Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 432 (8621. - 8640. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
8640. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-04-07 09:40:14
Üzenet elküldve: 2024-04-07 09:40:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 707
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 707
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az út végén hazatalálsz//
*Eddig alig volt tere arra, hogy megismerje a világot. Ha a családja kiengedte volna az esőbe játszani kisgyerekként, ha lehetett volna néha saras és mocskos kislány, ha főzeteket készíthetett volna a kert legizgalmasabb gazaiból és azt felkínálhatta volna ebédre, akkor most nem érezné ilyen szabadnak magát egy kis zivatartól. Következményekre nem gondolva, ázottan, már-már dideregve feltekint az égre és csak élvezi, ahogy az eső tönkreteszi azt a tökéletes mázat, ami ő. Nincs csodásan álló ruha, szépen göndörödő fürtökkel és angyali arc, csak a csapzott Mai, aki ezt jobban élvezi most, mint bármit. *
- Majd egyszer eljátszhatjuk. Valakit meglepünk vele. Te leszel én, én pedig te. *Nevet bele az esőbe és ugyan úgy mennek tovább kézen fogva. Tényleg vicces lenne egymás bőrébe bújni, ha másért nem, egy kis móka kedvéért. Vajon azt a szerepet is úgy öltené magára, mint bármelyiket eddig? Tudna benne otthonosan mozogni?
Nori szerint végre, Mai szerint sajnos eljutottak a főtérig, ami azt jelenti, hogy ideje véget vetni ennek a mai napi csodának. Volt benne minden szörnyűség és jó, hosszú volt az utazás, híreket kapott arról, amiről cseppet sem akart, de mégis úgy tudja zárni, ahogy csak vágyta mindig: önfeledten. Amikor felhívja a barátnője a figyelmét az esetleges víz okozta károkra, akkor megtorpan. Nevetése talán még a fogadó hangos zaján is áthatol, pedig még csak az ajtóhoz közel állnak. Végigtekint magán, arra nem gondolt, hogy a fehér blúz és az eső kombinációja nem épp úri öltözéket biztosít neki, hanem sokkal inkább egy ledér kis fruska fizimiskáját kölcsönzi. Bár a megjelenés igazán fontos tud lenni a számára, ő csak kitárja a karját, körbefordul Nori előtt, hogy jól nézze meg.*
- Ezt? Hadd nézzék mit nem kapnak meg. *Nevet tovább, maga sem tudja hogyan érezheti ilyen jól magát. Aztán beletörődően sóhajt és néz a másikra. Talán tényleg ideje melegbe burkolózni és aludni végre egy igazán jót, rémálmok nélkül.*
- Micsoda hangulatgyilkos. Menjünk kisasszony, nehogy a végén a piros orromat kelljen nézned holnap.
*Lép be végül az ajtón.*
*Eddig alig volt tere arra, hogy megismerje a világot. Ha a családja kiengedte volna az esőbe játszani kisgyerekként, ha lehetett volna néha saras és mocskos kislány, ha főzeteket készíthetett volna a kert legizgalmasabb gazaiból és azt felkínálhatta volna ebédre, akkor most nem érezné ilyen szabadnak magát egy kis zivatartól. Következményekre nem gondolva, ázottan, már-már dideregve feltekint az égre és csak élvezi, ahogy az eső tönkreteszi azt a tökéletes mázat, ami ő. Nincs csodásan álló ruha, szépen göndörödő fürtökkel és angyali arc, csak a csapzott Mai, aki ezt jobban élvezi most, mint bármit. *
- Majd egyszer eljátszhatjuk. Valakit meglepünk vele. Te leszel én, én pedig te. *Nevet bele az esőbe és ugyan úgy mennek tovább kézen fogva. Tényleg vicces lenne egymás bőrébe bújni, ha másért nem, egy kis móka kedvéért. Vajon azt a szerepet is úgy öltené magára, mint bármelyiket eddig? Tudna benne otthonosan mozogni?
Nori szerint végre, Mai szerint sajnos eljutottak a főtérig, ami azt jelenti, hogy ideje véget vetni ennek a mai napi csodának. Volt benne minden szörnyűség és jó, hosszú volt az utazás, híreket kapott arról, amiről cseppet sem akart, de mégis úgy tudja zárni, ahogy csak vágyta mindig: önfeledten. Amikor felhívja a barátnője a figyelmét az esetleges víz okozta károkra, akkor megtorpan. Nevetése talán még a fogadó hangos zaján is áthatol, pedig még csak az ajtóhoz közel állnak. Végigtekint magán, arra nem gondolt, hogy a fehér blúz és az eső kombinációja nem épp úri öltözéket biztosít neki, hanem sokkal inkább egy ledér kis fruska fizimiskáját kölcsönzi. Bár a megjelenés igazán fontos tud lenni a számára, ő csak kitárja a karját, körbefordul Nori előtt, hogy jól nézze meg.*
- Ezt? Hadd nézzék mit nem kapnak meg. *Nevet tovább, maga sem tudja hogyan érezheti ilyen jól magát. Aztán beletörődően sóhajt és néz a másikra. Talán tényleg ideje melegbe burkolózni és aludni végre egy igazán jót, rémálmok nélkül.*
- Micsoda hangulatgyilkos. Menjünk kisasszony, nehogy a végén a piros orromat kelljen nézned holnap.
*Lép be végül az ajtón.*
8639. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-04-06 19:55:37
Üzenet elküldve: 2024-04-06 19:55:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 760
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 760
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Az út végén hazatalálsz//
*Ő már nem is foglalkozik azzal, hogy Mai mennyire gyanakszik rá. Csak éli a boldog kis életét és különösen próbál vigyázni az ő szeme fényére, Mai-ra, aki most valamilyen oknál fogva felettébb élvezi, hogy elázhat. Nori furcsállja ezt az egészet, de hát nem is tud ellene mit tenni, csak nem kéretőzhetnek be az egyik házba, amíg eláll az eső. Bár, már nem is kell, mert idő közben sikerült elkóvályogniuk a főtérig úgy, hogy észre sem vették, de mégsem úgy tűnik, hogy Mai nagyon be akarna menni a Pegazusba.*
- Pedig azt hittem, hogy minden vágyad egy napig Nori-nak lenni. Majd nézd meg magad egy tükörben, pontosan úgy jártál, mint, ahogy én szoktam! Csupa fekete festék az egész arcod.
*Neveti ki Mai-t, pedig valószínűleg ő sem néz ki sokkalta jobban. Furcsa amúgy, hogy még önfeledt módon viccelődni is van kedve úgy, mintha teljesen normális lány lenne, és épp az lenne a legnagyobb problémája, hogy a nővérével kint ragadt a viharban, és bőrig áznak.
A fehér ruha ötletére azért pár pillanat múlva még ő is félrehúzza a száját, az már mégsem tűnik olyan jó ötletnek, mint amilyennek elsőre hangzott.*
- Na jó, lehet, hogy igazad van. Legfeljebb egy olyan fehér felső, mint a tiéd, de rövidujjú, és úgy, hogy rajta van egy gyönyörű, fekete fűző, meg hozzá szintén fekete szoknya vagy nadrág. Úgy jó lenne.
*Elgondolkozik, bólogat is párat, de nem tud sokáig ezen tűnődni, mert most már kezdi nagyon zavarni, hogy Mai is csuromvizes és ő is teljesen átázott. Azért ez szerinte egyáltalán nem játék, ő pedig most felelősséggel tartozik mindkettejükért.*
- Marha szép lesz az is, mikor holnap nem látunk majd a takonytól. Meg az is, ahogy rád fognak nézni a törpök a fogadóban, mikor belépünk. Ha már fehér, az sokkal jobban átlátszik ám, ha vizes *ölt nyelvet gonoszan.* Na gyere szépen! *Karon ragadja a kis barátnőjét, és hacsak nem makacsolja meg magát annyira, hogy esetleg abba a padba kapaszkodjon, amin ülve nem is olyan régen megismerték egymást, akkor elkezdi húzni őt a fogadó irányába, hogy most már biztonságban legyenek az eső elől, ami nem úgy tűnik, hogy egyhamar el akar majd állni.*
*Ő már nem is foglalkozik azzal, hogy Mai mennyire gyanakszik rá. Csak éli a boldog kis életét és különösen próbál vigyázni az ő szeme fényére, Mai-ra, aki most valamilyen oknál fogva felettébb élvezi, hogy elázhat. Nori furcsállja ezt az egészet, de hát nem is tud ellene mit tenni, csak nem kéretőzhetnek be az egyik házba, amíg eláll az eső. Bár, már nem is kell, mert idő közben sikerült elkóvályogniuk a főtérig úgy, hogy észre sem vették, de mégsem úgy tűnik, hogy Mai nagyon be akarna menni a Pegazusba.*
- Pedig azt hittem, hogy minden vágyad egy napig Nori-nak lenni. Majd nézd meg magad egy tükörben, pontosan úgy jártál, mint, ahogy én szoktam! Csupa fekete festék az egész arcod.
*Neveti ki Mai-t, pedig valószínűleg ő sem néz ki sokkalta jobban. Furcsa amúgy, hogy még önfeledt módon viccelődni is van kedve úgy, mintha teljesen normális lány lenne, és épp az lenne a legnagyobb problémája, hogy a nővérével kint ragadt a viharban, és bőrig áznak.
A fehér ruha ötletére azért pár pillanat múlva még ő is félrehúzza a száját, az már mégsem tűnik olyan jó ötletnek, mint amilyennek elsőre hangzott.*
- Na jó, lehet, hogy igazad van. Legfeljebb egy olyan fehér felső, mint a tiéd, de rövidujjú, és úgy, hogy rajta van egy gyönyörű, fekete fűző, meg hozzá szintén fekete szoknya vagy nadrág. Úgy jó lenne.
