Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 364 (7261. - 7280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7280. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 00:38:40
Üzenet elküldve: 2020-02-17 00:38:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Már maga sem tudja, miért is jött ide, csak téblábol a téren, a fejét törve, nézelődve, hátha valamiről eszébe jut, mit is keres itt...
Aztán már fordulna visszafelé, mert az már csak úgy szokott lenni, ha valamit a gnóm elfelejt, akkor rejtélyes módon, ha visszamegy oda, ahol a keresett gondolat még a fejében megvolt, ott vissza is tudja azt keríteni, épp mint valami elhagyott tárgyat.
Na igen ám, de úgy alakul, hogy még ez a terv is kimegy a fejéből, mikor a hatalmas gólem megjelenik. Szegény öreg azt sem tudja, merre fusson! Úgyhogy nem is fut, helyette ledermed és csak bámul a furcsa jelenésre.
Aztán mondhat ez az Ar Thenior bármit, hogy nem áll szándékában a várost lerombolni, az átkokkal fenyegetőzése jobban érdekli Therradot; mellette még az sem enyhíti meg nyúl szívét, hogy amúgy jutalmat is ígér a gólem az arra méltóaknak.
Ellenben lenyűgözöttsége is tagadhatatlan. Micsoda hatalmas mágikus erő lehet az, ami több mint nyolcszáz esztendő múlva is életre tud még kelni! Már' ha tényleg igazat szól a gólem...
A kis öreg még mindig inkább menekülne, de nem igen mer moccanni. Mert mi van, ha ezért szórnak rá itt átkot, hiszen Ar Thenior éppen próba elé állítja őket és arról nem szólt, hogy aki akarná, az magát ebrudalhatná ki ebből a városból, amiben tartózkodni a jelek szerint már nem lehet csak úgy, arra méltónak kell lenni...
Úgyhogy ő is szépen végighallgatja a talányt, ez legalább egy kicsit elvonja a figyelmét.
Mikor az hangzik el, hogy milyen büntetés jár annak, aki nem tud helyesen válaszolni, hirtelen fény gyúl az elméjében. ~ Óh, hát persze!~ Nyúl a zsebébe és húzza elő a malacorrot. Aztán egyből vissza is dugja azt a kabátjába.
Közben körülötte zsizsegni kezdenek a népek és találgatni. Még csak most veszi észre, mennyien összegyűltek.
A fel-felhangzó válaszok aztán az ő figyelmét is visszairányítják a találós kérdésre. Magában ismételgeti a talány részleteit, még motyog is magában hozzá, egyik kezével az állát fogva, másikkal a szemüvegét igazgatva.*
- Szi-szivárvány? - *Habogja ezt a többinél hangosabban, de nem úgy tűnik, mintha ezt válaszul akarta volna mondani, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- Hm... vagy... egyszerűen a jóság, a jóakarat?
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 00:58:44
//1. próbatétel//
*Már maga sem tudja, miért is jött ide, csak téblábol a téren, a fejét törve, nézelődve, hátha valamiről eszébe jut, mit is keres itt...
Aztán már fordulna visszafelé, mert az már csak úgy szokott lenni, ha valamit a gnóm elfelejt, akkor rejtélyes módon, ha visszamegy oda, ahol a keresett gondolat még a fejében megvolt, ott vissza is tudja azt keríteni, épp mint valami elhagyott tárgyat.
Na igen ám, de úgy alakul, hogy még ez a terv is kimegy a fejéből, mikor a hatalmas gólem megjelenik. Szegény öreg azt sem tudja, merre fusson! Úgyhogy nem is fut, helyette ledermed és csak bámul a furcsa jelenésre.
Aztán mondhat ez az Ar Thenior bármit, hogy nem áll szándékában a várost lerombolni, az átkokkal fenyegetőzése jobban érdekli Therradot; mellette még az sem enyhíti meg nyúl szívét, hogy amúgy jutalmat is ígér a gólem az arra méltóaknak.
Ellenben lenyűgözöttsége is tagadhatatlan. Micsoda hatalmas mágikus erő lehet az, ami több mint nyolcszáz esztendő múlva is életre tud még kelni! Már' ha tényleg igazat szól a gólem...
A kis öreg még mindig inkább menekülne, de nem igen mer moccanni. Mert mi van, ha ezért szórnak rá itt átkot, hiszen Ar Thenior éppen próba elé állítja őket és arról nem szólt, hogy aki akarná, az magát ebrudalhatná ki ebből a városból, amiben tartózkodni a jelek szerint már nem lehet csak úgy, arra méltónak kell lenni...
Úgyhogy ő is szépen végighallgatja a talányt, ez legalább egy kicsit elvonja a figyelmét.
Mikor az hangzik el, hogy milyen büntetés jár annak, aki nem tud helyesen válaszolni, hirtelen fény gyúl az elméjében. ~ Óh, hát persze!~ Nyúl a zsebébe és húzza elő a malacorrot. Aztán egyből vissza is dugja azt a kabátjába.
Közben körülötte zsizsegni kezdenek a népek és találgatni. Még csak most veszi észre, mennyien összegyűltek.
A fel-felhangzó válaszok aztán az ő figyelmét is visszairányítják a találós kérdésre. Magában ismételgeti a talány részleteit, még motyog is magában hozzá, egyik kezével az állát fogva, másikkal a szemüvegét igazgatva.*
- Szi-szivárvány? - *Habogja ezt a többinél hangosabban, de nem úgy tűnik, mintha ezt válaszul akarta volna mondani, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- Hm... vagy... egyszerűen a jóság, a jóakarat?
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 00:58:44
7279. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 23:08:04
Üzenet elküldve: 2020-02-16 23:08:04
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Ar Thenior rögtön három tippet is kap. Lyllinor szinte elsuttogott szavait egy mágikus testben újjászületett szélmágusnak nem olyan nehéz meghallania. Ujjával a lányra mutat, és kicsit előrehajolva villantja meg aranyszín szemeit.*
-Eeyr könnye szomját senkinek sem oltotta még.
*Gondol itt a piacon is kapható gabonaféleségre mágusunk. A következő jelentkező Bris, akinek okfejtésére kissé hátradőlve felel.*
-Akár lehetne is. De nem, egyik sem.
*Csapja le röviden a kifejtett válaszokat, mintha csak már kimondottan célzott megfejtés tervezet lenne mind. Végezetül Krell áll elő egy pont az előbbi okfejtéssel kissé ellentétes megoldással. Ar Thenior felnevet trónján.*
-Majdnem! Egyetlen ponton hibádzik, melytől kisiklik a gondolat. Nem az áldozatért kapott jutalomról van szó, hanem az áldozatnak magának fényes dicsőségét jelzi a megoldás.
*Ad végül egy becsületes választ.*
-Ez sem felelt meg hát.
*Dörmögi, és várja az újabb ötleteket, hiszen szerinte ez még nem nehéz.*
//1. próbatétel//
*Ar Thenior rögtön három tippet is kap. Lyllinor szinte elsuttogott szavait egy mágikus testben újjászületett szélmágusnak nem olyan nehéz meghallania. Ujjával a lányra mutat, és kicsit előrehajolva villantja meg aranyszín szemeit.*
-Eeyr könnye szomját senkinek sem oltotta még.
*Gondol itt a piacon is kapható gabonaféleségre mágusunk. A következő jelentkező Bris, akinek okfejtésére kissé hátradőlve felel.*
-Akár lehetne is. De nem, egyik sem.
*Csapja le röviden a kifejtett válaszokat, mintha csak már kimondottan célzott megfejtés tervezet lenne mind. Végezetül Krell áll elő egy pont az előbbi okfejtéssel kissé ellentétes megoldással. Ar Thenior felnevet trónján.*
-Majdnem! Egyetlen ponton hibádzik, melytől kisiklik a gondolat. Nem az áldozatért kapott jutalomról van szó, hanem az áldozatnak magának fényes dicsőségét jelzi a megoldás.
*Ad végül egy becsületes választ.*
-Ez sem felelt meg hát.
*Dörmögi, és várja az újabb ötleteket, hiszen szerinte ez még nem nehéz.*
7278. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:17:25
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:17:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Krell éppen peckesen sétál sétabotjával kezében, mikor meglátja Ar Theniort, és meghallja annak mennydörgő hangját. ~ Hű, az anyját! ~ kapaszkodik bele kalapjába, miközben megilletődötten szemléli a kőóriást. Végighallgatja annak magyarázatát szándékairól, de az egész jelenet olyan szürreálisan hat a férfi számára, hogy a beérkező információ szinte feldolgozatlanul szivárog át agytekervényein. ~ Hogy micsoda? Város alapítás? Hulljon a féreg? ~ értetlenkedik. Mindössze annyit fog fel a dologból, hogy valamiféle próbatételről lenne szó, amiből esetleg csurranhatna-cseppenhetne számára némi jóság. Van ő neki épp elég pallérozott elméje, miért is ne használná ki, ha lehetőség adódik rá? Még valami jó is kisülhet belőle.
Rövid gondolkodás után közelebb lép Ar Theniorhoz, bár jócskán tisztes távolságban maradva, valamint kihúzza magát, hogy észrevegyék. Hangját fel, ezzel ellentétesen kalapját pedig le emeli, hogy látszódjon az arca is beszéd közben.*
- Az eső az. Az eső, amely olthatja szomját a vándornak. Aszály idején bemutatott áldozatnak lehet gyümölcse. A lázadások és harcok után dúló tüzeket is eloltja. Valamint a növények virágzásában is szerepet játszik - már amennyire én tudom.
