az épületek irányába.*
- Amarra laknak a szegényebbek és arra van a piactér.
*Mutatja az újabb irányokat, s tekintete a szökőkútra esik, mely egészen tisztának tűnik, de azért elgondolkodtatja, vajon mennyire megbízható.*
- Ennek a kútnak a vize nagyon frissítő.
*Úgy gondolja, ha baj lenne vele, akkor nem működtetnék vagy elhelyeztek volna feliratot, de legalábbis a helyiek igyekeznének kerülni. Végül hát odavezeti lovát és beleereszti a kezét, hogy megkóstolja. Aztán lerázza a kezéből.*
- Itt mindig vételezhetsz vizet.
*Fordul Ryn felé.*
- Nos, merre menjünk?
*Jobb kezét csípőre téve pózol a mustra alatt, kihúzza magát és magabiztos mosollyal várja ki a végét. A visszafogott válaszra eltűnik a mosoly, de aztán kacagva megrázza a fejét.*
- Na, menjünk!
*A bosszúság ígéretére már csak elvigyorodik, nem bánja, ha próbára teszik.*
- Fogadnék veled egy aranyban, de sajnos nehezen ellenőrizhető és csak vita tárgyát képezné az eredmény.
*Vonja meg a vállait. Örömmel hallja, hogy olyan könnyen nem tántorítja el a nehézség a másikat, és hogy nem szíveli az egyhangúságot.*
- Ó, hát egy igazi kalandorba botlottam? Ma tényleg szerencsés napom van! Rettentően unalmas volt egyedül utazni, az izgalmakat pedig én sem bánom. Volna kedved együtt felderíteni a várost? Mégiscsak jobb, ha védi valaki a hátad, míg azzal a bosszantó szépségeddel járkálsz.
*Cukkolja gonosz vigyorral. Közben beérnek a főtérre, ezért a figyelmét komolyabban megosztja útitársa és a városi veszélyek között. Valamivel komolyabbá és csendesebbé válik, de csak egy leheletnyivel.*
- Isten hozott Artheniorban!
*Tesz kezével egy befelé invitáló gesztust Ryn felé.*
- Ez itt a központi tér, északról ideérkezik mindenki a karavánúton, mint láthatod. Itt áll a Pegazus fogadó, ahol istálló is működik.
*Biccent az épületek irányába.*
- Amarra laknak a szegényebbek és arra van a piactér.
*Mutatja az újabb irányokat, s tekintete a szökőkútra esik, mely egészen tisztának tűnik, de azért elgondolkodtatja, vajon mennyire megbízható.*
- Ennek a kútnak a vize nagyon frissítő.
*Úgy gondolja, ha baj lenne vele, akkor nem működtetnék vagy elhelyeztek volna feliratot, de legalábbis a helyiek igyekeznének kerülni. Végül hát odavezeti lovát és beleereszti a kezét, hogy megkóstolja. Aztán lerázza a kezéből.*
- Itt mindig vételezhetsz vizet.
*Fordul Ryn felé.*
- Nos, merre menjünk?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773