Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 395 (7881. - 7900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7900. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-08-07 04:36:35
Üzenet elküldve: 2020-08-07 04:36:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Anyatej ügy//
*A víznézős ötlete úgy látszik, nem ütközik komoly ellenállásba senki részéről, így örömmel indul meg Estrothimmel szökőkúthoz. Helyet foglal a padon, táskáját pedig válláról levetve óvatosan maga mellé helyezi. Máskor talán fontolóra venné, hogy megitatja a görényt, de az most egyébként is alszik, és amekkora hisztit produkálna az ébresztés miatt, nyugodalmasabbnak ítéli meg, ha békén hagyja inkább. Arról nem is beszélve, hogy most jöttek a tóról, ha egy állat úgy nem tud inni, hogy a víz szó szerint ott van előtte, az vessen magára. A természetben az ilyen nem marad életben.
Miután ezt a konklúziót levonja magában, egy pillanatnyi bambulás után ismét minden figyelmét Thimnek és a babának szenteli.*
- Nem igazán értem, mit mond. *vallja be őszintén, mindennemű szégyen nélkül.* - Inkább csak sejtem, mit szeretne mondani. De te nagyon türelmes vagy vele. Jó szülő lesz belőled.
*Mondja teljes komolysággal. Ugyanolyan komolysággal, mint ahogy ezt követően a kisgyerek nevével kapcsolatos eszmefuttatást hallgatja. Bólintgatva jelzi mély egyetértését, majd magában meghozza a szilárd elhatározást, hogy mikor szólítja a pelenkást, mindig más névvel fog próbálkozni. Elvégre így nem rögzülhet nála egy téves név, és talán még az igazi nevet is sikerül így meglelni - ez utóbbi pedig majd a kis lurkó reakciójából fog kiderülni, ahogy azt az imént olyan szépen kifejtette a férfi. Ez lesz a helyes út, bizonyára.
Miközben a "nagyok" roppant fontosságú dolgokról tárgyalnak, Andorka is magyaráz valamit, nehogy ő is kimaradjon. Szerencsétlenségére Vanna a félszavakból mit sem ért, csupán egysíkú gügyögésként észleli az egészet. Rellan hol megnyugszik, hol ficánkolásba fog, ki érti ezt? A kis tündér fel is sóhajt félhangosan, különösebb címzett nélkül.*
- Mihez kezdünk mi veled?
*Majd megforgatja magában még egyszer a kérdést. Valóban, mi lesz most? Várakozva pislog fel a nagy, és felnőtt elfre, hogy merre visz tovább az út. Persze jó a pihenés, meg a csobogás a háttérben, na meg a gwuff istálló levegőben felsejlő enyhe szaga, de nem ücsöröghetnek itt örökké - nekik bizony nagy feladatuk van!*
*A víznézős ötlete úgy látszik, nem ütközik komoly ellenállásba senki részéről, így örömmel indul meg Estrothimmel szökőkúthoz. Helyet foglal a padon, táskáját pedig válláról levetve óvatosan maga mellé helyezi. Máskor talán fontolóra venné, hogy megitatja a görényt, de az most egyébként is alszik, és amekkora hisztit produkálna az ébresztés miatt, nyugodalmasabbnak ítéli meg, ha békén hagyja inkább. Arról nem is beszélve, hogy most jöttek a tóról, ha egy állat úgy nem tud inni, hogy a víz szó szerint ott van előtte, az vessen magára. A természetben az ilyen nem marad életben.
Miután ezt a konklúziót levonja magában, egy pillanatnyi bambulás után ismét minden figyelmét Thimnek és a babának szenteli.*
- Nem igazán értem, mit mond. *vallja be őszintén, mindennemű szégyen nélkül.* - Inkább csak sejtem, mit szeretne mondani. De te nagyon türelmes vagy vele. Jó szülő lesz belőled.
*Mondja teljes komolysággal. Ugyanolyan komolysággal, mint ahogy ezt követően a kisgyerek nevével kapcsolatos eszmefuttatást hallgatja. Bólintgatva jelzi mély egyetértését, majd magában meghozza a szilárd elhatározást, hogy mikor szólítja a pelenkást, mindig más névvel fog próbálkozni. Elvégre így nem rögzülhet nála egy téves név, és talán még az igazi nevet is sikerül így meglelni - ez utóbbi pedig majd a kis lurkó reakciójából fog kiderülni, ahogy azt az imént olyan szépen kifejtette a férfi. Ez lesz a helyes út, bizonyára.
Miközben a "nagyok" roppant fontosságú dolgokról tárgyalnak, Andorka is magyaráz valamit, nehogy ő is kimaradjon. Szerencsétlenségére Vanna a félszavakból mit sem ért, csupán egysíkú gügyögésként észleli az egészet. Rellan hol megnyugszik, hol ficánkolásba fog, ki érti ezt? A kis tündér fel is sóhajt félhangosan, különösebb címzett nélkül.*
- Mihez kezdünk mi veled?
*Majd megforgatja magában még egyszer a kérdést. Valóban, mi lesz most? Várakozva pislog fel a nagy, és felnőtt elfre, hogy merre visz tovább az út. Persze jó a pihenés, meg a csobogás a háttérben, na meg a gwuff istálló levegőben felsejlő enyhe szaga, de nem ücsöröghetnek itt örökké - nekik bizony nagy feladatuk van!*
7899. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-08-05 23:44:08
Üzenet elküldve: 2020-08-05 23:44:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel igazán csodálkozott volna, ha éppen a főtér maradna szárazon, itt is esik. Viszont ázott kutyának mindegy a dézsa is, tartja a mondás ott náluk, tündérhonban, szóval a furcsa duó halad tovább, mint annak a rendje, és akár akarják, akár nem, néhány utcagyerek figyelmét is felkeltik. Ritka látvány egy ezüst hajú, félszemű tündér egy mackószerű fekete eb hátán, akinek a fülei lötyögnek futás közben. Ritka és igen mókás, legalábbis az arcokból ítélve. S Viel nem egy szégyellős fajta – ha az lenne, el sem indult volna. Nem, ő éppen a szeretetet és a vidámságot szeretné elhozni nagy küldetésén, és az aranyos gyerekarcok mosolyából ítélve jó úton halad, nem csak a templom, hanem a küldetése útján is.*
~ Béke. ~ *Emlékszik vissza, és valamiért még mindig Lau hangján hallja a szavakat. Reméli, a barátai rendben vannak, és a váltásruhája a bőrbatyuban nem ázott át. Szeretne mihamarabb átöltözni és megszárítkozni a Pegazusban, hogy aztán folytathassa is az útját, és aztán hazatérve megoszthassa társaival, milyen jelt adott neki Eeyr.*
*Viel igazán csodálkozott volna, ha éppen a főtér maradna szárazon, itt is esik. Viszont ázott kutyának mindegy a dézsa is, tartja a mondás ott náluk, tündérhonban, szóval a furcsa duó halad tovább, mint annak a rendje, és akár akarják, akár nem, néhány utcagyerek figyelmét is felkeltik. Ritka látvány egy ezüst hajú, félszemű tündér egy mackószerű fekete eb hátán, akinek a fülei lötyögnek futás közben. Ritka és igen mókás, legalábbis az arcokból ítélve. S Viel nem egy szégyellős fajta – ha az lenne, el sem indult volna. Nem, ő éppen a szeretetet és a vidámságot szeretné elhozni nagy küldetésén, és az aranyos gyerekarcok mosolyából ítélve jó úton halad, nem csak a templom, hanem a küldetése útján is.*
~ Béke. ~ *Emlékszik vissza, és valamiért még mindig Lau hangján hallja a szavakat. Reméli, a barátai rendben vannak, és a váltásruhája a bőrbatyuban nem ázott át. Szeretne mihamarabb átöltözni és megszárítkozni a Pegazusban, hogy aztán folytathassa is az útját, és aztán hazatérve megoszthassa társaival, milyen jelt adott neki Eeyr.*
7898. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-08-04 22:09:04
Üzenet elküldve: 2020-08-04 22:09:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Learon, Pash//
- A kovács műhelyét? * Csillan fel a harcos szeme, ahogy ezt hallja. Végig is méri a fickót, megtermett alkat, bár a mozgása alapján nem harcos, de azért lát némi izmot feszülni. * Ezek szerint kovács féle?
* Teszi fel a kérdést, és be is sorol a férfi mellé, hogy haladhassanak a piac felé. Úgy tűnik, hogy igazán szerencsés a mai nap a fiú számára, és ha így is marad, akkor akár egy kellemetlen vásárlást is megúszhat. *
- Na és mennyiért számolja a szolgálatait? * Teszi fel a kérdést amennyiben igenlő választ kap a korábbi kérdésére. Hiszen ez a legfontosabb, így látatlanban, hogy a munkáját nem ismeri. Tudnia kell, hogy mégis mennyi az annyi. *
- Csak mert én épp kovácsmestert keresek. * Teszi még hozzá boldogan mosolyogva. *
- A kovács műhelyét? * Csillan fel a harcos szeme, ahogy ezt hallja. Végig is méri a fickót, megtermett alkat, bár a mozgása alapján nem harcos, de azért lát némi izmot feszülni. * Ezek szerint kovács féle?
* Teszi fel a kérdést, és be is sorol a férfi mellé, hogy haladhassanak a piac felé. Úgy tűnik, hogy igazán szerencsés a mai nap a fiú számára, és ha így is marad, akkor akár egy kellemetlen vásárlást is megúszhat. *
- Na és mennyiért számolja a szolgálatait? * Teszi fel a kérdést amennyiben igenlő választ kap a korábbi kérdésére. Hiszen ez a legfontosabb, így látatlanban, hogy a munkáját nem ismeri. Tudnia kell, hogy mégis mennyi az annyi. *
- Csak mert én épp kovácsmestert keresek. * Teszi még hozzá boldogan mosolyogva. *
7897. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-08-03 12:30:44
Üzenet elküldve: 2020-08-03 12:30:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Elégedetten ballag a több emberöltőnyi idő alatt simára csiszolt, ódon bazalt kövekkel kirakott főutcán, miközben szemléli a fajok sokszínűségével tarkított tömeget. A főtér szívében felállított szökőkút pompázatosan nyújtózik az ég felé, éltet adó ágyékában felgyülemlő magzatvize gyémánt színben játszik és szomját oltja minden megfáradt utazónak, egyáltalában minden féle-fajta lénynek széles e világon.