*Elgondolkozik, bólogat is párat, de nem tud sokáig ezen tűnődni, mert most már kezdi nagyon zavarni, hogy Mai is csuromvizes és ő is teljesen átázott. Azért ez szerinte egyáltalán nem játék, ő pedig most felelősséggel tartozik mindkettejükért.*
- Marha szép lesz az is, mikor holnap nem látunk majd a takonytól. Meg az is, ahogy rád fognak nézni a törpök a fogadóban, mikor belépünk. Ha már fehér, az sokkal jobban átlátszik ám, ha vizes *ölt nyelvet gonoszan.* Na gyere szépen! *Karon ragadja a kis barátnőjét, és hacsak nem makacsolja meg magát annyira, hogy esetleg abba a padba kapaszkodjon, amin ülve nem is olyan régen megismerték egymást, akkor elkezdi húzni őt a fogadó irányába, hogy most már biztonságban legyenek az eső elől, ami nem úgy tűnik, hogy egyhamar el akar majd állni.*
8638. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-18 06:55:52
Üzenet elküldve: 2024-03-18 06:55:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Breath//
Késő délután volt mikor a városba ért, mint minden város, Arthenior is pezseg az élettől. A város hatalmas, mióta elhagyta szülőföldjét számtalan városban járt már, de mind közül ez nyűgözi le igazán. A főtéren egy szökőkút van amiből kristálytiszta víz tör fel. Körülötte komor kő padok, sokan ülnek s csodálják a szökőkutat. Van egy furcsa, megmagyarázhatatlan kisugárzása a városnak, ami kicsit ijesztő de ugyanakkor rejtélyes, izgalmas is a számára. Új lehetőségek, tapasztalatok, esetleges ismerkedés más kalandozó szellemű emberekkel. Apja szavai még fülében csengenek, miszerint a világ otthonától távol, nem békés hely. Tisztelettel hallgatta végig bölcs szavait, tudta, hogy népe elzárkózva él más városoktól. Ennek ellenére kiharcolta apja engedélyét, hogy világot lásson. A bezártság érzése már elviselhetetlen volt számára, egész életét egyetlen helyen leélni. Nem, ő fiatal, még nagyon sok mindent kell hogy megismerjen, lásson. Íjász tudása még nem tökéletes, népe tagjai mind kiválóak benne, de ő ennél többet szeretne. Ezért is indult el, más városokat felkeresni, hogy találjon egy megfelelő íjászt, akinél tovább fejlesztheti tudását. Az előző városokban nem volt lehetősége erre, talán itt. A főtér nagyságát tekintve, egészen parányinak érzi magát. Az itt élők forgatagában teljesen elveszik, próbál keresni valami támpontot pontosan merre is van, amikor hallja, hogy hárman előtte a Pegazus fogadó felé indulnak.*
** Határozott léptekkel, kicsit lemaradva utánuk indul.**
Nem szeretne kellemetlenséget, nyilván nem furcsa ha ő is a fogadó irányába halad, de ki tudja miként tekintenek.*
Késő délután volt mikor a városba ért, mint minden város, Arthenior is pezseg az élettől. A város hatalmas, mióta elhagyta szülőföldjét számtalan városban járt már, de mind közül ez nyűgözi le igazán. A főtéren egy szökőkút van amiből kristálytiszta víz tör fel. Körülötte komor kő padok, sokan ülnek s csodálják a szökőkutat. Van egy furcsa, megmagyarázhatatlan kisugárzása a városnak, ami kicsit ijesztő de ugyanakkor rejtélyes, izgalmas is a számára. Új lehetőségek, tapasztalatok, esetleges ismerkedés más kalandozó szellemű emberekkel. Apja szavai még fülében csengenek, miszerint a világ otthonától távol, nem békés hely. Tisztelettel hallgatta végig bölcs szavait, tudta, hogy népe elzárkózva él más városoktól. Ennek ellenére kiharcolta apja engedélyét, hogy világot lásson. A bezártság érzése már elviselhetetlen volt számára, egész életét egyetlen helyen leélni. Nem, ő fiatal, még nagyon sok mindent kell hogy megismerjen, lásson. Íjász tudása még nem tökéletes, népe tagjai mind kiválóak benne, de ő ennél többet szeretne. Ezért is indult el, más városokat felkeresni, hogy találjon egy megfelelő íjászt, akinél tovább fejlesztheti tudását. Az előző városokban nem volt lehetősége erre, talán itt. A főtér nagyságát tekintve, egészen parányinak érzi magát. Az itt élők forgatagában teljesen elveszik, próbál keresni valami támpontot pontosan merre is van, amikor hallja, hogy hárman előtte a Pegazus fogadó felé indulnak.*
** Határozott léptekkel, kicsit lemaradva utánuk indul.**
Nem szeretne kellemetlenséget, nyilván nem furcsa ha ő is a fogadó irányába halad, de ki tudja miként tekintenek.*
8637. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 23:34:03
Üzenet elküldve: 2024-03-15 23:34:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nárcisz a macskaköveken//
*Gondolataiba mélyedve les ki az aprócska kis ablakrésen, amit nem takar a nehézkes, vörös bársonyfüggöny. A vaksötétben persze szinte semmit nem lát, csak elsuhanó árnyakat, de valahogy nem jön álom a szemére. Ábrándokon, reményeken, nagy változásokon jár az esze megállíthatatlanul. Mintha csak egy börtön kapuján engedték volna szabadon, ahol eddigi majdnem húsz évét végigraboskodta. Az elvárások, kívánalmak, tiltások és muszájok sűrű erdejéből mintha egy tisztás körvonalazódna előtte, ahol végre nem csak egyetlen út vezet előre, ami "helyes". Mintha kinyílna előtte a világ.
Persze azóta ilyesmiken töri a fejét, mióta megtudta, hogy apja Artheniorba küldi őt, hogy világot lásson, és nem mellékesen építse a helyi kapcsolatokat. Nem is ő lenne, ha az üzleti rész nem képviselne legalább akkora hangsúlyt ebben a történetben, mint tulajdon lányának sorsa. Talán nem is mondott el neki mindent a látogatás valódi céljáról... de jelenleg ez érdekli legkevésbé Vildrisse-t.
Most, hogy órák választják el attól az új élettől, amit hosszú- hosszú évek óta dédelgetett gondolataiban, aminek reménye a legkilátástalanabb pillanatokon is keresztülsegítette, egészen különös érzések kerítik hatalmukba. Félelemmel vegyes izgalom, örömbe vegyülő apró kételyek... és persze milliónyi kérdés.
Igyekszik felidézni minden egyes apró emlékfoszlányt, amit Arthenior városáról őriz, de nem sok maradt meg. Kislány volt még, amikor családjával ide látogattak, az anyja is élt még, erre tisztán emlékszik. Az Ebilox kúriára, ahol néhány hat erejéig megszálltak, illetve annak lakóira annál kevésbé. Egy nagy fekete kutya rémlik csak neki, akivel rövid idő alatt szoros barátságot kötött, révén két bátyja szokás szerint kizárta őt mindennemű közös játékból. De az is lehet, hogy az a kutya valahol egészen máshol feledtette vele, milyen unalmasak is tudnak lenni az ilyen látogatások egy gyerek számára.
A külvilágtól, a fogat monoton döcögésétől egyre távolabb kerülve gondolataiban, végül mégiscsak elnyomja az álom, de az utazás ott is folytatódik. A fogat lassítani kezd, végül meg is áll, hogy egy másik utas is csatlakozzon Vildrisse mellé. Anyja az, abban a sötétkék ruhában, amit száz és száz drágakő díszített, és amit ő mindig is elviselhetetlenül hivalkodónak, emiatt pedig kifejezetten csúnyának talált. A kedvence volt.
Sietve, fél szemmel kis kéztükrét lesve magyaráz neki valamit arról, hogy az intrikáknak ne elszenvedője, hanem kitalálója legyen, és akkor nem lesz gondja az életben. Nem is néz rá, mintha inkább a tükröt okítaná az élet nagy dolgairól. Vildrisse viszont le sem veszi róla a szemét, így az sem kerüli el a figyelmét, ahogy a kék ruha alatt alig észrevehetően megvonaglik a szoros fűzőbe kötött test. Aztán a szájából előbukkan az első fekete bogár, amit pillanatok alatt még ezernyi társa követ; lárvák és férgek lepik el az immár rothadó húst, és a kezet, ami mindezek ellenére is felé nyúl.
Hogy a kocsi döccenése vagy a rémálomba forduló események ébresztik, nem tudja eldönteni, de hálát ad Eeyrnek, ahogy anyja hűlt helyére mered a bársonyülésen. Néhány pillanatnak el is kell telnie, hogy magához térjen, és realizálja, hogy odakint már világos van. Kicsit jobban félretolja a függönyt, körbeles, de nincs sok ideje nézelődni. A fogat ezúttal valóban lassít, hiszen megérkeztek a város főterére, ahol a levél szerint valaki várni fogja majd őt.
A kocsi kellemes félhomálya után a tűző tavaszi napsütés szinte telesen elvakítja, ahogy kiszáll, de a nap ereje, a bőrén végigsimító meleg sugarak mégis mosolyt csalnak arcára, feledtetve a kellemetlen útitárs emlékét. Csupán a kissé zilált szőke fonat árulkodik arról, hogy nem volt zökkenőmentes az utazása. Ha nem nyüzsögnének mindenféle népek a téren, talán még nyújtózna is egy jólesőt, de ehelyett csak - lassan megszokva az erős fényt - körbenéz. Mivel nem tudja kit keres, pillantása el-elidőzik a járókelőkön, míg végül megakad a szökőkút mellett várakozó alakon.*
*Gondolataiba mélyedve les ki az aprócska kis ablakrésen, amit nem takar a nehézkes, vörös bársonyfüggöny. A vaksötétben persze szinte semmit nem lát, csak elsuhanó árnyakat, de valahogy nem jön álom a szemére. Ábrándokon, reményeken, nagy változásokon jár az esze megállíthatatlanul. Mintha csak egy börtön kapuján engedték volna szabadon, ahol eddigi majdnem húsz évét végigraboskodta. Az elvárások, kívánalmak, tiltások és muszájok sűrű erdejéből mintha egy tisztás körvonalazódna előtte, ahol végre nem csak egyetlen út vezet előre, ami "helyes". Mintha kinyílna előtte a világ.
Persze azóta ilyesmiken töri a fejét, mióta megtudta, hogy apja Artheniorba küldi őt, hogy világot lásson, és nem mellékesen építse a helyi kapcsolatokat. Nem is ő lenne, ha az üzleti rész nem képviselne legalább akkora hangsúlyt ebben a történetben, mint tulajdon lányának sorsa. Talán nem is mondott el neki mindent a látogatás valódi céljáról... de jelenleg ez érdekli legkevésbé Vildrisse-t.
Most, hogy órák választják el attól az új élettől, amit hosszú- hosszú évek óta dédelgetett gondolataiban, aminek reménye a legkilátástalanabb pillanatokon is keresztülsegítette, egészen különös érzések kerítik hatalmukba. Félelemmel vegyes izgalom, örömbe vegyülő apró kételyek... és persze milliónyi kérdés.
Igyekszik felidézni minden egyes apró emlékfoszlányt, amit Arthenior városáról őriz, de nem sok maradt meg. Kislány volt még, amikor családjával ide látogattak, az anyja is élt még, erre tisztán emlékszik. Az Ebilox kúriára, ahol néhány hat erejéig megszálltak, illetve annak lakóira annál kevésbé. Egy nagy fekete kutya rémlik csak neki, akivel rövid idő alatt szoros barátságot kötött, révén két bátyja szokás szerint kizárta őt mindennemű közös játékból. De az is lehet, hogy az a kutya valahol egészen máshol feledtette vele, milyen unalmasak is tudnak lenni az ilyen látogatások egy gyerek számára.
A külvilágtól, a fogat monoton döcögésétől egyre távolabb kerülve gondolataiban, végül mégiscsak elnyomja az álom, de az utazás ott is folytatódik. A fogat lassítani kezd, végül meg is áll, hogy egy másik utas is csatlakozzon Vildrisse mellé. Anyja az, abban a sötétkék ruhában, amit száz és száz drágakő díszített, és amit ő mindig is elviselhetetlenül hivalkodónak, emiatt pedig kifejezetten csúnyának talált. A kedvence volt.
Sietve, fél szemmel kis kéztükrét lesve magyaráz neki valamit arról, hogy az intrikáknak ne elszenvedője, hanem kitalálója legyen, és akkor nem lesz gondja az életben. Nem is néz rá, mintha inkább a tükröt okítaná az élet nagy dolgairól. Vildrisse viszont le sem veszi róla a szemét, így az sem kerüli el a figyelmét, ahogy a kék ruha alatt alig észrevehetően megvonaglik a szoros fűzőbe kötött test. Aztán a szájából előbukkan az első fekete bogár, amit pillanatok alatt még ezernyi társa követ; lárvák és férgek lepik el az immár rothadó húst, és a kezet, ami mindezek ellenére is felé nyúl.
