Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-13 20:58:30
Üzenet elküldve: 2013-07-13 20:58:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Bacara Metod, Aeris Mentha//
*Bacarát figyeli, hogy reagál, a csókjára, de azért szeme sarkából észreveszi, hogy Aeris hátralép. Eriton csak reménykedik, hogy nem fog valami meggondolatlan cselekedetet véghez vinni. Mikor Bacara odalép hozzá jobb kezével megfogja az övébe rejtett hosszútőr nyelét hátha Bacara kellemetlenkedni akar, de amikor az elmosolyodik és megszólal. Némileg megnyugszik, de a kezét nem veszi le a tőrről, egy pillanatig gondolkodik mit kéne tenni, és gyorsan határoz. Kirúgja Bacara alól a lábát bal kezével elkapja a derekát, és lassítja a leányzó zuhanását. Mindeközben jobb kezével előhúzza a becses fegyvert, és mikor Metod, márt a földön fekszik, letérdel úgy hogy a két térde a leány keble mellet helyezkedjen el a és enyhén ránehezedik a testsúlyával, de ép csak annyira, hogy amazne tudjon kifordulni a szorításból, mindeközben a hosszútőr élét a lány nyakához érinti. Ezek után bal kezével előhúzza ellenfele tőrjét, és megszólal.*
-Miért van az az érzésem, hogy ez hiányzik neked?*Miközben beszél, fél szemét Aerisen tartja, hátha annak hirtelen őrült ötlete támadna.*-De tudod mit vissza adom, de mit adsz helyette, mit ér neked az életed?
*Bacarát figyeli, hogy reagál, a csókjára, de azért szeme sarkából észreveszi, hogy Aeris hátralép. Eriton csak reménykedik, hogy nem fog valami meggondolatlan cselekedetet véghez vinni. Mikor Bacara odalép hozzá jobb kezével megfogja az övébe rejtett hosszútőr nyelét hátha Bacara kellemetlenkedni akar, de amikor az elmosolyodik és megszólal. Némileg megnyugszik, de a kezét nem veszi le a tőrről, egy pillanatig gondolkodik mit kéne tenni, és gyorsan határoz. Kirúgja Bacara alól a lábát bal kezével elkapja a derekát, és lassítja a leányzó zuhanását. Mindeközben jobb kezével előhúzza a becses fegyvert, és mikor Metod, márt a földön fekszik, letérdel úgy hogy a két térde a leány keble mellet helyezkedjen el a és enyhén ránehezedik a testsúlyával, de ép csak annyira, hogy amazne tudjon kifordulni a szorításból, mindeközben a hosszútőr élét a lány nyakához érinti. Ezek után bal kezével előhúzza ellenfele tőrjét, és megszólal.*
-Miért van az az érzésem, hogy ez hiányzik neked?*Miközben beszél, fél szemét Aerisen tartja, hátha annak hirtelen őrült ötlete támadna.*-De tudod mit vissza adom, de mit adsz helyette, mit ér neked az életed?
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-13 17:33:30
Üzenet elküldve: 2013-07-13 17:33:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Lissbeth és Faeus//
*Nem is kell neki, hogy a lány saját magából merítsen példákat, saját tapasztalatai alapján mondja el, mit miért kell leküzdeni, ezek nem kíváncsi. Konkrétumok nélküli, csupán elvi síkokat érintő beszélgetés, ahol világnézetek, elképzelések ütköznek, de ezeket nem kell az élettel alátámasztani, elég ha elfogadják, hogy a másik agytekervényei ilyen irányba forognak.*
-A tökéletlenségek felismerése és a csorba kiköszörülése.
*Bólint elmélázva. Azt hite, hogy az élet az ő legfőbb csorbáját már kiegyenesítette, semmissé tette, erre lám, pont itt talál rá, ahol sosem várta volna. Hitetlenül, döbbenten nézi a gnorkot, aki vele szemben áll, feltámadva halottaiból, előlépve lidérces álmaiból.*
-Hát nekem meg arról felejtettek el szólni, hogy még ezen a földön esz téged a fene, nem mentél az isteneidet boldogítani.
*Szája széle megrándul, ahogy ösztönösen bukik ki a csípős válasz. Éjanya látja lelkét, nem hitte hogy valaha ennyire fog örülni ennek a ráncos pofának, hogy ennyire meg tud könnyebbülni a karcos hang hallatán.*
-Azt mondták, én öltelek meg, a drága jó kidobótoktól kaptam is egy ajándékot, mielőtt kijutottam volna.
*Keze az oldalára csusszan, ében bőrén még mindig látszik az a heg, amit a drága félork okozott, amikor Mara asszony könnyes szemekkel kiáltotta Faeus gyilkosává. Ki is hitte volna el, hogy valóban társaként, barátjaként teintett a fura félszerzetre, akiért annyi minden eldobott volna, hogy megvédelmezhesse. Sötételf, ez pedig a felszíniek szemében egyenlő az érzéketlenséggel és kegyetlenséggel.
Tekintete újra a lány felé fordul. Elég szépen aláásta saját korábbi szavait előtte...*
-Életem legnagyobb gyengeségét és hibáját látod magad előtt, az egyetlen felszínit, aki érdemes arra, hogy barátnak nevezzem. Képzelheted, micsoda teher ez az életben...
*Halovány, szinte csak odaképzelt mosolya mintha mégis másról árulkodna. Gyengeség, ha van, aki közel áll, ezzel mindig is tisztában volt, de eddigi meglátása szerint Faeust sem olyan fából faragták, akit csak úgy fel lehet zsarolásra használni.*
-Hogy találtál rám?
*Figyelme már újra az alacsony félszerzeté, ahogy nekiszegezi a kérdést. Pedig azt hitte, nyomtalanul sikerült eltűnnie... Megint túlbecsülte volna saját képességeit? Ejnye, nem jó este ez...*
*Nem is kell neki, hogy a lány saját magából merítsen példákat, saját tapasztalatai alapján mondja el, mit miért kell leküzdeni, ezek nem kíváncsi. Konkrétumok nélküli, csupán elvi síkokat érintő beszélgetés, ahol világnézetek, elképzelések ütköznek, de ezeket nem kell az élettel alátámasztani, elég ha elfogadják, hogy a másik agytekervényei ilyen irányba forognak.*
-A tökéletlenségek felismerése és a csorba kiköszörülése.
*Bólint elmélázva. Azt hite, hogy az élet az ő legfőbb csorbáját már kiegyenesítette, semmissé tette, erre lám, pont itt talál rá, ahol sosem várta volna. Hitetlenül, döbbenten nézi a gnorkot, aki vele szemben áll, feltámadva halottaiból, előlépve lidérces álmaiból.*
-Hát nekem meg arról felejtettek el szólni, hogy még ezen a földön esz téged a fene, nem mentél az isteneidet boldogítani.
*Szája széle megrándul, ahogy ösztönösen bukik ki a csípős válasz. Éjanya látja lelkét, nem hitte hogy valaha ennyire fog örülni ennek a ráncos pofának, hogy ennyire meg tud könnyebbülni a karcos hang hallatán.*
-Azt mondták, én öltelek meg, a drága jó kidobótoktól kaptam is egy ajándékot, mielőtt kijutottam volna.