Közel hajol hát, hogy igyon a jéghideg vízből. Kiszáradt, cserepes ajkai redőiben, mint a szántóföld kusza vályúiban, folydogálnak tovább a cseppek, majd az álláról hullnak alá a porba, elérve útjuk végét. Furcsa, jóleső derengéstől libabőrös lesz megfáradt teste, a hátán futkos a hideg. Érzi, hogy mágia járja át eme ősi építményt. Leül egy mívesen faragott üres kőpadra, majd szemét a hősök emlékére állított márvány oszlopra szegezi, amely büszkén tornyosulva hirdeti a mai napig az orkok felett aratott győzelmet. Nem sokat pihen, hozzá van szokva a gyalogláshoz, útját az istálló felé veszi, még mielőtt leszáll az éj, el akar jutni MilOchass-ba. A Pegazus fogadóval szemben elhelyezkedő hosszú kőépület szállást ad mindenféle hátas állatnak. Lovak prüszkölése, elégedetlen nyerítése hangzik minden felől. Hűséges vadászgörénye, Fürge, tekergő kígyóként a nyaka köré fonódik, majd fürkésző szemeivel izgatottan figyeli az állatokat, a csuklya oltalmazó sötétjének biztonsága alól. Jelenlétével megnyugtatja a paripákat, azok szelíden felé fordítják fejüket, majd belefeledkeznek a jól megérdemelt takarmány habzsolásába. Távolabb érve fura, harsányan vijjogó hangra lesz figyelmes. Az istálló végében egy madárszerű, tűzvörös lényt pillant meg. Pompázatos látványa teljesen lenyűgözi, aminek okán földbe gyökerezik a lába. Tátott szájjal áll ott bambán, megbabonázottságából apró társa rémülete ébreszti csak fel, annak tűhegyes karmai egész a húsába marnak, majd ijedtében a tarkójára kuporodik gazdájának, lehúzva csuklyáját az elf fejéről. Gleccserkék szeme és zöld hajzuhataga előbukkan rejtekéből, aki elámulva csodálja eme mesebeli teremtményt. A lény tollazata, mint izzó parázs, homályos derengéssel felvértezett, akár a felkelő nap. Négy izmos lába, szablyához hasonlatos karmokban végződik. Hordó méretű mellkasát büszkén dülleszti az ég felé, miközben éles csőrével marcangolja vacsoráját, egy felismerhetetlen húscafat formájában.* ~ Nekem is kell egy ilyen állat!~ *Gondolja magában, majd megesküszik, hogy addig nem nyugszik, míg meg nem szelídít egy ilyen varázslatos teremtményt. Még magasan jár a nap, mikor folytatja útját. Ifjonti szívét úgy feltüzelte eme találkozás, hogy már-már szinte a lába sem érinti a földet és boldogságától eltelve észre sem veszi, ahogy elhagyja a főteret.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.08.05 12:31:49, a következő indokkal:
A reagban jelen idő használatos, visszaemlékezésektől, visszautalásoktól eltekintve.
Közel hajol hát, hogy igyon a jéghideg vízből. Kiszáradt, cserepes ajkai redőiben, mint a szántóföld kusza vályúiban, folydogálnak tovább a cseppek, majd az álláról hullnak alá a porba, elérve útjuk végét. Furcsa, jóleső derengéstől libabőrös lesz megfáradt teste, a hátán futkos a hideg. Érzi, hogy mágia járja át eme ősi építményt. Leül egy mívesen faragott üres kőpadra, majd szemét a hősök emlékére állított márvány oszlopra szegezi, amely büszkén tornyosulva hirdeti a mai napig az orkok felett aratott győzelmet. Nem sokat pihen, hozzá van szokva a gyalogláshoz, útját az istálló felé veszi, még mielőtt leszáll az éj, el akar jutni MilOchass-ba. A Pegazus fogadóval szemben elhelyezkedő hosszú kőépület szállást ad mindenféle hátas állatnak. Lovak prüszkölése, elégedetlen nyerítése hangzik minden felől. Hűséges vadászgörénye, Fürge, tekergő kígyóként a nyaka köré fonódik, majd fürkésző szemeivel izgatottan figyeli az állatokat, a csuklya oltalmazó sötétjének biztonsága alól. Jelenlétével megnyugtatja a paripákat, azok szelíden felé fordítják fejüket, majd belefeledkeznek a jól megérdemelt takarmány habzsolásába. Távolabb érve fura, harsányan vijjogó hangra lesz figyelmes. Az istálló végében egy madárszerű, tűzvörös lényt pillant meg. Pompázatos látványa teljesen lenyűgözi, aminek okán földbe gyökerezik a lába. Tátott szájjal áll ott bambán, megbabonázottságából apró társa rémülete ébreszti csak fel, annak tűhegyes karmai egész a húsába marnak, majd ijedtében a tarkójára kuporodik gazdájának, lehúzva csuklyáját az elf fejéről. Gleccserkék szeme és zöld hajzuhataga előbukkan rejtekéből, aki elámulva csodálja eme mesebeli teremtményt. A lény tollazata, mint izzó parázs, homályos derengéssel felvértezett, akár a felkelő nap. Négy izmos lába, szablyához hasonlatos karmokban végződik. Hordó méretű mellkasát büszkén dülleszti az ég felé, miközben éles csőrével marcangolja vacsoráját, egy felismerhetetlen húscafat formájában.* ~ Nekem is kell egy ilyen állat!~ *Gondolja magában, majd megesküszik, hogy addig nem nyugszik, míg meg nem szelídít egy ilyen varázslatos teremtményt. Még magasan jár a nap, mikor folytatja útját. Ifjonti szívét úgy feltüzelte eme találkozás, hogy már-már szinte a lába sem érinti a földet és boldogságától eltelve észre sem veszi, ahogy elhagyja a főteret.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.08.05 12:31:49, a következő indokkal:
A reagban jelen idő használatos, visszaemlékezésektől, visszautalásoktól eltekintve.
7896. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-31 16:21:50
Üzenet elküldve: 2020-07-31 16:21:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az igric csak annyira ismeri Yezát, amennyire szavak nélkül megismerhette. Ennél hosszabban még nem is beszélgetett vele és eddig tényleg csak a legendás hírű fegyverforgatót látta benne. Semmi mást. Amennyit tudott a Főnix Házáról és a niyssekről, azt nem venné alapul, így egyelőre saját elképzelései alapján kívánja foglalkoztatni a vöröst. Aztyannal nem tudja felvenni a versenyt, ha kereskedelmi áruról van szó, lojalitásban pedig soha nem érheti utol.
A heges arcú intéző érdemeit senki sem vitathatja el, mert amikor az igric útjai és tervei elszólítják, akkor Aztyan a biztos pont, a döntés és a felelősség tulajdonosa. És a báró tökéletesen megbízik benne.*
- Az a dolga, hogy szúrjon a pillantása, parancsoljon a hangja. *Vonja meg a vállát könnyedén.*
- Ha mindenkivel leparolázna, akkor hogyan várhatna el bármit is. Hiteltelenné válna és elvesztené a hatalmát. *Ezt maga az igric is így gondolja. Bár ő a fej, a szálak mögött megbújó bábjátékos, mégis Aztyan a végrehajtó kar.
Yeza is érezheti, hogy most először nyílik meg igazán a báró és bár mestere a szónak és a szócséplésnek, most inkább őszintén beszél. Bár ki tudhatja ezt, ha róla van szó.*
- Keserűt. *Válaszol a csokoládét érintő kérdésre. Nem is igazán tudja, hogy a heges arcú evett-e valaha édességet.
Az elharapott mondatra a sárga pillantás Yezáét keresi, mintha azon gondolkodna, hogy mi is lehet a folytatás. De az igric nem az a fajta, ki véka alá rejti a gondolatait.*
- Otthon? *Kérdez rá. Kíváncsi, mit is szeretett volna mondani a vörös.*
*Az igric csak annyira ismeri Yezát, amennyire szavak nélkül megismerhette. Ennél hosszabban még nem is beszélgetett vele és eddig tényleg csak a legendás hírű fegyverforgatót látta benne. Semmi mást. Amennyit tudott a Főnix Házáról és a niyssekről, azt nem venné alapul, így egyelőre saját elképzelései alapján kívánja foglalkoztatni a vöröst. Aztyannal nem tudja felvenni a versenyt, ha kereskedelmi áruról van szó, lojalitásban pedig soha nem érheti utol.
A heges arcú intéző érdemeit senki sem vitathatja el, mert amikor az igric útjai és tervei elszólítják, akkor Aztyan a biztos pont, a döntés és a felelősség tulajdonosa. És a báró tökéletesen megbízik benne.*
- Az a dolga, hogy szúrjon a pillantása, parancsoljon a hangja. *Vonja meg a vállát könnyedén.*
- Ha mindenkivel leparolázna, akkor hogyan várhatna el bármit is. Hiteltelenné válna és elvesztené a hatalmát. *Ezt maga az igric is így gondolja. Bár ő a fej, a szálak mögött megbújó bábjátékos, mégis Aztyan a végrehajtó kar.
Yeza is érezheti, hogy most először nyílik meg igazán a báró és bár mestere a szónak és a szócséplésnek, most inkább őszintén beszél. Bár ki tudhatja ezt, ha róla van szó.*
- Keserűt. *Válaszol a csokoládét érintő kérdésre. Nem is igazán tudja, hogy a heges arcú evett-e valaha édességet.