Hogy a kocsi döccenése vagy a rémálomba forduló események ébresztik, nem tudja eldönteni, de hálát ad Eeyrnek, ahogy anyja hűlt helyére mered a bársonyülésen. Néhány pillanatnak el is kell telnie, hogy magához térjen, és realizálja, hogy odakint már világos van. Kicsit jobban félretolja a függönyt, körbeles, de nincs sok ideje nézelődni. A fogat ezúttal valóban lassít, hiszen megérkeztek a város főterére, ahol a levél szerint valaki várni fogja majd őt.
A kocsi kellemes félhomálya után a tűző tavaszi napsütés szinte telesen elvakítja, ahogy kiszáll, de a nap ereje, a bőrén végigsimító meleg sugarak mégis mosolyt csalnak arcára, feledtetve a kellemetlen útitárs emlékét. Csupán a kissé zilált szőke fonat árulkodik arról, hogy nem volt zökkenőmentes az utazása. Ha nem nyüzsögnének mindenféle népek a téren, talán még nyújtózna is egy jólesőt, de ehelyett csak - lassan megszokva az erős fényt - körbenéz. Mivel nem tudja kit keres, pillantása el-elidőzik a járókelőkön, míg végül megakad a szökőkút mellett várakozó alakon.*
8636. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 22:39:32
Üzenet elküldve: 2024-03-15 22:39:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Igazán szerencsésnek mondható Nelira is, ha tényleg sikerült kifognia egy nem bunkó orkot, mert ugyan az egészen biztos, hogy sok nem létezhet belőlük. Mindenesetre aranyos, hogy a lány elmondása alapján hozzá szaladt védelemért. Még ez a történet is hasonló, mint a sajátja.*
- Ha tudnád, mennyire hasonlítunk… *A fejét csóválja, de csak azért, mert nem hiszi el, hogy ez ma tényleg megtörténik vele… velük.*
- Köszönöm a felajánlást, de már nem biztos, hogy kell. Wruzto Molzichygk, így hívták. *Reméli, hogy jól mondta ki az ork nevét.* Nekem is védelemre és munkára volt szükségem. A rabszolgája akartam lenni csak azért, hogy eltartson. Hülye ötlet volt.
*Még szerencse, hogy jól végződött a történet, és most nem egy ketrecben raboskodik valahol, ahonnan csak akkor engedi ki az a szürke rusnyaság, ha fel kell nyalni a padlót, miután kibelezett valakit. Megpróbálja elhessegetni ezeket a gondolatokat a fejéből, hisz vége és nem lett belőle semmi rossz. A világ legnagyobb hibája lenne visszaállítani Wruzto-hoz a varázsitallal.*
- Inkább mondanám perverznek, mint romantikusnak. Majdnem jól képzeled el azt a rajzot. *Mondja kuncogva, mikor a papra terelődik a szó, ahogy azt is megfogadja, hogy nem lesz olyan könnyűvérű, mint eddig.
Aztán felpillant újra a fogadó ajtajára, és csak Nelira nyafogása miatt dönt úgy végül, hogy akkor ideje tényleg bemenni.*
- Na jó, gyere! *Azzal megragadja a lány kezét, és el is kezdi húzni őt a bejárat felé.* Miért is akarsz annyira bejönni velem? Azt mondtad, hogy elkísérsz. Már itt vagyunk. Későre jár, téged nem vár otthon a szerelmed? *Kérdezi, de nem azért, mert le akarná koptatni Nelirá-t, csupán furcsa neki, hogy mennyire odavan a mélységi párjáért, de úgy tűnik, mintha Nelira mégis inkább vele, egy ismeretlennel töltené az idejét most szívesebben, mint azzal a férfivel. ~Lehet, csak túlgondolom, de furcsa…~ Nem mondja ki a gondolatait, mert most, hogy valószínűleg már közel a búcsú ideje, nem akarja elrontani az eddig felépített kapcsolatukat.*
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Igazán szerencsésnek mondható Nelira is, ha tényleg sikerült kifognia egy nem bunkó orkot, mert ugyan az egészen biztos, hogy sok nem létezhet belőlük. Mindenesetre aranyos, hogy a lány elmondása alapján hozzá szaladt védelemért. Még ez a történet is hasonló, mint a sajátja.*
- Ha tudnád, mennyire hasonlítunk… *A fejét csóválja, de csak azért, mert nem hiszi el, hogy ez ma tényleg megtörténik vele… velük.*
- Köszönöm a felajánlást, de már nem biztos, hogy kell. Wruzto Molzichygk, így hívták. *Reméli, hogy jól mondta ki az ork nevét.* Nekem is védelemre és munkára volt szükségem. A rabszolgája akartam lenni csak azért, hogy eltartson. Hülye ötlet volt.
*Még szerencse, hogy jól végződött a történet, és most nem egy ketrecben raboskodik valahol, ahonnan csak akkor engedi ki az a szürke rusnyaság, ha fel kell nyalni a padlót, miután kibelezett valakit. Megpróbálja elhessegetni ezeket a gondolatokat a fejéből, hisz vége és nem lett belőle semmi rossz. A világ legnagyobb hibája lenne visszaállítani Wruzto-hoz a varázsitallal.*
- Inkább mondanám perverznek, mint romantikusnak. Majdnem jól képzeled el azt a rajzot. *Mondja kuncogva, mikor a papra terelődik a szó, ahogy azt is megfogadja, hogy nem lesz olyan könnyűvérű, mint eddig.
Aztán felpillant újra a fogadó ajtajára, és csak Nelira nyafogása miatt dönt úgy végül, hogy akkor ideje tényleg bemenni.*
- Na jó, gyere! *Azzal megragadja a lány kezét, és el is kezdi húzni őt a bejárat felé.* Miért is akarsz annyira bejönni velem? Azt mondtad, hogy elkísérsz. Már itt vagyunk. Későre jár, téged nem vár otthon a szerelmed? *Kérdezi, de nem azért, mert le akarná koptatni Nelirá-t, csupán furcsa neki, hogy mennyire odavan a mélységi párjáért, de úgy tűnik, mintha Nelira mégis inkább vele, egy ismeretlennel töltené az idejét most szívesebben, mint azzal a férfivel. ~Lehet, csak túlgondolom, de furcsa…~ Nem mondja ki a gondolatait, mert most, hogy valószínűleg már közel a búcsú ideje, nem akarja elrontani az eddig felépített kapcsolatukat.*
8635. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:59:26
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:59:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ma már egyszer gondolkozott azon, hogy mi lenne, ha ebben a ruhában mást játszott volna el, de az ő kis lelke annyira törékeny, hogy amint végigfutott rajta a gondolat, saját magára lett féltékeny. Pedig a férfi agyat számtalan módon lehet lekötni, talán elég izgalmas lenne ez is. Nem, nem. Ilyenre ma már többet nem gondol.*
- Még csak nem is volt bunkó. A negyedben szólítottam le, mert kellett a védelem és ő akkora hatalmas volt, tudod... mint egy ork. Mert hát, ork. Ő kellett nekem, aztán a végére vele is összebarátkoztam. Ugyan mi lehet vele? Biztos nem ő fújta az arcodba a füstöt, de... *Nagy színpadias sóhaj után szólal csak meg újra, mert maga sem tudja mi a fenéért akar segíteni ennek az új lánynak. Talá, hogy beilleszkedhessen.* - Lila "löttyöket" tudok neked szerezni, de már nem ma. De ha elég nyitott szemmel jársz arra, ahol fellöktél, nem mint egy dúvad suhansz át rajta, még az is lehet rálelsz. *Nem, nem fogja kiadni a saját kis beszerzési helyeit, de ennyit segíteni azért lehet. Nem olyan nehéz ez, ha résen van az ember lánya. Ma már olyan jótékonykodónak érzi magát, hogy pár napra biztosan ki fog tartani a tudat, hogy nem egy szörnyeteg. Nagy segítség lesz ez számára.*
- Lerajzolt, milyen kis romantikus pap ez. Remélem a lábad a nyakadban van a képen, akkor olyankor is tud majd "szeretni", ha ott sem vagy. *Nevet ismét, de most nem tart olyan sokáig, mint az előbb. Nagyon szeret szókimondó lenni, ma kifejezetten élvezi. *
- Majd elveszed te tőle, amit akarsz. Így-így. *Szinte anyai büszkeség tölti el, amit még sosem látott, mert az övé ugyan nem volt rá soha büszke, de kiélvezi ezt az új keletű érzelmet is. Tényleg ez lehetett az a megtartó erő, hogy ezek ketten egyben maradtak, mert valami furcsa gondoskodási vágya támadt.*
- Jó, akkor fagyjunk meg itt. Végül is a köhögő, kipirosodott orrú nőket is kedveli valaki.
*Vágyakozva néz a Pegazus felé, nem a kedvenc helye, de a melege az nagyon hívogatja. Vagy az a jó kis fürdő, ahol szívesen megmártózna egy ilyen hűvös éjjel után. De kitart még egy kicsit, túlságosan jól érzi ma magát.*
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ma már egyszer gondolkozott azon, hogy mi lenne, ha ebben a ruhában mást játszott volna el, de az ő kis lelke annyira törékeny, hogy amint végigfutott rajta a gondolat, saját magára lett féltékeny. Pedig a férfi agyat számtalan módon lehet lekötni, talán elég izgalmas lenne ez is. Nem, nem. Ilyenre ma már többet nem gondol.*
- Még csak nem is volt bunkó. A negyedben szólítottam le, mert kellett a védelem és ő akkora hatalmas volt, tudod... mint egy ork. Mert hát, ork. Ő kellett nekem, aztán a végére vele is összebarátkoztam. Ugyan mi lehet vele? Biztos nem ő fújta az arcodba a füstöt, de... *Nagy színpadias sóhaj után szólal csak meg újra, mert maga sem tudja mi a fenéért akar segíteni ennek az új lánynak. Talá, hogy beilleszkedhessen.* - Lila "löttyöket" tudok neked szerezni, de már nem ma. De ha elég nyitott szemmel jársz arra, ahol fellöktél, nem mint egy dúvad suhansz át rajta, még az is lehet rálelsz. *Nem, nem fogja kiadni a saját kis beszerzési helyeit, de ennyit segíteni azért lehet. Nem olyan nehéz ez, ha résen van az ember lánya. Ma már olyan jótékonykodónak érzi magát, hogy pár napra biztosan ki fog tartani a tudat, hogy nem egy szörnyeteg. Nagy segítség lesz ez számára.*
- Lerajzolt, milyen kis romantikus pap ez. Remélem a lábad a nyakadban van a képen, akkor olyankor is tud majd "szeretni", ha ott sem vagy. *Nevet ismét, de most nem tart olyan sokáig, mint az előbb. Nagyon szeret szókimondó lenni, ma kifejezetten élvezi. *
- Majd elveszed te tőle, amit akarsz. Így-így. *Szinte anyai büszkeség tölti el, amit még sosem látott, mert az övé ugyan nem volt rá soha büszke, de kiélvezi ezt az új keletű érzelmet is. Tényleg ez lehetett az a megtartó erő, hogy ezek ketten egyben maradtak, mert valami furcsa gondoskodási vágya támadt.*
- Jó, akkor fagyjunk meg itt. Végül is a köhögő, kipirosodott orrú nőket is kedveli valaki.