*Keze az oldalára csusszan, ében bőrén még mindig látszik az a heg, amit a drága félork okozott, amikor Mara asszony könnyes szemekkel kiáltotta Faeus gyilkosává. Ki is hitte volna el, hogy valóban társaként, barátjaként teintett a fura félszerzetre, akiért annyi minden eldobott volna, hogy megvédelmezhesse. Sötételf, ez pedig a felszíniek szemében egyenlő az érzéketlenséggel és kegyetlenséggel.
Tekintete újra a lány felé fordul. Elég szépen aláásta saját korábbi szavait előtte...*
-Életem legnagyobb gyengeségét és hibáját látod magad előtt, az egyetlen felszínit, aki érdemes arra, hogy barátnak nevezzem. Képzelheted, micsoda teher ez az életben...
*Halovány, szinte csak odaképzelt mosolya mintha mégis másról árulkodna. Gyengeség, ha van, aki közel áll, ezzel mindig is tisztában volt, de eddigi meglátása szerint Faeust sem olyan fából faragták, akit csak úgy fel lehet zsarolásra használni.*
-Hogy találtál rám?
*Figyelme már újra az alacsony félszerzeté, ahogy nekiszegezi a kérdést. Pedig azt hitte, nyomtalanul sikerült eltűnnie... Megint túlbecsülte volna saját képességeit? Ejnye, nem jó este ez...*
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 23:29:23
Üzenet elküldve: 2013-07-12 23:29:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekbörtön//
*Épp kiszemelt magának valakit, és már meg is indult volna felé, ha valami gyerek nem áll útjába. Szomjazik, olyannyira, hogy képes lenne itt helyben a kisgyermeket is felkoncolni dühében, mindenki előtt, dacolva a végérvényes lebukással; ha az nem nyomna máris a markába egy levelet. Ráadásul aközben, hogy azon a nevén szólítja, amin talán már senki sem ismeri. Elvégre mindig más néven mutatkozik be, amit épp akkor és ott talál ki... Ez már önmagában is gyanakvással tölti el. Bele sem kellene olvasson a levélbe ahhoz, hogy szomja még olthatatlanabbnak tűnjön. Az emberek ilyenkor talán aggodalmat érezhetnek vagy félelmet - ő ezt. Meg akarja találni azt, aki ezt a számára egészen fenyegető tartalmú levelet írta. Megtudni róla, valóban veszélyt jelent-e, és ha igen, eltenni láb alól.
Nem is a bál, vagy az ajándék miatt határozza el hát, hogy három nap múlva ilyenkor ott lesz a Gazdagnegyedben. Pénze van elég, a bálokat meg már szinte unja... Sokkal inkább vezérli a tudat, hogy talán vannak még mások is, akik Lartenhez hasonlóan tudják, mi ő, és ezeket nem hagyhatja élni.
Lehunyja szemét, mély levegőt vesz, s elképzeli, milyen lesz az életük íze... Elmosolyodik, majd már a győztesek nyugalmával indul meg ismét, hogy keressen valami előételnek valót a nagyobb lakoma előtt...*
*Épp kiszemelt magának valakit, és már meg is indult volna felé, ha valami gyerek nem áll útjába. Szomjazik, olyannyira, hogy képes lenne itt helyben a kisgyermeket is felkoncolni dühében, mindenki előtt, dacolva a végérvényes lebukással; ha az nem nyomna máris a markába egy levelet. Ráadásul aközben, hogy azon a nevén szólítja, amin talán már senki sem ismeri. Elvégre mindig más néven mutatkozik be, amit épp akkor és ott talál ki... Ez már önmagában is gyanakvással tölti el. Bele sem kellene olvasson a levélbe ahhoz, hogy szomja még olthatatlanabbnak tűnjön. Az emberek ilyenkor talán aggodalmat érezhetnek vagy félelmet - ő ezt. Meg akarja találni azt, aki ezt a számára egészen fenyegető tartalmú levelet írta. Megtudni róla, valóban veszélyt jelent-e, és ha igen, eltenni láb alól.
Nem is a bál, vagy az ajándék miatt határozza el hát, hogy három nap múlva ilyenkor ott lesz a Gazdagnegyedben. Pénze van elég, a bálokat meg már szinte unja... Sokkal inkább vezérli a tudat, hogy talán vannak még mások is, akik Lartenhez hasonlóan tudják, mi ő, és ezeket nem hagyhatja élni.
Lehunyja szemét, mély levegőt vesz, s elképzeli, milyen lesz az életük íze... Elmosolyodik, majd már a győztesek nyugalmával indul meg ismét, hogy keressen valami előételnek valót a nagyobb lakoma előtt...*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 22:55:12
Üzenet elküldve: 2013-07-12 22:55:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Lélekbörtön - Rahil Asri Yalaedil //
*Egy szempillantás, s a kis szőke fiú már ott is terem az ajtóban, és sietős léptekkel igyekszik a vörös démonhoz, ki előtt megáll, s átnyújtja neki a levelet.*
- Rahil Asri Yalaedil, igaz? *mondja ki a nevet, függetlenül attól, hogy a hölgy esetleg valamilyen álnévvel járta a világot* Ezt a levelet Önnek hoztam, kérem olvassa el!
*Végül sarkon fordul, s mintha üldöznék, olyan sebességgel, egy vidám és kísérteties kacajt maga mögött hagyva tűnik el a szegénynegyed homályos utcáin.
'Tisztelt Rahil Asri Yalaedil!
Kérem, engedje meg, hogy először is hadd gratuláljak a kitűnő emberismeretéhez! Nem mindennapi az, mikor valaki akár egy apró mondattal valakinek a véleményét az ellenkezőjére fordítja, vagy esetleg hatalmas kalamajkát szít úgy, hogy közben ő az ártatlan bárány! Hatalmas tudás kell ahhoz, hogy valaki az embereket ennyire nagyon tudja manipulálni, s bár e képességet kevesen értékelik, én úgy vélem, nagyon figyelemreméltó!
Társaságunk már régóta figyeli a világban felbukkanó érdekes személyeket, s úgy döntöttünk, hogy hozzájárulunk a további sikerekhez egy csekély adománnyal! Több szekér fog érkezni a gazdagnegyedbe, pontosan három nap múlva, melyek elhozzák Önt a kastélyomhoz, ahol is sor kerül egy ünnepség keretein belül az Ön megjutalmazására! Csak hogy bizonyítsam, hogy a szavaim igazak, ezért küldtem Önnek előleget, melyet a levél mellett talál! Várom becses személyét!
Tisztelettel
A. A.'
Rahil Asri Yalaedilnek szánt 66 arany ott lapul a levél alatt,
s azt már a hölgyeménynek kell eldöntenie, hogy él-e a csábító ajánlattal, vagy valami rossz kis trükkre fogja az egészet!*
*Egy szempillantás, s a kis szőke fiú már ott is terem az ajtóban, és sietős léptekkel igyekszik a vörös démonhoz, ki előtt megáll, s átnyújtja neki a levelet.*
- Rahil Asri Yalaedil, igaz? *mondja ki a nevet, függetlenül attól, hogy a hölgy esetleg valamilyen álnévvel járta a világot* Ezt a levelet Önnek hoztam, kérem olvassa el!