Az elharapott mondatra a sárga pillantás Yezáét keresi, mintha azon gondolkodna, hogy mi is lehet a folytatás. De az igric nem az a fajta, ki véka alá rejti a gondolatait.*
- Otthon? *Kérdez rá. Kíváncsi, mit is szeretett volna mondani a vörös.*
7895. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-29 22:42:39
Üzenet elküldve: 2020-07-29 22:42:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Learon, Pash//
*Learon már messziről kiszúrja a felé közeledő férfit. Megszokta manapság, hogy itt a városban nem olyanok a népek, mint vidéken és kerülik a szemkontaktust, nem úgy ez a fiatalember!* ~Nahát! Találkoztunk már? Nem olyan mint a helyi gazdák, úgyhogy csak valami tharg harcos lehet.~ *Gondolkodik ilyeténképpen, hiszen neki is dereng, hogy látta már, de azt nem tudja, hogy hol, hiszen egyébként is sok idő telt el, hogy Amon Rhuadon járt volna úgy igazán, nem csak átmenőben.*
-Jó napot! *Köszön vissza és a következő mondatok pontot is tesznek a találgatások végére.*
-Jól bizony! Ott van a birtokom nem messze a Vashegytől! *Bár ez nem is olyan új információ, hiszen Learon szerint, aki egy kicsit is tharg, az tud róla, hogy ki ő és milyen jelentősége van arrafelé.*
-Most is arra tartok, a Kancellárral szeretnék beszélni majd, hogy használhatom-e a kovács műhelyet, de előtte be kell ugranom a piacra. Elkísér? *veti fel az ötletet, mert úgy látja a fiatalon, hogy az szeretne valami elfoglaltságot magának és hát Learont sem zavarná, ha nem egyedül kéne bóklásznia. Egy jó ember mindig izgalmassá teszi még a legunalmasabb ténykedéseket. Márpedig a fémek vásárlása nem egy olyan kifejezetten kedves munka a Sajt-mester számára.*
*Learon már messziről kiszúrja a felé közeledő férfit. Megszokta manapság, hogy itt a városban nem olyanok a népek, mint vidéken és kerülik a szemkontaktust, nem úgy ez a fiatalember!* ~Nahát! Találkoztunk már? Nem olyan mint a helyi gazdák, úgyhogy csak valami tharg harcos lehet.~ *Gondolkodik ilyeténképpen, hiszen neki is dereng, hogy látta már, de azt nem tudja, hogy hol, hiszen egyébként is sok idő telt el, hogy Amon Rhuadon járt volna úgy igazán, nem csak átmenőben.*
-Jó napot! *Köszön vissza és a következő mondatok pontot is tesznek a találgatások végére.*
-Jól bizony! Ott van a birtokom nem messze a Vashegytől! *Bár ez nem is olyan új információ, hiszen Learon szerint, aki egy kicsit is tharg, az tud róla, hogy ki ő és milyen jelentősége van arrafelé.*
-Most is arra tartok, a Kancellárral szeretnék beszélni majd, hogy használhatom-e a kovács műhelyet, de előtte be kell ugranom a piacra. Elkísér? *veti fel az ötletet, mert úgy látja a fiatalon, hogy az szeretne valami elfoglaltságot magának és hát Learont sem zavarná, ha nem egyedül kéne bóklásznia. Egy jó ember mindig izgalmassá teszi még a legunalmasabb ténykedéseket. Márpedig a fémek vásárlása nem egy olyan kifejezetten kedves munka a Sajt-mester számára.*
7894. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-29 07:02:48
Üzenet elküldve: 2020-07-29 07:02:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tényleg *erősíti meg, hogy valóban komolyan gondolta azt az alig várást. Egy kicsit kíváncsi, hogy mit értett a Báró a "testhezállóbb" feladaton és az ő "valódi készségein". A fogalmazás talán némileg megvezeti a lányt, és a dilemma motoszkál is benne, hiszen ha arra sem kap bizalmat, hogy egy gyűrű terveit elkészíttesse a város nevesebb ötvöseivel, akkor valószínűleg nem egy rugóra jár az eszük ez ügyben. Yeza igazából sosem gondolt magára harcosként elsősorban. Valószínűleg azért, mert a Főnix Házának berkeiben ugyan egyértelműen tehetséges kardforgatónak számított, de a céhmester nem véletlenül választotta inkább a Niyss kasztjába. Az acél pástján a vadászok közt voltak nála sokkal jobbak is. Yeza számára a fegyver mindig csak végső megoldás volt. Amióta a Kereskedőházat szolgálja folyvást emlékeztetnie is kell magát, hogy itt viszont leginkább ezen tehetségét honorálják, a többi dologba meg jobb, ha nem üti az orrát. Toporog is a szerepben, mint csatamén a járomban, de igyekszik türelemmel lenni. A szemét közben mindig a lehulló morzsákon tartja, mint most ez a kínálkozó lehetőség is a gyűrűkkel. Sajnos Aztyannal nem veheti fel a versenyt. Ebben a háztartásban ő a bizalomban tartott eb a gazda lába mellett, Yeza meg egy befogadott macska, akit a verandára már épp csak felengednek.
A sebhelyes arcú elfoglaltságára kapott válaszra csak hümmentve bólint, mintha most egy egészen más szemszögből nézve maga is belátná, hogy a Bárónak teljesen igaza van. Értő és mondhatni elismerő kifejezés ül a vonásaira a gondolatmenet hibátlansága okán. Ez a hozzáállás Aztyan felé és a kötelék eddig felderült előzményei sok mindent elárulnak a villásnyelvűről.*
- Kétlem *mosolyog vissza, mikor a férfi az intéző sebhelyét hozza fel indokként.* - De nem rossz próbálkozás *neveti el magát. Megindító a bajtársiasság, amivel a férfiak be tudják védeni egymás hátát. A nőkre ez kevéssé jellemző.* - Csak tudod, az embernek a szeme mosolyog igazán. Azok a kékek meg úgy szúrnak, mint a vasfatövis. *Yeza meg is rázkódik és a melengetőn naposra fordult idő ellenére újból elkezdi dörzsölgetni a karját.*
- Észben tartom *bólint az intelemre a szerencsejátékról és az intéző törhetetlen lojalitásának eredetéről, de több kommentárt egyelőre nem fűz hozzá. Egyedül a Szélrózsa Szövetségének említésére rebben meg leheletnyit a szemöldöke. Nyilván nem ismeretlen a számára a wegtoreni szerveződés, ezt nem rejti véka alá, de hogy mennyit is tud róluk, az egyelőre nem derül ki. Pillantása mindenesetre most újfent végigfürkész a Bárón tetőtől talpig, mintha az új információ birtokában értékelné át a részleteket. Ami azt illeti, nem meglepő a kapcsolat. Wegtorenben sokaknak van ilyen-olyan kötődésük a Szövetséghez. Mindig is érdemes volt legalább egy vasat tartani a berkeikben, ahol javak és információk is nagyban forogtak mindig is. A nyughatatlan wegtoreni vér színe-java, nyűge-mocska.*
- Az édeset vagy a keserűt? *kérdi a csokoládé kapcsán.* - Sajnos kétlem, hogy én felvehetném a versenyt Aztyan forrásaival a minőségi wegtoreni rum terén. Odahaza lenne... *nem folytatja. Fölösleges. Az odahaza meg az ottani szálak most már nem jelentenek opciót.*
- Tényleg *erősíti meg, hogy valóban komolyan gondolta azt az alig várást. Egy kicsit kíváncsi, hogy mit értett a Báró a "testhezállóbb" feladaton és az ő "valódi készségein". A fogalmazás talán némileg megvezeti a lányt, és a dilemma motoszkál is benne, hiszen ha arra sem kap bizalmat, hogy egy gyűrű terveit elkészíttesse a város nevesebb ötvöseivel, akkor valószínűleg nem egy rugóra jár az eszük ez ügyben. Yeza igazából sosem gondolt magára harcosként elsősorban. Valószínűleg azért, mert a Főnix Házának berkeiben ugyan egyértelműen tehetséges kardforgatónak számított, de a céhmester nem véletlenül választotta inkább a Niyss kasztjába. Az acél pástján a vadászok közt voltak nála sokkal jobbak is. Yeza számára a fegyver mindig csak végső megoldás volt. Amióta a Kereskedőházat szolgálja folyvást emlékeztetnie is kell magát, hogy itt viszont leginkább ezen tehetségét honorálják, a többi dologba meg jobb, ha nem üti az orrát. Toporog is a szerepben, mint csatamén a járomban, de igyekszik türelemmel lenni. A szemét közben mindig a lehulló morzsákon tartja, mint most ez a kínálkozó lehetőség is a gyűrűkkel. Sajnos Aztyannal nem veheti fel a versenyt. Ebben a háztartásban ő a bizalomban tartott eb a gazda lába mellett, Yeza meg egy befogadott macska, akit a verandára már épp csak felengednek.
