Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 112 (2221. - 2240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 21:53:47
Üzenet elküldve: 2016-07-24 21:53:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Bolyongó lélek//
*Az erdőből kiérő Lyi a réten poroszkálva a gondoltaiba mélyed, míg figyeli az előtte futó ösvényt.*
~Kéne némi étel... meg folyadék... mondjuk víz, de a bor is megteszi, felforrósít kicsit, ha jó öreg. Biztosan van egy fogadó, ahova betérhetek, talán a közelben még egy szabad szoba is ahova letehetem a fejem. ~
*Jár az agya miközben eléri a tisztás szélét a városkapuhoz vezető úttal egyetemben. Egy pillanatra megáll és körülnéz. Sehol senki, egy lélek nem jár már ilyen későn itt. Ki tudja, talán veszélyes is. Nem foglalkozik ezzel tovább, elindul a város felé. *
*Az erdőből kiérő Lyi a réten poroszkálva a gondoltaiba mélyed, míg figyeli az előtte futó ösvényt.*
~Kéne némi étel... meg folyadék... mondjuk víz, de a bor is megteszi, felforrósít kicsit, ha jó öreg. Biztosan van egy fogadó, ahova betérhetek, talán a közelben még egy szabad szoba is ahova letehetem a fejem. ~
*Jár az agya miközben eléri a tisztás szélét a városkapuhoz vezető úttal egyetemben. Egy pillanatra megáll és körülnéz. Sehol senki, egy lélek nem jár már ilyen későn itt. Ki tudja, talán veszélyes is. Nem foglalkozik ezzel tovább, elindul a város felé. *
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 17:47:40
Üzenet elküldve: 2016-07-24 17:47:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*A férfi mondata igencsak meglepi, majd gyorsan szétnéz magán, mert látott már olyat, hogy valakit össze kellett szedni. Igazából az orkok, akikkel gyermekkorában élt, daraboltak embereket és más lényeket élelem gyanánt, azokat kellett neki összeszedni. Akárhogy nézi, minden a helyén van.*
-Dargal össze van. Kar, láb, fej... *Lóbálja meg végtagjait, hogy mutassa, nem esik széjjel. Az újabb szó a nők. Ezt is igyekszik megjegyezni, ezért elmond vele egy mondatot, hogy rögzüljön.*
-Dargalt nem bánt nők. *Hevesen bólogat hozzá.*
-Szerezni? Fog kapni Dargal enni? *Tapsikolni kezd, mert ez igazán jó hír. Az öv akármennyire ehető, mégsem olyan finom, mint egy jódarab friss, véres hús. Jóformán húst még napokkal ezelőtt evett, amikor Megmentőjével feldarabolták azt a parasztot... Össze is csordul a szájában a nyál arra az ízre. Tovább gondolva a dolgot, kiderül, hol akar neki ez az emberfajzat ételt szerezni. Meghall egy már általa ismerős szót, ami újból félelemmel tölti el. Fogadó. Hát ő ott még nem volt, de volt a városban életében egyszer, de akkor is csak a határán, ahol kevés ember volt. A temető környékén. Az is rémisztő neki eléggé.*
-Nem, nem, nem! *Visít fel.*
-Dargal nem megy fogadó! Sok rossz emberke! *Hátrál két lépést és mancsát ráteszi a fegyverére, de nem akkora az ijedtség, hogy elő is vegye azt.*
-Dargal nem megy fogadó! Ott üt Dargal! Sok gonosz bánt Dargal! *Kisebbre húzza magát össze, mintha máris ütnék őt, de persze semmi nem történik igazából, csupán a régi emlékek törnek fel benne.*
-Sok emberke, sok bántás. *Szipogja.*
A hozzászólás írója (Lewonor Dargal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.24 17:50:08
*A férfi mondata igencsak meglepi, majd gyorsan szétnéz magán, mert látott már olyat, hogy valakit össze kellett szedni. Igazából az orkok, akikkel gyermekkorában élt, daraboltak embereket és más lényeket élelem gyanánt, azokat kellett neki összeszedni. Akárhogy nézi, minden a helyén van.*
-Dargal össze van. Kar, láb, fej... *Lóbálja meg végtagjait, hogy mutassa, nem esik széjjel. Az újabb szó a nők. Ezt is igyekszik megjegyezni, ezért elmond vele egy mondatot, hogy rögzüljön.*
-Dargalt nem bánt nők. *Hevesen bólogat hozzá.*
-Szerezni? Fog kapni Dargal enni? *Tapsikolni kezd, mert ez igazán jó hír. Az öv akármennyire ehető, mégsem olyan finom, mint egy jódarab friss, véres hús. Jóformán húst még napokkal ezelőtt evett, amikor Megmentőjével feldarabolták azt a parasztot... Össze is csordul a szájában a nyál arra az ízre. Tovább gondolva a dolgot, kiderül, hol akar neki ez az emberfajzat ételt szerezni. Meghall egy már általa ismerős szót, ami újból félelemmel tölti el. Fogadó. Hát ő ott még nem volt, de volt a városban életében egyszer, de akkor is csak a határán, ahol kevés ember volt. A temető környékén. Az is rémisztő neki eléggé.*
-Nem, nem, nem! *Visít fel.*
-Dargal nem megy fogadó! Sok rossz emberke! *Hátrál két lépést és mancsát ráteszi a fegyverére, de nem akkora az ijedtség, hogy elő is vegye azt.*
-Dargal nem megy fogadó! Ott üt Dargal! Sok gonosz bánt Dargal! *Kisebbre húzza magát össze, mintha máris ütnék őt, de persze semmi nem történik igazából, csupán a régi emlékek törnek fel benne.*
-Sok emberke, sok bántás. *Szipogja.*
A hozzászólás írója (Lewonor Dargal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.24 17:50:08
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 17:07:19
Üzenet elküldve: 2016-07-24 17:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*A meglehetősen ellenséges helyzetből úgy néz ki most már eljutnak az egyszerű társalgásig, de itt döbben rá csak igazán, hogy az igazi bonyodalmak még csak most kezdődnek. Igyekszik meggyőző arcot vágni a párbeszédhez, de inkább csak reméli, mint sejti, hogy egyhamar eljutnak egyről a kettőre.*
- Semmi szükséged nem lenne megmentőre, ha összeszednéd magad.
*Őszintén, nem reméli hogy ezzel a mondattal most bármilyen információt eljuttatott az orkhoz, de ha esetleg kellemesen csalódna, az felvillanyozná. Hiszen az mégiscsak groteszk, hogy egy normál méretű ork ilyen szintű félelemben él. Igaz, nem tartja feladatának meggyőzni az orkot arról hogy téved, de azért ez a jelenség mégiscsak zavarja valamelyest.*
- Értem én, Dargalt csak a férfiak bántják, a nők nem.
*Derűs arccal tekint az ork által elővett ruhadarabra, a továbbiakban pedig igyekszik tömör mondatokban, és természetesen Dargal stílusához alkalmazkodva beszélni, hogy folytathassák útjukat Arthenior felé, vagy akár máshova, csak lezárhassák a párbeszédet és elmozdulhassanak az út közepéről.*
- Az. Nálam nincs kaja, de ha Dargal velem tart, akkor tudok neki szerezni.
*Ezen azért el is gondolkodik miután kimondta, mert a vadászathoz nem igazán ért, az egyetlen másik módja az ételszerzésnek pedig a Pegazus, legalábbis Arthenior közvetlen közelében. És ott állítólag nem csak bőröveket esznek, hanem felszolgálmak finomabb étkeket is.*
- Dargal volt már fogadóban?
*Abba csak a kérdés után gondol bele, hogyha még nem, akkor milyen felfordulást okozhat a Pegazusban, vagy hogy mennyi kajára van szüksége egy orknak ahhoz, hogy jóllakjon. Ha egyáltalán jól tud lakni. Mindenesetre azzal tisztában van Krna, hogy a Pegazusban mint mindenki mást, úgy orkokat is vendégül látnak. Legalábbis ha az Artheniorról szóló hírek, amiket hallott, pontosnak bizonyulnak.*
*A meglehetősen ellenséges helyzetből úgy néz ki most már eljutnak az egyszerű társalgásig, de itt döbben rá csak igazán, hogy az igazi bonyodalmak még csak most kezdődnek. Igyekszik meggyőző arcot vágni a párbeszédhez, de inkább csak reméli, mint sejti, hogy egyhamar eljutnak egyről a kettőre.*
- Semmi szükséged nem lenne megmentőre, ha összeszednéd magad.
