Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 389 (7761. - 7780. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7780. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-30 00:07:14
Üzenet elküldve: 2020-05-30 00:07:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
- Valami rosszat csinált neked? Kicsúfolt és nem játszott veled többet? - *Érdeklődik tovább a kis törpe és látszik, hogy szeretné megérteni, mi történt a lánnyal. Csak épp a saját tapasztalataiból indul ki. Ő is össze szokott veszni a többi gyerekkel, mint mondjuk ma is. Sőt, néha még Rheyrára is megharagszik és csalódik benne, ahogy Titthy fogalmazott. Olyankor azt képzeli, hogy azok a gyerekek nem is a barátai. Igaz, náluk amúgy is elég gyenge lábakon állnak ezek az erkölcsök. Nem mintha ne volna lelkiismeretük, de olykor az árulást is megengedi. Ha mondjuk szökni kell egy rosszul sikerült lopás után és a másikat elkapják, s nincs észszerű remény a megmentésére, akkor hátrahagyják, hogy csak az ő nadrágját porolják ki. Vagy... ők ketten Rheyrával eldugták a kosarat, amiben Ukromtól sok ennivalót kaptak, ahelyett, hogy szétosztották volna. Az ilyesmi nevezhető árulásnak, de az utcán rakódik némi keménység a gyerekek szívére is.
Szóval... Ruuno még mindig abban a hitben van, hogy Titthy gyermek még, de szerelmi bánatra egyébként sem igen gondolna. Inkább véli úgy, hogy a lány egy barátjában csalódott, és ezt a szomorúságát meg is tudja érteni, mert ő is így szokta magát érezni, mikor összevész a többiekkel. Nagyon szomorú és magányos érzés.
Meg is öleli Titthyt, hogy még véletlenül se érezze magát egyedül.
Később, mikor mindezt már megbeszélték, a tündér szárnyait nézegeti és tapogatja meg, néhány halk "hűű"-vel kísérve, mikor valami érdekes vagy szép részletet fedez föl, vagy épp rácsodálkozik a szárnyak rebbenésére egy kis kacajjal, ahogy keze a szárnyak között marad egy pillanatra.
Majd a játék kerül terítékre...*
- Tudod, mikor odalopózol egy házhoz és bezörgetsz az ajtón vagy az ablakon. Aztán gyorsan elbújsz és és meglesed, hogy hogyan keresi az aki kinyitja az ajtót, hogy ki zörgetett! - *Magyarázza és testbeszédén látszik, hogy ő ezt mennyire jó és szórakoztató játéknak találja. Mintha máris készen állna elszaladni.*
//Egy koranyári késődélután//
- Valami rosszat csinált neked? Kicsúfolt és nem játszott veled többet? - *Érdeklődik tovább a kis törpe és látszik, hogy szeretné megérteni, mi történt a lánnyal. Csak épp a saját tapasztalataiból indul ki. Ő is össze szokott veszni a többi gyerekkel, mint mondjuk ma is. Sőt, néha még Rheyrára is megharagszik és csalódik benne, ahogy Titthy fogalmazott. Olyankor azt képzeli, hogy azok a gyerekek nem is a barátai. Igaz, náluk amúgy is elég gyenge lábakon állnak ezek az erkölcsök. Nem mintha ne volna lelkiismeretük, de olykor az árulást is megengedi. Ha mondjuk szökni kell egy rosszul sikerült lopás után és a másikat elkapják, s nincs észszerű remény a megmentésére, akkor hátrahagyják, hogy csak az ő nadrágját porolják ki. Vagy... ők ketten Rheyrával eldugták a kosarat, amiben Ukromtól sok ennivalót kaptak, ahelyett, hogy szétosztották volna. Az ilyesmi nevezhető árulásnak, de az utcán rakódik némi keménység a gyerekek szívére is.
Szóval... Ruuno még mindig abban a hitben van, hogy Titthy gyermek még, de szerelmi bánatra egyébként sem igen gondolna. Inkább véli úgy, hogy a lány egy barátjában csalódott, és ezt a szomorúságát meg is tudja érteni, mert ő is így szokta magát érezni, mikor összevész a többiekkel. Nagyon szomorú és magányos érzés.
Meg is öleli Titthyt, hogy még véletlenül se érezze magát egyedül.
Később, mikor mindezt már megbeszélték, a tündér szárnyait nézegeti és tapogatja meg, néhány halk "hűű"-vel kísérve, mikor valami érdekes vagy szép részletet fedez föl, vagy épp rácsodálkozik a szárnyak rebbenésére egy kis kacajjal, ahogy keze a szárnyak között marad egy pillanatra.
Majd a játék kerül terítékre...*
- Tudod, mikor odalopózol egy házhoz és bezörgetsz az ajtón vagy az ablakon. Aztán gyorsan elbújsz és és meglesed, hogy hogyan keresi az aki kinyitja az ajtót, hogy ki zörgetett! - *Magyarázza és testbeszédén látszik, hogy ő ezt mennyire jó és szórakoztató játéknak találja. Mintha máris készen állna elszaladni.*
7779. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:55:56
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:55:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
*Látja, hogy Titthy bizonytalan a válaszadásra. Mivel hol a szemébe, hol a tér kövezetét nézni, ezért erre következtet. Majd miután nagy nehezen kinyögi a választ, azonnal felnevet. Nem gondolta volna, hogy valaki lehet ennyire szórakoztató. ~Talán csak azért nehezen nyögte ki mert veszélyes a hely?~ Gondolja magában majd a lány szemébe néz és megvakarja a fejét.*
-Nem kell ennyire félni. Nincs semmi szégyellni való abban, ha esetleg nem tudod megvédeni magad. És ez csak természetes, hogy megvédelek, végtére is férfi vagyok vagy tán nem?
*Azzal Titthy fejére teszi a kezét, már ha a lány engedi neki.*
-Ne félj. Természetesen megvédelek, bár erre szerintem nem lesz szükség. Biztosan nem annyira veszélyes az a hej.
*Nagyon reméli igaza van, ugyan is még sosem járt a kikötőben. Nagyon az utat sem ismeri még oda.*
*Látja, hogy Titthy bizonytalan a válaszadásra. Mivel hol a szemébe, hol a tér kövezetét nézni, ezért erre következtet. Majd miután nagy nehezen kinyögi a választ, azonnal felnevet. Nem gondolta volna, hogy valaki lehet ennyire szórakoztató. ~Talán csak azért nehezen nyögte ki mert veszélyes a hely?~ Gondolja magában majd a lány szemébe néz és megvakarja a fejét.*
-Nem kell ennyire félni. Nincs semmi szégyellni való abban, ha esetleg nem tudod megvédeni magad. És ez csak természetes, hogy megvédelek, végtére is férfi vagyok vagy tán nem?
*Azzal Titthy fejére teszi a kezét, már ha a lány engedi neki.*
-Ne félj. Természetesen megvédelek, bár erre szerintem nem lesz szükség. Biztosan nem annyira veszélyes az a hej.
*Nagyon reméli igaza van, ugyan is még sosem járt a kikötőben. Nagyon az utat sem ismeri még oda.*
7778. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:35:02
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:35:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
*Nem éri váratlanul, hogy Ruuno rákérdez. Gyerekeknél természetes a kíváncsiság. Ezt igazán nem lehet nekik felróni. Meg hát Titthy amúgy sem az az alak, aki mindenkinek minden hibáját szóvá teszi. Hiszen mindenkinek vannak hibái. Teljesen felesleges hát felróni őket, noha vannak, akik mégis megteszik. Ki irigységből, ki pusztán rosszindulatból.*
- Hát tudod, csúnyán átvert. Elhitette velem, hogy szeret, aztán kiderült, hogy mégsem így van.* Próbál úgy fogalmazni, hogy Ruuno is értsen az egészből valamicskét, s ha ez nem jönne össze, akkor másképp próbálkozik majd.
A kérdés költőinek hangzik, főleg, hogy a törpe máris átkarolja. Igazából nem a szorongatásokhoz van szokva, de elvégre nincs vele baja, hiszen Ruuno egyáltalán nem durván teszi. Valóban jobb kedvre is derül az ölelés hatására. Egyébként Titthyről meg kell jegyeznünk, hogy ő is egy ölelkezős típus, s igényli is az ilyesféle érintkezést. Egyszerűen biztonságot nyújt neki. Meg megnyugvást.*
- Köszönöm.* Feleli az elhangzó dicséretre.*
- Nyugodtan fogd meg.* Biztatja Ruunot, s örömmel tölti el, hogy valakinek tetszik a szárnya.