A sebhelyes arcú elfoglaltságára kapott válaszra csak hümmentve bólint, mintha most egy egészen más szemszögből nézve maga is belátná, hogy a Bárónak teljesen igaza van. Értő és mondhatni elismerő kifejezés ül a vonásaira a gondolatmenet hibátlansága okán. Ez a hozzáállás Aztyan felé és a kötelék eddig felderült előzményei sok mindent elárulnak a villásnyelvűről.*
- Kétlem *mosolyog vissza, mikor a férfi az intéző sebhelyét hozza fel indokként.* - De nem rossz próbálkozás *neveti el magát. Megindító a bajtársiasság, amivel a férfiak be tudják védeni egymás hátát. A nőkre ez kevéssé jellemző.* - Csak tudod, az embernek a szeme mosolyog igazán. Azok a kékek meg úgy szúrnak, mint a vasfatövis. *Yeza meg is rázkódik és a melengetőn naposra fordult idő ellenére újból elkezdi dörzsölgetni a karját.*
- Észben tartom *bólint az intelemre a szerencsejátékról és az intéző törhetetlen lojalitásának eredetéről, de több kommentárt egyelőre nem fűz hozzá. Egyedül a Szélrózsa Szövetségének említésére rebben meg leheletnyit a szemöldöke. Nyilván nem ismeretlen a számára a wegtoreni szerveződés, ezt nem rejti véka alá, de hogy mennyit is tud róluk, az egyelőre nem derül ki. Pillantása mindenesetre most újfent végigfürkész a Bárón tetőtől talpig, mintha az új információ birtokában értékelné át a részleteket. Ami azt illeti, nem meglepő a kapcsolat. Wegtorenben sokaknak van ilyen-olyan kötődésük a Szövetséghez. Mindig is érdemes volt legalább egy vasat tartani a berkeikben, ahol javak és információk is nagyban forogtak mindig is. A nyughatatlan wegtoreni vér színe-java, nyűge-mocska.*
- Az édeset vagy a keserűt? *kérdi a csokoládé kapcsán.* - Sajnos kétlem, hogy én felvehetném a versenyt Aztyan forrásaival a minőségi wegtoreni rum terén. Odahaza lenne... *nem folytatja. Fölösleges. Az odahaza meg az ottani szálak most már nem jelentenek opciót.*
7893. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-27 17:48:46
Üzenet elküldve: 2020-07-27 17:48:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kúton, kútfélen, zárás//
*Kérdése elhangoztatása közben a kutat kezdi tanulmányozni, válaszra várva. Úgy néz ki, hogy bár az építményhez tartozó, iható víz mágia útján tör fel majdnem a semmiből, de más különösséget nem lehet fölfedezni rajta. Egyszerű, de nagyszerű alkotmány. Az viszont zavarja, hogy magát a mágiát nem ismeri. Ezt is majd szükségszerű kitudakolnia az itteniektől. De ha már itteniek, az a halálfehér elf miért váratja a válaszával?*
- Na? - *Fordul balra türelmetlenül, abba az irányba ahol eddig az említett férfiú volt.* - Ugye nem kérdeztem... *Csípős mondatát ezúttal nem fejezi be, ugyanis beszélgetőtársa helyett pusztán pár zavarodott járókelőt lát, kik hozzá hasonlóan próbálják átvészelni ezzel a pokoli meleggel átkozott napot. Csak vele ellentétben nekik volt is dolguk, munkájuk ahova sietnek is vissza, hogy őt, mint zavarodottat ott hagyják megfőni.* - Mi a? *Néz körbe döbbenten. Se az elf, se annak megmagyarázatlan eredetű társa sehol, mintha a föld nyelte volna el őket. Itt hagyták volna? Ilyen gyorsan és észrevétlenül? Miért?! Hova?! Hogyan?! Szitokszavakat szór ki, miközben egyre jobban rángatja magát a szélrózsa összes irányába, tehetetlenül keresve a párost. Hiába, több irányba el lehet téblábolni innen, mint ahogy lábával bírna felvenni velük a lépést, főleg ilyen fáradtan. Végül menthetetlenül sóhajt egyet, és megpróbálja elfelejteni azt az idegent. Nem ezért jött ilyen messze. El is indul egy véletlenszerű irányba, még véletlenszerűen sem vetve tekintetét a fogadó irányába.*
*Kérdése elhangoztatása közben a kutat kezdi tanulmányozni, válaszra várva. Úgy néz ki, hogy bár az építményhez tartozó, iható víz mágia útján tör fel majdnem a semmiből, de más különösséget nem lehet fölfedezni rajta. Egyszerű, de nagyszerű alkotmány. Az viszont zavarja, hogy magát a mágiát nem ismeri. Ezt is majd szükségszerű kitudakolnia az itteniektől. De ha már itteniek, az a halálfehér elf miért váratja a válaszával?*
- Na? - *Fordul balra türelmetlenül, abba az irányba ahol eddig az említett férfiú volt.* - Ugye nem kérdeztem... *Csípős mondatát ezúttal nem fejezi be, ugyanis beszélgetőtársa helyett pusztán pár zavarodott járókelőt lát, kik hozzá hasonlóan próbálják átvészelni ezzel a pokoli meleggel átkozott napot. Csak vele ellentétben nekik volt is dolguk, munkájuk ahova sietnek is vissza, hogy őt, mint zavarodottat ott hagyják megfőni.* - Mi a? *Néz körbe döbbenten. Se az elf, se annak megmagyarázatlan eredetű társa sehol, mintha a föld nyelte volna el őket. Itt hagyták volna? Ilyen gyorsan és észrevétlenül? Miért?! Hova?! Hogyan?! Szitokszavakat szór ki, miközben egyre jobban rángatja magát a szélrózsa összes irányába, tehetetlenül keresve a párost. Hiába, több irányba el lehet téblábolni innen, mint ahogy lábával bírna felvenni velük a lépést, főleg ilyen fáradtan. Végül menthetetlenül sóhajt egyet, és megpróbálja elfelejteni azt az idegent. Nem ezért jött ilyen messze. El is indul egy véletlenszerű irányba, még véletlenszerűen sem vetve tekintetét a fogadó irányába.*
7892. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-27 16:15:37
Üzenet elküldve: 2020-07-27 16:15:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Learon, Pash//
* A fiatal harcos unott arccal sétál végig a főtéren, azon gondolkodik, hogy mihez kezdjen magával, ami legalább egy kevés elégedettséggel, vagy érdekességgel szolgálna a nap hátralévő részében. Annyira el van mélyedve a saját gondolataiban, hogy csak az utolsó pillanatban lép odébb a szembe haladó férfi mellől. *
- Elnézést. * Morogja oda, ahogy halad is tovább, de ezután már jobban figyel a környezetére. Talán ennek hatására pillant meg egy ismerős arcot. Na nem mintha tényleg ismerné a másikat, de látta már többször a thargoknál, ott volt Kagan asszonyának temetésén is, és látta őt már korábban is, amikor a hadvezér mindenkit összehívott valami miatt. Szóval, látásból ismeri a fickót, na. Határozott léptekkel indul meg felé, egyenesen, ha amaz rá pillant, akkor messziről felveszi vele a szemkontaktust. *
- Üdv, uram. * Köszönti ha közel ér, olyan gyorsan mozgott, hogy a városőr köpeny csak úgy lobogott mögötte, de azért nem futott. Éppen ezért nem is liheg, légzésén nem hallani, hogy bármi is megterhelte volna a fiatal szervezetet. *
- Jól gondolom, hogy találkoztunk már délen, Amonon?
* A fiatal harcos unott arccal sétál végig a főtéren, azon gondolkodik, hogy mihez kezdjen magával, ami legalább egy kevés elégedettséggel, vagy érdekességgel szolgálna a nap hátralévő részében. Annyira el van mélyedve a saját gondolataiban, hogy csak az utolsó pillanatban lép odébb a szembe haladó férfi mellől. *
- Elnézést. * Morogja oda, ahogy halad is tovább, de ezután már jobban figyel a környezetére. Talán ennek hatására pillant meg egy ismerős arcot. Na nem mintha tényleg ismerné a másikat, de látta már többször a thargoknál, ott volt Kagan asszonyának temetésén is, és látta őt már korábban is, amikor a hadvezér mindenkit összehívott valami miatt. Szóval, látásból ismeri a fickót, na. Határozott léptekkel indul meg felé, egyenesen, ha amaz rá pillant, akkor messziről felveszi vele a szemkontaktust. *
- Üdv, uram. * Köszönti ha közel ér, olyan gyorsan mozgott, hogy a városőr köpeny csak úgy lobogott mögötte, de azért nem futott. Éppen ezért nem is liheg, légzésén nem hallani, hogy bármi is megterhelte volna a fiatal szervezetet. *
- Jól gondolom, hogy találkoztunk már délen, Amonon?