*Őszintén, nem reméli hogy ezzel a mondattal most bármilyen információt eljuttatott az orkhoz, de ha esetleg kellemesen csalódna, az felvillanyozná. Hiszen az mégiscsak groteszk, hogy egy normál méretű ork ilyen szintű félelemben él. Igaz, nem tartja feladatának meggyőzni az orkot arról hogy téved, de azért ez a jelenség mégiscsak zavarja valamelyest.*
- Értem én, Dargalt csak a férfiak bántják, a nők nem.
*Derűs arccal tekint az ork által elővett ruhadarabra, a továbbiakban pedig igyekszik tömör mondatokban, és természetesen Dargal stílusához alkalmazkodva beszélni, hogy folytathassák útjukat Arthenior felé, vagy akár máshova, csak lezárhassák a párbeszédet és elmozdulhassanak az út közepéről.*
- Az. Nálam nincs kaja, de ha Dargal velem tart, akkor tudok neki szerezni.
*Ezen azért el is gondolkodik miután kimondta, mert a vadászathoz nem igazán ért, az egyetlen másik módja az ételszerzésnek pedig a Pegazus, legalábbis Arthenior közvetlen közelében. És ott állítólag nem csak bőröveket esznek, hanem felszolgálmak finomabb étkeket is.*
- Dargal volt már fogadóban?
*Abba csak a kérdés után gondol bele, hogyha még nem, akkor milyen felfordulást okozhat a Pegazusban, vagy hogy mennyi kajára van szüksége egy orknak ahhoz, hogy jóllakjon. Ha egyáltalán jól tud lakni. Mindenesetre azzal tisztában van Krna, hogy a Pegazusban mint mindenki mást, úgy orkokat is vendégül látnak. Legalábbis ha az Artheniorról szóló hírek, amiket hallott, pontosnak bizonyulnak.*
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 16:18:42
Üzenet elküldve: 2016-07-24 16:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Kicsit összerezzen mikor az ember feláll, és felemeli a fegyverét is, de amikor az megszólal, hatalmas vigyor ül ki az arcára. Végre felfogta az idegen, hogy hogyan kell beszélni vele. Mióta az ifjú ork előjött a barlangjából ez az első ilyen eset, ezért arcára hatalmas, hálás vigyor ül ki, és azonnal válaszol, mintha az előbbi szituáció meg se történt volna.*
-Dargalt mindenki bánt. Csak hosszú hajú emberkék nem. *Mancsával mutatja is, hogy bőven váll alá érő, nem ám csak olyan középhosszú hajról beszél. Ez a nőstények ismertetőjele, mint arra már rájött utazásai során.*
-Dargalt nem fél senki. Dargal kicsi. Gyenge... *Ezen el is húzza kicsit a száját, és vakargatni kezdi felkarját. Kicsit zavarba is jött ettől, hogy emez azt mondja neki, hogy tőle félnek.*
-Dargalnak volt Megmentő. Fekete. hosszú hajú, de Dargal nem talál... *Tény, ami tény, nagyon gyorsan elveszít mindenkit akihez kicsit is kötődik. Először az a lányt a temetőben, akit meg akart erőszakolni, de végül nem, majd a sötét harcos nőt. Most már nagyon odafigyel a mondottakra, hiszen már nem ellenséggel áll szemben, ebben már biztos. Gyermeki kíváncsisággal lesi minden szavát, és próbál megérteni mindent amit tud. Mivel nem tiszta neki az egész, egyszerűen előkotorja az övet a batyujából és feltartja, rámutatva. A könnyebb mutogatás végett elteszi a fegyverét, már úgysincs rá szükség.*
-Ez? *Ezután a következő fontos dolog amit elcsíp, az ételre való utalás.*
-Nem ehet. Van emberkének enni? *A következőre pedig megcsóválja a fejét.*
-Nem megy. *Ezután már csak ezt lesi, hogy kap-e valamit enni, mert hirtelen megéhezett, ahogy beszélgetni kezdtek erről.*
*Kicsit összerezzen mikor az ember feláll, és felemeli a fegyverét is, de amikor az megszólal, hatalmas vigyor ül ki az arcára. Végre felfogta az idegen, hogy hogyan kell beszélni vele. Mióta az ifjú ork előjött a barlangjából ez az első ilyen eset, ezért arcára hatalmas, hálás vigyor ül ki, és azonnal válaszol, mintha az előbbi szituáció meg se történt volna.*
-Dargalt mindenki bánt. Csak hosszú hajú emberkék nem. *Mancsával mutatja is, hogy bőven váll alá érő, nem ám csak olyan középhosszú hajról beszél. Ez a nőstények ismertetőjele, mint arra már rájött utazásai során.*
-Dargalt nem fél senki. Dargal kicsi. Gyenge... *Ezen el is húzza kicsit a száját, és vakargatni kezdi felkarját. Kicsit zavarba is jött ettől, hogy emez azt mondja neki, hogy tőle félnek.*
-Dargalnak volt Megmentő. Fekete. hosszú hajú, de Dargal nem talál... *Tény, ami tény, nagyon gyorsan elveszít mindenkit akihez kicsit is kötődik. Először az a lányt a temetőben, akit meg akart erőszakolni, de végül nem, majd a sötét harcos nőt. Most már nagyon odafigyel a mondottakra, hiszen már nem ellenséggel áll szemben, ebben már biztos. Gyermeki kíváncsisággal lesi minden szavát, és próbál megérteni mindent amit tud. Mivel nem tiszta neki az egész, egyszerűen előkotorja az övet a batyujából és feltartja, rámutatva. A könnyebb mutogatás végett elteszi a fegyverét, már úgysincs rá szükség.*
-Ez? *Ezután a következő fontos dolog amit elcsíp, az ételre való utalás.*
-Nem ehet. Van emberkének enni? *A következőre pedig megcsóválja a fejét.*
-Nem megy. *Ezután már csak ezt lesi, hogy kap-e valamit enni, mert hirtelen megéhezett, ahogy beszélgetni kezdtek erről.*
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 15:56:18
Üzenet elküldve: 2016-07-24 15:56:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Mozdulatsora és mondatai elérik a kívánt hatást, a légkör újra nyugodttá válik, ezt az ork arckifejezéséből is le lehet szűrni, így hát a férfi mimikája is vidámabbá válik. Az ülőhelyzet pedig amellett hogy nevetséges, már kezd kényelmetlenné is válni, szóval bátorkodik felegyenesedni, és leporolni ruházatát. Remélhetőleg ezzel nem vált ki semmilyen ellenszenvet, vagy újabb rémületet. Elhatározza, hogy a könnyebb kommunikáció végett megpróbál az orkhoz hasonlóan beszélni.*
- Dargal miért fél az emberkéktől? Bántották valamikor?
*Egyáltalán nem találja az orkot gyenge fizikumúnak, legalábbis annyira bizos nem, hogy ne tudja megvédeni magát az emberektől.*
- Szerintem a legtöbb ember fél Dargaltól, és nem fordítva.
*Komikus egyénnel hozta össze a véletlen, efelől nincsenek kétségei. Csak az okokra kíváncsi, és bár nem szokott buzgón érdeklődni, most kivételt tesz.*
- Bőrövnek hívják, amit az előbb rágtál. Az emberek viselni szokták. Nekem is van a derekamon. De ezt sajnos nem eheted meg.
*Észre sem veszi, hogy már megint túl sokat beszél, és valószínűleg nagyrészt feleslegesen.*
- Hova megy Dargal? Mi az úti cél?
*Mozdulatsora és mondatai elérik a kívánt hatást, a légkör újra nyugodttá válik, ezt az ork arckifejezéséből is le lehet szűrni, így hát a férfi mimikája is vidámabbá válik. Az ülőhelyzet pedig amellett hogy nevetséges, már kezd kényelmetlenné is válni, szóval bátorkodik felegyenesedni, és leporolni ruházatát. Remélhetőleg ezzel nem vált ki semmilyen ellenszenvet, vagy újabb rémületet. Elhatározza, hogy a könnyebb kommunikáció végett megpróbál az orkhoz hasonlóan beszélni.*
- Dargal miért fél az emberkéktől? Bántották valamikor?
