Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 419 (8361. - 8380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
8380. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-09-04 20:03:10
Üzenet elküldve: 2022-09-04 20:03:10
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis utazás//
* Ez a kis utazás már igazán rájuk fért. Mondjuk ő még nem töltött el sok időt a ligetben; de már jócskán egy helyben topogott. De megkedvelte a helyet és a lakóit is. Akik közül most hárman vele vannak. Ő szinte már főnöki pozícióban ül elől, gyeplővel a kezében és irányítja a szekeret. Az már más, hogy az igazi irányító a csapatban az Luni. Ő csak tartja a gyeplőt. Na persze ettől ez még jó így, kellemes. Olyannyira, hogy ő közben még énekelget is és csak reméli, a többieket nem zavarja. Hát úgy tűnik, hogy nem. Kicsit komor dala után Luni töri meg a csendet és épp dicsérően beszél róla; ahogy Luni mamája is. Sőt, Adoaver sem zavarog miatta. Kicsit pirulgat, de Luni kérésére bólint egy nagyot. *
- Sokat énekeltünk odahaza a családdal, szóval tudok még ilyet. Na meg vidámabbat is.
* Közelednek a város felé, így kicsit lassabbra veszi a tempót, nehogy bárkinek is baja essék. S ahogy haladnak tovább, kicsit bizonytalanabb lesz. *
- Luni, majd súgd az utat, merre menjek!
* Ez a kis utazás már igazán rájuk fért. Mondjuk ő még nem töltött el sok időt a ligetben; de már jócskán egy helyben topogott. De megkedvelte a helyet és a lakóit is. Akik közül most hárman vele vannak. Ő szinte már főnöki pozícióban ül elől, gyeplővel a kezében és irányítja a szekeret. Az már más, hogy az igazi irányító a csapatban az Luni. Ő csak tartja a gyeplőt. Na persze ettől ez még jó így, kellemes. Olyannyira, hogy ő közben még énekelget is és csak reméli, a többieket nem zavarja. Hát úgy tűnik, hogy nem. Kicsit komor dala után Luni töri meg a csendet és épp dicsérően beszél róla; ahogy Luni mamája is. Sőt, Adoaver sem zavarog miatta. Kicsit pirulgat, de Luni kérésére bólint egy nagyot. *
- Sokat énekeltünk odahaza a családdal, szóval tudok még ilyet. Na meg vidámabbat is.
* Közelednek a város felé, így kicsit lassabbra veszi a tempót, nehogy bárkinek is baja essék. S ahogy haladnak tovább, kicsit bizonytalanabb lesz. *
- Luni, majd súgd az utat, merre menjek!
8379. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-09-03 17:34:24
Üzenet elküldve: 2022-09-03 17:34:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// Kitérő //
* A vártnál is gyorsabban ér be Arthenior területére, amire csak elégedetten felsóhajt. Lovát gyorsan a szökőkútnál megállítja, hogy magához vehessen egy jó nagy adag víz adagot. Köpenyét megigazítja, míg lova is elfoglalja magát. Az emberekre veti a tekintetét mintha valami nyomot keresne a távollétére. ~ Olyan érzésem van mintha évszázadok teltek volna el, de mégis semmisem változott. Mit tegyen az elf ezekkel az emberekkel?! Néhány nap alatt semmi lehengerlő nem történt. ~
Bizonyára észszerű gondolkozás, hogy ha valaki a várost elhagyja, nagy valószínűséggel valami egyedi, vagy akár valami különleges dolgot fog tapasztalni. Ruháját megszagolva elégedetlenül horkant fel.
~ Undorító... ~ Zavartan indul el lovával a fogadó felé, hogy mihamarabb megtisztálkodhasson. *
// Kitérő //
* A vártnál is gyorsabban ér be Arthenior területére, amire csak elégedetten felsóhajt. Lovát gyorsan a szökőkútnál megállítja, hogy magához vehessen egy jó nagy adag víz adagot. Köpenyét megigazítja, míg lova is elfoglalja magát. Az emberekre veti a tekintetét mintha valami nyomot keresne a távollétére. ~ Olyan érzésem van mintha évszázadok teltek volna el, de mégis semmisem változott. Mit tegyen az elf ezekkel az emberekkel?! Néhány nap alatt semmi lehengerlő nem történt. ~
Bizonyára észszerű gondolkozás, hogy ha valaki a várost elhagyja, nagy valószínűséggel valami egyedi, vagy akár valami különleges dolgot fog tapasztalni. Ruháját megszagolva elégedetlenül horkant fel.
~ Undorító... ~ Zavartan indul el lovával a fogadó felé, hogy mihamarabb megtisztálkodhasson. *
8378. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-26 18:12:54
Üzenet elküldve: 2022-08-26 18:12:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebláz//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Nyitva a szeme.
Tök jól elvan a saját kis gondolataival. Ahogy a kék égen tovatűnő posztópamacsokat nézi, eszébe jutnak a wegtoreni kurvázások, amikor a banditák lerohanták a karavánt a sivatagban, az ég szerelmére, még az is, amikor rajtakaptak két szerfelett csúnya orkot szerelmeskedni, csak ne kelljen gondolni a fájdalomra!
Így van álom és ébrenlét mezsgyéi közt, ahol az emlékek színesebbek, élőbbek, mint általában, azonban még mindig emléknek alkalmatos őket hívni, mintsem álomnak, esetleg szem előtt lepergő életnek. Egy nagyon jó kis köztes állapot, ahonnan a valóság és jelenlegi helyzet szavai ébresztik fel, és bár a lágy női hang soha nem volt a wegtoreni férfi ellenére, ezek most éppolyan hangzatosnak tűnnek, mint egy vaslemezhez vert farönk, ahogy minden gondolatfonala elszakad melyek a nosztalgiázáshoz kötötték elméjét.
Rásandít a hölgyeményre; igazán kellemes küllemű. Fejét nem, csupán szemét fordítja oda, majd szemöldökét felvonja, szája sarkán enyhe kunkorral. Megpróbálja a lehető legkiválóbban kifejezni önmagát szavak nélkül, válaszul a nőszemély teljesen jogos kijelentésére.
~ Nem mondod? ~
Majd tekintete meglágyul, mélyet pislogva, mint valami álmos hercegnő;
~ És köszi. ~
Ahogy előkerül a flaska, tudja, mi következik. Bár jobban esne neki pár korty víz, hiszen fél napja nem jutott se élelemhez, se vízhez, de jelen helyzetben a víz aligha fog segíteni, mint inkább a pia. Kiscsibeként csücsörít és cuppan rá a tároló szájára, majd előre grimaszol.
Ahogy a sebet éri az alkohol, felmordul. Mint egy kislány, aki farkassá változott. Azt tudta, hogy ez egy fájdalmas procedúra, hiszen munka közben is így tisztítják a mélyebb sebeket, egy zsoldos élete nem csak játék és mese, de azt már nem tudta, hogy egy igazán mély és igazán begyulladt sebnél ez az érzés hatványozott, így Veyaron igazán meglepve érzi magát.
Ahogy vergődik, mint ponty a folyóparton, az asszony elmegy. Nem gondolja túl a dolgot, bár titkon reméli, még több piát hoz, vagy egy jól összesodort ördögvigyort, jelen pillanatban minden gondolata valami tompítószer után kiált.
Tompítószer helyett valami marcona fazont hoz magával, de egye fene, hisz lyukas szegény ipsénk, és hirtelen a fejébe is kerül a gondolat, midőn belehúz egy kortyot a jó vajsörbe, amaz meg szökőkútként csörög ki a lukon át. Micsoda pazarlás! Sajnos, nem sajnos, az anatómia tudománya ezt nem engedi, hogy megtörténjen, de Veyaron mit sem tud az emberi testről. Tudja, hol a szív, hol a gyomor, hol vannak a belek, tudja, hogy oda kell szúrni, "és akkor szevasz" -ahogy ő mondaná.
Úgyhogy ha valójában nem is, számára igazán reális félelemmel teli arccal botorkál be a fogadóba, a két hős vállán függve, mint valami szalmabábu.
A sörszökőkút ötletéből újfent a nő hangja ébreszti fel, most viszont hálásabb az előző esetnél. Egyenesen hősies tett volt tőle, meg kell hagyni.*
- Azt hittem, ezt valami szellemváros... Reggel óta senkivel nem találkoztam...
*Mondja fájdalomtól kicsit mélyebb és búgóbb hangján, majd azért erőltet magára egy kis mosolyt.*
- Netán mindenki a kocsmában issza el az idejét?
*Kuncog egyet halkan, de a rekeszizmok mozgásától megkavarodik a gyomra. Még mielőtt a dolog teljesen kikerülne az irányítás alól, nyel egy mélyet, majd válla felett nyakát fordítva hátraköp egyet.
Nyugodtan konstatálja, hogy nem véres, szóval valószínűleg nem lehet akkora a baj.
Legalábbis egy írástudatlan zsoldos szakvéleménye alapján.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Nyitva a szeme.
Tök jól elvan a saját kis gondolataival. Ahogy a kék égen tovatűnő posztópamacsokat nézi, eszébe jutnak a wegtoreni kurvázások, amikor a banditák lerohanták a karavánt a sivatagban, az ég szerelmére, még az is, amikor rajtakaptak két szerfelett csúnya orkot szerelmeskedni, csak ne kelljen gondolni a fájdalomra!
Így van álom és ébrenlét mezsgyéi közt, ahol az emlékek színesebbek, élőbbek, mint általában, azonban még mindig emléknek alkalmatos őket hívni, mintsem álomnak, esetleg szem előtt lepergő életnek. Egy nagyon jó kis köztes állapot, ahonnan a valóság és jelenlegi helyzet szavai ébresztik fel, és bár a lágy női hang soha nem volt a wegtoreni férfi ellenére, ezek most éppolyan hangzatosnak tűnnek, mint egy vaslemezhez vert farönk, ahogy minden gondolatfonala elszakad melyek a nosztalgiázáshoz kötötték elméjét.
Rásandít a hölgyeményre; igazán kellemes küllemű. Fejét nem, csupán szemét fordítja oda, majd szemöldökét felvonja, szája sarkán enyhe kunkorral. Megpróbálja a lehető legkiválóbban kifejezni önmagát szavak nélkül, válaszul a nőszemély teljesen jogos kijelentésére.
~ Nem mondod? ~
Majd tekintete meglágyul, mélyet pislogva, mint valami álmos hercegnő;
~ És köszi. ~
Ahogy előkerül a flaska, tudja, mi következik. Bár jobban esne neki pár korty víz, hiszen fél napja nem jutott se élelemhez, se vízhez, de jelen helyzetben a víz aligha fog segíteni, mint inkább a pia. Kiscsibeként csücsörít és cuppan rá a tároló szájára, majd előre grimaszol.