*Végül sarkon fordul, s mintha üldöznék, olyan sebességgel, egy vidám és kísérteties kacajt maga mögött hagyva tűnik el a szegénynegyed homályos utcáin.
'Tisztelt Rahil Asri Yalaedil!
Kérem, engedje meg, hogy először is hadd gratuláljak a kitűnő emberismeretéhez! Nem mindennapi az, mikor valaki akár egy apró mondattal valakinek a véleményét az ellenkezőjére fordítja, vagy esetleg hatalmas kalamajkát szít úgy, hogy közben ő az ártatlan bárány! Hatalmas tudás kell ahhoz, hogy valaki az embereket ennyire nagyon tudja manipulálni, s bár e képességet kevesen értékelik, én úgy vélem, nagyon figyelemreméltó!
Társaságunk már régóta figyeli a világban felbukkanó érdekes személyeket, s úgy döntöttünk, hogy hozzájárulunk a további sikerekhez egy csekély adománnyal! Több szekér fog érkezni a gazdagnegyedbe, pontosan három nap múlva, melyek elhozzák Önt a kastélyomhoz, ahol is sor kerül egy ünnepség keretein belül az Ön megjutalmazására! Csak hogy bizonyítsam, hogy a szavaim igazak, ezért küldtem Önnek előleget, melyet a levél mellett talál! Várom becses személyét!
Tisztelettel
A. A.'
Rahil Asri Yalaedilnek szánt 66 arany ott lapul a levél alatt,
s azt már a hölgyeménynek kell eldöntenie, hogy él-e a csábító ajánlattal, vagy valami rossz kis trükkre fogja az egészet!*
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 20:03:54
Üzenet elküldve: 2013-07-12 20:03:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Hosszú út áll mögötte, mire visszaér Artheniorba. Igazából már nem is tudja, miért hagyta el a várost. Talán csak azért, hogy a Larten nevű piócától, aki lépten-nyomon a nyakába lihegett, megszabaduljon... Ha ezért, akkor sikerrel járt. Egyelőre. Ki tudja, mikor tűnik fel majd újra a színen, hogy kellemetlenebbnél kellemetlenebb helyzetekkel sújtsa őt - mint például a Dwirinthalen-féle bálon is tette. Vagy annak előtte egy másik 'vadászat' alkalmával...
Kicsit megrázza a fejét, mélyet sóhajt, így igyekszik elhessegetni a feszültségokozó gondolatokat, hiszen a lényeg, hogy egyelőre nem kell ezzel foglalkozzon. Most szabad, most nincs senki, aki szándékosan akadályozná megmozdulásait a nap minden percében. Ezt pedig ki kell élvezni.*
~Mindenképp.~
*Arcára önelégült-kaján mosoly kúszik, felismerve, hogy újra azt tehet, amit csak akar... Amit nem szégyell.*
~Szégyen? Az mi?!~
*Majdcsak elneveti magát, valóban nem ismeri ezt a fogalmat. Nincs szüksége rá. Az érzések a gyengéknek valók. Azoknak, akik áldozatnak teremtettek...
Az Istálló elé érve leszáll lováról, a barna pej kancáról, és bevezeti a kis épületbe. Bő ebédet kér számára az istállós fiútól, és alapos csutakolást. Hogy biztos legyen benne, a hosszú út alatt megkedvelt hátas a megfelelő ellátást kapja, a fiatal suhanc kezébe nyom húsz aranyat, majd nem törődve annak hálálkodó szavaival elhagyja az istállót.*
- Ne a szád járjon, hanem a kezed.
*Ez az egyetlen mondat, amit hozzá intéz.
A főtérre érve mélyet szippant a város illatából. Már hiányzott neki ez az érzés. Lépéseit a kút felé irányítja, ahol iszik pár kortyot a kristálytiszta vízből... Mintha ezzel csillapíthatná egyre növekvő szomját.*
~Nem, ahhoz más fog kelleni...~
*Belsőjében gyöngyözően kacagva, arcán viszont egy egyszerű mosollyal emelkedik fel, miután megcsodálta tökéletesen emberi és ártatlan külsejét a fodrozódó vízben. Vörösbarna íriszei máris lehetséges... khm... társaság után kutatnak.*
Kicsit megrázza a fejét, mélyet sóhajt, így igyekszik elhessegetni a feszültségokozó gondolatokat, hiszen a lényeg, hogy egyelőre nem kell ezzel foglalkozzon. Most szabad, most nincs senki, aki szándékosan akadályozná megmozdulásait a nap minden percében. Ezt pedig ki kell élvezni.*
~Mindenképp.~
*Arcára önelégült-kaján mosoly kúszik, felismerve, hogy újra azt tehet, amit csak akar... Amit nem szégyell.*
~Szégyen? Az mi?!~
*Majdcsak elneveti magát, valóban nem ismeri ezt a fogalmat. Nincs szüksége rá. Az érzések a gyengéknek valók. Azoknak, akik áldozatnak teremtettek...
Az Istálló elé érve leszáll lováról, a barna pej kancáról, és bevezeti a kis épületbe. Bő ebédet kér számára az istállós fiútól, és alapos csutakolást. Hogy biztos legyen benne, a hosszú út alatt megkedvelt hátas a megfelelő ellátást kapja, a fiatal suhanc kezébe nyom húsz aranyat, majd nem törődve annak hálálkodó szavaival elhagyja az istállót.*
- Ne a szád járjon, hanem a kezed.
*Ez az egyetlen mondat, amit hozzá intéz.