*Magabiztosan beszél, ugyanakkor tiszteletteljesen, nehogy kivívja Ar Thenior haragját. Beszéde vége felé azonban így is megmutatkozik énjének pimasz oldala. Arcára féloldalas mosoly költözik, úgy kérdi.*
- Disznó volnék hát, vagy eltaláltam?
//1. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Krell éppen peckesen sétál sétabotjával kezében, mikor meglátja Ar Theniort, és meghallja annak mennydörgő hangját. ~ Hű, az anyját! ~ kapaszkodik bele kalapjába, miközben megilletődötten szemléli a kőóriást. Végighallgatja annak magyarázatát szándékairól, de az egész jelenet olyan szürreálisan hat a férfi számára, hogy a beérkező információ szinte feldolgozatlanul szivárog át agytekervényein. ~ Hogy micsoda? Város alapítás? Hulljon a féreg? ~ értetlenkedik. Mindössze annyit fog fel a dologból, hogy valamiféle próbatételről lenne szó, amiből esetleg csurranhatna-cseppenhetne számára némi jóság. Van ő neki épp elég pallérozott elméje, miért is ne használná ki, ha lehetőség adódik rá? Még valami jó is kisülhet belőle.
Rövid gondolkodás után közelebb lép Ar Theniorhoz, bár jócskán tisztes távolságban maradva, valamint kihúzza magát, hogy észrevegyék. Hangját fel, ezzel ellentétesen kalapját pedig le emeli, hogy látszódjon az arca is beszéd közben.*
- Az eső az. Az eső, amely olthatja szomját a vándornak. Aszály idején bemutatott áldozatnak lehet gyümölcse. A lázadások és harcok után dúló tüzeket is eloltja. Valamint a növények virágzásában is szerepet játszik - már amennyire én tudom.
*Magabiztosan beszél, ugyanakkor tiszteletteljesen, nehogy kivívja Ar Thenior haragját. Beszéde vége felé azonban így is megmutatkozik énjének pimasz oldala. Arcára féloldalas mosoly költözik, úgy kérdi.*
- Disznó volnék hát, vagy eltaláltam?
7277. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:06:11
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:06:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
//Bodzavirág//
// Rony, Aerwen //
*Amikor kihallja a tömeg zsibongásából a nevét, szinte megkönnyebbül. Felismeri a tündér fiú hangját, és ez erőt ad neki, hogy ne meneküljön el innen. Ki a városból, hogy őt ne érje el semmilyen átok, amiről szólt előbb az a nagy isten. Hiszi, és féli az isteneket, csak valahogy nem ezt itt, eddig még nem hitte. Ez persze megdőlni látszik. Pillanatnyi ijedelme, mely lebénította cselekvésre ösztönzi. Ugrik egyet, és az ügető Zsálya felé kezd futni. Gyorsan, ahogy apró lábai bírják. A tündér lány egyik lábáról a másikra álldogál, legszívesebben Rony nyakába ugrana, de ezt így nem tudja megtenni. Amíg a tündér a teve hátán ül, csak a szárnyai segítségével tudna oda feljutni, de ezt erősen mellőzi, így inkább csak megszólal.*
- Ez… ez egy kicsit ijesztő. Annyira örülök, hogy itt vagy. *mondja, és tovább álldogál egyik lábáról a másikra. *
- Szerinted ki tudnánk találni az első próbatételt? *érdeklődik halkan. Lennének tippjei, ám egyelőre még hallgat róla.*
//Bodzavirág//
// Rony, Aerwen //
*Amikor kihallja a tömeg zsibongásából a nevét, szinte megkönnyebbül. Felismeri a tündér fiú hangját, és ez erőt ad neki, hogy ne meneküljön el innen. Ki a városból, hogy őt ne érje el semmilyen átok, amiről szólt előbb az a nagy isten. Hiszi, és féli az isteneket, csak valahogy nem ezt itt, eddig még nem hitte. Ez persze megdőlni látszik. Pillanatnyi ijedelme, mely lebénította cselekvésre ösztönzi. Ugrik egyet, és az ügető Zsálya felé kezd futni. Gyorsan, ahogy apró lábai bírják. A tündér lány egyik lábáról a másikra álldogál, legszívesebben Rony nyakába ugrana, de ezt így nem tudja megtenni. Amíg a tündér a teve hátán ül, csak a szárnyai segítségével tudna oda feljutni, de ezt erősen mellőzi, így inkább csak megszólal.*
- Ez… ez egy kicsit ijesztő. Annyira örülök, hogy itt vagy. *mondja, és tovább álldogál egyik lábáról a másikra. *
- Szerinted ki tudnánk találni az első próbatételt? *érdeklődik halkan. Lennének tippjei, ám egyelőre még hallgat róla.*
7276. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:40:57
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:40:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Nagy selyemcsuha alatt vékony, kis alak. A tömegben szinte el is tud tűnni. Igyekszik kerülni is. Nem akar se elveszni, sem pedig, hogy valaki kihasználja a lehetőséget és kirabolja. Bizony az is meglehet, hogy ezek a papírfecnik egy ravasz tolvajbanda terve, hogy minél többeket megfosszanak a vagyonuktól. Szegény Bris-nek még csak az kéne. Még így se sikerült megfelelő támogatót találnia. A thargoktól úgy menekült el, hogy csak porzott utána a föld mikor a gyilkos kór felütötte náluk a fejét. Persze lehet az lesz a vége, hogy visszatér azokhoz a barbárokhoz. Ahogy ezen elmélkedik egy igencsak meglepő jelenség közeledik a főtér felé ami miatt mégiscsak közelebb lép egy nagyobb társasághoz és csak mögülük nyújtogatja a nyakát. Azért a menekülési útvonalakat is számba veszi hátha ez valami veszélyes dolog lesz. Aztán csak tátott szájjal hallgatja a jelenést. Ha igazat mond akkor egy valódi történelmi pillanatról van itt szó. A város alapítója személyesen! Az egyik legnagyobb mágus! Ez szinte hihetetlen. Olyan titkok tudója amiket még Bris is elképzelni se tud. Na az ő kegyeibe bejutni micsoda jutalom lenne. A kérdés hallatán büszkén elő is lépdel a csattogó papucsával és nekiáll fejtegetni.*
-Nos! Ez valóban nem egy egyszerű kérdés. Amiket elsőként ki lehet zárni azok az elsőre jól hangzó víz vagy eső ugyanis a második feltételnek nem felelnek meg. A válaszhoz érdemes nyitottan gondolkodni. Ez ugyanis lehet tárgy, fogalom vagy akár személy is. Szomjat olt. Tudásszomjat? Áldozatnak dicsőség... Dúlás után enyhülés... Ez akár munka is lehet. Vagy otthon.
*Vakargatja meg az állát.*
//1. próbatétel//
*Nagy selyemcsuha alatt vékony, kis alak. A tömegben szinte el is tud tűnni. Igyekszik kerülni is. Nem akar se elveszni, sem pedig, hogy valaki kihasználja a lehetőséget és kirabolja. Bizony az is meglehet, hogy ezek a papírfecnik egy ravasz tolvajbanda terve, hogy minél többeket megfosszanak a vagyonuktól. Szegény Bris-nek még csak az kéne. Még így se sikerült megfelelő támogatót találnia. A thargoktól úgy menekült el, hogy csak porzott utána a föld mikor a gyilkos kór felütötte náluk a fejét. Persze lehet az lesz a vége, hogy visszatér azokhoz a barbárokhoz. Ahogy ezen elmélkedik egy igencsak meglepő jelenség közeledik a főtér felé ami miatt mégiscsak közelebb lép egy nagyobb társasághoz és csak mögülük nyújtogatja a nyakát. Azért a menekülési útvonalakat is számba veszi hátha ez valami veszélyes dolog lesz. Aztán csak tátott szájjal hallgatja a jelenést. Ha igazat mond akkor egy valódi történelmi pillanatról van itt szó. A város alapítója személyesen! Az egyik legnagyobb mágus! Ez szinte hihetetlen. Olyan titkok tudója amiket még Bris is elképzelni se tud. Na az ő kegyeibe bejutni micsoda jutalom lenne. A kérdés hallatán büszkén elő is lépdel a csattogó papucsával és nekiáll fejtegetni.*
-Nos! Ez valóban nem egy egyszerű kérdés. Amiket elsőként ki lehet zárni azok az elsőre jól hangzó víz vagy eső ugyanis a második feltételnek nem felelnek meg. A válaszhoz érdemes nyitottan gondolkodni. Ez ugyanis lehet tárgy, fogalom vagy akár személy is. Szomjat olt. Tudásszomjat? Áldozatnak dicsőség... Dúlás után enyhülés... Ez akár munka is lehet. Vagy otthon.
