Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:03:25
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:03:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
-Elnézem, lehet.
*Üdvözli a nőt a maga nyers módján. Ő valami tömött erszényes gazdag ficsúrt keres, s habár a nő szépsége csöppet sem elhanyagolható, most mégsem hozza izgalomba túlzottan, és nem kezd el lovagiasoskodni.*
-Miből gondolja, hogy megbízhat bennem?
*Kérdezi, miközben a csuklyáját hátrahajtja, mert bármennyire hullik is a hó, azért tudja hogy ha ő látja a nő arcát, udvariatlanság ha elrejti a sajátját. Nem tudja, hogy ez a kis ráijesztés milyen eredménnyel jár, de azért kissé kelletlenül felteszi a kérdést.*
-Mit keres?
*Kérdezi, és bármi legyen is a válasz, készségesen ajánlja fel szolgálatait.*
-Elmondjam, vagy megmutassam? Épp ráérek...
*Vonja meg a vállát, hisz tényleg nincs mit csinálnia. Az agyát szétunja, hogyha pontosabban akarunk fogalmazni. Meg talán nem csak a kajára gondol, ha van valami kisebb feladata.*
-Engar. A kibelezős.
*Mutatkozik be gyönyörű szépen. Ezt a nevet még akkor aggatták rá, mikor egy kissé félrecsúszott, ám attól még gyilkos kardcsapással szépen kifordította ellenfele belsőségeit, és olyan bűzt idézett elő, hogy mindenki orrát befogva menekült. Persze a név most már nem a hányinger érzését kelti az emberekben, sokkal inkább félelmetes. Vagy épp bajt jósló.*
*Üdvözli a nőt a maga nyers módján. Ő valami tömött erszényes gazdag ficsúrt keres, s habár a nő szépsége csöppet sem elhanyagolható, most mégsem hozza izgalomba túlzottan, és nem kezd el lovagiasoskodni.*
-Miből gondolja, hogy megbízhat bennem?
*Kérdezi, miközben a csuklyáját hátrahajtja, mert bármennyire hullik is a hó, azért tudja hogy ha ő látja a nő arcát, udvariatlanság ha elrejti a sajátját. Nem tudja, hogy ez a kis ráijesztés milyen eredménnyel jár, de azért kissé kelletlenül felteszi a kérdést.*
-Mit keres?
*Kérdezi, és bármi legyen is a válasz, készségesen ajánlja fel szolgálatait.*
-Elmondjam, vagy megmutassam? Épp ráérek...
*Vonja meg a vállát, hisz tényleg nincs mit csinálnia. Az agyát szétunja, hogyha pontosabban akarunk fogalmazni. Meg talán nem csak a kajára gondol, ha van valami kisebb feladata.*
-Engar. A kibelezős.
*Mutatkozik be gyönyörű szépen. Ezt a nevet még akkor aggatták rá, mikor egy kissé félrecsúszott, ám attól még gyilkos kardcsapással szépen kifordította ellenfele belsőségeit, és olyan bűzt idézett elő, hogy mindenki orrát befogva menekült. Persze a név most már nem a hányinger érzését kelti az emberekben, sokkal inkább félelmetes. Vagy épp bajt jósló.*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:48:59
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:48:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan haladva is beér lovával Arthenior város főterére. Megpaskolja a lova nyakát ismét, miközben kedvesen duruzsol neki. Aztán leszáll, és kantárszáron fogva vezeti tovább. Elsőként egy istállót kell keresnie. Szerencsére ez egészen közel van szinte rögtön az főtérről nyílik az épület. Közelebb lép, és a lovát a lovászfiúra bízza, természetesen kellően megfizetve, hogy jó bánásmódot kapjon az ő kedves Ködfoltja.
A lova elszállásolását lerendezve ideje saját magára is gondolni. Visszalép a főtérre, és körbe pillant. Kissé túl nagy ez a város, hogy egyszerűen eligazodjon. Lehet segítségre lesz szüksége. Sötétlilás köpenye nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszírom ajkait. Immár látható, hogy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, s égszínkék szemében sem csillan vidám szikra.
Hosszas tétova séta után egy fél-elf férfire lesz figyelmes, aki mintha eléggé otthonosan mozogna a városban. Figyeli egy ideig a férfit, és igencsak rá kell vennie magát, hogy megszólítsa. Azért ez mégsem jellemző rá.*
- Elnézést. *megköszörüli a torkát, ha a halk szóra nem figyelne fel a fél-elf férfi.*
- Szép napot, őő, szeretnék útbaigazítást kérni, ha lehet.*Közben megpróbálja beérni a komótosan haladó Engart, de reméli még előbb megáll, nehogy rohannia kelljen utána.*
A lova elszállásolását lerendezve ideje saját magára is gondolni. Visszalép a főtérre, és körbe pillant. Kissé túl nagy ez a város, hogy egyszerűen eligazodjon. Lehet segítségre lesz szüksége. Sötétlilás köpenye nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszírom ajkait. Immár látható, hogy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, s égszínkék szemében sem csillan vidám szikra.
Hosszas tétova séta után egy fél-elf férfire lesz figyelmes, aki mintha eléggé otthonosan mozogna a városban. Figyeli egy ideig a férfit, és igencsak rá kell vennie magát, hogy megszólítsa. Azért ez mégsem jellemző rá.*
- Elnézést. *megköszörüli a torkát, ha a halk szóra nem figyelne fel a fél-elf férfi.*
- Szép napot, őő, szeretnék útbaigazítást kérni, ha lehet.*Közben megpróbálja beérni a komótosan haladó Engart, de reméli még előbb megáll, nehogy rohannia kelljen utána.*
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:23:39
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:23:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Céltalan kóborlás, korgó gyomorral. Ilyen sors környékezi mostanság Engart, akink már jó egy hónapja nem volt megbízása. A tél pedig nem az az évszak, amikor élelmet gyűjthetne, és túlélhetné valahogy csengő aranyak nélkül is. Fegyvereit persze élesen tartja, még ha kenyérre nincs is pénze.*
~Koldulni márpedig nem fogok!~
*Határozza el magában. Inkább éhen hal, mint hogy lealacsonyodjon. Az utcát, a teret kémleli, hátha akad valaki akinek felajánlhatja a szolgálatait. Büntetés, bosszú, gyilkosság. Neki minden fekszik, amit karddal szokás intézni. Csuklyáját felhajtja, lassan szállingózni kezd a hó, és szürke felhőkbe lihegve a párát, tovább bandukol.*
~Koldulni márpedig nem fogok!~
*Határozza el magában. Inkább éhen hal, mint hogy lealacsonyodjon. Az utcát, a teret kémleli, hátha akad valaki akinek felajánlhatja a szolgálatait. Büntetés, bosszú, gyilkosság. Neki minden fekszik, amit karddal szokás intézni. Csuklyáját felhajtja, lassan szállingózni kezd a hó, és szürke felhőkbe lihegve a párát, tovább bandukol.*
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-20 14:15:41
Üzenet elküldve: 2013-01-20 14:15:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ólomsúllyal nehezedik rá az út pora. Megérkezik a városba, és a fogadót az kell keresnie, ahol megszállhat, ahol most végre aludhat. Ki gondolta volna, hogy az út az egyik városból a másikba ilyen hosszú és nehéz? Szörnyű, még életében nem gyalogolt ennyit. Legközelebb ezerszer is meggondolja, hogy belevágjon még egy ilyen esztelenségbe. Keresni fog valami munkát, ahol pénzt keres, és akkor majd valamilyen más módon oldja meg az utazást. Pedig még a leghosszabb utat meg se tette. Ajjaj addigra tényleg kell valami más megoldás. Ha teste nem is gyorsan mozdul, de elméjében a gondolatok hevesen cikáznak ide-oda. Tervezget ezt azt. De akkor meglátja a fogadót.*
- Hála a tündéranyámnak. *Susogja halkan, aztán ismét kicsit visszatalál az egykori örökös mozgékonyságára. De csak azért, hogy minél előbb aludni térhessen.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.01.20 15:53:00, a következő indokkal:
Jelpótlás
- Hála a tündéranyámnak. *Susogja halkan, aztán ismét kicsit visszatalál az egykori örökös mozgékonyságára. De csak azért, hogy minél előbb aludni térhessen.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.01.20 15:53:00, a következő indokkal:
Jelpótlás
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-19 23:09:22
Üzenet elküldve: 2013-01-19 23:09:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A fekete csődör - Végjáték//
*Néhány újabb pilla rebbenés s némi habozás után szoknyájának zsebébe csúsztatja a fém érméket rejtő szütyőt. Nem az az ellenkezős, kukacoskodó fajta ki a kákán is csomót keres s többnyire csak akkor mond ellent bárkinek, ha nyomós oka van rá. Ilyesmiről most szó sincs. Bár azt nem egészen érti, hogy ha együtt segítettek a pacinak, akkor végül az ő sárgaféme miért nem kell a „gondoskodásoz”… Ezen inkább nem kezd el gondolkodni. Valószínűleg úgysem jönne rá, egy fejfájás meg nem hiányzik neki. Azzal sem szeretne a másik terhére leni, hogy erősködik. Különösen mikor ilyen kedvesen mosolyognak rá, amit nem is rest viszonozni.*
- Mindent? Ez igazán megnyugtató. * Etrys talán nem is sejti mennyire! S hogy a minden alatt Eyrinn valóban _mindent_ ért.
