Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 141 (2801. - 2820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-09 06:13:59
Üzenet elküldve: 2017-04-09 06:13:59
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Broëq //
*Úgy tűnik utolsó ötlete nem bizonyul sikeresnek. Na nem baj, oda se neki. Akkor ketten mennek.*
-Bölény Grindwulf.*Morran, s kezet nyújt szakállas cimborájának. Ha minden igaz, most egy ideig szövetségesek lesznek. Akkor pedig jó, ha tudják hogy szólítsák a másikat.*
-Hííjjá csak Bölény'ne.*Magyarázza, mert a Grindwulf-ot eddig nem mindenkinek sikerült kimondani. A Bölény meg rajta maradt, már jó rég. Nem is emlékszik hogyan. De nincs baja vele.*
-Rablunk.*Adja meg a választ a kurta lábú kérdésére. Ellenben nincs meg győződve teljesen arról hogy a másik felmérte az előkészületek szükséges mértékét, és a távolságot ami a hegyi hágóktól elválasztja őket.*
-Messze vannak a hegye'*Jegyzi meg, s sokat mondóan pillant a másik lábára.*
-Én pedig nem viszle' a hátamon, arra mérget vehecc.*Villant farkas vigyort.* Kén'e ló, köté', ásók, kaja, pia, fáklya, meg a tököm tudja mi még.*Sorolja, hisz ez nem csak úgy megy hogy most akkor neki indulnak.*
-Be kén' nézni ide valami tanyár'a, út közbe.
~ És kirabóni ~
*Ez utóbbit már csak gondolatban teszi hozzá. De a törpe sejtheti hogy csak így nem indulhatnak neki. Pláne nem ő, sántán, a hegyekbe.*
*Úgy tűnik utolsó ötlete nem bizonyul sikeresnek. Na nem baj, oda se neki. Akkor ketten mennek.*
-Bölény Grindwulf.*Morran, s kezet nyújt szakállas cimborájának. Ha minden igaz, most egy ideig szövetségesek lesznek. Akkor pedig jó, ha tudják hogy szólítsák a másikat.*
-Hííjjá csak Bölény'ne.*Magyarázza, mert a Grindwulf-ot eddig nem mindenkinek sikerült kimondani. A Bölény meg rajta maradt, már jó rég. Nem is emlékszik hogyan. De nincs baja vele.*
-Rablunk.*Adja meg a választ a kurta lábú kérdésére. Ellenben nincs meg győződve teljesen arról hogy a másik felmérte az előkészületek szükséges mértékét, és a távolságot ami a hegyi hágóktól elválasztja őket.*
-Messze vannak a hegye'*Jegyzi meg, s sokat mondóan pillant a másik lábára.*
-Én pedig nem viszle' a hátamon, arra mérget vehecc.*Villant farkas vigyort.* Kén'e ló, köté', ásók, kaja, pia, fáklya, meg a tököm tudja mi még.*Sorolja, hisz ez nem csak úgy megy hogy most akkor neki indulnak.*
-Be kén' nézni ide valami tanyár'a, út közbe.
~ És kirabóni ~
*Ez utóbbit már csak gondolatban teszi hozzá. De a törpe sejtheti hogy csak így nem indulhatnak neki. Pláne nem ő, sántán, a hegyekbe.*
2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 22:12:14
Üzenet elküldve: 2017-04-08 22:12:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Gondolatai üresek. Furcsa. Azt képzelte, ha elhagyja a rendet mázsás súlyként szakadnak majd rá tettének következményei, a gondok. Annyiszor állt tovább az elmúlt években, hogy hozzászokott ahogyan az ilyenkor rátörő gondolatok cikáznak benne. Szinte belefásult.
Vagy ez most annyira más, hogy agya azt feldolgozni sem tudja?
Rezignáltan szedi lábait. Bokája fájása nem múlik. El fog valaha, vagy ha öreg lesz, jelzi majd az eső jövetelét?
A földön előbb apró foltok jelennek meg, nemsokára pedig elered az égi áldás.*
Vagy ez most annyira más, hogy agya azt feldolgozni sem tudja?
Rezignáltan szedi lábait. Bokája fájása nem múlik. El fog valaha, vagy ha öreg lesz, jelzi majd az eső jövetelét?
A földön előbb apró foltok jelennek meg, nemsokára pedig elered az égi áldás.*
2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:19:03
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:19:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*A kereskedelmi utat választotta, azon sétál a város felé. Az tűnt a legbiztonságosabbnak, és valószínű, hogy így is van. Na meg inkább ez, mint a számára végtelennek tűnő mezők, és tanyák között. Annyira mégsem ismeri az utat, hogy azok között kacskaringózzon. Lehet, hogy egy kis távot így le tudna vágni, de akkor sem mer kockáztatni.
Jól jönne számára egy útitárs: egy másik tündér, egy elf, gnóm, óriás.. na jó, óriás azért nem. A sötétefek pedig egyenesen ki vannak zárva. De egy kis állatkának is örülne, hiszen sokkal gyorsabban telne az idő.*
Jól jönne számára egy útitárs: egy másik tündér, egy elf, gnóm, óriás.. na jó, óriás azért nem. A sötétefek pedig egyenesen ki vannak zárva. De egy kis állatkának is örülne, hiszen sokkal gyorsabban telne az idő.*
2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:07:28
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:07:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Nem mondhatni, hogy a vadász válasza feloldja a dolog miatti feszültséget. Sőt. Yeza felkönyökölve fürkészi az acélkék szempárt. Wäornak most mintha egészen új oldalát látná. És nem, nem hisz annak a könnyed kis mosolynak. A vadász szeme mást mond. Az nem mosolyog, csak előre tekint. Távlatokba.
A vörösben megkapaszkodik a gyanakvás, és ezzel együtt felkerül a teendői listájára, hogy alaposan átkutassa Wäor holmiját, ha alkalma nyílik rá. Nem szereti, ha kevesebbet tud, mint amennyit lehetne. Ő sosem volt az a fajta, aki biztosabbnak ítélte nem tudni. A Niyss aprólékos kirakóssal dolgozik, ehhez pedig elengedhetetlen minél több darabka.
Minek is tagadná, jól emlékszik arra az érzésre az álomból. Együtt voltak, igen. De nem szökevényekként, kivert kutyákként. Wäor pedig... futkos a hátán a hideg, ha arra az erőre, arra a méltóságra gondol, ahogy a vezéri rangot viselte. A zsigereiben érezte, hogy senki nem merné elvitatni tőle. És igen... ha erre gondol, szégyenkezik. Hiszen a vadász miatta bujkál itt az erdő mélyén. Azért, mert félti, azért, hogy együtt lehessenek. Yeza nem számíthat másra a céhből, mint Wäorra. A vadászt viszont egészen más viszony fűzte egykori társaikhoz. Nem merte neki elmondani, hogy míg a céhmester megbízta, hogy kerüljön Kyross közelébe, ő mindezt úgy tette, hogy valójában a trónkövetelő pártján állt. Sokan gyűlölték Kyrosst, és Yeza is köztük volt. De ennek ellenére is belátta, a céh jövője az ő kezében lehetett volna biztosítva. A mestert kikezdte már az idő. Nem volt már olyan jó érzéke a változásokat követni, és talán épp a saját példájából jött rá, hogy vezérük mintha valamelyest szentimentálissá vált volna az emberei iránt.
Tudott Kyross terveiről, és a kezére játszott, ám azt nem tudja, hogy a távozása után hogyan alakultak a dolgok.*
- Van valami, amiről tudnom kéne? *kérdi tétován.*
//Különóra//
*Nem mondhatni, hogy a vadász válasza feloldja a dolog miatti feszültséget. Sőt. Yeza felkönyökölve fürkészi az acélkék szempárt. Wäornak most mintha egészen új oldalát látná. És nem, nem hisz annak a könnyed kis mosolynak. A vadász szeme mást mond. Az nem mosolyog, csak előre tekint. Távlatokba.
A vörösben megkapaszkodik a gyanakvás, és ezzel együtt felkerül a teendői listájára, hogy alaposan átkutassa Wäor holmiját, ha alkalma nyílik rá. Nem szereti, ha kevesebbet tud, mint amennyit lehetne. Ő sosem volt az a fajta, aki biztosabbnak ítélte nem tudni. A Niyss aprólékos kirakóssal dolgozik, ehhez pedig elengedhetetlen minél több darabka.
