Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 151 (3001. - 3020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3020. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-04 18:08:57
Üzenet elküldve: 2017-06-04 18:08:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*A félvér pulzusa vissza áll a normális szintre ahogy Syd válaszát megkapja. ezután csendben figyeli a nyomolvasó jelentését. Csak azután veszi ki hosszú szárú gyökérpipáját a szájából amikor a másik félvér ismét vele foglalkozik.*
-Valószínű, hogy Aon marhaságot csinált. Viszont ha hagyjuk, hogy bárki a saját szakállára tegyen igazságot, akkor mi tulajdonképpen miért is kapjuk a fizetésünket?
*A közeledőre akit Syd említ ő is kiíványian vár. Kezdi unni a semmit tevést ideje lenne bele vágni a dolgok közepébe.*
*A félvér pulzusa vissza áll a normális szintre ahogy Syd válaszát megkapja. ezután csendben figyeli a nyomolvasó jelentését. Csak azután veszi ki hosszú szárú gyökérpipáját a szájából amikor a másik félvér ismét vele foglalkozik.*
-Valószínű, hogy Aon marhaságot csinált. Viszont ha hagyjuk, hogy bárki a saját szakállára tegyen igazságot, akkor mi tulajdonképpen miért is kapjuk a fizetésünket?
*A közeledőre akit Syd említ ő is kiíványian vár. Kezdi unni a semmit tevést ideje lenne bele vágni a dolgok közepébe.*
3019. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-04 18:02:06
Üzenet elküldve: 2017-06-04 18:02:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Ilyenkor jön rá újra és újra, hogy Wäor mennyivel bonyolultabb lélek, mint a céh legtöbb vadásza. Persze korábban ő is jóval kevesebbet mutatott magából. Sokkal többször látta küldetésre indulni, gyakorlaton vagy épp kiképzőként. Azt a Wäort, aki egy pillanatig sem hezitál, aki olyan összhangban mozog a paranccsal, a társaival, akár egy portyázó farkasfalka. Szerette figyelni ilyenkor. Akár egy nemes nagyvadat a saját közegében. A harmónia már korántsem volt ilyen töretlen, ha együtt voltak terepen. Ketten vagy többekkel. Mintha megzavarta volna. Mindig feszültebbnek, aggodalmasabbnak érezte. Most először fordult elő, hogy Yeza egy kicsit a természetes dinamikája részének érezte magát. Most, mikor együtt rohantak ott az erdőben.
Amióta a vadász újra feltűnt az életében, gyakran van olyan érzete, mintha Wäor féltené őt. Néha olyan is, mintha magától féltené. Pedig régen ilyesminek nyoma se volt kettejük között.*
- Ó, tudom, hogy értesz *mondja mosolyogva.* - Nagyon is jó vagy.
*Helyezkedik kissé a felvázolt eshetőség ecsetelését hallgatva. Mosolyog. Olyan mosolygással, ami nem a feloldó ténynek szól, hogy Wäor "fenyegeti". Ez a mosoly bárkivel szemben kitartana egy hasonló helyzetben. Bájos kis költemény: kis kacér rátartiság és cseppnyi borzongó félsz fűszerrel megbolondítva.
Yeza megnedvesíti az ajkát. A lélegzete mintha most mélyebbre szökne. Bizonytalanság töri meg a mozdulatot, ahogy a vadászhoz hajol és nem is szólal meg azonnal. Titkokat suttognak el így.*
- Tudod te, hogy miféle dolgokra képesek a Niyss húgocskái lekötözve?
*A vadászok közt épp elég pikáns szóbeszéd járta, hogy ennél többet ne is kelljen mondania. A történet magát színezi, izzítja és elrugaszkodik a pajzán képzeleten, amit Yeza csípőjének apró, kéjes mozdulata csak tovább tetéz.*
- Hadd mondjak neked valamit a szavakról, vadász *súgja.* - Olyanok, akár a ruhák. Akkor van hatalmuk, ha illenek hozzád.
*Ajkainak apró érintése, lélegzése üteme, lassú szavainak forrósága szinte hipnotikus. Hívja, csalogatja az érzéki mezsgyére a tudatot.*
- Túl könnyen sutba dobod a módszereidet. Pedig kigondoltad. Egész szakszerűen. *Az ajkak puha érintése olykor teret ad egy-egy finom harapásnak is.* - Csak rosszul öltöztetted fel.
