Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 103 (2041. - 2060. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2060. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:14:03
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:14:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Jobb szeret meglepetést okozni annál, minthogy érdemeivel vagy képességeivel kérkedjen, így könnyen meglehet hogy Narhgubot is váratlanul érné egy esetleges erőpróba kimenetele ha valóban Ranával kezdene.
Nem hozza annyira zavarba a fekete (illetve egész pontosan szőke) bárány szerepe, megszokta már hogy bármerre jár a civilizáció gócpontjait kényesen kerülő vándor, legalább méregető pillantások kereszttüzén át kell bevonuljon egy közösségbe ha nagy ritkán ráviszi a lélek.
A nagyszájú Shakulnak kicsit jobban feszélyezi most, hogy mellé sorolt főleg mert olyan eszmefuttatások folynak ezzel párhuzamosan ami szégyen vagy nem szégyen, de Ranának soha eszébe sem jutna. Rasszizmus, fajkirekesztés és hasonlók nem szokták annyira foglalkoztatni, bár most, hogy így jobban belegondol elképzelhető, hogy ő már rég átesett a ló túloldalára.*
~Értelmes mondatokban beszélsz. Meglepő egy orktól.~
*Hallja fejében a szép szabályos formára vágott, előregyártott gondolatot melyet táblaként bele lehetne akasztani az orkok nyakába épp úgy, mint a "nem tudja tartani az iramot" feliratú szalagot rá lehetne kötni az ember bokájára.*
-Mindig akad kivétel.
*Válaszol kissé félvállról a meláknak, ő sem a sikeres kapcsolatépítésről és barátkozásról híres. Nem a szavak embere, de hogyan is lehetne az valaki, aki az elmúlt tíz esztendőben nem volt még annyit mások közt, mint az ostrom óta folyamatosan.*
*Jobb szeret meglepetést okozni annál, minthogy érdemeivel vagy képességeivel kérkedjen, így könnyen meglehet hogy Narhgubot is váratlanul érné egy esetleges erőpróba kimenetele ha valóban Ranával kezdene.
Nem hozza annyira zavarba a fekete (illetve egész pontosan szőke) bárány szerepe, megszokta már hogy bármerre jár a civilizáció gócpontjait kényesen kerülő vándor, legalább méregető pillantások kereszttüzén át kell bevonuljon egy közösségbe ha nagy ritkán ráviszi a lélek.
A nagyszájú Shakulnak kicsit jobban feszélyezi most, hogy mellé sorolt főleg mert olyan eszmefuttatások folynak ezzel párhuzamosan ami szégyen vagy nem szégyen, de Ranának soha eszébe sem jutna. Rasszizmus, fajkirekesztés és hasonlók nem szokták annyira foglalkoztatni, bár most, hogy így jobban belegondol elképzelhető, hogy ő már rég átesett a ló túloldalára.*
~Értelmes mondatokban beszélsz. Meglepő egy orktól.~
*Hallja fejében a szép szabályos formára vágott, előregyártott gondolatot melyet táblaként bele lehetne akasztani az orkok nyakába épp úgy, mint a "nem tudja tartani az iramot" feliratú szalagot rá lehetne kötni az ember bokájára.*
-Mindig akad kivétel.
*Válaszol kissé félvállról a meláknak, ő sem a sikeres kapcsolatépítésről és barátkozásról híres. Nem a szavak embere, de hogyan is lehetne az valaki, aki az elmúlt tíz esztendőben nem volt még annyit mások közt, mint az ostrom óta folyamatosan.*
2059. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 14:02:43
Üzenet elküldve: 2016-03-27 14:02:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis szörnyvadászat//
*Arsenor-t valóban zavarja, hogy két lányt magukra hagynak az erdőben semmiféle hátas nélkül. Az ebből adódó sértettsége és a fáradtsága miatt sem szól hát az út további részében.*
~Ez egyáltalán nem volt helyes. Sőt kimondottan gonosz volt. Ha még egyszer találkozok velük nem is tudom, hogy nézhetek a szemükbe azok után, hogy ezt hagytam. Nem ezért jöttem ide.~
*Úgy látszik ez után az egyszerű vadászat után is keserű szájízzel kell Arsenor-nak haza mennie és felvennie a pénzt. Valószínűleg Yfhorr emberei még örülnek is, hogy kevesebbel kell osztozkodni.*
*Arsenor-t valóban zavarja, hogy két lányt magukra hagynak az erdőben semmiféle hátas nélkül. Az ebből adódó sértettsége és a fáradtsága miatt sem szól hát az út további részében.*
~Ez egyáltalán nem volt helyes. Sőt kimondottan gonosz volt. Ha még egyszer találkozok velük nem is tudom, hogy nézhetek a szemükbe azok után, hogy ezt hagytam. Nem ezért jöttem ide.~
*Úgy látszik ez után az egyszerű vadászat után is keserű szájízzel kell Arsenor-nak haza mennie és felvennie a pénzt. Valószínűleg Yfhorr emberei még örülnek is, hogy kevesebbel kell osztozkodni.*
2058. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-26 10:29:51
Üzenet elküldve: 2016-03-26 10:29:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Ahogy kilépnek Arthenior főkapuján, s kellő távolságba érnek, Hagrar végre hajlandó válaszolni kérdéseire. Ő maga sem azért vette halkabbra hangját, hogy a többiek ne hallhassák, pusztán az indulat váltott ki belőle sziszegéshez hasonló hangokat. Válaszolni nem válaszol az ork vezérnek, inkább egy kissé előrébb ügetve mélyed gondolataiba. Kénytelen átgondolni a helyzetét, kénytelen újra gondolni a céljait, a miérteket. ~ Bizonyára több élettapasztalattal rendelkezik, mint én, de ettől függetlenül fogalma sincs, hogy mit éltem meg. Hogy nem lenne helyén való az emberek iránti gyűlöletem? Baah! Fogalmuk sincs ezeknek, miket kellett átélnem azok miatt a férgek miatt. Abban azonban igazuk van, hogy nem kellene minden emberrel előítélettel viseltetnem.~ Rana-ra sandít fél szemmel. ~ Hag bízik benne. Vajon én is bízhatok? Ezt csak egy módon deríthetem ki.~ Mikor Hagrar mindenkinek válaszolgatott, a csapat élére fut, s olyan vezéresen, peckesen mutatja az irányt a mögötte haladóknak. A törpnek nem nehéz tartani a tempót, lévén lova fut helyette, az embernő hol itt, hol ott mozog, fáradtság jeleit nem mutatva, s ezzel kiérdemel Shakultól egy morgást, tetszésnyilvánítás gyanánt. Mögötte Urbug, s Narghub civakodnak, mint két ork pulya a húson. Nem foglalkozván velük, maga is előre tör, s Hag és Wilros mellett rohanva halad tova. Egészen addig, amíg fel nem zárkózik mögéjük a Piactéren látott óriási ork, s két lihegés között barátságosan köszönti őket. Shakul úgy dönt megáll, s maga is kifújja magát, miközben az újonnan érkezett ork felé fordul.*
- Üdv, testvér! Hagrar sok csatát ígért, sok ellenféllel, akik az elmondottak alapján jó kis küzdelemben fognak részesíteni minket! Bár beleszólási jogom nincs, de örömmel venném ha velünk tartanál. *S ha mindenki megállt az régi idegen okán, úgy odalép Rana mellé, és rásandítva közli vele az egyetlen olyan dicséretet, melyet ki tud nyögni egyelőre.*
- Tartod az iramot! Meglepő egy embertől! *Mivel nem szokott se bocsánatkéréshez, se dicséretek osztásához, így nem is tudja mi mást mondhatna még. Így Urbughoz fordul.*
- Nekem mindkettő opció megfelel, de mivel nincs mit feltennem tétnek, mi lenne, ha a vesztes állná a győztes győzelmi piálását? Ez elfogadhatónak tűnik, gondolom a kurta lábúnak is. *Bök Wilros felé, s következő szavait hozzá intézi.* - A lovad nem igazán segít az állóképességed edzésében. Meddig fogod bírni, ha kiölik alólad a lovad, kőbőrű? *Bár támadásnak hangozhat, most nincs olyan kedvében, hogy akadékoskodjon. Inkább a kíváncsiság vezérli, hiszen ha lóval közlekedik a törpe, nem biztos, hogy ló nélkül is képes lesz megállni a helyét egy harcban. Hagrarhoz fordulván morogja neki.*
-Talán igazatok van a rasszizmusommal kapcsolatban, de fogalmatok sincs, miből ered. Nem fogom egy-két szó miatt levetkőzni a gyűlöletem, de tiszteletben tartom, hogy ők mostantól a társaink, és akár csak értetek, fajtársaimért, őértük is tűzbe fogok menni, ha a szükség úgy hozza. *Jut döntésre, s egyebet nem mondva az élre tör ismét, s már csak arra koncentrál, hogy elől maradjon, hiszen szándékában áll a vezér pofájába dörgölni ökleit.*