*Egyáltalán nem találja az orkot gyenge fizikumúnak, legalábbis annyira bizos nem, hogy ne tudja megvédeni magát az emberektől.*
- Szerintem a legtöbb ember fél Dargaltól, és nem fordítva.
*Komikus egyénnel hozta össze a véletlen, efelől nincsenek kétségei. Csak az okokra kíváncsi, és bár nem szokott buzgón érdeklődni, most kivételt tesz.*
- Bőrövnek hívják, amit az előbb rágtál. Az emberek viselni szokták. Nekem is van a derekamon. De ezt sajnos nem eheted meg.
*Észre sem veszi, hogy már megint túl sokat beszél, és valószínűleg nagyrészt feleslegesen.*
- Hova megy Dargal? Mi az úti cél?
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 15:14:17
Üzenet elküldve: 2016-07-24 15:14:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Szerencsére minden teljesen nyugodtan, higgadtan zajlik le, felesleges mozdulatoktól és megjegyzésektől mentesen, így az ork a rémületből inkább érdeklővé válik. A fegyverének hegye már a földre szegeződik, hiszen könnyebb úgy tartani, és amúgy is fel tudja emelni ha kell, de egyelőre nem úgy áll a dolog. Tetszik neki a helyzet, hogy nincs veszélyben az élete, és most, hogy a köd elült a szeméről tüzetesen megvizsgálja, kivel is áll szemben. Noha még mindig tart a fickótól, közel sem tartja annyira veszélyesnek mint az incidens elején. Látja rajta, hogy sokkal alacsonyabb, mint amilyennek először vélte, és mintha a karjai is véznábbak volnának.* ~Dargal lát rossz...?~ *A kés visszakerül gazdájához, és el is rakódik szép, lassú mozdulatokkal, ami az egész helyzetet egyfajta nyugodtsággal itatja át, legalábbis Dargal számára. Ekkor már biztossá válik az ork fejében, hogy nem lesz baj, nem fog itt és most meghalni.*
-Huh!
*Engedi ki magából a feszültséget egy sóhajjal, és el is mosolyodik, kivillantva tűhegyes fogait.*
-Dargal azt hitte meghal.
*Mondja talán csak magának, de persze végig a férfira nézve. Csak töredékét érti meg a mondatoknak, ami kicsit bosszantja, de azok nyugodt hangsúllyal hangzanak el, ami tartalmukról is árulkodik, ez pedig ahhoz vezet, hogy nem tesz újra megjegyzést a hosszú mondatokra.*
-Bőröv?
*Kérdezi, majd újra elbiccenti balra a fejét, mutatván, hogy azt sem tudja micsoda az, de értette, hogy valami fontos dologként hangzik el a szövegen belül.*
*Szerencsére minden teljesen nyugodtan, higgadtan zajlik le, felesleges mozdulatoktól és megjegyzésektől mentesen, így az ork a rémületből inkább érdeklővé válik. A fegyverének hegye már a földre szegeződik, hiszen könnyebb úgy tartani, és amúgy is fel tudja emelni ha kell, de egyelőre nem úgy áll a dolog. Tetszik neki a helyzet, hogy nincs veszélyben az élete, és most, hogy a köd elült a szeméről tüzetesen megvizsgálja, kivel is áll szemben. Noha még mindig tart a fickótól, közel sem tartja annyira veszélyesnek mint az incidens elején. Látja rajta, hogy sokkal alacsonyabb, mint amilyennek először vélte, és mintha a karjai is véznábbak volnának.* ~Dargal lát rossz...?~ *A kés visszakerül gazdájához, és el is rakódik szép, lassú mozdulatokkal, ami az egész helyzetet egyfajta nyugodtsággal itatja át, legalábbis Dargal számára. Ekkor már biztossá válik az ork fejében, hogy nem lesz baj, nem fog itt és most meghalni.*
-Huh!
*Engedi ki magából a feszültséget egy sóhajjal, és el is mosolyodik, kivillantva tűhegyes fogait.*
-Dargal azt hitte meghal.
*Mondja talán csak magának, de persze végig a férfira nézve. Csak töredékét érti meg a mondatoknak, ami kicsit bosszantja, de azok nyugodt hangsúllyal hangzanak el, ami tartalmukról is árulkodik, ez pedig ahhoz vezet, hogy nem tesz újra megjegyzést a hosszú mondatokra.*
-Bőröv?
*Kérdezi, majd újra elbiccenti balra a fejét, mutatván, hogy azt sem tudja micsoda az, de értette, hogy valami fontos dologként hangzik el a szövegen belül.*
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 14:47:41
Üzenet elküldve: 2016-07-24 14:47:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Okosan teszi, hogy mozdulatlanul ülve marad, mert így, ha nem is sikerül teljesen megnyugtatni az orkot, az legalább egy kicsit lehiggad. Tart tőle, hogy a kését nem akaródzik majd neki visszaadni, legalábbis ha így bepánikolt tőle, akkor komoly esély van rá. Ezek a téves kételyek azonban hamar eloszlanak, és a kés rövid időn belül másodszor teszi meg ugyanazt a nem mindennapi útvonalat, amit első eldobásakor, de nem is ez a fontos, hanem hogy újra visszakerül eredeti gazdájához. Ez mindenképpen jó pont az orknak a férfi szemében, hisz tanúbizonyságot tesz becsületességéről, ami valljuk be, az emberek között is ritka dolog, nemhogy az orkok között. Bár tény és való, hogy olyasvalakivel hozta össze a sors, aki sokmindenben eltér az átlagos orkoktól, és persze emberektől is. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Krna csak felületesen ismerte eddig az orkok sajátosságait. Bárhogy is, a fegyverét végre visszakapta, és a kezdeti feszültség is kezd oldódni. Azt viszont nehéz elképzelnie, hogy mit vehetett újdonsült társa támadásnak, mert nem emlékszik rá, hogy bármi agresszívat cselekedett volna.*
- Eszemben sem volt megtámadni téged, Dargal. A kést neked akartam adni, hogy lásd, nem akarok balhét. Ugyanúgy dobtam, ahogy te most nekem vissza.
*Tudja, hogy valószínűleg megint túl sokat beszélt, és szinte biztos benne, hogy az ork nem fogja fel szavait teljes egészükben, de azért reméli, hogy sikerült tovább csökkentenie a kölcsönös bizalmatlanságot.*
- Félelemre semmi okod, azóta itt ülök a porban, mióta így akarod, és egyébként kezd már fájni az ülepem. Ha megengeded, a kést magamhoz veszem.
*Ezt végre is hajtja, lassú, kimért mozdulatokkal emeli fel a fegyvert a földről, törli meg a pengét a a nadrágjába, majd teszi el ruhája alá.*
- Ha emlékszel még, arról érdeklődtem, hogy finom volt-e a bőröv, amit ettél.
*Nem mondja ki, de kétségtelen, hogy ez azóta már sokkal kevésbé érdekli.*
*Okosan teszi, hogy mozdulatlanul ülve marad, mert így, ha nem is sikerül teljesen megnyugtatni az orkot, az legalább egy kicsit lehiggad. Tart tőle, hogy a kését nem akaródzik majd neki visszaadni, legalábbis ha így bepánikolt tőle, akkor komoly esély van rá. Ezek a téves kételyek azonban hamar eloszlanak, és a kés rövid időn belül másodszor teszi meg ugyanazt a nem mindennapi útvonalat, amit első eldobásakor, de nem is ez a fontos, hanem hogy újra visszakerül eredeti gazdájához. Ez mindenképpen jó pont az orknak a férfi szemében, hisz tanúbizonyságot tesz becsületességéről, ami valljuk be, az emberek között is ritka dolog, nemhogy az orkok között. Bár tény és való, hogy olyasvalakivel hozta össze a sors, aki sokmindenben eltér az átlagos orkoktól, és persze emberektől is. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Krna csak felületesen ismerte eddig az orkok sajátosságait. Bárhogy is, a fegyverét végre visszakapta, és a kezdeti feszültség is kezd oldódni. Azt viszont nehéz elképzelnie, hogy mit vehetett újdonsült társa támadásnak, mert nem emlékszik rá, hogy bármi agresszívat cselekedett volna.*
- Eszemben sem volt megtámadni téged, Dargal. A kést neked akartam adni, hogy lásd, nem akarok balhét. Ugyanúgy dobtam, ahogy te most nekem vissza.