*Vakargatja meg az állát.*
7275. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:17:29
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:17:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
*Majd miután eleget tett állampolgári kötelezettségeinek, és figyelmeztette az odabent lévőket, végleg otthagyja a fogadót, és kilép az istentelen (vagy istenes, ki tudja) szélbe. Közelebb megy a jelenéshez, hátranézve a Pegazus ajtajára, hogy csatlakozik-e valaki hozzá az odabentiek közül, majd enyhe (na jó, igen-igen mély) meglepődöttséggel hallgatja végig a fénylő kőalak fentről zengő mondókáját. Épp csak a száját nem tátja el, de egy ilyen ellesett pillanathoz Grimor esetében még a 888 éve kősziklában szunnyadó, majd életre kelő Ar Thenior is kevés, úgy látszik.*
*Majd miután eleget tett állampolgári kötelezettségeinek, és figyelmeztette az odabent lévőket, végleg otthagyja a fogadót, és kilép az istentelen (vagy istenes, ki tudja) szélbe. Közelebb megy a jelenéshez, hátranézve a Pegazus ajtajára, hogy csatlakozik-e valaki hozzá az odabentiek közül, majd enyhe (na jó, igen-igen mély) meglepődöttséggel hallgatja végig a fénylő kőalak fentről zengő mondókáját. Épp csak a száját nem tátja el, de egy ilyen ellesett pillanathoz Grimor esetében még a 888 éve kősziklában szunnyadó, majd életre kelő Ar Thenior is kevés, úgy látszik.*
7274. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:12:44
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:12:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A szél feltámad //
//Bodzavirág//
//Aerwen, Rony//
*Rony Zsálya hátán érkezik a főtérre, egy jó ideje járva már a várost. Alighogy felkelt a Kalmárban, sehol nem találta Aerwent, mindent tűvé tett már érte, szóval már csak ez az egy hely maradt hátra.*
-Aaaaerweeen, itt vagyoook! *Ekkor azonban nem elég, hogy meglátja a kiszemeltjét, de valami hatalmas, gólemszerű lény érkezik.*
-Istenek! *Motyogja, nagyon megijed. Egyedül az jár a fejében, hogy minél hamarabb odaérjen a virágbólszületett lány elé, így ügetésre ösztönzi Zsályát. Még a jóslatta sem törődik. ~ Tudtam, hogy itt még bajok lesznek! ~ Most mindenkire mérges, aki nem törődött velük a Kalmárban. Igaza lett, csak nem éppen így képzelte el ezt a pillanatot.*
//Bodzavirág//
//Aerwen, Rony//
*Rony Zsálya hátán érkezik a főtérre, egy jó ideje járva már a várost. Alighogy felkelt a Kalmárban, sehol nem találta Aerwent, mindent tűvé tett már érte, szóval már csak ez az egy hely maradt hátra.*
-Aaaaerweeen, itt vagyoook! *Ekkor azonban nem elég, hogy meglátja a kiszemeltjét, de valami hatalmas, gólemszerű lény érkezik.*
-Istenek! *Motyogja, nagyon megijed. Egyedül az jár a fejében, hogy minél hamarabb odaérjen a virágbólszületett lány elé, így ügetésre ösztönzi Zsályát. Még a jóslatta sem törődik. ~ Tudtam, hogy itt még bajok lesznek! ~ Most mindenkire mérges, aki nem törődött velük a Kalmárban. Igaza lett, csak nem éppen így képzelte el ezt a pillanatot.*
7273. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:01:21
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:01:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Négy jómadár//
//Umon, Learon, Frandr'd, Fräd//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hol vagy?! *Szegezi idegesen a kérdést a kósza fiolához Fräd, idegesen túrva át hátizsákja tartalmát. A zöld varázsital alaposan elkallódott, ez pedig nagyon idegesítő számára, pedig még azt sem tudja, mi fog itt vele történni pillanatokon belül. Az első, akinek felkelti az érdeklődését, egy szandálban járó, hosszú hajú, dús szakállú, szálkás testalkatú ember, akit a wegtoreni még azzal is meg merne gyanusítani, hogy erdőmélyi favágó, már amennyire munkához szokottnak látszik, mind teste, mind ruházata. Az érces hang mindig riasztó, de cseppnyi irigység is költözik a férfibe, amint az arcszőrzetre pillant, vágyódva gondol vissza egykori sajátjára, amit emlékei szerint mások miatt ítélt az elborostásodásra, s megzabolázásra. ~ Derék ember lehetsz te, ha képes vagy így megállni, hogy levágasd. Biztosan téged is megszóltak már miatta. ~ Túlságosan költői gondolatok, de ideje lenne válaszolni is.*
-Nem igazán tudom, de egy jó ideje nem volt már ilyen élénk az artheniori főtér, az már biztos. *De ezzel még mindig nincs vége, érkezik valami még ennél is feltűnőbb jelenség. Frädet egyáltalan nem érdekli a férfiak illata, sem a vidéki, sem a földműves életmódot nem tudja és nem akarja leolvasni Learonról. Az maradjon csak meg a selyemfiúknak és az elcseszett udvaroncoknak. Alaposan megsértődne, ha tudná, minek is nézik pontosan. Büszke városi polgár, élje akárhol, csináljon akármit, ő akkor sem hajlandó vidékre költözni - elviekben. Gyakorlatilag pedig hónapokat töltött Szarvasligetben. Önellentmondásos eszmék és tettek, de nem igazán érdeklik ezek őt. Szóval csak a szemeinek hisz, amik azt árulják el, hogy nemessel van dolga. Ráadásul idősebb figurának tűnik, viszont rajta is van valami, ami alaposan szíven szúrja a tudóst: újabb szakáll! ~ Hát én újra megnövesztem! Legalább egy kis bajszot. Pajeszt. Valamit! ~ Most tényleg örülne neki, ha egy isten úgy döntene, minden tette és gondolata ellenére megajándékozza egy szép pofaszőrzettel. A sors fintora, hogy Learon is Frädri társaságát keresi, aki megint csak annyit tud mondani, táskájában durkálva időszakosan, mint Umonnak.*
-Jó uram, fogalmam sincs. Hol bújkálsz... *Mormogja az utolsó két szót az eltűnt fiolának. Sikerrel jár, előkerül végre a zöld lötty, a wegtoreni pedig diadalittasan az égbe tartja.*
-Háh, megvagy! *Mondja, majd el is rakja a többi mellé, biztos helyre, a kabátja belső zsebébe. Aztán megint felpillant, már kezdeményezne is beszélgetést, de benne ragad a szó. ~ Mi a... ~ Néz egy feltehetően barbárra, bár eléggé megkettőz még ezen a tézisen is, Frandr'd látván. ~ Na jó, itt biztosan történni fog valami... ~ Ezt pedig ráadásul az is fokozza, hogy ismeri a nemest. A nevet megjegyzi, később még jól jöhet, meg eleve, ha beszélgettek volna, akkor úgyis fel kellett volna fednie azt - ha csak nem akarná becsapni egy ilyen esetben. ~ Learon. Hogy milyen, azt nem tudni. ~ Még, de talán majd a jövőben fény derül erre is. Kellett azonban neki felfestenie a bajt a falra, hiszen a váratlanok koronázatlan királynője, pontosabban királya lebeg felé, szó szerint. Fräd szemei elkerekednek, halkan morog maga elé úgy, hogy csak a három férfi hallhatja azt, amit mond - meg persze az a kőarcú valami, ha rendelkezik ilyen képességekkel.*
-Mi a bánatos orkfarokkal vert rézkoporsó akar ez lenni? *Olyan tipikus Frädricusból kibuggyant káromlás ez. Semmi értelme, s még annyira jelentősége sincs. A szavakat hallgatva csak még inkább ledöbben, a találós kérdésen pedig azonnal gondolkozni kezd. ~ Ha szó szerint értelmezem, lehet víz. Te talán béke is. Vagy szeretet? Nem, az túl elcsépelt lenne. Brrr. ~ Nagyot sóhajt, majd a közvetlen társaihoz szól.*
-Tippek, uraim?