Ahogy a sebet éri az alkohol, felmordul. Mint egy kislány, aki farkassá változott. Azt tudta, hogy ez egy fájdalmas procedúra, hiszen munka közben is így tisztítják a mélyebb sebeket, egy zsoldos élete nem csak játék és mese, de azt már nem tudta, hogy egy igazán mély és igazán begyulladt sebnél ez az érzés hatványozott, így Veyaron igazán meglepve érzi magát.
Ahogy vergődik, mint ponty a folyóparton, az asszony elmegy. Nem gondolja túl a dolgot, bár titkon reméli, még több piát hoz, vagy egy jól összesodort ördögvigyort, jelen pillanatban minden gondolata valami tompítószer után kiált.
Tompítószer helyett valami marcona fazont hoz magával, de egye fene, hisz lyukas szegény ipsénk, és hirtelen a fejébe is kerül a gondolat, midőn belehúz egy kortyot a jó vajsörbe, amaz meg szökőkútként csörög ki a lukon át. Micsoda pazarlás! Sajnos, nem sajnos, az anatómia tudománya ezt nem engedi, hogy megtörténjen, de Veyaron mit sem tud az emberi testről. Tudja, hol a szív, hol a gyomor, hol vannak a belek, tudja, hogy oda kell szúrni, "és akkor szevasz" -ahogy ő mondaná.
Úgyhogy ha valójában nem is, számára igazán reális félelemmel teli arccal botorkál be a fogadóba, a két hős vállán függve, mint valami szalmabábu.
A sörszökőkút ötletéből újfent a nő hangja ébreszti fel, most viszont hálásabb az előző esetnél. Egyenesen hősies tett volt tőle, meg kell hagyni.*
- Azt hittem, ezt valami szellemváros... Reggel óta senkivel nem találkoztam...
*Mondja fájdalomtól kicsit mélyebb és búgóbb hangján, majd azért erőltet magára egy kis mosolyt.*
- Netán mindenki a kocsmában issza el az idejét?
*Kuncog egyet halkan, de a rekeszizmok mozgásától megkavarodik a gyomra. Még mielőtt a dolog teljesen kikerülne az irányítás alól, nyel egy mélyet, majd válla felett nyakát fordítva hátraköp egyet.
Nyugodtan konstatálja, hogy nem véres, szóval valószínűleg nem lehet akkora a baj.
Legalábbis egy írástudatlan zsoldos szakvéleménye alapján.*
8377. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:34:00
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:34:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Sebláz - Nyílt//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Elég hülyén érezte magát, hogy nincs nála a szükséges kis csomagocskája előkészítve. Rögtön kettőt is vett, na meg egy új és üres könyvet, papírtekercset, írótollat és szénrudat is. Mindig annyi minden jár a fejében, amit muszáj le is jegyeznie. Tömött táskával indul tovább, bár nem a rezidencia felé. Elugrik még a Pegazusba, mert hagyott ott pár dolgot megőrzésre. Eddig nem volt rá ideje, de most muszáj ezt is elintézni, mielőtt még útnak indulnának. Fürge léptei megtorpannak, jobb lába majdnem a levegőbe dermed, amint megáll. Visszasandít szeme sarkából, hogy jól látja-e, amit lát? Nagyon úgy tűnik. Egy nem épp távoli padon egy fiú van kiterítve, innen nem tudja még ő sem eldönteni, éle még a nyomorult? Vagy csak részeg? Óvatosan arra veszi lépteit és közelebb őgyeleg, hátha tud segíteni. Nincs épp megtömve a tér, így rajtuk kívül nem is lát senkit. Ő van, aki segíteni tud, meg az, akinek a segítség kell. Megáll felette és látja, fiatal fiúról van szó. Láncing, ami láthatóan nem volt nagy hasznára. Szakavatott pillantással méri fel a pirosló sebet. Valamint verítékes, márványos bőrét, mellkasának szaporább légvételű ritmusát.*
- Megszívtad, de segítek.
*Köszön rá nemes egyszerűséggel és tudja, hogy itt a padon nem lesz sok esélye rá. Előveszi az alkoholt az egyik csomagjából, kicsi kortyot ad a fiú szájába belőle. Óvatosan önti, mert utána egy kisebb löttyintés a sebnek jár. Ettől esélyesen megéberedik, merthogy csípni fog, mint a rosseb. Már csak annyi van hátra, hogy egy darab tiszta gyolcsot a sebre nyomjon, hogy ne vérezzen tovább. Utána kis időre magára hagyja az ipsét; de csak annyira, míg a fogadóból nem kerít egy markosabb férfiembert, aki segít őt becipelni oda. Az utcán csak nem áll neki összevarrni és hasonlók. Egye fene, majd intéz neki egy szobát, ahol kipihenheti magát. A közelben nem tud ispotályról, a rezidencia pedig még messze is van. Odáig nem bírná ki. Na meg Nimeril is meg lenne kicsit lepődve, bár gyakorolhatnák rajta a gyógyítós fogásokat. Vagy a boncolást, ha mégis elpatkolna. Ha megérkezik a segítség, akkor táskáját fogva segít a fickónak talpra állni, és így hármasban beszédeleghetnek a fogadóba.*
- Kicsit tarts még ki, a fogadóban majd ellátom a sebed és pihenhetsz.
*Hangja egyébként megnyugtató és viszonylag baráti, kihallható belőle a segítői szándék. Viszont nem, egy gyengéd kezű kis leányzó, akivel érdemes packázni.*
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Elég hülyén érezte magát, hogy nincs nála a szükséges kis csomagocskája előkészítve. Rögtön kettőt is vett, na meg egy új és üres könyvet, papírtekercset, írótollat és szénrudat is. Mindig annyi minden jár a fejében, amit muszáj le is jegyeznie. Tömött táskával indul tovább, bár nem a rezidencia felé. Elugrik még a Pegazusba, mert hagyott ott pár dolgot megőrzésre. Eddig nem volt rá ideje, de most muszáj ezt is elintézni, mielőtt még útnak indulnának. Fürge léptei megtorpannak, jobb lába majdnem a levegőbe dermed, amint megáll. Visszasandít szeme sarkából, hogy jól látja-e, amit lát? Nagyon úgy tűnik. Egy nem épp távoli padon egy fiú van kiterítve, innen nem tudja még ő sem eldönteni, éle még a nyomorult? Vagy csak részeg? Óvatosan arra veszi lépteit és közelebb őgyeleg, hátha tud segíteni. Nincs épp megtömve a tér, így rajtuk kívül nem is lát senkit. Ő van, aki segíteni tud, meg az, akinek a segítség kell. Megáll felette és látja, fiatal fiúról van szó. Láncing, ami láthatóan nem volt nagy hasznára. Szakavatott pillantással méri fel a pirosló sebet. Valamint verítékes, márványos bőrét, mellkasának szaporább légvételű ritmusát.*
- Megszívtad, de segítek.
*Köszön rá nemes egyszerűséggel és tudja, hogy itt a padon nem lesz sok esélye rá. Előveszi az alkoholt az egyik csomagjából, kicsi kortyot ad a fiú szájába belőle. Óvatosan önti, mert utána egy kisebb löttyintés a sebnek jár. Ettől esélyesen megéberedik, merthogy csípni fog, mint a rosseb. Már csak annyi van hátra, hogy egy darab tiszta gyolcsot a sebre nyomjon, hogy ne vérezzen tovább. Utána kis időre magára hagyja az ipsét; de csak annyira, míg a fogadóból nem kerít egy markosabb férfiembert, aki segít őt becipelni oda. Az utcán csak nem áll neki összevarrni és hasonlók. Egye fene, majd intéz neki egy szobát, ahol kipihenheti magát. A közelben nem tud ispotályról, a rezidencia pedig még messze is van. Odáig nem bírná ki. Na meg Nimeril is meg lenne kicsit lepődve, bár gyakorolhatnák rajta a gyógyítós fogásokat. Vagy a boncolást, ha mégis elpatkolna. Ha megérkezik a segítség, akkor táskáját fogva segít a fickónak talpra állni, és így hármasban beszédeleghetnek a fogadóba.*
- Kicsit tarts még ki, a fogadóban majd ellátom a sebed és pihenhetsz.
*Hangja egyébként megnyugtató és viszonylag baráti, kihallható belőle a segítői szándék. Viszont nem, egy gyengéd kezű kis leányzó, akivel érdemes packázni.*
8376. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:05:51
Üzenet elküldve: 2022-08-26 16:05:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fantom a múltból//
*Láthatóan nem örül annak a régi ismerős, hogy Aldo egy szóval sem invitálta meg magához. Ennek oka pedig nevetségesen felszínes, ha a nő megtudná, nagy valószínűséggel kinevetné, aztán jól helyre rakná. Amikor legutóbb találkoztak, Aldonak volt bőven pénze, és a legdrágább fogadóba hívhatta, s telhetetlenül önthették magukba a legjobb borokat. Ahhoz képest Aldo szerény háza kis lyuk, bár ebédre szívesen hív meg bárkit, a fülledt éjszakákat jobban szereti a hangulatosabb fogadóban eltölteni. Nem tudja, mit gondolna Jenewyen, ha a szűkös ágyon kéne osztoznia a férfival. Erre az éjszakára jobb lesz neki a fogadó, mint egy alkohol szagú, éppen csak tudatánál lévő férfi társasága. Reggel majd jó korán felkel, és kipucolja a házat, hogy a nő a lehető legjobb formában láthassa hajlékát.*
- Én... Nem tudtam hogy jössz.
*Azért még mindig erősen koncentrálnia kell, hogy értelmes mondatokat rakjon össze, s állapotából adódóan az iróniát sem véli felfedezni Jenewyen szavaiban.*
- Természetesen besegíthetsz, csak előtte ejtsük útba a piacot friss alapanyagért.
*Kicsit érzi a lány testbeszédéből, hogy talán mégis meg kellett volna hívnia, de már csak azért sem fogja felhozni a témát.*
- Igyekszem.
*Válaszolja, bár maga sem biztos benne, hogy reggelre teljesen józan lesz-e ennyi ital után. Talán egy hideg fürdő majd megteszi a hatását.*
- Itt leszek. Jó éjt, Jenewyen.