A hozzászólás írója (Shakul Druagakhul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.26 10:33:05
*Ahogy kilépnek Arthenior főkapuján, s kellő távolságba érnek, Hagrar végre hajlandó válaszolni kérdéseire. Ő maga sem azért vette halkabbra hangját, hogy a többiek ne hallhassák, pusztán az indulat váltott ki belőle sziszegéshez hasonló hangokat. Válaszolni nem válaszol az ork vezérnek, inkább egy kissé előrébb ügetve mélyed gondolataiba. Kénytelen átgondolni a helyzetét, kénytelen újra gondolni a céljait, a miérteket. ~ Bizonyára több élettapasztalattal rendelkezik, mint én, de ettől függetlenül fogalma sincs, hogy mit éltem meg. Hogy nem lenne helyén való az emberek iránti gyűlöletem? Baah! Fogalmuk sincs ezeknek, miket kellett átélnem azok miatt a férgek miatt. Abban azonban igazuk van, hogy nem kellene minden emberrel előítélettel viseltetnem.~ Rana-ra sandít fél szemmel. ~ Hag bízik benne. Vajon én is bízhatok? Ezt csak egy módon deríthetem ki.~ Mikor Hagrar mindenkinek válaszolgatott, a csapat élére fut, s olyan vezéresen, peckesen mutatja az irányt a mögötte haladóknak. A törpnek nem nehéz tartani a tempót, lévén lova fut helyette, az embernő hol itt, hol ott mozog, fáradtság jeleit nem mutatva, s ezzel kiérdemel Shakultól egy morgást, tetszésnyilvánítás gyanánt. Mögötte Urbug, s Narghub civakodnak, mint két ork pulya a húson. Nem foglalkozván velük, maga is előre tör, s Hag és Wilros mellett rohanva halad tova. Egészen addig, amíg fel nem zárkózik mögéjük a Piactéren látott óriási ork, s két lihegés között barátságosan köszönti őket. Shakul úgy dönt megáll, s maga is kifújja magát, miközben az újonnan érkezett ork felé fordul.*
- Üdv, testvér! Hagrar sok csatát ígért, sok ellenféllel, akik az elmondottak alapján jó kis küzdelemben fognak részesíteni minket! Bár beleszólási jogom nincs, de örömmel venném ha velünk tartanál. *S ha mindenki megállt az régi idegen okán, úgy odalép Rana mellé, és rásandítva közli vele az egyetlen olyan dicséretet, melyet ki tud nyögni egyelőre.*
- Tartod az iramot! Meglepő egy embertől! *Mivel nem szokott se bocsánatkéréshez, se dicséretek osztásához, így nem is tudja mi mást mondhatna még. Így Urbughoz fordul.*
- Nekem mindkettő opció megfelel, de mivel nincs mit feltennem tétnek, mi lenne, ha a vesztes állná a győztes győzelmi piálását? Ez elfogadhatónak tűnik, gondolom a kurta lábúnak is. *Bök Wilros felé, s következő szavait hozzá intézi.* - A lovad nem igazán segít az állóképességed edzésében. Meddig fogod bírni, ha kiölik alólad a lovad, kőbőrű? *Bár támadásnak hangozhat, most nincs olyan kedvében, hogy akadékoskodjon. Inkább a kíváncsiság vezérli, hiszen ha lóval közlekedik a törpe, nem biztos, hogy ló nélkül is képes lesz megállni a helyét egy harcban. Hagrarhoz fordulván morogja neki.*
-Talán igazatok van a rasszizmusommal kapcsolatban, de fogalmatok sincs, miből ered. Nem fogom egy-két szó miatt levetkőzni a gyűlöletem, de tiszteletben tartom, hogy ők mostantól a társaink, és akár csak értetek, fajtársaimért, őértük is tűzbe fogok menni, ha a szükség úgy hozza. *Jut döntésre, s egyebet nem mondva az élre tör ismét, s már csak arra koncentrál, hogy elől maradjon, hiszen szándékában áll a vezér pofájába dörgölni ökleit.*
A hozzászólás írója (Shakul Druagakhul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.26 10:33:05
2057. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:37:33
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:37:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Kóstolgatja a csenevész. Ám, legyen, csak szép éles fogai bele ne törjenek Narghub bőrébe. Esetleg vértjébe, ha már magára aggatott egy olyan súlyos darabot.*
- Majd megismerkedhetsz vele! *Három láb hosszú, masszív penge, a végén csont markolattal. Nem köszönték még meg a vele való találkozást.* - De ezeknek a pondróknak ahhoz semmi köze.
*Tartja magát ahhoz, az elvéhez, hogy egymás közt csak saját körben harcoljanak. Nem holmi mutatványosok, hogy mindenki rajtuk ámuljon.
A városból kiérve egyesek megélénkülnek, az ő kedve nem nagyon változik. Nem feszélyezte az ott lévő tömeg. Valójában csakis arra várt mikor köt végre bele valaki, hogy megnyalassa vele az utcaköveket. Menet közben érdeklődésére is választ kap. Megnézi magának a bőrt és elismeréssel adózik Hagrar előtt.*
- Jó kis harc lehetett! Úgy tűnik nem fogunk unatkozni.
* Ez már meghozza az ő kedvét is és legalább a gondolatát is eltereli az unalmas menetelésről. Ami nagyobb kihívásnak tűnik, mint elsőre tűnt. A nehézvért komoly hátrány tud lenni hosszútávon. Tartja magát mindenesetre, hozzászokott a sétához, hiszen hátason nem ült még sosem. Arra is veszi a fáradtságot, hogy Urbug idegrendszerén feszítsen még egy kicsit.*
- Nyüzüge! Én a nősténnyel küzdök inkább, veszélyesebbnek tűnik nálad! * Mutat Ranára. Nem tudja, milyen kapcsolatban áll Hagrarral, de jelen esetben annyira nem is érdekli. Nem gondolja komolyan amit mond. Nem lát benne kihívást, bár meglepetések bármikor érhetik.*
*Kóstolgatja a csenevész. Ám, legyen, csak szép éles fogai bele ne törjenek Narghub bőrébe. Esetleg vértjébe, ha már magára aggatott egy olyan súlyos darabot.*
- Majd megismerkedhetsz vele! *Három láb hosszú, masszív penge, a végén csont markolattal. Nem köszönték még meg a vele való találkozást.* - De ezeknek a pondróknak ahhoz semmi köze.
*Tartja magát ahhoz, az elvéhez, hogy egymás közt csak saját körben harcoljanak. Nem holmi mutatványosok, hogy mindenki rajtuk ámuljon.
A városból kiérve egyesek megélénkülnek, az ő kedve nem nagyon változik. Nem feszélyezte az ott lévő tömeg. Valójában csakis arra várt mikor köt végre bele valaki, hogy megnyalassa vele az utcaköveket. Menet közben érdeklődésére is választ kap. Megnézi magának a bőrt és elismeréssel adózik Hagrar előtt.*
- Jó kis harc lehetett! Úgy tűnik nem fogunk unatkozni.
* Ez már meghozza az ő kedvét is és legalább a gondolatát is eltereli az unalmas menetelésről. Ami nagyobb kihívásnak tűnik, mint elsőre tűnt. A nehézvért komoly hátrány tud lenni hosszútávon. Tartja magát mindenesetre, hozzászokott a sétához, hiszen hátason nem ült még sosem. Arra is veszi a fáradtságot, hogy Urbug idegrendszerén feszítsen még egy kicsit.*
- Nyüzüge! Én a nősténnyel küzdök inkább, veszélyesebbnek tűnik nálad! * Mutat Ranára. Nem tudja, milyen kapcsolatban áll Hagrarral, de jelen esetben annyira nem is érdekli. Nem gondolja komolyan amit mond. Nem lát benne kihívást, bár meglepetések bármikor érhetik.*
2056. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:03:03
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:03:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Kiérnek a városból és ezzel együtt (Wilros nem kis örömére) megszűnik a tömeg és a zsivaj. Végre gyorsabb tempót vesznek fel, már majdnem azt mondhatják rájuk, hogy sietnek. Számára még mindig komikusan fest a banda, de nem törődik vele, merthogy látszatra a többieket sem zavarja. "Ha te békén hagysz én is békén hagylak. " Úgy látszik az orkoknál ez a hozzáállás a használatos, mert eddig nem sokat törődtek vele. Bár erősen kétli, hogy ez bárhogy is összekovácsolná a csapatot, nem teszi szóvá kételyeit.
Mikor Hagrar mindenkihez szólt végül ő következik. *
~Felmérés? Legyen hát! ~
*De azért nem kerüli el a figyelmét a férfi pár másodperces szünete. Szemével fürkészi az arcát, hátha ki tud olvasni valamit a vastag, szürke bőrből de semmi. Csak akkor veszi le róla tekintetét, mikor amaz eszeveszett módjára rohanni kezd. Most nem marad leghátra, megsarkantyúzza lovát, és a vezér mellett vágtat tovább. Hátrapillant, hogy jönnek a többiek. Fogalma sincs, hogy a nő hogyan fogja bírni az ütemet. Bár lehet több van benne, mint amennyi látszik. Mindegy, ha a nő fáradni látszik, és nem finnyás egy törppel lovagolni akkor felsegíti a nyeregbe.