*Tudja, hogy valószínűleg megint túl sokat beszélt, és szinte biztos benne, hogy az ork nem fogja fel szavait teljes egészükben, de azért reméli, hogy sikerült tovább csökkentenie a kölcsönös bizalmatlanságot.*
- Félelemre semmi okod, azóta itt ülök a porban, mióta így akarod, és egyébként kezd már fájni az ülepem. Ha megengeded, a kést magamhoz veszem.
*Ezt végre is hajtja, lassú, kimért mozdulatokkal emeli fel a fegyvert a földről, törli meg a pengét a a nadrágjába, majd teszi el ruhája alá.*
- Ha emlékszel még, arról érdeklődtem, hogy finom volt-e a bőröv, amit ettél.
*Nem mondja ki, de kétségtelen, hogy ez azóta már sokkal kevésbé érdekli.*
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-24 01:53:04
Üzenet elküldve: 2016-07-24 01:53:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Hazatérés//
*A bőrzsákból már fogy az élelem és a kulacsában is csak kevés víz lötyög. Hiába, nem sokkal indult útnak és nem is tudott olyan ütemben haladni, ahogy szeretett volna. Még nem nyerte vissza teljesen régi erejét, még hosszú ideig nem is fogja. Fokozottan igaz ez a sérült lábára. Néhány nap után már minden lépésnél érzi a sajgást a combjában. Eszébe jut a kis család aggódó pillantása, ahogy útra bocsátották. Hónapokig ápolták, etették, miközben maguk is hátra kellett, hogy hagyják régi életüket. Mégis úgy bántak vele, mint valami távoli, de szeretett családtaggal. Mikor egyszer már nem bírta tovább és a családfőnél rákérdezett, mi ennek a nagy jóságnak az oka, az egyszerűen így felelt.*
-Te, fiam, és a társaid kiálltatok azok elé a fattyak elé helyettem és az én fiaim helyett is. Az biz’ a legkevesebb, hogy jól tartunk, amíg összeszeded magad oszt’ hazatérsz. Mer’ ha Tik nem lettetek vón’, biz’ azok a fattyak ránk jönnek éjjel és akkor most én meg a családom lennénk ott, ahol most a Te társaid, hogy nyugonnyanak békiben.
*Gradak nem szeretett erre gondolni, de úgy sejtette, nem nyugszanak békében.*
*Máskülönben igazat adott a bölcs öregnek, de ettől még nem enyhült benne a hála érzése. Megmentették az életét, a lábát és lehetőséget adtak neki, ha hazatérhessen a Sillerforw házba. ~Haza... Ki tudja, áll-e még a ház?~ Megremeg a szíve a gondolatra, hogy mit találhat otthon. Az árulás, ami történt, előre ki volt tervelve. Mi van, ha ugyanakkor bérgyilkosok törtek az otthonmaradottakra? Mi van, ha aznap éjjel végképp elbukott a Sillerforw ház? De aztán megkeményíti magát. Akkor, ha más nem maradt, bosszút áll! Amíg el nem kapják, le nem gyűrik, addig vadászik az árulókra és vérüket ontja, ahol találja őket! Ezzel a gondolattal megkeményíti magát és tovább menetel Arthenior felé.*
*A bőrzsákból már fogy az élelem és a kulacsában is csak kevés víz lötyög. Hiába, nem sokkal indult útnak és nem is tudott olyan ütemben haladni, ahogy szeretett volna. Még nem nyerte vissza teljesen régi erejét, még hosszú ideig nem is fogja. Fokozottan igaz ez a sérült lábára. Néhány nap után már minden lépésnél érzi a sajgást a combjában. Eszébe jut a kis család aggódó pillantása, ahogy útra bocsátották. Hónapokig ápolták, etették, miközben maguk is hátra kellett, hogy hagyják régi életüket. Mégis úgy bántak vele, mint valami távoli, de szeretett családtaggal. Mikor egyszer már nem bírta tovább és a családfőnél rákérdezett, mi ennek a nagy jóságnak az oka, az egyszerűen így felelt.*
-Te, fiam, és a társaid kiálltatok azok elé a fattyak elé helyettem és az én fiaim helyett is. Az biz’ a legkevesebb, hogy jól tartunk, amíg összeszeded magad oszt’ hazatérsz. Mer’ ha Tik nem lettetek vón’, biz’ azok a fattyak ránk jönnek éjjel és akkor most én meg a családom lennénk ott, ahol most a Te társaid, hogy nyugonnyanak békiben.
*Gradak nem szeretett erre gondolni, de úgy sejtette, nem nyugszanak békében.*
*Máskülönben igazat adott a bölcs öregnek, de ettől még nem enyhült benne a hála érzése. Megmentették az életét, a lábát és lehetőséget adtak neki, ha hazatérhessen a Sillerforw házba. ~Haza... Ki tudja, áll-e még a ház?~ Megremeg a szíve a gondolatra, hogy mit találhat otthon. Az árulás, ami történt, előre ki volt tervelve. Mi van, ha ugyanakkor bérgyilkosok törtek az otthonmaradottakra? Mi van, ha aznap éjjel végképp elbukott a Sillerforw ház? De aztán megkeményíti magát. Akkor, ha más nem maradt, bosszút áll! Amíg el nem kapják, le nem gyűrik, addig vadászik az árulókra és vérüket ontja, ahol találja őket! Ezzel a gondolattal megkeményíti magát és tovább menetel Arthenior felé.*
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-23 21:11:10
Üzenet elküldve: 2016-07-23 21:11:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Dargal, mintha teljesen kicserélődne, mikor az idegen leül.* ~Dragal okos!~ *Jegyzi meg magában és elmosolyodik. Vesz két, három nagy levegőt, és ha az idegen nem tesz semmi olyasmit, ami zavarba hozná őt, akkor kiszedi a számszeríját, de előtte lerakja a kést a földre, és ráteszi a talpát, mert hiába mutatja az ember, hogy nem célja harcolni, mégis történhet úgy, hogy becsapja őt. Nem először fordulna elő vele, hogy kihasználják naivitását, és a tőle telhető módon próbálja ezt megelőzni. Arra nem is gondol, hogy a másiknak lehet más fegyvere.*
-Dargal nem lop. Ad később! csak vesz elő íj.
*Mikor a kezében van szeretett fegyvere, végigsimít rajta.*
-Kés emberkéé.
*mivel ezt tudja ő is, egy mozdulattal az ember elé hajítja a fegyvert. Nem olyan mozdulattal, mintha meg akarná ölni, hanem finoman. Pont a lábai előtt landol a porba. Ezután az ork elkezd egy kisé szipogni, de már meg van nyugodva.*
-Emberke ijeszt meg Dargal! Ne csinál ilyen több.
*Egyik mancsával elkezdi kitörölni a koszt a szeméből, hogy jobban lásson, de a másik szeme az idegenen, másik keze az íjon van, nehogy bármi váratlan történjen. ezzel minden óvintézkedés letudva.*
-Miért támad meg?
*Biccenti egy kissé balra a fejét.*
*Dargal, mintha teljesen kicserélődne, mikor az idegen leül.* ~Dragal okos!~ *Jegyzi meg magában és elmosolyodik. Vesz két, három nagy levegőt, és ha az idegen nem tesz semmi olyasmit, ami zavarba hozná őt, akkor kiszedi a számszeríját, de előtte lerakja a kést a földre, és ráteszi a talpát, mert hiába mutatja az ember, hogy nem célja harcolni, mégis történhet úgy, hogy becsapja őt. Nem először fordulna elő vele, hogy kihasználják naivitását, és a tőle telhető módon próbálja ezt megelőzni. Arra nem is gondol, hogy a másiknak lehet más fegyvere.*
-Dargal nem lop. Ad később! csak vesz elő íj.