*Mielőtt elindulna, még hosszan nézi a távolodó lányt, titkon talán abban reménykedve, hogy ő is visszapillant, s rámosolyog. De ez természetesen nem történik meg, nem az a fajta nő. Talán pont ezért is alakult ki köztük az a furcsa kötelék, amit nem is igazán lehet megnevezni. Aldo maga sem tudja, barátság-e, vagy talán valamivel több, de igyekszik magát abba a hitbe rángatni, hogy csak jó barátok. Ami meg azért túlzás, mert az utóbbi években nem is látták egymást.*
*Láthatóan nem örül annak a régi ismerős, hogy Aldo egy szóval sem invitálta meg magához. Ennek oka pedig nevetségesen felszínes, ha a nő megtudná, nagy valószínűséggel kinevetné, aztán jól helyre rakná. Amikor legutóbb találkoztak, Aldonak volt bőven pénze, és a legdrágább fogadóba hívhatta, s telhetetlenül önthették magukba a legjobb borokat. Ahhoz képest Aldo szerény háza kis lyuk, bár ebédre szívesen hív meg bárkit, a fülledt éjszakákat jobban szereti a hangulatosabb fogadóban eltölteni. Nem tudja, mit gondolna Jenewyen, ha a szűkös ágyon kéne osztoznia a férfival. Erre az éjszakára jobb lesz neki a fogadó, mint egy alkohol szagú, éppen csak tudatánál lévő férfi társasága. Reggel majd jó korán felkel, és kipucolja a házat, hogy a nő a lehető legjobb formában láthassa hajlékát.*
- Én... Nem tudtam hogy jössz.
*Azért még mindig erősen koncentrálnia kell, hogy értelmes mondatokat rakjon össze, s állapotából adódóan az iróniát sem véli felfedezni Jenewyen szavaiban.*
- Természetesen besegíthetsz, csak előtte ejtsük útba a piacot friss alapanyagért.
*Kicsit érzi a lány testbeszédéből, hogy talán mégis meg kellett volna hívnia, de már csak azért sem fogja felhozni a témát.*
- Igyekszem.
*Válaszolja, bár maga sem biztos benne, hogy reggelre teljesen józan lesz-e ennyi ital után. Talán egy hideg fürdő majd megteszi a hatását.*
- Itt leszek. Jó éjt, Jenewyen.
*Mielőtt elindulna, még hosszan nézi a távolodó lányt, titkon talán abban reménykedve, hogy ő is visszapillant, s rámosolyog. De ez természetesen nem történik meg, nem az a fajta nő. Talán pont ezért is alakult ki köztük az a furcsa kötelék, amit nem is igazán lehet megnevezni. Aldo maga sem tudja, barátság-e, vagy talán valamivel több, de igyekszik magát abba a hitbe rángatni, hogy csak jó barátok. Ami meg azért túlzás, mert az utóbbi években nem is látták egymást.*
8375. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-24 14:41:06
Üzenet elküldve: 2022-08-24 14:41:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebláz - Nyílt//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Mint valami részeges dúvad, úgy őgyeleg be a főtérre lázasan, arca mintha egy szobrász márványainak legfájdalmasabbik munkája lenne, olyan fehéren és meggyötörten tekint körbe. Naná, ha egy ujjnyi penge valakibe belemárttatik, nem fog olyan képet vágni, mint aki negyvenesben éppen blöffölni akarja felülmúlhatatlan fölényét, pláne nem sétál úgy, mint fiatal fegyverhordozó első bordélylátogatásából kifelé. Sziluettje sokkalta inkább tűnik úgy, mint egy gnóm szajha az ork kuncsaft után.
Egy szó mint száz: Veyaron nagyon nincs jó passzban, és ezt a szó legszorosabb értelmében kell érteni. A délutáni nap megsütötte már a fejét, bár ez a legkisebb baja, de a többiről ezerszer szó volt már. Hideg verítéket csillant homlokán a fény, mint ezernyi kínlódó gyöngyöt, ahogy a főtér kövezett padlózatára lép.
Ahogy végigmér a téren, a nem túl nyüzsgő életre való tekintettel első és egyben leglogikusabb gondolata a fogadóba való betérése, és ott némi életmentő segítséget kérni, de ahogy az épület felé közeledik úgy tetszik, mintha minden lépése után a Pegazus kettőt vágtatna hátrébb. Veyaron ezt nyugtázza, úgy gondolja, képzelődik, és ezt egyébként nagyon helyesen gondolja, ellene viszont nem sokat tehet.
Mindezt egy kívülálló úgy érzékelheti, hogy a görnyedt ifjú egyet előre lép, megpihen, hátra dől, és két nagy lépést megtesz hátra, mert a test ösztönösen nem engedi, hogy kiterüljön, mint a nagy Füves Puszta.
Minden bizonnyal élesen elkülöníthető minőségében a szúrt sebes, lázas ember a mocsárrészeg embertől, azonban ebben az esetben pont egy fogadó előtt a mezsgye haloványabb az ominózus ember bőrszínénél is. Így hát folytatódik még pár percig eme macska-egér játék, ez a szélmalomharc, egyet előre, kettőt hátra, mígnem a férfi tünedező tudata lassan felfogja, hogy visszatért a térkövek széléhez. Egy darabig áll, úgy bámulja a kövek és az út hegként összeforrott találkozását, mintha egy tündért látna életében először, majd hirtelen felocsúdásában horkant, s köp.*
- Ó, bazmeg'!
*Köszön illedelmesen arra az útra, ahonnan jött, majd úgy célpont felé néz; egy pad igazán kellemes hely meghalni.
Ezt már szerencsésen el is éri. Egy teknős megfontolt sebességével le is ül fájdalomtól felismerhetetlenségig eltorzult arccal, lábait nagyjából ehhez hasonlatosan felveti a pad szabad részére, majd egy nyakatekert pozícióban, félig ülve, félig fekve sóhajtozni kezd.
Kezét lassan leveszi sebéről, hogy ködös tekintetével szemügyre vegye; bár ne tette volna!
A láncing alatt ott, ahol a tőr pengéje behatolt, piros duzzanat látszik. Begyulladt. Nem csoda, hogy úgy veri a láz, mint asszony a részeges férje hátát a porolórúddal.
Bármennyire is csípi a friss levegő annál is frissebb sebét, szabadon hagyja, hiszen segítséget kérni már nincs ereje, így utolsó reménye az, ha valaki észreveszi, hogy igazából nincs minden annyira rendben.*
A hozzászólás írója (Parázs Veyaron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.24 15:06:33
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Mint valami részeges dúvad, úgy őgyeleg be a főtérre lázasan, arca mintha egy szobrász márványainak legfájdalmasabbik munkája lenne, olyan fehéren és meggyötörten tekint körbe. Naná, ha egy ujjnyi penge valakibe belemárttatik, nem fog olyan képet vágni, mint aki negyvenesben éppen blöffölni akarja felülmúlhatatlan fölényét, pláne nem sétál úgy, mint fiatal fegyverhordozó első bordélylátogatásából kifelé. Sziluettje sokkalta inkább tűnik úgy, mint egy gnóm szajha az ork kuncsaft után.
Egy szó mint száz: Veyaron nagyon nincs jó passzban, és ezt a szó legszorosabb értelmében kell érteni. A délutáni nap megsütötte már a fejét, bár ez a legkisebb baja, de a többiről ezerszer szó volt már. Hideg verítéket csillant homlokán a fény, mint ezernyi kínlódó gyöngyöt, ahogy a főtér kövezett padlózatára lép.
Ahogy végigmér a téren, a nem túl nyüzsgő életre való tekintettel első és egyben leglogikusabb gondolata a fogadóba való betérése, és ott némi életmentő segítséget kérni, de ahogy az épület felé közeledik úgy tetszik, mintha minden lépése után a Pegazus kettőt vágtatna hátrébb. Veyaron ezt nyugtázza, úgy gondolja, képzelődik, és ezt egyébként nagyon helyesen gondolja, ellene viszont nem sokat tehet.
Mindezt egy kívülálló úgy érzékelheti, hogy a görnyedt ifjú egyet előre lép, megpihen, hátra dől, és két nagy lépést megtesz hátra, mert a test ösztönösen nem engedi, hogy kiterüljön, mint a nagy Füves Puszta.
Minden bizonnyal élesen elkülöníthető minőségében a szúrt sebes, lázas ember a mocsárrészeg embertől, azonban ebben az esetben pont egy fogadó előtt a mezsgye haloványabb az ominózus ember bőrszínénél is. Így hát folytatódik még pár percig eme macska-egér játék, ez a szélmalomharc, egyet előre, kettőt hátra, mígnem a férfi tünedező tudata lassan felfogja, hogy visszatért a térkövek széléhez. Egy darabig áll, úgy bámulja a kövek és az út hegként összeforrott találkozását, mintha egy tündért látna életében először, majd hirtelen felocsúdásában horkant, s köp.*
- Ó, bazmeg'!
*Köszön illedelmesen arra az útra, ahonnan jött, majd úgy célpont felé néz; egy pad igazán kellemes hely meghalni.
Ezt már szerencsésen el is éri. Egy teknős megfontolt sebességével le is ül fájdalomtól felismerhetetlenségig eltorzult arccal, lábait nagyjából ehhez hasonlatosan felveti a pad szabad részére, majd egy nyakatekert pozícióban, félig ülve, félig fekve sóhajtozni kezd.
Kezét lassan leveszi sebéről, hogy ködös tekintetével szemügyre vegye; bár ne tette volna!
A láncing alatt ott, ahol a tőr pengéje behatolt, piros duzzanat látszik. Begyulladt. Nem csoda, hogy úgy veri a láz, mint asszony a részeges férje hátát a porolórúddal.
Bármennyire is csípi a friss levegő annál is frissebb sebét, szabadon hagyja, hiszen segítséget kérni már nincs ereje, így utolsó reménye az, ha valaki észreveszi, hogy igazából nincs minden annyira rendben.*
A hozzászólás írója (Parázs Veyaron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.24 15:06:33
8374. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:29:30
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:29:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Figyelj ide! *Parancsol a mélységinek, mintha lenne felette hatalma. Pedig talán épp lehetne. De ezt a tizenhét esztendő nem igazán tanította meg a lánynak.*
-Az imént mondtad, hogy úgy nézek ki, mintha az olcsó kurvád lennék. Én tudom, hogy te sem gondolod így, de senkinek sem akarok a koszos ágymelegítője lenni. *Süvölti, mintha maga lenne a vihar. Bár az árva is tudja, hogy ez a mélységi akkor sem sérthetné meg, ha egyenesen aranyat ajánlana az ágyba bújásért.*
-Hallottam amit mondtál. Soha többé ne mondj hasonlót sem! Most pedig menjünk tovább! *Parancsol a mélységi re, aki ha nem fűz hozzá többet, lezártnak tekinthető a téma.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Figyelj ide! *Parancsol a mélységinek, mintha lenne felette hatalma. Pedig talán épp lehetne. De ezt a tizenhét esztendő nem igazán tanította meg a lánynak.*
-Az imént mondtad, hogy úgy nézek ki, mintha az olcsó kurvád lennék. Én tudom, hogy te sem gondolod így, de senkinek sem akarok a koszos ágymelegítője lenni. *Süvölti, mintha maga lenne a vihar. Bár az árva is tudja, hogy ez a mélységi akkor sem sérthetné meg, ha egyenesen aranyat ajánlana az ágyba bújásért.*
-Hallottam amit mondtál. Soha többé ne mondj hasonlót sem! Most pedig menjünk tovább! *Parancsol a mélységi re, aki ha nem fűz hozzá többet, lezártnak tekinthető a téma.*
8373. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:16:34
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:16:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Lovát meglepődve állítja meg, nem várt fejleménytől még elrejteni se tudja vonásait. *
- Tudod jól, hogy nem úgy értettem.