Csendesen szemléli, ahogy Etrys körbenéz, majd a távozó őröket is, közben egyik lábáról másikra billen. Valahogy nem akarózik neki meg sem továbbindulni, a pacika és a kisóriás nélkül, s ezzel mintha nem csal ő lenne így. A pacika is hol őt, hol a másikat méregeti, némileg még feszülten.
Az újabb nyugtatónak szánt szavakat már valamiért nyugtalanítónak érzi, ám a kis hozzáfűzés ismét szivárványt varázsol az óriás arcára.*
- Igen! Szeretnék segíteni! * S nem kell sok hozzá, hogy meg ölelje a „pöttömöt”, de egyelőre visszafogja magát. Nem kis önmegtartóztatás ez részéről.*
- Akkor menjünk a barakkhoz. * Indulna is egy jókora lépessel, mikor ráébred, hogy ő bizony nemcsak, hogy azt nem tudja, hogy hol az a barakk de még azt sem sejti, mi az. Amilyen hévvel indult, úgy torpan meg ismét, hogy tanácstalan tekintete végül Etrys arcán állapodjon meg.*
- És az mi? És merre van? *Kezdi el zavartan igazgatni táskája pántját.
A válasz után pedig újult lelkesedéssel indul el a megnevezett irányba, sőt, látva, járva az utcákat, nyelve is megered kissé, ahogy néhányszor a paci hátán is végigsiklik keze.*
- Nagyon sok itt a ház. A Sziklavárosra emlékeztet. Az volt ilyen bonyolult. El is tévedtem… Biztos itt is könnyű letévedni. Szerinted? Te tévedtél már el? *Különösebben nem is sejti, hogy mekkora fejtörést okoz a lovacska másiknak. Azt meg, hogy lehet ő is, még kevésbé gondolná… Ő most tagadhatatlanul jól érzi magát.*
*Néhány újabb pilla rebbenés s némi habozás után szoknyájának zsebébe csúsztatja a fém érméket rejtő szütyőt. Nem az az ellenkezős, kukacoskodó fajta ki a kákán is csomót keres s többnyire csak akkor mond ellent bárkinek, ha nyomós oka van rá. Ilyesmiről most szó sincs. Bár azt nem egészen érti, hogy ha együtt segítettek a pacinak, akkor végül az ő sárgaféme miért nem kell a „gondoskodásoz”… Ezen inkább nem kezd el gondolkodni. Valószínűleg úgysem jönne rá, egy fejfájás meg nem hiányzik neki. Azzal sem szeretne a másik terhére leni, hogy erősködik. Különösen mikor ilyen kedvesen mosolyognak rá, amit nem is rest viszonozni.*
- Mindent? Ez igazán megnyugtató. * Etrys talán nem is sejti mennyire! S hogy a minden alatt Eyrinn valóban _mindent_ ért.
Csendesen szemléli, ahogy Etrys körbenéz, majd a távozó őröket is, közben egyik lábáról másikra billen. Valahogy nem akarózik neki meg sem továbbindulni, a pacika és a kisóriás nélkül, s ezzel mintha nem csal ő lenne így. A pacika is hol őt, hol a másikat méregeti, némileg még feszülten.
Az újabb nyugtatónak szánt szavakat már valamiért nyugtalanítónak érzi, ám a kis hozzáfűzés ismét szivárványt varázsol az óriás arcára.*
- Igen! Szeretnék segíteni! * S nem kell sok hozzá, hogy meg ölelje a „pöttömöt”, de egyelőre visszafogja magát. Nem kis önmegtartóztatás ez részéről.*
- Akkor menjünk a barakkhoz. * Indulna is egy jókora lépessel, mikor ráébred, hogy ő bizony nemcsak, hogy azt nem tudja, hogy hol az a barakk de még azt sem sejti, mi az. Amilyen hévvel indult, úgy torpan meg ismét, hogy tanácstalan tekintete végül Etrys arcán állapodjon meg.*
- És az mi? És merre van? *Kezdi el zavartan igazgatni táskája pántját.
A válasz után pedig újult lelkesedéssel indul el a megnevezett irányba, sőt, látva, járva az utcákat, nyelve is megered kissé, ahogy néhányszor a paci hátán is végigsiklik keze.*
- Nagyon sok itt a ház. A Sziklavárosra emlékeztet. Az volt ilyen bonyolult. El is tévedtem… Biztos itt is könnyű letévedni. Szerinted? Te tévedtél már el? *Különösebben nem is sejti, hogy mekkora fejtörést okoz a lovacska másiknak. Azt meg, hogy lehet ő is, még kevésbé gondolná… Ő most tagadhatatlanul jól érzi magát.*
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:55:32
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:55:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Az érkezés//
*Draelon délután érkezik a város főterére. ~Hát ez lenne az a híres Arthenior.~ gondolja. Körbenéz, semmi érdekes nem ragadja meg a figyelmét, csak a szökőkút, a faragott kőpad és egy nagy fa.
No meg persze a fogadó. ~Később még benézek.~ gondolja. De előbb körbenéz. Leül a kőpadra a fa árnyékába gondolkozni.
Egy különös város, vagy csak egy újabb koszlott bűzbarlang, ahol megáll pihenni? Kivételesen az elsőt gondolja, valamiért megtetszik neki a város. Elgondolkozik egy kicsit.
Miért is jött ide? Mi a célja? Hogyan tovább?
Talán mégis társaságra van szüksége a vadon után? Lehet.