Egy ideig a vezér mellett halad, amikor a törpuram megszólításra megfordul a nyeregben, és lelassít. *
-Betegen sem hagytam ki sosem harcot, hogy hagynám most ki ilyen bajtársak közt? A fogadást azonban mellőzném. Mint azt bizonnyal te is észrevetted nem a legmagasabbak és a leggyorsabbak közé tartozom. Ez a ló lábam helyett lábam. Remélem megérted, hogy nem szívesen válok meg tőle.
*Ha az orknak nincs más közlendője előrevágtat a vezérhez. *
A hozzászólás írója (Wilros Axgar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.25 19:14:08
*Kiérnek a városból és ezzel együtt (Wilros nem kis örömére) megszűnik a tömeg és a zsivaj. Végre gyorsabb tempót vesznek fel, már majdnem azt mondhatják rájuk, hogy sietnek. Számára még mindig komikusan fest a banda, de nem törődik vele, merthogy látszatra a többieket sem zavarja. "Ha te békén hagysz én is békén hagylak. " Úgy látszik az orkoknál ez a hozzáállás a használatos, mert eddig nem sokat törődtek vele. Bár erősen kétli, hogy ez bárhogy is összekovácsolná a csapatot, nem teszi szóvá kételyeit.
Mikor Hagrar mindenkihez szólt végül ő következik. *
~Felmérés? Legyen hát! ~
*De azért nem kerüli el a figyelmét a férfi pár másodperces szünete. Szemével fürkészi az arcát, hátha ki tud olvasni valamit a vastag, szürke bőrből de semmi. Csak akkor veszi le róla tekintetét, mikor amaz eszeveszett módjára rohanni kezd. Most nem marad leghátra, megsarkantyúzza lovát, és a vezér mellett vágtat tovább. Hátrapillant, hogy jönnek a többiek. Fogalma sincs, hogy a nő hogyan fogja bírni az ütemet. Bár lehet több van benne, mint amennyi látszik. Mindegy, ha a nő fáradni látszik, és nem finnyás egy törppel lovagolni akkor felsegíti a nyeregbe.
Egy ideig a vezér mellett halad, amikor a törpuram megszólításra megfordul a nyeregben, és lelassít. *
-Betegen sem hagytam ki sosem harcot, hogy hagynám most ki ilyen bajtársak közt? A fogadást azonban mellőzném. Mint azt bizonnyal te is észrevetted nem a legmagasabbak és a leggyorsabbak közé tartozom. Ez a ló lábam helyett lábam. Remélem megérted, hogy nem szívesen válok meg tőle.
*Ha az orknak nincs más közlendője előrevágtat a vezérhez. *
A hozzászólás írója (Wilros Axgar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.25 19:14:08
2055. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:56:13
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:56:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Urbug felveszi a vezér iramát, mégse akar lemaradni. Az, hogy kiértek a nagyváros zsúfolt teréből, az, hogy maguk mögött hagyták az unalmas városi tömeget, felvidítja, jókedve tetőfokára hág. Szemügyre veszi a szép, tiszta folyót, amin nem is olyan rég még ő maga is utazott; a kristálytiszta víz vidám csobogása ifjonti erőt önt lelkébe. Víz mellett érzi igazán jól magát, ezt bárki megláthatja. Arcára akaratlanul felkúszik egy vigyor, ami talán, némi jóindulattal, még mosolynak is mondható.*
- Az erőfelmérés jó dolog. Jobb lefektetni az alapokat idejekorán. Kérdés csak az, hogyan fognak kinézni ezek a harcok? Fegyverekkel, első vérig? Vagy ugyanúgy öklökkel, mint ahogy a barakkban tettük? Én a fegyverekre szavazok. Az első vérig meg opcionális, persze.
*Otrombán felnevet. Igyekszik tartani a Hagrar által diktált tempót, amivel elvileg nem lesz baja; gyorsaságát és szívósságát a sós tenger, és annak minden réme formázta, mint ahogy a mester formázza a mellszobrot valami gazdag ficsúr palotájába; Urbug is ugyanolyan műalkotásnak tartja magát, ha nem jobbnak. Most aztán főleg; a napsütés és az Arthenior melletti folyó látványa még nagyobbra pumpálja amúgy se apró egóját.*
- Törp uram! *szólítja meg most a törpöt.* - Te is beszállsz a harcokba? Remélem igen. Nem szeretnénk érdekesebbé tenni a küzdelmeket? Rakjunk fel téteket. Azt a lovat például nem egy ismerősöm el tudná passzolni olyan áron, amiből négy másikat is tudnék venni, ha akarnék.
*Valamikor ekkor zárkózik fel hozzájuk egy újabb ork, amennyire Urbug látja, az eddigi legmagasabb, habár az ő, földszinthez felettébb közeli szemszögéből Hagrar, Shakul, és talán Narghub is ugyanolyan nagynak tűnik. Lahut kérdésére nem válaszol, Hagrarra, a vezérre hagyja a feladatot, habár a következőt azért benyögi.* - Harcolni megyünk! Gyere, hústorony, kell majd mindenki!
*Urbug felveszi a vezér iramát, mégse akar lemaradni. Az, hogy kiértek a nagyváros zsúfolt teréből, az, hogy maguk mögött hagyták az unalmas városi tömeget, felvidítja, jókedve tetőfokára hág. Szemügyre veszi a szép, tiszta folyót, amin nem is olyan rég még ő maga is utazott; a kristálytiszta víz vidám csobogása ifjonti erőt önt lelkébe. Víz mellett érzi igazán jól magát, ezt bárki megláthatja. Arcára akaratlanul felkúszik egy vigyor, ami talán, némi jóindulattal, még mosolynak is mondható.*
- Az erőfelmérés jó dolog. Jobb lefektetni az alapokat idejekorán. Kérdés csak az, hogyan fognak kinézni ezek a harcok? Fegyverekkel, első vérig? Vagy ugyanúgy öklökkel, mint ahogy a barakkban tettük? Én a fegyverekre szavazok. Az első vérig meg opcionális, persze.
*Otrombán felnevet. Igyekszik tartani a Hagrar által diktált tempót, amivel elvileg nem lesz baja; gyorsaságát és szívósságát a sós tenger, és annak minden réme formázta, mint ahogy a mester formázza a mellszobrot valami gazdag ficsúr palotájába; Urbug is ugyanolyan műalkotásnak tartja magát, ha nem jobbnak. Most aztán főleg; a napsütés és az Arthenior melletti folyó látványa még nagyobbra pumpálja amúgy se apró egóját.*
- Törp uram! *szólítja meg most a törpöt.* - Te is beszállsz a harcokba? Remélem igen. Nem szeretnénk érdekesebbé tenni a küzdelmeket? Rakjunk fel téteket. Azt a lovat például nem egy ismerősöm el tudná passzolni olyan áron, amiből négy másikat is tudnék venni, ha akarnék.
*Valamikor ekkor zárkózik fel hozzájuk egy újabb ork, amennyire Urbug látja, az eddigi legmagasabb, habár az ő, földszinthez felettébb közeli szemszögéből Hagrar, Shakul, és talán Narghub is ugyanolyan nagynak tűnik. Lahut kérdésére nem válaszol, Hagrarra, a vezérre hagyja a feladatot, habár a következőt azért benyögi.* - Harcolni megyünk! Gyere, hústorony, kell majd mindenki!
2054. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:54:18
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:54:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Nincs neki sem titkos ügye, nem ragaszkodik ahhoz hogy négyszemközt csapjon le Hagrarra bár kezdi magát kellemetlenül érezni minél tovább hallgatja a "csapattársak" álláspontját, inkább emiatt vár még. Pedig az ő képén aztán elég vastag a bőr, még is csak erős létszámfölényben vannak a más fajokat köreikben nem szívesen látó orkok, talán egy vitás kérdés hevében még Haginak is nekimennének. Ki tudja?
Rohanni nem rohan, olykor előre megy vagy lemarad de jelentősen nem szakad el a csoporttól. Ha jól sejti akkor tudja hová tartanak, ha nem arra az esetre meg nyitva tartja szemét.
Egyelőre nincs beszélgetős kedvében.*
*Nincs neki sem titkos ügye, nem ragaszkodik ahhoz hogy négyszemközt csapjon le Hagrarra bár kezdi magát kellemetlenül érezni minél tovább hallgatja a "csapattársak" álláspontját, inkább emiatt vár még. Pedig az ő képén aztán elég vastag a bőr, még is csak erős létszámfölényben vannak a más fajokat köreikben nem szívesen látó orkok, talán egy vitás kérdés hevében még Haginak is nekimennének. Ki tudja?
Rohanni nem rohan, olykor előre megy vagy lemarad de jelentősen nem szakad el a csoporttól. Ha jól sejti akkor tudja hová tartanak, ha nem arra az esetre meg nyitva tartja szemét.