* Szavai továbbra is ugyanolyan érzéketlenül hatnak, mint az előbb elhangzott mondatok. *
- Ezzel szimplán arra utaltam, hogy az emberek előítéletekkel vannak tele, és akármennyire is akarja az ember, már előre véleményezik a személyeket.
* Ha a másik fél leakar szállni segít neki, de ha nem szól tovább semmit a lány, akkor elindítja a lovát újra. *
- Nem állt szándékomban megbántani téged.
* Az arcára értetlenség ül ki, amit a félvér pillanatok alatt értelmezhet. Mivel arcát általában rejtve tartja, így a mimikáját kevésbé tudja rejtve tartani. *
- Mellesleg, nem emlékszem olyan pillanatra, amikor utolsó szajhaként kezeltelek volna valaha.
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Lovát meglepődve állítja meg, nem várt fejleménytől még elrejteni se tudja vonásait. *
- Tudod jól, hogy nem úgy értettem.
* Szavai továbbra is ugyanolyan érzéketlenül hatnak, mint az előbb elhangzott mondatok. *
- Ezzel szimplán arra utaltam, hogy az emberek előítéletekkel vannak tele, és akármennyire is akarja az ember, már előre véleményezik a személyeket.
* Ha a másik fél leakar szállni segít neki, de ha nem szól tovább semmit a lány, akkor elindítja a lovát újra. *
- Nem állt szándékomban megbántani téged.
* Az arcára értetlenség ül ki, amit a félvér pillanatok alatt értelmezhet. Mivel arcát általában rejtve tartja, így a mimikáját kevésbé tudja rejtve tartani. *
- Mellesleg, nem emlékszem olyan pillanatra, amikor utolsó szajhaként kezeltelek volna valaha.
8372. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:56:41
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:56:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Festményre illő vagy ebben a gúnyában. Nagyon tetszik. Ez nem hazugság. Imádom az ízlésesd! *Mondja zavartan az árva. Bár még nem tudni, hogy ezen zavart a Szilajon való utazás, vagy Illidary önnönsége váltotta ki.*
-Már kezdem alultözve érezni magam. Ebben a túlnyűtt nadrágban és mocskos... Tessék!!? *Tart egy apró szünetet az árva majd visszakérdez a számára becsmérlő szavakra.*
-Szóval neked az megfelel, hogy én egy magát morzsákért áruló kurva vagyok, te pedig egy pénzes liliomtipró?! *Kérdezi felháborodottan az árva. Persze belül érti, hogy itt arról szól a dolog, hogy a közös álcájuk biztonságban van. Ám senki, még ez az aranyosan vagány mélységi sem állíthatja be Lilyt valami utolsó szajhának.*
-Állítsd meg a lovat! Mondjuk úgy most! *Feleli, mint akibe villám csapott. A félvér sosem érezte így magát. Még ajánlatot sem kapott hasonlóra. Most mégis úgy érzi magát mintha már el is követte volna. Valamiért ez jobban undorítja, mint egy kutyaszaros cipó. Hogy ő pénzért legyen életében először férfival? Inkább meghal éhen télen egy sikátor mélyén.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Festményre illő vagy ebben a gúnyában. Nagyon tetszik. Ez nem hazugság. Imádom az ízlésesd! *Mondja zavartan az árva. Bár még nem tudni, hogy ezen zavart a Szilajon való utazás, vagy Illidary önnönsége váltotta ki.*
-Már kezdem alultözve érezni magam. Ebben a túlnyűtt nadrágban és mocskos... Tessék!!? *Tart egy apró szünetet az árva majd visszakérdez a számára becsmérlő szavakra.*
-Szóval neked az megfelel, hogy én egy magát morzsákért áruló kurva vagyok, te pedig egy pénzes liliomtipró?! *Kérdezi felháborodottan az árva. Persze belül érti, hogy itt arról szól a dolog, hogy a közös álcájuk biztonságban van. Ám senki, még ez az aranyosan vagány mélységi sem állíthatja be Lilyt valami utolsó szajhának.*
-Állítsd meg a lovat! Mondjuk úgy most! *Feleli, mint akibe villám csapott. A félvér sosem érezte így magát. Még ajánlatot sem kapott hasonlóra. Most mégis úgy érzi magát mintha már el is követte volna. Valamiért ez jobban undorítja, mint egy kutyaszaros cipó. Hogy ő pénzért legyen életében először férfival? Inkább meghal éhen télen egy sikátor mélyén.*
8371. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:52:53
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:52:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
//Gyldwa el//
*Ukrom szavaira csak bólint, nem szándékozik tovább boncolgatni ezt a témát, úgy látszik értik ők egymást még ha nem is teljesen tűnik úgy. *
-Több is igen, nem tudom azóta mennyi lehet, gyakran összeolvadnak tudod? Meg aztán perce kisebb civakodások is akadnak de ez természetes.
*Kicsit mosolyog is, felvidítja ez a téma, bár inkább olyan kettős érzése van. Hiányzik neki az otthon, és egyre jobban marja a szívét ez az érzés. Eddig valahogy sikerült elnyomnia, de ahogy egyre jobban kezd mesélni, úgy keres utat magának a honvágy. Aztán akár órák is eltelhetnek mire a maszkos pasas és a társa megérkeznek a kitudja milyen útjukról. Nem is igen szól semmit, sok ideje akadt gondolkodni. Csak biccent a nőnek s kurtán ő is köszönti. Ezután következik az amit igazán nem várt, Ukrom is eltűnik a páncéljáért. ~De miért nem ment el amíg itt vártunk órák hosszat?~ Nem érti a dolgot, de nem kezd vitatkozni, csak visszahuppan a fenekére.*
-Menjetek csak.
*Feleli Illidarynak, ő pedig az éppen a műhelybe induló orkot szólítja meg.*
-Azt hiszem én egyedül megyek a Kikötőbe, Ukrom. Ha nem lennék ott, akkor más dolgom akadt, vagy bajba kerültem, vagy akármi más. Ne várjatok rám. Vadásszátok csak le azokat az orkokat, és te pedig vigyázz magadra! Mert tartozol egy úttal nekem, emlékszel?
*Mosolyog a legbájosabb tekintetével.*
-Szóval viszlát, a legközelebbi találkozásig.
*Felmarkolja a holmiját és el is indul, nem igazán néz hátra csak megy. Ő már tudja, hogy valószínűleg nem fog elmenni a kikötőbe, de nem akar hátráltatni senkit, az is lehet, hogy ott valóban összetalálkoznak majd, ezt már csak a sámánok tudhatják előre.*
//Gyldwa el//
*Ukrom szavaira csak bólint, nem szándékozik tovább boncolgatni ezt a témát, úgy látszik értik ők egymást még ha nem is teljesen tűnik úgy. *
-Több is igen, nem tudom azóta mennyi lehet, gyakran összeolvadnak tudod? Meg aztán perce kisebb civakodások is akadnak de ez természetes.
*Kicsit mosolyog is, felvidítja ez a téma, bár inkább olyan kettős érzése van. Hiányzik neki az otthon, és egyre jobban marja a szívét ez az érzés. Eddig valahogy sikerült elnyomnia, de ahogy egyre jobban kezd mesélni, úgy keres utat magának a honvágy. Aztán akár órák is eltelhetnek mire a maszkos pasas és a társa megérkeznek a kitudja milyen útjukról. Nem is igen szól semmit, sok ideje akadt gondolkodni. Csak biccent a nőnek s kurtán ő is köszönti. Ezután következik az amit igazán nem várt, Ukrom is eltűnik a páncéljáért. ~De miért nem ment el amíg itt vártunk órák hosszat?~ Nem érti a dolgot, de nem kezd vitatkozni, csak visszahuppan a fenekére.*
-Menjetek csak.
*Feleli Illidarynak, ő pedig az éppen a műhelybe induló orkot szólítja meg.*
-Azt hiszem én egyedül megyek a Kikötőbe, Ukrom. Ha nem lennék ott, akkor más dolgom akadt, vagy bajba kerültem, vagy akármi más. Ne várjatok rám. Vadásszátok csak le azokat az orkokat, és te pedig vigyázz magadra! Mert tartozol egy úttal nekem, emlékszel?
*Mosolyog a legbájosabb tekintetével.*
-Szóval viszlát, a legközelebbi találkozásig.
*Felmarkolja a holmiját és el is indul, nem igazán néz hátra csak megy. Ő már tudja, hogy valószínűleg nem fog elmenni a kikötőbe, de nem akar hátráltatni senkit, az is lehet, hogy ott valóban összetalálkoznak majd, ezt már csak a sámánok tudhatják előre.*
8370. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:01:23
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:01:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Szilaj elégedetten prüszköl az alma láttán, lelkesen tekint a félvér kezére. Óvatosan veszi el a tenyeréből, majd el is kezdi ropogtatni hangosan. A lónak semmi baja nincs a lánnyal, büszkén húzza ki magát, hisz őt harci ménként nevelték, így nem kell a lánynak tartania, hogy ledobná őt. Illidary mikor az ajtón kijön, a látottak alapján egy mosolyt húz az ajkaira. Ugyanazzal a mosollyal szál fel a lóra, hogy utána a félvérnek nyújtott segítőkéz után Szilajt megfelelő irányba irányítsa. *
- Oh! Szóval tetszik?
* Illidary tudja jól, hogy lehengerlő a selyem ruházatában, de alapból szándékában állt meglepnie a lányt. *
- Nem kell emiatt aggodalmaskodni annyira, a parasztok inkább csak mostantól fognak figyelni. Eddig próbáltak nem rám nézni, de ez nem okoz gondot, míg utazunk.
* Lovával a főtéren sem áll meg, tovább irányítja a lovát a megfelelő útra, hogy most már tényleg elinduljanak. Nem áll szándékában tovább húzni az időt, mert még a végén Ukromnak igaza lesz, és már a banditák is meg őszülve pihengetnek egy melegebb sziget csoporton. *
- Ne vedd sértésnek, de az utca kölyköket gyakran felveszik nemesek. Nagy valószínűséggel azt fogják hinni, hogy ágyasnak viszlek haza éppen.