//Négy jómadár//
//Umon, Learon, Frandr'd, Fräd//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hol vagy?! *Szegezi idegesen a kérdést a kósza fiolához Fräd, idegesen túrva át hátizsákja tartalmát. A zöld varázsital alaposan elkallódott, ez pedig nagyon idegesítő számára, pedig még azt sem tudja, mi fog itt vele történni pillanatokon belül. Az első, akinek felkelti az érdeklődését, egy szandálban járó, hosszú hajú, dús szakállú, szálkás testalkatú ember, akit a wegtoreni még azzal is meg merne gyanusítani, hogy erdőmélyi favágó, már amennyire munkához szokottnak látszik, mind teste, mind ruházata. Az érces hang mindig riasztó, de cseppnyi irigység is költözik a férfibe, amint az arcszőrzetre pillant, vágyódva gondol vissza egykori sajátjára, amit emlékei szerint mások miatt ítélt az elborostásodásra, s megzabolázásra. ~ Derék ember lehetsz te, ha képes vagy így megállni, hogy levágasd. Biztosan téged is megszóltak már miatta. ~ Túlságosan költői gondolatok, de ideje lenne válaszolni is.*
-Nem igazán tudom, de egy jó ideje nem volt már ilyen élénk az artheniori főtér, az már biztos. *De ezzel még mindig nincs vége, érkezik valami még ennél is feltűnőbb jelenség. Frädet egyáltalan nem érdekli a férfiak illata, sem a vidéki, sem a földműves életmódot nem tudja és nem akarja leolvasni Learonról. Az maradjon csak meg a selyemfiúknak és az elcseszett udvaroncoknak. Alaposan megsértődne, ha tudná, minek is nézik pontosan. Büszke városi polgár, élje akárhol, csináljon akármit, ő akkor sem hajlandó vidékre költözni - elviekben. Gyakorlatilag pedig hónapokat töltött Szarvasligetben. Önellentmondásos eszmék és tettek, de nem igazán érdeklik ezek őt. Szóval csak a szemeinek hisz, amik azt árulják el, hogy nemessel van dolga. Ráadásul idősebb figurának tűnik, viszont rajta is van valami, ami alaposan szíven szúrja a tudóst: újabb szakáll! ~ Hát én újra megnövesztem! Legalább egy kis bajszot. Pajeszt. Valamit! ~ Most tényleg örülne neki, ha egy isten úgy döntene, minden tette és gondolata ellenére megajándékozza egy szép pofaszőrzettel. A sors fintora, hogy Learon is Frädri társaságát keresi, aki megint csak annyit tud mondani, táskájában durkálva időszakosan, mint Umonnak.*
-Jó uram, fogalmam sincs. Hol bújkálsz... *Mormogja az utolsó két szót az eltűnt fiolának. Sikerrel jár, előkerül végre a zöld lötty, a wegtoreni pedig diadalittasan az égbe tartja.*
-Háh, megvagy! *Mondja, majd el is rakja a többi mellé, biztos helyre, a kabátja belső zsebébe. Aztán megint felpillant, már kezdeményezne is beszélgetést, de benne ragad a szó. ~ Mi a... ~ Néz egy feltehetően barbárra, bár eléggé megkettőz még ezen a tézisen is, Frandr'd látván. ~ Na jó, itt biztosan történni fog valami... ~ Ezt pedig ráadásul az is fokozza, hogy ismeri a nemest. A nevet megjegyzi, később még jól jöhet, meg eleve, ha beszélgettek volna, akkor úgyis fel kellett volna fednie azt - ha csak nem akarná becsapni egy ilyen esetben. ~ Learon. Hogy milyen, azt nem tudni. ~ Még, de talán majd a jövőben fény derül erre is. Kellett azonban neki felfestenie a bajt a falra, hiszen a váratlanok koronázatlan királynője, pontosabban királya lebeg felé, szó szerint. Fräd szemei elkerekednek, halkan morog maga elé úgy, hogy csak a három férfi hallhatja azt, amit mond - meg persze az a kőarcú valami, ha rendelkezik ilyen képességekkel.*
-Mi a bánatos orkfarokkal vert rézkoporsó akar ez lenni? *Olyan tipikus Frädricusból kibuggyant káromlás ez. Semmi értelme, s még annyira jelentősége sincs. A szavakat hallgatva csak még inkább ledöbben, a találós kérdésen pedig azonnal gondolkozni kezd. ~ Ha szó szerint értelmezem, lehet víz. Te talán béke is. Vagy szeretet? Nem, az túl elcsépelt lenne. Brrr. ~ Nagyot sóhajt, majd a közvetlen társaihoz szól.*
-Tippek, uraim?
7272. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:57:22
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:57:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Egyébként sem apró szemei még nagyobbra nőnek a különös valami láttán, amikor ellebeg a feje fölött az utcán a trónus, különc utasával egyetemben.
~Ekkora szél még sincs...~
Rossz érzés fogja el, nekiiramodik a jelenés után rövid lábain. Fizikuma nem bírja hosszú távon a futást, ráadásul a széllel is dacolnia kell, hamarosan úgy érzi, minden véget fog érni, mire odaér. Bárhová is tart.
A dörgedelmes hangra megtorpan, ekkor már majdnem a főtéren jár, de úgy zihál, hogy majdnem összerogy, megtámaszkodik egy ház falánál. De nem! Nem adja fel soha! Kipirult arccal caplat tovább, s hamarosan feltárul előtte a különös helyszín. Az idegen lényt látva újra elámul, de hamar eltakarják őt a magasabb járókelők, így helyezkedni próbál, kerülve a nagy tömeget, s közben töri a fejét. ~Arthenior jótevője tért vissza?~
Ez önmagában jó hírnek tűnik, kezd lecsengeni benne a pánik. De azért a próbákat csak nem kellene félvállról venni.
~Eeyr... süldő... szomjas vándor...~
Úgy érzi, körvonalazódik valami a gondolatai között. A malacok gabonaféléket is kapnak, van köztük olyan, melynek szemei kocsonyásak, ám nem tudja, hogy a vándorok szomjat oltanak-e vele. De a név mégis kicsúszik a száján.*
- Eeyr könnye?
*Csak halkan, bizonytalanul szól, tán észre se veszik, ahogy személye is jelentéktelenül meghúzódik a háttérben. Nem biztos benne, hogy tényleg ilyen könnyű lehet.*
//1. próbatétel//
*Egyébként sem apró szemei még nagyobbra nőnek a különös valami láttán, amikor ellebeg a feje fölött az utcán a trónus, különc utasával egyetemben.
~Ekkora szél még sincs...~
Rossz érzés fogja el, nekiiramodik a jelenés után rövid lábain. Fizikuma nem bírja hosszú távon a futást, ráadásul a széllel is dacolnia kell, hamarosan úgy érzi, minden véget fog érni, mire odaér. Bárhová is tart.
A dörgedelmes hangra megtorpan, ekkor már majdnem a főtéren jár, de úgy zihál, hogy majdnem összerogy, megtámaszkodik egy ház falánál. De nem! Nem adja fel soha! Kipirult arccal caplat tovább, s hamarosan feltárul előtte a különös helyszín. Az idegen lényt látva újra elámul, de hamar eltakarják őt a magasabb járókelők, így helyezkedni próbál, kerülve a nagy tömeget, s közben töri a fejét. ~Arthenior jótevője tért vissza?~
Ez önmagában jó hírnek tűnik, kezd lecsengeni benne a pánik. De azért a próbákat csak nem kellene félvállról venni.
~Eeyr... süldő... szomjas vándor...~
Úgy érzi, körvonalazódik valami a gondolatai között. A malacok gabonaféléket is kapnak, van köztük olyan, melynek szemei kocsonyásak, ám nem tudja, hogy a vándorok szomjat oltanak-e vele. De a név mégis kicsúszik a száján.*
- Eeyr könnye?
*Csak halkan, bizonytalanul szól, tán észre se veszik, ahogy személye is jelentéktelenül meghúzódik a háttérben. Nem biztos benne, hogy tényleg ilyen könnyű lehet.*
7271. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:55:19
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:55:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Érintőlegesen Learon//
//Főként Balkócza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Többen is érkeznek, többek között egy furcsa külsejű pásztorember, ki mintha hozzá szólna.*
- Fogalmam sincs... *Mondja csendesen.* De valami történik. *Szemöldöke emelkedik meg, mikor a tömeg kettéválik és a hatalmas alak a szökőkút felé ballag. Kissé közelebb lép, hogy jobban lássa, bár az alak kiemelkedik a tömegből, így szinte lépése teljesen felesleges. Nyakát nyújtogatja, s közben nem veszi észre az előtte nézelődő csúcsos süveget, így bizony nem átall majd' átgázolni rajta, feltéve persze, hogy az, nagy szájtátása közben mégis észre nem veszi.*
- Baszki... bocsánat! *Nyújtja máris karját, de csak úgy tessék lássék, mert a figurát figyeli a szökőkútnál, ki rögvest beszélni is kezd, így Umon, ha sikerült is megfognia a kis gnóm karját, el is engedi. A gnóm, amúgy nem is olyan kicsi, legalábbis hozzá képest, sőt, ami azt illeti elég nagy, de most ez a legkevésbé sem érdekli.*
- Hallod mit mond? *Még mindig nem néz a lányra, máris fejtegetni kezd.*
- Az eső nem lehet... az nem az áldozat dicsősége. Eeyr a fény, a tűz... A megújulás sem lehet, mitől bont virágot Eeyrenek az a valami? A nap hava lenne? Hé! *Böki oldalba a gnómot, már, ha még megteheti.*
- Te okosnak tűnsz... *most először néz le rá.* ... ilyen kuruzsló, banyaféle vagy, nem? A nap hava lenne? Beüvöltsük? *Kérdezi Xavyt.*
//Érintőlegesen Learon//
//Főként Balkócza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Többen is érkeznek, többek között egy furcsa külsejű pásztorember, ki mintha hozzá szólna.*
- Fogalmam sincs... *Mondja csendesen.* De valami történik. *Szemöldöke emelkedik meg, mikor a tömeg kettéválik és a hatalmas alak a szökőkút felé ballag. Kissé közelebb lép, hogy jobban lássa, bár az alak kiemelkedik a tömegből, így szinte lépése teljesen felesleges. Nyakát nyújtogatja, s közben nem veszi észre az előtte nézelődő csúcsos süveget, így bizony nem átall majd' átgázolni rajta, feltéve persze, hogy az, nagy szájtátása közben mégis észre nem veszi.*