Egyelőre nincs beszélgetős kedvében.*
2053. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:43:03
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:43:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Nem sieti el a dolgát, de a városból kiérve már igencsak egyértelmű hogy bizony követi a többieket, már ha valaki veszi a fáradtságot hogy hátranézzen. No persze nem közelről, sőt, kifejezetten lemarad, néha látni sem lehet, de a csapat jellegzetes szagát kifinomult orrával könnyedén követi bármerre. Egy ideig legalábbis, amíg megfelelő távolságba nem kerülnek a várostól, eltelhet úgy fél óra és utána rákapcsol végre. Itt már elég messze vannak hogy senki fiát ne zargassa akármi is legyen. A csapatocska sem halad éppen lassú lépésben így eléggé meg kell erőltetnie magát hogy felzárkózzon pláne kalapácsával a hátán, de végül csak sikerül neki, bár látszik hogy kifárasztotta a nagy rohanás.*
- Hová ilyen hévvel barátaim?
*Kissé lihegve sikerül csak befejeznie a mondatot, így futtában jobbat nem tudott kitalálni, de hátha megállnak egy kicsit jöttére és akkor majd rendesen is tudnak beszélni.*
*Nem sieti el a dolgát, de a városból kiérve már igencsak egyértelmű hogy bizony követi a többieket, már ha valaki veszi a fáradtságot hogy hátranézzen. No persze nem közelről, sőt, kifejezetten lemarad, néha látni sem lehet, de a csapat jellegzetes szagát kifinomult orrával könnyedén követi bármerre. Egy ideig legalábbis, amíg megfelelő távolságba nem kerülnek a várostól, eltelhet úgy fél óra és utána rákapcsol végre. Itt már elég messze vannak hogy senki fiát ne zargassa akármi is legyen. A csapatocska sem halad éppen lassú lépésben így eléggé meg kell erőltetnie magát hogy felzárkózzon pláne kalapácsával a hátán, de végül csak sikerül neki, bár látszik hogy kifárasztotta a nagy rohanás.*
- Hová ilyen hévvel barátaim?
*Kissé lihegve sikerül csak befejeznie a mondatot, így futtában jobbat nem tudott kitalálni, de hátha megállnak egy kicsit jöttére és akkor majd rendesen is tudnak beszélni.*
2052. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:14:43
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:14:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Mikor végre kiérnek a városból, Hagrar nagyot sóhajt. Végre kikászálódtak abból a tömegből, sőt! Még az őrök se foglalkoztak a kis csapattal. Mellesleg a vezér egész eddig igencsak feszült volt. De úgy tűnik rendeződnek a helyzetek. Ekkor már felszabadultabban válaszol mindenki ügyes bajos dolgára. Shakul úgy tűnik visszavesz a lendületéből, és jól is teszi. Hiába halkabban kérdez a vezértől, Hagrar rendes beszélgetős hangnembe válaszol neki.*
-Shakul drága barátom! Ideje félre tenned az ítéleteidet, és túl látni azon amit keresel. Gondolj bele! Ha az emberek nem tudják megtartóztatni az élőholtakat! Akkor mi lesz? Nem fognak az élőholtak fajtára válogatni, hogy kit ölnek meg. Hanem mindenkivel végeznek. És ha az embereket leverik, amazok feltámadnak a sírjukból! És az ellenség még erősebb lesz. És ez csak egy a sok okból amit mondtam. Nem csak csontvázak és zombik alkotják a sereget! Hanem veterán harcosok, akad köztük ork is! Nem éreznek fáradságot, fájdalmat! Nem véreznek, és nem lélegeznek! S azért védtem az emberek városát, mert túllátok fajtám gőgjén! És félreteszem a sérelmeket amiket kaptunk tőlük! Gondolhatod csata előtt hogy köpködtek ránk! Végül mikor én irányítottam a katonákat, és az ellenség visszavonult, meglepődve bámultak! Sőt fegyvert, vértet, lovat és szekeret adtak a hazaútra nekünk. Tapasztalataid ellenére, még sokat kell tanulnod! Néha nem elég csak harcolni! Népünk azért bukott el rég, mert nem gondolkodtak! Csak ész nélkül támadtak mindent. Első körben nagyon is jól ment nekik, de idővel kiismerhetőek lettek. És ha megvan a gyenge pont, csak egy jól irányzott csapás hiányzik. És az ellenség megtörik. *Vágja barátian hátba Shakult, aki örömködik a verseny miatt.* -Na ennyi érv elég lesz mára? De Igyekezz! Mert hamar lehagy a kalóz! *Vicsorog, és fordul biccentve Narhgub felé.* -Élőholt sereg, nem csak emberek, orkok és más fajok halotti maradványai leledznek köztük! Hallottam hogy akadnak tűzköpő ebek, és varázslók! Afféle lichek! Hárpiák, és nem beszélve a halott állatokról. Jómagam egy Tretillel küzdöttem a karavánpihenőnél! Ha nem hiszed, nézd meg ezt! Ez egy darab a bestiából! *Nyújtja a másik orknak a tenyérnyi tretil bőrt, és tapintásra nagyon szívós és kemény anyagnak tűnik.* De elmenekült túl sok tüzet kapott! És előnyük az amit mondtam! Nem fáradnak, nem éreznek fájdalmat. És a legrosszabb, hogy nagyon sokan vannak! Csata hevében úgy érzed, nincs értelme szabdalni őket, mert mindig akad egy másik aki a helyébe lép. Nagyjából ennyi amit tudni kell róluk. Eddigi gyengeségük a tűz, de az se mindnek! *Ekkor fordul Rana felé, és biccent neki.* -Ahogy jónak látod! Szívesen látlak köreimben! *Azt nem részletezi, hogy milyen hasznos is egy vándor, mert Rana valószínűleg tudja ezt maga is. Viszont beszélni bármikor lehet, és van is rá alkalom. Viszont négyszemközt nem nagyon szeret a vezér beszélgetni. Neki nincsenek titkai, így szereti a szabad beszédet. Urbug kijelentésére pedig csak mosolyog. Bármennyire is magának való a kalóz ork, Hagrar egyre jobban megkedveli. Tény hogy ha mindenkivel úgy bánunk mint a kutyával, akkor nem lesz semmi konfrontálódás. Vagy mindig lesz, ez már annyira nem oszt, nem szoroz. Utolsóként Wilros marad a megválaszolatlan kérdéssel. De Hagrar ezt sem rest megválaszolni. * -A klán többi tagja Vagy Grombarnál küzd a fattyak ellen, vagy..*Ekkor elcsendesedik, és eszébe jut Rana arca mikor rázta a fejét a piactéren.* ..A többiek pedig a Sziklaszirteknél. Akik itt maradtak, azok arra elegek, hogy megvédjék a barlangot! Akadnak ott asszonyok, és gyerekek is. Célunk, hogy megnézzük mire vagytok képesek! Nem akarok olyat harcba küldeni, akik még nem is küzdöttek meg rendesen! *Folyamatosan haladnak előre, és Hagrar is felveszi a tempót!* -Elég a beszédből! Mutassátok hogy mit tudtok! *Meglódul az ork, és rögtön a csapat élére rohan, várja ki veszi fel a versenyt. Mert ő bizony minél hamarabb otthon akar lenni!*
*Mikor végre kiérnek a városból, Hagrar nagyot sóhajt. Végre kikászálódtak abból a tömegből, sőt! Még az őrök se foglalkoztak a kis csapattal. Mellesleg a vezér egész eddig igencsak feszült volt. De úgy tűnik rendeződnek a helyzetek. Ekkor már felszabadultabban válaszol mindenki ügyes bajos dolgára. Shakul úgy tűnik visszavesz a lendületéből, és jól is teszi. Hiába halkabban kérdez a vezértől, Hagrar rendes beszélgetős hangnembe válaszol neki.*
-Shakul drága barátom! Ideje félre tenned az ítéleteidet, és túl látni azon amit keresel. Gondolj bele! Ha az emberek nem tudják megtartóztatni az élőholtakat! Akkor mi lesz? Nem fognak az élőholtak fajtára válogatni, hogy kit ölnek meg. Hanem mindenkivel végeznek. És ha az embereket leverik, amazok feltámadnak a sírjukból! És az ellenség még erősebb lesz. És ez csak egy a sok okból amit mondtam. Nem csak csontvázak és zombik alkotják a sereget! Hanem veterán harcosok, akad köztük ork is! Nem éreznek fáradságot, fájdalmat! Nem véreznek, és nem lélegeznek! S azért védtem az emberek városát, mert túllátok fajtám gőgjén! És félreteszem a sérelmeket amiket kaptunk tőlük! Gondolhatod csata előtt hogy köpködtek ránk! Végül mikor én irányítottam a katonákat, és az ellenség visszavonult, meglepődve bámultak! Sőt fegyvert, vértet, lovat és szekeret adtak a hazaútra nekünk. Tapasztalataid ellenére, még sokat kell tanulnod! Néha nem elég csak harcolni! Népünk azért bukott el rég, mert nem gondolkodtak! Csak ész nélkül támadtak mindent. Első körben nagyon is jól ment nekik, de idővel kiismerhetőek lettek. És ha megvan a gyenge pont, csak egy jól irányzott csapás hiányzik. És az ellenség megtörik. *Vágja barátian hátba Shakult, aki örömködik a verseny miatt.* -Na ennyi érv elég lesz mára? De Igyekezz! Mert hamar lehagy a kalóz! *Vicsorog, és fordul biccentve Narhgub felé.* -Élőholt sereg, nem csak emberek, orkok és más fajok halotti maradványai leledznek köztük! Hallottam hogy akadnak tűzköpő ebek, és varázslók! Afféle lichek! Hárpiák, és nem beszélve a halott állatokról. Jómagam egy Tretillel küzdöttem a karavánpihenőnél! Ha nem hiszed, nézd meg ezt! Ez egy darab a bestiából! *Nyújtja a másik orknak a tenyérnyi tretil bőrt, és tapintásra nagyon szívós és kemény anyagnak tűnik.