7891. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-24 09:12:30
Üzenet elküldve: 2020-07-24 09:12:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Bolondok aranya//
*Mi tagadás, az arcáról lerí, hogy nem élvezi a sikítást, amit a nő produkál az emelgetés hatására. A cipőjére irányuló kérdést hallatán jobban is megnézi a ruhadarabot, hiszen az előbb csak rámondta, pedig halvány lila gőze se volt róla mit visel a vörös.*
-Előkelő darab bizony, elsőként szabadítanálak meg tőle a sikátorban. Úgy látom még a méret is jó. *Emeli meg jobban a nő lábait, hogy magasabban lesznek, mint a feje egy pillanatra.*
-Csipkés? Mert az a kedvencem, mérget vehetsz rá, hogy lehámozom rólad csibém, de nem csak kölcsönbe. *Kacsint a nőre. Majd belevág az útbaigazításkérésbe, ami nem meglepő eredménnyel zárul. Ahogy a nőt lerakja, az két tenyere közé szorítja az arcát, ami nem kicsit lepi meg, köpni nyelni nem tud. A gügyögésre majdnem felnevet, de tartja még magát. ~Ez se komplett teljesen, de nem kell örökbe. ~ Miközben a nő csücsörítésre szorítja a száját, próbál valamit kinyögni, de csak morgás hallatszik az erőlködésből.*
-Mondom… rám csöppent valami. *Szakítja félbe a dolgokat, hogy idő közben nagy cseppekben elkezd esni az eső. Ez nem is kicsit írja át a terveket. ~Akkor ne szerencsétlenkedjünk itt tovább. ~ Megragadja a nő kezét és elindul a fogadó irányába.*
-Ha nem sietünk akkor a fürdőt itt helyben meg is ejthetjük.*Persze úgy véli a nőnek mindegy, hiszen az már megázott, de ő nem igazán szeretne, a hangszerének se tenne jót, ha nagyobb mennyiségű égi áldást kellene elviselnie.*
-A legközelebb eső fogadó nyert! *Paskolja meg a Pegazus falát, amelynek ajtaja felett ott lóg a kiírás is, amit a lány annyira keresett még az imént.*
-Kerülj beljebb, siessünk. *Ha a nő megállna akkor a derekánál fogva próbálna rá hatni, hogy minél hamarabb tető legyen a fejük felett.*
*Mi tagadás, az arcáról lerí, hogy nem élvezi a sikítást, amit a nő produkál az emelgetés hatására. A cipőjére irányuló kérdést hallatán jobban is megnézi a ruhadarabot, hiszen az előbb csak rámondta, pedig halvány lila gőze se volt róla mit visel a vörös.*
-Előkelő darab bizony, elsőként szabadítanálak meg tőle a sikátorban. Úgy látom még a méret is jó. *Emeli meg jobban a nő lábait, hogy magasabban lesznek, mint a feje egy pillanatra.*
-Csipkés? Mert az a kedvencem, mérget vehetsz rá, hogy lehámozom rólad csibém, de nem csak kölcsönbe. *Kacsint a nőre. Majd belevág az útbaigazításkérésbe, ami nem meglepő eredménnyel zárul. Ahogy a nőt lerakja, az két tenyere közé szorítja az arcát, ami nem kicsit lepi meg, köpni nyelni nem tud. A gügyögésre majdnem felnevet, de tartja még magát. ~Ez se komplett teljesen, de nem kell örökbe. ~ Miközben a nő csücsörítésre szorítja a száját, próbál valamit kinyögni, de csak morgás hallatszik az erőlködésből.*
-Mondom… rám csöppent valami. *Szakítja félbe a dolgokat, hogy idő közben nagy cseppekben elkezd esni az eső. Ez nem is kicsit írja át a terveket. ~Akkor ne szerencsétlenkedjünk itt tovább. ~ Megragadja a nő kezét és elindul a fogadó irányába.*
-Ha nem sietünk akkor a fürdőt itt helyben meg is ejthetjük.*Persze úgy véli a nőnek mindegy, hiszen az már megázott, de ő nem igazán szeretne, a hangszerének se tenne jót, ha nagyobb mennyiségű égi áldást kellene elviselnie.*
-A legközelebb eső fogadó nyert! *Paskolja meg a Pegazus falát, amelynek ajtaja felett ott lóg a kiírás is, amit a lány annyira keresett még az imént.*
-Kerülj beljebb, siessünk. *Ha a nő megállna akkor a derekánál fogva próbálna rá hatni, hogy minél hamarabb tető legyen a fejük felett.*
7890. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 23:30:42
Üzenet elküldve: 2020-07-23 23:30:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Mindenki figyelmébe!//
*Mint mindig, a főtéren ma is nagy a nyüzsgés, mindenféle kalandorok járnak-kelnek, akik vagy távozóban vannak, vagy épp most érkeznek erre a vidékre. Azonban a szeszélyes nyárideji időjárás megteszi a magáét, bizony, egy nagy esőfelhő szürkíti meg az eget, hogy aztán másodpercekkel később hangos koppanásokkal újabb és újabb esőcseppek érjenek földet a kövön, és szétfröcsköljék a szökőkút vizét. Villámok is cikáznak a szürke égen. Cukorból vannak a járókelők, vagy sem, érdemes behúzódni valami menedékre, amíg a vihar kitombolja magát.*
*Mint mindig, a főtéren ma is nagy a nyüzsgés, mindenféle kalandorok járnak-kelnek, akik vagy távozóban vannak, vagy épp most érkeznek erre a vidékre. Azonban a szeszélyes nyárideji időjárás megteszi a magáét, bizony, egy nagy esőfelhő szürkíti meg az eget, hogy aztán másodpercekkel később hangos koppanásokkal újabb és újabb esőcseppek érjenek földet a kövön, és szétfröcsköljék a szökőkút vizét. Villámok is cikáznak a szürke égen. Cukorból vannak a járókelők, vagy sem, érdemes behúzódni valami menedékre, amíg a vihar kitombolja magát.*
7889. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 15:11:45
Üzenet elküldve: 2020-07-23 15:11:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bolondok aranya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Neeem szükséges emel...
*De a szó hamar belé is fojtódik. Hol lentebb, hol fentebb kerül, amit egy-egy kisebb sikkantással jutalmaz. Ha már a férfi is olyan szemtelen, amilyen nála is módi, hát akkor a füle csengjen egy kicsit. Ez a nőies bosszúja az ellene elkövetett gaztettért.*
- Mi bajod a cipőmmel? Igazi úri hölgyekhez illő darab?
*Játssza is a vére sértettet, miközben összeütögeti az összképet csúfító sáros csizmácskákat. Ha már a szép viseletét sértegeti a szemtelen fráter, legalább a súlyára nem tett olyan megjegyzést, amitől ismét szikrát szóró pillantásokat kéne rá vetnie. Ez is haladás.*
- Rá én. Hiszen úgy tűnik nem kell tőled tartanom. Mit kezdenél velem a sikátorban? Kölcsönkérnéd a bugyimat?
*Harapja is be az alsó ajkát, mint aki most közölte élete legperverzebbnek szánt megjegyzését. Pedig távol áll még ez attól. Hajjaj, de mennyire.
Amíg az erőember útbaigazítást kér igyekszik minden szónál teljesen baltaarcot vágni. Nehezen megy, így a szája időnként megremeg a visszafojtott nevetéstől. Az pedig egyenesen felháborítja, hogy a bácsika semmi érdemleges információt nem hajlandó közölni.*
- Há' kend, pedig olyan szípen kírte.
*Kiabál is a férfi után, teljes felháborodásában. Ahogy földet ér a szomorú kölyökpofi láttán ő is legörbíti az ajkait, majd a férfi elé állva fogja is két tenyere közé annak arcát.*
- Ejnye, ejnye kedveském. Te mindent megtettél. Majdcsak eligazodunk valahogy. Biztos ki van táblázva, hogy mindenre hajlandó, könnyűvérű férfiak gyűjtőhelye.
*Gügyögi is miközben a férfi arcát kissé összenyomva készteti csücsörítésre. Mint egy nevelőnő az értelme fogyott tanítványával. Azután mély és drámai sóhajjal ereszti el végre szerencsétlen fickót. Egyelőre úgy látja ez a beavató szertartás épp elég volt ahhoz, hogy elrémissze a fickót. Akkor bizony nem is volt neki való. De, ha marad, akkor lehet ám vele mit kezdeni.*
- De most komolyan. Eltudnék képzelni magamnak egy forró fürdőt. Aztán meg egy jó zsíros vacsorát.
*Perdül is meg, hogy hunyorogva szemlélhesse meg jobban a teret. Hátha a látómezejébe köszön valami cégér, ami azt hirdeti, hogy ott dagonyázhat napestig, meg hát az ételből sincs hiány.*
A hozzászólás írója (Aryilvina Yeriumeth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.23 15:13:29
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Neeem szükséges emel...
*De a szó hamar belé is fojtódik. Hol lentebb, hol fentebb kerül, amit egy-egy kisebb sikkantással jutalmaz. Ha már a férfi is olyan szemtelen, amilyen nála is módi, hát akkor a füle csengjen egy kicsit. Ez a nőies bosszúja az ellene elkövetett gaztettért.*
- Mi bajod a cipőmmel? Igazi úri hölgyekhez illő darab?
*Játssza is a vére sértettet, miközben összeütögeti az összképet csúfító sáros csizmácskákat. Ha már a szép viseletét sértegeti a szemtelen fráter, legalább a súlyára nem tett olyan megjegyzést, amitől ismét szikrát szóró pillantásokat kéne rá vetnie. Ez is haladás.*
- Rá én. Hiszen úgy tűnik nem kell tőled tartanom. Mit kezdenél velem a sikátorban? Kölcsönkérnéd a bugyimat?
*Harapja is be az alsó ajkát, mint aki most közölte élete legperverzebbnek szánt megjegyzését. Pedig távol áll még ez attól. Hajjaj, de mennyire.
Amíg az erőember útbaigazítást kér igyekszik minden szónál teljesen baltaarcot vágni. Nehezen megy, így a szája időnként megremeg a visszafojtott nevetéstől. Az pedig egyenesen felháborítja, hogy a bácsika semmi érdemleges információt nem hajlandó közölni.*
- Há' kend, pedig olyan szípen kírte.
*Kiabál is a férfi után, teljes felháborodásában. Ahogy földet ér a szomorú kölyökpofi láttán ő is legörbíti az ajkait, majd a férfi elé állva fogja is két tenyere közé annak arcát.*
- Ejnye, ejnye kedveském. Te mindent megtettél. Majdcsak eligazodunk valahogy. Biztos ki van táblázva, hogy mindenre hajlandó, könnyűvérű férfiak gyűjtőhelye.
*Gügyögi is miközben a férfi arcát kissé összenyomva készteti csücsörítésre. Mint egy nevelőnő az értelme fogyott tanítványával. Azután mély és drámai sóhajjal ereszti el végre szerencsétlen fickót. Egyelőre úgy látja ez a beavató szertartás épp elég volt ahhoz, hogy elrémissze a fickót. Akkor bizony nem is volt neki való. De, ha marad, akkor lehet ám vele mit kezdeni.*
- De most komolyan. Eltudnék képzelni magamnak egy forró fürdőt. Aztán meg egy jó zsíros vacsorát.