A kis érintés után kíváncsian fordul szembe az aprósággal. Lelkes arc tekint vissza rá, de hogy mi az a zörgetős, arról fogalma sincs. Hogy közelebbit tudjon meg erről a játékról, megkérdezi:*
- Mi az a zörgetős?
//Egy koranyári késődélután//
*Nem éri váratlanul, hogy Ruuno rákérdez. Gyerekeknél természetes a kíváncsiság. Ezt igazán nem lehet nekik felróni. Meg hát Titthy amúgy sem az az alak, aki mindenkinek minden hibáját szóvá teszi. Hiszen mindenkinek vannak hibái. Teljesen felesleges hát felróni őket, noha vannak, akik mégis megteszik. Ki irigységből, ki pusztán rosszindulatból.*
- Hát tudod, csúnyán átvert. Elhitette velem, hogy szeret, aztán kiderült, hogy mégsem így van.* Próbál úgy fogalmazni, hogy Ruuno is értsen az egészből valamicskét, s ha ez nem jönne össze, akkor másképp próbálkozik majd.
A kérdés költőinek hangzik, főleg, hogy a törpe máris átkarolja. Igazából nem a szorongatásokhoz van szokva, de elvégre nincs vele baja, hiszen Ruuno egyáltalán nem durván teszi. Valóban jobb kedvre is derül az ölelés hatására. Egyébként Titthyről meg kell jegyeznünk, hogy ő is egy ölelkezős típus, s igényli is az ilyesféle érintkezést. Egyszerűen biztonságot nyújt neki. Meg megnyugvást.*
- Köszönöm.* Feleli az elhangzó dicséretre.*
- Nyugodtan fogd meg.* Biztatja Ruunot, s örömmel tölti el, hogy valakinek tetszik a szárnya.
A kis érintés után kíváncsian fordul szembe az aprósággal. Lelkes arc tekint vissza rá, de hogy mi az a zörgetős, arról fogalma sincs. Hogy közelebbit tudjon meg erről a játékról, megkérdezi:*
- Mi az a zörgetős?
7777. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:21:29
Üzenet elküldve: 2020-05-29 23:21:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
*Ha Titthy tudná, hogy Silvyr már nagyon várakozik, bizonyára elmosolyodna. És aztán hozzá is tenné, hogy sajnos még nagyon sokat kell várnia. Bár valójában a tündér sem tudná megmondani, hogy mennyit. Lehet, hogy éveket, de az is lehet, hogy csak hónapokat.
A kikötő ötlete nincs túlságosan ínyére, mert nem valami biztonságos hely. Még fegyvere sincs, amivel megvédhetné magát, s a mérete sem valami nagy. Így esélye sem lenne egy hozzá képest óriás emberrel. De ha Silvyrrel tart, talán meg tudná védeni.*
- Hát...* Kezdi bizonytalanul. Hol a férfi szemébe néz, hol a tér kövezetét bámulja. Látszik, hogy kicsit nehezen tudja kimondani, amit szeretne. De végül nagy levegőt vesz, s egyenest Silvyr szemébe néz, úgy folytatja:*
- Ha megvédesz, mikor szükség lenne rá, akkor veled mehetek.
*Még így is elég bizonytalanul jönnek ki a szavak a szájából, kicsit akadozva is beszél. Arcán szégyenlős pír is végigszalad, amiért még arra sem képes, hogy megvédje magát. Csak reménykedni tud abban, hogy nem fogja ezért lenézni az új ismerős.*
*Ha Titthy tudná, hogy Silvyr már nagyon várakozik, bizonyára elmosolyodna. És aztán hozzá is tenné, hogy sajnos még nagyon sokat kell várnia. Bár valójában a tündér sem tudná megmondani, hogy mennyit. Lehet, hogy éveket, de az is lehet, hogy csak hónapokat.
A kikötő ötlete nincs túlságosan ínyére, mert nem valami biztonságos hely. Még fegyvere sincs, amivel megvédhetné magát, s a mérete sem valami nagy. Így esélye sem lenne egy hozzá képest óriás emberrel. De ha Silvyrrel tart, talán meg tudná védeni.*
- Hát...* Kezdi bizonytalanul. Hol a férfi szemébe néz, hol a tér kövezetét bámulja. Látszik, hogy kicsit nehezen tudja kimondani, amit szeretne. De végül nagy levegőt vesz, s egyenest Silvyr szemébe néz, úgy folytatja:*
- Ha megvédesz, mikor szükség lenne rá, akkor veled mehetek.
*Még így is elég bizonytalanul jönnek ki a szavak a szájából, kicsit akadozva is beszél. Arcán szégyenlős pír is végigszalad, amiért még arra sem képes, hogy megvédje magát. Csak reménykedni tud abban, hogy nem fogja ezért lenézni az új ismerős.*
7776. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-29 21:40:59
Üzenet elküldve: 2020-05-29 21:40:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
*Már akkor megnyugszik nagyjából, mikor a lány elmosolyodik, a simogatás meg külön jól esik neki. Persze így sem örül, hogy Titthy elszomorodott, de rosszabbul érezné magát, ha miatta sírt volna a lány.*
- Miért, mit csinált? - *Kíváncsiskodik.*
- Megölellek, jó? - *Választ nem vár igazán, már bújik is a lányhoz, hogy finoman, de a maga bárdolatlan módján megszorongassa. Titthy is megölelte őt, amikor sírt, úgy gondolja, hogy a lánynak is jobb kedve lesz ettől. Jó sokáig tartja karjai között a tündért, amihez van köze annak, hogy ez az ölelés neki is kell.
Aztán mikor végül elhúzódnak egymástól és Titthy szándékosan úgy fordul, hogy elérhesse a szárnyait, a kis törpe arca felderül.*
- Igen, nagyon szépek. - *Mondja teljesen őszintén és kinyújtja kis kezét, hogy megint megsimogathassa a különleges testrészeket.*
- Megfoghatom? Biztos nem fáj, ha hozzájuk érek? - *Parancsol megálljt még mancsainak egy pillanatra, de ha a tündér megnyugtatja, hogy nem lesz baj, akkor a kis törpe ismét megtapogatja a szárnyait, persze azért óvatos marad, mint mikor Felhőt simogatja.
A kérdésre eltöpreng és körülnéz. Fűben, fák között jókat lehet játszani, itt a téren annyira nem szeretik, ha láb alatt vannak, az ő kis tanyájukra a szegények negyedében meg nem vinné el a tündért. De azért akad így is játék, csak nem is tudja, mi volna elég szórakoztató Titthynek. Majd eszébe jut egy, amiről meggyőződése, hogy tetszeni fog a lánynak.*
- Játszhatnánk zörgetőset! Az nagyon vicces! - *Mondja lelkesen.*
//Egy koranyári késődélután//
*Már akkor megnyugszik nagyjából, mikor a lány elmosolyodik, a simogatás meg külön jól esik neki. Persze így sem örül, hogy Titthy elszomorodott, de rosszabbul érezné magát, ha miatta sírt volna a lány.*
- Miért, mit csinált? - *Kíváncsiskodik.*
- Megölellek, jó? - *Választ nem vár igazán, már bújik is a lányhoz, hogy finoman, de a maga bárdolatlan módján megszorongassa. Titthy is megölelte őt, amikor sírt, úgy gondolja, hogy a lánynak is jobb kedve lesz ettől. Jó sokáig tartja karjai között a tündért, amihez van köze annak, hogy ez az ölelés neki is kell.
Aztán mikor végül elhúzódnak egymástól és Titthy szándékosan úgy fordul, hogy elérhesse a szárnyait, a kis törpe arca felderül.*
- Igen, nagyon szépek. - *Mondja teljesen őszintén és kinyújtja kis kezét, hogy megint megsimogathassa a különleges testrészeket.*
- Megfoghatom? Biztos nem fáj, ha hozzájuk érek? - *Parancsol megálljt még mancsainak egy pillanatra, de ha a tündér megnyugtatja, hogy nem lesz baj, akkor a kis törpe ismét megtapogatja a szárnyait, persze azért óvatos marad, mint mikor Felhőt simogatja.