*Mikor a kezében van szeretett fegyvere, végigsimít rajta.*
-Kés emberkéé.
*mivel ezt tudja ő is, egy mozdulattal az ember elé hajítja a fegyvert. Nem olyan mozdulattal, mintha meg akarná ölni, hanem finoman. Pont a lábai előtt landol a porba. Ezután az ork elkezd egy kisé szipogni, de már meg van nyugodva.*
-Emberke ijeszt meg Dargal! Ne csinál ilyen több.
*Egyik mancsával elkezdi kitörölni a koszt a szeméből, hogy jobban lásson, de a másik szeme az idegenen, másik keze az íjon van, nehogy bármi váratlan történjen. ezzel minden óvintézkedés letudva.*
-Miért támad meg?
*Biccenti egy kissé balra a fejét.*
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-23 20:43:19
Üzenet elküldve: 2016-07-23 20:43:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Úgy tűnik a békés megoldás lesz a célravezető. A mulatságos idegen vérmérséklete már láthatóan kevésbé heves. Tudomásul veszi, hogy az ork nem akar balhét, de túl hosszú csevejt sem, s azzal a felszólításnak engedelmeskedve leül az út szélére. Igyekszik nem túl sokat beszélni, de a fegyverét mindenképpen vissza akarja szerezni.*
- Rendben van Dargal, de az a kés az enyém.
*Megaztán, mégsem maradhat ülve örökké. Egyelőre azonban nem mozdul, hanem csöndesen ülve marad, és kifejeztéstelen arccal nézi a másikat, türelmesen várva arra, hogy mi lesz annak következő lépése.*
*Úgy tűnik a békés megoldás lesz a célravezető. A mulatságos idegen vérmérséklete már láthatóan kevésbé heves. Tudomásul veszi, hogy az ork nem akar balhét, de túl hosszú csevejt sem, s azzal a felszólításnak engedelmeskedve leül az út szélére. Igyekszik nem túl sokat beszélni, de a fegyverét mindenképpen vissza akarja szerezni.*
- Rendben van Dargal, de az a kés az enyém.
*Megaztán, mégsem maradhat ülve örökké. Egyelőre azonban nem mozdul, hanem csöndesen ülve marad, és kifejeztéstelen arccal nézi a másikat, türelmesen várva arra, hogy mi lesz annak következő lépése.*
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:59:43
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:59:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Kicsit kizökkenti az, hogy a másik szájából is visszahallja a nevét. Valamennyire meg is nyugtatja, de nem annyira, hogy eltegye a fegyvert. Nagyon sokat nem ért meg a hosszadalmas, szépen kerekített mondatokból, de egy valami mégis eljut tudatáig.*
-Dargal nem öl meg! Dargal bánt, ha emberke bánt!
*Nos, ez tény. Nem dobta el eddig sem a kést, pedig mióta az nála van, a helyzeti előny is. Tudja, de addig nem akar semmit tenni, amíg biztosra nem megy, hogy fenyegetve van, vagy nincs. Mindenesetre rémisztő neki ez az egész történés.*
-Kicsi beszéd! Dargal utál nagy szó!
*Hiába próbálná ostoba fejében összerendezni a dolgokat, nem tudja, ha azt sem érti mi a csudáért támadták meg őt. Ugyan elhangzik, hogy nem akarja bántani, de a sok mellékesben elveszti a lényeget. Tartása közben veszít a pattanásig feszültségből, és most már higgadtabban veszi a levegőt is, de azért nyugodtságról nem lehet beszélni esetében.*
-Ül le emberke! Dargal rak el kés, emberke ül le!
*Ez már egy valamire való kompromisszum! Nagy teljesítmény az orktól. Az játszódik le a fejében, hogyha a másik megteszi amit kér, akkor őt tartja erősebbnek, így hát nincs félnivaló. Attól függően, hogy leül-e, az övébe csúsztatja a kést, vagy nem.*
-Dargal nem bánt! Dargal utál bántás!
*Kicsit kizökkenti az, hogy a másik szájából is visszahallja a nevét. Valamennyire meg is nyugtatja, de nem annyira, hogy eltegye a fegyvert. Nagyon sokat nem ért meg a hosszadalmas, szépen kerekített mondatokból, de egy valami mégis eljut tudatáig.*
-Dargal nem öl meg! Dargal bánt, ha emberke bánt!
*Nos, ez tény. Nem dobta el eddig sem a kést, pedig mióta az nála van, a helyzeti előny is. Tudja, de addig nem akar semmit tenni, amíg biztosra nem megy, hogy fenyegetve van, vagy nincs. Mindenesetre rémisztő neki ez az egész történés.*
-Kicsi beszéd! Dargal utál nagy szó!
*Hiába próbálná ostoba fejében összerendezni a dolgokat, nem tudja, ha azt sem érti mi a csudáért támadták meg őt. Ugyan elhangzik, hogy nem akarja bántani, de a sok mellékesben elveszti a lényeget. Tartása közben veszít a pattanásig feszültségből, és most már higgadtabban veszi a levegőt is, de azért nyugodtságról nem lehet beszélni esetében.*
-Ül le emberke! Dargal rak el kés, emberke ül le!
*Ez már egy valamire való kompromisszum! Nagy teljesítmény az orktól. Az játszódik le a fejében, hogyha a másik megteszi amit kér, akkor őt tartja erősebbnek, így hát nincs félnivaló. Attól függően, hogy leül-e, az övébe csúsztatja a kést, vagy nem.*
-Dargal nem bánt! Dargal utál bántás!
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:19:13
Üzenet elküldve: 2016-07-22 20:19:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Úgy tűnik, egyáltalán nem sikerült megnyugtatnia az orkot, sőt, a késsel igen nagy kálváriát idéz elő és szerencsétlen helyzetbe hozza magát, de a másik legalább elárulja a nevét.*
- Ugyan Dargal, csak nem gondolod, hogy azzal a késsel meg tudsz ölni?
*Elismeri, ostoba dolog volt csakúgy odaadnia a kését, de nem aggódik túlságosan maga miatt, amennyire eddig ismeri az orkot, az nem tűnik túl veszélyesnek.*
- Megmondtam már Dargal, hogy nem akarlak bántani, szóval nem értem, neked mi érdeked fűződik hozzá, hogy megkockáztasd a dobást. Gondolj bele, ha bántani akarnálak, adtam volna neked fegyvert?
*mondja kedvtelenül, tárgyilagosan.
Sajnos tényleg fegyvertelen, bár ezt a másik nem feltétlenül tudhatja. Tekintetével az orkot és környezetét fürkészi, esetleges kiutat keresve. Eddig senki nem haladt még el mellettük, csak ketten vannak. Nem akarja megijeszteni az orkot, hogy valami meggondolatlanságot csináljon, de azt elhatározza, hogy az életét minden eszközzel megpróbálja megvédeni. Egyelőre egy darab kövön akad meg a tekintete, de semmit nem csinál csak áll mozdulatlanul.*
- Mit gondolsz, mit kéne csinálnunk ahhoz, hogy elhidd, eszem ágában sem volt bántani, és visszakapjam a késem?
*Úgy tűnik, egyáltalán nem sikerült megnyugtatnia az orkot, sőt, a késsel igen nagy kálváriát idéz elő és szerencsétlen helyzetbe hozza magát, de a másik legalább elárulja a nevét.*
- Ugyan Dargal, csak nem gondolod, hogy azzal a késsel meg tudsz ölni?
*Elismeri, ostoba dolog volt csakúgy odaadnia a kését, de nem aggódik túlságosan maga miatt, amennyire eddig ismeri az orkot, az nem tűnik túl veszélyesnek.*
- Megmondtam már Dargal, hogy nem akarlak bántani, szóval nem értem, neked mi érdeked fűződik hozzá, hogy megkockáztasd a dobást. Gondolj bele, ha bántani akarnálak, adtam volna neked fegyvert?
*mondja kedvtelenül, tárgyilagosan.