*Perdül is meg, hogy hunyorogva szemlélhesse meg jobban a teret. Hátha a látómezejébe köszön valami cégér, ami azt hirdeti, hogy ott dagonyázhat napestig, meg hát az ételből sincs hiány.*
A hozzászólás írója (Aryilvina Yeriumeth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.23 15:13:29
7888. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 14:45:10
Üzenet elküldve: 2020-07-23 14:45:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Bolondok aranya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Már első ránézésre is feltűnt neki, hogy a nő a talpraesettebbik fajtájából származik a másik nemnek, de így, csípőre vágott kézzel még inkább megerősíti ezt az elképzelését. ~Már csak a szennyesruha hiányzik a karjáról öreganyám.~ Ha lenne bajsza, most eltakarná azt a bárgyú vigyort, amit virít, de ami nincs az nincs… Majd sorra érkeznek a sértő megjegyzések, de mintha egy sem karcolná meg az arcán a bőrt. Sőt még magabiztosabbnak tűnik, mikor sikerül megtartania a karjaiban a nőt.*
-Nyeszlett? Teljesen igazad van. *Ámuldozik az élet nagyszínpadás a hirtelen felismerést játszva.*
-Talán, ha többet emelgetnélek… *Ejti majd emeli feljebb egy hajszálnyival a vöröst, mintha a súlyát méregetné.*
-Megfelelő a súlyod, bár ez a cipő nem illik ehhez a ruhácskához drága. *Adja elő magát, mégse akarta azt mondani neki, hogy lehetne könnyebb is, pedig ő aztán még a nádszál vékonyakat is csak néhány percig bírja tartani. Mikor viszont a körbevezetésre célozgat a nő, egy baljós félmosoly kívánkozik ki az arcára.*
-Rábíznád magad egy ilyen zsugásra? És ha beviszlek a legsötétebb sikátorba? Néznél, mint utcalány a kaszárnyában. *Búgja mély hangon.*
-Jobb lesz, ha útbaigazítást kérünk. *Fordul oda egy éppen a főtéren átsétáló férfi felé.*
-Drága uram! Ne legyen rest és mondja meg hol találunk errefelé izmos jóseggű férfiakat! *Kacsint a borostás földművesre, aki csak éppen hogy nem ejti ki a kaszás a kezéből.*
-Takaroggyá innét! *Hessegeti őket, majd gyorsan tovább áll.*
-A kurva anyját az ilyönnek! Hogy nem ég le a pofájárúl a bőr! *Morog maga elé továbbra is, miközben elsétál.*
-Hát… most mi legyen? Lehet nem voltam az esete. *Néz szomorú kiskutya szemekkel a nőre, közben pedig leteszi, hogy most már álljon a saját lábán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Már első ránézésre is feltűnt neki, hogy a nő a talpraesettebbik fajtájából származik a másik nemnek, de így, csípőre vágott kézzel még inkább megerősíti ezt az elképzelését. ~Már csak a szennyesruha hiányzik a karjáról öreganyám.~ Ha lenne bajsza, most eltakarná azt a bárgyú vigyort, amit virít, de ami nincs az nincs… Majd sorra érkeznek a sértő megjegyzések, de mintha egy sem karcolná meg az arcán a bőrt. Sőt még magabiztosabbnak tűnik, mikor sikerül megtartania a karjaiban a nőt.*
-Nyeszlett? Teljesen igazad van. *Ámuldozik az élet nagyszínpadás a hirtelen felismerést játszva.*
-Talán, ha többet emelgetnélek… *Ejti majd emeli feljebb egy hajszálnyival a vöröst, mintha a súlyát méregetné.*
-Megfelelő a súlyod, bár ez a cipő nem illik ehhez a ruhácskához drága. *Adja elő magát, mégse akarta azt mondani neki, hogy lehetne könnyebb is, pedig ő aztán még a nádszál vékonyakat is csak néhány percig bírja tartani. Mikor viszont a körbevezetésre célozgat a nő, egy baljós félmosoly kívánkozik ki az arcára.*
-Rábíznád magad egy ilyen zsugásra? És ha beviszlek a legsötétebb sikátorba? Néznél, mint utcalány a kaszárnyában. *Búgja mély hangon.*
-Jobb lesz, ha útbaigazítást kérünk. *Fordul oda egy éppen a főtéren átsétáló férfi felé.*
-Drága uram! Ne legyen rest és mondja meg hol találunk errefelé izmos jóseggű férfiakat! *Kacsint a borostás földművesre, aki csak éppen hogy nem ejti ki a kaszás a kezéből.*
-Takaroggyá innét! *Hessegeti őket, majd gyorsan tovább áll.*
-A kurva anyját az ilyönnek! Hogy nem ég le a pofájárúl a bőr! *Morog maga elé továbbra is, miközben elsétál.*
-Hát… most mi legyen? Lehet nem voltam az esete. *Néz szomorú kiskutya szemekkel a nőre, közben pedig leteszi, hogy most már álljon a saját lábán.*
7887. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 14:26:36
Üzenet elküldve: 2020-07-23 14:26:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bolondok aranya//
*A szabadkozást hallva azon nyomban csípőre is vágja a kezeit, s kissé bedőlve most olyan képet fest, mint egy anya, aki épp megfeddni készül a komisz kölykeit. Már csak a szíj hiányzik a kezéből, vagy a fapapucs. De azért a szája szegletének valamelyik aprócska kis pontján ott bujkál egy csalafinta mosoly, ami arról árulkodik, hogy jelen helyzetét igen is élvezi.*
- Banditának elég nyeszlett vagy így első ránézésre.
*Járja is körbe a férfit, majd a vállait megvonva jut álláspontra, miszerint: ~Hát másodikra is. Aztán meg ki tudja mit takar a gúnyája.~ Hümment is tovább magában.*
- Egyből tudtam.
*Húzza is ki magát büszke vigyorral, mikor a férfi színt is vall. Hát nem hiába. Tökéletes emberismerő ez nem is vitás. Szerencsére nem is akad senki, aki vitatkozni merne a dolgot illetőleg. Mikor épp fejtegetni kezdené, hogy habár kicsit sajnálja, de igazából semmi más baja nincs a dologgal el is tűnik a lába alól a talaj. Már a férfi karjaiba kerülve sikkant fel, közben a vállainál ruhájába markolva.*
- Hogy mi?
*Mikor első meglepettségéből észhez tér csak bárgyún pillog a férfira. Azután akaratlanul is elneveti magát. Neki egyelőre semmi problémája ezzel a pozitúrával, így ha a suhanc valóban nem szakad meg, vagy esetlegesen nem unja a tartogatást ő még kényelmesen elkényelmesedik a karokban.*
- Kedvesem, ha tudnám, akkor már biztos arrafelé vettem volna az irányt, nem pedig egy zsugás karjaiba.
*Dől kissé hátra egy nagy műgonddal eltúlzott sóhajtás közben, s még kézfejét is a homlokának simítja, mint akire ezzel egy súlyos tragédia terhe omlott volna rá. Kicsit olyan sejtése van, hogy tévesen határolta be a férfi hovatartozását, de majd csak kiderül a turpisság is. Addig kellemesen elszórakozik a bolondozáson.*
- Te tűnsz idevalósinak. Neked kéne inkább körbevezetned, nem gondolod?
*Fonja is a nyaka köré a karjait széles és a legapróbb fokig sem szemérmes vigyorral, ahogy a hegyes fülhöz hajol.*
- Biztos vagyok benne, hogy tartogat nekünk valami finom falatot a város.
*Búgja is bele csilingelő hangján, s szavainak hitelt adva még finoman meg is harapja a fülcimpát. Nos igen sosem volt a szemérmességéről híres, vagy arról, hogy tartaná az illendő távolságot. Ha valaki elnyeri a tetszését, nagy a szimpátia, akkor ő képes zavaróan közvetlen lenni, amit nem mindenki, s nem minden esetben tolerál.*
*A szabadkozást hallva azon nyomban csípőre is vágja a kezeit, s kissé bedőlve most olyan képet fest, mint egy anya, aki épp megfeddni készül a komisz kölykeit. Már csak a szíj hiányzik a kezéből, vagy a fapapucs. De azért a szája szegletének valamelyik aprócska kis pontján ott bujkál egy csalafinta mosoly, ami arról árulkodik, hogy jelen helyzetét igen is élvezi.*
- Banditának elég nyeszlett vagy így első ránézésre.
*Járja is körbe a férfit, majd a vállait megvonva jut álláspontra, miszerint: ~Hát másodikra is. Aztán meg ki tudja mit takar a gúnyája.~ Hümment is tovább magában.*
- Egyből tudtam.
*Húzza is ki magát büszke vigyorral, mikor a férfi színt is vall. Hát nem hiába. Tökéletes emberismerő ez nem is vitás. Szerencsére nem is akad senki, aki vitatkozni merne a dolgot illetőleg. Mikor épp fejtegetni kezdené, hogy habár kicsit sajnálja, de igazából semmi más baja nincs a dologgal el is tűnik a lába alól a talaj. Már a férfi karjaiba kerülve sikkant fel, közben a vállainál ruhájába markolva.*
- Hogy mi?
*Mikor első meglepettségéből észhez tér csak bárgyún pillog a férfira. Azután akaratlanul is elneveti magát. Neki egyelőre semmi problémája ezzel a pozitúrával, így ha a suhanc valóban nem szakad meg, vagy esetlegesen nem unja a tartogatást ő még kényelmesen elkényelmesedik a karokban.*
- Kedvesem, ha tudnám, akkor már biztos arrafelé vettem volna az irányt, nem pedig egy zsugás karjaiba.
*Dől kissé hátra egy nagy műgonddal eltúlzott sóhajtás közben, s még kézfejét is a homlokának simítja, mint akire ezzel egy súlyos tragédia terhe omlott volna rá. Kicsit olyan sejtése van, hogy tévesen határolta be a férfi hovatartozását, de majd csak kiderül a turpisság is. Addig kellemesen elszórakozik a bolondozáson.*
- Te tűnsz idevalósinak. Neked kéne inkább körbevezetned, nem gondolod?
*Fonja is a nyaka köré a karjait széles és a legapróbb fokig sem szemérmes vigyorral, ahogy a hegyes fülhöz hajol.*
- Biztos vagyok benne, hogy tartogat nekünk valami finom falatot a város.