* Illidary valahol telibe találhatta a dolgokat, hisz az emberek tényleg feltekintenek rájuk, de amint a félvérre tévedne a tekintetük, gyorsan eltekintenek másfelé, hisz valahol erkölcstelennek tartják a hasonló viselkedést, de nincs oly ember, aki fellépne ez ellen. *
- Látod?
* Mutat újra a főtéren áthaladók felé. Több alkalommal is illusztrálják Illidary állítását, de utána gyorsan a kapunál megáll. *
- Arra gondoltam, hogy egy éjszakára megszállhatnánk a sellőházban majd, igazából szajhák otthona az egész, de van fürdőház, és talán információt is szerezhetünk.
* Arra már nem tér ki, hogy a későbbiekben is tervei vannak a sellőházzal kapcsolatban, ezt nem most fogja Lily orrára kötni. Lovát irányba állítja, hogy aztán elinduljon az úton, hisz még a piacon is át kell kelniük. *
* Szilaj elégedetten prüszköl az alma láttán, lelkesen tekint a félvér kezére. Óvatosan veszi el a tenyeréből, majd el is kezdi ropogtatni hangosan. A lónak semmi baja nincs a lánnyal, büszkén húzza ki magát, hisz őt harci ménként nevelték, így nem kell a lánynak tartania, hogy ledobná őt. Illidary mikor az ajtón kijön, a látottak alapján egy mosolyt húz az ajkaira. Ugyanazzal a mosollyal szál fel a lóra, hogy utána a félvérnek nyújtott segítőkéz után Szilajt megfelelő irányba irányítsa. *
- Oh! Szóval tetszik?
* Illidary tudja jól, hogy lehengerlő a selyem ruházatában, de alapból szándékában állt meglepnie a lányt. *
- Nem kell emiatt aggodalmaskodni annyira, a parasztok inkább csak mostantól fognak figyelni. Eddig próbáltak nem rám nézni, de ez nem okoz gondot, míg utazunk.
* Lovával a főtéren sem áll meg, tovább irányítja a lovát a megfelelő útra, hogy most már tényleg elinduljanak. Nem áll szándékában tovább húzni az időt, mert még a végén Ukromnak igaza lesz, és már a banditák is meg őszülve pihengetnek egy melegebb sziget csoporton. *
- Ne vedd sértésnek, de az utca kölyköket gyakran felveszik nemesek. Nagy valószínűséggel azt fogják hinni, hogy ágyasnak viszlek haza éppen.
* Illidary valahol telibe találhatta a dolgokat, hisz az emberek tényleg feltekintenek rájuk, de amint a félvérre tévedne a tekintetük, gyorsan eltekintenek másfelé, hisz valahol erkölcstelennek tartják a hasonló viselkedést, de nincs oly ember, aki fellépne ez ellen. *
- Látod?
* Mutat újra a főtéren áthaladók felé. Több alkalommal is illusztrálják Illidary állítását, de utána gyorsan a kapunál megáll. *
- Arra gondoltam, hogy egy éjszakára megszállhatnánk a sellőházban majd, igazából szajhák otthona az egész, de van fürdőház, és talán információt is szerezhetünk.
* Arra már nem tér ki, hogy a későbbiekben is tervei vannak a sellőházzal kapcsolatban, ezt nem most fogja Lily orrára kötni. Lovát irányba állítja, hogy aztán elinduljon az úton, hisz még a piacon is át kell kelniük. *
8369. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-20 12:26:33
Üzenet elküldve: 2022-08-20 12:26:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Ukrom válaszára hátrahőköl, és meg is lepődik, hogy miért nem számított mennydörgés jellegű hangra egy ekkora teremtményből. A kezdeti ijedtség után viszont halovány mosoly húzódik az ajkára.*
-Bizony! És biztonságosabb is. *Helyesel a hallottakra, bár ezt inkább Illidarynak címezi. Majd az ork közli, hogy ő még be fog öltözni és csak ez után indulnak. Lily arca gúnyos grimaszra vált, miközben a maszkos felé fordul.*
-Te pedig kapkodtál és felkényszerítettél arra a rémületre. *Korholja a sötételfet, végül a szökőkúthoz sétál és markai segítségével ő is iszik a vízből. Persze épp megfelelő távolságra Szilajtól. Ezen cselekvés közben hallja meg a visszatérő Ukrom bömbölését. Ha az árva számára eddig ijesztő volt a melák, most egyenesen félelmetes. A lezajló eseményeket némán hallgatja végig. Nem hiányzik a lánynak, hogy egy dühös ork útjában legyen. Az nem tesz jót az egészségnek. Végül csak nem bírja ki és hozzáfűz egy megjegyzést.*
-Hát nem lennék a tolvaj helyében. *Sziszegi a levegőbe, nem is igazán címezve senkinek. De nem Lilyről beszélnénk, ha szó nélkül hagyna egy ilyen dolgot. Ennek fényében kiderül, hogy a maszkos terve szerint csak kettesben fognak utazni. Az okok pedig levadásznak egy tolvajt. ~Szerencsétlen.~*
-Úgy fest, ketten megyünk. *Szögezi le a nyilvánvalót Illidary felé fordulva, aki már a lován ül.*
-Gondolom szeretnéd, hogy ismét felüljek erre a förmedvényre. *Válasz helyett azonban csak egy kinyújtott kezet kap, amit örömmel el is fogad.*
-Szóval, irány a kikötő?
*Ukrom válaszára hátrahőköl, és meg is lepődik, hogy miért nem számított mennydörgés jellegű hangra egy ekkora teremtményből. A kezdeti ijedtség után viszont halovány mosoly húzódik az ajkára.*
-Bizony! És biztonságosabb is. *Helyesel a hallottakra, bár ezt inkább Illidarynak címezi. Majd az ork közli, hogy ő még be fog öltözni és csak ez után indulnak. Lily arca gúnyos grimaszra vált, miközben a maszkos felé fordul.*
-Te pedig kapkodtál és felkényszerítettél arra a rémületre. *Korholja a sötételfet, végül a szökőkúthoz sétál és markai segítségével ő is iszik a vízből. Persze épp megfelelő távolságra Szilajtól. Ezen cselekvés közben hallja meg a visszatérő Ukrom bömbölését. Ha az árva számára eddig ijesztő volt a melák, most egyenesen félelmetes. A lezajló eseményeket némán hallgatja végig. Nem hiányzik a lánynak, hogy egy dühös ork útjában legyen. Az nem tesz jót az egészségnek. Végül csak nem bírja ki és hozzáfűz egy megjegyzést.*
-Hát nem lennék a tolvaj helyében. *Sziszegi a levegőbe, nem is igazán címezve senkinek. De nem Lilyről beszélnénk, ha szó nélkül hagyna egy ilyen dolgot. Ennek fényében kiderül, hogy a maszkos terve szerint csak kettesben fognak utazni. Az okok pedig levadásznak egy tolvajt. ~Szerencsétlen.~*
-Úgy fest, ketten megyünk. *Szögezi le a nyilvánvalót Illidary felé fordulva, aki már a lován ül.*
-Gondolom szeretnéd, hogy ismét felüljek erre a förmedvényre. *Válasz helyett azonban csak egy kinyújtott kezet kap, amit örömmel el is fogad.*
-Szóval, irány a kikötő?
8368. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-20 10:15:18
Üzenet elküldve: 2022-08-20 10:15:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A lány sértődöttsége nem lepi meg, de az ork viselkedése annál inkább. ~ Azt hittem már mindenki készen érkezik. ~ Döbben le Illidary. *
- Természetesen.
* Biccent kalapjának megfogásával, majd lepattan a lóról, és oda vezeti a szökőkút tiszta vizéhez. Tisztában van vele, hogy kristálytiszta varázslat által, így hagyja lovának, hogy hagy fogyasszon belőle kedvére. A lányt a továbbiakban figyelmen kívül hagyja, türelmesen leül és nézi, ahogyan Ukrom lassan távolodik. Míg az ork a távolban a fogadóban öltözik, figyelmesen tekinget az emberek gyűrűjében.
~ Idővel kihal belőle a gyermetegség, csak óvatosan, hogy mit tapasztal. ~ Éltében már tapasztalt üres héjakból szőtt embereket, nem éppen jó személyiséggel. Ha az élet túlságosan is üres, az ember egy kis örömért vagy adrenalinért bármit megtenne. A hangos zajokra figyelmes lesz, de nem foglalkozik vele, az ork ismételt közeledésre feltekint, de szavain újfent meglepődik. ~ Csodás. Ez lesz aztán a szótlan kirándulás. Vagy? ~ Támad egy ötlet fejében, amire széles mosoly terül szét az arcán. Ignis még mindig a vállán rostokol, a vállvértnek hála nem gémberedik el a válla a hollótól, így hagyja is neki, hogy tovább utazzon rajta. *
- Rendben, előre megyünk. Igyekezz.
* Gwyldára néz, majd határozottan elhúzza a szája szélét. *
- Kérlek segíts Ukromnak.
* A kérlek talán túlságosan intenzíven hat a szájából, de már csak ennyi telik tőle. Az agyatlan orkokkal soha nem tudott jól bánni. A mogorva ráncos Ukrom személyisége az, ami igazán megfogja őt. ~ Határozott és megbízható. ~ *
- Menjünk.
* Gyorsan Szilaj mellé lép, hogy aztán felpattanjon a nyeregbe. Int a lánynak, ha megpróbál felszállni, nyújtja a kezét, de ha nem áll szándékában felkérezkedni, akkor lassan elindítja a lovát, hogy kényelmes tempóba haladhasson mellette Lily. *
* A lány sértődöttsége nem lepi meg, de az ork viselkedése annál inkább. ~ Azt hittem már mindenki készen érkezik. ~ Döbben le Illidary. *
- Természetesen.
* Biccent kalapjának megfogásával, majd lepattan a lóról, és oda vezeti a szökőkút tiszta vizéhez. Tisztában van vele, hogy kristálytiszta varázslat által, így hagyja lovának, hogy hagy fogyasszon belőle kedvére. A lányt a továbbiakban figyelmen kívül hagyja, türelmesen leül és nézi, ahogyan Ukrom lassan távolodik. Míg az ork a távolban a fogadóban öltözik, figyelmesen tekinget az emberek gyűrűjében.
~ Idővel kihal belőle a gyermetegség, csak óvatosan, hogy mit tapasztal. ~ Éltében már tapasztalt üres héjakból szőtt embereket, nem éppen jó személyiséggel. Ha az élet túlságosan is üres, az ember egy kis örömért vagy adrenalinért bármit megtenne. A hangos zajokra figyelmes lesz, de nem foglalkozik vele, az ork ismételt közeledésre feltekint, de szavain újfent meglepődik. ~ Csodás. Ez lesz aztán a szótlan kirándulás. Vagy? ~ Támad egy ötlet fejében, amire széles mosoly terül szét az arcán. Ignis még mindig a vállán rostokol, a vállvértnek hála nem gémberedik el a válla a hollótól, így hagyja is neki, hogy tovább utazzon rajta. *
- Rendben, előre megyünk. Igyekezz.