- Baszki... bocsánat! *Nyújtja máris karját, de csak úgy tessék lássék, mert a figurát figyeli a szökőkútnál, ki rögvest beszélni is kezd, így Umon, ha sikerült is megfognia a kis gnóm karját, el is engedi. A gnóm, amúgy nem is olyan kicsi, legalábbis hozzá képest, sőt, ami azt illeti elég nagy, de most ez a legkevésbé sem érdekli.*
- Hallod mit mond? *Még mindig nem néz a lányra, máris fejtegetni kezd.*
- Az eső nem lehet... az nem az áldozat dicsősége. Eeyr a fény, a tűz... A megújulás sem lehet, mitől bont virágot Eeyrenek az a valami? A nap hava lenne? Hé! *Böki oldalba a gnómot, már, ha még megteheti.*
- Te okosnak tűnsz... *most először néz le rá.* ... ilyen kuruzsló, banyaféle vagy, nem? A nap hava lenne? Beüvöltsük? *Kérdezi Xavyt.*
7270. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:10:17
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:10:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 427
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
// YIla //
* Nimeril hallotta, hogy valami nagy dolog van készülőben a városban. Természetesen nem szeretett volna lemaradni róla. Így hát felszedelőzködött és elindult a városba. A főtérre érve viszont nagy tömegbe botlik.*
- Úgy látszik nem csak engem érdekel ez a dolog.* Igyekszik átvágni a tömegen, mkor egy ismerős alakba botlik bele. YIla az a ligetből.*
- Hali! Téged is a tömeg vonzott ide?* Kérdezi, de a kis beszélgetés megzavarja valami. Konkrétan egy kőszobor repül be a térre.*
- Mi a fene ez?* Hamar választ kap a kérdésére. Ugyanis az eddig még békésnek tűnő óriás szépen bemutatkozik. Érdekes dolgokat hall itt most a lány. ~ Szóval ez a monstrum valami istenféleség vagy mi lehet.~ Úgy látszik, most használhatja majd a nagy eszét, mert az Ar Thenior néven bemutatkozó kőlény találós kérdést intéz feléjük.*
- Te izé YIla én azt hiszem, hogy ez az átok minket nem fenyeget.* Súgja oda csendben a másiknak. Még egy kicsit vihog is mellé.*
// YIla //
* Nimeril hallotta, hogy valami nagy dolog van készülőben a városban. Természetesen nem szeretett volna lemaradni róla. Így hát felszedelőzködött és elindult a városba. A főtérre érve viszont nagy tömegbe botlik.*
- Úgy látszik nem csak engem érdekel ez a dolog.* Igyekszik átvágni a tömegen, mkor egy ismerős alakba botlik bele. YIla az a ligetből.*
- Hali! Téged is a tömeg vonzott ide?* Kérdezi, de a kis beszélgetés megzavarja valami. Konkrétan egy kőszobor repül be a térre.*
- Mi a fene ez?* Hamar választ kap a kérdésére. Ugyanis az eddig még békésnek tűnő óriás szépen bemutatkozik. Érdekes dolgokat hall itt most a lány. ~ Szóval ez a monstrum valami istenféleség vagy mi lehet.~ Úgy látszik, most használhatja majd a nagy eszét, mert az Ar Thenior néven bemutatkozó kőlény találós kérdést intéz feléjük.*
- Te izé YIla én azt hiszem, hogy ez az átok minket nem fenyeget.* Súgja oda csendben a másiknak. Még egy kicsit vihog is mellé.*
7269. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:08:16
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:08:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
*A templom után visszatért a Kalmárba, és összeszedte az ott hagyott holmijait. Az oldaltáskájába csak a fontos dolgokat tette bele. Kaffa a menyét most is a vállán gubbaszt és onnan figyeli a járókelőket. Aerwen ezúttal kis méretére szabott fehér nadrágot visel. Fentebb a kabátja alatt pedig csak a blúza van. Szárnyai a kabát alatt rejtőznek. lábán pedig a kis szürke bőrcsizmája van. Haja most is szabadon engedve hullik hátára. Arany aurát kölcsönöz a fiatal tündér lánynak. Arca gyermeki vonásai apró derűt mutatnak, s kék szemei kíváncsian fürkészik a tömeget. Tuldhront keresi, azt beszélték meg itt találkoznak. Úgy sejti könnyű lesz megtalálni a tündér fiút, ha Zsályával érkezik.*
*A hirtelen jött hangos beszédtől megugrik, úgy megijed. Idegesen kezdi kémlelni a tömeget, hátha meglátja Ronyt.*
~Talán még se volt jó ötlet szétválni.~
*Aztán meghallja, hogy itt valami próbáról lesz szó, kiderül, hogy fejtörőt mond a város megalapítója.*
- Ebbe legalább bele tudok szólni.*mondja magának, nem akar senkihez sem csatlakozni, így még várja Tuldhront, hogy megérkezzen.*
*A templom után visszatért a Kalmárba, és összeszedte az ott hagyott holmijait. Az oldaltáskájába csak a fontos dolgokat tette bele. Kaffa a menyét most is a vállán gubbaszt és onnan figyeli a járókelőket. Aerwen ezúttal kis méretére szabott fehér nadrágot visel. Fentebb a kabátja alatt pedig csak a blúza van. Szárnyai a kabát alatt rejtőznek. lábán pedig a kis szürke bőrcsizmája van. Haja most is szabadon engedve hullik hátára. Arany aurát kölcsönöz a fiatal tündér lánynak. Arca gyermeki vonásai apró derűt mutatnak, s kék szemei kíváncsian fürkészik a tömeget. Tuldhront keresi, azt beszélték meg itt találkoznak. Úgy sejti könnyű lesz megtalálni a tündér fiút, ha Zsályával érkezik.*
*A hirtelen jött hangos beszédtől megugrik, úgy megijed. Idegesen kezdi kémlelni a tömeget, hátha meglátja Ronyt.*
~Talán még se volt jó ötlet szétválni.~
*Aztán meghallja, hogy itt valami próbáról lesz szó, kiderül, hogy fejtörőt mond a város megalapítója.*
- Ebbe legalább bele tudok szólni.*mondja magának, nem akar senkihez sem csatlakozni, így még várja Tuldhront, hogy megérkezzen.*
7268. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:03:58
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:03:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Épp a piacról érkezik, út közben pedig próbál egy igen lazán megkomponált fasírtos szendvicset eltüntetni, bár útközben mégiscsak nehéz enni, így a főtéren ledobja magát egy kőpadra. Nagy lendülettel termelné be az ételt, mikor szeme sarkában megjelenik valami furcsa. Majd hirtelen kiáltásra lesz figyelmes.*
-Mi a pörkölt görényürülék ez?! *Csúszik ki a száján, egy igen jelentős fasírtdarabbal együtt, amit egy morgás kíséretében sirat meg, hiszen az már elveszett, szinte a hangyák utána is kaptak már.
~Ar Thenior maga? Milyen felvágós. ~ Közben nem hagyja abba az evést, bár a lebegő trónus igazán impozáns és nyilván neki is kéne. ~Próbatételek? ~ Szaladnak fel a szemöldökei a homloka közepére. Eddig csak valami nagyvonalú tréfának gondolta az egészet, de elég vészjóslónak hangzik mindaz, amit az öreg elmond, talán mégsem kéne félvállról vennie. ~Elmepallérozás.~ Rágja meg rendesen a falatot, ahogy a nagymamája tanította neki, na meg a kevesebb és rosszabb minőségű ételek. ~Az a káposztaleves múltkor.~ Fanyalodik el a képe. ~Hiba volt, nagy hiba.~ Bár, hogy a fakopáncsban mi a kivetnivaló, azt nem igazán érti.*
-Érdekes fejtörő. *Áll meg egy pillanatra a rágásban, hogy a gondolkodásba is fektethessen energiát, közben lóbálja a lábát a padon. ~Kunkorodjék a farka?! ~ Ezen jót mosolyog magában.*
*Épp a piacról érkezik, út közben pedig próbál egy igen lazán megkomponált fasírtos szendvicset eltüntetni, bár útközben mégiscsak nehéz enni, így a főtéren ledobja magát egy kőpadra. Nagy lendülettel termelné be az ételt, mikor szeme sarkában megjelenik valami furcsa. Majd hirtelen kiáltásra lesz figyelmes.*
-Mi a pörkölt görényürülék ez?! *Csúszik ki a száján, egy igen jelentős fasírtdarabbal együtt, amit egy morgás kíséretében sirat meg, hiszen az már elveszett, szinte a hangyák utána is kaptak már.
~Ar Thenior maga? Milyen felvágós. ~ Közben nem hagyja abba az evést, bár a lebegő trónus igazán impozáns és nyilván neki is kéne. ~Próbatételek? ~ Szaladnak fel a szemöldökei a homloka közepére. Eddig csak valami nagyvonalú tréfának gondolta az egészet, de elég vészjóslónak hangzik mindaz, amit az öreg elmond, talán mégsem kéne félvállról vennie. ~Elmepallérozás.~ Rágja meg rendesen a falatot, ahogy a nagymamája tanította neki, na meg a kevesebb és rosszabb minőségű ételek. ~Az a káposztaleves múltkor.~ Fanyalodik el a képe. ~Hiba volt, nagy hiba.~ Bár, hogy a fakopáncsban mi a kivetnivaló, azt nem igazán érti.*
-Érdekes fejtörő. *Áll meg egy pillanatra a rágásban, hogy a gondolkodásba is fektethessen energiát, közben lóbálja a lábát a padon. ~Kunkorodjék a farka?! ~ Ezen jót mosolyog magában.*
7267. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:59:03
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:59:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már egy ideje eljött nyugatra, de Artheniort még sosem volt szerencséje meglátogatni. Most viszont többen is említették, hogy valami furcsa üzenet jelent meg mindenfelé, és többen Amon Ruadhról is eljöttek utánajárni, hogy mi is történik itt. Kicsivel később, engedéllyel Frandr is eljött, hiszen kíváncsi a városra is, és arra, hogy pontosan mi történik itt.