Sajnos tényleg fegyvertelen, bár ezt a másik nem feltétlenül tudhatja. Tekintetével az orkot és környezetét fürkészi, esetleges kiutat keresve. Eddig senki nem haladt még el mellettük, csak ketten vannak. Nem akarja megijeszteni az orkot, hogy valami meggondolatlanságot csináljon, de azt elhatározza, hogy az életét minden eszközzel megpróbálja megvédeni. Egyelőre egy darab kövön akad meg a tekintete, de semmit nem csinál csak áll mozdulatlanul.*
- Mit gondolsz, mit kéne csinálnunk ahhoz, hogy elhidd, eszem ágában sem volt bántani, és visszakapjam a késem?
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:33:57
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:33:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Éppen lejátszódik szeme előtt egész kellemesnek egyáltalán nem mondható múltja, és várja, hogy véget érjen ez a téboly az életét fenyegető idegennel, aki a kis ork szemében borzasztó nagy monstrumnak tűnik, habár a valóságban nincs így, hiszen közel egy magas az orkkal. Habár a mondatok, amik alig érnek el a tudatáig nem valami vészjóslóak, ő sajnos fel sem fogja. Túl hosszú, és olyan szavak is vannak benne, amiket nem ismer, így nem valami megnyugtató a monológ, csupán a hanglejtése az, ami kissé visszarázza belé az önbizalmat. Nyüszítve vágja hasra magát, mikor a kés előkerül, és szó szerinti visításba kezd, amilyen hangosan csak tud. Ekkor már biztos benne, hogy meghal, hiszen ilyen távolságból senki nem tudja elvéteni a dobást. Lelki szemeiben már a torkában van a penge, ő pedig vérében fuldokolva fetreng a földön. Pillanatok telnek el, de semmi az ég világon nem történik. Nem hal meg, még csak nem is érez fájdalmat. Ekkor abbahagyja a vonyítást és veszi a bátorságot, hogy felnézzen a földről. Arca már saras a könnyekbe ragadt portól, hangszálainak ereje pedig fogyóban van, ahogy ki is merült a pár percig tartó őrjöngéstől. Amint meglátja az előtte lévő fegyvert, nyel egy hatalmasat, majd magához húzza egy nagyon gyors mozdulattal.* ~Elvét dobás? Dargal visszadob?~ *Na, ez már igen, ez olyan fegyver, amit tud használni. Kezébe veszi a kést, és feltartja.*
-Emberke bánt Dargal?
*Teszi fel az első értelmes kérdést, ezzel elindítani próbál egy párbeszédet, hogy húzza az időt, míg tagjaiban megáll a remegés. Sokkal nyugodtabb egy dobófegyverrel a mancsában, de még így is hallani szavaiban a rettegést.*
-Dargal megdob emberke, ha hangos! Ne ijeszt Dargal, mert Dargal megöl!
*Próbálja megnyugtatni magát, és tudtára adni az idegennek, hogy csöndesen maradjon. Igazából azért teszi, mert tudja, hogyha nem éri semmi ijesztő zaj, akkor könnyebben célba talál.*
*Éppen lejátszódik szeme előtt egész kellemesnek egyáltalán nem mondható múltja, és várja, hogy véget érjen ez a téboly az életét fenyegető idegennel, aki a kis ork szemében borzasztó nagy monstrumnak tűnik, habár a valóságban nincs így, hiszen közel egy magas az orkkal. Habár a mondatok, amik alig érnek el a tudatáig nem valami vészjóslóak, ő sajnos fel sem fogja. Túl hosszú, és olyan szavak is vannak benne, amiket nem ismer, így nem valami megnyugtató a monológ, csupán a hanglejtése az, ami kissé visszarázza belé az önbizalmat. Nyüszítve vágja hasra magát, mikor a kés előkerül, és szó szerinti visításba kezd, amilyen hangosan csak tud. Ekkor már biztos benne, hogy meghal, hiszen ilyen távolságból senki nem tudja elvéteni a dobást. Lelki szemeiben már a torkában van a penge, ő pedig vérében fuldokolva fetreng a földön. Pillanatok telnek el, de semmi az ég világon nem történik. Nem hal meg, még csak nem is érez fájdalmat. Ekkor abbahagyja a vonyítást és veszi a bátorságot, hogy felnézzen a földről. Arca már saras a könnyekbe ragadt portól, hangszálainak ereje pedig fogyóban van, ahogy ki is merült a pár percig tartó őrjöngéstől. Amint meglátja az előtte lévő fegyvert, nyel egy hatalmasat, majd magához húzza egy nagyon gyors mozdulattal.* ~Elvét dobás? Dargal visszadob?~ *Na, ez már igen, ez olyan fegyver, amit tud használni. Kezébe veszi a kést, és feltartja.*
-Emberke bánt Dargal?
*Teszi fel az első értelmes kérdést, ezzel elindítani próbál egy párbeszédet, hogy húzza az időt, míg tagjaiban megáll a remegés. Sokkal nyugodtabb egy dobófegyverrel a mancsában, de még így is hallani szavaiban a rettegést.*
-Dargal megdob emberke, ha hangos! Ne ijeszt Dargal, mert Dargal megöl!
*Próbálja megnyugtatni magát, és tudtára adni az idegennek, hogy csöndesen maradjon. Igazából azért teszi, mert tudja, hogyha nem éri semmi ijesztő zaj, akkor könnyebben célba talál.*
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:07:41
Üzenet elküldve: 2016-07-22 19:07:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Miután együgyűen felteszi ezt az ártalmatlannak tűnő kérdést, újabb olyan jelenetnek lesz szemtanúja, amit meglehetősen mókásnak talál, de mitagadás, nagyon meglepődik rajta. Az idegen láthatólag nagyon megijed, ez testbeszédéből is szavaiból is kitűnik. Krnát ez nagyon meglepi. Eddigi élete során mindaz, amit az orkokról hallott és tapasztalt, nagyon eltér attól, amivel most szembesül. Mert az meggyőződése, hogy az idegen egy ork, ez egyértelműen látszik rajta. Mondani is felesleges, egyáltalán nem szándékozik bántani az orkot, sőt, nagyon valószínűnek tartja, hogy nem lenne sok esélye, ha tényleg verekedésre kerülne a sor. A másik viselkedését látva viszont ezt mindenképpen igyekszik elkerülni, ezért nem is közelít felé.*
- Öhm, nem eszem sem orkot, sem bőrövet. De amúgy sem hiszem, hogy meg tudnálak ölni, szóval felesleges aggódnod.
*Ezzel előhúzza kését és az ork lábai elé dobja, remélve, hogy ez nem fog további heves érzelmeket kiváltani a másikból.
Átvillam agyán a gondolat, hogy itthagyja őt és elsétál, de mégsem teszi, mert nagyon érdekli, hogy miért viselkedik így egy ork, aki egy legyintéssel elintézhetné, főleg így, hogy fegyvertelen. Még mindig lehetőségnek tartja, hogy az ork férfi csak tréfál vele, de el nem tudja képzelni mi oka lenne rá. Az biztos, hogy az idegen kinézetéből sem arra következtetne az ember, hogy gyáva.*
- Nem hiszem, hogy bármi veszélyt jelentenék rád.
*Fut végig egy halvány mosoly az arcán, a helyzet komikumának adózva.*
*Miután együgyűen felteszi ezt az ártalmatlannak tűnő kérdést, újabb olyan jelenetnek lesz szemtanúja, amit meglehetősen mókásnak talál, de mitagadás, nagyon meglepődik rajta. Az idegen láthatólag nagyon megijed, ez testbeszédéből is szavaiból is kitűnik. Krnát ez nagyon meglepi. Eddigi élete során mindaz, amit az orkokról hallott és tapasztalt, nagyon eltér attól, amivel most szembesül. Mert az meggyőződése, hogy az idegen egy ork, ez egyértelműen látszik rajta. Mondani is felesleges, egyáltalán nem szándékozik bántani az orkot, sőt, nagyon valószínűnek tartja, hogy nem lenne sok esélye, ha tényleg verekedésre kerülne a sor. A másik viselkedését látva viszont ezt mindenképpen igyekszik elkerülni, ezért nem is közelít felé.*
- Öhm, nem eszem sem orkot, sem bőrövet. De amúgy sem hiszem, hogy meg tudnálak ölni, szóval felesleges aggódnod.