Nem túl feltűnően körbebámul, lát valami újgazdag ember kisasszonyt, meg egy embert. ~Nem valami érdekes társaság~ gondolja. Mit is tegyen?
Amott a fogadó, arra a szegénynegyed, ott az istálló. Inkább odamegy valakihez beszélgetni.*
//Lewinna Armenites //
*Odamegy a gyaloghintós kisasszonyhoz, mit kereshet itt.
Így szól:*
- Üdvözlöm hölgyem! Mi járatban errefelé? *kezdi kedvesen.* Sétácskára indultunk szolgáinkkal, hogy gyönyörködjünk a nép szenvedésében? Meglátogatjuk a szegényeket, hmm?
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.19 23:27:46, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; múlt helyett jelenidő; világba nem illő kifejezés törlése.
*Draelon délután érkezik a város főterére. ~Hát ez lenne az a híres Arthenior.~ gondolja. Körbenéz, semmi érdekes nem ragadja meg a figyelmét, csak a szökőkút, a faragott kőpad és egy nagy fa.
No meg persze a fogadó. ~Később még benézek.~ gondolja. De előbb körbenéz. Leül a kőpadra a fa árnyékába gondolkozni.
Egy különös város, vagy csak egy újabb koszlott bűzbarlang, ahol megáll pihenni? Kivételesen az elsőt gondolja, valamiért megtetszik neki a város. Elgondolkozik egy kicsit.
Miért is jött ide? Mi a célja? Hogyan tovább?
Talán mégis társaságra van szüksége a vadon után? Lehet.
Nem túl feltűnően körbebámul, lát valami újgazdag ember kisasszonyt, meg egy embert. ~Nem valami érdekes társaság~ gondolja. Mit is tegyen?
Amott a fogadó, arra a szegénynegyed, ott az istálló. Inkább odamegy valakihez beszélgetni.*
//Lewinna Armenites //
*Odamegy a gyaloghintós kisasszonyhoz, mit kereshet itt.
Így szól:*
- Üdvözlöm hölgyem! Mi járatban errefelé? *kezdi kedvesen.* Sétácskára indultunk szolgáinkkal, hogy gyönyörködjünk a nép szenvedésében? Meglátogatjuk a szegényeket, hmm?
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.19 23:27:46, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; múlt helyett jelenidő; világba nem illő kifejezés törlése.
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:30:58
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:30:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Az érkezés //
* Már csak ők maradtak, ketten, na meg a bakon ülő lovász és az utánuk kapaszkodott cselédlány, aki lemaradt a napokkal korábban indított díszes kompániából. Talán túl sokáig tömte szoknyája zsebeit a nagyra tartott arany kanálkákkal, vagy csak naiv volt és elhitte: nem kell elhagyniuk otthonukat, mert egy jótündér varázspálcájával int párat, elrebeg egy csiribít és minden folytatódik a régi kerékvágásban. De nem így lett. Az emlékek megmaradtak, de porhüvelyük elveszett. A királykék kanapé makulájával, amit a kiöntött tea hagyott maga után egy felhős, kacajokkal tarkított emlékezetes délutánon. A kisgyermek első találkozása a forró nedűvel és az anya első szidalmazása, amiért az értékes ósdiságot bepiszkolta. Már megbánta, noha késő. Utána kiengesztelte, mézes süteménnyel, új ecsettel és festékkészlettel, könyvek tömkelegével és forró puszik miriádjával. Csak a folt nem feledtet. Na meg a rideg kőtömb, az egyenletesre simogatott felszínével, a vésett betűkkel és a hullát rejtő üregével. Mára az is szétoszlott, csak a csontok őrzik a fejnélküli hulla maradék becsületét és kísértik a gyászoló özvegyet, nem feledtetve, hogy egykor mire tette le esküjét. Igen, ez fog neki legjobban hiányozni. Nem sírhat többé fölé borulva, nem mesélheti el az újonnan szerzett élményeit és nem látogathatja, amikor szoros napirendjében űr támad. Hiszen az is oda.
A királykék függöny megrebeg, mintha zsinóron mozgatnák húzódik fel, pedig az a két, vékony csontfehér ujjacska birizgálja odébb. Osztozik bátyja ki nem mondott, s emlegetett félelmeiben is. Új város, új élet, ahol az Armenites név mit sem jelent. Küzdhetik fel magukat újra a ranglétrán, erősíthetik pozíciójukat, harcolhatnak egy ismeretlen otthonért, ahogy azt elődeik is tették. Most tökéletesen átérzi az ősök helyzetét.*
- Én sem tudom eldönteni, de volt más választásunk?
* A szőke fürtök körbetáncolják porcelán pofiját, ahogy megrázza fejét, le sem véve tekintetét a felfedezésre váró tájról. Olyan más, olyan idegen és olyan rémisztő! Neki illene legkevésbé félnie, régi rangja megköveteli a tartást, a fegyelmezettséget, az erőt és az alkalmazkodást, de azoknak az éveknek oda. A katona újra a pornép soraiba süllyedt, várva a csodaszerű felemelkedést.*
- Elintéztem, persze.. Az ideigleneset!
* Indulásuk előtt – kitartottak a végsőkig, hogy méltón elbúcsúzhassanak a mesteri birtoktól – megindították a karavánt, aminek ponyvái alatt értékeik bújtak meg, a drága bútorok, portrék és a kopott könyvek, ékszeres ládikák, arannyal tömött erszények.. Minden, amire itt szükségük lehet. A fegyveres kíséret sem hiányozhatott, ahogy mellettük is ott baktat a pár megmaradt katona, készen életüket áldozni gazdáikra. Látta Guillamue holmijait az úton, az Archelek címerének szakadt darabkáját, így hát tudja, milyen veszélyeknek tennék ki magukat, ha nem lenne biztosítva a megfelelő kíséret. Idegesen rágcsálja alsó ajkát, ahogy tovasiklik a sötét, vad táj.*
- Szerinted.. Zeno itt lehet?
* Eddig nem hangoztatott aggályait önti szavakba. Hát, sokáig nem bírta. A jégkék íriszek zavart tükrözve rebbennek bátyjára, pókláb ujjacskái pedig visszaeresztik a függönyt. Nincs kínzóbb egy anya számára, mint mikor nem tudja, gyermeke merre járhat. A rokonok lassan szállingóztak el, a szélrózsa minden irányába, de hogy fia, akit jól felszerelt és előre küldött – mert már annyira menni akart a gyermek! – megérkezett-e.. Hiszen még csak egy levelet sem kapott tőle.
A csúf deformációk eltűnnek az útról, a rendezetlen zötykölődés abba marad, a paták pedig végre köveket tapodnak. Igen, megérkeztek! Még a függönyön is átsejlik az éjszaka homályát megtörő lámpások fénye, amit a főutcára aggattak gondos kezek. Érzi a változást, az új szellemet, ami átlengi a várost és a parancsoló erőt, amihez ideje lesz alkalmazkodni. Ahogy a gondolathoz is, hogy itt nem ismerik, s lássuk be, ennek épp úgy van előnye, mint hátránya. Kevesebb a pletyka és kevesebb a sajnálat. Talán mégsem lesz olyan rossz.. A hintó megáll, az ajtó pedig nyílik, s vékony kacsója erős férfikezet ér. Bizonytalanul dugják ki orrukat a fekete cipellők, majd felbukkan a Nő, a halovány kísértet, aki az új környezettől tartva mégis izgatottan torpan meg bátyja mellett.*
- Van elég időnk, hogy kiderítsük. Minden esetre, adjuk meg neki az esélyt.