* De elmenekült túl sok tüzet kapott! És előnyük az amit mondtam! Nem fáradnak, nem éreznek fájdalmat. És a legrosszabb, hogy nagyon sokan vannak! Csata hevében úgy érzed, nincs értelme szabdalni őket, mert mindig akad egy másik aki a helyébe lép. Nagyjából ennyi amit tudni kell róluk. Eddigi gyengeségük a tűz, de az se mindnek! *Ekkor fordul Rana felé, és biccent neki.* -Ahogy jónak látod! Szívesen látlak köreimben! *Azt nem részletezi, hogy milyen hasznos is egy vándor, mert Rana valószínűleg tudja ezt maga is. Viszont beszélni bármikor lehet, és van is rá alkalom. Viszont négyszemközt nem nagyon szeret a vezér beszélgetni. Neki nincsenek titkai, így szereti a szabad beszédet. Urbug kijelentésére pedig csak mosolyog. Bármennyire is magának való a kalóz ork, Hagrar egyre jobban megkedveli. Tény hogy ha mindenkivel úgy bánunk mint a kutyával, akkor nem lesz semmi konfrontálódás. Vagy mindig lesz, ez már annyira nem oszt, nem szoroz. Utolsóként Wilros marad a megválaszolatlan kérdéssel. De Hagrar ezt sem rest megválaszolni. * -A klán többi tagja Vagy Grombarnál küzd a fattyak ellen, vagy..*Ekkor elcsendesedik, és eszébe jut Rana arca mikor rázta a fejét a piactéren.* ..A többiek pedig a Sziklaszirteknél. Akik itt maradtak, azok arra elegek, hogy megvédjék a barlangot! Akadnak ott asszonyok, és gyerekek is. Célunk, hogy megnézzük mire vagytok képesek! Nem akarok olyat harcba küldeni, akik még nem is küzdöttek meg rendesen! *Folyamatosan haladnak előre, és Hagrar is felveszi a tempót!* -Elég a beszédből! Mutassátok hogy mit tudtok! *Meglódul az ork, és rögtön a csapat élére rohan, várja ki veszi fel a versenyt. Mert ő bizony minél hamarabb otthon akar lenni!*
2051. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:24:14
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:24:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Egy kis szörnyvadászat//
*A csapat elindul, és meg sem áll hazáig. Fáradtak mindnyájan, Raeyan sem jártatja most a száját, és valószínűleg csend borul az út nagy részére. Lova ringása ellenére próbál minél inkább éberen maradni, a szemét a környezetre szegezi, bár nem is a vészjelzés, hanem inkább az erdők, a fák csodálása végett, meg mert unatkozik. Szemben azzal, ahogy azt eredetileg elképzelte, két társuk hátrahagyása zavarja, de valószínűleg még az út folyamán túlesik a dolgon. Elvégre, ő egyáltalán nem tehetett értük semmit.*
*A csapat elindul, és meg sem áll hazáig. Fáradtak mindnyájan, Raeyan sem jártatja most a száját, és valószínűleg csend borul az út nagy részére. Lova ringása ellenére próbál minél inkább éberen maradni, a szemét a környezetre szegezi, bár nem is a vészjelzés, hanem inkább az erdők, a fák csodálása végett, meg mert unatkozik. Szemben azzal, ahogy azt eredetileg elképzelte, két társuk hátrahagyása zavarja, de valószínűleg még az út folyamán túlesik a dolgon. Elvégre, ő egyáltalán nem tehetett értük semmit.*
2050. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-22 22:52:22
Üzenet elküldve: 2016-03-22 22:52:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//A semmi ágán...//
*Ahogy szépen egyre inkább haladnak a város felé, úgy Draenon is egyre többször véli látni a rumosüveg alját, amely ugyebár két dolgot jelenthet: egyrészt, sokkalta kevesebb van az üvegben, mintsem szeretné, hogy legyen, másrészt pedig, a kedélyállapota is javulni látszik, az elfogyasztott rum mennyiségével egyenes arányosságban. Már egészen közel járhatnak, hiszen az egyes épületeket is ki tudja venni, na meg a főteret, a Pegazussal, ahol annak idején több időt töltött, mintsem be merné vallani.*
*Ahogy szépen egyre inkább haladnak a város felé, úgy Draenon is egyre többször véli látni a rumosüveg alját, amely ugyebár két dolgot jelenthet: egyrészt, sokkalta kevesebb van az üvegben, mintsem szeretné, hogy legyen, másrészt pedig, a kedélyállapota is javulni látszik, az elfogyasztott rum mennyiségével egyenes arányosságban. Már egészen közel járhatnak, hiszen az egyes épületeket is ki tudja venni, na meg a főteret, a Pegazussal, ahol annak idején több időt töltött, mintsem be merné vallani.*
2049. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:27:35
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:27:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
* Ahogy elhagyja a várost, csak a kopár út marad egyetlen társasága. Az nem bizonyul valami érdekesnek, ezért csak a gondolataival űzi unalmát. Azok a gondolatok viszont folyton folyvást a rossz dolgok körül járnak. Azokon az időkön, mielőtt Artheniorba érkezett volna. Az úton csuklyás fejjel halad a megszokott stílusában. Felpillantva hamar rájön, hogy az idő rosszabbra fordul. Az esőfelhők kezdenek sűrűsödni fölötte és fél óra múlva megérkeznek az első esőcseppek. A csöpögésből hamar kövér esőzés lesz, így csak lehajtja kissé fejét és magában szid bárkit aki eszébe jut amiért pont most kellett neki megáznia. Az út közben elfogyaszt egy kevés élelmet abból amit hozott magával, hogy ne korogjon a gyomra, elvégre szüksége van a tápanyagra bőven az edzések mellett. Az eső egy óráig sem tartott, lassan leesnek az utolsó cseppek is, így a levegőben lassan az ázott természet friss szaga terjeng és a szürke felhőkön áttörő napfény kellemes látványt nyújt lelkének. Lassan eléri a füves pusztát, ahonnan Amon Ruadhba mehet, hogy megnézze magának a vidéket. *
2048. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-16 19:44:38
Üzenet elküldve: 2016-03-16 19:44:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyugodalmas napok - 1. elem: Derengő fa//
*És Ryrin mesélni kezd, hosszan ecsetelve a túloldalon történteket. Zilyan pedig csak hallgatja és hallgatja, majd nem sokára elnyomja őket az álom. Nem is baj ez, mert így legalább korán kelve, időben el tudnak indulni vissza a városba. Útjuk ezen szakasza véget ér.
Visszafelé már másként haladhatnak, hiszen most nem kell keresgélniük semmit, egyenesen a város felé vehetik az irányt. Zilyan örül, hogy hamarosan visszaérnek, bár nagyon kedveli a lovagot, és nem is igazán akarna elmaradni tőle, meg a kalandok is izgalmasak voltak, de azért csak jobb a városi rezidencián, puha, meleg ágyban aludni.*
*És Ryrin mesélni kezd, hosszan ecsetelve a túloldalon történteket. Zilyan pedig csak hallgatja és hallgatja, majd nem sokára elnyomja őket az álom. Nem is baj ez, mert így legalább korán kelve, időben el tudnak indulni vissza a városba. Útjuk ezen szakasza véget ér.
Visszafelé már másként haladhatnak, hiszen most nem kell keresgélniük semmit, egyenesen a város felé vehetik az irányt. Zilyan örül, hogy hamarosan visszaérnek, bár nagyon kedveli a lovagot, és nem is igazán akarna elmaradni tőle, meg a kalandok is izgalmasak voltak, de azért csak jobb a városi rezidencián, puha, meleg ágyban aludni.*
2047. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-13 10:40:26
Üzenet elküldve: 2016-03-13 10:40:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Nem szívesen megy a városba. Talán ha nem volna ilyen cudar idő, ki is húzná az erdőben, míg a baj elvonul. Elvonul vagy elpusztít mindent.
Amióta maga mögött hagyta a Karavánpiheőt, egy árva lélekkel sem találkozott. Nem tudja, mik a hírek a holt seregről. Azon is gondolkodott már, hogy ha egy kicsit erőre kap a tavasz, átkel a hegyeken és ott próbál szerencsét. Igyekszik bízni a reményben, hogy ott békére lelhet, hogy ha odáig eljut, elég távol kerül mindentől, ami elől menekül. Ez erőt adó gondolat kellene, hogy legyen, de önálltató természetét nem tudja eléggé elrejteni.*
Amióta maga mögött hagyta a Karavánpiheőt, egy árva lélekkel sem találkozott. Nem tudja, mik a hírek a holt seregről. Azon is gondolkodott már, hogy ha egy kicsit erőre kap a tavasz, átkel a hegyeken és ott próbál szerencsét. Igyekszik bízni a reményben, hogy ott békére lelhet, hogy ha odáig eljut, elég távol kerül mindentől, ami elől menekül. Ez erőt adó gondolat kellene, hogy legyen, de önálltató természetét nem tudja eléggé elrejteni.*
2046. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-10 13:36:18
Üzenet elküldve: 2016-03-10 13:36:18
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Édesanyja halála tényleg ekkora utat követel meg? Jobb maradt volna otthon, a családi fészek óvó karjai között.