*Ezzel előhúzza kését és az ork lábai elé dobja, remélve, hogy ez nem fog további heves érzelmeket kiváltani a másikból.
Átvillam agyán a gondolat, hogy itthagyja őt és elsétál, de mégsem teszi, mert nagyon érdekli, hogy miért viselkedik így egy ork, aki egy legyintéssel elintézhetné, főleg így, hogy fegyvertelen. Még mindig lehetőségnek tartja, hogy az ork férfi csak tréfál vele, de el nem tudja képzelni mi oka lenne rá. Az biztos, hogy az idegen kinézetéből sem arra következtetne az ember, hogy gyáva.*
- Nem hiszem, hogy bármi veszélyt jelentenék rád.
*Fut végig egy halvány mosoly az arcán, a helyzet komikumának adózva.*
2226. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 18:19:06
Üzenet elküldve: 2016-07-22 18:19:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Krna Kvajd//
*Éppen jóízűen csámcsogott, és már el is tette az öv megmaradt részét, amikor egy hangra lett figyelmes, ahogy odafordítja ostoba fejét a hang irányába egyik legnagyobb félelme áll előtte. Egy ember. Méghozzá nem az a vékony testű, hosszú hajú, akiktől nem retteg, hanem ez aki borzasztó rémületet kelt a kis lelkében. Egy pillanatra lefagy, majd tudatosul benne, hogy cselekednie kell, ha nem akar meghalni.*
-Megy el! Tűnés! Hess, hess!
*Rikácsolja, miközben próbálja előszedni a számszeríját, de azt olyan ügyetlenül teszi, hogy összegabalyodik az egész, és sehogy sem tudja két mancsra fogni, hogy rátartsa erre a megelevenedett lidércnyomásra.*
~Dargal menekül! Fut!~
*De hiába próbálja rávenni magát, hogy menjen, lábai ólomsúlyként neheznek a porba.*
~Megy innen messzire!~
*Ahogy felfogja, semmi esélye, a lehető legkisebbre próbálja összehúzni magát, és a lehető legbátrabb hangot megütni... Valljuk be, ez most csak nyafogásnak hangzik.*
-El! Nem ölni meg Dargal! Dargal fél!
*Amennyire tud, óvatosan hátrálni kezd, és körbe-körbe les riadtan, hátha jön valaki, aki megmentheti. De nem. Egy olyan hosszú hajú sincs, mint azok, akik ki szokták ragadni az ilyen szorult helyzetekből. Hol van most az a boldog pillanat, amikor a kis övcsat csillogásában gyönyörködhetett? Tudta ő, hogy nem szabad az úton mennie, ha jót akar, de elkalandozott az ösvényre, és most megnézheti magát!*
~Dargal megvéd maga! Dargal erős, nagy ork!~
*Közben két izzadtságtól nyirkos, remegő tenyerébe fogja sarlóját, de el is ejti azon nyomban, ahogy felpillant, és találkozik a tekintete ezzel a monstrummal, aki megszólította volt.*
*Éppen jóízűen csámcsogott, és már el is tette az öv megmaradt részét, amikor egy hangra lett figyelmes, ahogy odafordítja ostoba fejét a hang irányába egyik legnagyobb félelme áll előtte. Egy ember. Méghozzá nem az a vékony testű, hosszú hajú, akiktől nem retteg, hanem ez aki borzasztó rémületet kelt a kis lelkében. Egy pillanatra lefagy, majd tudatosul benne, hogy cselekednie kell, ha nem akar meghalni.*
-Megy el! Tűnés! Hess, hess!
*Rikácsolja, miközben próbálja előszedni a számszeríját, de azt olyan ügyetlenül teszi, hogy összegabalyodik az egész, és sehogy sem tudja két mancsra fogni, hogy rátartsa erre a megelevenedett lidércnyomásra.*
~Dargal menekül! Fut!~
*De hiába próbálja rávenni magát, hogy menjen, lábai ólomsúlyként neheznek a porba.*
~Megy innen messzire!~
*Ahogy felfogja, semmi esélye, a lehető legkisebbre próbálja összehúzni magát, és a lehető legbátrabb hangot megütni... Valljuk be, ez most csak nyafogásnak hangzik.*
-El! Nem ölni meg Dargal! Dargal fél!
*Amennyire tud, óvatosan hátrálni kezd, és körbe-körbe les riadtan, hátha jön valaki, aki megmentheti. De nem. Egy olyan hosszú hajú sincs, mint azok, akik ki szokták ragadni az ilyen szorult helyzetekből. Hol van most az a boldog pillanat, amikor a kis övcsat csillogásában gyönyörködhetett? Tudta ő, hogy nem szabad az úton mennie, ha jót akar, de elkalandozott az ösvényre, és most megnézheti magát!*
~Dargal megvéd maga! Dargal erős, nagy ork!~
*Közben két izzadtságtól nyirkos, remegő tenyerébe fogja sarlóját, de el is ejti azon nyomban, ahogy felpillant, és találkozik a tekintete ezzel a monstrummal, aki megszólította volt.*
2225. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 17:44:34
Üzenet elküldve: 2016-07-22 17:44:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lewonor Dargal//
*Fáradtan poroszkál az Arthenior felé vezető kereskedelmi úton, de azért ösztönzi a gondolat, hogy a városban nem nehéz munkát találni és ha megérkezik akkor utána valószínűleg utaznia sem kell egy ideig. Pénz még maradt nála valamennyi, ami talán pár napi élelemre elég, de például inni, vagy bordélyra már kevés. Enni viszont kell, lévén már több napja nem tette. Jelen pillanatban ilyesféle gondolatok foglalkoztatják miközben a poros, kietlen országúton bandukol. Pánikba azért nem esik. Ha a szerzetesek között töltött évek után erkölcsiségét nem is, de nyugodt magatartását megőrizte. Nem is nagyon igyekszik leplezni egykedvűségét, elvégre soha nem teszi, és alapvetően ez határozza meg arcának közömbös, melankolikus vonásait. Lova vagy más állata nincs, még egy nyamvadt kutyája sem, aki esetleg útitársa lehetne. De most már ez is egyre kevésbé zavarja, úgyis mindjárt eléri úti célját. Az út egyhangúságát csak egyetlen rövid esemény szakítja meg pár pillanatra, amire fel is kapja fejét. Egy orkra lesz figyelmes, aki láthatóan jóízűen csámcsog egy bőrövön. Ez a jelenet igencsak feldobja a napját, bár ez nem meglepő annak tekintetében hogy eddig a legnagyobb izgalmat az útszéli növények változatossága jelentette. Nem is tudja megállni, hogy oda ne szóljon.*
- Finom?
*Fáradtan poroszkál az Arthenior felé vezető kereskedelmi úton, de azért ösztönzi a gondolat, hogy a városban nem nehéz munkát találni és ha megérkezik akkor utána valószínűleg utaznia sem kell egy ideig. Pénz még maradt nála valamennyi, ami talán pár napi élelemre elég, de például inni, vagy bordélyra már kevés. Enni viszont kell, lévén már több napja nem tette. Jelen pillanatban ilyesféle gondolatok foglalkoztatják miközben a poros, kietlen országúton bandukol. Pánikba azért nem esik. Ha a szerzetesek között töltött évek után erkölcsiségét nem is, de nyugodt magatartását megőrizte. Nem is nagyon igyekszik leplezni egykedvűségét, elvégre soha nem teszi, és alapvetően ez határozza meg arcának közömbös, melankolikus vonásait. Lova vagy más állata nincs, még egy nyamvadt kutyája sem, aki esetleg útitársa lehetne. De most már ez is egyre kevésbé zavarja, úgyis mindjárt eléri úti célját. Az út egyhangúságát csak egyetlen rövid esemény szakítja meg pár pillanatra, amire fel is kapja fejét. Egy orkra lesz figyelmes, aki láthatóan jóízűen csámcsog egy bőrövön. Ez a jelenet igencsak feldobja a napját, bár ez nem meglepő annak tekintetében hogy eddig a legnagyobb izgalmat az útszéli növények változatossága jelentette. Nem is tudja megállni, hogy oda ne szóljon.*
- Finom?