A kérdésre eltöpreng és körülnéz. Fűben, fák között jókat lehet játszani, itt a téren annyira nem szeretik, ha láb alatt vannak, az ő kis tanyájukra a szegények negyedében meg nem vinné el a tündért. De azért akad így is játék, csak nem is tudja, mi volna elég szórakoztató Titthynek. Majd eszébe jut egy, amiről meggyőződése, hogy tetszeni fog a lánynak.*
- Játszhatnánk zörgetőset! Az nagyon vicces! - *Mondja lelkesen.*
7775. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 23:05:42
Üzenet elküldve: 2020-05-28 23:05:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
*Már izgatottan várja, hogy a lány elkészítse majd a találmányát, ugyan is nagyon szeretné tudni mit is tervezget.*
-Ugyan nem kell sajnálni. Nem ismertél se engem se őket. Igazság szerint én sem ismertem őket, ezért végképp nincs mit sajnálni.
*Éles tekintete a lány szemébe ütközik és szemrebbenés nélkül mondja ezt neki. Örül annak, hogy a lány szívesen tartana vele útja során, bár nagyon nem gondolkozott még azon, hogy merre is megy. Talán a kikötőbe nézne le.*
-Nos nagyon még én sem gondolkoztam azon, hogy merre is megyek, de ha valamit mondanom kellene akkor mi lenne, ha elnéznénk a kikötőbe?
*Már izgatottan várja, hogy a lány elkészítse majd a találmányát, ugyan is nagyon szeretné tudni mit is tervezget.*
-Ugyan nem kell sajnálni. Nem ismertél se engem se őket. Igazság szerint én sem ismertem őket, ezért végképp nincs mit sajnálni.
*Éles tekintete a lány szemébe ütközik és szemrebbenés nélkül mondja ezt neki. Örül annak, hogy a lány szívesen tartana vele útja során, bár nagyon nem gondolkozott még azon, hogy merre is megy. Talán a kikötőbe nézne le.*
-Nos nagyon még én sem gondolkoztam azon, hogy merre is megyek, de ha valamit mondanom kellene akkor mi lenne, ha elnéznénk a kikötőbe?
7774. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 22:25:21
Üzenet elküldve: 2020-05-28 22:25:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
*Megkönnyebbül, hogy látja Ruunot lejönni a kút pereméről. Így azért mégiscsak nyugodtabb, hiába nem az anyukája. De ha már vele tölti az időt, akkor kötelességének érzi, hogy vigyázzon a nála fiatalabb fiúcskára.
Kedvesen elmosolyodik a bocsánatkérésre.*
- Nem, nem miattad sírtam. Te nem csináltál semmit.
*S ezzel finoman megsimítja a törpe karját.*
- Csak eszembe jutott egy kedves fiú, akiben csalódtam.
*Tovább nem is ecseteli búját-bánatát, mert tudja, hogy Ruuno túl fiatal még az ilyen dolgokhoz, s bizonyosan nehezen tudná megmagyarázni a dolgokat. Nem arról van szó, hogy lehetetlennek tartja, s ha kellő nyelvezetet használna, lehet, megértené.
Némán oldalvást fordul, hogy szárnyai közelebb kerüljenek Ruunohoz. Ha akarja, most újból megfoghatja őket.
Valamiért az az érzés kezd Titthyben keringeni, hogy társának tetszik a két kicsi szárny. Biztosan nem látott még eleddig hasonlót sem, s a gyerekeknek az újdonság mindig örömöt okoz.*
- Mondd csak, tán tetszik a szárnyam?* Kérdezi azért meg, hátha sejtése beigazolódik. Ha Ruuno újra hozzáért az előbb a kis testrészekhez, de most már nem simogatja őket, akkor szembefordul vele a tündér, ellenkező esetben csak így féloldalt állva kérdezi:*
- Gondolkoztál már, hogy mit játszhatnánk?
//Egy koranyári késődélután//
*Megkönnyebbül, hogy látja Ruunot lejönni a kút pereméről. Így azért mégiscsak nyugodtabb, hiába nem az anyukája. De ha már vele tölti az időt, akkor kötelességének érzi, hogy vigyázzon a nála fiatalabb fiúcskára.
Kedvesen elmosolyodik a bocsánatkérésre.*
- Nem, nem miattad sírtam. Te nem csináltál semmit.
*S ezzel finoman megsimítja a törpe karját.*
- Csak eszembe jutott egy kedves fiú, akiben csalódtam.
*Tovább nem is ecseteli búját-bánatát, mert tudja, hogy Ruuno túl fiatal még az ilyen dolgokhoz, s bizonyosan nehezen tudná megmagyarázni a dolgokat. Nem arról van szó, hogy lehetetlennek tartja, s ha kellő nyelvezetet használna, lehet, megértené.
Némán oldalvást fordul, hogy szárnyai közelebb kerüljenek Ruunohoz. Ha akarja, most újból megfoghatja őket.
Valamiért az az érzés kezd Titthyben keringeni, hogy társának tetszik a két kicsi szárny. Biztosan nem látott még eleddig hasonlót sem, s a gyerekeknek az újdonság mindig örömöt okoz.*
- Mondd csak, tán tetszik a szárnyam?* Kérdezi azért meg, hátha sejtése beigazolódik. Ha Ruuno újra hozzáért az előbb a kis testrészekhez, de most már nem simogatja őket, akkor szembefordul vele a tündér, ellenkező esetben csak így féloldalt állva kérdezi:*
- Gondolkoztál már, hogy mit játszhatnánk?
7773. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:06:04
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:06:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
*Sikerül megsimogatnia a lány szárnyait, de sokáig nem ismerkedhet velük, mert Titthy felé fordul és mintha sírna, ez pedig meglepi a kis törpét.*
- Annyira nem is mély. - *Jegyzi meg, kivételesen halkan, de azért szót fogad és lemászik a szökőkút perepéről. Közben tekintete végig a lány arcán, vizslatja, hátha kitalálja, mi baja...*
- Miért sírtál? Fáj valami? Éhes vagy? - *Ötletel, sorolva azokat a dolgokat, amik miatt ő sírni szokott.*
- Fájt, hogy megfogtam a szárnyadat? Nem akartam, csak meg akartam nézni... - *Kapcsolja össze hirtelen a két eseményt és megijed, hogy a lány miatta sír, mert fájdalmat okozott neki.*
//Egy koranyári késődélután//
*Sikerül megsimogatnia a lány szárnyait, de sokáig nem ismerkedhet velük, mert Titthy felé fordul és mintha sírna, ez pedig meglepi a kis törpét.*
- Annyira nem is mély. - *Jegyzi meg, kivételesen halkan, de azért szót fogad és lemászik a szökőkút perepéről. Közben tekintete végig a lány arcán, vizslatja, hátha kitalálja, mi baja...*
- Miért sírtál? Fáj valami? Éhes vagy? - *Ötletel, sorolva azokat a dolgokat, amik miatt ő sírni szokott.*
- Fájt, hogy megfogtam a szárnyadat? Nem akartam, csak meg akartam nézni... - *Kapcsolja össze hirtelen a két eseményt és megijed, hogy a lány miatta sír, mert fájdalmat okozott neki.*
7772. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 19:57:31
Üzenet elküldve: 2020-05-28 19:57:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
- Afelől semmi kétségem, hogy megtudod majd.* S egyet kacsint is hozzá.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint, s szeplős orcáján tényleg látszik, hogy nem neheztel. Egyet ért a férfival, Arthenior valóban szép város. Helyeslőn bólint is, de ami ez után következik, kicsit megrendíti.
Teljesen jogosnak érzi, hogy a férfi sem akarja elmondani a titkát. Nem is első sorban bizalmatlanságra gondol, hisz ő sem azért nem beszélt sokat a tervezés alatt álló találmányáról, mert nem bízik a férfiban. Igaz, közel sem lehetne azt mondani, hogy úgy bízik benne, mintha évek óta ismerné. Csak egy bizalomkezdemény csírái fogantak meg szívében.*
- Sajnálom, ha kényes témát érintettem a kérdésemmel.* Ez a mondat a férfi szüleire vonatkozik.