* A pozitivitás meg ő. Na persze..*
* Már csak ők maradtak, ketten, na meg a bakon ülő lovász és az utánuk kapaszkodott cselédlány, aki lemaradt a napokkal korábban indított díszes kompániából. Talán túl sokáig tömte szoknyája zsebeit a nagyra tartott arany kanálkákkal, vagy csak naiv volt és elhitte: nem kell elhagyniuk otthonukat, mert egy jótündér varázspálcájával int párat, elrebeg egy csiribít és minden folytatódik a régi kerékvágásban. De nem így lett. Az emlékek megmaradtak, de porhüvelyük elveszett. A királykék kanapé makulájával, amit a kiöntött tea hagyott maga után egy felhős, kacajokkal tarkított emlékezetes délutánon. A kisgyermek első találkozása a forró nedűvel és az anya első szidalmazása, amiért az értékes ósdiságot bepiszkolta. Már megbánta, noha késő. Utána kiengesztelte, mézes süteménnyel, új ecsettel és festékkészlettel, könyvek tömkelegével és forró puszik miriádjával. Csak a folt nem feledtet. Na meg a rideg kőtömb, az egyenletesre simogatott felszínével, a vésett betűkkel és a hullát rejtő üregével. Mára az is szétoszlott, csak a csontok őrzik a fejnélküli hulla maradék becsületét és kísértik a gyászoló özvegyet, nem feledtetve, hogy egykor mire tette le esküjét. Igen, ez fog neki legjobban hiányozni. Nem sírhat többé fölé borulva, nem mesélheti el az újonnan szerzett élményeit és nem látogathatja, amikor szoros napirendjében űr támad. Hiszen az is oda.
A királykék függöny megrebeg, mintha zsinóron mozgatnák húzódik fel, pedig az a két, vékony csontfehér ujjacska birizgálja odébb. Osztozik bátyja ki nem mondott, s emlegetett félelmeiben is. Új város, új élet, ahol az Armenites név mit sem jelent. Küzdhetik fel magukat újra a ranglétrán, erősíthetik pozíciójukat, harcolhatnak egy ismeretlen otthonért, ahogy azt elődeik is tették. Most tökéletesen átérzi az ősök helyzetét.*
- Én sem tudom eldönteni, de volt más választásunk?
* A szőke fürtök körbetáncolják porcelán pofiját, ahogy megrázza fejét, le sem véve tekintetét a felfedezésre váró tájról. Olyan más, olyan idegen és olyan rémisztő! Neki illene legkevésbé félnie, régi rangja megköveteli a tartást, a fegyelmezettséget, az erőt és az alkalmazkodást, de azoknak az éveknek oda. A katona újra a pornép soraiba süllyedt, várva a csodaszerű felemelkedést.*
- Elintéztem, persze.. Az ideigleneset!
* Indulásuk előtt – kitartottak a végsőkig, hogy méltón elbúcsúzhassanak a mesteri birtoktól – megindították a karavánt, aminek ponyvái alatt értékeik bújtak meg, a drága bútorok, portrék és a kopott könyvek, ékszeres ládikák, arannyal tömött erszények.. Minden, amire itt szükségük lehet. A fegyveres kíséret sem hiányozhatott, ahogy mellettük is ott baktat a pár megmaradt katona, készen életüket áldozni gazdáikra. Látta Guillamue holmijait az úton, az Archelek címerének szakadt darabkáját, így hát tudja, milyen veszélyeknek tennék ki magukat, ha nem lenne biztosítva a megfelelő kíséret. Idegesen rágcsálja alsó ajkát, ahogy tovasiklik a sötét, vad táj.*
- Szerinted.. Zeno itt lehet?
* Eddig nem hangoztatott aggályait önti szavakba. Hát, sokáig nem bírta. A jégkék íriszek zavart tükrözve rebbennek bátyjára, pókláb ujjacskái pedig visszaeresztik a függönyt. Nincs kínzóbb egy anya számára, mint mikor nem tudja, gyermeke merre járhat. A rokonok lassan szállingóztak el, a szélrózsa minden irányába, de hogy fia, akit jól felszerelt és előre küldött – mert már annyira menni akart a gyermek! – megérkezett-e.. Hiszen még csak egy levelet sem kapott tőle.
A csúf deformációk eltűnnek az útról, a rendezetlen zötykölődés abba marad, a paták pedig végre köveket tapodnak. Igen, megérkeztek! Még a függönyön is átsejlik az éjszaka homályát megtörő lámpások fénye, amit a főutcára aggattak gondos kezek. Érzi a változást, az új szellemet, ami átlengi a várost és a parancsoló erőt, amihez ideje lesz alkalmazkodni. Ahogy a gondolathoz is, hogy itt nem ismerik, s lássuk be, ennek épp úgy van előnye, mint hátránya. Kevesebb a pletyka és kevesebb a sajnálat. Talán mégsem lesz olyan rossz.. A hintó megáll, az ajtó pedig nyílik, s vékony kacsója erős férfikezet ér. Bizonytalanul dugják ki orrukat a fekete cipellők, majd felbukkan a Nő, a halovány kísértet, aki az új környezettől tartva mégis izgatottan torpan meg bátyja mellett.*
- Van elég időnk, hogy kiderítsük. Minden esetre, adjuk meg neki az esélyt.
* A pozitivitás meg ő. Na persze..*
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-19 12:57:01
Üzenet elküldve: 2013-01-19 12:57:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az érkezés //
*Hosszú ideje nem álltak már meg, a cél olyan közel volt hozzájuk, hogy nem akarták vesztegetni a drága homokot, ami egyre csak pereg a másodpercek teltével. Sokáig elhúzódott már eddig is az út és pora rátelepedett csizmáik orrára, viseltessé téve a vadonatúj darabokat és velük együtt viselőiket. Állát támasztva kémlelt ki a fekete batár ablakán, aminek oldalán a családi címer díszeleg aranyozott festéssel hívva fel a figyelmet a közelgő família pár tagjára. Csak pár... Teljesen belefeledkezett a tájba látszólag, miközben agytekervényei egyre csak egy körül kattogtak - a maradékról, a szétszéledtekről. Merre lehetnek vajon, miért nem tartottak velük és miért kell ennyire törődőn rájuk gondolnia mindezek után is? Csak egy újabb sültbolond, ezzel pedig tisztában van. Lopva pillant húgára és emeli vissza jeges lélekpárját az ablak visszatükröződésén túl lévő világra, ami új lehetőségeket rejt magában. Egy tiszta lapot, egy újrakezdhető jövőt, de kérdések sora merül fel benne belülről kaparva mellkasát karmaikkal - mindez megéri?
Mellkasát elnehezítik a múlt láncai, mindig az elmúlottak és a múlandók között egzisztál. Egyensúlyozik a két élű pengén táncolva, hogy meglelje az egyensúlyt, de szinte minden alkalommal, amikor meglelné akad valami, ami visszarántja az instabil állapotba. Fáradtan süpped vissza mellkasa és emelkedik újabb adagot véve magához lételemükből.*
- Még mindig kételkedem abban jól döntöttünk-e.