*Búgja is bele csilingelő hangján, s szavainak hitelt adva még finoman meg is harapja a fülcimpát. Nos igen sosem volt a szemérmességéről híres, vagy arról, hogy tartaná az illendő távolságot. Ha valaki elnyeri a tetszését, nagy a szimpátia, akkor ő képes zavaróan közvetlen lenni, amit nem mindenki, s nem minden esetben tolerál.*
7886. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 13:52:46
Üzenet elküldve: 2020-07-23 13:52:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Bolondok aranya//
*Egy pillanatra el is bizonytalanodik, mikor látja a villámló kék tekintetet magára szegeződni. A mosoly mindjárt átvált egy sziszegő hanggá, mintha csak az ujját égette volna meg a tábortűzben, úgy lép hátra egyet hirtelen, eleresztve a másik karját.*
-Izé… Szépségem, egyet se félj! Nem vagyok tolvaj és bandita sem, bántani sem szándékozlak. *Emeli maga elé mind a két kezét, tenyérrel a nő felé nyitva.*
-Vihar? Az szar ügy. *Húzza el a szája szélét, mert akkor ennek az üzletnek itt és most vége van, de elégedett az eredménnyel, így biztosan visszatér majd legközelebb is. Valamint itt topog előtte egy talpig ázott madárka, ezért már megéri itt hagyni csapot papot.*
-Ne legyél ennyire mérges, nem áll jól. *Mondja széles vigyorral a képén, kicsit közelebb hajolva, mintha valóban felmérné a nő arcát. Ezek után felkapja a hátára a hangszerét, nehogy még meglovasítsa valaki, míg a nő elvonja a figyelmét, ekkor éri a különös kérdés. Egy pillanatra szinte megdermed. ~Pimasz tyúk! De adok én neki! ~ Bárgyú vigyort virítva fordul oda a nőhöz.*
-Oh istenekre! Lebuktam! *Csapja össze a két tenyerét lemondó sóhaj kíséretében.*
-De ne mondd el senkinek. *Kacsint játékosan a másikra, majd lehajol hogy megpróbálja egy hirtelen mozdulattal ölbe kapni, de legalábbis egy fél percig a karjaiban tartani, ha megszakad is.*
-Tudod, hogy errefelé, hol találunk izmos és udvarias férfiakat? Úgy beleharapnék egybe! *Csattogtatja meg a fogait, miközben a szemöldöke kihívóan pattan fel a homlokára.*
*Egy pillanatra el is bizonytalanodik, mikor látja a villámló kék tekintetet magára szegeződni. A mosoly mindjárt átvált egy sziszegő hanggá, mintha csak az ujját égette volna meg a tábortűzben, úgy lép hátra egyet hirtelen, eleresztve a másik karját.*
-Izé… Szépségem, egyet se félj! Nem vagyok tolvaj és bandita sem, bántani sem szándékozlak. *Emeli maga elé mind a két kezét, tenyérrel a nő felé nyitva.*
-Vihar? Az szar ügy. *Húzza el a szája szélét, mert akkor ennek az üzletnek itt és most vége van, de elégedett az eredménnyel, így biztosan visszatér majd legközelebb is. Valamint itt topog előtte egy talpig ázott madárka, ezért már megéri itt hagyni csapot papot.*
-Ne legyél ennyire mérges, nem áll jól. *Mondja széles vigyorral a képén, kicsit közelebb hajolva, mintha valóban felmérné a nő arcát. Ezek után felkapja a hátára a hangszerét, nehogy még meglovasítsa valaki, míg a nő elvonja a figyelmét, ekkor éri a különös kérdés. Egy pillanatra szinte megdermed. ~Pimasz tyúk! De adok én neki! ~ Bárgyú vigyort virítva fordul oda a nőhöz.*
-Oh istenekre! Lebuktam! *Csapja össze a két tenyerét lemondó sóhaj kíséretében.*
-De ne mondd el senkinek. *Kacsint játékosan a másikra, majd lehajol hogy megpróbálja egy hirtelen mozdulattal ölbe kapni, de legalábbis egy fél percig a karjaiban tartani, ha megszakad is.*
-Tudod, hogy errefelé, hol találunk izmos és udvarias férfiakat? Úgy beleharapnék egybe! *Csattogtatja meg a fogait, miközben a szemöldöke kihívóan pattan fel a homlokára.*
7885. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 13:32:25
Üzenet elküldve: 2020-07-23 13:32:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bolondok aranya//
*Épp indultában ragadja meg a kar. Rákapja kék tekintetét, de azután hamar vissza is pillant a távolodó férfiak után. Az ajkai legörbülnek, mint egy megbántott kisgyereknek. A fejében az a furfangos ötlet támadt, hogy ha már kedvesre itták magukat esetleg magát meg is hívathatná velük valamire. De úgy néz ki ez most nem az ő ideje, így villámló szemeit újfent a férfira emeli.*
- Neked is heló!
*Dünnyögi megbántottan, majd a karját markoló kézre sandít. Finoman lefejtegeti magáról az ujjakat, hogy kényelmesebben szembe tudjon fordulni feltartójával.*
- Most. Szekérrel is. A végén gyalog jöttem és igen, a helyedben felkészülnék, mert úgy néz ki a várost is eléri egy nem túl kellemes vihar.
*Fésüli is hátra a megázott tincseket, majd igyekezve kedvesebb arcot vágni a feltartójához bájosan el is mosolyodik. Ha már így alakult hagy magának egy kicsivel hosszabb időt, hogy szemrevételezhesse a fickót. Szemei megakadnak a hegyes fülön, az abban viselt akármicsodán, a hajába font szalagokon, majd eltűnődve billenti félre a fejét. Szép arcú és igen kellemes megjelenésű, bár kissé különcnek tűnik. Lehet, hogy az ezek szerinti elf vér tehet róla, hogy ennyire finom vonású, de a fülében lógó díszen és a szalagokon nem tudja egyhamar túltenni magát.*
- Ne haragudj, de te a férfiakat szereted?
*Csücsörít is kíváncsi pofival, mint aki jelen helyzetben épp valami hatalmas titok megoldása előtt áll. Először azt gondolta, hogy felkeltette a férfi érdeklődését, de most már nem olyan biztos abban, hogy nem csak valami női divattanáccsal kapcsolatos kérdést akarna feltenni.*
- Persze, ha nem vagyok túl indiszkrét.
*Mosolyodik el bájosan, még pilláit is megrebegtetve. Tisztában van vele, hogy ennél indiszkrétebb, ha akart volna sem tudott volna lenni, de na. A kíváncsiság nagy úr és csak úgy kiszaladt a száján. Pedig így első ránézésre kár lenne, ha igenlő választ kapna. Elég finom falatnak tűnik a hegyes fülű.*
*Épp indultában ragadja meg a kar. Rákapja kék tekintetét, de azután hamar vissza is pillant a távolodó férfiak után. Az ajkai legörbülnek, mint egy megbántott kisgyereknek. A fejében az a furfangos ötlet támadt, hogy ha már kedvesre itták magukat esetleg magát meg is hívathatná velük valamire. De úgy néz ki ez most nem az ő ideje, így villámló szemeit újfent a férfira emeli.*
- Neked is heló!
*Dünnyögi megbántottan, majd a karját markoló kézre sandít. Finoman lefejtegeti magáról az ujjakat, hogy kényelmesebben szembe tudjon fordulni feltartójával.*
- Most. Szekérrel is. A végén gyalog jöttem és igen, a helyedben felkészülnék, mert úgy néz ki a várost is eléri egy nem túl kellemes vihar.
*Fésüli is hátra a megázott tincseket, majd igyekezve kedvesebb arcot vágni a feltartójához bájosan el is mosolyodik. Ha már így alakult hagy magának egy kicsivel hosszabb időt, hogy szemrevételezhesse a fickót. Szemei megakadnak a hegyes fülön, az abban viselt akármicsodán, a hajába font szalagokon, majd eltűnődve billenti félre a fejét. Szép arcú és igen kellemes megjelenésű, bár kissé különcnek tűnik. Lehet, hogy az ezek szerinti elf vér tehet róla, hogy ennyire finom vonású, de a fülében lógó díszen és a szalagokon nem tudja egyhamar túltenni magát.*
- Ne haragudj, de te a férfiakat szereted?
*Csücsörít is kíváncsi pofival, mint aki jelen helyzetben épp valami hatalmas titok megoldása előtt áll. Először azt gondolta, hogy felkeltette a férfi érdeklődését, de most már nem olyan biztos abban, hogy nem csak valami női divattanáccsal kapcsolatos kérdést akarna feltenni.*
- Persze, ha nem vagyok túl indiszkrét.