Az útitárs lehetőségén kicsit elgondolkodik. Végül is nem lenne ellenére, s így már csak azt kell megtudnia, hogy merre is vezet Silvyr útja.*
- Én szívesen veled tartanék, ha nincs ellenedre. Meg tudnád mondani, hogy merre mennél?
- Afelől semmi kétségem, hogy megtudod majd.* S egyet kacsint is hozzá.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint, s szeplős orcáján tényleg látszik, hogy nem neheztel. Egyet ért a férfival, Arthenior valóban szép város. Helyeslőn bólint is, de ami ez után következik, kicsit megrendíti.
Teljesen jogosnak érzi, hogy a férfi sem akarja elmondani a titkát. Nem is első sorban bizalmatlanságra gondol, hisz ő sem azért nem beszélt sokat a tervezés alatt álló találmányáról, mert nem bízik a férfiban. Igaz, közel sem lehetne azt mondani, hogy úgy bízik benne, mintha évek óta ismerné. Csak egy bizalomkezdemény csírái fogantak meg szívében.*
- Sajnálom, ha kényes témát érintettem a kérdésemmel.* Ez a mondat a férfi szüleire vonatkozik.
Az útitárs lehetőségén kicsit elgondolkodik. Végül is nem lenne ellenére, s így már csak azt kell megtudnia, hogy merre is vezet Silvyr útja.*
- Én szívesen veled tartanék, ha nincs ellenedre. Meg tudnád mondani, hogy merre mennél?
7771. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 19:48:50
Üzenet elküldve: 2020-05-28 19:48:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy koranyári késődélután//
*Titthy csak bámulja a kutat, s az örökösen fel-feltörő vizet, mely aztán aláhullva visszakerül a kútba. Hallja ugyan, hogy Ruuno beszél valamit, de továbbra sem képes felfogni a szavak értelmét. Már nem azon a fiún jár az esze. Néha eszébe szokott jutni, hogy mennyiszer bántották már sok minden miatt. De legfőképpen az alacsony mérete váltott ki csúfolódó, akár gúnyolódó hangnemet is. De most végre akad valaki, aki rá se ránt erre, s úgy el tudja fogadni őt, ahogy van. Még akkor is, ha ez a társaság egy gyerek. Önkéntelenül egy könnycsepp gurul ki a szeméből. Végiggördül szeplős arcán, hogy aztán a kút vizével váljon eggyé.
Elméje akkor tér vissza a valóságba, amikor Ruuno kezei hozzáérnek szárnyaihoz. Nem húzódik el, s miközben ránéz a törpére, apró kézfejével letörli a könnycseppet.*
- Hé, gyere le onnan.* Szól kedvesen, mert meglátja, hogy a fiú a kút szélén áll.*
- Még a végén leesel. Ha a kőre, akkor összetöröd magad, ha a vízbe, megfulladhatsz. Hacsak nem tudsz úszni.
*Ki is nyújtja kezét, hogy ha szót fogad az apróság, akkor segítsen a lejövetelben.*
//Egy koranyári késődélután//
*Titthy csak bámulja a kutat, s az örökösen fel-feltörő vizet, mely aztán aláhullva visszakerül a kútba. Hallja ugyan, hogy Ruuno beszél valamit, de továbbra sem képes felfogni a szavak értelmét. Már nem azon a fiún jár az esze. Néha eszébe szokott jutni, hogy mennyiszer bántották már sok minden miatt. De legfőképpen az alacsony mérete váltott ki csúfolódó, akár gúnyolódó hangnemet is. De most végre akad valaki, aki rá se ránt erre, s úgy el tudja fogadni őt, ahogy van. Még akkor is, ha ez a társaság egy gyerek. Önkéntelenül egy könnycsepp gurul ki a szeméből. Végiggördül szeplős arcán, hogy aztán a kút vizével váljon eggyé.
Elméje akkor tér vissza a valóságba, amikor Ruuno kezei hozzáérnek szárnyaihoz. Nem húzódik el, s miközben ránéz a törpére, apró kézfejével letörli a könnycseppet.*
- Hé, gyere le onnan.* Szól kedvesen, mert meglátja, hogy a fiú a kút szélén áll.*
- Még a végén leesel. Ha a kőre, akkor összetöröd magad, ha a vízbe, megfulladhatsz. Hacsak nem tudsz úszni.
*Ki is nyújtja kezét, hogy ha szót fogad az apróság, akkor segítsen a lejövetelben.*
7770. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 17:58:27
Üzenet elküldve: 2020-05-28 17:58:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*Neki pont olyan csekély ráhatása van a történtekre, mint a nőnek, viszont az ő szája felfelé görbül minden egyes, felismerés után eltelt másodperctől. Ez csak erősíti benne az önbizalmat, ami már így se volt aprócska vagy kevés. Azzal az egy magabiztos mozdulattal pedig, amelyikkel leteszi a fakelyhet, már nyúl is a két kupac aranyért, majd lesöpri a ládáról, egyenest a helyére.*
-Ne búsuljon azért drága, aki a kockában szerencsétlen… valami másban biztos az. *Vigyorog, hiszen nem tudja pontosan idézni a közmondást, mégis valamivel szeretné enyhíteni a másik csalódottságát. Ekkor érkezik az ötlet a kékszeműtől, hogy ha már így lenyúlta, bizony abból meg is hívhatná egy italra.*
-De kedveském, mindjárt verjem is el? Pedig csak most nyertem, még barátkoznék velük egy kicsit, hogy majd biztos kézzel adjam ki az útjukat, ha a sors úgy hozza, hogy barátságunknak leáldozott. *Adja elő a nagy drámát, arcát egyik kezével eltakarva, mintha éppen valami szörnyűséget mondott volna a szőke.*
-Na de! Még egy menet? Ha most nyer, meghívom egy sörre, ám ha nem így lesz… *Valami furcsa gondolat siklik át a tekintetén, hátborzongató érzetet keltve, majd ellágyul ismét.*
-A kisasszony engem hív meg egyre! Igen, legyen ez! *Emeli fel a kockákat, majd a ládára könyökölve forgatja az ujjai között.*
-Mi legyen? *Izgatott tekintettel várja, hogy a nő miképpen dönt, hiszen ha még megrövidíthetné egy sörrel, az lenne a mai nap fénypontja. Hiszen ez áll pont egálban azzal, amit ő kért tőle, túlságosan elrettentő lenne, ha mást tenne a mérleg másik tányérjára.*
*Neki pont olyan csekély ráhatása van a történtekre, mint a nőnek, viszont az ő szája felfelé görbül minden egyes, felismerés után eltelt másodperctől. Ez csak erősíti benne az önbizalmat, ami már így se volt aprócska vagy kevés. Azzal az egy magabiztos mozdulattal pedig, amelyikkel leteszi a fakelyhet, már nyúl is a két kupac aranyért, majd lesöpri a ládáról, egyenest a helyére.*
-Ne búsuljon azért drága, aki a kockában szerencsétlen… valami másban biztos az. *Vigyorog, hiszen nem tudja pontosan idézni a közmondást, mégis valamivel szeretné enyhíteni a másik csalódottságát. Ekkor érkezik az ötlet a kékszeműtől, hogy ha már így lenyúlta, bizony abból meg is hívhatná egy italra.*
-De kedveském, mindjárt verjem is el? Pedig csak most nyertem, még barátkoznék velük egy kicsit, hogy majd biztos kézzel adjam ki az útjukat, ha a sors úgy hozza, hogy barátságunknak leáldozott. *Adja elő a nagy drámát, arcát egyik kezével eltakarva, mintha éppen valami szörnyűséget mondott volna a szőke.*
-Na de! Még egy menet? Ha most nyer, meghívom egy sörre, ám ha nem így lesz… *Valami furcsa gondolat siklik át a tekintetén, hátborzongató érzetet keltve, majd ellágyul ismét.*
-A kisasszony engem hív meg egyre! Igen, legyen ez! *Emeli fel a kockákat, majd a ládára könyökölve forgatja az ujjai között.*
-Mi legyen? *Izgatott tekintettel várja, hogy a nő miképpen dönt, hiszen ha még megrövidíthetné egy sörrel, az lenne a mai nap fénypontja. Hiszen ez áll pont egálban azzal, amit ő kért tőle, túlságosan elrettentő lenne, ha mást tenne a mérleg másik tányérjára.*
7769. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 15:36:06