*Nem fordítja üstökét Lewinna után, egyelőre nem. Tekintete egybefonódott a távolodó entitásokkal, a közeledő város látképével. Hamarosan megérkeznek és végre kiszállhat, hogy megnyújtóztathassa elgémberedett tagjait. Kezének ujjai halántékára kúsznak és fejét emígy támasztva meg néz végül testvérére.*
- Ha jól emlékszem az ideiglenes szállást már elintézted, igaz?
*Vágyja már a forró vizes fürdőt, hogy megtisztulhasson külsőleg és lecserélje jelenlegi ruháit, utána pedig megvacsorázhasson. A nap nemrég ment le, de a horizont alja nem pompállik ezernyi kavalkádjában a narancsnak és vörösnek, a zavaros rózsaszín pír is letűnt már.
Perceken belül már a macskaköves úton kopognak a hátasok patái, visszaegyenesedik a zötykölődés idejére és szinte izzik minden porcikája, ahogy a megérkezésre gondol, a batártól való megszabadulásra. Szívesebben jött volna Desireé hátán, de a hosszú út... A várva várt megállás hamar eljön, dobbant az elől álló mén és a kocsis már tárja is ajtajukat, nyújtja kezét a nőnek, hogy segítséggel lehessen a kiszállást illetően. Eztán lép csak ki ő is, mély szippantással víve be tüdejébe a város levegőjét, hangulatát. Nem lett könnyebb lelke.*
- Mit mondassz? Ígéretes?
*Fordul vére felé. Benne nem alakult ki még vélemény, talán jó ideig nem is fog, míg más felé járnak összekuszálódni vágyakozó gondolatai. Kyrara, majd Nelani.. és a gyerekek. Nem tud nem rájuk gondolni.*
*Hosszú ideje nem álltak már meg, a cél olyan közel volt hozzájuk, hogy nem akarták vesztegetni a drága homokot, ami egyre csak pereg a másodpercek teltével. Sokáig elhúzódott már eddig is az út és pora rátelepedett csizmáik orrára, viseltessé téve a vadonatúj darabokat és velük együtt viselőiket. Állát támasztva kémlelt ki a fekete batár ablakán, aminek oldalán a családi címer díszeleg aranyozott festéssel hívva fel a figyelmet a közelgő família pár tagjára. Csak pár... Teljesen belefeledkezett a tájba látszólag, miközben agytekervényei egyre csak egy körül kattogtak - a maradékról, a szétszéledtekről. Merre lehetnek vajon, miért nem tartottak velük és miért kell ennyire törődőn rájuk gondolnia mindezek után is? Csak egy újabb sültbolond, ezzel pedig tisztában van. Lopva pillant húgára és emeli vissza jeges lélekpárját az ablak visszatükröződésén túl lévő világra, ami új lehetőségeket rejt magában. Egy tiszta lapot, egy újrakezdhető jövőt, de kérdések sora merül fel benne belülről kaparva mellkasát karmaikkal - mindez megéri?
Mellkasát elnehezítik a múlt láncai, mindig az elmúlottak és a múlandók között egzisztál. Egyensúlyozik a két élű pengén táncolva, hogy meglelje az egyensúlyt, de szinte minden alkalommal, amikor meglelné akad valami, ami visszarántja az instabil állapotba. Fáradtan süpped vissza mellkasa és emelkedik újabb adagot véve magához lételemükből.*
- Még mindig kételkedem abban jól döntöttünk-e.
*Nem fordítja üstökét Lewinna után, egyelőre nem. Tekintete egybefonódott a távolodó entitásokkal, a közeledő város látképével. Hamarosan megérkeznek és végre kiszállhat, hogy megnyújtóztathassa elgémberedett tagjait. Kezének ujjai halántékára kúsznak és fejét emígy támasztva meg néz végül testvérére.*
- Ha jól emlékszem az ideiglenes szállást már elintézted, igaz?
*Vágyja már a forró vizes fürdőt, hogy megtisztulhasson külsőleg és lecserélje jelenlegi ruháit, utána pedig megvacsorázhasson. A nap nemrég ment le, de a horizont alja nem pompállik ezernyi kavalkádjában a narancsnak és vörösnek, a zavaros rózsaszín pír is letűnt már.
Perceken belül már a macskaköves úton kopognak a hátasok patái, visszaegyenesedik a zötykölődés idejére és szinte izzik minden porcikája, ahogy a megérkezésre gondol, a batártól való megszabadulásra. Szívesebben jött volna Desireé hátán, de a hosszú út... A várva várt megállás hamar eljön, dobbant az elől álló mén és a kocsis már tárja is ajtajukat, nyújtja kezét a nőnek, hogy segítséggel lehessen a kiszállást illetően. Eztán lép csak ki ő is, mély szippantással víve be tüdejébe a város levegőjét, hangulatát. Nem lett könnyebb lelke.*
- Mit mondassz? Ígéretes?
*Fordul vére felé. Benne nem alakult ki még vélemény, talán jó ideig nem is fog, míg más felé járnak összekuszálódni vágyakozó gondolatai. Kyrara, majd Nelani.. és a gyerekek. Nem tud nem rájuk gondolni.*
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-18 14:55:50
Üzenet elküldve: 2013-01-18 14:55:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A hajtóvadászat//
-A tervem a következő: közhírré tesszük, hogy egy gazdag, nemes személy érkezett a városba. Sok aranyat hozott magával, amit egy házban tárol. Az épületet kívülről a saját katonái védik. Ezt a városőrségből pár álruhában lévő ember megoldhatja. Mondjuk tízen. Bent, a házban, ami csak egy szobás lehet, az asztalra teszünk egy díszes zsákot, tele kaviccsal. Azért kicsi köveket teszünk bele, mert gondolom nincs annyi aranyunk, ami egy zsákot megtölt. Az asztalt mind a négy irányból szőnyegnek kell körbevennie. Ez alatt egy mély gödörnek kell lennie. Mi és még vagy öt másik őr pedig a négy irányban elhelyezett ruhásszekrényekben fogunk várni. A kulcslyukon kilátunk. Lesz nálunk háló, rács, fegyver, kint pedig járókelőnek álcázott nők fognak forró vizet vinni magukkal. Az öreg megtudja az álhírünket, este valahogyan belopódzik az egyszobás épületünkbe. Menne a zsák felé, de amikor rálép a szőnyegre, az azt tartó gyenge rács betörik, ő a mélybe zuhan. Ekkor mi és a külső, belső őrség körbevesszük. Az asszonyok forró vizet öntenek rá, mi pedig fegyvert rántunk. Körbeálljuk, nem menekülhet. A többit elintézi az őrség.
-A tervem a következő: közhírré tesszük, hogy egy gazdag, nemes személy érkezett a városba. Sok aranyat hozott magával, amit egy házban tárol. Az épületet kívülről a saját katonái védik. Ezt a városőrségből pár álruhában lévő ember megoldhatja. Mondjuk tízen. Bent, a házban, ami csak egy szobás lehet, az asztalra teszünk egy díszes zsákot, tele kaviccsal. Azért kicsi köveket teszünk bele, mert gondolom nincs annyi aranyunk, ami egy zsákot megtölt. Az asztalt mind a négy irányból szőnyegnek kell körbevennie. Ez alatt egy mély gödörnek kell lennie. Mi és még vagy öt másik őr pedig a négy irányban elhelyezett ruhásszekrényekben fogunk várni. A kulcslyukon kilátunk. Lesz nálunk háló, rács, fegyver, kint pedig járókelőnek álcázott nők fognak forró vizet vinni magukkal. Az öreg megtudja az álhírünket, este valahogyan belopódzik az egyszobás épületünkbe. Menne a zsák felé, de amikor rálép a szőnyegre, az azt tartó gyenge rács betörik, ő a mélybe zuhan. Ekkor mi és a külső, belső őrség körbevesszük. Az asszonyok forró vizet öntenek rá, mi pedig fegyvert rántunk. Körbeálljuk, nem menekülhet. A többit elintézi az őrség.