2224. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 13:57:24
Üzenet elküldve: 2016-07-22 13:57:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már egy ideje úton vannak. A nap erősen süt, de Viktoora még ennek ellenére is sietősen lépked a hatalmas Zormox melett. Arthemiorba indultak, készleteik feltöltése érdekében. Viktoora keze időnkent megfeszül, lövésre készen szorítja hosszú, fa íját. A lánynak feltűnik egy idő után a férfi bicegése, de nem teszi szóvá, nem igazán tudna mit kezdeni vele. Körbenéz. Viktoora alkalmasnak találja a helyet a megebédelésre. Magas fű, égbe tornyosuló fák, madarak csicseregnek fejük fölött. Szól bátyjának, megállnak, letelepednek a magas fűbe. Elfogyasztják a megmaradt fácánt, az úton szedett különböző bogyókat. Bár szegényes, de megteszi. Feltápászkodnak, elpakolnak és elindulnak. Még hosszú útnak néznek elébe.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.07.23 20:33:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyesírás
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.07.23 20:33:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyesírás
2223. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-22 13:54:22
Üzenet elküldve: 2016-07-22 13:54:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Az előző estét még a karavánpihenő környékén töltötték, de a nap eslő sugaraira továbbindultak Arthenior felé. Zormox komótosan ballag előre, még mindig sajog a bal lába, Viktoora pedig ott lépked mellette. A nap már magasan jár, dél környéke lehet. Fúj a szél, de a nap elég melegséget áraszt ahhoz, hogy ne fázzanak. A tervek szerint, ha eljutottak Arthenior-ba, meglátogatják a barakkot, és feltöltik a készleteiket. Valószínűleg zökkenőmentesen telik majd az utuk, de azért folyamatosan figyelnek minden neszre, hátha valami zűr támadna.*
2222. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-21 11:25:37
Üzenet elküldve: 2016-07-21 11:25:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A főtérről, végre megszűnik a sokaság, a különböző fajok, azonosan gyűlölt tárháza, és a város hőt ontó kőépületei. Ezeket, hamarost felcserélik a fák, az alkonyaton túli szürkeség, és az erdő mélyéről, érkező halott állatok dögszaga.*
~Végre valahára.~
*Szinte euforikus állapotba kerül ezektől a körülményektől. Szintúgy hamar megtalálja eldugott, minden háta mögötti, lápos alvóhelyét, mint mindig. Ennek ellenére, nem fekszik le egyből. Nehezebb, csörgőbb felszereléseit leteszi vackának mélyére. A nehezen megközelíthető, barlangnak nevezhető kőnyílás tökéletesen elrejti a holmijait, amíg ő vadászni indul. Csak a hajítóbárdját viszi magával. Az erdőben lengedező halálszagú fuvallatot követi. Persze nehéz dolga van. Nem egy nyomkereső kutya. De mindent megtesz hogy az állati tetem nyomára bukkanjon.*
~Ahol valami megdöglött, ott azt valami zabálja.~
*Gondolja magában. És ha már valami zabál, azt miért ne zabálhatná meg ő maga. Egy fertály órába telik mire megleli az őztetemet. Viszont, semmi nem akar jóllakni a halott húsból, néhány féreg, és rovar kivételével. Így ezt maga teszi meg. Jóllakottan kullog vissza alvóhelyére. Nehéz testével a kőnek feszül, és aludni tér. Nem mély alvó. Bármire felkel ha arról van szó. De ha az éjszakája nyugodt, akkor a hajnal előtt kel fel, nyárcsorgatós horkantások közepette.*
~Végre valahára.~
*Szinte euforikus állapotba kerül ezektől a körülményektől. Szintúgy hamar megtalálja eldugott, minden háta mögötti, lápos alvóhelyét, mint mindig. Ennek ellenére, nem fekszik le egyből. Nehezebb, csörgőbb felszereléseit leteszi vackának mélyére. A nehezen megközelíthető, barlangnak nevezhető kőnyílás tökéletesen elrejti a holmijait, amíg ő vadászni indul. Csak a hajítóbárdját viszi magával. Az erdőben lengedező halálszagú fuvallatot követi. Persze nehéz dolga van. Nem egy nyomkereső kutya. De mindent megtesz hogy az állati tetem nyomára bukkanjon.*
~Ahol valami megdöglött, ott azt valami zabálja.~
*Gondolja magában. És ha már valami zabál, azt miért ne zabálhatná meg ő maga. Egy fertály órába telik mire megleli az őztetemet. Viszont, semmi nem akar jóllakni a halott húsból, néhány féreg, és rovar kivételével. Így ezt maga teszi meg. Jóllakottan kullog vissza alvóhelyére. Nehéz testével a kőnek feszül, és aludni tér. Nem mély alvó. Bármire felkel ha arról van szó. De ha az éjszakája nyugodt, akkor a hajnal előtt kel fel, nyárcsorgatós horkantások közepette.*
2221. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-07-20 14:56:02
Üzenet elküldve: 2016-07-20 14:56:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
- Héé! Pajtás, várj egy percet!*Üti meg fülét egy ismerős hang. A fogadóból, mint egy szilaj paripa ki eltépte kötelékét, rohan felé a tömegen áttörve a bárd.*~Ezt meg mi lelte?~*Nem érti a helyzetet, de ha így szalad utána, akkor csak fontos dolgot akarhat, ezért hát megfordul és bevárta a lihegő dalnokot.*
- Ahh… Szerencse… szerencse, hogy… hogy utolértelek!*Lihegi, majd kileheli a lelkét*
- Fújd ki magad barátom. Megvárom!
- Húh, na szóval, rosszul mondtam, innen a legrövidebb úton, az erdőn keresztül juthatsz célodig.~Újabb kavarás, folyamatos zagyvaságok~
- Rendben, akkor most szépen lassan mondd el, hogy merre találom azt a „Rövidebb utat”.
- Először is, a fogadón keresztül vágva a Holdudvarra érsz, de te tovább állsz, nem állsz meg az Arthenior erdőig, ahonnan már könnyűszerrel elérsz a gázlóhoz, és onnan már ismered az utat. ~Még jó, hogy kiigazította magát ez a balfácán, különben jól eltévedtem volna és akkor nem köszöni meg azt amit tőlem kap~*Gondolja magában, de dühét jól palástolja, így a lantos ebből semmit nem vesz észre.*
- Örülök, hogy még időben szóltál, nagy fáradságtól kíméltél meg!
- Ott segítek, ahol tudok!*Mosolyog a bárd, majd halk lantpengetés közepette, köszönés nélkül tűnik el a reggeli forgatagban.*~Ez is valahol elveszthette a jobbik modorát.~*Morgolódik magában Zaender, miközben újfent a fogadó felé veszi az irányt.*~Most már értem, hogy hogyan lehet egy étel és ital hiányában szenvedő fogadónak nagyobbacska forgalma.~
- Ahh… Szerencse… szerencse, hogy… hogy utolértelek!*Lihegi, majd kileheli a lelkét*
- Fújd ki magad barátom. Megvárom!
- Húh, na szóval, rosszul mondtam, innen a legrövidebb úton, az erdőn keresztül juthatsz célodig.~Újabb kavarás, folyamatos zagyvaságok~
- Rendben, akkor most szépen lassan mondd el, hogy merre találom azt a „Rövidebb utat”.
- Először is, a fogadón keresztül vágva a Holdudvarra érsz, de te tovább állsz, nem állsz meg az Arthenior erdőig, ahonnan már könnyűszerrel elérsz a gázlóhoz, és onnan már ismered az utat. ~Még jó, hogy kiigazította magát ez a balfácán, különben jól eltévedtem volna és akkor nem köszöni meg azt amit tőlem kap~*Gondolja magában, de dühét jól palástolja, így a lantos ebből semmit nem vesz észre.*
- Örülök, hogy még időben szóltál, nagy fáradságtól kíméltél meg!
- Ott segítek, ahol tudok!*Mosolyog a bárd, majd halk lantpengetés közepette, köszönés nélkül tűnik el a reggeli forgatagban.*~Ez is valahol elveszthette a jobbik modorát.~*Morgolódik magában Zaender, miközben újfent a fogadó felé veszi az irányt.*~Most már értem, hogy hogyan lehet egy étel és ital hiányában szenvedő fogadónak nagyobbacska forgalma.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389