Minek is tagadná, jól emlékszik arra az érzésre az álomból. Együtt voltak, igen. De nem szökevényekként, kivert kutyákként. Wäor pedig... futkos a hátán a hideg, ha arra az erőre, arra a méltóságra gondol, ahogy a vezéri rangot viselte. A zsigereiben érezte, hogy senki nem merné elvitatni tőle. És igen... ha erre gondol, szégyenkezik. Hiszen a vadász miatta bujkál itt az erdő mélyén. Azért, mert félti, azért, hogy együtt lehessenek. Yeza nem számíthat másra a céhből, mint Wäorra. A vadászt viszont egészen más viszony fűzte egykori társaikhoz. Nem merte neki elmondani, hogy míg a céhmester megbízta, hogy kerüljön Kyross közelébe, ő mindezt úgy tette, hogy valójában a trónkövetelő pártján állt. Sokan gyűlölték Kyrosst, és Yeza is köztük volt. De ennek ellenére is belátta, a céh jövője az ő kezében lehetett volna biztosítva. A mestert kikezdte már az idő. Nem volt már olyan jó érzéke a változásokat követni, és talán épp a saját példájából jött rá, hogy vezérük mintha valamelyest szentimentálissá vált volna az emberei iránt.
Tudott Kyross terveiről, és a kezére játszott, ám azt nem tudja, hogy a távozása után hogyan alakultak a dolgok.*
- Van valami, amiről tudnom kéne? *kérdi tétován.*
2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:59:07
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:59:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Utólag visszagondolva, Kyross a maga nemében tulajdonképpen zseniális volt. Zseniális, mert a megfelelő emberekkel vetette magát körül. Előrelátó volt, s ami a legfontosabb, ki tudta számítani, milyen ösztönök és motivációk vezérlik a körülötte állókat. És mert remekül értett az illúziókeltéshez. Erre aznap kellett rájönnie, amikor végzett vele. Az elfojtott, majd felszabadult diadal érzete járta át testét, ott állván a haldokló mellett, csodálva, ahogy az élet párája elszáll belőle. A győzelem persze menekülésbe torkollott.*
~ Lángokból kelsz, és oda térsz vissza. ~
*Végül szörnyű árat fizetett. Kénytelen volt rájönni, hogy Kyross arcát nem véletlenül látták oly kevesen, s arra, hogy az Árnyak mestere sem véletlenül visel kámzsát. Két, sötétből felvillanó szempár és egy felismerés kellett hozzá.*
- Lehet, hogy belepillantottál a jövőbe.
*Fanyar éllel ejti, úgy talán hiteltelenné teszi a dolgot. Amúgy is sokkal könnyebb ezt mondani, mint a múlt szócskát. A felejtés fátylát borította magukra, s ha rajta múlik, ott is marad. Tudata mélyén azonban ott zakatol, hogy valaminek történnie kellett. Yeza olyasmiket látott, amire a puszta álom nem lehet magyarázat. Bűbájt sejt a háttérben. Ennek nyomasztó mivolta pedig magával hozza, hogy bizonyos dolgokat ki kell mondania, még ha aztán lehetetlenségnek is tüntetni fel.*
- Egész kellemes jövő, tekintve, hogy együtt vagyunk *üti el egy mosollyal a dolog élét.*
- Ráadásul magas pozícióban.
//Különóra//
*Utólag visszagondolva, Kyross a maga nemében tulajdonképpen zseniális volt. Zseniális, mert a megfelelő emberekkel vetette magát körül. Előrelátó volt, s ami a legfontosabb, ki tudta számítani, milyen ösztönök és motivációk vezérlik a körülötte állókat. És mert remekül értett az illúziókeltéshez. Erre aznap kellett rájönnie, amikor végzett vele. Az elfojtott, majd felszabadult diadal érzete járta át testét, ott állván a haldokló mellett, csodálva, ahogy az élet párája elszáll belőle. A győzelem persze menekülésbe torkollott.*
~ Lángokból kelsz, és oda térsz vissza. ~
*Végül szörnyű árat fizetett. Kénytelen volt rájönni, hogy Kyross arcát nem véletlenül látták oly kevesen, s arra, hogy az Árnyak mestere sem véletlenül visel kámzsát. Két, sötétből felvillanó szempár és egy felismerés kellett hozzá.*
- Lehet, hogy belepillantottál a jövőbe.
*Fanyar éllel ejti, úgy talán hiteltelenné teszi a dolgot. Amúgy is sokkal könnyebb ezt mondani, mint a múlt szócskát. A felejtés fátylát borította magukra, s ha rajta múlik, ott is marad. Tudata mélyén azonban ott zakatol, hogy valaminek történnie kellett. Yeza olyasmiket látott, amire a puszta álom nem lehet magyarázat. Bűbájt sejt a háttérben. Ennek nyomasztó mivolta pedig magával hozza, hogy bizonyos dolgokat ki kell mondania, még ha aztán lehetetlenségnek is tüntetni fel.*
- Egész kellemes jövő, tekintve, hogy együtt vagyunk *üti el egy mosollyal a dolog élét.*
- Ráadásul magas pozícióban.
2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 17:38:01
Üzenet elküldve: 2017-04-08 17:38:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Egy mondat elég, hogy az ábrándos mosolygást jeges ujjaival leolvassza Yeza vonásairól. Akármilyen kellemes meleg lett idebent, most kirázza a hideg. Azon ritka alkalmak egyike ez, amikor fél Wäor szemébe nézni, mert tart attól, amit a fakó tekintetben láthat. De a következő megjegyzés miatt csak tovább gyűrűzik a bizonytalan kételyek és sejtelmek hátborzongató suttogása. Hiszen Yeza életében van néhány nap, amivel nem tud elszámolni. Miután portyára indult, hogy felmérje a birtok védelmét, az idő egyszerűen leütötte és kirabolta, mint valami martalóc. Ez vágta el végleg maradásának esélyeit a Thalamarr úr szolgálatában. Tudta jól, hogy ezt már nem nézné el neki, az pedig kevés lett volna igazságnak, amit mondani tud. Amúgy sem állt jól a szénája, a Thalamarrok pedig se nem a türelmükről se nem a jóindulatukról híresek. Sokkal inkább más dolgokról, amit egyáltalán nem akart a saját bőrén megtapasztalni.*
- Ezt hogy érted? *fordul Wäor felé, bármennyire is tiltakozik benne minden, hogy most a férfi pillantását keresse.
Némi piszkálódó fricskára számított a történet kapcsán, esetleg komor hallgatásra. De amit kapott, az egy kicsit most megrémíti.*
//Különóra//
*Egy mondat elég, hogy az ábrándos mosolygást jeges ujjaival leolvassza Yeza vonásairól. Akármilyen kellemes meleg lett idebent, most kirázza a hideg. Azon ritka alkalmak egyike ez, amikor fél Wäor szemébe nézni, mert tart attól, amit a fakó tekintetben láthat. De a következő megjegyzés miatt csak tovább gyűrűzik a bizonytalan kételyek és sejtelmek hátborzongató suttogása. Hiszen Yeza életében van néhány nap, amivel nem tud elszámolni. Miután portyára indult, hogy felmérje a birtok védelmét, az idő egyszerűen leütötte és kirabolta, mint valami martalóc. Ez vágta el végleg maradásának esélyeit a Thalamarr úr szolgálatában. Tudta jól, hogy ezt már nem nézné el neki, az pedig kevés lett volna igazságnak, amit mondani tud. Amúgy sem állt jól a szénája, a Thalamarrok pedig se nem a türelmükről se nem a jóindulatukról híresek. Sokkal inkább más dolgokról, amit egyáltalán nem akart a saját bőrén megtapasztalni.*
- Ezt hogy érted? *fordul Wäor felé, bármennyire is tiltakozik benne minden, hogy most a férfi pillantását keresse.
Némi piszkálódó fricskára számított a történet kapcsán, esetleg komor hallgatásra. De amit kapott, az egy kicsit most megrémíti.*
2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 15:18:06
Üzenet elküldve: 2017-04-08 15:18:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Borongós óra köszönt rájuk. Végighanyatlik alkalmi pamlagukon, megnyújtóztatva tagjait, forró, pulzáló ötvözetet alkotva a hajlékony, magához vont testtel. Körötte az álom szárnyai repkednek hangtalan, cirógatón, mégsem taszítják át a vékony mezsgyén, mely az ébrenlétet hívatott elválasztani a képek birodalmától. Jeges ujjak simítanak végig lelkén, nyugtalansággal töltve ki a bizonytalan formájú űrt. Őrzi a másik nyugodalmát, mást nem tehet. A céh utáni világ gondolati szövevénye épül fel benne lassan, kis kacsokkal kapaszkodva a realitás morzsáiba, majd új életre libbenés szakítja ki belőle. Visszatérni épp oly nehéz, mint az álomképek birodalmából, kis híján elszalasztja, hogy ajkával tegyen szerelme kedvére. Aztán megkapja a magáét, talán túl hevesen is, borzongatón járva be a nyakszirtet. A szavakat nem sikerül megolvasztani vele, az átéltek árja impulzív módon tör elő a vörösből. Figyelmesen hallgatja, magában fölfejtve, miről is tanúskodtak azok a jeges ujjak. Képek villannak be, amiket örökre el akart temetni. Hátrakötött keze, s a vízzel töltött dézsa, mely előtt térdel csapzottan, zihálva szedve a levegőt. Az élet parazsa, amely lassan kihuny Kyross szemében. A tehetetlen üvöltés, ahogy kámzsa borul a fejére, miközben megpróbálják elhitetni vele, hogy Yeza életét veszély fenyegeti. Sötét. Küzdelem. Megtöretés. Farkasvigyor.*
- Talán nem álom volt *préseli ki a levegőt magából rekedtes, messzibe vesző hangon, mely csillapszik, aztán elhal a falakon. A látomás szót nem mondja ki, de még a lég rezgéséből is az olvasható ki. A vadászok jól uralják a zaklatottságot, de többé már nem tartja őket annak.*
- Néha jól jönne egy felejtő főzet. Ködbe burkolózna tőle a múltunk. Az egymáshoz való kötődésnek pedig sok módja van.