Mülier nélkül azonban a család szó idegen lett számára. Egy hang szólt hozzá, mélyen a tudatában. Mennie kellett.
A jelenség nem volt egyedi. Sokszor érzi, hogy valaki, vagy valami átveszi az uralmat teste és elméje felett. Nem volt újdonság, sőt, teljesen hozzászokott. A kíváncsiság azonban mardossa.
Nares lábai sajognak és ivóvize is elfogyott.*
~Egy kis pihenés nem árthat meg.~
*A nap állásából ítélve már késő délután lehet, bár a lány számára most az idő fogalma nem létezik. Napjai teljesen összefolynak és nem tudja hová tenni az eseményeket sem.
Öve szorításából kiengedi fáklyáját és a táskába helyezi. Bundája védelmet nyújt a hidegben, ámbár még így is vacog. Táskáját elrendezi, összetürögeti, hogy ha már álomra hajtja fejét, viszonylag kényelmes "párnán" tegye.
Miután lefeküdt, nem kevesebb, mint 10 percen belül elalszik.
Álmában Drom jelenik meg, aki szárnyába temeti arcát, majd felröppen és egy szaltó kíséretében levedli tollait és egy rettenetes démonszerű lény alakját veszi fel. Arca ezüstösen csillog, szájából kivillanó hatalmas és hegyes fogai fehéren csillognak. Tengerekék szeme alatt Nares megpillantja a vörös foltot. Aztba foltot meg megtalálható rajta, s Drom-on is.
A démon vicsorog, majd beszédre nyitja a száját. Közelebb hajol a lányhoz, majd rekedtes, mély és érces hangján megszólal.*
-Müliert megmérgezték.
*Kis szünetet tart, épp csak annyit, hogy Nares teste megremegjen, majd folytatja.*
-Ha otthon maradsz, apád veled is végez, mint az undorító halandó any...
*A lány remegve ébred fel, mielőtt a szörny mondandója végére ért volna. Könnyes szemmel meredt maga elé, majd felpattan. Táskáját a nyakába akasztja és futásnak ered. Drom szemlátomást nem érti a helyzetet. Éles tekintetet vet a lányra, majd utána iramodik.
Nares egy utat pillant meg. Gondolkodik egy picit, de végül elindul rajta. Ennél talán már csak jobb lehet a helyzete.
Pár óra kutyagolás után egy ismerős zajra lesz figyelmes. Lópatkók dobbanásának hangjai. A lány megtorpan, majd hátra néz. Egy ütött-kopott szekeret pillant meg. Egy erős fekete kanca húzza, mellé kötve egy ugri-bugri kiscsikó járja könnyed táncát. A szekér tetején egy férfi kucorog. Ember ugyan, de nagyon alacsony. Talán fél fejjel magasabb Naresnél. A férfin mindössze egy csizma, egy lyukas nadrág és egy kabátka van. Háta mögött egy kopott ponyva takarja el az áruját. Néhol lyukas, de a célnak megfelel.*
-Jó estét hölgyem. Szeretné, ha elvinném egy darabon? A legelső pihenő gyalogszerrel minimum egyheti járóföldre van innét.
*Szólal meg lágy hangon a férfi, miközben megálljt parancsol lovainak.*
-Jó estét. Nagyon szépen megköszönöm ha elvisz egy darabon. Szörnyű ebben a hidegben aludni.
*A férfi végignéz Naresen. A medvebőr csak a hátának nyújt védelmet. Talpát nem fedi semmi, kebleit is alig takarja valamiféle bőr. Hasa és lábai csupaszon vannak hagyva.*
-Dahon a nevem.
*Kinyújtja kezét Nares felé, hogy felhúzza maga mellé.*
-Nares, örvendek.
*A lány szája szélén apró mosoly húzódik és elfogadja a segítséget. Drom felhuppan a hatalmas kanca hátára. Ő ott szeretne utazni. Mikor Nares elhelyezkedik, a kocsis elindítja lovait. Kisebb zötykölödéssel, de útnak indul a szekér.*
Mülier nélkül azonban a család szó idegen lett számára. Egy hang szólt hozzá, mélyen a tudatában. Mennie kellett.
A jelenség nem volt egyedi. Sokszor érzi, hogy valaki, vagy valami átveszi az uralmat teste és elméje felett. Nem volt újdonság, sőt, teljesen hozzászokott. A kíváncsiság azonban mardossa.
Nares lábai sajognak és ivóvize is elfogyott.*
~Egy kis pihenés nem árthat meg.~
*A nap állásából ítélve már késő délután lehet, bár a lány számára most az idő fogalma nem létezik. Napjai teljesen összefolynak és nem tudja hová tenni az eseményeket sem.
Öve szorításából kiengedi fáklyáját és a táskába helyezi. Bundája védelmet nyújt a hidegben, ámbár még így is vacog. Táskáját elrendezi, összetürögeti, hogy ha már álomra hajtja fejét, viszonylag kényelmes "párnán" tegye.
Miután lefeküdt, nem kevesebb, mint 10 percen belül elalszik.
Álmában Drom jelenik meg, aki szárnyába temeti arcát, majd felröppen és egy szaltó kíséretében levedli tollait és egy rettenetes démonszerű lény alakját veszi fel. Arca ezüstösen csillog, szájából kivillanó hatalmas és hegyes fogai fehéren csillognak. Tengerekék szeme alatt Nares megpillantja a vörös foltot. Aztba foltot meg megtalálható rajta, s Drom-on is.
A démon vicsorog, majd beszédre nyitja a száját. Közelebb hajol a lányhoz, majd rekedtes, mély és érces hangján megszólal.*
-Müliert megmérgezték.
*Kis szünetet tart, épp csak annyit, hogy Nares teste megremegjen, majd folytatja.*
-Ha otthon maradsz, apád veled is végez, mint az undorító halandó any...
*A lány remegve ébred fel, mielőtt a szörny mondandója végére ért volna. Könnyes szemmel meredt maga elé, majd felpattan. Táskáját a nyakába akasztja és futásnak ered. Drom szemlátomást nem érti a helyzetet. Éles tekintetet vet a lányra, majd utána iramodik.
Nares egy utat pillant meg. Gondolkodik egy picit, de végül elindul rajta. Ennél talán már csak jobb lehet a helyzete.
Pár óra kutyagolás után egy ismerős zajra lesz figyelmes. Lópatkók dobbanásának hangjai. A lány megtorpan, majd hátra néz. Egy ütött-kopott szekeret pillant meg. Egy erős fekete kanca húzza, mellé kötve egy ugri-bugri kiscsikó járja könnyed táncát. A szekér tetején egy férfi kucorog. Ember ugyan, de nagyon alacsony. Talán fél fejjel magasabb Naresnél. A férfin mindössze egy csizma, egy lyukas nadrág és egy kabátka van. Háta mögött egy kopott ponyva takarja el az áruját. Néhol lyukas, de a célnak megfelel.*
-Jó estét hölgyem. Szeretné, ha elvinném egy darabon? A legelső pihenő gyalogszerrel minimum egyheti járóföldre van innét.
*Szólal meg lágy hangon a férfi, miközben megálljt parancsol lovainak.*
-Jó estét. Nagyon szépen megköszönöm ha elvisz egy darabon. Szörnyű ebben a hidegben aludni.
*A férfi végignéz Naresen. A medvebőr csak a hátának nyújt védelmet. Talpát nem fedi semmi, kebleit is alig takarja valamiféle bőr. Hasa és lábai csupaszon vannak hagyva.*
-Dahon a nevem.
*Kinyújtja kezét Nares felé, hogy felhúzza maga mellé.*
-Nares, örvendek.
*A lány szája szélén apró mosoly húzódik és elfogadja a segítséget. Drom felhuppan a hatalmas kanca hátára. Ő ott szeretne utazni. Mikor Nares elhelyezkedik, a kocsis elindítja lovait. Kisebb zötykölödéssel, de útnak indul a szekér.*
2045. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-09 20:32:39
Üzenet elküldve: 2016-03-09 20:32:39
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás Artheniorba//
*Az út hosszú és néma. Az évek során megszokta már, hogy csak néha tud beszélni valakivel és az is általában fajtárs, tehát nem túlzottan zavartatja magát. Megy, viszi az élelmet és vezeti két ebét vissza a városba. Sok időt töltött már ott, nagyrészt illegálisan. Volt egypár kalandja is amikre szívesen emlékszik vissza épp csak a várost nem kedveli. Rengeteg az ember. Többségük olyan előtte mint a hangya, kicsi gyenge és idegesítően csipkelődik. Épp csak míg ha egy hangyát agyonüt az ork akkor senki nem zavartatja magát miatta, Artheniorban már a legjelentéktelenebb kis zavargásra az egész boly felhördül, és kiküldik a városőröket.* ~Húsz harcos három nyamvadt tündér miatt.~ *Emlékszik vissza az eseményekre.