Artheniorba érve az első dolog, amit észrevesz, az a városfal hiánya. Persze hallott már ő is arról, hogy nem veszi körbe fal a várost, de mégis furcsa látvány egy ekkora település látszólag minden védelem nélkül.*
~Tized ekkora sem volt az én falum keleten, de még ott is volt fal.~
*A második dolog a szökőkút, amiből épp valaki iszik. Tisztának, ihatónak tűnik a víz, azt pedig Frandr már megtanulta, hogy nem szabad azon gondolkozni, hogy mi mitől működik. Itt nyugaton rámondhatja bármire, amit nem ért, hogy "mágia", és nagy eséllyel igaza is lesz.
Ő maga is meghúzza kulacsát, valami szeszes (nem sör) van benne, amit itt nyugaton ismert csak meg. Finom, és átmelegíti, télen sok más nagyon nem számít neki.
Kis kísérletezgetés után korábban arra is rájött, hogy ha a csillaghullás miatti képességét használva fényt idéz a mellkasából (ami a ruházata és páncélja miatt kívülről nem látszódik), az kicsit felmelegíti, így ezen a hűvös, szeles napon Frandr ezt a trükköt is beveti.
Haja teljesen természetes barna színű jelenleg, így tényleg nem áll ki a tömegből.
Ahogy tovább sétál, észrevesz egy ismerős arcot. Kis gondolkozás után nevet is tud hozzá társítani.*
-Üdv, Learon.
*Köszön rá a férfira, akivel több hónapja találkoztak utoljára. Egy kellemes beszélgetés, egy pár korty finom almabor... szimpatikus alak.
Épp valaki mással társalog, az is érdekes alak.
Ám annak valószínűleg nincs ideje válaszolni, hiszen hirtelen valami nehezen megmagyarázható dolog történik.*
-Mi a rohadás...
*Hagyja el a száját halkan meglepetésének hangja. Haja egy félmásodperc alatt hófehérre lett színezve, aztán mikor elmúlik az első meglepetés ereje, ez visszasötétedik szalmaszőkére.
Az érkező Ar Theniornak hívja magát, a város alapítójának. Ha Frandrt jelenleg még mindig az foglalkoztatná, hogy miért is nincs fala a városnak, akkor most aztán örülne a válasznak, de valahogy nem igazán tudja ez most érdekelni.
Úgy tűnik, a város alapítója egyben a város védőszentjének szerepében is tetszeleg, na meg egy népmeseszereplőében is, hiszen valami próbatételekkel jön.
Az elsőszülöttek emlegetésére Frandr majdnem kiköp. Ebben neki nincs tétje.
Az első próbatétel eléggé érdekesnek mutatkozik. Inkább találós kérdés, és az utána következő kérdésre azonnal tudja a választ.*
-Hát kurvára nem.
*Ezt csak a bajsza alatt mondja. Az első dolog, ami eszébe jut, az az eső, de hogy hozna az áldozatnak dicsőséget az eső?*
-Mit gondolsz?
*Kérdezi meg Learont.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már egy ideje eljött nyugatra, de Artheniort még sosem volt szerencséje meglátogatni. Most viszont többen is említették, hogy valami furcsa üzenet jelent meg mindenfelé, és többen Amon Ruadhról is eljöttek utánajárni, hogy mi is történik itt. Kicsivel később, engedéllyel Frandr is eljött, hiszen kíváncsi a városra is, és arra, hogy pontosan mi történik itt.
Artheniorba érve az első dolog, amit észrevesz, az a városfal hiánya. Persze hallott már ő is arról, hogy nem veszi körbe fal a várost, de mégis furcsa látvány egy ekkora település látszólag minden védelem nélkül.*
~Tized ekkora sem volt az én falum keleten, de még ott is volt fal.~
*A második dolog a szökőkút, amiből épp valaki iszik. Tisztának, ihatónak tűnik a víz, azt pedig Frandr már megtanulta, hogy nem szabad azon gondolkozni, hogy mi mitől működik. Itt nyugaton rámondhatja bármire, amit nem ért, hogy "mágia", és nagy eséllyel igaza is lesz.
Ő maga is meghúzza kulacsát, valami szeszes (nem sör) van benne, amit itt nyugaton ismert csak meg. Finom, és átmelegíti, télen sok más nagyon nem számít neki.
Kis kísérletezgetés után korábban arra is rájött, hogy ha a csillaghullás miatti képességét használva fényt idéz a mellkasából (ami a ruházata és páncélja miatt kívülről nem látszódik), az kicsit felmelegíti, így ezen a hűvös, szeles napon Frandr ezt a trükköt is beveti.
Haja teljesen természetes barna színű jelenleg, így tényleg nem áll ki a tömegből.
Ahogy tovább sétál, észrevesz egy ismerős arcot. Kis gondolkozás után nevet is tud hozzá társítani.*
-Üdv, Learon.
*Köszön rá a férfira, akivel több hónapja találkoztak utoljára. Egy kellemes beszélgetés, egy pár korty finom almabor... szimpatikus alak.
Épp valaki mással társalog, az is érdekes alak.
Ám annak valószínűleg nincs ideje válaszolni, hiszen hirtelen valami nehezen megmagyarázható dolog történik.*
-Mi a rohadás...
*Hagyja el a száját halkan meglepetésének hangja. Haja egy félmásodperc alatt hófehérre lett színezve, aztán mikor elmúlik az első meglepetés ereje, ez visszasötétedik szalmaszőkére.
Az érkező Ar Theniornak hívja magát, a város alapítójának. Ha Frandrt jelenleg még mindig az foglalkoztatná, hogy miért is nincs fala a városnak, akkor most aztán örülne a válasznak, de valahogy nem igazán tudja ez most érdekelni.
Úgy tűnik, a város alapítója egyben a város védőszentjének szerepében is tetszeleg, na meg egy népmeseszereplőében is, hiszen valami próbatételekkel jön.
Az elsőszülöttek emlegetésére Frandr majdnem kiköp. Ebben neki nincs tétje.
Az első próbatétel eléggé érdekesnek mutatkozik. Inkább találós kérdés, és az utána következő kérdésre azonnal tudja a választ.*
-Hát kurvára nem.
*Ezt csak a bajsza alatt mondja. Az első dolog, ami eszébe jut, az az eső, de hogy hozna az áldozatnak dicsőséget az eső?*
-Mit gondolsz?
*Kérdezi meg Learont.*
7266. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:57:16
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:57:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
// Luthery //
* Az edzés neki is kifejezetten jól eset. Látszik, hogy a másik lovag is érti azért a dolgát.*
- Köszönöm, de rólad se feledkezzünk meg! Jól bánsz a karddal.* Kellemesen elfáradt a harcban, szóval most jól esne neki egy ital. Éppen folytatná a beszédet, mikor egy hatalma sziklából álló alak lebeg be a térre. Még rendesen meg is lepődik. Csak nézi, hogy most, mi van. Ez az akármi Ar Thenior néven mutatkozik be. Beszél egy csomó dologról, de a lényeg az egészben annyi, hogy próbára akarja tenni a városlakókat. Ebben nem is lenne semmi baj, de sajnos ez úgy tűnik egyelőre nem a testi erőről fog szólni.*
- Te! Van ötleted? Nekem kicsit törnöm kell rajta a fejemet.* Böki oldalba Lutheryt.*
// Luthery //
* Az edzés neki is kifejezetten jól eset. Látszik, hogy a másik lovag is érti azért a dolgát.*
- Köszönöm, de rólad se feledkezzünk meg! Jól bánsz a karddal.* Kellemesen elfáradt a harcban, szóval most jól esne neki egy ital. Éppen folytatná a beszédet, mikor egy hatalma sziklából álló alak lebeg be a térre. Még rendesen meg is lepődik. Csak nézi, hogy most, mi van. Ez az akármi Ar Thenior néven mutatkozik be. Beszél egy csomó dologról, de a lényeg az egészben annyi, hogy próbára akarja tenni a városlakókat. Ebben nem is lenne semmi baj, de sajnos ez úgy tűnik egyelőre nem a testi erőről fog szólni.*
- Te! Van ötleted? Nekem kicsit törnöm kell rajta a fejemet.* Böki oldalba Lutheryt.*
7265. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:37:22
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:37:22
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
*Ar Theniorról sok legenda járja a vidéket. Egyesek szerint még ma is él, csak elvonult, mások szerint a valaha élt legnagyobb mágus, ismét mások azt mondják, hogy az Ork Háborúk hőse, noha a legtöbb feljegyzés és monda azt tartja róla, hogy előbb élt. Egy város alapítójának nevezik, mely a levegő elemnek lett szentelve, és talán tiszteletből, talán gőgből a mágussal azonos néven ismeri a világ. Mesék, vélemények és történetek mindig vannak, azonban a valóságot nehéz megkérdőjelezni, és szinte mindig egyértelmű. Annál sziklaszilárdabb tényt, mint a Főtérre lebegő sírkövekből és aranyszín mágiából összeállt Ar Thenior keresve se találhat senki ember, elf, netán törpe fia sem. Kezeit térdén nyugtatja, markáns állát pedig egyenesen előre szegi, míg szeme a lenti világot pásztázza.*
-Félre! Ar Thenior ismét köztetek jár!
*Kiált le ahogy a szökőkút mellé ér, és egyetlen csettintéssel lassú ereszkedésre bírja trónusát. A pár másodperces ereszkedés után az összesereglett népre néz, és mély orgánumával a kérdő tekintetek és összevont szemöldökök kimondatlan találgatásaira felel.*
-Aggodalomra nincs oka senki fiának itt. Én várost alapítok, s nem azért, hogy leromboljam azt.