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-18 13:00:47
Üzenet elküldve: 2013-01-18 13:00:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Cerával//
*Adaron azért nem szokta túlzásba vinni az atyai óva intéseket. Cera többet élt, mint jó pár felnőtt ember, tapasztalatnak nincs híján, a magához való esze megvan, csak a gyermeki naivitás és kíváncsiság sodorhatja bajba - de ezek is inkább szerencsés, hogy megvannak benne, az elfek hosszú gyerekkora így jó pár boldog, gondtalan évet jelent a lánykának.*
- Akkor a Pegazus. *bólint, és elindulnak. A kérdésre, hogy mi a legveszélyesebb az erdőben, a válasz nem sokat várat magára.*
- Nem az állatok. Odakint egyedül jobban félj attól, ami két lábon, fegyverrel jár, mint ami négyen, karmokkal-agyarakkal. Az állatok nem gonoszak. Vadásznak, mert éhesek, harcolnak, mert védik magukat, a területüket. Nem érdekli őket a vagyon, és nem élvezik mások fájdalmát és félelmét. Az az értelmes lények némelyikének sajátja. Az állatoktól idegen a gonoszság. *magyarázza, mélyebb filozófiai fejtegetésekbe viszont nem bocsátkozik, bár nem azért, mert Cera esetleg nem értené. Kevés dolog van, amit a lánya nem értene meg.
Inkább azért, mert nem szükséges ennyire belemenni a témára, a végén úgyis a jó és a rossz fogalmánál lyukadnának ki, arról pedig még senki nem bírt általános érvényű igazságokat megfogalmazni. Mindig nézőpont és kultúra kérdése, mi jó és mi nem.
Ami viszont biztos, hogy odaérnek a Pegazushoz, és Adaron benyit, körülnéz, hogy alkalmas-e a hely egy gyerek számára is, majd betessékeli Cerát, és becsukja maguk mögött az ajtót.*
*Adaron azért nem szokta túlzásba vinni az atyai óva intéseket. Cera többet élt, mint jó pár felnőtt ember, tapasztalatnak nincs híján, a magához való esze megvan, csak a gyermeki naivitás és kíváncsiság sodorhatja bajba - de ezek is inkább szerencsés, hogy megvannak benne, az elfek hosszú gyerekkora így jó pár boldog, gondtalan évet jelent a lánykának.*
- Akkor a Pegazus. *bólint, és elindulnak. A kérdésre, hogy mi a legveszélyesebb az erdőben, a válasz nem sokat várat magára.*
- Nem az állatok. Odakint egyedül jobban félj attól, ami két lábon, fegyverrel jár, mint ami négyen, karmokkal-agyarakkal. Az állatok nem gonoszak. Vadásznak, mert éhesek, harcolnak, mert védik magukat, a területüket. Nem érdekli őket a vagyon, és nem élvezik mások fájdalmát és félelmét. Az az értelmes lények némelyikének sajátja. Az állatoktól idegen a gonoszság. *magyarázza, mélyebb filozófiai fejtegetésekbe viszont nem bocsátkozik, bár nem azért, mert Cera esetleg nem értené. Kevés dolog van, amit a lánya nem értene meg.
Inkább azért, mert nem szükséges ennyire belemenni a témára, a végén úgyis a jó és a rossz fogalmánál lyukadnának ki, arról pedig még senki nem bírt általános érvényű igazságokat megfogalmazni. Mindig nézőpont és kultúra kérdése, mi jó és mi nem.
Ami viszont biztos, hogy odaérnek a Pegazushoz, és Adaron benyit, körülnéz, hogy alkalmas-e a hely egy gyerek számára is, majd betessékeli Cerát, és becsukja maguk mögött az ajtót.*
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-17 18:47:42
Üzenet elküldve: 2013-01-17 18:47:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//A Hajtóvadászat//
-N-nos...leginkább vegyszerekkel foglalkozom, és szeretek különböző szerkezetekkel is babrálni, de minden érdekel ami a világban történik, és ezeket a tapasztalataimat mind leírom vagy lerajzolom.*mondja szemét lesütve, és a hajával babrálva.*
-Terv?Milyen terv?*kérdi meglepetten a másik kettőtől.*
-N-nos...leginkább vegyszerekkel foglalkozom, és szeretek különböző szerkezetekkel is babrálni, de minden érdekel ami a világban történik, és ezeket a tapasztalataimat mind leírom vagy lerajzolom.*mondja szemét lesütve, és a hajával babrálva.*
-Terv?Milyen terv?*kérdi meglepetten a másik kettőtől.*
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-17 13:51:50
Üzenet elküldve: 2013-01-17 13:51:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A főtéren közeledő alak tipikusan az a fajta, aki a kocsmában mindig a legsötétebb sarokba ül, úgy gondolva, hogy így elkerülheti a kíváncsi szemeket. A valóság az, hogy az ilyen alakok keltik a legnagyobb feltűnést, és valószínűleg ezt ők maguk is tudják. Talán csak tudat alatti egójukat akarják ezzel kielégíteni... De hogy milyen is ez a tipikus sötét sarok-figura? Testét természetesen feje búbjától a bokájáig fekete szövet fedi, és a csuklyája majd mindig felhajtva található. Fegyvereit gyakran rejti el, hisz ránézve bárki megmondhatja, hogy van neki. Az hogy hol, már nehezebb kérdés. Ezen a téren hősünk nem épp magasan képzett, hisz bárki láthatja kabátja redőzöttségén, hogy bal oldalára kardot erősített, s hogy kabátja alsó gombjai azért nincsenek begombolva, hogy e remekmívű fegyvert gyorsan előkaphassa. Jobb kezében vándorbotot tart, mi minden harmadik-negyedik macskakövön koppan, ahogy földet ér. Az ilyen alakok másik fő ismérve a titokzatosság. Nem tudhatod, mit akar, hol akarja, vagy épp kivel... Hősünk elképesztően beleéli magát ebbe a szerepbe, hisz még ő maga sem tudja, hová tart. Emiatt kissé idétlennek tűnhet, de ezt azzal próbálja leplezni, hogy pár lépésenként megáll, és körbekémlel. Ezzel megint csak gyanút kelt, sejtelmességet fokoz. Persze semmiféle gonosz szándéka nincs. Most legalábbis... Ha valaki bepillant a sötét csuklya alá, láthat ott egy kissé mogorva arckifejezésű, kétségtelenül másnapos pofázmányt, jobb orcáján apró, vágás okozta forradással, de persze ez még mindig semmit mondó. Az alak most, mintha hirtelen megvilágosult volna, az eddiginél kissé gyorsabb tempóban (ámde nem túl gyorsan, hisz drámaiságát ez jelentősen csökkentené), kabát suhogtatva indul meg a Folyópart felé, ahová egy találkát beszélt meg.*
~Ennél messzebb nem is lehetnék...~
*Zsörtölődik menet közben magában.*
A hozzászólás írója (Engar Rynn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.17 14:11:52
~Ennél messzebb nem is lehetnék...~
*Zsörtölődik menet közben magában.*
A hozzászólás írója (Engar Rynn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.17 14:11:52
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-17 10:33:04
Üzenet elküldve: 2013-01-17 10:33:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A Hajtóvadászat//
*Ándeholmot követi, a főtéren megáll.*
-Üdvözlöm, Myrto. Van egy tervem, a fogadóbán már elmondtam Ándeholmnak.