* Gwyldára néz, majd határozottan elhúzza a szája szélét. *
- Kérlek segíts Ukromnak.
* A kérlek talán túlságosan intenzíven hat a szájából, de már csak ennyi telik tőle. Az agyatlan orkokkal soha nem tudott jól bánni. A mogorva ráncos Ukrom személyisége az, ami igazán megfogja őt. ~ Határozott és megbízható. ~ *
- Menjünk.
* Gyorsan Szilaj mellé lép, hogy aztán felpattanjon a nyeregbe. Int a lánynak, ha megpróbál felszállni, nyújtja a kezét, de ha nem áll szándékában felkérezkedni, akkor lassan elindítja a lovát, hogy kényelmes tempóba haladhasson mellette Lily. *
8367. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-19 18:51:45
Üzenet elküldve: 2022-08-19 18:51:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Öntudatja már épp az elszendergés gondolatát latolgatja, mikor a két várva várt másik társa hangjait hallja közeledni; csipás szemei felnyílnak, megszokottan zord tekintete visszatér arcára, és lassan föl kényszerül kapaszkodni a kőpadról, szembefordulni az örökké gyanús Darkh-al és ártalmatlansága miatt gyanús Lilyennel. Biccentéssel köszön, és a két kérdést hallva először valóban a lányhoz fordulva válaszol:*
- Lábon. Formában tart. *E frappáns válasz után maszkos társának felel, zavarónak véve magát a kérdést.* - Zsoldos voltam, nem botanikus. Ha virágokat akarsz szedegetni, valamelyikünk melletted maradhat, de többet nem tehetek.* Hacsak a tőle kapott növényekből mégsem tud összekotyvasztani valamit, akkor számára kérdéses is maga a cselekvés, de ki ő, hogy hogy e kellemes tevékenységet megakadályozza.*
- Akkor megvagyunk. Fölveszem a páncélomat, és mehetünk. Egy perc.* - Ezzel a Pegazus felé is veszi az utat, azonnal otthagyva a többieket. A nagydarab ork bakancsának a kopogásai abban a pillanatban el is halnak, mikor becsukja maga mögött a vendéglő vastag ajtaját. De Ukrom szavaival ellentétben nem terem elő egy perc múlva, sőt, még kettő után sem. Több mint öt percnek kell eltelnie ahhoz, hogy még a hármas által is hallható ordibálás kezdődjék meg, amit egy pár búzordarab dobálása kísér. Több hang is belevegyül a kórusba, ezáltal kivehetetlen hogy ki mit beszél pontosan, de egy robbanásig feszült, mély, rekedt hang kristálytisztán kivehető. Majd, az ígért várakozási idő helyett tíz perccel lendül ismét a fogadó ajtaja, ahol egy rákvörös fejjel lüktető ork ugyanazon ruházattal csörtet ki, olyan sebességgel, hogy még mire becsukódik az említett ajtó, Ukrom már a többiek előtt van, fogait egymásnak dözsölgetve, ruhái megviselve, a szokásosnál gyűrötteb hajjal, és nyakán díszelgő erekkel.*
- Induljatok! *Ez a parancs eredetileg csak kérésnek készült.* - Valaki meglopott a vértemtől! Van kapcsolatom a műhelyben, de de ki tudja hány órát legalább igénybe vesz, míg onnan elengednek. Addig használjátok a lovat vagy nem, nem érdekel. Ha nem érlek be titeket, a Kikötőben maradjatok abban a kocsmában, úgyis ott lesz mindenki. Gyldwa, tarts velük vagy maradj itt, amelyiket akarod. Ha megtalálom azt a pacákot, megnyúzom. ÉLVE. *Lassan zihál, míg bármely más szóra nem is várva elindul vissza, amerre jöttek, a piactér irányába. Szinte vakon tapos át az útjában lévő polgárokon, mintha a réti füven sétálna. Még mielőtt valóban eltűnt volna a házak között, visszafordul, és nyakát kinyújtja a többieknek kiáltja, a előbbi miatt még mindig zabos hangon:*
- NE MENJETEK AZ INGOVÁNYBA! *És többet nem is látni.*
*Öntudatja már épp az elszendergés gondolatát latolgatja, mikor a két várva várt másik társa hangjait hallja közeledni; csipás szemei felnyílnak, megszokottan zord tekintete visszatér arcára, és lassan föl kényszerül kapaszkodni a kőpadról, szembefordulni az örökké gyanús Darkh-al és ártalmatlansága miatt gyanús Lilyennel. Biccentéssel köszön, és a két kérdést hallva először valóban a lányhoz fordulva válaszol:*
- Lábon. Formában tart. *E frappáns válasz után maszkos társának felel, zavarónak véve magát a kérdést.* - Zsoldos voltam, nem botanikus. Ha virágokat akarsz szedegetni, valamelyikünk melletted maradhat, de többet nem tehetek.* Hacsak a tőle kapott növényekből mégsem tud összekotyvasztani valamit, akkor számára kérdéses is maga a cselekvés, de ki ő, hogy hogy e kellemes tevékenységet megakadályozza.*
- Akkor megvagyunk. Fölveszem a páncélomat, és mehetünk. Egy perc.* - Ezzel a Pegazus felé is veszi az utat, azonnal otthagyva a többieket. A nagydarab ork bakancsának a kopogásai abban a pillanatban el is halnak, mikor becsukja maga mögött a vendéglő vastag ajtaját. De Ukrom szavaival ellentétben nem terem elő egy perc múlva, sőt, még kettő után sem. Több mint öt percnek kell eltelnie ahhoz, hogy még a hármas által is hallható ordibálás kezdődjék meg, amit egy pár búzordarab dobálása kísér. Több hang is belevegyül a kórusba, ezáltal kivehetetlen hogy ki mit beszél pontosan, de egy robbanásig feszült, mély, rekedt hang kristálytisztán kivehető. Majd, az ígért várakozási idő helyett tíz perccel lendül ismét a fogadó ajtaja, ahol egy rákvörös fejjel lüktető ork ugyanazon ruházattal csörtet ki, olyan sebességgel, hogy még mire becsukódik az említett ajtó, Ukrom már a többiek előtt van, fogait egymásnak dözsölgetve, ruhái megviselve, a szokásosnál gyűrötteb hajjal, és nyakán díszelgő erekkel.*
- Induljatok! *Ez a parancs eredetileg csak kérésnek készült.* - Valaki meglopott a vértemtől! Van kapcsolatom a műhelyben, de de ki tudja hány órát legalább igénybe vesz, míg onnan elengednek. Addig használjátok a lovat vagy nem, nem érdekel. Ha nem érlek be titeket, a Kikötőben maradjatok abban a kocsmában, úgyis ott lesz mindenki. Gyldwa, tarts velük vagy maradj itt, amelyiket akarod. Ha megtalálom azt a pacákot, megnyúzom. ÉLVE. *Lassan zihál, míg bármely más szóra nem is várva elindul vissza, amerre jöttek, a piactér irányába. Szinte vakon tapos át az útjában lévő polgárokon, mintha a réti füven sétálna. Még mielőtt valóban eltűnt volna a házak között, visszafordul, és nyakát kinyújtja a többieknek kiáltja, a előbbi miatt még mindig zabos hangon:*
- NE MENJETEK AZ INGOVÁNYBA! *És többet nem is látni.*
8366. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-14 20:08:19
Üzenet elküldve: 2022-08-14 20:08:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Őgyelgés a piacon//
*Meghallgatja Averil válaszát és egyetértően bólogat rá. Ő kivette a részét az ivásból a múltban, főleg társaságban, de sosem lett az ital rabja, annál több akaraterő szorult belé. Távol áll tőle, hogy ráerőltesse a dolgot a testőrére, úgyhogy elhatározza, hogy a továbbiakban hanyagolja majd a témát. Úgyis van még rengeteg másik dolog is a világon, amiről beszélhetnek.*
– Értem. Többet nem foglak kínálni vele. *Jobbjával egy intő mozdulatot tesz mellmagasságban, hogy ezzel nyomatékosítsa ígéretét.*
– Mostanában nem. Csak a ház környékét tartom rendben. Amíg csak a gyomok támadnak és szemetet hord oda a szél, addig nyugodalmas elfoglaltság. Akkor kezdődik a baj, amikor rendetlen alakok vetődnek a ház felé, akkor résen kell lenni. *Tárgyilagosan ismerteti a helyzetet, az előbbi probléma miatti aggodalomnak nyoma sincs. Közben Averillel együtt, a nő oldalán sétál tovább az otthona felé. Ő is észreveszi a kis közjátékot a szökőkútnál, de csak a fejét csóválja és mosolyog rajta. Nem is annyira a fickó viselkedése szórakoztatja, hanem Averil reakciója.*
– A Kaszárnyában valóban mindig várják a lelkes újoncokat. Régebben sokat gyakoroltam én is a Barakkban, de más évek óta nem voltak a környékén sem. Anélkül is van elég dolga a rend őreinek, hogy én a közelükben rontsam a levegőt. Magamra meg tudok vigyázni. Segítséggel főleg. *Elismerően Averil felé biccent az utolsó mondat közben.
A főteret hamar elhagyják a Romváros felé vezető úton.*
– Testőrnek álltál be mellém. De mondd csak, gondolkoztál azon is, hogy fejvadászként próbálj szerencsét?
*Meghallgatja Averil válaszát és egyetértően bólogat rá. Ő kivette a részét az ivásból a múltban, főleg társaságban, de sosem lett az ital rabja, annál több akaraterő szorult belé. Távol áll tőle, hogy ráerőltesse a dolgot a testőrére, úgyhogy elhatározza, hogy a továbbiakban hanyagolja majd a témát. Úgyis van még rengeteg másik dolog is a világon, amiről beszélhetnek.*
– Értem. Többet nem foglak kínálni vele. *Jobbjával egy intő mozdulatot tesz mellmagasságban, hogy ezzel nyomatékosítsa ígéretét.*
– Mostanában nem. Csak a ház környékét tartom rendben. Amíg csak a gyomok támadnak és szemetet hord oda a szél, addig nyugodalmas elfoglaltság. Akkor kezdődik a baj, amikor rendetlen alakok vetődnek a ház felé, akkor résen kell lenni. *Tárgyilagosan ismerteti a helyzetet, az előbbi probléma miatti aggodalomnak nyoma sincs. Közben Averillel együtt, a nő oldalán sétál tovább az otthona felé. Ő is észreveszi a kis közjátékot a szökőkútnál, de csak a fejét csóválja és mosolyog rajta. Nem is annyira a fickó viselkedése szórakoztatja, hanem Averil reakciója.*
– A Kaszárnyában valóban mindig várják a lelkes újoncokat. Régebben sokat gyakoroltam én is a Barakkban, de más évek óta nem voltak a környékén sem. Anélkül is van elég dolga a rend őreinek, hogy én a közelükben rontsam a levegőt. Magamra meg tudok vigyázni. Segítséggel főleg. *Elismerően Averil felé biccent az utolsó mondat közben.