*Egyet pedig ismer is közülük. Olyat, ami a külvilágnak szól. Talán az örökre elűzné a körülöttük ólálkodó árnyképeket.*
- A boldogság csak rajtunk múlik.
*Kyross, az az átkozott vén róka, aki balga önhittségre és ösztönökre alapozva vezeti csapdába az üldözőt, s még a halálból is képes előnyt kovácsolni.*
//Különóra//
*Borongós óra köszönt rájuk. Végighanyatlik alkalmi pamlagukon, megnyújtóztatva tagjait, forró, pulzáló ötvözetet alkotva a hajlékony, magához vont testtel. Körötte az álom szárnyai repkednek hangtalan, cirógatón, mégsem taszítják át a vékony mezsgyén, mely az ébrenlétet hívatott elválasztani a képek birodalmától. Jeges ujjak simítanak végig lelkén, nyugtalansággal töltve ki a bizonytalan formájú űrt. Őrzi a másik nyugodalmát, mást nem tehet. A céh utáni világ gondolati szövevénye épül fel benne lassan, kis kacsokkal kapaszkodva a realitás morzsáiba, majd új életre libbenés szakítja ki belőle. Visszatérni épp oly nehéz, mint az álomképek birodalmából, kis híján elszalasztja, hogy ajkával tegyen szerelme kedvére. Aztán megkapja a magáét, talán túl hevesen is, borzongatón járva be a nyakszirtet. A szavakat nem sikerül megolvasztani vele, az átéltek árja impulzív módon tör elő a vörösből. Figyelmesen hallgatja, magában fölfejtve, miről is tanúskodtak azok a jeges ujjak. Képek villannak be, amiket örökre el akart temetni. Hátrakötött keze, s a vízzel töltött dézsa, mely előtt térdel csapzottan, zihálva szedve a levegőt. Az élet parazsa, amely lassan kihuny Kyross szemében. A tehetetlen üvöltés, ahogy kámzsa borul a fejére, miközben megpróbálják elhitetni vele, hogy Yeza életét veszély fenyegeti. Sötét. Küzdelem. Megtöretés. Farkasvigyor.*
- Talán nem álom volt *préseli ki a levegőt magából rekedtes, messzibe vesző hangon, mely csillapszik, aztán elhal a falakon. A látomás szót nem mondja ki, de még a lég rezgéséből is az olvasható ki. A vadászok jól uralják a zaklatottságot, de többé már nem tartja őket annak.*
- Néha jól jönne egy felejtő főzet. Ködbe burkolózna tőle a múltunk. Az egymáshoz való kötődésnek pedig sok módja van.
*Egyet pedig ismer is közülük. Olyat, ami a külvilágnak szól. Talán az örökre elűzné a körülöttük ólálkodó árnyképeket.*
- A boldogság csak rajtunk múlik.
*Kyross, az az átkozott vén róka, aki balga önhittségre és ösztönökre alapozva vezeti csapdába az üldözőt, s még a halálból is képes előnyt kovácsolni.*
2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 14:52:32
Üzenet elküldve: 2017-04-08 14:52:32
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bölény//
*Bólogat, bólogatgat, ennél bonyolultabb csapdák is léteznek, de az, hogy mi az ami hasznos és mi az ami haszontalan azt majd a helyzet dönti el. És ő is jobban bízik súlyos pörölyének csókjaiban mint a furfangban és tudományban. Kissé izzad a tenyere a dolog elgondolásától.*
-Ja, ja te jó nagy vagy, sokat alakíthatsz a terepen, hogy leragadjanak. *Persze az is öröm a számára, hogy a nagy melák vinné vásárra a bölénybőrét amíg ő kezdetben csak távolról lövöldözné a népet. Kellemes kis csata lenne. Mármint neki.*
-Meh. Koma, van egypár hely ahol szívesen elvágják a piszokért ami a zsebünkben van. *Ad választ az óriásnak. Mert ugye minek is jönnének azok velük, ha egyszer a betyárbecsületet félretéve megöletik a felkérőket is és akkor máris nyertek egy kicsit. Nem sokat, csak épp annyit, hogy ne érje meg nekik nagyobb és veszélyesebb ellenfelekkel szemben kockáztatniuk a bőrüket. Mellesleg a törpe épp a minap vert szét egy ilyen helyet és igaz ami igaz megutálták érte az ottaniak. Így aztán a páros akció sokkal jobban hangzik neki, mint az, hogy egyik őszinte gyűlölőjét, vagy egy megbízhatatlan zsiványt maguk közé fogadjanak. Az már más kérdés, hogy ők ketten mennyire jó harcosok és stratégák. Valószínűleg egyik sem jellemzi őket. Mindketten ostobák tohonyák, és valószínűleg egymásban sem bízhatnak meg hiszen alig ismerik egymást. Azt persze még véletlenül sem árulná el, hogy a pia meg a vér is egy efféle helyről került elő. Ha elmondaná azzal csak még távolabb kerülne a rablás lehetőségétől. A pénz pedig nagyon kell neki.*
-Noh, akkor rablunk vagy bicegjek tovább a dolgomra? *Teszi fel a kérdést. Ha a továbbiakat már nem képes ésszel felfogni akkor semmi értelme annak, hogy szavakba öntse. Amúgy is szűkszavú alkat, és amúgy sem tud tovább gondolni annál, hogy valamit fejbe kell vágni valamivel, mert ez a módszer az ami már generációk óta verhetetlennek és biztosnak mutatkozik családja körében.*
*Bólogat, bólogatgat, ennél bonyolultabb csapdák is léteznek, de az, hogy mi az ami hasznos és mi az ami haszontalan azt majd a helyzet dönti el. És ő is jobban bízik súlyos pörölyének csókjaiban mint a furfangban és tudományban. Kissé izzad a tenyere a dolog elgondolásától.*
-Ja, ja te jó nagy vagy, sokat alakíthatsz a terepen, hogy leragadjanak. *Persze az is öröm a számára, hogy a nagy melák vinné vásárra a bölénybőrét amíg ő kezdetben csak távolról lövöldözné a népet. Kellemes kis csata lenne. Mármint neki.*
-Meh. Koma, van egypár hely ahol szívesen elvágják a piszokért ami a zsebünkben van. *Ad választ az óriásnak. Mert ugye minek is jönnének azok velük, ha egyszer a betyárbecsületet félretéve megöletik a felkérőket is és akkor máris nyertek egy kicsit. Nem sokat, csak épp annyit, hogy ne érje meg nekik nagyobb és veszélyesebb ellenfelekkel szemben kockáztatniuk a bőrüket. Mellesleg a törpe épp a minap vert szét egy ilyen helyet és igaz ami igaz megutálták érte az ottaniak. Így aztán a páros akció sokkal jobban hangzik neki, mint az, hogy egyik őszinte gyűlölőjét, vagy egy megbízhatatlan zsiványt maguk közé fogadjanak. Az már más kérdés, hogy ők ketten mennyire jó harcosok és stratégák. Valószínűleg egyik sem jellemzi őket. Mindketten ostobák tohonyák, és valószínűleg egymásban sem bízhatnak meg hiszen alig ismerik egymást. Azt persze még véletlenül sem árulná el, hogy a pia meg a vér is egy efféle helyről került elő. Ha elmondaná azzal csak még távolabb kerülne a rablás lehetőségétől. A pénz pedig nagyon kell neki.*
-Noh, akkor rablunk vagy bicegjek tovább a dolgomra? *Teszi fel a kérdést. Ha a továbbiakat már nem képes ésszel felfogni akkor semmi értelme annak, hogy szavakba öntse. Amúgy is szűkszavú alkat, és amúgy sem tud tovább gondolni annál, hogy valamit fejbe kell vágni valamivel, mert ez a módszer az ami már generációk óta verhetetlennek és biztosnak mutatkozik családja körében.*
2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 13:21:31
Üzenet elküldve: 2017-04-08 13:21:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Broëq //
*Meglepi a törpe ötlete a csapdákról. De pozitív értelemben.*
-Lyukat a fődbe és lefedni valami vacakka' hogy belesétájjana'?*Kérdi, leragadva a csapda dolgon. Ő ezt az egy vadász trükköt ismeri. De ha a kollégának van egyéb ötlete, arra mindenképp kíváncsi lenne.*
-Oszt, hajigálhatnám őket én is pár nagy kőve', az elején.*Viszi tovább saját gondolat menetét, a harc felvétel távolságát illetően.*
-Mond'csa koma, van itte' olyan hely ahol még hason szőrűeket szerezhetnénk magunk mellé?*Kérdi, miközben szemrevételezi a számszeríjhoz tartozó emelő szerkezetet, s elismerően biccent.