*Vágyakozva néz a Pegazus felé, nem a kedvenc helye, de a melege az nagyon hívogatja. Vagy az a jó kis fürdő, ahol szívesen megmártózna egy ilyen hűvös éjjel után. De kitart még egy kicsit, túlságosan jól érzi ma magát.*
8634. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:40:32
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:40:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Képzelődni jó, már amikor, és már amiről. A fűzős fiúcska nem épp olyasmi, amit ő el akar képzelni. Hát borzalmasan hangzik. Egy férfi legyen férfi, ő ezt vallja, és fűzőben kizárt dolog, hogy bárki férfias maradjon.*
- Jó, de kérlek, akkor, amikor én nem látom…
*Közben valóban a Pegazus felé tartanak, de Merlana egyelőre még nem akar bemenni. Nem akar még találkozni Zeekx-szel, ezért inkább megáll a főtéren, hadd fagyoskodjanak még egy kicsit. Kár, hogy így lehűlt a levegő estére, nap közben még olyan finom, meleg, napos idő volt.*
- Azt mondtad, hogy ez már az én ruhám. Az meg a tiéd, de ha én akarsz lenni, akkor megengedem. *Mosolyog halványan.* Orkkal inni… milyen szerencsés vagy, én csak olyannal találkoztam, amelyik a pofámba fújta a pipafüstjét, meg követelőzött lila löttyökért. Azt mondta, befogad, ha viszek neki olyat. Amiatt jöttem a városba, hogy szerezzek, de azt hiszem, már nem érdekel.
*Ered meg a nyelve végül azzal kapcsolatban is, hogy mi a fenét keres itt. Ugyan miért ne, ha már az orkok kerültek szóba. Valószínű, hogy soha nem látja viszont azt a szürke rusnyaságot, de ha mindenhol elmondja, hogy neki lila varázsital van, és valahol véletlenül kap egyet, legalább hasznot húzhat belőle. Nem rossz az.
Azt közben meg tudják állapítani, hogy most már közösen nem értik, hogy mi a fene a természet tökéletes rendje, de erre lehetett számítani.*
- Múzsa. Még le is rajzolt, képzeld el! Az mondjuk kifejezetten menő lett. *Részleteket már nem árul el róla, hogy micsoda perverz egy rajz lett az róla csak egy szál fűzőben, nadrág nélkül. Mi lett volna, ha ez a szoknyás gönc van rajta, mikor a kis papot elöntötte az alkotni vágyás? Azt fel kellett volna hajtania a nyakába? Lehet…*
- Eddig mindig könnyen adtam magam bárkinek, abban bízva, hogy cserébe én is kapok valamit, de ezután nem fogom, ebben biztos lehetsz.
*Mennyi mindent tanul az ember lánya egy nap alatt. Zseniális. Végül kap egy köszönetszerű valamit is, amire egyáltalán nem számított Nelira szájából a kezdetek kezdetén.*
- Direkt csináltam, mert tudtam, hogy örülni fogsz neki. *Vigyorog huncut módon.* Nelira hercegnő. Jól hangzik. Nem, nem akarok még bemenni, bár szívesen leitatnálak én is, de talán majd máskor.
*A Pegazus ajtaját bámulja közben, mert tényleg be kéne menni, de valahogy most nem képes dönteni. Mi lesz, ha bemegy? Kivesz egy szobát és aztán? Elköszön Nelirá-tól és ledől aludni? Belefut Zeekx-be, ami egy elég groteszk szituáció lesz majd? Nem tudja miért, de most inkább itt a főtéren ácsorogva érzi magát a legjobban Nelira társaságában.*
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Képzelődni jó, már amikor, és már amiről. A fűzős fiúcska nem épp olyasmi, amit ő el akar képzelni. Hát borzalmasan hangzik. Egy férfi legyen férfi, ő ezt vallja, és fűzőben kizárt dolog, hogy bárki férfias maradjon.*
- Jó, de kérlek, akkor, amikor én nem látom…
*Közben valóban a Pegazus felé tartanak, de Merlana egyelőre még nem akar bemenni. Nem akar még találkozni Zeekx-szel, ezért inkább megáll a főtéren, hadd fagyoskodjanak még egy kicsit. Kár, hogy így lehűlt a levegő estére, nap közben még olyan finom, meleg, napos idő volt.*
- Azt mondtad, hogy ez már az én ruhám. Az meg a tiéd, de ha én akarsz lenni, akkor megengedem. *Mosolyog halványan.* Orkkal inni… milyen szerencsés vagy, én csak olyannal találkoztam, amelyik a pofámba fújta a pipafüstjét, meg követelőzött lila löttyökért. Azt mondta, befogad, ha viszek neki olyat. Amiatt jöttem a városba, hogy szerezzek, de azt hiszem, már nem érdekel.
*Ered meg a nyelve végül azzal kapcsolatban is, hogy mi a fenét keres itt. Ugyan miért ne, ha már az orkok kerültek szóba. Valószínű, hogy soha nem látja viszont azt a szürke rusnyaságot, de ha mindenhol elmondja, hogy neki lila varázsital van, és valahol véletlenül kap egyet, legalább hasznot húzhat belőle. Nem rossz az.
Azt közben meg tudják állapítani, hogy most már közösen nem értik, hogy mi a fene a természet tökéletes rendje, de erre lehetett számítani.*
- Múzsa. Még le is rajzolt, képzeld el! Az mondjuk kifejezetten menő lett. *Részleteket már nem árul el róla, hogy micsoda perverz egy rajz lett az róla csak egy szál fűzőben, nadrág nélkül. Mi lett volna, ha ez a szoknyás gönc van rajta, mikor a kis papot elöntötte az alkotni vágyás? Azt fel kellett volna hajtania a nyakába? Lehet…*
- Eddig mindig könnyen adtam magam bárkinek, abban bízva, hogy cserébe én is kapok valamit, de ezután nem fogom, ebben biztos lehetsz.
*Mennyi mindent tanul az ember lánya egy nap alatt. Zseniális. Végül kap egy köszönetszerű valamit is, amire egyáltalán nem számított Nelira szájából a kezdetek kezdetén.*
- Direkt csináltam, mert tudtam, hogy örülni fogsz neki. *Vigyorog huncut módon.* Nelira hercegnő. Jól hangzik. Nem, nem akarok még bemenni, bár szívesen leitatnálak én is, de talán majd máskor.
*A Pegazus ajtaját bámulja közben, mert tényleg be kéne menni, de valahogy most nem képes dönteni. Mi lesz, ha bemegy? Kivesz egy szobát és aztán? Elköszön Nelirá-tól és ledől aludni? Belefut Zeekx-be, ami egy elég groteszk szituáció lesz majd? Nem tudja miért, de most inkább itt a főtéren ácsorogva érzi magát a legjobban Nelira társaságában.*
8633. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:11:35
Üzenet elküldve: 2024-03-15 16:11:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az indulatok béklyói//
*A nevetés addig nehezen fog abbamaradni, amíg a ma szerzett társasága ilyen vicces. Talán már direkt csinálja, de ez nem baj, nevetni mindenki szeret, csak ne fájna tőle olyan átkozottul mindene, mintha csak azt akarná közölni vele a teste, hogy neki nem szabad így hahotázni. Szerencsére ebbe legalább nem gondol bele, mert biztosan ismét valaki más lenne belőle. Pedig minden, amit Merlana gondol az ő, egybegyúrva. A hangulata csalja elő belőle a jót, a gonoszat, a kedveset és az őrültet is. Mint mindenki másból ezen a világon, csak az a mindenki más nem egy órán belül háromszor vált hangulatot, ráadásul nem ilyen szélsőségesen.*
- Pedig képzelődni jó! De egyszer ráadok egy fűzőt valami satnya férfira, esküszöm. Nekem ezt nem csak a fejemben kell látnom. *Nevetgél tovább, közben pedig a főtér felé tartanak, van egy sanda gyanúja, hogy a Pegazusban fognak kikötni, de még akármi is történhet addig. Így már célirányosabban lépked, persze csak addig, amíg nem állnak meg, hogy a hidegben kelljen folytatniuk a csevejt.*
- Mi mi vagyunk, egymás ruhájában, jajj annyira régen szórakoztam ilyen jót. Pedig nemrégen egy orkkal ittam, az sem volt semmi. Mennyi érdekesség szaladgál az utcán, többször kéne kijönnöm. *Ez is egy olyan dolog, ami talán csak Neli-nek lenne jó, annak nem biztos, aki az útjába kerül. Az orkkal tervei voltak, ez a lány pedig felidegesítette, de valamit mégis jól csinált, így most "összebarátkoztak". Ha nem csinálta volna jól azt a valamit, már lehet, hogy nem is élne. De örül a másik létezésének, hiszen ilyen jót régen mulatott.
Megtorpan a magyarázatra, már ami az istenségeket illeti és most kifejezetten bután néz. Talán megbocsátható, hiszen a másik sem érti amit magyaráz.*
- Én ezt nem értem, de ha te sem érted, hogyan is értethetnéd meg velem? *Még mindig furcsán bámul, majd amikor a testiség van a porondon rendeződik az a szép arc és egyből sokkal befogadóbb.* - Múzsa. Látod? Majd te megihleted arra, hogyan is kell bánni veled. A szoknyád alatt varázslat van, ki kell érdemelni. *Mosolyog amikor a nevét elárulja, neki aztán nem lényeg, hogy hazudik-e, vagy nem, csak kell egy név, amihez társíthatja az arcot. Könnyebb lesz róla úgy mesélni.*
- Merlana, örülök, hogy átgázoltál rajtam. *Már csak vicces emlék az hogy nemrég még ki akarták véreztetni egymást.* - Én Nelira vagyok. Neli, vagy hercegnő, nekem mindegy. Na, bemegyünk, vagy rettegsz még egy kicsit a találkozástól?
//Az indulatok béklyói//
*A nevetés addig nehezen fog abbamaradni, amíg a ma szerzett társasága ilyen vicces. Talán már direkt csinálja, de ez nem baj, nevetni mindenki szeret, csak ne fájna tőle olyan átkozottul mindene, mintha csak azt akarná közölni vele a teste, hogy neki nem szabad így hahotázni. Szerencsére ebbe legalább nem gondol bele, mert biztosan ismét valaki más lenne belőle. Pedig minden, amit Merlana gondol az ő, egybegyúrva. A hangulata csalja elő belőle a jót, a gonoszat, a kedveset és az őrültet is. Mint mindenki másból ezen a világon, csak az a mindenki más nem egy órán belül háromszor vált hangulatot, ráadásul nem ilyen szélsőségesen.*
- Pedig képzelődni jó! De egyszer ráadok egy fűzőt valami satnya férfira, esküszöm. Nekem ezt nem csak a fejemben kell látnom. *Nevetgél tovább, közben pedig a főtér felé tartanak, van egy sanda gyanúja, hogy a Pegazusban fognak kikötni, de még akármi is történhet addig. Így már célirányosabban lépked, persze csak addig, amíg nem állnak meg, hogy a hidegben kelljen folytatniuk a csevejt.*
- Mi mi vagyunk, egymás ruhájában, jajj annyira régen szórakoztam ilyen jót. Pedig nemrégen egy orkkal ittam, az sem volt semmi. Mennyi érdekesség szaladgál az utcán, többször kéne kijönnöm. *Ez is egy olyan dolog, ami talán csak Neli-nek lenne jó, annak nem biztos, aki az útjába kerül. Az orkkal tervei voltak, ez a lány pedig felidegesítette, de valamit mégis jól csinált, így most "összebarátkoztak". Ha nem csinálta volna jól azt a valamit, már lehet, hogy nem is élne. De örül a másik létezésének, hiszen ilyen jót régen mulatott.