*Nyugtat meg mindenkit arról, hogy jövetelének szándéka békés.*
-Nyolcszáz és még nyolcvanyolc esztendő telt el azóta, hogy ezt a várost újjáépítették, tudok róla. Védvarázslataim ezer és ezer gyűrűben állnak még a mai napig is körülöttetek, mert ez a város soha sem szorul majd holmi gyenge városfalakra!
*Szónokol tovább kicsit talán el is térve a tárgytól.*
-Ím, utolsó varázslatommal lelkemet alvó kősziklába zártam, hogy időről-időre megbizonyosodhassak róla, eme város lakói méltóak munkám gyümölcsére és megőrzik majd ezt az adományt unokáik unokáinak is. Ezért vagyok hát itt, hogy próbatétel elé állítsak minden városlakót és környékbélit, hogy áldást szórjak a népre, ha méltónak találtatik, s átokkal űzzem, ki léha és bárgyú!
*Hirdeti ki jövetelének pontos okát.*
-Tíz próbán kell megfelelnetek, tíz próbán, ahány holdnap egy évben van, s ahány tiszta fajt hátán hordott eme világ eddig.
*Mutatja fel két tenyerét is a hatásosság kedvéért.*
-Áldás mindarra, ki ismeri eme város hagyatékát, ki feltalálja magát akkor is, ha köti a vész, s kit nem riaszt meg az elme pallérozása! Áldás azokra, kik büszkén nevelik ezt a várost, minek magját jómagam vetém el, ezredévvel ezelőtt. És hulljon ki mindaz a féreg, ki romlást hoz dicső városom utcáira, mint ahogyan a fakopogáncs is csőrével nyúl be a tetvekért a fának kérge alá, hogy tovább éltesse a szilárd törzsű növényt!
*Harsogja a főtéren és az alant állókra pillant.*
-Az idő csekély, ne legyünk hát restek! Ímhol haljátok az első próbatételt!
//1. próbatétel//
*Ar Thenior előredől trónusán és az egybegyűltek elé zengi az első találóskérdést.*
-Mi szomját oltja kiszáradt vándornak, mi dicsőségét jelzi az áldozatnak, mi dúlás után enyhülést hoz, Eeyrnek virágot bont. Mi az? Ki eme megoldást nem tudja, koca az, jómaga. Elsőszülött süldőjének kunkorodjék farka.
*Szünetet tart, szinte derűsen ráncosodnak ki arcán a kőtömbök.*
-Egyszerű, vagy mégsem? Várom a válaszokat!
*Kommentálja a kérdést. Hangja fél Artheniort bezengi, de ha valaki mellett éppen ágyút sütögetnének, az is megtudhatja bármikor a térre eddigre kiérő csuhás irnokoktól a kérdés pontos szövegét.*
*Ar Theniorról sok legenda járja a vidéket. Egyesek szerint még ma is él, csak elvonult, mások szerint a valaha élt legnagyobb mágus, ismét mások azt mondják, hogy az Ork Háborúk hőse, noha a legtöbb feljegyzés és monda azt tartja róla, hogy előbb élt. Egy város alapítójának nevezik, mely a levegő elemnek lett szentelve, és talán tiszteletből, talán gőgből a mágussal azonos néven ismeri a világ. Mesék, vélemények és történetek mindig vannak, azonban a valóságot nehéz megkérdőjelezni, és szinte mindig egyértelmű. Annál sziklaszilárdabb tényt, mint a Főtérre lebegő sírkövekből és aranyszín mágiából összeállt Ar Thenior keresve se találhat senki ember, elf, netán törpe fia sem. Kezeit térdén nyugtatja, markáns állát pedig egyenesen előre szegi, míg szeme a lenti világot pásztázza.*
-Félre! Ar Thenior ismét köztetek jár!
*Kiált le ahogy a szökőkút mellé ér, és egyetlen csettintéssel lassú ereszkedésre bírja trónusát. A pár másodperces ereszkedés után az összesereglett népre néz, és mély orgánumával a kérdő tekintetek és összevont szemöldökök kimondatlan találgatásaira felel.*
-Aggodalomra nincs oka senki fiának itt. Én várost alapítok, s nem azért, hogy leromboljam azt.
*Nyugtat meg mindenkit arról, hogy jövetelének szándéka békés.*
-Nyolcszáz és még nyolcvanyolc esztendő telt el azóta, hogy ezt a várost újjáépítették, tudok róla. Védvarázslataim ezer és ezer gyűrűben állnak még a mai napig is körülöttetek, mert ez a város soha sem szorul majd holmi gyenge városfalakra!
*Szónokol tovább kicsit talán el is térve a tárgytól.*
-Ím, utolsó varázslatommal lelkemet alvó kősziklába zártam, hogy időről-időre megbizonyosodhassak róla, eme város lakói méltóak munkám gyümölcsére és megőrzik majd ezt az adományt unokáik unokáinak is. Ezért vagyok hát itt, hogy próbatétel elé állítsak minden városlakót és környékbélit, hogy áldást szórjak a népre, ha méltónak találtatik, s átokkal űzzem, ki léha és bárgyú!
*Hirdeti ki jövetelének pontos okát.*
-Tíz próbán kell megfelelnetek, tíz próbán, ahány holdnap egy évben van, s ahány tiszta fajt hátán hordott eme világ eddig.
*Mutatja fel két tenyerét is a hatásosság kedvéért.*
-Áldás mindarra, ki ismeri eme város hagyatékát, ki feltalálja magát akkor is, ha köti a vész, s kit nem riaszt meg az elme pallérozása! Áldás azokra, kik büszkén nevelik ezt a várost, minek magját jómagam vetém el, ezredévvel ezelőtt. És hulljon ki mindaz a féreg, ki romlást hoz dicső városom utcáira, mint ahogyan a fakopogáncs is csőrével nyúl be a tetvekért a fának kérge alá, hogy tovább éltesse a szilárd törzsű növényt!
*Harsogja a főtéren és az alant állókra pillant.*
-Az idő csekély, ne legyünk hát restek! Ímhol haljátok az első próbatételt!
//1. próbatétel//
*Ar Thenior előredől trónusán és az egybegyűltek elé zengi az első találóskérdést.*
-Mi szomját oltja kiszáradt vándornak, mi dicsőségét jelzi az áldozatnak, mi dúlás után enyhülést hoz, Eeyrnek virágot bont. Mi az? Ki eme megoldást nem tudja, koca az, jómaga. Elsőszülött süldőjének kunkorodjék farka.
*Szünetet tart, szinte derűsen ráncosodnak ki arcán a kőtömbök.*
-Egyszerű, vagy mégsem? Várom a válaszokat!