Nem érti hogy működhet, de ha a törpe azt mondja ettől gyorsabban megy, ő elhiszi. Bizonyára ért hozzá, ha már ezt használja.*
~ Négyné több őr? Ejh ~
*Csóválja a fejét, arca ráncot vet. Sehogy se fog kijönni a matek. Ostoba nagy darab állat, de nem hülye hogy egyedül menjen páncélos lovas ellen.*
-Úgy érte', olyan aki örűne' hogy velünk gyühet, akinek gondja van a tővénnyel, és nem igazá az a leklkis típus.*Fűzi tovább fenti gondolat menetét.*
-Aki szereti az ilyen mókát, és tűzbe menne az aranyé'.*Homloka ráncba gyűrődik. Kérdőn néz a törpére, hátha annak van valami ötlete, honnan szerezzenek még embert a bulihoz.*
*Meglepi a törpe ötlete a csapdákról. De pozitív értelemben.*
-Lyukat a fődbe és lefedni valami vacakka' hogy belesétájjana'?*Kérdi, leragadva a csapda dolgon. Ő ezt az egy vadász trükköt ismeri. De ha a kollégának van egyéb ötlete, arra mindenképp kíváncsi lenne.*
-Oszt, hajigálhatnám őket én is pár nagy kőve', az elején.*Viszi tovább saját gondolat menetét, a harc felvétel távolságát illetően.*
-Mond'csa koma, van itte' olyan hely ahol még hason szőrűeket szerezhetnénk magunk mellé?*Kérdi, miközben szemrevételezi a számszeríjhoz tartozó emelő szerkezetet, s elismerően biccent.
Nem érti hogy működhet, de ha a törpe azt mondja ettől gyorsabban megy, ő elhiszi. Bizonyára ért hozzá, ha már ezt használja.*
~ Négyné több őr? Ejh ~
*Csóválja a fejét, arca ráncot vet. Sehogy se fog kijönni a matek. Ostoba nagy darab állat, de nem hülye hogy egyedül menjen páncélos lovas ellen.*
-Úgy érte', olyan aki örűne' hogy velünk gyühet, akinek gondja van a tővénnyel, és nem igazá az a leklkis típus.*Fűzi tovább fenti gondolat menetét.*
-Aki szereti az ilyen mókát, és tűzbe menne az aranyé'.*Homloka ráncba gyűrődik. Kérdőn néz a törpére, hátha annak van valami ötlete, honnan szerezzenek még embert a bulihoz.*
2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 12:06:28
Üzenet elküldve: 2017-04-08 12:06:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bölény//
*Igen az nem ártana. Egy ló, vagy más teremtmény hátán ő is biztosabb a dolgában mint a saját lábain. Egész egyszerűen kicsi, és ezért nem árt neki, ha valami elhordja. Az igazán szép persze az lenne, ha négy törpe bajtársa hordozná egy pajzs tetején mint a nagy bányák urait és onnan küldhetné ezerfelé pille nevű kalapácsának csókjait. De persze a ló is megteszi.*
-Kevés a kis karaván. *Dünnyögi maga elé. Azt meg csak nem várhatják meg a bokorban lapulva amíg öt megrakott szekérsor elmegy az orruk előtt csak mert túl sok őr volt mellette. Főleg az élőholt mizéria óta védik magukat a karavánok. Lovasaik vannak, mert a talpasok nem mindig tudják tartani a lépést a szekerekkel.*
-De nagy a karod. Csapdák kellenek, szar terep és olyan akadály ami leédesgeti őket a lóról. *Mosolyodik el kissé gonosz módon. Egyre több kedve van az egészhez, főleg miután lelki szemei előtt meglátja a karaván tagjait, és hogy talán pár szép törpe leányzó is velük tart. Meg persze kincsek, lovak, fegyverek. Minden ami csak szem szájnak ingere. Szájának ingere épp az alkohol, de abból az óriás nem kap így inkább nem is mutogatja. Majd arra kell figyelnie, hogy jól elfedje a képét a zsebkendőjével mielőtt támadnak, nem lenne jó, ha máris körözni kezdenék. Hisz épp azon dolgozik, hogy kifizesse a városi őrség felé a tartozását.*
-Elég gyorsan. *Jelenti ki, és megmutatja a fegyverhez tartozó kecskelábas emelőt. Ez a szerkezet valóban elég jó ahhoz, hogy egy rántással készre pöccintse a számszeríjat. Mivel a piát nem veheti elő, így pipáját kezdi el tömögetni. Próbál gondolkozni a terv kapcsán, csak olyan sokat ő sem tud. Az ötlet tetszik a melák erős, a harc pedig sosincs ellenére. Főleg ha úgy kell harcolni, hogy közben egy lépést sem kell tennie, mert törpénk sok sok rossz tulajdonsága mellett lusta is mint a bűn.*
*Igen az nem ártana. Egy ló, vagy más teremtmény hátán ő is biztosabb a dolgában mint a saját lábain. Egész egyszerűen kicsi, és ezért nem árt neki, ha valami elhordja. Az igazán szép persze az lenne, ha négy törpe bajtársa hordozná egy pajzs tetején mint a nagy bányák urait és onnan küldhetné ezerfelé pille nevű kalapácsának csókjait. De persze a ló is megteszi.*
-Kevés a kis karaván. *Dünnyögi maga elé. Azt meg csak nem várhatják meg a bokorban lapulva amíg öt megrakott szekérsor elmegy az orruk előtt csak mert túl sok őr volt mellette. Főleg az élőholt mizéria óta védik magukat a karavánok. Lovasaik vannak, mert a talpasok nem mindig tudják tartani a lépést a szekerekkel.*
-De nagy a karod. Csapdák kellenek, szar terep és olyan akadály ami leédesgeti őket a lóról. *Mosolyodik el kissé gonosz módon. Egyre több kedve van az egészhez, főleg miután lelki szemei előtt meglátja a karaván tagjait, és hogy talán pár szép törpe leányzó is velük tart. Meg persze kincsek, lovak, fegyverek. Minden ami csak szem szájnak ingere. Szájának ingere épp az alkohol, de abból az óriás nem kap így inkább nem is mutogatja. Majd arra kell figyelnie, hogy jól elfedje a képét a zsebkendőjével mielőtt támadnak, nem lenne jó, ha máris körözni kezdenék. Hisz épp azon dolgozik, hogy kifizesse a városi őrség felé a tartozását.*
-Elég gyorsan. *Jelenti ki, és megmutatja a fegyverhez tartozó kecskelábas emelőt. Ez a szerkezet valóban elég jó ahhoz, hogy egy rántással készre pöccintse a számszeríjat. Mivel a piát nem veheti elő, így pipáját kezdi el tömögetni. Próbál gondolkozni a terv kapcsán, csak olyan sokat ő sem tud. Az ötlet tetszik a melák erős, a harc pedig sosincs ellenére. Főleg ha úgy kell harcolni, hogy közben egy lépést sem kell tennie, mert törpénk sok sok rossz tulajdonsága mellett lusta is mint a bűn.*
2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 11:31:48
Üzenet elküldve: 2017-04-08 11:31:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Broëq //
*Némi félreértés van a kommunikációban. Bölény nem magáz senkit. Azt se tudja hogy van olyan beszéd mód.Pusztán arról van szó hogy nem a legjobb a kiejtése a közös nyelven.*
-Szerzünk lova'.*Morran, mert neki se ártana, a törpe meg láthatóan nem lesz nagy segítség hordozó alkalmatosság nélkül.*
~ Chőő, a törpö' természetükné fogv'a rövid távo' veszélyesek vagy mi fene ~
*Fordul meg a fejében, majd tovább is lép gondolatban.*
-Kis karaván kő'*Jelenti bölcsen. Nem mintha rettenetesen szakavatott lenne. Ellenben lehuppan a fenekére. Mert nem fog itt ácsorogni napestig. Főleg akkor nem ha ilyen komoly a téma.*
-Két vagy háro' őrrel elbánunk. Annál többe', nehezen hiszem. Max néggye.*Foglalja össze, meg amúgy is csak négyig tud számolni fejben. Onnan már csak az ujjain. Tehát négy karaván őr a maximum, amire rá merne menni, ha van egy lövész mellette.*
-Keresün' egy jó helye.*Vezeti tovább a gondolat menetet.* A hegyek felé, ahol szűk az út.*Ujjával és pár fadarabbal közben fel is festi a tervet.* Az elején lezárjuk, hogy ne tudjana' tovább menni. Te meg felűsz egy jó szikla mögé, oszt szóród őket mint a veszett fene. Én meg nekik megyek hátúró'.*Vállat ránt.*
-Milye gyorsa' tudod újra felhúzni a csúzlit?