A főtérre érve mélyet szippant a város illatából. Már hiányzott neki ez az érzés. Lépéseit a kút felé irányítja, ahol iszik pár kortyot a kristálytiszta vízből... Mintha ezzel csillapíthatná egyre növekvő szomját.*
~Nem, ahhoz más fog kelleni...~
*Belsőjében gyöngyözően kacagva, arcán viszont egy egyszerű mosollyal emelkedik fel, miután megcsodálta tökéletesen emberi és ártatlan külsejét a fodrozódó vízben. Vörösbarna íriszei máris lehetséges... khm... társaság után kutatnak.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 19:43:00
Üzenet elküldve: 2013-07-12 19:43:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Meleg az idő, mikor a városfalun túl a messzeségben egy fekete pont jelenik meg. Az a pont egyre közelebb lép, s kezd egyre nagyobbá válni mindenki számára. A másodpercek percekké, s az pedig fél órává növi ki magát. Most először látható a köpenybe burkolózott alakot, aki szeme elé húzza a csuklyáját, hogy a borostyán íriszeit védje a kínzó napsütéstől. Ajka nem mozog, sem káromkodást sem átkozódást. Derekasan állja az izzó napkorong melegét, bár a szája ki vannak száradva. Kicsit megáll, hogy óvatosan előre lessen, hogy mennyit kell megtennie a városig.*
~Mindjárt ott vagyok. ~* Gyöngyöző izzadságcseppek fakadnak a homlokán és a dekoltázsánál, hogy mikor elegendő mennyiség összegyűlik; akkor a gravitációnak engedelmeskedve meginduljon a föld felé. A nézelődést befejezi, hogy a lábainak egy parancsot adjon ki. Indulni kell, hogy a maradék távot leküzdje. Hosszabb csend következik, majd zsivaj hangjaira lesz figyelmes. Közel a városkapuhoz, ahol már sűrűn járnak és kelnek az emberek. Sóhaj fel belőle, s kisebb biztonság érzet, hogy végre első célját eléri és még időben. A vándorlás során minden készletét felélte, így semmi nem maradt nála, mint a szépen csengő pénzes szütyő. Ebből tud enni és inni, s talán valahol sikerül lemosni magáról az út porát. A zajban és a tömeg között cikázik ügyesen, míg nem egy szökőkutat pillant meg maga előtt. Odasiet hozzá, s azon nyomban megmossa az arcát és homlokát.*
~ Mindjárt más. ~* Az élet mindjárt visszatér belé, sőt a kisebb hősokkból is kilábal ezáltal. Mikor kénye kedvére lehűti magát, akkor érdeklődően körültekint, hogy felmérje a helyzetet.*
~Mindjárt ott vagyok. ~* Gyöngyöző izzadságcseppek fakadnak a homlokán és a dekoltázsánál, hogy mikor elegendő mennyiség összegyűlik; akkor a gravitációnak engedelmeskedve meginduljon a föld felé. A nézelődést befejezi, hogy a lábainak egy parancsot adjon ki. Indulni kell, hogy a maradék távot leküzdje. Hosszabb csend következik, majd zsivaj hangjaira lesz figyelmes. Közel a városkapuhoz, ahol már sűrűn járnak és kelnek az emberek. Sóhaj fel belőle, s kisebb biztonság érzet, hogy végre első célját eléri és még időben. A vándorlás során minden készletét felélte, így semmi nem maradt nála, mint a szépen csengő pénzes szütyő. Ebből tud enni és inni, s talán valahol sikerül lemosni magáról az út porát. A zajban és a tömeg között cikázik ügyesen, míg nem egy szökőkutat pillant meg maga előtt. Odasiet hozzá, s azon nyomban megmossa az arcát és homlokát.*
~ Mindjárt más. ~* Az élet mindjárt visszatér belé, sőt a kisebb hősokkból is kilábal ezáltal. Mikor kénye kedvére lehűti magát, akkor érdeklődően körültekint, hogy felmérje a helyzetet.*
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 16:09:52
Üzenet elküldve: 2013-07-12 16:09:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Családban marad//
*Először csak rideg tekintete követi a még mindig dühtől forrongó alakot. Pimasz mosolya nem hagy alább. Élvezettel figyeli a másik mérgelődését, kíváncsian várva, hogy vajon meddig tart, míg lecsillapodik. Noha nem mintha különösebben zavarná a dolog. A haragos szavak leperegnek róla, és ha esetleg valami sértőbbet vágnának a fejéhez.. Nos, az nem neki fog fájni. Egyelőre azonban ilyesmi nem történt, így hát csak csendben szórakozik a másikon. Feleslegesnek tartja megemlíteni, hogy mennyire mulattatja a sötét hajú, hisz arcáról ez tökéletesen leolvasható.
Amikor Nazrat már csak pár lépésnyire van az ajtótól, az éjbőrű ellöki magát a faltól, és megindítja lépteit. Csizmájának magas sarka tompa koppanásokkal érinti a kopott padlót. Ezért nem is válaszol a siettető szavakra, hisz a férfi is jól hallhatja, hogy már elindult. Kilépve az ajtón, elfedi gúnyos mosolyát, és lágyabb pillantásokkal szemléli az előtte haladó mozdulatait. Külső szemlélő számára semmi furcsa nem lehet a párosban. Bár fajuk nagyban eltér, így talán kissé szokatlan látványt nyújtanak együtt. Meglehet, hogy a férfi morcossága könnyen kiszúrható, de legfeljebb azt hihetnék, hogy kicsit összekaptak valami komolytalanságon. Mindent összevetve nem valószínű, hogy bárkinek két gyilkos jut az eszébe róluk.
Kecsesen siklik le a másik után, és a lépcső alján már mellé is ér. Méregzöld lélektükrei pillanatok alatt futnak végig a fogadó tömegén. A tömeg idő közben sem oszlott el. Mi több, talán még növekedett is. Nagy ütemben folynak a kártyapartik, na meg az iszogatás. Ismerős alakok is feltűnnek a színen, mint a férfi az egyik asztalnál, hosszú vörös sörénnyel. Emlékszik rá régebbről, noha ismeretségük igen röpke is. Nem sokáig időzik a vendégeken tekintete, hamar visszaröppen új 'szövetségesére'. Idő közben tovább haladnak a fogadó ajtaja felé. Már épp kilépne rajta, mikor a sötét hajú egy halk, ám kicsit még mindig ingerült kérdést intéz felé. Ajkaira csinos mosoly kúszik, majd mikor a másikhoz fordul, karjait nyakába helyezi, és néhány kacér pillantás keretében válaszol.*
- Elég nagy itt a tömeg, majd egy nyugodtabb helyen megosztom veled, ahol senki sem zavarhat meg. *fogalmaz kicsit úgy, hogy aki esetleg hallja a halk szavakat, annak véletlenül se vérontással kapcsolatos dolgok jussanak eszébe. Mielőtt a másik bármit is válaszolhatna, eltépi tekintetétől a szép szemeket, és kilép a város főterére. Itt sem időz huzamosabb ideig, lépeit megindítja a szegénynegyed felé vezető úton. Csípője kecsesen ring, míg hófehér tincseibe játszva belekap a langyos szellő.*
*Először csak rideg tekintete követi a még mindig dühtől forrongó alakot. Pimasz mosolya nem hagy alább. Élvezettel figyeli a másik mérgelődését, kíváncsian várva, hogy vajon meddig tart, míg lecsillapodik. Noha nem mintha különösebben zavarná a dolog. A haragos szavak leperegnek róla, és ha esetleg valami sértőbbet vágnának a fejéhez.. Nos, az nem neki fog fájni. Egyelőre azonban ilyesmi nem történt, így hát csak csendben szórakozik a másikon. Feleslegesnek tartja megemlíteni, hogy mennyire mulattatja a sötét hajú, hisz arcáról ez tökéletesen leolvasható.
Amikor Nazrat már csak pár lépésnyire van az ajtótól, az éjbőrű ellöki magát a faltól, és megindítja lépteit. Csizmájának magas sarka tompa koppanásokkal érinti a kopott padlót. Ezért nem is válaszol a siettető szavakra, hisz a férfi is jól hallhatja, hogy már elindult. Kilépve az ajtón, elfedi gúnyos mosolyát, és lágyabb pillantásokkal szemléli az előtte haladó mozdulatait. Külső szemlélő számára semmi furcsa nem lehet a párosban. Bár fajuk nagyban eltér, így talán kissé szokatlan látványt nyújtanak együtt. Meglehet, hogy a férfi morcossága könnyen kiszúrható, de legfeljebb azt hihetnék, hogy kicsit összekaptak valami komolytalanságon. Mindent összevetve nem valószínű, hogy bárkinek két gyilkos jut az eszébe róluk.