*Kis szünet után megszólal.*
- Ön tudós? A tudomány melyik ágával foglalkozik?
*Ándeholmhoz fordul.*
- Mit gondol az ötletemről, mit az előbb mondtam el a fogadóban? Ön szerint így elkaphatjuk az öreget?
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.17 10:33:43
*Ándeholmot követi, a főtéren megáll.*
-Üdvözlöm, Myrto. Van egy tervem, a fogadóbán már elmondtam Ándeholmnak.
*Kis szünet után megszólal.*
- Ön tudós? A tudomány melyik ágával foglalkozik?
*Ándeholmhoz fordul.*
- Mit gondol az ötletemről, mit az előbb mondtam el a fogadóban? Ön szerint így elkaphatjuk az öreget?
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.17 10:33:43
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-16 19:42:17
Üzenet elküldve: 2013-01-16 19:42:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Északszél Ándeholm//
//A Hajtóvadászat//
*Meglepetten fordul az ismerős hang felé.Ándeholm az, nyomában egy idegen férfival.Miután bemutatja a férfit kiderül, hogy egy mágus a Lebegő Világból.*
-Ö-Örvendek a találkozásnak!*mondja kissé megszeppenve.Hallott már történeteket a Lebegő Virágról, de sohasem gondolta, hogy valaha is találkozik bárkivel is aki onnan származik.*
//A Hajtóvadászat//
*Meglepetten fordul az ismerős hang felé.Ándeholm az, nyomában egy idegen férfival.Miután bemutatja a férfit kiderül, hogy egy mágus a Lebegő Világból.*
-Ö-Örvendek a találkozásnak!*mondja kissé megszeppenve.Hallott már történeteket a Lebegő Virágról, de sohasem gondolta, hogy valaha is találkozik bárkivel is aki onnan származik.*
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-16 11:55:33
Üzenet elküldve: 2013-01-16 11:55:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//A Hajtóvadászat//
*Ándeholm kinéz a fogadó ablakán, hogy szemügyre vegye azt a nőt, akiről Sida beszélt, és csodálkozva látja, hogy Myrto az.*
- Jó megérzés volt! Ez a társunk, Myrto! Menjünk oda hozzá!
*Gyorsan feláll az asztaltól, majd sietős léptekkel az ajtóhoz megy - közben visszapillant egyszer, hogy Sida követi-e - majd kilép a fogadóból a főtérre, és odamegy Myrtohoz.*
- Üdv! Milyen szerencse, hogy összefutottunk! Képzeld, sikerült szereznem egy szövetségest a küldetésünkhöz. Hadd mutassam be Sida Ryalit, a Lebegő Világból! - *Majd a mágushoz fordul.* - És Ryali, hadd mutassam be Myrto Mirari Hortust, a kiváló tudóst!
*Ándeholm kinéz a fogadó ablakán, hogy szemügyre vegye azt a nőt, akiről Sida beszélt, és csodálkozva látja, hogy Myrto az.*
- Jó megérzés volt! Ez a társunk, Myrto! Menjünk oda hozzá!
*Gyorsan feláll az asztaltól, majd sietős léptekkel az ajtóhoz megy - közben visszapillant egyszer, hogy Sida követi-e - majd kilép a fogadóból a főtérre, és odamegy Myrtohoz.*
- Üdv! Milyen szerencse, hogy összefutottunk! Képzeld, sikerült szereznem egy szövetségest a küldetésünkhöz. Hadd mutassam be Sida Ryalit, a Lebegő Világból! - *Majd a mágushoz fordul.* - És Ryali, hadd mutassam be Myrto Mirari Hortust, a kiváló tudóst!
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-15 22:14:17
Üzenet elküldve: 2013-01-15 22:14:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A főtérre érve tüdejét megtölti a friss levegővel, mely a kapun kívülről szivárog be a város belsejébe.*
~A városi levegő is jó, de ez teljesen más... Ez tisztább, teltebb, jobb.~
*Lábbelije kopogása visszhangzik kicsit a főtéren, nem is meglepő, mert szinte csak az őrök tartózkodnak ilyen korán a téren, az emberek többsége - nem is beszélve a többi fajról - jórészt még az ágyat nyomja és tán legszebb álma utolsó pillanatait élvezi.*
~Bezzeg nekem fel kellett kelnem. Vennem kell egy hasznosabb függönyt a mostaninál, ami jó is arra, amire kitalálták.~
*Mérgelődése közben már el is érte a fogadó ajtaját, mely egy egyszerű mozdulattal ki is nyílik.*
~A városi levegő is jó, de ez teljesen más... Ez tisztább, teltebb, jobb.~
*Lábbelije kopogása visszhangzik kicsit a főtéren, nem is meglepő, mert szinte csak az őrök tartózkodnak ilyen korán a téren, az emberek többsége - nem is beszélve a többi fajról - jórészt még az ágyat nyomja és tán legszebb álma utolsó pillanatait élvezi.*
~Bezzeg nekem fel kellett kelnem. Vennem kell egy hasznosabb függönyt a mostaninál, ami jó is arra, amire kitalálták.~
*Mérgelődése közben már el is érte a fogadó ajtaját, mely egy egyszerű mozdulattal ki is nyílik.*
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-15 15:14:19
Üzenet elküldve: 2013-01-15 15:14:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A fekete csődör - Végjáték//
*A nő szavai meglepően, Etrys nem is egészen érti, miről beszél az óriás, de annyit azért kihámoz az egyszerű szavakból, hogy ő se tudja vállalni a paripa gondozását. Sóhajtva néz a csődörre, nem igazán tervezte, mikor ideérkezett, hogy egy ilyen fenséges állat ellátásának a gondját a nyakába vegye.
De magára se hagyhatja, annyi szent, nincs hát más megoldás, keresni kell neki egy helyet, ahol megfelelően gondját tudják viselni, míg ki nem találja, hogyan biztosítsa számára, amire szüksége van.*
- Nem, nem, tartsa csak meg a... _sárgafémet_ nyugodtan. Ez is bőven elég lesz, hogy egy időre megfelelő gondoskodást kapjon a barátunk. *magyarázza aztán a lányra mosolyogva, hogy megnyugtassa.* - Majd én elintézek mindent.
*Ismét a ló felé pillant, amit az őrök egyike nagy nehezen végre rá tudott bírni, hogy feléjük és az istálló felé közeledjen, bár láthatóan nem kedveli a helyet szegény állt. Inkább Etrys lép felé, nyugtatóan megpaskolva a nyakát, majd kezében a kantárral a városőr felé fordul.*
- Köszönjük, innen már elboldogulunk. *közli türelmesen, a férfinak pedig nem is kell több biztatás, boldogan hagyja hátra a veszélyesnek vélt jószágot, hogy csatlakozzon társaihoz. Etrys egy pillanatig még utána bámul, próbálja kitalálni most mi legyen, de emlékei erről a helyről ködösek, többnyire nem is sajátjai, csupán elmesélések. Fogalma sincs, hová vihetné a jószágot, ráadásul úgy tűnik, az óriás is menne már, nem érzi jól magát itt a téren.* - Ezt én elintézem, Kisasszony. *biztosítja ismét az óriást, majd a hatalmas kiskutya szemeket látva hangtalan sóhajt. Nem így tervezte, jócskán lenne még dolga, de most már a paripa kényelembe helyezéséről is neki kell gondoskodnia és itt ez a hatalmas lány is, akit szintén nem hagyhat magára.* - Persze, ha szeretne ön is segíteni, csatlakozzon nyugodtan. Ha jól sejtem, a barakk környékén találhatunk egy másik istállót, ahol a barátunk jobban érzi majd magát, mint itt.