A főteret hamar elhagyják a Romváros felé vezető úton.*
– Testőrnek álltál be mellém. De mondd csak, gondolkoztál azon is, hogy fejvadászként próbálj szerencsét?
8365. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-12 19:55:35
Üzenet elküldve: 2022-08-12 19:55:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Az állatok, csak állatok. Némelyik nagyon finom, ha én sütöm, vagy főzöm meg neked. De ennyit tudnak nyújtani. Ne akard elmondani, hogy többre is jók! *Förmed a félvér maszkos útitársára. Neki nem jelentenek többet, mint hangos tárgyak. Bár a legtöbb szerzetben sem lát többet, de ez legyen egy másik történet!*
-Hidd el, ha én mondom! Amennyiben úgy hozná a sors, vagy az istened arra vezetne, Szilajt is megennéd. És nem is gondolkodnál rajta. *Mondja úgy az árva, mintha lett volna valaha is ilyen helyzetben. Be kell vallani, hogy hasonló szituációban már volt része. A hiba abban rejlik, hogy neki nem volt jószága, amit feláldozzon az éhség oltárán.*
-Hogy én egyedül felüljek egy ilyen szörnyűségre?! *Kilált fel a lány, mintha a maszkos arra utasítaná, hogy kanalazza ki egyik tengerszín pislogóját.*
-Szép terv. *Nevet fel az árva.*
-Álmodjunk nagyot, meg minden. De ezt hamar verd ki abból a kő fejedből! *Ezt a kijelentést pedig halálosan komolyan gondolja. Lilyt senki sem veheti rá, hogy a patás démonokkal barátkozzon. Legalábbis a közeljövőben nem. A főtérre vezető út további része ebben a sértődött hangulatban telik. Ha a mélységi meg is próbálná szóra bírni a fél-elfet, ő csupán némasággal felel. Legalább Illidary is megérzi, milyen a szopott fasz másik végén lenni. Meghallja ugyan amiket a töbiekről utasít a maszkos, az viszont, hogy megfogadja-e, már a jövő titka. A főtérre érve nem kér a hollóember segítségéből. Lily egymaga kászálódik le a nyeregből, majd az orkokhoz lép. Mintha a maszkos nem is kérdezett volna semmit, az árva saját kérdést tesz fel, mindkettejüknek. Mivel ő áll közelebb, talán neki felelnek először.*
-Üdv ismét! Ti a lábaitokon jöttök, bárhová is megyünk?
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
-Az állatok, csak állatok. Némelyik nagyon finom, ha én sütöm, vagy főzöm meg neked. De ennyit tudnak nyújtani. Ne akard elmondani, hogy többre is jók! *Förmed a félvér maszkos útitársára. Neki nem jelentenek többet, mint hangos tárgyak. Bár a legtöbb szerzetben sem lát többet, de ez legyen egy másik történet!*
-Hidd el, ha én mondom! Amennyiben úgy hozná a sors, vagy az istened arra vezetne, Szilajt is megennéd. És nem is gondolkodnál rajta. *Mondja úgy az árva, mintha lett volna valaha is ilyen helyzetben. Be kell vallani, hogy hasonló szituációban már volt része. A hiba abban rejlik, hogy neki nem volt jószága, amit feláldozzon az éhség oltárán.*
-Hogy én egyedül felüljek egy ilyen szörnyűségre?! *Kilált fel a lány, mintha a maszkos arra utasítaná, hogy kanalazza ki egyik tengerszín pislogóját.*
-Szép terv. *Nevet fel az árva.*
-Álmodjunk nagyot, meg minden. De ezt hamar verd ki abból a kő fejedből! *Ezt a kijelentést pedig halálosan komolyan gondolja. Lilyt senki sem veheti rá, hogy a patás démonokkal barátkozzon. Legalábbis a közeljövőben nem. A főtérre vezető út további része ebben a sértődött hangulatban telik. Ha a mélységi meg is próbálná szóra bírni a fél-elfet, ő csupán némasággal felel. Legalább Illidary is megérzi, milyen a szopott fasz másik végén lenni. Meghallja ugyan amiket a töbiekről utasít a maszkos, az viszont, hogy megfogadja-e, már a jövő titka. A főtérre érve nem kér a hollóember segítségéből. Lily egymaga kászálódik le a nyeregből, majd az orkokhoz lép. Mintha a maszkos nem is kérdezett volna semmit, az árva saját kérdést tesz fel, mindkettejüknek. Mivel ő áll közelebb, talán neki felelnek először.*
-Üdv ismét! Ti a lábaitokon jöttök, bárhová is megyünk?
8364. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-12 18:57:51
Üzenet elküldve: 2022-08-12 18:57:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Az árvának nem-igen kell bemutatnia magát, Illidary nem mondhatja el magáról, hogy mindent tud a lányról, de már szerencséjére mélyebben megismerhette, mint bárki más. Lovát lassan vezeti a főtér felé, a szökőkút mikor már láthatáron van, lelassít, hogy újra Lily felé fordulhasson. Ignis halkan el is kezdi kapirgálni a kalapját a mélységinek. *
- Az állatok nyomós okból támadnak csak meg, ok nélkül soha nem teszik. Ha veszélyben érzik magukat, vagy ha éheznek, és úgy érzik elbírnak veled. Természetesen van más okuk is, de arra szavamat adom, hogy ok nélkül nem teszik. A lovakkal pedig kezdj megbarátkozni, mert megfogsz tanulni lovagolni, és ahogy hallottam Syndra kegyetlenül perverz tanár.
* A perverz szónál egy mély sóhajt hallat, hisz már hallott róla, hogy a nőket könnyedén végig tapogatja zavartalanul. *
- Ukromban megbízhatsz, de a nőtől tartsd a távolságot. Maradj kedves, és próbálj tisztelettudó lenni velük.
* Utasítja újfent a lányt, mintha már valami reflexe alakult volna ki rá. Szilajt elindítja az ork partnerek felé, majd mikor a közelükbe kerültek megállítja lovát. *
- Készen áll mindenki?
* Hosszú dús kifésült farkáról és fekete páncélzatáról ismerhető meg csataménje. Erős és szilaj járásáról kapta nevét, így nem tántorítja vissza még a harcheve sem. Páncélzatát fekete hollók és szarvasok borítják, néhol egy kígyót láthatunk rajta, de csak ha közelről szemléljük. Szemei lelkesen tekintenek kőrbe az ismeretlenek között. *
- Ukrom, mennyire értesz a növényekhez? Az út mellett sok hasznos növény is teremhet. Nem ártana azért nézelődni.
* Az árvának nem-igen kell bemutatnia magát, Illidary nem mondhatja el magáról, hogy mindent tud a lányról, de már szerencséjére mélyebben megismerhette, mint bárki más. Lovát lassan vezeti a főtér felé, a szökőkút mikor már láthatáron van, lelassít, hogy újra Lily felé fordulhasson. Ignis halkan el is kezdi kapirgálni a kalapját a mélységinek. *
- Az állatok nyomós okból támadnak csak meg, ok nélkül soha nem teszik. Ha veszélyben érzik magukat, vagy ha éheznek, és úgy érzik elbírnak veled. Természetesen van más okuk is, de arra szavamat adom, hogy ok nélkül nem teszik. A lovakkal pedig kezdj megbarátkozni, mert megfogsz tanulni lovagolni, és ahogy hallottam Syndra kegyetlenül perverz tanár.
* A perverz szónál egy mély sóhajt hallat, hisz már hallott róla, hogy a nőket könnyedén végig tapogatja zavartalanul. *
- Ukromban megbízhatsz, de a nőtől tartsd a távolságot. Maradj kedves, és próbálj tisztelettudó lenni velük.
* Utasítja újfent a lányt, mintha már valami reflexe alakult volna ki rá. Szilajt elindítja az ork partnerek felé, majd mikor a közelükbe kerültek megállítja lovát. *
- Készen áll mindenki?
* Hosszú dús kifésült farkáról és fekete páncélzatáról ismerhető meg csataménje. Erős és szilaj járásáról kapta nevét, így nem tántorítja vissza még a harcheve sem. Páncélzatát fekete hollók és szarvasok borítják, néhol egy kígyót láthatunk rajta, de csak ha közelről szemléljük. Szemei lelkesen tekintenek kőrbe az ismeretlenek között. *
- Ukrom, mennyire értesz a növényekhez? Az út mellett sok hasznos növény is teremhet. Nem ártana azért nézelődni.
8363. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-12 11:18:36
Üzenet elküldve: 2022-08-12 11:18:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Vagy a városban töltött hosszú idő, vagy a tényező, hogy végre nem csak egy másik orkkal beszélget, hanem egy fiatalabb, zöldfülű(bb) másikkal, türelmesebbé teszi Ukromot a Gyldwával való csetelés közben, ahogy szócsövét is a szokásosnál nagyobbra nyitja. A tömör, rövid mondatok sűrűbben jönnek ki belőle, ahogy már nem csak tettetett érdeklődéssel hallgatja végig Gyldwa mondanivalóit.* - Gondoltam. *Zsákmányszerzési módjai magyarázására még ő is elmosolyodik.* - De lesz időnk megenni, amit elkaptál? *Most hogy jobban belegondol, nem biztos benne, jó e a gyors tempót erőltetni. Bármilyen sebességgel mennének is, úgysem tudják, hogy jelenleg, vagy a következő napok alatt hol fog tartózkodni az a három ork, úgyhogy akár feleslegesen is hajthatja meg két (vagy három) társát. Lillyssel pedig nem siet foglalkozni, ott nem ő fog nyerni, sőt, úgy érzi térdelnie fog kelleni valaki előtt.* - Nem fogod tele érezni magad velük, de megleszel, az számít. *Azok az élelemcsomagok valóban nem hatalmasak. Kenyér, sajt, kis hús. Talán beállhatna Gyldwa mellé vadászni.
Inkább elengedi füle mellett a lány panaszait Darkhról, még ha nem is teljesen nyafogás, amiket mond. Ha ezt most nem engedik el maguk mellett, akkor a későbbiekben csak több bajt hoznak magukra, mint jót. Legalább fajtársa már beletörődött a helyzetbe, reméli hogy a polgárnegyedben kijelentett békekötés a maszkosnál még továbbra is tart.