- Nem, nem hiszem. Ahogy a kufárkodás, úgy vajákosság és a hókuszpókusz sem lesz a te asztalod. Talán tolvajnak még beállhatnál. Ha ellopod Sylweran vallatókövét *szurkálódik.* - De egyszer mindenki rátalál a hangjára.
*Wäor szemébe néz. Azokba a zavarba ejtően metsző, hűvös szépségű íriszekbe.* - Az erő sosem visel hosszú litániát. Nem hord színes körmondatokat. Egyszerű szabású tőmondatok. Határozott vonalú szavak. Erről ismerni meg.
*Simítása végigvonul Wäor karjain, egészen két kezéig, melyek Yeza derekán/kellemesebb domborulatain pihennek.*
- Tudod, régen, amikor figyeltelek, gyakran gondolkodtam el rajta, honnan származhatsz. Történeteket találtam ki, ahogy az árvák szoktak saját maguknak. De én neked írtam múltat. Mindig úgy hittem, vad, szabad nép lehetett a tiéd. Mint a sík vidék lovasai, akik málhába rakják az otthonaikat, ha gazdagabb legelőt találnak, akik asszonyt rabolnak maguknak és az őseik szellemeitől kérnek áldást vadászat előtt. De amilyen rátarti voltál, mindig, minimum a hercegük kellett, hogy legyél *húzza össze a szemét játékosan.* - Az ilyen hercegecskék pedig aligha tudnak meg tőlem tit... dolgokat, amikre nem emlékszem.
//Különóra//
*Ilyenkor jön rá újra és újra, hogy Wäor mennyivel bonyolultabb lélek, mint a céh legtöbb vadásza. Persze korábban ő is jóval kevesebbet mutatott magából. Sokkal többször látta küldetésre indulni, gyakorlaton vagy épp kiképzőként. Azt a Wäort, aki egy pillanatig sem hezitál, aki olyan összhangban mozog a paranccsal, a társaival, akár egy portyázó farkasfalka. Szerette figyelni ilyenkor. Akár egy nemes nagyvadat a saját közegében. A harmónia már korántsem volt ilyen töretlen, ha együtt voltak terepen. Ketten vagy többekkel. Mintha megzavarta volna. Mindig feszültebbnek, aggodalmasabbnak érezte. Most először fordult elő, hogy Yeza egy kicsit a természetes dinamikája részének érezte magát. Most, mikor együtt rohantak ott az erdőben.
Amióta a vadász újra feltűnt az életében, gyakran van olyan érzete, mintha Wäor féltené őt. Néha olyan is, mintha magától féltené. Pedig régen ilyesminek nyoma se volt kettejük között.*
- Ó, tudom, hogy értesz *mondja mosolyogva.* - Nagyon is jó vagy.
*Helyezkedik kissé a felvázolt eshetőség ecsetelését hallgatva. Mosolyog. Olyan mosolygással, ami nem a feloldó ténynek szól, hogy Wäor "fenyegeti". Ez a mosoly bárkivel szemben kitartana egy hasonló helyzetben. Bájos kis költemény: kis kacér rátartiság és cseppnyi borzongó félsz fűszerrel megbolondítva.
Yeza megnedvesíti az ajkát. A lélegzete mintha most mélyebbre szökne. Bizonytalanság töri meg a mozdulatot, ahogy a vadászhoz hajol és nem is szólal meg azonnal. Titkokat suttognak el így.*
- Tudod te, hogy miféle dolgokra képesek a Niyss húgocskái lekötözve?
*A vadászok közt épp elég pikáns szóbeszéd járta, hogy ennél többet ne is kelljen mondania. A történet magát színezi, izzítja és elrugaszkodik a pajzán képzeleten, amit Yeza csípőjének apró, kéjes mozdulata csak tovább tetéz.*
- Hadd mondjak neked valamit a szavakról, vadász *súgja.* - Olyanok, akár a ruhák. Akkor van hatalmuk, ha illenek hozzád.
*Ajkainak apró érintése, lélegzése üteme, lassú szavainak forrósága szinte hipnotikus. Hívja, csalogatja az érzéki mezsgyére a tudatot.*
- Túl könnyen sutba dobod a módszereidet. Pedig kigondoltad. Egész szakszerűen. *Az ajkak puha érintése olykor teret ad egy-egy finom harapásnak is.* - Csak rosszul öltöztetted fel.