*Némi félreértés van a kommunikációban. Bölény nem magáz senkit. Azt se tudja hogy van olyan beszéd mód.Pusztán arról van szó hogy nem a legjobb a kiejtése a közös nyelven.*
-Szerzünk lova'.*Morran, mert neki se ártana, a törpe meg láthatóan nem lesz nagy segítség hordozó alkalmatosság nélkül.*
~ Chőő, a törpö' természetükné fogv'a rövid távo' veszélyesek vagy mi fene ~
*Fordul meg a fejében, majd tovább is lép gondolatban.*
-Kis karaván kő'*Jelenti bölcsen. Nem mintha rettenetesen szakavatott lenne. Ellenben lehuppan a fenekére. Mert nem fog itt ácsorogni napestig. Főleg akkor nem ha ilyen komoly a téma.*
-Két vagy háro' őrrel elbánunk. Annál többe', nehezen hiszem. Max néggye.*Foglalja össze, meg amúgy is csak négyig tud számolni fejben. Onnan már csak az ujjain. Tehát négy karaván őr a maximum, amire rá merne menni, ha van egy lövész mellette.*
-Keresün' egy jó helye.*Vezeti tovább a gondolat menetet.* A hegyek felé, ahol szűk az út.*Ujjával és pár fadarabbal közben fel is festi a tervet.* Az elején lezárjuk, hogy ne tudjana' tovább menni. Te meg felűsz egy jó szikla mögé, oszt szóród őket mint a veszett fene. Én meg nekik megyek hátúró'.*Vállat ránt.*
-Milye gyorsa' tudod újra felhúzni a csúzlit?
2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 08:38:40
Üzenet elküldve: 2017-04-08 08:38:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bölény//
*A hangulat kellemesebbé válik. Az óriás már magázni is kezdi. Ez kedvesen simogatja az egóját, és a kedve is jobb lesz tőle.*
-Hát te melák. Ha sietni akarsz akkor biza vinned kell mert én csak bicegni tudok. *A másik elképzelheti mennyire kellemetlen ha egy ennyire rövid láb még csak nem is funkcionál úgy ahogy annak kellene.*
-Óh? *Pillant végig az óriáson érdeklődve mikor az megemlíti a karavánrablást. Épp nem tudja, hogy most agyonverje e a melákot, vagy megcsókolja. Nem mintha a két eset bármelyikéhez elég magas lenne, az óriás feje mind a csókhoz mind az ütéshez elég magasan van. Az emberi életek nem annyira érdeklik, épp a minap vert agyon egy kellemetlenkedő sötételfet, és még csak annyira sem méltatta az emlékét, hogy a vért letörölje kalapácsáról. És persze a másik pénzt ajánl. Rengeteg pénzt. Ezért olyan nehéz döntés ez, és mivel az ő fejében sosem voltak annyira olajozottak a kerekek ezért csak akadozva esnek le az egyes gondolatok is.*
-És szép karaván az amit szét akarsz szedni? *Teszi fel a kérdést még nagyobb érdeklődéssel. Egy efféle akció azért több tervezést igényel és persze ennél jobb helyet a rajtaütéshez. Legalábbis ez az amit ő a karavánokról és a karavánokon való rajtaütésről tud és tudásra érdemesnek tart. Ha összejön a dolog ez lesz élete első karavánrablása. Fogalma sincs mire kell ügyelniük. Neki eddig elég volt a maga és a társai életére ügyelnie. Elsősorban azéra a szerencsétlenkedő elfére. Kíváncsi mi lehet vele.*
*A hangulat kellemesebbé válik. Az óriás már magázni is kezdi. Ez kedvesen simogatja az egóját, és a kedve is jobb lesz tőle.*
-Hát te melák. Ha sietni akarsz akkor biza vinned kell mert én csak bicegni tudok. *A másik elképzelheti mennyire kellemetlen ha egy ennyire rövid láb még csak nem is funkcionál úgy ahogy annak kellene.*
-Óh? *Pillant végig az óriáson érdeklődve mikor az megemlíti a karavánrablást. Épp nem tudja, hogy most agyonverje e a melákot, vagy megcsókolja. Nem mintha a két eset bármelyikéhez elég magas lenne, az óriás feje mind a csókhoz mind az ütéshez elég magasan van. Az emberi életek nem annyira érdeklik, épp a minap vert agyon egy kellemetlenkedő sötételfet, és még csak annyira sem méltatta az emlékét, hogy a vért letörölje kalapácsáról. És persze a másik pénzt ajánl. Rengeteg pénzt. Ezért olyan nehéz döntés ez, és mivel az ő fejében sosem voltak annyira olajozottak a kerekek ezért csak akadozva esnek le az egyes gondolatok is.*
-És szép karaván az amit szét akarsz szedni? *Teszi fel a kérdést még nagyobb érdeklődéssel. Egy efféle akció azért több tervezést igényel és persze ennél jobb helyet a rajtaütéshez. Legalábbis ez az amit ő a karavánokról és a karavánokon való rajtaütésről tud és tudásra érdemesnek tart. Ha összejön a dolog ez lesz élete első karavánrablása. Fogalma sincs mire kell ügyelniük. Neki eddig elég volt a maga és a társai életére ügyelnie. Elsősorban azéra a szerencsétlenkedő elfére. Kíváncsi mi lehet vele.*
2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-08 02:51:20
Üzenet elküldve: 2017-04-08 02:51:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Broëq //
*Alapvetően szimpatikus neki a törpe. Nem az a tenyérbe mászóan kedves típus. Ő se. Lehet hogy jó páros is lehetnének.*
-Mennyire rossz a lába'?*Kérdi, s nagyot sercint jobbra egy apró grimasszal megfejelve. Fontos részlet. Bár a törpe inkább fedezetnek, vagy jól elhelyezett lövésznek kéne ebben az egyenletben, nem front harcosnak. De azért jó tudni, hogy ha elindul a pofozkodás mennyire képes megállni a lábán.*
~ Ha a szőrmó' jóbban lő mint dumá' még esélyünk is lehetne ~
-Karaván támadás.*Ad választ az utolsó kérdésre egy farkas vigyorral. Tekintete a törpét fürkészi, vajon megretten?
Az ilyen mókába könnyen bele lehet halni. Egyedül nem is próbálkozna vele. Öngyilkosság. Még kettőnek is nagyon necces. Jó helyet kell kifogni, és gyengén védett karavánt.
De a jó időben, és a jó helyen, olyan erővel mint ami neki van, és egy jó szemű lövésszel akinek nem forog a gyomra az ember öléstől, meglenne az esély.*
*Alapvetően szimpatikus neki a törpe. Nem az a tenyérbe mászóan kedves típus. Ő se. Lehet hogy jó páros is lehetnének.*
-Mennyire rossz a lába'?*Kérdi, s nagyot sercint jobbra egy apró grimasszal megfejelve. Fontos részlet. Bár a törpe inkább fedezetnek, vagy jól elhelyezett lövésznek kéne ebben az egyenletben, nem front harcosnak. De azért jó tudni, hogy ha elindul a pofozkodás mennyire képes megállni a lábán.*
~ Ha a szőrmó' jóbban lő mint dumá' még esélyünk is lehetne ~
-Karaván támadás.*Ad választ az utolsó kérdésre egy farkas vigyorral. Tekintete a törpét fürkészi, vajon megretten?
Az ilyen mókába könnyen bele lehet halni. Egyedül nem is próbálkozna vele. Öngyilkosság. Még kettőnek is nagyon necces. Jó helyet kell kifogni, és gyengén védett karavánt.