Kecsesen siklik le a másik után, és a lépcső alján már mellé is ér. Méregzöld lélektükrei pillanatok alatt futnak végig a fogadó tömegén. A tömeg idő közben sem oszlott el. Mi több, talán még növekedett is. Nagy ütemben folynak a kártyapartik, na meg az iszogatás. Ismerős alakok is feltűnnek a színen, mint a férfi az egyik asztalnál, hosszú vörös sörénnyel. Emlékszik rá régebbről, noha ismeretségük igen röpke is. Nem sokáig időzik a vendégeken tekintete, hamar visszaröppen új 'szövetségesére'. Idő közben tovább haladnak a fogadó ajtaja felé. Már épp kilépne rajta, mikor a sötét hajú egy halk, ám kicsit még mindig ingerült kérdést intéz felé. Ajkaira csinos mosoly kúszik, majd mikor a másikhoz fordul, karjait nyakába helyezi, és néhány kacér pillantás keretében válaszol.*
- Elég nagy itt a tömeg, majd egy nyugodtabb helyen megosztom veled, ahol senki sem zavarhat meg. *fogalmaz kicsit úgy, hogy aki esetleg hallja a halk szavakat, annak véletlenül se vérontással kapcsolatos dolgok jussanak eszébe. Mielőtt a másik bármit is válaszolhatna, eltépi tekintetétől a szép szemeket, és kilép a város főterére. Itt sem időz huzamosabb ideig, lépeit megindítja a szegénynegyed felé vezető úton. Csípője kecsesen ring, míg hófehér tincseibe játszva belekap a langyos szellő.*
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 10:52:20
Üzenet elküldve: 2013-07-12 10:52:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Szemét még bántja a nap fénye, ahogy kilép a Pegazusból, ezért csuklyáját mélyen a szemébe húzza, botját pedig a hátára akasztja. Ellenőrzi a tőrét, majd továbbindul.
Útközben egy járókelőbe ütközik, aki durván szól hozzá*
-Nem látsz a szemedtől, jöttment? Takarodj te koldus, te utolsó szégyentelen! A Szegénynegyed...az a fajtádnak való! Átokfajzat...
"Jöttment? Még igaz is lehet...Koldus? Az is egy hivatás...Szegénynegyed? Valóban jobban szeretem azokat az embereket...De hogy szégyentelen?! Hogy átokfajzat?!
*Gondolja, majd halkan válaszol...*
-Jó uram...Sajnálom, hogy mindentől szagossá levő bőrödhöz értem szegényes ruházatomban. Nem akarlak továbbá megsérteni de aki a Teremtőket és a szerzeteseket nem tiszteli, szégyentelen a szememben. Te is az vagy, és minden Szentre kérlek, ne beszélj így...Se velem, se pedig a Szegénynegyed lakóiról, vagy bármilyen emberről.
-Miért? Ki lennél te, hogy nekem, egy gazdag kereskedőnek te megmondd, mit tegyen?
*Elmosolyodik, majd halkan odasuttogja*
-A magadfajta rémálma.
*A kereskedő félelemmel teli tekintetétől kísérve elindul az úton, a Szegénynegyed felé.*
"Ezek szerint még mindig tudok valamit."
*Mosolyog magában.*
A hozzászólás írója (Melong Daraman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.12 12:02:44
Útközben egy járókelőbe ütközik, aki durván szól hozzá*
-Nem látsz a szemedtől, jöttment? Takarodj te koldus, te utolsó szégyentelen! A Szegénynegyed...az a fajtádnak való! Átokfajzat...
"Jöttment? Még igaz is lehet...Koldus? Az is egy hivatás...Szegénynegyed? Valóban jobban szeretem azokat az embereket...De hogy szégyentelen?! Hogy átokfajzat?!
*Gondolja, majd halkan válaszol...*
-Jó uram...Sajnálom, hogy mindentől szagossá levő bőrödhöz értem szegényes ruházatomban. Nem akarlak továbbá megsérteni de aki a Teremtőket és a szerzeteseket nem tiszteli, szégyentelen a szememben. Te is az vagy, és minden Szentre kérlek, ne beszélj így...Se velem, se pedig a Szegénynegyed lakóiról, vagy bármilyen emberről.
-Miért? Ki lennél te, hogy nekem, egy gazdag kereskedőnek te megmondd, mit tegyen?
*Elmosolyodik, majd halkan odasuttogja*
-A magadfajta rémálma.
*A kereskedő félelemmel teli tekintetétől kísérve elindul az úton, a Szegénynegyed felé.*
"Ezek szerint még mindig tudok valamit."
*Mosolyog magában.*
A hozzászólás írója (Melong Daraman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.12 12:02:44
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-12 08:11:03
Üzenet elküldve: 2013-07-12 08:11:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aeris Mentha, Ingrtan Eriton//
* Pár pillanatig még levegőhöz sem tudott jutni, mikor Eriton végre elengedte őt. Az érzések hurrikánként kavarogtak benne és csak arra vártak, hogy kitörjenek és feldöntsék a gúnyos elfet a lábáról. Egyszerre érzett dühöt, megaláztatást, örömöt, megbocsátást, szomorúságot és izgalmat. Nem volt dolga sok férfival, de közülük csak egyetlen egy csókolta így, ilyen durván, ilyen hevesen, amelytől még a lélegzete is elállt. Gyűlöli az érzelgős történetekbe való nyáladzást. Azt szereti, ha valaki határozott és őszinte. Ha nem is volt őszinte ez a csók, határozott annál inkább. Most érezte csak Eriton erejét, ami nem mindennapi. *
~ Nem látszik rajta, de még engem is képes lenne fél kézzel elmorzsolni. Akár egy óriás a kavicsot. Jó lesz vigyázni vele. ~
* Rendkívül élvezte a történteket, de mindazonáltal dühöngött is. *
~ Mi az, hogy egy piszkos kis elf gyerek csak úgy letámad? Engem nem lehet csak úgy megcsókolni! Azt ki kell érdemelni, és ő az utolsó ember aki kiérdemelte volna! Most sajnálom, hogy nincs nálam a késem, mert úgy kibelezném! ~
* Gondolkodik ordítva Bacara, miközben el is képzeli a folyamatot. A kést egy határozott mozdulattal beledöfné a sötét személy gyomrába és szép lassan lefelé indulna. A vér először csak egy keskeny érben csordogálna végig fekete ruháján, majd tengerré duzzadva folyása felgyorsul és végül elveszti eszméletét és a földre zuhan. Ennyivel nem elégedne meg a dühös lány, odalépne hozzá és kitépné belőle a beleit, majd megetetné vele. A képzelgéséből föleszmélve azon kapja magát, hogy mosolyog, ezért gyorsan megköszörüli a torkát, próbál nyugodtnak látszani. Szeme sarkából észreveszi, hogy Aeris hátrál. *
~ Okos kislány! ~
* Odalép a nála kicsivel magasabb elfhez és a feje helyén lévő sűrű sötétségbe vigyorog. *
- Csak ennyit tudsz?