- Nem, nem hiszem. Ahogy a kufárkodás, úgy vajákosság és a hókuszpókusz sem lesz a te asztalod. Talán tolvajnak még beállhatnál. Ha ellopod Sylweran vallatókövét *szurkálódik.* - De egyszer mindenki rátalál a hangjára.
*Wäor szemébe néz. Azokba a zavarba ejtően metsző, hűvös szépségű íriszekbe.* - Az erő sosem visel hosszú litániát. Nem hord színes körmondatokat. Egyszerű szabású tőmondatok. Határozott vonalú szavak. Erről ismerni meg.
*Simítása végigvonul Wäor karjain, egészen két kezéig, melyek Yeza derekán/kellemesebb domborulatain pihennek.*
- Tudod, régen, amikor figyeltelek, gyakran gondolkodtam el rajta, honnan származhatsz. Történeteket találtam ki, ahogy az árvák szoktak saját maguknak. De én neked írtam múltat. Mindig úgy hittem, vad, szabad nép lehetett a tiéd. Mint a sík vidék lovasai, akik málhába rakják az otthonaikat, ha gazdagabb legelőt találnak, akik asszonyt rabolnak maguknak és az őseik szellemeitől kérnek áldást vadászat előtt. De amilyen rátarti voltál, mindig, minimum a hercegük kellett, hogy legyél *húzza össze a szemét játékosan.* - Az ilyen hercegecskék pedig aligha tudnak meg tőlem tit... dolgokat, amikre nem emlékszem.
3018. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-04 15:29:20
Üzenet elküldve: 2017-06-04 15:29:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*A szituáció kezd hasonlítani a Resyrog elleni hajtóvadászatra, melyet a céh kezdeményezett. Árulónak minősítették, ki tudja mi okból. A vadászokat cseppet sem érdekelte a mögöttes erkölcsi tartalom, saját magát sem. Az ő feladatuk a puszta végrehajtás. Tágas gyűrűt vontak az utolsó ismert tartózkodási pontja köré. Csapdákat állítottak, minden lehetséges kiútra gondolva, maguk pedig látszólag szépen eltűntek, jobban mondva elrejtőztek. Resyrog azonban nem bukkant fel. Nem lett áldozata mesterművüknek. Ami azt illeti, többet meg sem találták. Soha. Sok hűhó semmiért. Onnantól kezdve a szabályok eltolódtak az óvatosság felől a hatékonyság irányába, még veszélyesebb, de kevésbé misztikus és láthatatlan szervezetté téve a céhet. Később sokat gondolkozott ezen az eseten. Képzeletében az áldozat bőrébe bújt, s azon töprenkedett, hogyan is játszhatná ki üldözői éberségét. Aztán egy éjszaka ráköszöntött a megoldás, de ez már egy másik történet.*
- Jó tudni, hogy értek valamihez.
*Nem merengőn, nem sértődve mondja ezt, inkább a magabiztosak cukkolásával. Próbálkozni ezen vagy hasonló módon felesleges, csak egy újabb árnyalatát adná annak, ami nem működik, bár eddig nem volt az, ettől a ponttól kezdve valóban alakoskodásnak és ügyeskedésnek tűnne. Amint kifundálta, Resyrog megmenekülésének is ez volt a záloga. Olyan módon gondolkodott, ahogy senki sem várta és senki sem tapasztalta. Egyszerűen. Így Yeza, hacsak nem mozdul, marad úgy, ahogy eddig volt.*
- Ha szó szerint vennélek, és azt tenném, lekötözve feküdnél előttem, és olyan bizonytalan kimenetelű macska-egér játékot játszanék veled, hogy dalolj arról, amit még csak eszed ágában sincs kiadni, és amihez képest egy tokjában heverő hosszú pengéjű kés kedvelhető lehetőségnek tűnnék.
*Ez egyszerűbb lehetőség annál, mint amit az előbb felvázolt, és esze ágában sem lenne eredeti formájában alkalmazni. Nyersnek nyers lenne, legfeljebb kicsit más értelemben, és a helyzethez adaptálva több vággyal átfűtve.*
- Ki tudja, lehet, hogy egy jó gyógyfőzet, vagy egy kevéske mágia is megoldaná az emlékezetedet. Ahhoz még csak nem is kell a kezem munkája, főleg ilyen körmönfont és bonyolult módon.