De a jó időben, és a jó helyen, olyan erővel mint ami neki van, és egy jó szemű lövésszel akinek nem forog a gyomra az ember öléstől, meglenne az esély.*
2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-07 15:55:08
Üzenet elküldve: 2017-04-07 15:55:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bölény//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A beszélgetés rosszul kezdődik mivel a nagy melák máris az erejével kezd villogni. A törpe azonban nyugodt marad, biztos benne, hogy ha megmérnék akkor az óriás bele is épp annyiszor érné körbe a derekát mint akárki másnak. Csak ugye ez a bélmennyiség kicsit magasan van.*
-Ha akarom meg tudnálak lőni vele. *Dobja vissza a labdát az óriásnak. Ez persze nem nagy dicsőség hiszen az előtte álló behemótot nehéz volna eltéveszteni, akkora mint hat másik. Ez az egész számára egyrészt előnyös, másrészt frusztráló, hiszen az ő lába nem csak kicsi hanem görbe is. Ha megmérgesítik egymást biztos, hogy nem éri utol. Szóval próbál majd nem nagyon megharagudni rá.*
-Üres a zsebem mint a szűz lány picsája. Ebben a helyzetben nem finnyáskodnék. *Nem úgy mint a valódi szűz lányok akiket úgy kell dédelgetni mire szétnyitják a lábukat.*
-Mond miről van szó, azt még meggondolom. *Nagy előny persze ha nem kell sokat menni hozzá, mert azt eddig se viselte valami jól és most épp nincs városőri lova amivel meggyorsíthatná a futását. Úgy érzi patt helyzetben van, és amit az óriás ajánl az talán egy kiút lehet ebből a szorult helyzetből. Talán.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A beszélgetés rosszul kezdődik mivel a nagy melák máris az erejével kezd villogni. A törpe azonban nyugodt marad, biztos benne, hogy ha megmérnék akkor az óriás bele is épp annyiszor érné körbe a derekát mint akárki másnak. Csak ugye ez a bélmennyiség kicsit magasan van.*
-Ha akarom meg tudnálak lőni vele. *Dobja vissza a labdát az óriásnak. Ez persze nem nagy dicsőség hiszen az előtte álló behemótot nehéz volna eltéveszteni, akkora mint hat másik. Ez az egész számára egyrészt előnyös, másrészt frusztráló, hiszen az ő lába nem csak kicsi hanem görbe is. Ha megmérgesítik egymást biztos, hogy nem éri utol. Szóval próbál majd nem nagyon megharagudni rá.*
-Üres a zsebem mint a szűz lány picsája. Ebben a helyzetben nem finnyáskodnék. *Nem úgy mint a valódi szűz lányok akiket úgy kell dédelgetni mire szétnyitják a lábukat.*
-Mond miről van szó, azt még meggondolom. *Nagy előny persze ha nem kell sokat menni hozzá, mert azt eddig se viselte valami jól és most épp nincs városőri lova amivel meggyorsíthatná a futását. Úgy érzi patt helyzetben van, és amit az óriás ajánl az talán egy kiút lehet ebből a szorult helyzetből. Talán.*
2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-07 03:45:49
Üzenet elküldve: 2017-04-07 03:45:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Broëq //
*Nem lepi meg, hogy nem kap a piából. Bár tény és való, nem örül a helyzet alakulásának.*
-Ha akaro', el tudnám venni.*Jelenti be, továbbra is a husángot támasztva. Kicsit bízott benne hogy valami gazdagabb fickóba botlik, akit megérné kirabolni. De láthatóan a sánta törpénél nem sok minden van. Leszámítva a piát.
Két dolog azonban erősen az ellen szól jelenleg, hogy pontot tegyen a beszélgetés végére egy husáng suhintással.
Az első a számszeríj. Igen jó hasznát tudná venni valakinek, aki jól bánik vele. Az ő legnagyobb problémája jelenleg hogy nincs senki aki ügyelne a hátára.
A másik az arany említése.*
-Nekem nincs'e. De lenne ötletem, honna' szerezzünk, ha nem vagy finnyás és tudod hogya ke lőni azzal a mordájja'.*Morran, s sokat mondóan először a számszeríjra majd a törpére emeli a tekintetét. Lehet hogy nem véletlenül sodorta őket egymás útjába a vak szerencse?*
*Nem lepi meg, hogy nem kap a piából. Bár tény és való, nem örül a helyzet alakulásának.*
-Ha akaro', el tudnám venni.*Jelenti be, továbbra is a husángot támasztva. Kicsit bízott benne hogy valami gazdagabb fickóba botlik, akit megérné kirabolni. De láthatóan a sánta törpénél nem sok minden van. Leszámítva a piát.
Két dolog azonban erősen az ellen szól jelenleg, hogy pontot tegyen a beszélgetés végére egy husáng suhintással.
Az első a számszeríj. Igen jó hasznát tudná venni valakinek, aki jól bánik vele. Az ő legnagyobb problémája jelenleg hogy nincs senki aki ügyelne a hátára.
A másik az arany említése.*
-Nekem nincs'e. De lenne ötletem, honna' szerezzünk, ha nem vagy finnyás és tudod hogya ke lőni azzal a mordájja'.*Morran, s sokat mondóan először a számszeríjra majd a törpére emeli a tekintetét. Lehet hogy nem véletlenül sodorta őket egymás útjába a vak szerencse?*
2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-06 17:20:52
Üzenet elküldve: 2017-04-06 17:20:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bölény//
*A tájat kémlelve hamarosan egy apró pontot vesz észre a láthatáron. Aztán az apró pont lassan nőni kezd, és kétágúvá válik majd még tovább nő. Ez annyira nem különleges, mi több az efféle pontok már akár megszokottak is lehetnek a pusztában. Nem csak ő van ezen a világon, hanem ő is egy a sok sok utazó, és vándor közül. Sajnos az efféle megjelenő pontok nem mindig kellemesek mi több némelyik még a szerencsétlen szegény törpe piáját is kiszagolja. Átkozott hiénák.*
-Van, de nem adok. *Válaszolja egyszerűen, és ez a válasz őt magát remekül kielégíti. Mi több más választ nem is várna el magától, ha magával találkozott volna.
Felpillant a bölényre majd vissza le. Nem zavarja el, örül, hogy itt van mert így csak sötétebb és hosszabb az árnyék amiben ücsörög. Veszélyt nem érez, ő nemrég még a városi őrség büszke katonája volt, most meg kénytelen lesz valami módon pénzt keríteni. Ne de honnan? Ez a gond még mindig nyomja a fejét, és egy darabig még fogja is.*
-Hmm... *Mondja majd végül felteszi a kérdést a meláknak.*
-Mondd csak nincs véletlenül pár arany a bukszádban? *Mire is var, ezerötszáz aranyat senki sem hord csak úgy a zsebében, ha pedig most leverné ezt a bölényt akkor azért csak simán felkötnék kedves kollégái. Lassan tovább kéne mennie a komájához, bár valószínűleg tőle sem kap majd semmit.*
A hozzászólás írója (Broëq Bürberon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.06 17:21:04
*A tájat kémlelve hamarosan egy apró pontot vesz észre a láthatáron. Aztán az apró pont lassan nőni kezd, és kétágúvá válik majd még tovább nő. Ez annyira nem különleges, mi több az efféle pontok már akár megszokottak is lehetnek a pusztában. Nem csak ő van ezen a világon, hanem ő is egy a sok sok utazó, és vándor közül. Sajnos az efféle megjelenő pontok nem mindig kellemesek mi több némelyik még a szerencsétlen szegény törpe piáját is kiszagolja. Átkozott hiénák.*
-Van, de nem adok. *Válaszolja egyszerűen, és ez a válasz őt magát remekül kielégíti. Mi több más választ nem is várna el magától, ha magával találkozott volna.
Felpillant a bölényre majd vissza le. Nem zavarja el, örül, hogy itt van mert így csak sötétebb és hosszabb az árnyék amiben ücsörög. Veszélyt nem érez, ő nemrég még a városi őrség büszke katonája volt, most meg kénytelen lesz valami módon pénzt keríteni. Ne de honnan? Ez a gond még mindig nyomja a fejét, és egy darabig még fogja is.*
-Hmm... *Mondja majd végül felteszi a kérdést a meláknak.*
-Mondd csak nincs véletlenül pár arany a bukszádban? *Mire is var, ezerötszáz aranyat senki sem hord csak úgy a zsebében, ha pedig most leverné ezt a bölényt akkor azért csak simán felkötnék kedves kollégái. Lassan tovább kéne mennie a komájához, bár valószínűleg tőle sem kap majd semmit.*
A hozzászólás írója (Broëq Bürberon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.06 17:21:04
2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:21:47
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:21:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Broëq Bürberon//
*Hosszú léptekkel battyog, mondjuk az ő lábhosszúságával ez nem nehéz, mikor is távolról kiszúr valamit, ami felkelti az érdeklődését. Egyelőre nem tudja mire vélni az apró, lihegő lényt az árnyékban, a marha nagy kalapáccsal. Úgyhogy irányt vált, s alaposabban is szemügyre veszi.*
~ Miféle iz'é e? ~
-Héjj, mi a hézag hapsiká'?*Kérdi, s odacsörtet a majd három és fél méterével, hogy alaposabban is megvizsgálja a kis fickót.*
-Szarú' festesz*Állapítja meg tárgyilagosan. S megtámaszkodva hatalmas husángján a véres foltra terelődik a tekintete, mely a törpe kalapácsán éktelenkedik. Nem firtatja.*
-Van még a piábó'?*Kérdi, minek utána megcsapja valami bődületes cefre szag.*
*Hosszú léptekkel battyog, mondjuk az ő lábhosszúságával ez nem nehéz, mikor is távolról kiszúr valamit, ami felkelti az érdeklődését. Egyelőre nem tudja mire vélni az apró, lihegő lényt az árnyékban, a marha nagy kalapáccsal. Úgyhogy irányt vált, s alaposabban is szemügyre veszi.*
~ Miféle iz'é e? ~
-Héjj, mi a hézag hapsiká'?*Kérdi, s odacsörtet a majd három és fél méterével, hogy alaposabban is megvizsgálja a kis fickót.*
-Szarú' festesz*Állapítja meg tárgyilagosan. S megtámaszkodva hatalmas husángján a véres foltra terelődik a tekintete, mely a törpe kalapácsán éktelenkedik. Nem firtatja.*
-Van még a piábó'?*Kérdi, minek utána megcsapja valami bődületes cefre szag.*
2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:22:19
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:22:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Belesimul Wäor ölelésébe, hallgatja hangjának megnyugtató, mély zöngéit, a tűz otthonosságot suttogó pattogását. Kellemes meleget ad a kis kályha, a kopott szalmazsák pedig így, a vadász karjában, teli hassal Lanawin legpompásabb helyévé avanzsál. Ez a béke lassacskán lebágyasztja a vörös dús pilláit és az idő észrevétlenül lopja el azt a néhány percet, míg átcsalogatja őt az ébrenlétből az álom világába.