* Szól, és csábosan, mint egy manöken elsuhan az elf fiú előtt. Nem akarja bántani a fiút, még ha akarná sem tudná. Ahhoz túl erős benne a vágy, hogy még egyszer és még egyszer csókolja ugyanúgy. Túl sok ideje nem volt férfival azóta, Adyan óta. Az ösztönei eluralkodtak rajta és úgy érzi az elmúlt pár órában elpuhult. Meggyengült. Ez után egy hétköznapi lénynek lelkiismeret furdalás nélkül kitépné a szívét, de akikkel ezen a napon találkozott egyiket sem lehet hétköznapinak nevezni. *
* Pár pillanatig még levegőhöz sem tudott jutni, mikor Eriton végre elengedte őt. Az érzések hurrikánként kavarogtak benne és csak arra vártak, hogy kitörjenek és feldöntsék a gúnyos elfet a lábáról. Egyszerre érzett dühöt, megaláztatást, örömöt, megbocsátást, szomorúságot és izgalmat. Nem volt dolga sok férfival, de közülük csak egyetlen egy csókolta így, ilyen durván, ilyen hevesen, amelytől még a lélegzete is elállt. Gyűlöli az érzelgős történetekbe való nyáladzást. Azt szereti, ha valaki határozott és őszinte. Ha nem is volt őszinte ez a csók, határozott annál inkább. Most érezte csak Eriton erejét, ami nem mindennapi. *
~ Nem látszik rajta, de még engem is képes lenne fél kézzel elmorzsolni. Akár egy óriás a kavicsot. Jó lesz vigyázni vele. ~
* Rendkívül élvezte a történteket, de mindazonáltal dühöngött is. *
~ Mi az, hogy egy piszkos kis elf gyerek csak úgy letámad? Engem nem lehet csak úgy megcsókolni! Azt ki kell érdemelni, és ő az utolsó ember aki kiérdemelte volna! Most sajnálom, hogy nincs nálam a késem, mert úgy kibelezném! ~
* Gondolkodik ordítva Bacara, miközben el is képzeli a folyamatot. A kést egy határozott mozdulattal beledöfné a sötét személy gyomrába és szép lassan lefelé indulna. A vér először csak egy keskeny érben csordogálna végig fekete ruháján, majd tengerré duzzadva folyása felgyorsul és végül elveszti eszméletét és a földre zuhan. Ennyivel nem elégedne meg a dühös lány, odalépne hozzá és kitépné belőle a beleit, majd megetetné vele. A képzelgéséből föleszmélve azon kapja magát, hogy mosolyog, ezért gyorsan megköszörüli a torkát, próbál nyugodtnak látszani. Szeme sarkából észreveszi, hogy Aeris hátrál. *
~ Okos kislány! ~
* Odalép a nála kicsivel magasabb elfhez és a feje helyén lévő sűrű sötétségbe vigyorog. *
- Csak ennyit tudsz?
* Szól, és csábosan, mint egy manöken elsuhan az elf fiú előtt. Nem akarja bántani a fiút, még ha akarná sem tudná. Ahhoz túl erős benne a vágy, hogy még egyszer és még egyszer csókolja ugyanúgy. Túl sok ideje nem volt férfival azóta, Adyan óta. Az ösztönei eluralkodtak rajta és úgy érzi az elmúlt pár órában elpuhult. Meggyengült. Ez után egy hétköznapi lénynek lelkiismeret furdalás nélkül kitépné a szívét, de akikkel ezen a napon találkozott egyiket sem lehet hétköznapinak nevezni. *
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 23:54:05
Üzenet elküldve: 2013-07-11 23:54:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Sóhajtva ránéz a nyüzsgő tömegre*
"Pfuhh...ezt nem hiszem el...hogy a fenébe fogok én bárkire rálelni itt..."
*Gondolataiba révedve fürkészi tovább az emberek alakját, ruháját, bár jól tudja, a szerzetesekre vajmi nehéz a világi környezetben rálelni. Azért csak töri tovább az utat és végül mintha ismerős alakot látna belépni egy épületbe.
"Szerzetes...egy fogadóban? Komolyan eddig jutottunk?!"
-Teremtőm...
*Ad hangot végül gondolatainak mielőtt belépne a fogadóba...*
A hozzászólás írója (Melong Daraman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.12 00:17:54
"Pfuhh...ezt nem hiszem el...hogy a fenébe fogok én bárkire rálelni itt..."
*Gondolataiba révedve fürkészi tovább az emberek alakját, ruháját, bár jól tudja, a szerzetesekre vajmi nehéz a világi környezetben rálelni. Azért csak töri tovább az utat és végül mintha ismerős alakot látna belépni egy épületbe.
"Szerzetes...egy fogadóban? Komolyan eddig jutottunk?!"
-Teremtőm...
*Ad hangot végül gondolatainak mielőtt belépne a fogadóba...*
A hozzászólás írója (Melong Daraman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.12 00:17:54
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 22:13:38
Üzenet elküldve: 2013-07-11 22:13:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A poharát a férfié mellé helyezve kel fel székéről, majd a gnóm nyomában haladva lép is ki a főtérre. Maga sem bánja, hogy végre a friss levegőt és a csillagos eget élvezheti. Nyomasztó volt már az őket körülvevő tömeg. Az éjszakai utca hiába veszélyekkel teli, a nő számára mégis nagyobb békét nyújt, mint a zsibongó társaság a Pegazusban.
Azt elsőre valóban furcsállja, hogy a Szegénynegyed felé indulnak, de a férfi magyarázata után végül bizakodó mosollyal biccent is.*
- Ugyan.. előttünk az éjszaka. Ez a kitérő bőven belefér még.
*lép is a férfi mellé, s szinte fel sem tűnik neki, hogy a különös idegent már egész szépen megszokta. Már nem a csuklyát kémleli,hátha meglátja az alatta megbúvó férfit, helyette a tekintetét az égre emeli.*
- Jut is eszembe.. Azt hiszem még be sem mutatkoztam.
*Észbe kapva hunyorog át a csuklya takart férfira, kissé zavartabbá vált mosollyal. Pedig nem szokása ez a modortalanság, az pedig végképp nem, hogy pár percnyi ismertség után, úgy hogy még egymás nevét sem tudják sétára kel egy idegennel, főleg egy férfival. Rég volt már ilyen, hogy különös ismertségből egy kellemes andalgás született volna. A legutóbbinál is ezen partnerének bizony nyoma is veszett.*
- Szóval ezt most én be is pótolnám. A nevem Rocha, Rocha Burcqar.
*Ha az arcát nem is engedi látni, ez a kezdődő kapcsolat annyival szorosabbá válhat, hogy legalább a férfi nevét megtudhatja.*
Azt elsőre valóban furcsállja, hogy a Szegénynegyed felé indulnak, de a férfi magyarázata után végül bizakodó mosollyal biccent is.*
- Ugyan.. előttünk az éjszaka. Ez a kitérő bőven belefér még.
*lép is a férfi mellé, s szinte fel sem tűnik neki, hogy a különös idegent már egész szépen megszokta. Már nem a csuklyát kémleli,hátha meglátja az alatta megbúvó férfit, helyette a tekintetét az égre emeli.*
- Jut is eszembe.. Azt hiszem még be sem mutatkoztam.
*Észbe kapva hunyorog át a csuklya takart férfira, kissé zavartabbá vált mosollyal. Pedig nem szokása ez a modortalanság, az pedig végképp nem, hogy pár percnyi ismertség után, úgy hogy még egymás nevét sem tudják sétára kel egy idegennel, főleg egy férfival. Rég volt már ilyen, hogy különös ismertségből egy kellemes andalgás született volna. A legutóbbinál is ezen partnerének bizony nyoma is veszett.*
- Szóval ezt most én be is pótolnám. A nevem Rocha, Rocha Burcqar.