Üzenet elküldve: 2020-05-28 15:36:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*A kiborulás második szakasza váratlan módon elmarad. A női arc mintha megenyhülne egy kicsit.*
- Pozitív? *Mintha nem értené teljesen a kifejezést, pedig jól hallotta. ~Mi lehet pozitívum egy kényszer házasságban. Az emberi érzelmek olyan… haszontalan körforgások.~ A tegeződés ellen nincs kivetnivalója.*
- Felőlem. *Nem ragaszkodik a magázódáshoz, ha már úgy is ifjú párként kezelik őket. Maguk között pedig egyszerűbb így kommunikálni. A lány érdekes részletekbe megy bele, amiket tényleg nem árt átbeszélni.*
- Nem lesz semmi idegen nő a házban. *Határozottan jelenti ki, és érződhet is rajta, hogy ez a pont egyáltalán nem okoz majd gondot. Most végre kibukik a másikból, hogy a pozitívum ellenére nem repes egy kicsit sem a házasságtól.*
- Ezt meg tudom érteni. Biztosan nem vagyok álmaid férfije. Egy mélységi… *Gúnyosan felnevet ezen az egész helyzeten. Megtorpan egy pillanatra, amikor Else húgáról történik említés. Félredobja a többi témát és egyenesen rákérdez.*
- Hogyhogy így van biztonságban a húgod? *Ez a rész eléggé felkelti az érdeklődését. ~Mi késztethet valakit egy kényszer házasságba? Valami nagyon nem stimmel itt.~ A főzés vagy egyéb kívánság gondolata kevésbé lényeges számára.*
- Semmilyen elvárásom vagy kívánságom nincsen. Egyedül az, hogy ne keverj bajt, legalább is olyat, ami miatt apád kiakadhat. A többi nekem nem számít. Valószínű sokat leszek távol a munkám miatt, így sokat nem zargatlak majd. Tudok magamról gondoskodni. Eddig sem anyuci pici fiaként éltem. *Szavai hűvösek és elég csekély érzelmet sugároznak. Semmi ellenérzés nincs benne, csupán véréből fakadó alaptermészete.*
//Az engedetlen gyűrűje//
*A kiborulás második szakasza váratlan módon elmarad. A női arc mintha megenyhülne egy kicsit.*
- Pozitív? *Mintha nem értené teljesen a kifejezést, pedig jól hallotta. ~Mi lehet pozitívum egy kényszer házasságban. Az emberi érzelmek olyan… haszontalan körforgások.~ A tegeződés ellen nincs kivetnivalója.*
- Felőlem. *Nem ragaszkodik a magázódáshoz, ha már úgy is ifjú párként kezelik őket. Maguk között pedig egyszerűbb így kommunikálni. A lány érdekes részletekbe megy bele, amiket tényleg nem árt átbeszélni.*
- Nem lesz semmi idegen nő a házban. *Határozottan jelenti ki, és érződhet is rajta, hogy ez a pont egyáltalán nem okoz majd gondot. Most végre kibukik a másikból, hogy a pozitívum ellenére nem repes egy kicsit sem a házasságtól.*
- Ezt meg tudom érteni. Biztosan nem vagyok álmaid férfije. Egy mélységi… *Gúnyosan felnevet ezen az egész helyzeten. Megtorpan egy pillanatra, amikor Else húgáról történik említés. Félredobja a többi témát és egyenesen rákérdez.*
- Hogyhogy így van biztonságban a húgod? *Ez a rész eléggé felkelti az érdeklődését. ~Mi késztethet valakit egy kényszer házasságba? Valami nagyon nem stimmel itt.~ A főzés vagy egyéb kívánság gondolata kevésbé lényeges számára.*
- Semmilyen elvárásom vagy kívánságom nincsen. Egyedül az, hogy ne keverj bajt, legalább is olyat, ami miatt apád kiakadhat. A többi nekem nem számít. Valószínű sokat leszek távol a munkám miatt, így sokat nem zargatlak majd. Tudok magamról gondoskodni. Eddig sem anyuci pici fiaként éltem. *Szavai hűvösek és elég csekély érzelmet sugároznak. Semmi ellenérzés nincs benne, csupán véréből fakadó alaptermészete.*
7768. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:36:40
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:36:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*A férfi magyarázkodása nem dühíti fel, sőt boldog lesz hiszen nem fog bántódása esni amire utoljára gyermekkorában volt példa egy hétnél tovább. ~Mégis színészkedtél~ gondolja magában a lány, így hát eldönti jobb, ha azért óvatos lesz jegyese közelében. *
- Nos, ez teljesen pozitív a számomra. *feleli, majd egy apró bólintással nyomatékosítja mondandóját. *
- Gyűlölök magázódni, úgyhogy örülnék, ha félretennénk a társasági eseményekre. *Veti fel sajátos módján a tegeződés fogalmát, majd egy kényesebb témába próbál kóstolgatni. *
- Viszont nem akarok idegen nőket velem egy házban, mivel ugye gondolom együtt fogunk élni. Nem tudom ezen belül milyen igényeid vannak, de vidd házon kívül őket, kérlek. Nyilvánvalóan ez mindkettőnknek üzlet, én sem ugrándoztam örömömben a házasság gondolatától, de a húgom így biztonságban van, nekem pedig ez elég. Ha kívánod főzhetek kettőnkre, hiszen magamnak szoktam, így ez nem nagy teher, de ez nem takar közös ebédeket az asztalnál. Neked van valami kívánságod vagy leszögezni valód? *Érdeklődik és beszél a önmagához illő hűvös érdekekkel. *
//Az engedetlen gyűrűje//
*A férfi magyarázkodása nem dühíti fel, sőt boldog lesz hiszen nem fog bántódása esni amire utoljára gyermekkorában volt példa egy hétnél tovább. ~Mégis színészkedtél~ gondolja magában a lány, így hát eldönti jobb, ha azért óvatos lesz jegyese közelében. *
- Nos, ez teljesen pozitív a számomra. *feleli, majd egy apró bólintással nyomatékosítja mondandóját. *
- Gyűlölök magázódni, úgyhogy örülnék, ha félretennénk a társasági eseményekre. *Veti fel sajátos módján a tegeződés fogalmát, majd egy kényesebb témába próbál kóstolgatni. *
- Viszont nem akarok idegen nőket velem egy házban, mivel ugye gondolom együtt fogunk élni. Nem tudom ezen belül milyen igényeid vannak, de vidd házon kívül őket, kérlek. Nyilvánvalóan ez mindkettőnknek üzlet, én sem ugrándoztam örömömben a házasság gondolatától, de a húgom így biztonságban van, nekem pedig ez elég. Ha kívánod főzhetek kettőnkre, hiszen magamnak szoktam, így ez nem nagy teher, de ez nem takar közös ebédeket az asztalnál. Neked van valami kívánságod vagy leszögezni valód? *Érdeklődik és beszél a önmagához illő hűvös érdekekkel. *
7767. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:14:26
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:14:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*Megkapja a kedvelt megszólítást. Még egy apró pozitív remény csillan meg a lány szemében, a felszínes kedvesség láttán, de ez hamar szertefoszlik, ahogy a mélységi közli vele a tényeket. Nem is várt mást, mint teljes kiborulást. Vigyorogva hallgatja, hogy milyen egy szörnyeteg, öntelt, erőszakos… ~Egész jól játszom a szerepem nem igaz? Apuka elégedett lenne velem.~ Kifejezéstelen, komoly tekintettel állja a rá zúduló, dühtől fröcsögő szóáradatot. Mikor a lány tombolásának első hulláma véget ér, akkor reagál az elhangzott szitkokra.*
- Csupán sötételf vagyok, nem több, nem kevesebb. De nem vagyok szörnyeteg. Nem erőszakollak meg, nem próbállak megverni, vagy hasonlók. Csak kíváncsi voltam, mit reagálná rá, ha olyan lennék, mint akinek lefestettél. *Valószínű megkapja a második dühöngő hullámot, de mielőtt ez kitörne, gyorsan folytatja.*