Azzal a különös érzettel ébred, mikor az ember az egyik valóságból a másikba oldódik. Hihetetlenül élénken élnek benne még a kis szunyókálás odaát töltött eseményei.
Nyújtózik, mint egy lusta macska. Szinte elvárva kínálja magát üdvözlő csókokra. Ki vitatná, hogy neki ez jár?*
- Különös álmom volt *susogja Wäort cirógatva.* - Az erdőben rohantam. A céh emberei voltak a sarkamban. Megtaláltak. És hiába volt minden. Nem tudtam elmenekülni. Wegtorenbe hurcoltak. Vissza a Főnix Házába. Fenyegettek, faggattak és kérdezősködtek, de az egyedüli dolog, amit hajtogattam nekik, hogy meghaltál. Míg odaértünk, megtudtam, hogy Kyross végzett a céhmesterrel és átvette a helyét.
*Majdnem a nyelvére szökik, hogy ez nem is lepte meg, de idejében az ajkába harap. Vannak dolgok a múltban, amiket immár jobbnak lát a múltban hagyni. Most már úgyis csak feleslegesen bonyolítanák az összképet.*
- Amikor a nagyterembe vittek... Féltem. Nem a kínvallatástól, ami bizonyosságként lebegett a levegőben a jövőmet illetően. Én... attól féltem, hogy elárullak. Kyross széke mögött az Árnyak mestere állt *a kaszté, melyről még a belső kör is csak keveset tudott.* - Tudtam, hogy ő az. Éereztem. Bár az ő arcát is, mint Kyrossét, kámzsa sötétje takarta.
*Még így utólag is kirázza a hideg tőle.*
- A nótárius felsorolta a vádakat ellenem és utolsó esélyt ajánlott, ha a nyomodra vezetem őket. De én ismét csak annyit mondtam, meghaltál. Meghaltál, hogy engem megments. Aztán felajánlottam a szolgálatomat a céhnek. ~Elmondtam Kyrossnak, hogy számolhat velem, ahogy korábban is.~ De szóra se méltatott. Vérfagyasztó csend telepedett a teremre. Aztán a vezér lassan felemelkedett a székéből és rám nézett. Hátrasimította a fejéről a csuklyát és szemtől szemben pillantott rám. De nem Kyross volt. Hanem Te.
*Yeza nyel egyet és kissé vontatottan folytatja.*
- Nem értettem semmit. ~Pontosan tudtam, hogy épp az imént vallottam be az árulásomat.~ Te pedig csak intettél a fejeddel az őröknek, hogy elvihetnek.
- Az alagsorba vittek, ahol a foglyokat vasba verik a vallatás előtt. Lerángatták a csizmámat és lefogtak. Már szinte éreztem az izzó fém és az égett húsom szagát. Pánikba estem. Ezért nem is hallottam a kántálást. "Fürösszétek meg és kapjon tiszta ruhát!" Ez a mondat térített észhez. Amikor a lábamra néztem, valóban lánc volt a bokámon. A Főnix csengettyűs lánca.
*Finom kis holmi. Mágiával sérthetetlenné bűvölt ékszer. A legenda úgy tartja, a céh első mestere készíttette egy különleges személy számára és hogy ennek köszönhetően került a Főnix Házának fegyvertárába a Niyss tudománya. Sok mindent beszélnek róla, többek között, hogy a mágia, amivel megbűvölték korántsem merült ki annyiban, hogy kizárólag a céhmester oldhatta le a viselőjéről. Mondják, azoknak a csengettyűknek a szavát akárhonnan meghallotta, s akárhová követni tudta. A Niyss leánya hiába tanult meg idővel olyan puhán lépni, hogy a csengettyűk meg sem szólaltak. A mester így is hallotta őket.*
- Emlékszem, mennyire dühös voltam rád, amiért becsaptál; szégyelltem magam, és hogy mennyire boldog voltam. Nem sokkal később már megmosakodva, finom wegtoreni selyemben hevertem a lakosztály ágyában. Furcsa volt a bokámon az a holmi *vonja meg a vállát, a mosolygása azonban elárulja, hogy béklyót így még nem szerettek.* - Hozzád kötött, és a világ tudtára adta.
//Különóra//
*Belesimul Wäor ölelésébe, hallgatja hangjának megnyugtató, mély zöngéit, a tűz otthonosságot suttogó pattogását. Kellemes meleget ad a kis kályha, a kopott szalmazsák pedig így, a vadász karjában, teli hassal Lanawin legpompásabb helyévé avanzsál. Ez a béke lassacskán lebágyasztja a vörös dús pilláit és az idő észrevétlenül lopja el azt a néhány percet, míg átcsalogatja őt az ébrenlétből az álom világába.
Azzal a különös érzettel ébred, mikor az ember az egyik valóságból a másikba oldódik. Hihetetlenül élénken élnek benne még a kis szunyókálás odaát töltött eseményei.
Nyújtózik, mint egy lusta macska. Szinte elvárva kínálja magát üdvözlő csókokra. Ki vitatná, hogy neki ez jár?*
- Különös álmom volt *susogja Wäort cirógatva.* - Az erdőben rohantam. A céh emberei voltak a sarkamban. Megtaláltak. És hiába volt minden. Nem tudtam elmenekülni. Wegtorenbe hurcoltak. Vissza a Főnix Házába. Fenyegettek, faggattak és kérdezősködtek, de az egyedüli dolog, amit hajtogattam nekik, hogy meghaltál. Míg odaértünk, megtudtam, hogy Kyross végzett a céhmesterrel és átvette a helyét.
*Majdnem a nyelvére szökik, hogy ez nem is lepte meg, de idejében az ajkába harap. Vannak dolgok a múltban, amiket immár jobbnak lát a múltban hagyni. Most már úgyis csak feleslegesen bonyolítanák az összképet.*
- Amikor a nagyterembe vittek... Féltem. Nem a kínvallatástól, ami bizonyosságként lebegett a levegőben a jövőmet illetően. Én... attól féltem, hogy elárullak. Kyross széke mögött az Árnyak mestere állt *a kaszté, melyről még a belső kör is csak keveset tudott.* - Tudtam, hogy ő az. Éereztem. Bár az ő arcát is, mint Kyrossét, kámzsa sötétje takarta.
*Még így utólag is kirázza a hideg tőle.*
- A nótárius felsorolta a vádakat ellenem és utolsó esélyt ajánlott, ha a nyomodra vezetem őket. De én ismét csak annyit mondtam, meghaltál. Meghaltál, hogy engem megments. Aztán felajánlottam a szolgálatomat a céhnek. ~Elmondtam Kyrossnak, hogy számolhat velem, ahogy korábban is.~ De szóra se méltatott. Vérfagyasztó csend telepedett a teremre. Aztán a vezér lassan felemelkedett a székéből és rám nézett. Hátrasimította a fejéről a csuklyát és szemtől szemben pillantott rám. De nem Kyross volt. Hanem Te.
*Yeza nyel egyet és kissé vontatottan folytatja.*
- Nem értettem semmit. ~Pontosan tudtam, hogy épp az imént vallottam be az árulásomat.~ Te pedig csak intettél a fejeddel az őröknek, hogy elvihetnek.
- Az alagsorba vittek, ahol a foglyokat vasba verik a vallatás előtt. Lerángatták a csizmámat és lefogtak. Már szinte éreztem az izzó fém és az égett húsom szagát. Pánikba estem. Ezért nem is hallottam a kántálást. "Fürösszétek meg és kapjon tiszta ruhát!" Ez a mondat térített észhez. Amikor a lábamra néztem, valóban lánc volt a bokámon. A Főnix csengettyűs lánca.