Megtorpan a magyarázatra, már ami az istenségeket illeti és most kifejezetten bután néz. Talán megbocsátható, hiszen a másik sem érti amit magyaráz.*
- Én ezt nem értem, de ha te sem érted, hogyan is értethetnéd meg velem? *Még mindig furcsán bámul, majd amikor a testiség van a porondon rendeződik az a szép arc és egyből sokkal befogadóbb.* - Múzsa. Látod? Majd te megihleted arra, hogyan is kell bánni veled. A szoknyád alatt varázslat van, ki kell érdemelni. *Mosolyog amikor a nevét elárulja, neki aztán nem lényeg, hogy hazudik-e, vagy nem, csak kell egy név, amihez társíthatja az arcot. Könnyebb lesz róla úgy mesélni.*
- Merlana, örülök, hogy átgázoltál rajtam. *Már csak vicces emlék az hogy nemrég még ki akarták véreztetni egymást.* - Én Nelira vagyok. Neli, vagy hercegnő, nekem mindegy. Na, bemegyünk, vagy rettegsz még egy kicsit a találkozástól?
8632. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-15 15:40:07
Üzenet elküldve: 2024-03-15 15:40:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tudja, hogy most szerencsésnek vagy szerencsétlennek kéne gondolnia magát. Összefuthatott volna egy érzékeny porcelánbabával, egy nagyszájú kis csitrivel, de egy veszedelmes szajhával is, Ő a teljesség igénye nélkül mindet megkapta egyszerre.*
~Most meg még úgy érzi magát, mintha a cirkuszban lenne… Hát az eszem megáll!~
*Annyira nem tudja hová tenni ezt a jelenséget, hogy az egyetlen, amire most képes az az, hogy csatlakozik a játékhoz, és próbál minél nagyobb marhaságokat beszélni, hátha sokáig tudja ebben az állapotában tartani a lányt. Addig sem akarja hegyes fogpiszkálókkal szurkálni.*
- Ha megnyugtat, én sem voltam még szoknyában. *Ránt vállat, aztán ő már azt a nevetést próbálja visszatartani, ami amiatt akaródzik kijönni belőle, ahogy Nelira hahotázik jóízűen az ő megjegyzésén.*
- Nem baj, ha nem akarom elképzelni? Hát még csöcsei sincsenek szerencsétlen parasztnak ahhoz, hogy egyáltalán álljon rajta valahogy a fűző. Ugh… *Húzza félre a száját, mert mégis csak elképzelte, pedig tényleg nem akarta!
Közben már haladnak a fogadó irányába, így Nelira is tudhatja, merre kell menniük, már ha Merlana maga tényleg tudja, hogy merre tart éppen. A női lovászfiúnak álcázott hercegnő közben egyre furcsább és furcsább, ő csak próbálja tartani a lépést a csapongó gondolatokkal.*
- Nem látom. Ne lássam? Nem, én én vagyok, nem te. Tudod mit?! Az a biztos, hogy mi mi vagyunk.
*Válaszol rögtön minden egyes félmondatra, mintha csak egy körökre osztott villámgyors szócsatába keveredtek volna, persze kívülről nézve nem sok értelme lehet az egésznek.
A fogadó közben már ott van előttük, de Merlana még nem akar bemenni, inkább csacsogna még egy kicsit idekint a főtéren ezzel a furcsasággal. Időközben még azt is sikerül elárulnia, hogy az ő szerelme, aki nem is a szerelme, egy pap.*
- Igen, az, de nem a három isten egyikének a papja, hanem valami Guy-akárkicsodának. Idézem, amit szajkózott: „A természet tökéletes rendje hozott létre minden élőlényt, és annak legtökéletesebb egyedei az értelemmel bíró fajok.” Heh? Te érted ezt egyáltalán? Elmagyarázta, mi a fene az a „természet tökéletes rendje”, de nem vagyok benne biztos, hogy felfogtam. Amúgy nem, szex közben nem mondogatta a nevét, csak kitalálta, hogy a múzsája vagyok. Az enyémet sem mondta. Az én nevem…
*Egy pillanatra abbahagyja a fecsegést, elgondolkozik azon, hogy vajon jó ötlet-e kiadni a nevét.*
- Az igazit mondjam vagy találjak ki gyorsan valamit? Merlana. Így hívhatsz. *Végül az igazi mellett dönt, mert talán így zavarja össze a legjobban a lányt, aki lehet, hogy most azt hiszi, ez nem is az igazi neve.*
- És veled mi lesz? Ha akarod, maradhatsz Hercegnő, az jó név.
//Az indulatok béklyói//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tudja, hogy most szerencsésnek vagy szerencsétlennek kéne gondolnia magát. Összefuthatott volna egy érzékeny porcelánbabával, egy nagyszájú kis csitrivel, de egy veszedelmes szajhával is, Ő a teljesség igénye nélkül mindet megkapta egyszerre.*
~Most meg még úgy érzi magát, mintha a cirkuszban lenne… Hát az eszem megáll!~
*Annyira nem tudja hová tenni ezt a jelenséget, hogy az egyetlen, amire most képes az az, hogy csatlakozik a játékhoz, és próbál minél nagyobb marhaságokat beszélni, hátha sokáig tudja ebben az állapotában tartani a lányt. Addig sem akarja hegyes fogpiszkálókkal szurkálni.*
- Ha megnyugtat, én sem voltam még szoknyában. *Ránt vállat, aztán ő már azt a nevetést próbálja visszatartani, ami amiatt akaródzik kijönni belőle, ahogy Nelira hahotázik jóízűen az ő megjegyzésén.*
- Nem baj, ha nem akarom elképzelni? Hát még csöcsei sincsenek szerencsétlen parasztnak ahhoz, hogy egyáltalán álljon rajta valahogy a fűző. Ugh… *Húzza félre a száját, mert mégis csak elképzelte, pedig tényleg nem akarta!
Közben már haladnak a fogadó irányába, így Nelira is tudhatja, merre kell menniük, már ha Merlana maga tényleg tudja, hogy merre tart éppen. A női lovászfiúnak álcázott hercegnő közben egyre furcsább és furcsább, ő csak próbálja tartani a lépést a csapongó gondolatokkal.*
- Nem látom. Ne lássam? Nem, én én vagyok, nem te. Tudod mit?! Az a biztos, hogy mi mi vagyunk.
*Válaszol rögtön minden egyes félmondatra, mintha csak egy körökre osztott villámgyors szócsatába keveredtek volna, persze kívülről nézve nem sok értelme lehet az egésznek.
A fogadó közben már ott van előttük, de Merlana még nem akar bemenni, inkább csacsogna még egy kicsit idekint a főtéren ezzel a furcsasággal. Időközben még azt is sikerül elárulnia, hogy az ő szerelme, aki nem is a szerelme, egy pap.*
- Igen, az, de nem a három isten egyikének a papja, hanem valami Guy-akárkicsodának. Idézem, amit szajkózott: „A természet tökéletes rendje hozott létre minden élőlényt, és annak legtökéletesebb egyedei az értelemmel bíró fajok.” Heh? Te érted ezt egyáltalán? Elmagyarázta, mi a fene az a „természet tökéletes rendje”, de nem vagyok benne biztos, hogy felfogtam. Amúgy nem, szex közben nem mondogatta a nevét, csak kitalálta, hogy a múzsája vagyok. Az enyémet sem mondta. Az én nevem…
*Egy pillanatra abbahagyja a fecsegést, elgondolkozik azon, hogy vajon jó ötlet-e kiadni a nevét.*
- Az igazit mondjam vagy találjak ki gyorsan valamit? Merlana. Így hívhatsz. *Végül az igazi mellett dönt, mert talán így zavarja össze a legjobban a lányt, aki lehet, hogy most azt hiszi, ez nem is az igazi neve.*
- És veled mi lesz? Ha akarod, maradhatsz Hercegnő, az jó név.
8631. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-03-14 16:26:39
Üzenet elküldve: 2024-03-14 16:26:39
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nárcisz a macskaköveken//
-Ha! *Sóhajt fel fáradtan Kylias, miközben kissé szorosabbra kulcsolja mellkasa előtt kezeit. Szőrme kesztyű ide vagy oda, az ujjait tíz apró jégcsapnak érzi. Alig várja, hogy végre felkeljen a nap. Végül úgy tűnik imái meghallgatásra találnak, az első fénysugár átlép Arthenior falai felett. Tekintetével követi a lassan, szinte álmosan előbukó kora reggeli napot, ami először csak a házak tetejét vonja be arany színnel, végül opálos ragyogásával betölti az egész teret. Kyl nem szerette a téli napot. Mindig olyan ridegnek és távolság tartónak hatott, ahogy hideg kék fényével fent ragyog az égen. Olyan volt számára mint egy apa, akinek az elvárásaihoz soha nem nőhet fel és ebből épp elég volt neki egy. Szemben a szinte már nyájasan virító nyári nappal, ami meleg sárga sugaraival, gyengéden ölelik át, akár egy anya a gyermekét. Legalább is a férfi így képzelte el, hogy milyen lehet egy anya érintése.
Mindezek mellett egy igen fontos ismérve volt a még a tavasz eleji reggeleknek Artheniorban, hogy a hideg ilyenkor még csontjáig tud hatolni az embernek. Szerencsére jól felöltözött, a legvastagabb kabátját tekerte maga köré, mégis merevnek érzi az egész testét.
-Csak saját magamat hibáztathatom.
*Motyogja maga elé, miközben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezve, próbál egy kis meleg vért juttatni lábaiba. Messziről akár úgy is tűnhet, hogy valami furcsa törzsi táncot jár.
Körülbelül egy órával érkezett a levélben írt időpont előtt, még sötét volt, amikor átlépte az Ebilox kúria kovácsolt vas kapuját és gyors léptekkel elindult a főtér irányába. Szinte suhant az éjszakában. A sietségnek két oka is volt, egyrészt melegen tartja a testet, ami igencsak előnyös a kora tavaszi éjszakákon, másrészt az ember hall dolgokat. Pletykákat legfőképp, de az biztos, hogy az utak manapság már nem olyan biztonságosak, mint régen. Már ha egyáltalán valaha is azok voltak. Ezt figyelembe véve nem tűnik a legjobb ötletnek egyedül ácsorogni egy sötét tér közepén, de az igazság az, hogy kevés biztonságosabb hely van ennél. Először is még este is több ember lézeng a erre, a kockázat pedig minden egyes szemtanúval csak növekszik, másodszor pedig itt van Arthenior hatalmas kő kapuja. És igen, önmagában egy kapu nem véd meg senkit, de mivel ez alatt a kapu alatt jön át mindenki, aki a városba érkezik, ezért ez a hely sűrűn ki van téve városőri járőrözéseknek.
A hatalmas rejtély mögött pedig, hogy mégis miért indult el ennyivel korábban, mindösszesen az áll, hogy alig várta már, hogy indoka legyen kilépni a kúria fullasztó falai közül. Eltűnni a rideg karvaly szempár elől. Oly régen volt már lehetősége erre, így mikor a levelet kézhez kapva elolvasta az abban szereplő kérést, majd kiugrott a bőréből. Vezesse a körbe a Waessandoral ház leányát a városban. Indoklás ugyan nem szerepelt benne, ami kissé furcsává tette az egészet, de tudta, hogy apja áldását adja erre majd. Nem kockáztathatja meg, hogy csorbát ejtsen házaik kapcsolatán, még ha ezek csak formalitásokban merülnek is ki.