- Ne játszadozzunk, nem kenyerem a színjáték. Városőr vagyok, nekem a munkám a legfontosabb. Nem akartam megházasodni, gyerekeket, meg semmi ilyesmit. Ne érts félre, nincs veled bajom, de számomra ez egy munka. Apád volt olyan galád és eleget fizetett. Nem érted persze, mert téged jó mélyen megvet. A saját hírnevét félti, és úgy gondolta, hogy egy jó polgárt ha megfizet, akkor rendben lesz a lánya. Nekem pénzre van szükségem, tehát belementem. Eljátszom a férjed szerepét, de tőlem azt csinálsz, amit akarsz, csak ne keveredj olyan bajba, amitől az apád kiakad, mert akkor lőttek a pénzének és, akkor én is nagyon morcos és gonosz leszek. *Hideg és kimért, mint egy vérbeli sötételf, mégis a szavak között van némi együttérzés, de csak egy halovány.*
//Az engedetlen gyűrűje//
*Megkapja a kedvelt megszólítást. Még egy apró pozitív remény csillan meg a lány szemében, a felszínes kedvesség láttán, de ez hamar szertefoszlik, ahogy a mélységi közli vele a tényeket. Nem is várt mást, mint teljes kiborulást. Vigyorogva hallgatja, hogy milyen egy szörnyeteg, öntelt, erőszakos… ~Egész jól játszom a szerepem nem igaz? Apuka elégedett lenne velem.~ Kifejezéstelen, komoly tekintettel állja a rá zúduló, dühtől fröcsögő szóáradatot. Mikor a lány tombolásának első hulláma véget ér, akkor reagál az elhangzott szitkokra.*
- Csupán sötételf vagyok, nem több, nem kevesebb. De nem vagyok szörnyeteg. Nem erőszakollak meg, nem próbállak megverni, vagy hasonlók. Csak kíváncsi voltam, mit reagálná rá, ha olyan lennék, mint akinek lefestettél. *Valószínű megkapja a második dühöngő hullámot, de mielőtt ez kitörne, gyorsan folytatja.*
- Ne játszadozzunk, nem kenyerem a színjáték. Városőr vagyok, nekem a munkám a legfontosabb. Nem akartam megházasodni, gyerekeket, meg semmi ilyesmit. Ne érts félre, nincs veled bajom, de számomra ez egy munka. Apád volt olyan galád és eleget fizetett. Nem érted persze, mert téged jó mélyen megvet. A saját hírnevét félti, és úgy gondolta, hogy egy jó polgárt ha megfizet, akkor rendben lesz a lánya. Nekem pénzre van szükségem, tehát belementem. Eljátszom a férjed szerepét, de tőlem azt csinálsz, amit akarsz, csak ne keveredj olyan bajba, amitől az apád kiakad, mert akkor lőttek a pénzének és, akkor én is nagyon morcos és gonosz leszek. *Hideg és kimért, mint egy vérbeli sötételf, mégis a szavak között van némi együttérzés, de csak egy halovány.*
7766. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:41:53
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:41:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Meglepi, hogy a férfi a neve felől érdeklődik, hiszen az apját ismerve szinte biztos volt benne, hogy olyan férjet szerzett neki aki asszonynak fogja hívni vagy egyéb kalitkába záró személytelen formaságoknak. *
- Else *feleli és egy pillanatig még egy alig látható mosoly is megjelenik a rövid hajú arcán ami azonban az ezt követő szavakra talán örökre eltűnik. Gombóc keletkezik a torkában és a mimikája megremeg a felforró dühtől. *
- Maga egy öntelt szörnyeteg. Gondolom, már azt is tudja mikor tervez megerőszakolni és elverni. Tudja ütött atyám, már eleget, nem félek egyetlenegy aljas, nőgyűlölő állattól sem aki állandóan az erejét fitogtatja, mert más erénye nincs amit istentelenségekre használhatna. *Else szinte köpi a szavakat a másik felé és küzd az ösztönnel, hogy ne rúgja jól tökön a sötételfet. *
//Az engedetlen gyűrűje//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Meglepi, hogy a férfi a neve felől érdeklődik, hiszen az apját ismerve szinte biztos volt benne, hogy olyan férjet szerzett neki aki asszonynak fogja hívni vagy egyéb kalitkába záró személytelen formaságoknak. *
- Else *feleli és egy pillanatig még egy alig látható mosoly is megjelenik a rövid hajú arcán ami azonban az ezt követő szavakra talán örökre eltűnik. Gombóc keletkezik a torkában és a mimikája megremeg a felforró dühtől. *
- Maga egy öntelt szörnyeteg. Gondolom, már azt is tudja mikor tervez megerőszakolni és elverni. Tudja ütött atyám, már eleget, nem félek egyetlenegy aljas, nőgyűlölő állattól sem aki állandóan az erejét fitogtatja, mert más erénye nincs amit istentelenségekre használhatna. *Else szinte köpi a szavakat a másik felé és küzd az ösztönnel, hogy ne rúgja jól tökön a sötételfet. *
7765. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:24:46
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:24:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*A kézcsókot sikeresen teljesíti, hagyják neki. Ez meglepi egy kicsit, mert az apa elmondása szerint eléggé engedetlen a kisasszony. A bemutatkozás megtörténik és egy érdekes kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Hogyan szokták szólítani? *Gondolkodóba esik, hogy Elsek vagy Belinna, esetleg Bel. Hagyja, hogy a másik elárulja, hogy nevének melyik formáját kedveli. A tömzsi após elég hamar magukra hagyja őket. Viszonozza a férfi meghajlását elköszönés képen. Amint az apja távozik, az aranybarna hajú lány teljesen kicserélődik. Mintha apja jelenlétében egyfajta szerepet kellett volna játszani. ~Különös egy család, remélem nem fogom megbánni.~ Felhúzott szemöldökkel hallgatja a másik magából kivetkőzött valódi jellemét megnyilatkozni. A hallottak végén egyik kezével végig simít saját állán. ~Egy kicsit hadd játszunk még.~ Rokonszenves, mégis túlontúl kedves arckifejezést vesz fel.*
- Kedvesem ez nem így működik. Az Ön egyetlen feladata a háztartás ellátása lesz. Mosni, főzni rám, és persze a jövőbeli gyermekeinkre gondot viselni, amíg én dolgozok. Elvárom, hogy nőként öltözzön, nem pedig úgy, mint egy Polgárnegyedbeli koldus. A boldogsága vagy a jóléte pusztán attól függ, hogy mennyire hajlandó ezeknek a kötelezettségeinek eleget tenni. *Elégedett vigyor ül ki az arcára amint végez a mondandójával. A kompromisszumra nem tér ki, nem találja opciónak.*
- Nos, akkor mehetünk a templomba? *Karját nyújtja mintha mindent megbeszéltek volna és már csak a szertartás van hátra.*
//Az engedetlen gyűrűje//
*A kézcsókot sikeresen teljesíti, hagyják neki. Ez meglepi egy kicsit, mert az apa elmondása szerint eléggé engedetlen a kisasszony. A bemutatkozás megtörténik és egy érdekes kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Hogyan szokták szólítani? *Gondolkodóba esik, hogy Elsek vagy Belinna, esetleg Bel. Hagyja, hogy a másik elárulja, hogy nevének melyik formáját kedveli. A tömzsi após elég hamar magukra hagyja őket. Viszonozza a férfi meghajlását elköszönés képen. Amint az apja távozik, az aranybarna hajú lány teljesen kicserélődik. Mintha apja jelenlétében egyfajta szerepet kellett volna játszani. ~Különös egy család, remélem nem fogom megbánni.~ Felhúzott szemöldökkel hallgatja a másik magából kivetkőzött valódi jellemét megnyilatkozni. A hallottak végén egyik kezével végig simít saját állán. ~Egy kicsit hadd játszunk még.~ Rokonszenves, mégis túlontúl kedves arckifejezést vesz fel.*