*Ha az arcát nem is engedi látni, ez a kezdődő kapcsolat annyival szorosabbá válhat, hogy legalább a férfi nevét megtudhatja.*
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:53:18
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:53:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Árnyékból, árnyékba való haladása miatt, szinte láthatatlannak tűnik az emberek számára. Néha megáll körülnézni majd egy ház falának dőlve gondolkozik el.*
"Majdnem megöltem azt a fickót. Egy ilyen lepra helyen mondjuk, nem mintha számítana egy újabb szerencsétlen halál, de lehet, hogy felfigyeltek volna erre."
*Sóhajt egyet majd elindul a fogadó felé.*
"Erre inni kell."
"Majdnem megöltem azt a fickót. Egy ilyen lepra helyen mondjuk, nem mintha számítana egy újabb szerencsétlen halál, de lehet, hogy felfigyeltek volna erre."
*Sóhajt egyet majd elindul a fogadó felé.*
"Erre inni kell."
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:32:27
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:32:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bacara Metod, Ingrtan Eriton//
*Aeris keresztbefonja a kezét és azon mérgelődik, hogy Bacara tulajdonképpen rajta szórakozik olyan jól. Gúnyolódtak már vele régebben, de az illető végül megfizetett érte, bár a lány egyáltalán nem lett boldogabb ettől. Sokkal inkább a bűntudat fojtogatja az óta is, mint sem a bosszú édes öröme tölti el.
Gyorsan elkergeti a múlt sötét emlékképeit a fejéből és minden figyelmét a jelenre fordítja.
Abban egyetért Bacarával, hogy Eriton külseje meglehetősen feltűnő és az embert mintha a fenyegetettség érzése is megcsapná a férfi közelében. Ő maga sem érez másképpen, bár ahogy telik az idő, ez egyre inkább elhalványul benne. Főleg az nem engedi meg neki, hogy végleg eltűnjön ez az érzés, hogy nem tud az elf szemeibe nézni.
Mikor a másik lány hirtelen rámutat, összerezzen, de aztán megkeményíti arcvonásait. Még csak az hiányzik neki, hogy megint rajta szórakozzanak. Sejtette, hogy Bacara nem szeretetből teszi azt, amit, de Aerist még így is jó érzés tölti el. Ki ajánlaná fel a lakását egy idegennek, ha nem törődne vele egyáltalán? Ettől a gondolattól elmosolyodik, és nem érdekli, hogy a másik lány ezt miképpen fogja fel. Úgy tűnik végül a mogorva tolvaj kőszívéből is lehet vizet fakasztani.
Mielőtt Bacara bármit is reagálhatna a mosolyra, Eriton hirtelen előrelép és durván megcsókolja az ember lányt. Aeris tátott szájjal figyeli a jelenetet. Az elmúlt pár percben immár sokadjára áll így. Túl gyorsan történik körülötte minden, nem ehhez van hozzászokva.
Legyőzve végül a döbbenetét kicsit hátrébb húzódik, hogy ha esetleg Bacarának nem tetszik a dolog, akkor ne ő kerüljön a haragja útjába. Még szeretne élni pár évig.*
A hozzászólás írója (Aeris Mentha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.11 21:34:08
*Aeris keresztbefonja a kezét és azon mérgelődik, hogy Bacara tulajdonképpen rajta szórakozik olyan jól. Gúnyolódtak már vele régebben, de az illető végül megfizetett érte, bár a lány egyáltalán nem lett boldogabb ettől. Sokkal inkább a bűntudat fojtogatja az óta is, mint sem a bosszú édes öröme tölti el.
Gyorsan elkergeti a múlt sötét emlékképeit a fejéből és minden figyelmét a jelenre fordítja.
Abban egyetért Bacarával, hogy Eriton külseje meglehetősen feltűnő és az embert mintha a fenyegetettség érzése is megcsapná a férfi közelében. Ő maga sem érez másképpen, bár ahogy telik az idő, ez egyre inkább elhalványul benne. Főleg az nem engedi meg neki, hogy végleg eltűnjön ez az érzés, hogy nem tud az elf szemeibe nézni.
Mikor a másik lány hirtelen rámutat, összerezzen, de aztán megkeményíti arcvonásait. Még csak az hiányzik neki, hogy megint rajta szórakozzanak. Sejtette, hogy Bacara nem szeretetből teszi azt, amit, de Aerist még így is jó érzés tölti el. Ki ajánlaná fel a lakását egy idegennek, ha nem törődne vele egyáltalán? Ettől a gondolattól elmosolyodik, és nem érdekli, hogy a másik lány ezt miképpen fogja fel. Úgy tűnik végül a mogorva tolvaj kőszívéből is lehet vizet fakasztani.
Mielőtt Bacara bármit is reagálhatna a mosolyra, Eriton hirtelen előrelép és durván megcsókolja az ember lányt. Aeris tátott szájjal figyeli a jelenetet. Az elmúlt pár percben immár sokadjára áll így. Túl gyorsan történik körülötte minden, nem ehhez van hozzászokva.
Legyőzve végül a döbbenetét kicsit hátrébb húzódik, hogy ha esetleg Bacarának nem tetszik a dolog, akkor ne ő kerüljön a haragja útjába. Még szeretne élni pár évig.*
A hozzászólás írója (Aeris Mentha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.11 21:34:08
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:08:24
Üzenet elküldve: 2013-07-11 21:08:24
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Alig pár perce tápászkodott fel a fogadóban a hölgy igenlő válasza után, és lépett ki a fogadóból poharát illetlenül hátrahagyva, mégis óráknak tűnik. Amikor a nyugodt, csendes sötétbe belép, az olyan, mint amikor valaki felépül egy fájdalmas betegségből. Néhány percen belül ár képtelen felidézni, milyenek is voltak azok a fájdalmak, legfeljebb elmondani tudja, de az érzés maga elfelejtődik. Éppen így Lamas sem tudta már felidézni, milyen nyomasztó volt a fogadóban, mintha már hosszú órák teltek volna el azóta, hogy elhagyta. Majd persze amikor visszamegy oda, akkor azt nem fogja tudni felidézni, milyen békés és kellemes is a sötét utca csöndje. Hiába, ezek mindig újra és újra belehasítanak a gnómba. Egyiket sem lehet megszokni. Mindenesetre örül, hogy a hölgy vele tart egy kis esti sétára és ki tudja, még mire. Végülis a szegénynegyeden keresztül igyekszik kalauzolni útitársát, mivel szeretne még benézni 'házába'. Amikor Artheniorba érkezett, keresett magának egy kellően lepusztult épületet a szegénynegyedben, ami senkinek sem kellett, még az ottani városőrök is azt azt mondták, hogy ha ebben akar lakni, azt ingyen megteheti. Hát még mikor meghallották, hogy valamennyire helyre is pofozná (ráadásul ingyen). Nos, csodát nyilván ő sem művelhetett, de lakhatóvá tette a házat minimális mennyiségű pénz felhasználásával, és ez neki elég eredmény.*
- Nos *néz a hölgyre* nyilván feltűnt, hogy a Szegénynegyeden keresztül tervezek haladni. Remélem nem gond, be szeretnék nézni a lakhelyemre. *Nem mintha különösebb célja lett volna, mindössze azt akarta látni, hogy senki nem zavarta ideiglenes otthonának nyugalmát.