-Vildrisse Waessandoral... Vildrisse Waessandoral... Vildrisse.
*Próbál arcot kapcsolni a névhez, de igencsak nehezére esik. Csak néhány felvillanó emlék, amik amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan távoznak is és egy nevetés hangja, ami furcsa melegséggel tölti el a mellkasát. Nevetés... nem sűrűn látott vendég az Ebilox kúriában. Ennyi emléke van a lányról, már ha ezeket annak lehet nevezni, de ez annyira nem furcsa, hiszen tíz éve nem találkoztak már. Tíz év hosszú idő, Merthel rideg tekintetének kereszttüzében, pedig egy örökkévalóságnak tűnik, szóval miért most akar találkozni? *
-Nos ez pillanatokon belül kiderül.
*Néz végig a téren, ahol lassan elkezdenek előszállingózni az emberek. A tér megtelik hangok és szagok izgalmas elegyével. A munkába siető férfiakéval, a vásárba igyekvő, vagy épp a mosni való ruhát cipelő nőkével, a játszadozó gyermekekével, élő lélegző méhkassá alakítva a főteret.
Kylias közelebb húzódik a mellette csobogó szökőkúthoz, nehogy valaki figyelmetlenségében elsodorja, miközben a tömeg felett eltekint, hátha kiszúrja valahol a lányt a hullámzó embertömegben. *
-Ha! *Sóhajt fel fáradtan Kylias, miközben kissé szorosabbra kulcsolja mellkasa előtt kezeit. Szőrme kesztyű ide vagy oda, az ujjait tíz apró jégcsapnak érzi. Alig várja, hogy végre felkeljen a nap. Végül úgy tűnik imái meghallgatásra találnak, az első fénysugár átlép Arthenior falai felett. Tekintetével követi a lassan, szinte álmosan előbukó kora reggeli napot, ami először csak a házak tetejét vonja be arany színnel, végül opálos ragyogásával betölti az egész teret. Kyl nem szerette a téli napot. Mindig olyan ridegnek és távolság tartónak hatott, ahogy hideg kék fényével fent ragyog az égen. Olyan volt számára mint egy apa, akinek az elvárásaihoz soha nem nőhet fel és ebből épp elég volt neki egy. Szemben a szinte már nyájasan virító nyári nappal, ami meleg sárga sugaraival, gyengéden ölelik át, akár egy anya a gyermekét. Legalább is a férfi így képzelte el, hogy milyen lehet egy anya érintése.
Mindezek mellett egy igen fontos ismérve volt a még a tavasz eleji reggeleknek Artheniorban, hogy a hideg ilyenkor még csontjáig tud hatolni az embernek. Szerencsére jól felöltözött, a legvastagabb kabátját tekerte maga köré, mégis merevnek érzi az egész testét.
-Csak saját magamat hibáztathatom.
*Motyogja maga elé, miközben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezve, próbál egy kis meleg vért juttatni lábaiba. Messziről akár úgy is tűnhet, hogy valami furcsa törzsi táncot jár.
Körülbelül egy órával érkezett a levélben írt időpont előtt, még sötét volt, amikor átlépte az Ebilox kúria kovácsolt vas kapuját és gyors léptekkel elindult a főtér irányába. Szinte suhant az éjszakában. A sietségnek két oka is volt, egyrészt melegen tartja a testet, ami igencsak előnyös a kora tavaszi éjszakákon, másrészt az ember hall dolgokat. Pletykákat legfőképp, de az biztos, hogy az utak manapság már nem olyan biztonságosak, mint régen. Már ha egyáltalán valaha is azok voltak. Ezt figyelembe véve nem tűnik a legjobb ötletnek egyedül ácsorogni egy sötét tér közepén, de az igazság az, hogy kevés biztonságosabb hely van ennél. Először is még este is több ember lézeng a erre, a kockázat pedig minden egyes szemtanúval csak növekszik, másodszor pedig itt van Arthenior hatalmas kő kapuja. És igen, önmagában egy kapu nem véd meg senkit, de mivel ez alatt a kapu alatt jön át mindenki, aki a városba érkezik, ezért ez a hely sűrűn ki van téve városőri járőrözéseknek.
A hatalmas rejtély mögött pedig, hogy mégis miért indult el ennyivel korábban, mindösszesen az áll, hogy alig várta már, hogy indoka legyen kilépni a kúria fullasztó falai közül. Eltűnni a rideg karvaly szempár elől. Oly régen volt már lehetősége erre, így mikor a levelet kézhez kapva elolvasta az abban szereplő kérést, majd kiugrott a bőréből. Vezesse a körbe a Waessandoral ház leányát a városban. Indoklás ugyan nem szerepelt benne, ami kissé furcsává tette az egészet, de tudta, hogy apja áldását adja erre majd. Nem kockáztathatja meg, hogy csorbát ejtsen házaik kapcsolatán, még ha ezek csak formalitásokban merülnek is ki.
-Vildrisse Waessandoral... Vildrisse Waessandoral... Vildrisse.
*Próbál arcot kapcsolni a névhez, de igencsak nehezére esik. Csak néhány felvillanó emlék, amik amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan távoznak is és egy nevetés hangja, ami furcsa melegséggel tölti el a mellkasát. Nevetés... nem sűrűn látott vendég az Ebilox kúriában. Ennyi emléke van a lányról, már ha ezeket annak lehet nevezni, de ez annyira nem furcsa, hiszen tíz éve nem találkoztak már. Tíz év hosszú idő, Merthel rideg tekintetének kereszttüzében, pedig egy örökkévalóságnak tűnik, szóval miért most akar találkozni? *
-Nos ez pillanatokon belül kiderül.
*Néz végig a téren, ahol lassan elkezdenek előszállingózni az emberek. A tér megtelik hangok és szagok izgalmas elegyével. A munkába siető férfiakéval, a vásárba igyekvő, vagy épp a mosni való ruhát cipelő nőkével, a játszadozó gyermekekével, élő lélegző méhkassá alakítva a főteret.
Kylias közelebb húzódik a mellette csobogó szökőkúthoz, nehogy valaki figyelmetlenségében elsodorja, miközben a tömeg felett eltekint, hátha kiszúrja valahol a lányt a hullámzó embertömegben. *
8630. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-24 12:52:28
Üzenet elküldve: 2024-02-24 12:52:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Szürke, télvégi napra virrad, mire a városba ér. Hajnalban szitálni kezdett az eső, föláztatva a karavánutat. Az ork csizmáit csűdig lepi a sár, koponyájára rálapult a matrózkendő. A gyenge világosságban is hunyorog, mint aki egész életét a fedélközben töltötte. A szökőkútnál megáll inni. Vizet is, páleszt is. Le nem ül, mert akkor kurva élet, hogy nem áll föl alkonyatig. Sárga szemeit körbejártatja a főtéren. Még világítanak a kandeláberek, a koldusok meg épp, hogy elkezdtek mozgolódni.*
~Kiváló…~
*Nagyon hatékony volna, de most biztosan nem fogja meglátogatni a Kovácsműhelyt. Két mondatot nem bírna a fáradtságtól egymásba fűzni, a wegtoreniek meg a dátumot is hozzáadnák a számla végösszegéhez. Ő pedig öregurasan odabaszná eléjük az erszényét, hogy vegyék ki maguknak, amennyi kell.*
~Kizárt dolog.~
*Nagy kínnal-keservvel útba indítja a lábait a Pegazus felé. Papíron száz lépés. Érzésre hosszabb, mint az egész turné a Mágustoronytól idáig.*
*Szürke, télvégi napra virrad, mire a városba ér. Hajnalban szitálni kezdett az eső, föláztatva a karavánutat. Az ork csizmáit csűdig lepi a sár, koponyájára rálapult a matrózkendő. A gyenge világosságban is hunyorog, mint aki egész életét a fedélközben töltötte. A szökőkútnál megáll inni. Vizet is, páleszt is. Le nem ül, mert akkor kurva élet, hogy nem áll föl alkonyatig. Sárga szemeit körbejártatja a főtéren. Még világítanak a kandeláberek, a koldusok meg épp, hogy elkezdtek mozgolódni.*
~Kiváló…~
*Nagyon hatékony volna, de most biztosan nem fogja meglátogatni a Kovácsműhelyt. Két mondatot nem bírna a fáradtságtól egymásba fűzni, a wegtoreniek meg a dátumot is hozzáadnák a számla végösszegéhez. Ő pedig öregurasan odabaszná eléjük az erszényét, hogy vegyék ki maguknak, amennyi kell.*
~Kizárt dolog.~
*Nagy kínnal-keservvel útba indítja a lábait a Pegazus felé. Papíron száz lépés. Érzésre hosszabb, mint az egész turné a Mágustoronytól idáig.*
8629. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-18 20:48:50
Üzenet elküldve: 2024-02-18 20:48:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Úton útfélen//
*Kicsit úgy érzi szüksége van a levegőváltozásra, túlzottan belekényelmesedett abba, hogy az artheniori nők szoknyája alá nyúlkáljon. S mivel egy gazember, nem is szavahihető, ezért némi ellenszenvet keltett a helyiekben. Nem veszi zokon, ámbár túlzásnak érzi a helyi nők önérzetét, de egyébként is túl hétköznapiak a számára, ezért örömmel hagyja háta mögött a várost néhány hat erejéig. Felfedeznivaló bőségesen akad, főleg a wegtoreni homokhoz szokott szemnek kellemes újdonság a burjánzó vidék. A tavasz pedig már érezhetően magával hozta a változást.*
*Kicsit úgy érzi szüksége van a levegőváltozásra, túlzottan belekényelmesedett abba, hogy az artheniori nők szoknyája alá nyúlkáljon. S mivel egy gazember, nem is szavahihető, ezért némi ellenszenvet keltett a helyiekben. Nem veszi zokon, ámbár túlzásnak érzi a helyi nők önérzetét, de egyébként is túl hétköznapiak a számára, ezért örömmel hagyja háta mögött a várost néhány hat erejéig. Felfedeznivaló bőségesen akad, főleg a wegtoreni homokhoz szokott szemnek kellemes újdonság a burjánzó vidék. A tavasz pedig már érezhetően magával hozta a változást.*
8628. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-17 10:40:14
Üzenet elküldve: 2024-02-17 10:40:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pacsirták//
*Hiába ismétli meg Zeekx a furcsa kifejezést, Merlana továbbra sem tudja hová tenni, habár egy olyan tippet azért meg mer kockáztatni, hogy druida lehet az illető. Mi más fohászkodna a természet tökéletes rendjéhez, ha nem egy druida?
A szállással kapcsolatban csak azért nem lelkes, mert a felét sem akaródzik neki fizetni, de a fél ár végül is jobb, mint az egész, ezzel nem tud vitatkozni.