- Kedvesem ez nem így működik. Az Ön egyetlen feladata a háztartás ellátása lesz. Mosni, főzni rám, és persze a jövőbeli gyermekeinkre gondot viselni, amíg én dolgozok. Elvárom, hogy nőként öltözzön, nem pedig úgy, mint egy Polgárnegyedbeli koldus. A boldogsága vagy a jóléte pusztán attól függ, hogy mennyire hajlandó ezeknek a kötelezettségeinek eleget tenni. *Elégedett vigyor ül ki az arcára amint végez a mondandójával. A kompromisszumra nem tér ki, nem találja opciónak.*
- Nos, akkor mehetünk a templomba? *Karját nyújtja mintha mindent megbeszéltek volna és már csak a szertartás van hátra.*
7764. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 11:53:08
Üzenet elküldve: 2020-05-28 11:53:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*A feléjük közeledő alaknak lassan egyre élesebb vonások festődnek fel a lány szemei számára lassan láthatóvá váló arcra. ~Sötételf, csak ez hiányzott!~ gondolja magában, hiszen túl sok sikolyt hallott, már a szegényebb utcákat róva erőszak áldozativá váló asszonyoktól, melyeket ezek a sötét lények váltottak ki. Nem csodálkozik amikor a kaján vigyor gazdája nyálas csókot lehel kézfejére, de azon annál inkább, hogy mennyire furcsa értelemben borzong bele a mély baritonba. *
- Elsek' belinna. *Feleli egyszerűen, nem tartja fontosnak családnevét jelen helyzetben, hiszen valószínűleg apja által, már tudja és amúgy is, már nem sokáig lesz leánykori nevének viselője. ~Jó hosszú nevem lesz~ elmélkedik és önmagában fintorog az elképzelésen, hogy egyáltalán hozzá érjen a pacsirtához. Az apja egy fenyegető nézést ajándékoz leányának, majd a leendő veje felé fordul. *
- Magatokra is hagylak titeket, hagy ismerkedjetek egy keveset. Beszéljétek meg a menyegző részleteit, minél előbb annál jobb! *A férfi hangja mézédes iszonyat, a legtenyérbe mászóbb fajta, mely mégis képes félelmet kelteni bárkiben. Szakállát megsimogatva elégedetten fordít hátat a két ifjúnak, egy apró meghajlást követően és magában ujjong, hogy nem lesz több problémája a fiatal nővel, akit sosem nevezett leányának. Ahogy az tömzsi alak eltávolodik, a türkiz szemű ajkai közül egy mélyről jövő sóhaj szökik ki a levegőre, amíg vállai lejjebb ereszkednek ezzel megszűnnek a szobor egyenes tartással járó mindennemű fájdalmai is a nőnek. Kezében tartott barna köpenyét ezúttal vállaira veszi, majd szorosan összezárja azt megszüntetve az őt tárgyilagosító kirakatot, mely a testéből állt. *
- Ne szokjon hozzá az efféle ruhákhoz, gyűlölöm őket. Nem tudom atyám miket hazudott össze magának, de nem vagyok szajha. Minden vágyam, hogy végre túl legyünk ezen az egészen és legalább a húgomnak boldog élete lehessen, ahogy azt ígérték. Önhöz megyek, de ne várja el, hogy engedelmes feleség leszek aki otthon ül és mást sem csinál, csak szül, akár egy tenyészállat. Szeretnék dolgozni és inget hordani, amiben nem kell magam mutogatnom. Tudja az engedetlenségemről vagyok híres, de hajlandó vagyok kompromisszumra.
//Az engedetlen gyűrűje//
*A feléjük közeledő alaknak lassan egyre élesebb vonások festődnek fel a lány szemei számára lassan láthatóvá váló arcra. ~Sötételf, csak ez hiányzott!~ gondolja magában, hiszen túl sok sikolyt hallott, már a szegényebb utcákat róva erőszak áldozativá váló asszonyoktól, melyeket ezek a sötét lények váltottak ki. Nem csodálkozik amikor a kaján vigyor gazdája nyálas csókot lehel kézfejére, de azon annál inkább, hogy mennyire furcsa értelemben borzong bele a mély baritonba. *
- Elsek' belinna. *Feleli egyszerűen, nem tartja fontosnak családnevét jelen helyzetben, hiszen valószínűleg apja által, már tudja és amúgy is, már nem sokáig lesz leánykori nevének viselője. ~Jó hosszú nevem lesz~ elmélkedik és önmagában fintorog az elképzelésen, hogy egyáltalán hozzá érjen a pacsirtához. Az apja egy fenyegető nézést ajándékoz leányának, majd a leendő veje felé fordul. *
- Magatokra is hagylak titeket, hagy ismerkedjetek egy keveset. Beszéljétek meg a menyegző részleteit, minél előbb annál jobb! *A férfi hangja mézédes iszonyat, a legtenyérbe mászóbb fajta, mely mégis képes félelmet kelteni bárkiben. Szakállát megsimogatva elégedetten fordít hátat a két ifjúnak, egy apró meghajlást követően és magában ujjong, hogy nem lesz több problémája a fiatal nővel, akit sosem nevezett leányának. Ahogy az tömzsi alak eltávolodik, a türkiz szemű ajkai közül egy mélyről jövő sóhaj szökik ki a levegőre, amíg vállai lejjebb ereszkednek ezzel megszűnnek a szobor egyenes tartással járó mindennemű fájdalmai is a nőnek. Kezében tartott barna köpenyét ezúttal vállaira veszi, majd szorosan összezárja azt megszüntetve az őt tárgyilagosító kirakatot, mely a testéből állt. *
- Ne szokjon hozzá az efféle ruhákhoz, gyűlölöm őket. Nem tudom atyám miket hazudott össze magának, de nem vagyok szajha. Minden vágyam, hogy végre túl legyünk ezen az egészen és legalább a húgomnak boldog élete lehessen, ahogy azt ígérték. Önhöz megyek, de ne várja el, hogy engedelmes feleség leszek aki otthon ül és mást sem csinál, csak szül, akár egy tenyészállat. Szeretnék dolgozni és inget hordani, amiben nem kell magam mutogatnom. Tudja az engedetlenségemről vagyok híres, de hajlandó vagyok kompromisszumra.
7763. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:48:38
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:48:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az engedetlen gyűrűje//
*Furcsa érzése támad ezzel az egész helyzettel kapcsolatban. Elsorolni is sok lenne a történéseket, amik hamarosan oltár elé vezetik. Sosem gondolta, hogy egyszer megnősül, főleg, hogy mindezt pénzért. A férfi, akivel összeakadt pénzt ajánlott neki. Valami olyasmit magyarázott, hogy a házára nem hozhat szégyent a lánya ezért inkább hajlandó fizetni is, csak látszólag éljen olyan életet, hogy a családra ne hozzon szégyent. Dvorn csuklóból hárította volna az ajánlatot, de a városőri fizetése nem túl sok, az ajánlat pedig elég nagy összegű volt ahhoz, hogy megfontolja. Végül belement a dologba, talán a lány azt sem tudja, hogy az apja a család hírnevéért még fizetne is. A lányáért talán egy petákot sem, de a hírneve az megér elég sok aranyat neki. ~Valami házi sárkány lehet az nem kétséges. Már az apja is egy unszimpatikus fajta. Valamiből mégis meg kell élni.~ Így végül elvállalta a kiegészítő „munkát”. Fizetett férj lesz, persze a lány erről nem tudhat, ez egy alapfeltétel volt az apjától. Egy szerepet kell játszania és ehhez az kell, hogy kordába tartsa leendő aráját, mert csak így kap pénzt az apjától. Lassan közeledik a megbeszélt helyhez, ahol már fehér ruhában várja a jövendőbelije, vagy mondhatjuk megbízása. Kihívó öltözködése mellett nem nagyon lehet elnézni. ~Ez nem hoz szégyent apus hírnevére? Csodálkozom.~ Felvesz egy bájvigyort és legkedvesebb arcát mutatja, amint odaér a kettőshöz.*
- Üdvözlöm Önöket! Hölgyem, uram. *Hízelgő szavai után elkérné a lány kezét, hogy kezet csókolhasson. Talán túljátssza a szerepét, de ez még kedvére is van. Illene bemutatkoznia, amit a kézcsókkal vagy anélkül egy főhajtással meg is ejt.*