*Kommentálja a kérdést. Hangja fél Artheniort bezengi, de ha valaki mellett éppen ágyút sütögetnének, az is megtudhatja bármikor a térre eddigre kiérő csuhás irnokoktól a kérdés pontos szövegét.*
7264. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:35:14
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:35:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Arelow//
*Ez a testmozgás igazán ráfért már, már vagy két hatja nem akadt össze olyannal, akivel kihívás lett volna állni a tempót. Arelow nem hazudtolta meg magát, a tapasztalt csapások és beidegződések teljesen tükrözik az előtörténetet, amelyet előadott magáról. Ő az, akinek mondja magát.*
-Ne-ne-nem vagy semmi öregem! *Húzza át a fején a táskája pántját, érzi, hogy egy kicsit megizzadt de ez még nem vészes, egészen jól bemelegedtek az izmai.*
-Csa-csak ne lenne az a va-vakfolt baloldalt. *Morog az orra alá, hiszen a másik egészen jól felfigyelt rá, végül is jobbkezes, mindig is az volt az erősebb oldala. Az pedig nem szégyen, hogy az ellenfél a hiányosságaira épít és kihasználja a helyzeteket. ~De ha kicsit ráerősítek…~ Közben sétál kifelé a főtérre újdonsült kardcimborájával.*
-Re-remélem rendben te rendben vagy. *Veregeti meg a másik vállát, miközben kiérnek az épületek takarásából. Meg is látja a szökőkutat, egy kis hűsítő víz jót tenne most neki, ha csak mosakodási céllal is, ki tudja, melyik sarokban lapul nemes, aki éppen fel akarja fogadni.*
//Arelow//
*Ez a testmozgás igazán ráfért már, már vagy két hatja nem akadt össze olyannal, akivel kihívás lett volna állni a tempót. Arelow nem hazudtolta meg magát, a tapasztalt csapások és beidegződések teljesen tükrözik az előtörténetet, amelyet előadott magáról. Ő az, akinek mondja magát.*
-Ne-ne-nem vagy semmi öregem! *Húzza át a fején a táskája pántját, érzi, hogy egy kicsit megizzadt de ez még nem vészes, egészen jól bemelegedtek az izmai.*
-Csa-csak ne lenne az a va-vakfolt baloldalt. *Morog az orra alá, hiszen a másik egészen jól felfigyelt rá, végül is jobbkezes, mindig is az volt az erősebb oldala. Az pedig nem szégyen, hogy az ellenfél a hiányosságaira épít és kihasználja a helyzeteket. ~De ha kicsit ráerősítek…~ Közben sétál kifelé a főtérre újdonsült kardcimborájával.*
-Re-remélem rendben te rendben vagy. *Veregeti meg a másik vállát, miközben kiérnek az épületek takarásából. Meg is látja a szökőkutat, egy kis hűsítő víz jót tenne most neki, ha csak mosakodási céllal is, ki tudja, melyik sarokban lapul nemes, aki éppen fel akarja fogadni.*
7263. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:34:47
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:34:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Learon egy közeli birtokon tett látogatásán hallott egy furcsa pletykát egy öregasszonytól, aki a városba jár a piacra krumplit árulni. Azt mondta, hogy valami fog történni a városban. Azért is mondta el a pásztormágusnak, mert tudja, hogy ő is ilyen furcsa alak, aki mindenbe belekeveredik, ami veszélyes. Mást egyelőre nem tud a helyzetről, így hát állatok nélkül, csak magában megy el város főterére, ahol már több olyan embert is meglát, aki nem egyszerű városlakónak tűnik. Az egyik, aki szembetűnik neki, az egy férfi, sarlóval az oldalán.* ~Nofene! Hát ez olyanféle ember lehet, mint én!~ *A pásztormágus még valamiért mindig a falusi népekhez hasonlítja magát, pedig lassan úgy néz ki a sok gyűrűjével és címerével, mint valami nemes. Persze vonásain és tartásán, szagán még érezni a vidék ízét, ahogy munkától és a gyűrűjétől szép nagyra dagadt karjaiból is gondolhatja az ember, hogy nem holmi városi ficsúr ő. Aztán ott van egy szandálos alak is, akin Learon először felhúzza a szemöldökét. Sosem értette ezt a lábbelit, mert számára kényelmetlen, dolgozni sem igazán lehet benne, ahogy gyors mozgásra is csak a szakavatottak képesek benne. Azonban ennek a férfinek már a tartásán is látszik, hogy igazi szandálviselő. Mintha rá öntötték volna a talpára. Az aranyhajú leányzó egyelőre még nem kelti fel érdeklődését.*
-Na hát! Itt meg mi készül? *Teszi fel a kérdést a legközelebb állónak, aki jelenleg Frädricus, de a Sajt-mester igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szandáloshoz is közelebb kerüljön, mert amaz elég érdekes figurának tűnik.*
*Learon egy közeli birtokon tett látogatásán hallott egy furcsa pletykát egy öregasszonytól, aki a városba jár a piacra krumplit árulni. Azt mondta, hogy valami fog történni a városban. Azért is mondta el a pásztormágusnak, mert tudja, hogy ő is ilyen furcsa alak, aki mindenbe belekeveredik, ami veszélyes. Mást egyelőre nem tud a helyzetről, így hát állatok nélkül, csak magában megy el város főterére, ahol már több olyan embert is meglát, aki nem egyszerű városlakónak tűnik. Az egyik, aki szembetűnik neki, az egy férfi, sarlóval az oldalán.* ~Nofene! Hát ez olyanféle ember lehet, mint én!~ *A pásztormágus még valamiért mindig a falusi népekhez hasonlítja magát, pedig lassan úgy néz ki a sok gyűrűjével és címerével, mint valami nemes. Persze vonásain és tartásán, szagán még érezni a vidék ízét, ahogy munkától és a gyűrűjétől szép nagyra dagadt karjaiból is gondolhatja az ember, hogy nem holmi városi ficsúr ő. Aztán ott van egy szandálos alak is, akin Learon először felhúzza a szemöldökét. Sosem értette ezt a lábbelit, mert számára kényelmetlen, dolgozni sem igazán lehet benne, ahogy gyors mozgásra is csak a szakavatottak képesek benne. Azonban ennek a férfinek már a tartásán is látszik, hogy igazi szandálviselő. Mintha rá öntötték volna a talpára. Az aranyhajú leányzó egyelőre még nem kelti fel érdeklődését.*
-Na hát! Itt meg mi készül? *Teszi fel a kérdést a legközelebb állónak, aki jelenleg Frädricus, de a Sajt-mester igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szandáloshoz is közelebb kerüljön, mert amaz elég érdekes figurának tűnik.*
7262. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:21:43
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:21:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Mégiscsak illene most már hazafelé indulnia, nem töltheti az egész napját a sarokban ülve, kis alkohollal tompítva a félelmeit. Kisétál a fogadó ajtaján, még a csuklya is hiányzik a fejéről, már csak a főtéren kell átsétálnia, csak nem ugranak rá a szokatlan haja miatt négyen, hogy elhurcolják. Mármint reméli. Aztán meg az úton a madaraknak meg egyéb teremtményeknek bizonyosan nem lesz annyi bátorságuk, hogy közelről szemrevételezzék. Mivel még annyian sincsenek, mint azt várta volna, így nem is sietős, szépen odasétál a szökőkúthoz, hogy felfrissítse magát. Leül a szélére és azért megpróbálkozik a vízzel, hátha a haját is rendbe hozza, kicsit bevizezi a végét, ahol aranyszínű, de nem viszi ki. Csak sejtelmes remény marad, de saját magát hazudtolná meg, ha meg se próbálná.*
-Persze, gondoltam. *Közben körbenéz, ha már így leült és nem igazán akaródzik felállni neki.*
*Mégiscsak illene most már hazafelé indulnia, nem töltheti az egész napját a sarokban ülve, kis alkohollal tompítva a félelmeit. Kisétál a fogadó ajtaján, még a csuklya is hiányzik a fejéről, már csak a főtéren kell átsétálnia, csak nem ugranak rá a szokatlan haja miatt négyen, hogy elhurcolják. Mármint reméli. Aztán meg az úton a madaraknak meg egyéb teremtményeknek bizonyosan nem lesz annyi bátorságuk, hogy közelről szemrevételezzék. Mivel még annyian sincsenek, mint azt várta volna, így nem is sietős, szépen odasétál a szökőkúthoz, hogy felfrissítse magát. Leül a szélére és azért megpróbálkozik a vízzel, hátha a haját is rendbe hozza, kicsit bevizezi a végét, ahol aranyszínű, de nem viszi ki. Csak sejtelmes remény marad, de saját magát hazudtolná meg, ha meg se próbálná.*
-Persze, gondoltam. *Közben körbenéz, ha már így leült és nem igazán akaródzik felállni neki.*
7261. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:18:02
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:18:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
*Nem tudja, hogy miért érkezik és miért pont ide. Amikor megtalálta a fogadó ajtaján a feliratot, előbb meglepődött, aztán sokkal inkább a kíváncsiság lett rajta úrrá. A bölcs veszedelem. Valójában életében sok minden hatalmat megkóstolt már, s bár mindegyik harapott egy darabot testéből, még mindig él, s ami még pozitívabb, hogy jelenleg jól is érzi magát. A pergamenre vázolt szövegek, nem tűntek vészjóslónak, jóllehet igazából vidámnak sem, de mindenféleképpen azon van, hogy ennek utána járjon, vagy legalábbis részese lehessen, vagy egyedül, vagy mással, ez gyakorlatilag soha sem foglalkoztatta. Ahogy a főtérre lép, egyelőre nem lát semmi különöset, csupán a hagyományos szökőkút, melynek vize mindig friss, a kőveretes tér... de az is lehet, hogy nem nézett körül eléggé, ez még majd kiderül. Mindenesetre igyekszik alaposan megszemlélni mindent, aztán, ha itt nem lesz esemény, majd tovább folytatja. ~ "Ar Thenior felemlkedése", meg fejedelem" ~ Igyekezett megjegyezni minden egyes sort, s, hogy főképpen ide vezetett először útja, annak egyetlen igazán különleges oka van: Itt tudott először bejutni a városba. Ha lát valakit, nem rest odalépni, s megszólítani:*
- Téged, mi szél hozott? *Máskülönben hátha okosságokat tud meg, hátha mások tájékozottabbak, mint ő, hisz túl sok időt nem tölt társaságban.*
*Nem tudja, hogy miért érkezik és miért pont ide. Amikor megtalálta a fogadó ajtaján a feliratot, előbb meglepődött, aztán sokkal inkább a kíváncsiság lett rajta úrrá. A bölcs veszedelem. Valójában életében sok minden hatalmat megkóstolt már, s bár mindegyik harapott egy darabot testéből, még mindig él, s ami még pozitívabb, hogy jelenleg jól is érzi magát. A pergamenre vázolt szövegek, nem tűntek vészjóslónak, jóllehet igazából vidámnak sem, de mindenféleképpen azon van, hogy ennek utána járjon, vagy legalábbis részese lehessen, vagy egyedül, vagy mással, ez gyakorlatilag soha sem foglalkoztatta. Ahogy a főtérre lép, egyelőre nem lát semmi különöset, csupán a hagyományos szökőkút, melynek vize mindig friss, a kőveretes tér... de az is lehet, hogy nem nézett körül eléggé, ez még majd kiderül. Mindenesetre igyekszik alaposan megszemlélni mindent, aztán, ha itt nem lesz esemény, majd tovább folytatja. ~ "Ar Thenior felemlkedése", meg fejedelem" ~ Igyekezett megjegyezni minden egyes sort, s, hogy főképpen ide vezetett először útja, annak egyetlen igazán különleges oka van: Itt tudott először bejutni a városba. Ha lát valakit, nem rest odalépni, s megszólítani:*
- Téged, mi szél hozott? *Máskülönben hátha okosságokat tud meg, hátha mások tájékozottabbak, mint ő, hisz túl sok időt nem tölt társaságban.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773