A neve becézgetése hallatán azonban, ha lehetne villámokat szórni mogyoróbarna íriszeivel, biztosan megtenné.*
- Nem, nem Málna. Merlana. Nem szoktak becézni, de ha nagyon szeretnéd, akkor Mer vagy Lana, gondolom… ~Azt meg ne akard, hogy én is hasonló beceneveket gyártsak a nevedből, mint a Málna…~
*Utóbbit már csak gondolatban teszi hozzá, mert a becenév, ami hirtelen beugrott neki, már az ő ízlésének is túl sértő. Egyébként nem túl kreatív a saját becézését illetően sem, mert tényleg nem emlékszik még soha senkire, aki nem a teljes keresztnevén szólította volna.*
- Én pedig kíváncsian hallgatom a történeted. *Halványan elmosolyodik, de a neki nyújtott kart csak tétovázva fogadja el, nem szokott hozzá mások érintéséhez.*
- Nem vagyok ám hercegnő, hogy így kelljen engem vezetni…
*Hiába ismétli meg Zeekx a furcsa kifejezést, Merlana továbbra sem tudja hová tenni, habár egy olyan tippet azért meg mer kockáztatni, hogy druida lehet az illető. Mi más fohászkodna a természet tökéletes rendjéhez, ha nem egy druida?
A szállással kapcsolatban csak azért nem lelkes, mert a felét sem akaródzik neki fizetni, de a fél ár végül is jobb, mint az egész, ezzel nem tud vitatkozni.
A neve becézgetése hallatán azonban, ha lehetne villámokat szórni mogyoróbarna íriszeivel, biztosan megtenné.*
- Nem, nem Málna. Merlana. Nem szoktak becézni, de ha nagyon szeretnéd, akkor Mer vagy Lana, gondolom… ~Azt meg ne akard, hogy én is hasonló beceneveket gyártsak a nevedből, mint a Málna…~
*Utóbbit már csak gondolatban teszi hozzá, mert a becenév, ami hirtelen beugrott neki, már az ő ízlésének is túl sértő. Egyébként nem túl kreatív a saját becézését illetően sem, mert tényleg nem emlékszik még soha senkire, aki nem a teljes keresztnevén szólította volna.*
- Én pedig kíváncsian hallgatom a történeted. *Halványan elmosolyodik, de a neki nyújtott kart csak tétovázva fogadja el, nem szokott hozzá mások érintéséhez.*
- Nem vagyok ám hercegnő, hogy így kelljen engem vezetni…
8627. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 22:42:42
Üzenet elküldve: 2024-02-16 22:42:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pacsirták//
-A természet tökéletes rendje.
*Közli mintha magától értetődő lenne. A piacot meg tudja mutatni és a szállással kapcsolatban is támad egy ötlete, ami mindkettőjüknek előnyös lehet, de a lány nem tűnik túl lelkesnek. Sajnos Zeekx-nek egyháza van, de egy háza az nincs. Köszönömöt nem kap, de a bemutatkozást legalább viszonozza a másik. Ha a Zeekx furcsa, mit szólna a lány a hangzatos Alphonsus atyához? A név témát amúgy szokásához híven a fiú se hagyja annyiban.*
-Merlana. Kicsit úgy hangzik mint, hogy málna. Hogy szoktak becézni? A kufárok amúgy sötétedésig a piacon vannak. Van időnk megnézni a fogadót ha szeretnéd. Itt van a közelben. Ott.*Mutat a cégérre.*Messziről jöttél?
*Kérdez rá miközben kicsit ide-oda csapkod a témákban. A lány ötlete ellen se ellenkezik.*
-Szívesen mesélhetek magamról ha kíváncsi vagy.
*Azzal fel is kínálná a karját a lánynak, hogy úgy menjenek a nem túl messze lévő fogadóba amit akkora tömeg nem vesz körül, hogy szükséges legyen ez a felajánlás csak ha el lesz fogadva akkor Zeekx-nek kellemesebb lesz a séta.*
-A természet tökéletes rendje.
*Közli mintha magától értetődő lenne. A piacot meg tudja mutatni és a szállással kapcsolatban is támad egy ötlete, ami mindkettőjüknek előnyös lehet, de a lány nem tűnik túl lelkesnek. Sajnos Zeekx-nek egyháza van, de egy háza az nincs. Köszönömöt nem kap, de a bemutatkozást legalább viszonozza a másik. Ha a Zeekx furcsa, mit szólna a lány a hangzatos Alphonsus atyához? A név témát amúgy szokásához híven a fiú se hagyja annyiban.*
-Merlana. Kicsit úgy hangzik mint, hogy málna. Hogy szoktak becézni? A kufárok amúgy sötétedésig a piacon vannak. Van időnk megnézni a fogadót ha szeretnéd. Itt van a közelben. Ott.*Mutat a cégérre.*Messziről jöttél?
*Kérdez rá miközben kicsit ide-oda csapkod a témákban. A lány ötlete ellen se ellenkezik.*
-Szívesen mesélhetek magamról ha kíváncsi vagy.
*Azzal fel is kínálná a karját a lánynak, hogy úgy menjenek a nem túl messze lévő fogadóba amit akkora tömeg nem vesz körül, hogy szükséges legyen ez a felajánlás csak ha el lesz fogadva akkor Zeekx-nek kellemesebb lesz a séta.*
8626. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 22:24:54
Üzenet elküldve: 2024-02-16 22:24:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pacsirták//
- Hogy a micsoda? *Pislog nagyokat a fohász, ima, szólás, jókívánság vagy mi a fene hallatán. Nem érti, honnan jött ez most, de biztos.
Az már jobban tetszik neki, hogy a különös szőke szerzet beleegyezik abba, hogy megmutassa neki a piacteret. Most már csak azt kéne valahogy megoldania, hogy ne kelljen sokat fizetni azért a bájitalért. Fényes nappal csak nem próbálhatja meg ellopni, a két szép szeme vérbeli kufárokkal szemben pedig kevés lesz az alkudozáshoz. Mellette pedig kiderül, hogy még ingyen szállás sem jut neki ma éjszakára, amire már tényleg nem tetszően húzza a száját, de hát ez van. Nem lehet mindig minden fenékig tejfel.*
- Zeekx. *Ízlelgeti kicsit a másik keresztnevét.* Furcsa név, az enyém Merlana. Meddig vannak a piacon a kufárok? Csak azért kérdezem, mert, ha lehet, nézzük meg előtte azt a szobát abban a Pegazusban, vagy mit mondtál. Kivehetjük a szobát most, hogy este már ne kelljen azzal törődni, és lehet, hogy pihennék is egy kicsit, mert lerohadnak a lábaim.
*Sokat kellett gyalogolnia, mert nyilván nincs olyan szerencséje, hogy egy szekér hátulján potyautasként eljutott volna idáig.*
- Meg ott mesélhetsz is egy kicsit többet magadról. *Mosolyog kicsit. Úgy dönt, megpróbálja az ujjai köré csavarni a fiúcskát, mert még hasznos lehet, hogy ismeri a várost, na meg kíváncsi rá, hogy van-e más közös témájuk az éneklésen kívül.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.16 22:30:10
- Hogy a micsoda? *Pislog nagyokat a fohász, ima, szólás, jókívánság vagy mi a fene hallatán. Nem érti, honnan jött ez most, de biztos.
Az már jobban tetszik neki, hogy a különös szőke szerzet beleegyezik abba, hogy megmutassa neki a piacteret. Most már csak azt kéne valahogy megoldania, hogy ne kelljen sokat fizetni azért a bájitalért. Fényes nappal csak nem próbálhatja meg ellopni, a két szép szeme vérbeli kufárokkal szemben pedig kevés lesz az alkudozáshoz. Mellette pedig kiderül, hogy még ingyen szállás sem jut neki ma éjszakára, amire már tényleg nem tetszően húzza a száját, de hát ez van. Nem lehet mindig minden fenékig tejfel.*
- Zeekx. *Ízlelgeti kicsit a másik keresztnevét.* Furcsa név, az enyém Merlana. Meddig vannak a piacon a kufárok? Csak azért kérdezem, mert, ha lehet, nézzük meg előtte azt a szobát abban a Pegazusban, vagy mit mondtál. Kivehetjük a szobát most, hogy este már ne kelljen azzal törődni, és lehet, hogy pihennék is egy kicsit, mert lerohadnak a lábaim.
*Sokat kellett gyalogolnia, mert nyilván nincs olyan szerencséje, hogy egy szekér hátulján potyautasként eljutott volna idáig.*
- Meg ott mesélhetsz is egy kicsit többet magadról. *Mosolyog kicsit. Úgy dönt, megpróbálja az ujjai köré csavarni a fiúcskát, mert még hasznos lehet, hogy ismeri a várost, na meg kíváncsi rá, hogy van-e más közös témájuk az éneklésen kívül.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.16 22:30:10
8625. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 21:58:52
Üzenet elküldve: 2024-02-16 21:58:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pacsirták//
*Zeekx nem egy hétköznapi figura az biztos. A gondtalan tökéletes szó rá. Ugyanis az egyik oka, hogy miért nem aggódik az-az, hogy ha ilyen meleg van nap közben akkor este se lehet olyan hideg, hogy halálra fagyjon. Talán úgy is jót lehet majd aludni ha nem jön össze a pénz a szálláshelyre. Már ha nem fog esni. A másik megjegyzésén jót vigyorog.*
-Úgy legyen! A természet tökéletes rendje adja meg neked ezt a kegyet!
*Vált egy pillanatra ájtatosabbá, de aztán mintha mi se történt volna mosolyog a másikra tovább. Akinek morgós megjegyzése egy pillanatra Ari-t juttatja a fiú eszébe. Kedves emlékek. A lényeget viszont megérti úgyhogy elneveti magát a szempilla rebegtetés láttán.*
-Rendben elkísérlek.*Pattan fel és söpri a zsebébe az időközben összegyűlt aranyakat.*Amúgy Zeekx vagyok.*Nyújt kezet.*Szállást is tudok majd mutatni merre találsz.
*A következő kérdés kicsit meglepi, de mivel az életéből sok időt vándorlással töltött így annyira nem akad fenn a dolgon. Egyből támad is egy ajánlata.*
-Házam nincs, de felesben kivehetünk egy szobát a pegazusban ha szeretnéd?
*Zeekx nem egy hétköznapi figura az biztos. A gondtalan tökéletes szó rá. Ugyanis az egyik oka, hogy miért nem aggódik az-az, hogy ha ilyen meleg van nap közben akkor este se lehet olyan hideg, hogy halálra fagyjon. Talán úgy is jót lehet majd aludni ha nem jön össze a pénz a szálláshelyre. Már ha nem fog esni. A másik megjegyzésén jót vigyorog.*
-Úgy legyen! A természet tökéletes rendje adja meg neked ezt a kegyet!
*Vált egy pillanatra ájtatosabbá, de aztán mintha mi se történt volna mosolyog a másikra tovább. Akinek morgós megjegyzése egy pillanatra Ari-t juttatja a fiú eszébe. Kedves emlékek. A lényeget viszont megérti úgyhogy elneveti magát a szempilla rebegtetés láttán.*
-Rendben elkísérlek.*Pattan fel és söpri a zsebébe az időközben összegyűlt aranyakat.*Amúgy Zeekx vagyok.*Nyújt kezet.*Szállást is tudok majd mutatni merre találsz.
*A következő kérdés kicsit meglepi, de mivel az életéből sok időt vándorlással töltött így annyira nem akad fenn a dolgon. Egyből támad is egy ajánlata.*
-Házam nincs, de felesben kivehetünk egy szobát a pegazusban ha szeretnéd?