- Dvorn Had'rauder. *Elárulja teljes nevét, mert azt nem árt, ha tudja a kedves ara is a jövőben. Egy pillanatig végig méri a fehér, kirívó ruhás menyasszonyt. ~Igazi cafkának néz ki, de majd meglátjuk.~ Tekintetét ezután leendő apósára szegezi, hogy a folyamat részéről elkezdődhet.*
//Az engedetlen gyűrűje//
*Furcsa érzése támad ezzel az egész helyzettel kapcsolatban. Elsorolni is sok lenne a történéseket, amik hamarosan oltár elé vezetik. Sosem gondolta, hogy egyszer megnősül, főleg, hogy mindezt pénzért. A férfi, akivel összeakadt pénzt ajánlott neki. Valami olyasmit magyarázott, hogy a házára nem hozhat szégyent a lánya ezért inkább hajlandó fizetni is, csak látszólag éljen olyan életet, hogy a családra ne hozzon szégyent. Dvorn csuklóból hárította volna az ajánlatot, de a városőri fizetése nem túl sok, az ajánlat pedig elég nagy összegű volt ahhoz, hogy megfontolja. Végül belement a dologba, talán a lány azt sem tudja, hogy az apja a család hírnevéért még fizetne is. A lányáért talán egy petákot sem, de a hírneve az megér elég sok aranyat neki. ~Valami házi sárkány lehet az nem kétséges. Már az apja is egy unszimpatikus fajta. Valamiből mégis meg kell élni.~ Így végül elvállalta a kiegészítő „munkát”. Fizetett férj lesz, persze a lány erről nem tudhat, ez egy alapfeltétel volt az apjától. Egy szerepet kell játszania és ehhez az kell, hogy kordába tartsa leendő aráját, mert csak így kap pénzt az apjától. Lassan közeledik a megbeszélt helyhez, ahol már fehér ruhában várja a jövendőbelije, vagy mondhatjuk megbízása. Kihívó öltözködése mellett nem nagyon lehet elnézni. ~Ez nem hoz szégyent apus hírnevére? Csodálkozom.~ Felvesz egy bájvigyort és legkedvesebb arcát mutatja, amint odaér a kettőshöz.*
- Üdvözlöm Önöket! Hölgyem, uram. *Hízelgő szavai után elkérné a lány kezét, hogy kezet csókolhasson. Talán túljátssza a szerepét, de ez még kedvére is van. Illene bemutatkoznia, amit a kézcsókkal vagy anélkül egy főhajtással meg is ejt.*
- Dvorn Had'rauder. *Elárulja teljes nevét, mert azt nem árt, ha tudja a kedves ara is a jövőben. Egy pillanatig végig méri a fehér, kirívó ruhás menyasszonyt. ~Igazi cafkának néz ki, de majd meglátjuk.~ Tekintetét ezután leendő apósára szegezi, hogy a folyamat részéről elkezdődhet.*
7762. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 09:19:10
Üzenet elküldve: 2020-05-28 09:19:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
*Gondolta, hogy a lány nem fog sokat elárulni arról, hogy mit is tervez feltalálni. De tudja azt is, hogy ez így van rendjén, mivel mégis csak egy találmányról van szó, ami akár rossz kezekbe is kerülhet. Ennek tudatában nem szomorodik el. ~Szóval egy tudóssal találkoztam.~ Gondolja magában, majd beletúr a hajába és széles mosoly ül az arcára.*
-Semmi baj. Majd úgy is megfogom tudni, ha elkészülsz vele. De azért a kíváncsiságomat nézd el nekem.
*Természetesen nem veszi zokon a sok kérdést. Ha már ő is feltett egy pár kérdést, akkor illik neki is megválaszolni őket.*
-Nos tudod egy messzi kis falucskából érkeztem Artheniorba, amit nem bántam meg, mivel nagyon szép ez a hely. Szüleimet sajnos nem ismerem. Hogy mivel foglalkozom? Nos azt egyelőre még nem árulhatom el, mert nem ismerlek. És ez egy olyan munka, amit nem szeretne az ember mindenkinek elmondani. Ne haragudj ezért. A célom pedig jelenleg csak az, hogy találjak egy útitársat magamnak.
*A munkáját nem véletlenül tartja titokban, illetve nem is szeretné elmondani a későbbiekben, mert nem túl büszke rá.*
*Gondolta, hogy a lány nem fog sokat elárulni arról, hogy mit is tervez feltalálni. De tudja azt is, hogy ez így van rendjén, mivel mégis csak egy találmányról van szó, ami akár rossz kezekbe is kerülhet. Ennek tudatában nem szomorodik el. ~Szóval egy tudóssal találkoztam.~ Gondolja magában, majd beletúr a hajába és széles mosoly ül az arcára.*
-Semmi baj. Majd úgy is megfogom tudni, ha elkészülsz vele. De azért a kíváncsiságomat nézd el nekem.
*Természetesen nem veszi zokon a sok kérdést. Ha már ő is feltett egy pár kérdést, akkor illik neki is megválaszolni őket.*
-Nos tudod egy messzi kis falucskából érkeztem Artheniorba, amit nem bántam meg, mivel nagyon szép ez a hely. Szüleimet sajnos nem ismerem. Hogy mivel foglalkozom? Nos azt egyelőre még nem árulhatom el, mert nem ismerlek. És ez egy olyan munka, amit nem szeretne az ember mindenkinek elmondani. Ne haragudj ezért. A célom pedig jelenleg csak az, hogy találjak egy útitársat magamnak.
*A munkáját nem véletlenül tartja titokban, illetve nem is szeretné elmondani a későbbiekben, mert nem túl büszke rá.*
7761. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-28 07:52:39
Üzenet elküldve: 2020-05-28 07:52:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Édes semmittevés//
*Lám, lám, a kíváncsiság nagy úr, s ez ellen nincs mit tenni. Ahogy Titthy sejtette, máris kérdezősködni kezd a férfi a találmánya után.*
- Ne haragudj, de nem szeretném elmondani. Nem azért, mert szégyenlem a találmányt, csak még egyelőre nem tudhat róla senki.
*Szavai változatlanul kedvesek, s nem sértődik meg, hogy a férfi megkérdezte.
A kérdésáradatot jogosnak tartja, s felel is rájuk. Miért ne tenné?*
- Én Lihanechből jöttem. A szüleim kereskedők, és én is értek ehhez egy kicsikét. De egyébként tudós vagyok. A célom az, hogy létre tudjam hozni azt a bizonyos szerkezetet, amiről az imént beszéltem, mert segíteni szeretnék azzal mindenkinek.
*Hát, elég tömörre sikeredett ez a felelet, de úgy véli, hogy megválaszolta a kérdéseket. Ha van még - ami felől semmi kétsége - akkor szívesen válaszol. De ha már így beszélgetésbe elegyedtek, ő is érdeklődik a férfinál:*
- És te honnan jöttél? Mivel foglalkozol? Mik a terveid, céljaid?
*Nem szándékosan bombázza hasonlóképpen Silvyrt egyszerre több kérdéssel, de ha már ő így tett - ami egyáltalán nem baj - akkor Titthy is egyszerre teszi fel ugyanazokat a kérdéseket.*
*Lám, lám, a kíváncsiság nagy úr, s ez ellen nincs mit tenni. Ahogy Titthy sejtette, máris kérdezősködni kezd a férfi a találmánya után.*
- Ne haragudj, de nem szeretném elmondani. Nem azért, mert szégyenlem a találmányt, csak még egyelőre nem tudhat róla senki.
*Szavai változatlanul kedvesek, s nem sértődik meg, hogy a férfi megkérdezte.
A kérdésáradatot jogosnak tartja, s felel is rájuk. Miért ne tenné?*
- Én Lihanechből jöttem. A szüleim kereskedők, és én is értek ehhez egy kicsikét. De egyébként tudós vagyok. A célom az, hogy létre tudjam hozni azt a bizonyos szerkezetet, amiről az imént beszéltem, mert segíteni szeretnék azzal mindenkinek.
*Hát, elég tömörre sikeredett ez a felelet, de úgy véli, hogy megválaszolta a kérdéseket. Ha van még - ami felől semmi kétsége - akkor szívesen válaszol. De ha már így beszélgetésbe elegyedtek, ő is érdeklődik a férfinál:*
- És te honnan jöttél? Mivel foglalkozol? Mik a terveid, céljaid?
*Nem szándékosan bombázza hasonlóképpen Silvyrt egyszerre több kérdéssel, de ha már ő így tett - ami egyáltalán nem baj - akkor Titthy is egyszerre teszi fel ugyanazokat a kérdéseket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773