*Finom kis holmi. Mágiával sérthetetlenné bűvölt ékszer. A legenda úgy tartja, a céh első mestere készíttette egy különleges személy számára és hogy ennek köszönhetően került a Főnix Házának fegyvertárába a Niyss tudománya. Sok mindent beszélnek róla, többek között, hogy a mágia, amivel megbűvölték korántsem merült ki annyiban, hogy kizárólag a céhmester oldhatta le a viselőjéről. Mondják, azoknak a csengettyűknek a szavát akárhonnan meghallotta, s akárhová követni tudta. A Niyss leánya hiába tanult meg idővel olyan puhán lépni, hogy a csengettyűk meg sem szólaltak. A mester így is hallotta őket.*
- Emlékszem, mennyire dühös voltam rád, amiért becsaptál; szégyelltem magam, és hogy mennyire boldog voltam. Nem sokkal később már megmosakodva, finom wegtoreni selyemben hevertem a lakosztály ágyában. Furcsa volt a bokámon az a holmi *vonja meg a vállát, a mosolygása azonban elárulja, hogy béklyót így még nem szerettek.* - Hozzád kötött, és a világ tudtára adta.
2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:01:43
Üzenet elküldve: 2017-04-05 22:01:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vándorút a Mágustoronyba//
//Meira//
*Artheniort elhagyva már egészen más lett a táj. A házak egyre messzebb kerülnek, nincsen kikövezett járda, csak kitaposott földút. Nagyon szép, ahogy ellepi a természet a helyet. Belnis arra a fára néz, amelyikre éppen Meira mutat. Szép, nagy terebélyes fa.*
-Nem hiszem, hogy olyan szerencsétlen voltál.
*Mosolyog lila szemű barátnőjére.*
-Szerintem akkor is ugyan ilyen talpraesett voltál, mint most. Biztosan, hisz Shaiával is összeismerkedtél, és elmondásaid alapján felejthetetlen barátságra tettél szert.
*Belnis még csak most kezdni ízlelgetni az ifjú felnőtt éveit, de reméli, olyan izgalmas kalandokat fog átélni, mint társa.*
//Meira//
*Artheniort elhagyva már egészen más lett a táj. A házak egyre messzebb kerülnek, nincsen kikövezett járda, csak kitaposott földút. Nagyon szép, ahogy ellepi a természet a helyet. Belnis arra a fára néz, amelyikre éppen Meira mutat. Szép, nagy terebélyes fa.*
-Nem hiszem, hogy olyan szerencsétlen voltál.
*Mosolyog lila szemű barátnőjére.*
-Szerintem akkor is ugyan ilyen talpraesett voltál, mint most. Biztosan, hisz Shaiával is összeismerkedtél, és elmondásaid alapján felejthetetlen barátságra tettél szert.
*Belnis még csak most kezdni ízlelgetni az ifjú felnőtt éveit, de reméli, olyan izgalmas kalandokat fog átélni, mint társa.*
2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-04-05 20:02:24
Üzenet elküldve: 2017-04-05 20:02:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Jezabiel és társasága//
*Szerencsére nem hogy nem intik csendre, de a férfi még be is száll a dalolásba. Át is adja neki a helyet a képzeletbeli színpadon, s csak akkor csatlakozik vissza halk háttér dúdolással, mikor már teljesen biztos az új ének dallamában. A dalocska akár még az ő szüleiről meg a megismerkedésükről is szólhatna, azt aprócska dolgot leszámítva, hogy egyetlen város lepukkant negyedébe sem tévednek herceg palánták, így anyja aligha habarodhatott királyi sarjba. No de egy vidám nóta vidám hangulatot kíván meg, és főleg nem kezd el olyasmiken keseregni, amiken korábban sohasem kesergett.
Ahogy telik az idő, a fáradtság egyértelmű jelei rajta is megmutatkoznak, többek között abban, hogy nem dúdolgat tovább. De nem is panaszkodik, pedig az erdő hűs levegője ellenére is izzad, mint egy ló, no meg, ha méltósága engedne ilyesmit, a nyelve már a földön lógna. De nem, csak azért sem engedi eme jelenetet kibontakozni, így csak esetenként próbálja kiköpni a tüdejét. Persze, voltak már húzós munkái, de egyikben sem kellett órákon át sétálnia. Mégis csak városlakó volt. Ki hitte volna, hogy a kutyagolás ennyire kimerítő is lehet.
Mikor megállnak a folyónál, már éppen örülne a kis pihenőnek, csakhogy ez elmarad. Tiszta mázli, hogy nem vágta el magát rögtön a földön, elég nehéz lenne felkelnie utána. Habár így is, amit lát először valamiféle ájulás előtti fata morgana jelenségnek tudja be. Hatalmasra kerekedett szemekkel nézi a semmiből materializálódó hidat, miközben elveszi a sütit és nyammogni kezd rajta. Ez most komoly. Egy két szó, hipp-hopp, csitt-csatt és ott egy fény híd? Mármint... fényből van. Egyáltalán át lehet ezen menni? Elvileg igen, merthogy a gnóm lány már rajta van.
Jezabiel rájuk vár, hogy menjenek át nyugodtan. Sunuko meg is indul, majd meg is áll, hiszen udvariasan előre engedi a csapat másik hölgy tagját, aki ő lenne. Hogy ilyenkor bezzeg nem hal ki a lovagiasság. Elszántan harap egy nagy darabot még a sütiből, majd megindul. És meg is áll néhány lépés után. No nem marad mozdulatlan, hanem teljes erőből fel-le kezd ugrálni a hídon, hogy még a táv közepe előtt tesztelje egy kicsit a teherbírását. Mégsem a folyó közepébe szeretne pottyanni, ha a fény mégsem bírná el az ő pehelysúlyát. Miután erről megbizonyosodott, már magabiztosan halad tovább, a túlparton várva meg a többieket. Ha meg mégis belepottyanna, mégis mi baja lenne? Lihanechi lány, aki ott nem tanul meg úszni, az nagyon nagy bajba kerülhet igen könnyedén.*
*Szerencsére nem hogy nem intik csendre, de a férfi még be is száll a dalolásba. Át is adja neki a helyet a képzeletbeli színpadon, s csak akkor csatlakozik vissza halk háttér dúdolással, mikor már teljesen biztos az új ének dallamában. A dalocska akár még az ő szüleiről meg a megismerkedésükről is szólhatna, azt aprócska dolgot leszámítva, hogy egyetlen város lepukkant negyedébe sem tévednek herceg palánták, így anyja aligha habarodhatott királyi sarjba. No de egy vidám nóta vidám hangulatot kíván meg, és főleg nem kezd el olyasmiken keseregni, amiken korábban sohasem kesergett.
Ahogy telik az idő, a fáradtság egyértelmű jelei rajta is megmutatkoznak, többek között abban, hogy nem dúdolgat tovább. De nem is panaszkodik, pedig az erdő hűs levegője ellenére is izzad, mint egy ló, no meg, ha méltósága engedne ilyesmit, a nyelve már a földön lógna. De nem, csak azért sem engedi eme jelenetet kibontakozni, így csak esetenként próbálja kiköpni a tüdejét. Persze, voltak már húzós munkái, de egyikben sem kellett órákon át sétálnia. Mégis csak városlakó volt. Ki hitte volna, hogy a kutyagolás ennyire kimerítő is lehet.
Mikor megállnak a folyónál, már éppen örülne a kis pihenőnek, csakhogy ez elmarad. Tiszta mázli, hogy nem vágta el magát rögtön a földön, elég nehéz lenne felkelnie utána. Habár így is, amit lát először valamiféle ájulás előtti fata morgana jelenségnek tudja be. Hatalmasra kerekedett szemekkel nézi a semmiből materializálódó hidat, miközben elveszi a sütit és nyammogni kezd rajta. Ez most komoly. Egy két szó, hipp-hopp, csitt-csatt és ott egy fény híd? Mármint... fényből van. Egyáltalán át lehet ezen menni? Elvileg igen, merthogy a gnóm lány már rajta van.
Jezabiel rájuk vár, hogy menjenek át nyugodtan. Sunuko meg is indul, majd meg is áll, hiszen udvariasan előre engedi a csapat másik hölgy tagját, aki ő lenne. Hogy ilyenkor bezzeg nem hal ki a lovagiasság. Elszántan harap egy nagy darabot még a sütiből, majd megindul. És meg is áll néhány lépés után. No nem marad mozdulatlan, hanem teljes erőből fel-le kezd ugrálni a hídon, hogy még a táv közepe előtt tesztelje egy kicsit a teherbírását. Mégsem a folyó közepébe szeretne pottyanni, ha a fény mégsem bírná el az ő pehelysúlyát. Miután erről megbizonyosodott, már magabiztosan halad tovább, a túlparton várva meg a többieket. Ha meg mégis belepottyanna, mégis mi baja lenne? Lihanechi lány, aki ott nem tanul meg úszni, az nagyon nagy bajba kerülhet igen könnyedén.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389