*Mosolyodik el bájosan, még pilláit is megrebegtetve. Tisztában van vele, hogy ennél indiszkrétebb, ha akart volna sem tudott volna lenni, de na. A kíváncsiság nagy úr és csak úgy kiszaladt a száján. Pedig így első ránézésre kár lenne, ha igenlő választ kapna. Elég finom falatnak tűnik a hegyes fülű.*
7884. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 12:19:13
Üzenet elküldve: 2020-07-23 12:19:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Bolondok aranya//
*Miközben immár kétlábra állva próbálja az arannyal teli erszényeket közelebb tudni magához, megvillan valami vörös két tanakodó férfi válla fölött. Ám nem foglalkozik vele, mert neki most az üzlet a fontos, meg az, hogy minél hamarabb társakat szerezzen a szütyőjében árválkodó aranyaknak. ~Ezek a töketlenek. ~ Néz a kocsma felé távozó férfiak után. Ekkor találja szembe magát az ott ácsorgó nővel, aki immár nem őt figyeli, hanem inkább a két elsétáló szeszbérleményt. ~Váó! húznám a hajad gyönyörűm.~ Nyalja meg disznó módon a szája szélét, mert ilyen szép hajzuhatagot ritkán lát az ember ebben a városban. Az is feltűnik neki, hogy már szépen megszívta magát vízzel, de a nőnek még a ruhája is nedves. ~Csak nem valahol éppen esik? ~ Tekint fel az égre összeugró szemöldökökkel, mert nem lenne szerencsés, ha a vihar odakinn érné a téren. A zsebébe csúsztatva a kockákat és az érmét odalép a lány után és megragadja a karját.*
-Most érkeztél? Szekérrel? Csak nem elkapott a zivatar kedves? *Virít egy megértő és meleg mosolyt, mint aki csak aggódik a másik egészségéért. ~Pont olyan, mint amilyeneket az emberkereskedők gyűjteni szoktak. ~ Ötlik fel benne, mert hallott már egyet s mást a kikötőben szóbeszéd útján terjedni. Azoknak meg a fele legalább indokolt szokott lenni, ha az egésznek nem is lehet hinni.*
*Miközben immár kétlábra állva próbálja az arannyal teli erszényeket közelebb tudni magához, megvillan valami vörös két tanakodó férfi válla fölött. Ám nem foglalkozik vele, mert neki most az üzlet a fontos, meg az, hogy minél hamarabb társakat szerezzen a szütyőjében árválkodó aranyaknak. ~Ezek a töketlenek. ~ Néz a kocsma felé távozó férfiak után. Ekkor találja szembe magát az ott ácsorgó nővel, aki immár nem őt figyeli, hanem inkább a két elsétáló szeszbérleményt. ~Váó! húznám a hajad gyönyörűm.~ Nyalja meg disznó módon a szája szélét, mert ilyen szép hajzuhatagot ritkán lát az ember ebben a városban. Az is feltűnik neki, hogy már szépen megszívta magát vízzel, de a nőnek még a ruhája is nedves. ~Csak nem valahol éppen esik? ~ Tekint fel az égre összeugró szemöldökökkel, mert nem lenne szerencsés, ha a vihar odakinn érné a téren. A zsebébe csúsztatva a kockákat és az érmét odalép a lány után és megragadja a karját.*
-Most érkeztél? Szekérrel? Csak nem elkapott a zivatar kedves? *Virít egy megértő és meleg mosolyt, mint aki csak aggódik a másik egészségéért. ~Pont olyan, mint amilyeneket az emberkereskedők gyűjteni szoktak. ~ Ötlik fel benne, mert hallott már egyet s mást a kikötőben szóbeszéd útján terjedni. Azoknak meg a fele legalább indokolt szokott lenni, ha az egésznek nem is lehet hinni.*
7883. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 11:46:33
Üzenet elküldve: 2020-07-23 11:46:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bolondok aranya//
*Nincs is annál jobb, mikor az ember lánya egy nyugodtnak gondolt utazás után igencsak megázva tér a célállomásra. Egy darabon volt fuvara, de az utolsó részt már gyalogszerrel volt kénytelen megtenni. Így most a hullámos, tűzszínű tincsek kiegyenesedve és csöpögve tapadnak az arcára. Az esőtől egyelőre megmenekült, de a város fölött úszó sötét felhők itt sem kecsegtetnek valami jóval. De legalább az esély nagyobb arra, hogy a vihar előtt már lesz tető a feje fölött.
Míg a szekéren zötykölődött a vénembertől kapott egy felszínes útbaigazítást, így azzal tisztában van, hogy ez lehet a város főtere. A kövezett tér, a faragott padok és a szökőkút legalábbis erről árulkodik. Abból a maroknyi információból ezek ráragadtak, így egy fokkal könnyebb a tájékozódás. Már csak valami fogadót kéne találnia, ahol megpihenhet. De ezt az információt csak megtudja érdeklődni bármelyik szembe jövő várositól.*
- Varázslatos.
*Sóhajt fel, ahogy kissé tanácstalanul pillant körbe a téren. Kék szemei hamar meg is akadnak a mutogató férfin. A látvány egy pillanatra el is feledteti vele, hogy hova is akar tovább indulni, a kíváncsiság erősebb. Így hamarosan már a kíváncsiskodók létszámát bővíti ő maga is. Két ácsorgó, s igencsak tűnődő férfi válla fölött kukkant is ki a kockákat dobálgató férfira. Éppen azon diskurálnak, hogy vajon képesek lennének e kifosztani a kockázót.*
- Csak szerencsejáték...
*Sóhajt is lemondón, majd a pipiskedésből vissza is tér normálisan a talajra, hogy az egésznek hátat fordítva keresgéljen tovább. Közben az úriemberek is inkább legyintenek az egészre, azzal a megállapodással, hogy az aranyat egy csehóban is el tudják herdálni, nem kell nekik ahhoz egy bugris, aki kifossza az erszényüket. Erre pedig már a vöröskének is hegyeződik a füle, s ahogy a férfiak tovább is indulnak, kékjeivel kíváncsian követi is nyomon merre felé haladnak a lerészegedni vágyó városiak.*
*Nincs is annál jobb, mikor az ember lánya egy nyugodtnak gondolt utazás után igencsak megázva tér a célállomásra. Egy darabon volt fuvara, de az utolsó részt már gyalogszerrel volt kénytelen megtenni. Így most a hullámos, tűzszínű tincsek kiegyenesedve és csöpögve tapadnak az arcára. Az esőtől egyelőre megmenekült, de a város fölött úszó sötét felhők itt sem kecsegtetnek valami jóval. De legalább az esély nagyobb arra, hogy a vihar előtt már lesz tető a feje fölött.
Míg a szekéren zötykölődött a vénembertől kapott egy felszínes útbaigazítást, így azzal tisztában van, hogy ez lehet a város főtere. A kövezett tér, a faragott padok és a szökőkút legalábbis erről árulkodik. Abból a maroknyi információból ezek ráragadtak, így egy fokkal könnyebb a tájékozódás. Már csak valami fogadót kéne találnia, ahol megpihenhet. De ezt az információt csak megtudja érdeklődni bármelyik szembe jövő várositól.*
- Varázslatos.
*Sóhajt fel, ahogy kissé tanácstalanul pillant körbe a téren. Kék szemei hamar meg is akadnak a mutogató férfin. A látvány egy pillanatra el is feledteti vele, hogy hova is akar tovább indulni, a kíváncsiság erősebb. Így hamarosan már a kíváncsiskodók létszámát bővíti ő maga is. Két ácsorgó, s igencsak tűnődő férfi válla fölött kukkant is ki a kockákat dobálgató férfira. Éppen azon diskurálnak, hogy vajon képesek lennének e kifosztani a kockázót.*
- Csak szerencsejáték...
*Sóhajt is lemondón, majd a pipiskedésből vissza is tér normálisan a talajra, hogy az egésznek hátat fordítva keresgéljen tovább. Közben az úriemberek is inkább legyintenek az egészre, azzal a megállapodással, hogy az aranyat egy csehóban is el tudják herdálni, nem kell nekik ahhoz egy bugris, aki kifossza az erszényüket. Erre pedig már a vöröskének is hegyeződik a füle, s ahogy a férfiak tovább is indulnak, kékjeivel kíváncsian követi is nyomon merre felé haladnak a lerészegedni vágyó városiak.*
7882. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 11:06:27
Üzenet elküldve: 2020-07-23 11:06:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Úgy tetszik, hogy a szőkeség eltűnik mint szőke szamár a búzaföldön, így mit tudna mást tenni, mint visszaülni a főtérre, a faládája mögé. ~Legalább a sör ára a zsebemben marad. ~ Egészen kezd tetszeni neki ez a szerencsejáték, ma még csak nyert vele, így nincs oka, hogy félbeszakítsa.*
-JÖJJENEK CSAK KÖZELEBB! Nem csalás nem ámítás! Ha jót dobsz, viheted! Nem akarja próbára tenni a szerencséjét uram? *Csap a ládára miközben az előtte elhaladókra mutogat nagy bőszen.*
-Nincsen ebben semmi bunda, aki nyer az elviszi, jöjjön közelebb, aki nem hiszi! *Dobálja feltűnően a kezében az öt ezüst dobókockát a másikban meg egy aranyat kínálgat körbe. Van aki megáll és csak a műsort nézi, de egyelőre senki nem olyan bátor vagy botor, hogy le is álljon vele játszani.*
-JÖJJENEK CSAK KÖZELEBB! Nem csalás nem ámítás! Ha jót dobsz, viheted! Nem akarja próbára tenni a szerencséjét uram? *Csap a ládára miközben az előtte elhaladókra mutogat nagy bőszen.*
-Nincsen ebben semmi bunda, aki nyer az elviszi, jöjjön közelebb, aki nem hiszi! *Dobálja feltűnően a kezében az öt ezüst dobókockát a másikban meg egy aranyat kínálgat körbe. Van aki megáll és csak a műsort nézi, de egyelőre senki nem olyan bátor vagy botor, hogy le is álljon vele játszani.*
7881. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-07-23 01:50:42
Üzenet elküldve: 2020-07-23 01:50:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Miután megérkezik a főtérre, úgy dönt, hogy pihen egy kicsit. Emlékszik, hogy nem is olyan régen, itt jelent meg Ar Thenior, aki próbák elé állította őket, amiből Learon többet is sikerrel teljesített. Rá is néz a kezén futkározó kecskére, amit az egyik ilyen nyereményként kapott. Nagyon tetszik neki ez a tetoválásszerű rajzolat, méghozzá annyira, hogy jó pár másodpercig gyönyörködik is benne. Aztán eszébe jut, hogy miért is indult el, mi jutott eszébe az ingovány után kicsivel.* ~A mesterkard! Készítek egyet magamnak is. Kecskéset, hogy illeszkedjen a képhez a kezemen meg a köpenyemhez és a gyűrűmhöz! Igazi kis szépség lesz, ha elkészül!~ *Aztán azon gondolkodik, hogy másnak is kéne készíteni. Egész szép kis összegért eladhatná, persze attól függően, hogy mennyire jól sikerül a kész darab.* ~Lehet, hogy először ki kéne próbálnom és másnak készíteni egyet! Ha az nem lesz annyira szép, akkor is el lehet adni.~ *Ezzel fel is áll a padról, hogy elmenjen a piac irányába, beszerezni az alapanyagokat. Sokan felismerik manapság, főleg mióta a nagy tömeg előtt elmondta a nevét a nagy Ar Thenior.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773