*A nő szavai meglepően, Etrys nem is egészen érti, miről beszél az óriás, de annyit azért kihámoz az egyszerű szavakból, hogy ő se tudja vállalni a paripa gondozását. Sóhajtva néz a csődörre, nem igazán tervezte, mikor ideérkezett, hogy egy ilyen fenséges állat ellátásának a gondját a nyakába vegye.
De magára se hagyhatja, annyi szent, nincs hát más megoldás, keresni kell neki egy helyet, ahol megfelelően gondját tudják viselni, míg ki nem találja, hogyan biztosítsa számára, amire szüksége van.*
- Nem, nem, tartsa csak meg a... _sárgafémet_ nyugodtan. Ez is bőven elég lesz, hogy egy időre megfelelő gondoskodást kapjon a barátunk. *magyarázza aztán a lányra mosolyogva, hogy megnyugtassa.* - Majd én elintézek mindent.
*Ismét a ló felé pillant, amit az őrök egyike nagy nehezen végre rá tudott bírni, hogy feléjük és az istálló felé közeledjen, bár láthatóan nem kedveli a helyet szegény állt. Inkább Etrys lép felé, nyugtatóan megpaskolva a nyakát, majd kezében a kantárral a városőr felé fordul.*
- Köszönjük, innen már elboldogulunk. *közli türelmesen, a férfinak pedig nem is kell több biztatás, boldogan hagyja hátra a veszélyesnek vélt jószágot, hogy csatlakozzon társaihoz. Etrys egy pillanatig még utána bámul, próbálja kitalálni most mi legyen, de emlékei erről a helyről ködösek, többnyire nem is sajátjai, csupán elmesélések. Fogalma sincs, hová vihetné a jószágot, ráadásul úgy tűnik, az óriás is menne már, nem érzi jól magát itt a téren.* - Ezt én elintézem, Kisasszony. *biztosítja ismét az óriást, majd a hatalmas kiskutya szemeket látva hangtalan sóhajt. Nem így tervezte, jócskán lenne még dolga, de most már a paripa kényelembe helyezéséről is neki kell gondoskodnia és itt ez a hatalmas lány is, akit szintén nem hagyhat magára.* - Persze, ha szeretne ön is segíteni, csatlakozzon nyugodtan. Ha jól sejtem, a barakk környékén találhatunk egy másik istállót, ahol a barátunk jobban érzi majd magát, mint itt.
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-14 20:28:53
Üzenet elküldve: 2013-01-14 20:28:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Borsovád megérkezik a főtérre. A fejsze megölése után most friss levegőt szív. Újra gyerekek rohangálnak a főtér kellős közepén. A friss víz csak csobog a napsütésben a szökőkútból. A fű és a macskakő különös játékban terül el a nomádunk csizmájának talpa alatt. Íja a tartójában a derekán lóg. A lova az istállóban van. Ismeri már annyira, hogy megbízzon a bérlőjében. Most pedig az erdőbe megy vadászni. Bajuszát megigazítja és tova lép az emberek között. Barna bőr páncélja csak csillog a nap sugaraiban.*
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-14 19:25:22
Üzenet elküldve: 2013-01-14 19:25:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Szelíd
*Az árnyék csendesen lépked. Árnyékról árnyékra halad, beleolvad a környezetébe. Nem kelt feltűnést, sosem szokott. Csak a köpenye és a csuklyája látszik. Haját a csuklya alá gyűrte, arcát szintén a csuklya takarja. Maga sem teljesen tudja hová is igyekszik. ~Csak felfedezek~ Gondolta mikor elindult. És most itt van. Már nagyjából kiismeri magát Artheniorban. Végül a piactér mellett dönt. ~Arra még úgysem jártam.~ Ahogy a szegénynegyed felé indul még jobban a szemébe húzza a csuklyát, és mozdulatai még óvatosabbak lesznek. Itt főleg nem akar feltűnést kelteni. A végén még ráismer valaki. Bár... Ki sodródna ilyen messzire valahai otthonától? Dyene-n kívül.*
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-01-14 10:06:17
Üzenet elküldve: 2013-01-14 10:06:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Larten//
*Annyit várakoztatja a férfit, mint valami nemeskisasszony. Gondosan felkészül a városból kivezető útra, amit - valószínűleg - elővigyázatosságból tesznek... bár igazából fogalma sincs, minek ez az óvintézkedés. Véleménye szerint, úgy sem akadna rá soha senki. Az, hogy Lartennek sikerült, valamiféle különös egybeesés csupán. Kétli, hogy bárki más is rendelkezhetne olyan tapasztalattal és képességekkel, mint ez a férfi; így hát nagy valószínűséggel biztonságban van, míg ennek el nem jár a szája.
Gyűlöli, ha irányítgatják. Ha megszabják, mit, mikor és hogyan tegyen, ennek ellenére most mégis úgy döntött, hogy Lartennel tart. Arról persze szó sincs, hogy rábízza magát.*
"Még csak az kéne."
*Teljesen átlagos ruhákba bújt otthonában: tunikát és sűrű szövésű szövetnadrágot húzott, hozzá kényelmes csizmát, meleg köpenyt. Összeállítása sötét földszínekben játszik.
Még a csuklyát is a fejére húzza a főtéren való közlekedéshez, először csak azért, mert kíváncsi a férfi éberségére. Meglepetésként éri, hogy nem tud elslisszolni mellette.*
- Menjünk.
*Egyezik bele a felajánlásba egykedvűen, majd meg is indul a városból kivezető úton.*
*Annyit várakoztatja a férfit, mint valami nemeskisasszony. Gondosan felkészül a városból kivezető útra, amit - valószínűleg - elővigyázatosságból tesznek... bár igazából fogalma sincs, minek ez az óvintézkedés. Véleménye szerint, úgy sem akadna rá soha senki. Az, hogy Lartennek sikerült, valamiféle különös egybeesés csupán. Kétli, hogy bárki más is rendelkezhetne olyan tapasztalattal és képességekkel, mint ez a férfi; így hát nagy valószínűséggel biztonságban van, míg ennek el nem jár a szája.
Gyűlöli, ha irányítgatják. Ha megszabják, mit, mikor és hogyan tegyen, ennek ellenére most mégis úgy döntött, hogy Lartennel tart. Arról persze szó sincs, hogy rábízza magát.*
"Még csak az kéne."
*Teljesen átlagos ruhákba bújt otthonában: tunikát és sűrű szövésű szövetnadrágot húzott, hozzá kényelmes csizmát, meleg köpenyt. Összeállítása sötét földszínekben játszik.
Még a csuklyát is a fejére húzza a főtéren való közlekedéshez, először csak azért, mert kíváncsi a férfi éberségére. Meglepetésként éri, hogy nem tud elslisszolni mellette.*
- Menjünk.
*Egyezik bele a felajánlásba egykedvűen, majd meg is indul a városból kivezető úton.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773