8624. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 21:38:25
Üzenet elküldve: 2024-02-16 21:38:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pacsirták//
*Hitetlenkedve billenti oldalra a fejét a válasz hallatán.*
~Most komolyan…?~
*Nem gondolná, hogy egy mosoly bárkinek is elég fizetség volna. Mosolyt és boldogságot még senkinek nem sikerült ennie, pedig milyen jó is volna.*
- Bárcsak nekem is ilyen gondtalan életem lenne, hogy beérjem azzal, ha örülnek nekem.
*Fel is néz az égre egy pillanatra, és egy sóhaj kíséretében nyugtázza, hogy hiába vágyik problémák nélküli életre, neki valószínűleg soha nem fog megadatni az ilyesmi. Addig biztosan nem, míg a legjobb esélye a túlélésre az, ha egy ork szolgájaként tengeti majd mindennapjait.*
- Úgy nézek én ki, mint aki tudja, hol van a piac? Idáig is csak úgy jutottam el, hogy jöttem előre, és itt lyukadtam ki. Azt sem tudom, hol fogok aludni ma éjszaka.
*Ezzel egyértelművé teszi, hogy segítségre van szüksége, de egy kis szempilla rebegtetéssel még rá is játszik a dologra. Lehet, hogy egyszerűbb volna, ha simán csak megkérné, hogy segítsen, de így érdekesebb.*
- Van házad? Igazán befogadhatnál pár napra. *Teszi még hozzá előbbi mondataihoz. Nem lenne rossz, ha maradék pénzét nem drága fogadókban kéne eltapsolnia.*
*Hitetlenkedve billenti oldalra a fejét a válasz hallatán.*
~Most komolyan…?~
*Nem gondolná, hogy egy mosoly bárkinek is elég fizetség volna. Mosolyt és boldogságot még senkinek nem sikerült ennie, pedig milyen jó is volna.*
- Bárcsak nekem is ilyen gondtalan életem lenne, hogy beérjem azzal, ha örülnek nekem.
*Fel is néz az égre egy pillanatra, és egy sóhaj kíséretében nyugtázza, hogy hiába vágyik problémák nélküli életre, neki valószínűleg soha nem fog megadatni az ilyesmi. Addig biztosan nem, míg a legjobb esélye a túlélésre az, ha egy ork szolgájaként tengeti majd mindennapjait.*
- Úgy nézek én ki, mint aki tudja, hol van a piac? Idáig is csak úgy jutottam el, hogy jöttem előre, és itt lyukadtam ki. Azt sem tudom, hol fogok aludni ma éjszaka.
*Ezzel egyértelművé teszi, hogy segítségre van szüksége, de egy kis szempilla rebegtetéssel még rá is játszik a dologra. Lehet, hogy egyszerűbb volna, ha simán csak megkérné, hogy segítsen, de így érdekesebb.*
- Van házad? Igazán befogadhatnál pár napra. *Teszi még hozzá előbbi mondataihoz. Nem lenne rossz, ha maradék pénzét nem drága fogadókban kéne eltapsolnia.*
8623. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 20:12:35
Üzenet elküldve: 2024-02-16 20:12:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pacsirták//
*Hogy kiszolgálja a közönségét és igazodik a legabszurdabb elvárásokhoz is, az része a műsornak. Ez is egy módja az emberek lenyűgözésének. Bár tény, hogy a szomorúbb dalok nem szokták a fiú műsorát képezni. Leginkább akkor ha temetés van, de ismer pár ilyet is. Viszont ezen tudása úgy néz ki nem hoz annál nagyobb eredményt minthogy sikerül vele egy széles vigyort csalnia az ismeretlen lány arcára. Ettől még nem esik kétségbe. Vigyorogva válaszol.*
-Azzal, hogy egy kicsit jobbá tettem a napod én már ki vagyok fizetve. Szóval szóra sem érdemes.
*Abban nem javítja ki a másikat, hogy ő utcazenész lenne hisz jelen pillanatban tényleg az. Ezért is történhet meg, hogy kollégának nézi őt a lány. Ezt Zeekx még csak magyarázatnak gondolja azzal kapcsolatban miért nem ad neki egy kis borravalót, de van más is amire már érdeklődve vonja fel a szemöldökét. Elképzelése sincs mire akar kilyukadni a másik. Végül kap egy kérdést amire véletlenül tud is válaszolni. Bár nem a felajánlott pénz miatt teszi ezt. Egyszerűen csak mert tudja.*
-A piacon biztos árunak olyasmit.
*Nem nevezhető alkimistának úgyhogy nem ért a különböző színű italokhoz, de itt a piacon sok minden szokott lenni. Biztos van lila varázsital is akármire is jó az.*
*Hogy kiszolgálja a közönségét és igazodik a legabszurdabb elvárásokhoz is, az része a műsornak. Ez is egy módja az emberek lenyűgözésének. Bár tény, hogy a szomorúbb dalok nem szokták a fiú műsorát képezni. Leginkább akkor ha temetés van, de ismer pár ilyet is. Viszont ezen tudása úgy néz ki nem hoz annál nagyobb eredményt minthogy sikerül vele egy széles vigyort csalnia az ismeretlen lány arcára. Ettől még nem esik kétségbe. Vigyorogva válaszol.*
-Azzal, hogy egy kicsit jobbá tettem a napod én már ki vagyok fizetve. Szóval szóra sem érdemes.
*Abban nem javítja ki a másikat, hogy ő utcazenész lenne hisz jelen pillanatban tényleg az. Ezért is történhet meg, hogy kollégának nézi őt a lány. Ezt Zeekx még csak magyarázatnak gondolja azzal kapcsolatban miért nem ad neki egy kis borravalót, de van más is amire már érdeklődve vonja fel a szemöldökét. Elképzelése sincs mire akar kilyukadni a másik. Végül kap egy kérdést amire véletlenül tud is válaszolni. Bár nem a felajánlott pénz miatt teszi ezt. Egyszerűen csak mert tudja.*
-A piacon biztos árunak olyasmit.
*Nem nevezhető alkimistának úgyhogy nem ért a különböző színű italokhoz, de itt a piacon sok minden szokott lenni. Biztos van lila varázsital is akármire is jó az.*
8622. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 19:47:29
Üzenet elküldve: 2024-02-16 19:47:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pacsirták//
*Az esze megáll, hogy ez a szőke kissrác gyakorlatilag úgy táncol, illetve énekel, ahogy Merlana fütyül vagy épp képzeli el, hogy milyen dalt is adjon a kis pacsirta szájába. Mi tagadás, ez a szerzemény már jobban elnyeri a nő tetszését is, habár nem biztos, hogy a közönség is annyira élvezi, mint ő, amit egyre szélesedő vigyorával fejez ki.*
- Amúgy, nem tudom mit vársz, de, hogy egy fityinget sem fogsz tőlem látni, abban biztos lehetsz, szóval, ha csak emiatt csinálod, akkor csalódnod kell. Nincs nekem arra pénzem, hogy elszórjam utcai énekesekre. ~És, ha lenne sem kapnál…~
*Adja a fiú tudtára a szomorú hírt, még mielőtt nagyon beleélné magát abba, hogy meggazdagszik, ha eleget tesz Merlana kívánságainak.*
- Kollégák vagyunk, szerintem már feltűnt neked, azonban nem duettpartnert keresek. Egy munkát próbálok teljesíteni. Szükségem van egy lila varázsitalra, meg tudod mondani, hol találok?
*Tér rögtön a tárgyra, mielőtt kellemetlenebbé fordul a szituáció. Nem akar több ötletet adni az énekléssel kapcsolatban.*
- Ha segítesz ebben, azért talán még fizetek is… *Próbálkozik meg a varázsszóval.*
*Az esze megáll, hogy ez a szőke kissrác gyakorlatilag úgy táncol, illetve énekel, ahogy Merlana fütyül vagy épp képzeli el, hogy milyen dalt is adjon a kis pacsirta szájába. Mi tagadás, ez a szerzemény már jobban elnyeri a nő tetszését is, habár nem biztos, hogy a közönség is annyira élvezi, mint ő, amit egyre szélesedő vigyorával fejez ki.*
- Amúgy, nem tudom mit vársz, de, hogy egy fityinget sem fogsz tőlem látni, abban biztos lehetsz, szóval, ha csak emiatt csinálod, akkor csalódnod kell. Nincs nekem arra pénzem, hogy elszórjam utcai énekesekre. ~És, ha lenne sem kapnál…~
*Adja a fiú tudtára a szomorú hírt, még mielőtt nagyon beleélné magát abba, hogy meggazdagszik, ha eleget tesz Merlana kívánságainak.*
- Kollégák vagyunk, szerintem már feltűnt neked, azonban nem duettpartnert keresek. Egy munkát próbálok teljesíteni. Szükségem van egy lila varázsitalra, meg tudod mondani, hol találok?
*Tér rögtön a tárgyra, mielőtt kellemetlenebbé fordul a szituáció. Nem akar több ötletet adni az énekléssel kapcsolatban.*
- Ha segítesz ebben, azért talán még fizetek is… *Próbálkozik meg a varázsszóval.*
8621. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-02-16 19:16:15
Üzenet elküldve: 2024-02-16 19:16:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pacsirták//
*Nem egyszerű Zeekx-t megsérteni és bár a lány mesternek számíthat ebben, de méltó ellenfelére akadhatott most a fiúban. Aki, a formai tanácsokat is hasonló hálával fogadja mint a témaválasztással kapcsolatosat. Annak ellenére, hogy a dal nem volt kiváltképp alkalmas a hangmagassággal való játékra bólint.*
-Legközelebb megpróbálok majd.
*A kérdésére pedig, hogy miről hallana a másik szívesen, olyan válasz kap amire nem számított. Viszont ahogy énekelte is korábban ő Piritanes-ből érkezett ahol a hasonló igények hétköznaposak voltak. Bólint hát egyet.*
-Rendben. Dal egy árváról, aki haragos arra, aki árvává tette.
*Azzal bele is kezd és ahogy korábban a lány kérte igyekszik jobban eljátszadozni a hangjával, amire egy szomorúbb dal esetében van is lehetősége.*
-Árva vagyok, árva,
Mint mezőn a talló
Mint akinek ékességét
Elvette a salló
Nekem is elvette
Egy semmirevaló.
Ássa ki a szemit
Két fekete holló!
*Nem egyszerű Zeekx-t megsérteni és bár a lány mesternek számíthat ebben, de méltó ellenfelére akadhatott most a fiúban. Aki, a formai tanácsokat is hasonló hálával fogadja mint a témaválasztással kapcsolatosat. Annak ellenére, hogy a dal nem volt kiváltképp alkalmas a hangmagassággal való játékra bólint.*
-Legközelebb megpróbálok majd.
*A kérdésére pedig, hogy miről hallana a másik szívesen, olyan válasz kap amire nem számított. Viszont ahogy énekelte is korábban ő Piritanes-ből érkezett ahol a hasonló igények hétköznaposak voltak. Bólint hát egyet.*
-Rendben. Dal egy árváról, aki haragos arra, aki árvává tette.
*Azzal bele is kezd és ahogy korábban a lány kérte igyekszik jobban eljátszadozni a hangjával, amire egy szomorúbb dal esetében van is lehetősége.*
-Árva vagyok, árva,
Mint mezőn a talló
Mint akinek ékességét
Elvette a salló
Nekem is elvette
Egy semmirevaló.
Ássa ki a szemit
Két fekete holló!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773