- Nos *néz a hölgyre* nyilván feltűnt, hogy a Szegénynegyeden keresztül tervezek haladni. Remélem nem gond, be szeretnék nézni a lakhelyemre. *Nem mintha különösebb célja lett volna, mindössze azt akarta látni, hogy senki nem zavarta ideiglenes otthonának nyugalmát.
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 19:28:11
Üzenet elküldve: 2013-07-11 19:28:11
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Sétál a hatalmas tömegben, senkinek nem ütközik neki, szellőként mozog köztük* ~Nem szeretek én emberek közt mászkálni, inkább bemegyek egy fogadóba~ *Megragadja a kilincset, de alacsonysága miatt észre sem veszik és egy nagydarab emberbe botlik*
-Bocs *Mondja teljesen sajnálatot nem érző hangon, mindenféle érzés nélkül*
-Bocs *Mondja teljesen sajnálatot nem érző hangon, mindenféle érzés nélkül*
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 18:26:54
Üzenet elküldve: 2013-07-11 18:26:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*Aborath elmélyülve sétál végig a főtéren. A levél, amit múltkor kapott, kicsit izgatottá tette.*
~Egy diák. Elég gyorsan jelentkezett, remélem nem azért, mert mások nem vállakták volna el. Szükségem van pénzre, de azért akármilyen tanítványt nem vállalok el. Hisz mégiscsak egy varázsló vagyok. Figyelnem kell majd, hogy megadja nekem a tiszteletet. Figyelmesen hallgassa szavaimat és jól tanuljon. Ha ezeket megteszi, akkor jóban leszünk.~
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.11 18:32:26, a következő indokkal:
Központozás.
~Egy diák. Elég gyorsan jelentkezett, remélem nem azért, mert mások nem vállakták volna el. Szükségem van pénzre, de azért akármilyen tanítványt nem vállalok el. Hisz mégiscsak egy varázsló vagyok. Figyelnem kell majd, hogy megadja nekem a tiszteletet. Figyelmesen hallgassa szavaimat és jól tanuljon. Ha ezeket megteszi, akkor jóban leszünk.~
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.11 18:32:26, a következő indokkal:
Központozás.
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 17:48:58
Üzenet elküldve: 2013-07-11 17:48:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Az erdő lassan lecsendesedik, ahogy a tolvaj hármas eltűnik a közelből. Nem tarthat sok időbe, míg rájönnek, hogy nyomát vesztették a nőnek, akkor pedig biztos, hogy újból nagyobb erőkkel és hatalmasabb haraggal állnak neki előkeríteni a szökevényt. Így jobb, ha a bokrok sűrűjét minél előbb maga mögött hagyja és óvatosan halad, hogy épségben érjen a városba. Épp fel is egyenesedne, hogy alaposabban szemügyre vegye, biztos tiszta e a levegő, vagy amint kilép a bozótosból máris lecsapnak rá, de terveit ismét keresztezi a balszerencse. A nyílvessző halk, sivító hangjára későn eszmél fel, túlságosan is későn. Mire észbe kap egy kiáltással rogy is vissza a földre, amint a hegyes vég majdhogynem teljesen átfúródik karján. A testét hirtelen eluraló fájdalomtól fel sem tudja mérni, hogy sikolya mekkora erővel tör fel belőle. Rá találtak, efelől kétsége sincs és most imádkozhat az életéért. Nem figyelte meg a három férfit eléggé. Íjat egyiknél sem látott, most mégis egy nyíl fúródott a húsába. A fájdalom eluralkodik fölötte a talpától egészen a feje búbjáig, a levegőt egyre szaporábban veszi és egyébként is gyengés látása most a kelleténél is homályosabbá válik. Pedig nem akart magának ily véget. Nem akart három tolvaj keze által távozni a túlvilágra.*
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 09:12:09
Üzenet elküldve: 2013-07-11 09:12:09
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában//
*Aidor erősen gondolkodik rajta vajon, hogy szólítsa meg, öregembernek csak nem hívhatja és az öregapám is ki van csukva. A vén csatalóról meg ne is beszéljünk. Ezért úgy dönt, inkább marad az öregembernél, még mindig az a legjobb.*
-Héj, öregember! Hallom, jól képzett zsoldosokat keres, egyet már talált is, bizony! *Kiáltja miközben kezével int és elindul az öreg felé.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.11 10:26:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Aidor erősen gondolkodik rajta vajon, hogy szólítsa meg, öregembernek csak nem hívhatja és az öregapám is ki van csukva. A vén csatalóról meg ne is beszéljünk. Ezért úgy dönt, inkább marad az öregembernél, még mindig az a legjobb.*
-Héj, öregember! Hallom, jól képzett zsoldosokat keres, egyet már talált is, bizony! *Kiáltja miközben kezével int és elindul az öreg felé.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.11 10:26:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 03:09:32
Üzenet elküldve: 2013-07-11 03:09:32
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Először jár a városban, még senkit nem ismer, nem is tudja mit keres itt igazából. Olyan könnyedséggel sétálgat a főtéren, mintha semmi gondja nem lenne és már ezer éve itt élne. Ismerős arcok után kutat, szemei ragyognak, haját fújja a kissé hideg szellő. Senkit nem talál. Belegondol a helyzetbe, hogy valójában tényleg senkit nem ismer és ettől egy kicsit megremeg törékenynek tűnő teste. Fel-alá kezd járkálni, megijed ettől a hirtelen jött újdonságtól, de minezd ellepi bájos mosolyával. A semmibe néz és mosolyog. Egyedül akar lenni, retteg az új helytől, az új emberektől. Minden olyan ismeretlen és rejtélyes. *
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-07-11 00:15:03
Üzenet elküldve: 2013-07-11 00:15:03
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában - Saitor//
* S a szakállas biza' vissza is indul. Csupán pár szót vált még a fiúval igen nyakatekert módon, hisz a lábai közben a fogadó felé viszik. Saitor ilyen közelségből már elkaphat egy mondatot is a férfi mély, reszelős hangján:*
- Aztán jól fellegyenek szerelve, semmi kedvem visszajönni, hogy ellássam a bajod.
*A férfi eztán arccal is a Pegazus felé fordul, s egy pillantásra sem máltatja Saitort, bár miért is tenné, hiszen az semmivel nem jelezte közeledését. Ha a férfi leakarja szólítani a szakállast, úgy jobb lesz minél előbb, vagy potyára jött ki a fogadóból - azaz dehogy, hiszen legalább szívhatott egy kis friss levegőt, mely itt köztudottan tiszta.*
* S a szakállas biza' vissza is indul. Csupán pár szót vált még a fiúval igen nyakatekert módon, hisz a lábai közben a fogadó felé viszik. Saitor ilyen közelségből már elkaphat egy mondatot is a férfi mély, reszelős hangján:*
- Aztán jól fellegyenek szerelve, semmi kedvem visszajönni, hogy ellássam a bajod.
*A férfi eztán arccal is a Pegazus felé fordul, s egy pillantásra sem máltatja Saitort, bár miért is tenné, hiszen az semmivel nem jelezte közeledését. Ha a férfi leakarja szólítani a szakállast, úgy jobb lesz minél előbb, vagy potyára jött ki a fogadóból - azaz dehogy, hiszen legalább szívhatott egy kis friss levegőt, mely itt köztudottan tiszta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8754-8773