A vezér gondterheltnek látszik. Elnyelték őt, a sötét gondolatok és ő nem tud velük mit kezdeni. Még azokkal sem amik saját elméjét nyomasztják. Megvannak hát az úton a saját démonaikkal.*
-Meglesznek. *Válaszolja a vezér borús tekintetébe pillantva. Ezt az aggodalmat nem egészen érti és ezt meg is kívánja osztani Hagrarral, hiszen szerinte fölöslegesen aggódik.*
-Azt mondtad nekik kerüljék a harcot. Ha Worgh, vagy valaki más nem csinál valami hülyeséget valószínűleg a hajuk szála sem görbül. Meg aztán erős csapat ők, és erős vezetőjük van. *Persze őrültség tekintetében mind potenciális elkövetők. Ahogy egyébként bármely más ork is az volna. Bármely pillanatban elborulhat valamelyikük agya és lecsaphatnak egy parasztot, de amíg mindegyikük másképp idióta addig nagy baj nem lehet.
Volna még sok kérdés amit meg kéne vitatniuk, de látja a vezér épp nem vevő az ilyen dolgokra így aztán hanyagolja őket.*
-Feküdj csak le. Ma éjjel őrzöm a tábort. *Két napig még Hagrar sem menetelhet alvás nélkül, legyen bármilyen kitartó és eltökélt ork. Aztán nem is kóvályoghatnak úgy végig Arthenioron mint az élőholtak.*
*Az út hosszú és néma. Az évek során megszokta már, hogy csak néha tud beszélni valakivel és az is általában fajtárs, tehát nem túlzottan zavartatja magát. Megy, viszi az élelmet és vezeti két ebét vissza a városba. Sok időt töltött már ott, nagyrészt illegálisan. Volt egypár kalandja is amikre szívesen emlékszik vissza épp csak a várost nem kedveli. Rengeteg az ember. Többségük olyan előtte mint a hangya, kicsi gyenge és idegesítően csipkelődik. Épp csak míg ha egy hangyát agyonüt az ork akkor senki nem zavartatja magát miatta, Artheniorban már a legjelentéktelenebb kis zavargásra az egész boly felhördül, és kiküldik a városőröket.* ~Húsz harcos három nyamvadt tündér miatt.~ *Emlékszik vissza az eseményekre.
A vezér gondterheltnek látszik. Elnyelték őt, a sötét gondolatok és ő nem tud velük mit kezdeni. Még azokkal sem amik saját elméjét nyomasztják. Megvannak hát az úton a saját démonaikkal.*
-Meglesznek. *Válaszolja a vezér borús tekintetébe pillantva. Ezt az aggodalmat nem egészen érti és ezt meg is kívánja osztani Hagrarral, hiszen szerinte fölöslegesen aggódik.*
-Azt mondtad nekik kerüljék a harcot. Ha Worgh, vagy valaki más nem csinál valami hülyeséget valószínűleg a hajuk szála sem görbül. Meg aztán erős csapat ők, és erős vezetőjük van. *Persze őrültség tekintetében mind potenciális elkövetők. Ahogy egyébként bármely más ork is az volna. Bármely pillanatban elborulhat valamelyikük agya és lecsaphatnak egy parasztot, de amíg mindegyikük másképp idióta addig nagy baj nem lehet.
Volna még sok kérdés amit meg kéne vitatniuk, de látja a vezér épp nem vevő az ilyen dolgokra így aztán hanyagolja őket.*
-Feküdj csak le. Ma éjjel őrzöm a tábort. *Két napig még Hagrar sem menetelhet alvás nélkül, legyen bármilyen kitartó és eltökélt ork. Aztán nem is kóvályoghatnak úgy végig Arthenioron mint az élőholtak.*
2044. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:44:46
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:44:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás Artheniorba//
*Nem totojázik a vezér, hisz Gravak maga mondta hogy jó lenne Artheniorba utazni. Hát ha fáradtak, ha nem nincs mit vesztegetni az időt. Van útközben annyi pihenőjük, hogy összeszedjék magukat. Hagrar így kevésbé fáradt. Elvégre Gravak egy kézét erőltette, míg Hagrar használta mindkét kezét. Így mikor besötétedik Letáboroznak még a füves pusztán. Hagrar az őrködést ismét vállalja. Hagy gyógyuljon a hadvezér karja, ő meg amúgy se tudna aludni. Aggasztja hogy Zirrahék még nem jöttek vissza, sőt Gworashról sincs hír már egy ideje. Mikor pirkad, tovább indulnak, és a karavánúttól kicsit arrébb haladnak egyenest Arthenior felé. Egész erőteljes tempót diktál a vezér. Elvégre csak kutyagolnak. Persze közben figyelnek. Nehogy rajtuk üssenek a banditák vagy a rablók. Ki tudja még a város őrség is megállíthatja őket. De ez majd akkor kiderül, ha odaérnek. A vezér egész szótlan az úton. Szeretne hírt kapni társaikról, és talán ezért is indultak egyből útnak. A városban hírt is kaphat a csatákról, és a veszteségekről. Nem ártana valami gyógyítót is találni Gravaknak, és akkor rendbe jön a hadvezérük is. Mikor ismét letáboroznak csak akkor szólal meg leginkább Hagrar.*
-Vajon élnek még? *Pillant a másikra, mintha tőle várná a választ.*
*Nem totojázik a vezér, hisz Gravak maga mondta hogy jó lenne Artheniorba utazni. Hát ha fáradtak, ha nem nincs mit vesztegetni az időt. Van útközben annyi pihenőjük, hogy összeszedjék magukat. Hagrar így kevésbé fáradt. Elvégre Gravak egy kézét erőltette, míg Hagrar használta mindkét kezét. Így mikor besötétedik Letáboroznak még a füves pusztán. Hagrar az őrködést ismét vállalja. Hagy gyógyuljon a hadvezér karja, ő meg amúgy se tudna aludni. Aggasztja hogy Zirrahék még nem jöttek vissza, sőt Gworashról sincs hír már egy ideje. Mikor pirkad, tovább indulnak, és a karavánúttól kicsit arrébb haladnak egyenest Arthenior felé. Egész erőteljes tempót diktál a vezér. Elvégre csak kutyagolnak. Persze közben figyelnek. Nehogy rajtuk üssenek a banditák vagy a rablók. Ki tudja még a város őrség is megállíthatja őket. De ez majd akkor kiderül, ha odaérnek. A vezér egész szótlan az úton. Szeretne hírt kapni társaikról, és talán ezért is indultak egyből útnak. A városban hírt is kaphat a csatákról, és a veszteségekről. Nem ártana valami gyógyítót is találni Gravaknak, és akkor rendbe jön a hadvezérük is. Mikor ismét letáboroznak csak akkor szólal meg leginkább Hagrar.*
-Vajon élnek még? *Pillant a másikra, mintha tőle várná a választ.*
2043. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-08 23:50:47
Üzenet elküldve: 2016-03-08 23:50:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Észak felé - Reggel //
*Neki ugyan nincs ellenére, bár igazán izgatott, hiszen kiderül hogy tényleg óriásokkal hozta össze a sors. Szép nagyokkal ráadásul, és ez kifejezetten jól esik szemeinek, már vagy három éve nem látott nálánál nagyobbat. Sylwerannal is még szerencséje volt hiszen az elf is nagyra nőtt, de még mindig az aprólények közé tartozik az apró holmijaikkal, mégiscsak más végre olyat látni aki az ő mérete. A tündért szinte észre sem veszi, tényleg aprócska szegény ennyi hatalmas lény között, viszont az ő modora nem olyan kifinomult mint társának, így sokkal egyszerűbben köszön.*
- Üdv.
*Bőven beéri ennyivel, pedig lenne mit kérdeznie, de nem akarja rögtön lerohanni az idegeneket. Szemén azért látszik hogy mennyire örül szerencséjének, igazi megkönnyebbülés, otthonos érzés végre ilyen közegben lenni. A beszédet, ha már az elf elkezdte, meghagyja neki. Majd ha már végeztek a bemutatkozással és a többi udvariaskodással, úgyis megered a nyelve.*
*Neki ugyan nincs ellenére, bár igazán izgatott, hiszen kiderül hogy tényleg óriásokkal hozta össze a sors. Szép nagyokkal ráadásul, és ez kifejezetten jól esik szemeinek, már vagy három éve nem látott nálánál nagyobbat. Sylwerannal is még szerencséje volt hiszen az elf is nagyra nőtt, de még mindig az aprólények közé tartozik az apró holmijaikkal, mégiscsak más végre olyat látni aki az ő mérete. A tündért szinte észre sem veszi, tényleg aprócska szegény ennyi hatalmas lény között, viszont az ő modora nem olyan kifinomult mint társának, így sokkal egyszerűbben köszön.*
- Üdv.