Kalapot emel magának, hogy a jó témát találta el, általában igencsak rossz kezdeményező szokott lenni.* ~ A hegy... ~ *Más megnevezést arról a sziklahalmazról ő sem olvasott. Tekintve annak a méretét, furcsállja is, talán nem járt ott elég személy és vissza Artheniorba, hogy külön névvel is illessék.*
- Szóval több törzs is van? *Jól esik neki hallani, hogy ezen helyen nem csak városi patkányokból áll az orkok populációja. A festői környezetnek hangzó leírás is megnöveszti érdeklődését. A meghívásra pedig egyenesen kezét adja Gyldwának, egy tisztes szorításra.* - Örömmel mennék. Annyi időt töltöttem már itt, hogy már nem is tudom, mióta nem láttam erdőt. De ez amúgy is változni fog nemsokára.
*Amíg a többiek meg nem jönnek, a továbbiakban Ukrom szemét becsukva és karjait keresztbe téve derekán pihenget a padon, hátát a kőnek támasztva, már amennyire az felér testéhez. Kelleni fog neki ez a is üdülés, ugyanis a következő órák igencsak embert, avagy orkot és lábat próbálók lesznek.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.12 11:19:49
*Vagy a városban töltött hosszú idő, vagy a tényező, hogy végre nem csak egy másik orkkal beszélget, hanem egy fiatalabb, zöldfülű(bb) másikkal, türelmesebbé teszi Ukromot a Gyldwával való csetelés közben, ahogy szócsövét is a szokásosnál nagyobbra nyitja. A tömör, rövid mondatok sűrűbben jönnek ki belőle, ahogy már nem csak tettetett érdeklődéssel hallgatja végig Gyldwa mondanivalóit.* - Gondoltam. *Zsákmányszerzési módjai magyarázására még ő is elmosolyodik.* - De lesz időnk megenni, amit elkaptál? *Most hogy jobban belegondol, nem biztos benne, jó e a gyors tempót erőltetni. Bármilyen sebességgel mennének is, úgysem tudják, hogy jelenleg, vagy a következő napok alatt hol fog tartózkodni az a három ork, úgyhogy akár feleslegesen is hajthatja meg két (vagy három) társát. Lillyssel pedig nem siet foglalkozni, ott nem ő fog nyerni, sőt, úgy érzi térdelnie fog kelleni valaki előtt.* - Nem fogod tele érezni magad velük, de megleszel, az számít. *Azok az élelemcsomagok valóban nem hatalmasak. Kenyér, sajt, kis hús. Talán beállhatna Gyldwa mellé vadászni.
Inkább elengedi füle mellett a lány panaszait Darkhról, még ha nem is teljesen nyafogás, amiket mond. Ha ezt most nem engedik el maguk mellett, akkor a későbbiekben csak több bajt hoznak magukra, mint jót. Legalább fajtársa már beletörődött a helyzetbe, reméli hogy a polgárnegyedben kijelentett békekötés a maszkosnál még továbbra is tart.
Kalapot emel magának, hogy a jó témát találta el, általában igencsak rossz kezdeményező szokott lenni.* ~ A hegy... ~ *Más megnevezést arról a sziklahalmazról ő sem olvasott. Tekintve annak a méretét, furcsállja is, talán nem járt ott elég személy és vissza Artheniorba, hogy külön névvel is illessék.*
- Szóval több törzs is van? *Jól esik neki hallani, hogy ezen helyen nem csak városi patkányokból áll az orkok populációja. A festői környezetnek hangzó leírás is megnöveszti érdeklődését. A meghívásra pedig egyenesen kezét adja Gyldwának, egy tisztes szorításra.* - Örömmel mennék. Annyi időt töltöttem már itt, hogy már nem is tudom, mióta nem láttam erdőt. De ez amúgy is változni fog nemsokára.
*Amíg a többiek meg nem jönnek, a továbbiakban Ukrom szemét becsukva és karjait keresztbe téve derekán pihenget a padon, hátát a kőnek támasztva, már amennyire az felér testéhez. Kelleni fog neki ez a is üdülés, ugyanis a következő órák igencsak embert, avagy orkot és lábat próbálók lesznek.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.12 11:19:49
8362. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-12 09:36:08
Üzenet elküldve: 2022-08-12 09:36:08
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Hojuw az este folyamán lassan eléri a várost. Ahogy pár lépés válasza el a várostól megáll. Meglepődött azon hogy várost semmiféle fal vagy védelem nem veszi körben. Néhány perc után be lép a város főterére. Főtér az este homályában is gyönyörű a kalandornak. A közepén egy szökőkút található. Hojuw oda lép a szökőkúthoz és megnézi vizét. A víz kristály tiszta volt ezért a kalandor kezei segítségével fogyaszt belőle. Az út hosszú volt számára, de reméli ezzel cselekedetével, hogy fogyaszt a szökőkút vizéből nem sérti meg a várost. A főtéren kicsit arrébb észrevesz egy nagy márványoszlopot, azt is közelebbről szemügyre veszi, mivel nem ismeri a város történelmét így csak azt tudja leszűrni az oszlopról, hogy tükör sima a felülete. Miután végig nézte a főteret elkezdet keresni a szemeivel valami helyet ahol megszállhat. A távolba észrevesz egy hatalmas kő épületet amin egy fenyő tábla lengedezett. Elindult az épület irányába, mivel kinézete egy fogadóra emlékeztette.*
8361. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2022-08-12 00:18:01
Üzenet elküldve: 2022-08-12 00:18:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*A kislányos hiszti az olyan mint a nyári zápor. Néha igencsak erőteljes tud lenni, de amilyen gyorsan jön olyan gyorsan távozik is. Főleg ha van más, ami eltereli róla a figyelmét és nincs ideje arra, hogy hergelje magát tovább és tovább.*
-Ez jól hangzik.
*Mosolyog a nagydarab orkra miközben követi őt a főtérre, jóval sűrűbb és nőiesebb léptekkel.*
-De tudod nem vagyok ám olyan buta, nem is úgy gondoltam hogy nekiállok szarvast kergetni. Csak ha megállnánk éjszakára valahol, kiteszek pár csapdát amikbe reggelre akár akadhat is valami, vagy ilyesmi.
*Magyarázza, mert nem akarja hogy úgy higgye a társa, hogy ő csak úgy mond dolgokat a nagyvilágba anélkül, hogy gondolkozna is.*
-Szóval nem fogunk éhen pusztulni ez a lényeg, igaz?
*Itt már inkább vigyorog halványan, úgy hogy az agyarai is meg-meg villannak. Megfontolja a hallott intelmeket, és valahol igazat ad Ukromnak.*
-Tudom. Én tudom. De csak nem olyan nagy kérés, hogy ne hívják az orkot szukának nem? Aztán meg azt mondani, hogy "csak az igazat mondtam". *Itt gúnyosan utánozza a sötételfet.* De mindegy, továbbléptem a dolgon.
*Aztán pedig ő maga is lehuppan jobb tennivaló híján és egy darabig csak bambán bámul maga elé, amíg meg nem hallja hogy talán mesélhetne az otthonáról. Erre igencsak felcsillan a szeme.*
-Az otthonom? Ó Ukrom ha tudnád. Gyönyörű hely! A hegy másik oldalán van.
*Ezt rögtön leszögezi.*
-Bár lehet hogy talán a közepén? Nem tudom. De magasan van az biztos, egy jól benőtt fás részen. A közelben semmi nincs, legközelebb is csak a szomszédos ork törzsek laknak, bár igaz nincsenek túlságosan sokan de azért akadnak páran. A nem messze az erődtől *Mert ugye az orkok erődben laknak, Gyldwa szerint ez természetes dolog, és becsmérlő lenne falunak hívni.* van egy nagy zuhatag ami egy kövér patakká enyhül nem sokkal lentebb, minden tele vadakkal és rétekkel, és sehol egy árva lélek sem.
*Nagyot sóhajt, mert hiányzik neki az otthona, de ő jött el, így mindig él benne ez a kettősség.*
-Ha ennek vége talán egyszer elviszlek oda, mit szólsz?
*A kislányos hiszti az olyan mint a nyári zápor. Néha igencsak erőteljes tud lenni, de amilyen gyorsan jön olyan gyorsan távozik is. Főleg ha van más, ami eltereli róla a figyelmét és nincs ideje arra, hogy hergelje magát tovább és tovább.*
-Ez jól hangzik.
*Mosolyog a nagydarab orkra miközben követi őt a főtérre, jóval sűrűbb és nőiesebb léptekkel.*
-De tudod nem vagyok ám olyan buta, nem is úgy gondoltam hogy nekiállok szarvast kergetni. Csak ha megállnánk éjszakára valahol, kiteszek pár csapdát amikbe reggelre akár akadhat is valami, vagy ilyesmi.
*Magyarázza, mert nem akarja hogy úgy higgye a társa, hogy ő csak úgy mond dolgokat a nagyvilágba anélkül, hogy gondolkozna is.*
-Szóval nem fogunk éhen pusztulni ez a lényeg, igaz?
*Itt már inkább vigyorog halványan, úgy hogy az agyarai is meg-meg villannak. Megfontolja a hallott intelmeket, és valahol igazat ad Ukromnak.*
-Tudom. Én tudom. De csak nem olyan nagy kérés, hogy ne hívják az orkot szukának nem? Aztán meg azt mondani, hogy "csak az igazat mondtam". *Itt gúnyosan utánozza a sötételfet.* De mindegy, továbbléptem a dolgon.
*Aztán pedig ő maga is lehuppan jobb tennivaló híján és egy darabig csak bambán bámul maga elé, amíg meg nem hallja hogy talán mesélhetne az otthonáról. Erre igencsak felcsillan a szeme.*
-Az otthonom? Ó Ukrom ha tudnád. Gyönyörű hely! A hegy másik oldalán van.
*Ezt rögtön leszögezi.*
-Bár lehet hogy talán a közepén? Nem tudom. De magasan van az biztos, egy jól benőtt fás részen. A közelben semmi nincs, legközelebb is csak a szomszédos ork törzsek laknak, bár igaz nincsenek túlságosan sokan de azért akadnak páran. A nem messze az erődtől *Mert ugye az orkok erődben laknak, Gyldwa szerint ez természetes dolog, és becsmérlő lenne falunak hívni.* van egy nagy zuhatag ami egy kövér patakká enyhül nem sokkal lentebb, minden tele vadakkal és rétekkel, és sehol egy árva lélek sem.
*Nagyot sóhajt, mert hiányzik neki az otthona, de ő jött el, így mindig él benne ez a kettősség.*
-Ha ennek vége talán egyszer elviszlek oda, mit szólsz?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773