*Bőven beéri ennyivel, pedig lenne mit kérdeznie, de nem akarja rögtön lerohanni az idegeneket. Szemén azért látszik hogy mennyire örül szerencséjének, igazi megkönnyebbülés, otthonos érzés végre ilyen közegben lenni. A beszédet, ha már az elf elkezdte, meghagyja neki. Majd ha már végeztek a bemutatkozással és a többi udvariaskodással, úgyis megered a nyelve.*
2042. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-08 23:40:44
Üzenet elküldve: 2016-03-08 23:40:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Észak felé - Reggel //
*Shiriqának igaza van. Szerencsések, hogy még egyszer sem esett. De vajon ugyanilyen szerencsések lennének abban is, hogy akikbe belefutnak, hozzájuk hasonlóan nem akarnak bajt? Sok tapasztalata van mér e téren, és mindenféle végkimenetellel szembesült már az életben. De azért mégis csak reméli a legjobbakat, és próbál ő is pozitívan hozzáállni a lány szokatlan optimizmusához.*
- Igazad lehet... de azért tarts a közeledben a kardjaidat...
*Egyre fogy a távolság köztük és a felfedezettek között. Valóban két óriás. Méghozzá két igencsak megtermett férfi. Ám amit a távolból nem vett észre, az a kecses kis törékeny szép női alak, amely szinte eltűnt a hatalmas harcosok árnyékában. De nem is csoda, hiszen olyan apró, és legalább annyira szép, mint a tündérek nagy része, ha nem még szebb is az átlagnál.
Mivel ők térnek arra a részre, ahol a méretes csapat ténykedik - további igazán méretes lovakkal - így Sylweran úgy érzi, az illem azt diktálja, ők szólaljanak meg először. Vet egy pillantást oldalvást Shiriqára, s ha úgy látja, a lánynak sincs ellenére, kiegyenesedik kissé nyergében.*
- Szép jó reggelt drága hölgyem, s jó urak! *köszönti is őket, s szokás szerint elhagyja a magázódást. Hiszen minek? Sosem látta értelmét, csak ha feltétlenül szükséges volt, akkor használta. Véleménye szerint így is lehet elég illedelmes az ember. Vagy esetünkben az elf.*
- Tán' csak nem észak felé haladtok ti is? *érdeklődik, mert ha igen, bizony valószínű, hogy egy úton fognak menni, ha akarnak ha nem. Azokkal a nagy szekerekkel az óriások nem valószínű, hogy nagyon leelőznék őket, ők pedig Biga, Shiriqa ménje miatt nem valószínű, hogy sokkal gyorsabbak volnának. Így egy ütemben haladhatnak látszólag. De persze ez még nem biztos, de nagyon úgy tűnik.
Na és a lovak! Ha Bigát nagynak hitte, akkor ezekre már tényleg illik a mamut jelző.
Egyébként nem tűnnek barátságtalannak. Mármint az óriások és a tündér, habár talán a lovak sem. Eddig ellenséges viselkedést se tanúsítottak. Talán csak ártalmatlan utazók. De inkább valamiféle harcosok.*
A hozzászólás írója (Sehonnai Sylweran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.08 23:42:30
*Shiriqának igaza van. Szerencsések, hogy még egyszer sem esett. De vajon ugyanilyen szerencsések lennének abban is, hogy akikbe belefutnak, hozzájuk hasonlóan nem akarnak bajt? Sok tapasztalata van mér e téren, és mindenféle végkimenetellel szembesült már az életben. De azért mégis csak reméli a legjobbakat, és próbál ő is pozitívan hozzáállni a lány szokatlan optimizmusához.*
- Igazad lehet... de azért tarts a közeledben a kardjaidat...
*Egyre fogy a távolság köztük és a felfedezettek között. Valóban két óriás. Méghozzá két igencsak megtermett férfi. Ám amit a távolból nem vett észre, az a kecses kis törékeny szép női alak, amely szinte eltűnt a hatalmas harcosok árnyékában. De nem is csoda, hiszen olyan apró, és legalább annyira szép, mint a tündérek nagy része, ha nem még szebb is az átlagnál.
Mivel ők térnek arra a részre, ahol a méretes csapat ténykedik - további igazán méretes lovakkal - így Sylweran úgy érzi, az illem azt diktálja, ők szólaljanak meg először. Vet egy pillantást oldalvást Shiriqára, s ha úgy látja, a lánynak sincs ellenére, kiegyenesedik kissé nyergében.*
- Szép jó reggelt drága hölgyem, s jó urak! *köszönti is őket, s szokás szerint elhagyja a magázódást. Hiszen minek? Sosem látta értelmét, csak ha feltétlenül szükséges volt, akkor használta. Véleménye szerint így is lehet elég illedelmes az ember. Vagy esetünkben az elf.*
- Tán' csak nem észak felé haladtok ti is? *érdeklődik, mert ha igen, bizony valószínű, hogy egy úton fognak menni, ha akarnak ha nem. Azokkal a nagy szekerekkel az óriások nem valószínű, hogy nagyon leelőznék őket, ők pedig Biga, Shiriqa ménje miatt nem valószínű, hogy sokkal gyorsabbak volnának. Így egy ütemben haladhatnak látszólag. De persze ez még nem biztos, de nagyon úgy tűnik.
Na és a lovak! Ha Bigát nagynak hitte, akkor ezekre már tényleg illik a mamut jelző.
Egyébként nem tűnnek barátságtalannak. Mármint az óriások és a tündér, habár talán a lovak sem. Eddig ellenséges viselkedést se tanúsítottak. Talán csak ártalmatlan utazók. De inkább valamiféle harcosok.*
A hozzászólás írója (Sehonnai Sylweran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.08 23:42:30
2041. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-08 22:01:27
Üzenet elküldve: 2016-03-08 22:01:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Észak felé-reggel//
-Köszönöm
*A vizestömlőt valóban nem tudja megdönteni, és közben ah arcát mosni, így szívesen veszi az óriás segítségét. Pillanatok alatt bevizezi a kezét, majd gyorsan negdörzsöli az arcát. Ezt megcsinálja még egyszer, majd jelzi a férfinek hogy készen van. Végül néhány mozdulattal próbál kezdeni valamit a hajával, mindössze az ujjait használva. És itt sajnálja leginkább, hogy még csak valami jól tükröződő felület sincs kéznél.*
-Köszönöm, habár nagy dolgokat nem szabad várni tőlem, de remélhetőleg többet segítek majd mint ártok.
*Az általa pesszimistábbnak (realistábbnak) tartott Dwartak említést tesz fegyverről. Hogy melyik illene hozzá? Egy tőrön kívül mást el sem tud képzelni a saját kezében, vagy a látszat kedvéért valami dobnivalót. De csak a látszat kedvéért, úgy sem tudna mit kezdeni vele. Pontosabban semmivel nem tudna kezdeni semmit, de egy tőrt még talán meg tudna fogni, tartani.*
-Hát... Ha összekerülnék valakivel aki az életemre akar törni, valószínűleg sehogy sem lenne esélyem ellene. Akár fegyverrel akár nélkül. Legfeljebb ha gyorsabb vagyok nála. Töprengnem meg nem kell, kizárásos alapon valami egyszerűbb tőr jöhetne csak szóba.
*Ahogy említi Dwartak az "új útitársakat", az első ötlete hogy az apja újabb követük, de ezt hamar elveti. Láthatóan egy újabb óriással szaporodik majd a kompánia, vélhetően ezúttal egy nővel. Reméli hogy az egész nem csetepaté lesz, elvégre nem akarja bogy bárkinek baja essen.*
-Köszönöm
*A vizestömlőt valóban nem tudja megdönteni, és közben ah arcát mosni, így szívesen veszi az óriás segítségét. Pillanatok alatt bevizezi a kezét, majd gyorsan negdörzsöli az arcát. Ezt megcsinálja még egyszer, majd jelzi a férfinek hogy készen van. Végül néhány mozdulattal próbál kezdeni valamit a hajával, mindössze az ujjait használva. És itt sajnálja leginkább, hogy még csak valami jól tükröződő felület sincs kéznél.*
-Köszönöm, habár nagy dolgokat nem szabad várni tőlem, de remélhetőleg többet segítek majd mint ártok.
*Az általa pesszimistábbnak (realistábbnak) tartott Dwartak említést tesz fegyverről. Hogy melyik illene hozzá? Egy tőrön kívül mást el sem tud képzelni a saját kezében, vagy a látszat kedvéért valami dobnivalót. De csak a látszat kedvéért, úgy sem tudna mit kezdeni vele. Pontosabban semmivel nem tudna kezdeni semmit, de egy tőrt még talán meg tudna fogni, tartani.*
-Hát... Ha összekerülnék valakivel aki az életemre akar törni, valószínűleg sehogy sem lenne esélyem ellene. Akár fegyverrel akár nélkül. Legfeljebb ha gyorsabb vagyok nála. Töprengnem meg nem kell, kizárásos alapon valami egyszerűbb tőr jöhetne csak szóba.
*Ahogy említi Dwartak az "új útitársakat", az első ötlete hogy az apja újabb követük, de ezt hamar elveti. Láthatóan egy újabb óriással szaporodik majd a kompánia, vélhetően ezúttal egy nővel. Reméli hogy az egész nem csetepaté lesz, elvégre nem akarja bogy bárkinek baja essen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389