*Most csak a szeme mosolyog. Olvasni abból is lehet. A kérdés csak az, hogy mit?*
//Különóra//
*A szituáció kezd hasonlítani a Resyrog elleni hajtóvadászatra, melyet a céh kezdeményezett. Árulónak minősítették, ki tudja mi okból. A vadászokat cseppet sem érdekelte a mögöttes erkölcsi tartalom, saját magát sem. Az ő feladatuk a puszta végrehajtás. Tágas gyűrűt vontak az utolsó ismert tartózkodási pontja köré. Csapdákat állítottak, minden lehetséges kiútra gondolva, maguk pedig látszólag szépen eltűntek, jobban mondva elrejtőztek. Resyrog azonban nem bukkant fel. Nem lett áldozata mesterművüknek. Ami azt illeti, többet meg sem találták. Soha. Sok hűhó semmiért. Onnantól kezdve a szabályok eltolódtak az óvatosság felől a hatékonyság irányába, még veszélyesebb, de kevésbé misztikus és láthatatlan szervezetté téve a céhet. Később sokat gondolkozott ezen az eseten. Képzeletében az áldozat bőrébe bújt, s azon töprenkedett, hogyan is játszhatná ki üldözői éberségét. Aztán egy éjszaka ráköszöntött a megoldás, de ez már egy másik történet.*
- Jó tudni, hogy értek valamihez.
*Nem merengőn, nem sértődve mondja ezt, inkább a magabiztosak cukkolásával. Próbálkozni ezen vagy hasonló módon felesleges, csak egy újabb árnyalatát adná annak, ami nem működik, bár eddig nem volt az, ettől a ponttól kezdve valóban alakoskodásnak és ügyeskedésnek tűnne. Amint kifundálta, Resyrog megmenekülésének is ez volt a záloga. Olyan módon gondolkodott, ahogy senki sem várta és senki sem tapasztalta. Egyszerűen. Így Yeza, hacsak nem mozdul, marad úgy, ahogy eddig volt.*
- Ha szó szerint vennélek, és azt tenném, lekötözve feküdnél előttem, és olyan bizonytalan kimenetelű macska-egér játékot játszanék veled, hogy dalolj arról, amit még csak eszed ágában sincs kiadni, és amihez képest egy tokjában heverő hosszú pengéjű kés kedvelhető lehetőségnek tűnnék.
*Ez egyszerűbb lehetőség annál, mint amit az előbb felvázolt, és esze ágában sem lenne eredeti formájában alkalmazni. Nyersnek nyers lenne, legfeljebb kicsit más értelemben, és a helyzethez adaptálva több vággyal átfűtve.*
- Ki tudja, lehet, hogy egy jó gyógyfőzet, vagy egy kevéske mágia is megoldaná az emlékezetedet. Ahhoz még csak nem is kell a kezem munkája, főleg ilyen körmönfont és bonyolult módon.
*Most csak a szeme mosolyog. Olvasni abból is lehet. A kérdés csak az, hogy mit?*
3017. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-04 14:00:01
Üzenet elküldve: 2017-06-04 14:00:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Nem szakítja félbe az előadást, csak fejcsóválva mosolyog, olykor-olykor fel is kacag a csűrés-csavaráson.*
- Mintha egy utazó kufárral adtam volna össze magam *súgja egy csók elé a csípős kritikát, persze széles mosollyal. Mi tagadás, Wäor ezzel a sok összehordott mindenfélével biztos tarolhatna egy kisebb faluban. Talán még a városokban is, de ehhez sokban hozzátesz, hogy a vadásznak megvan a veleszületett karizmája hozzá, hogy a fehérnép készséggel dobja le a ruháit, ha úgy akarja.*
- Az alakoskodást bízd inkább rám *simít végig az ármánnyal édesgető ajkakon.* - Nem áll jól neked.
- Inkább próbálkozz olyasmivel, amihez értesz.
*Bizony-bizony, egy hamiskás játék sokféle lehet. Yeza pedig szívesen veszt ilyesmiben, ha eleget nyerhet vele. Csakhogy Wäor mindent vivő ütőkártyája mindig is nyers tenmaga volt a vörössel szemben.
Yeza nem fújja le a színjátékot, még csak a stafétát se veszi át a vadásztól. Hagyja, hadd kísérletezzen az ő terepén. De a Niyss legmeghatározóbb képessége mindig is az volt, hogy tagjai rendkívüli érzékkel tudnak fogást vagy taktikát váltani. Kíváncsi rá, a vadász hogy boldogul.*
- Próbáld újra *duruzsolja édesen.*
//Különóra//
*Nem szakítja félbe az előadást, csak fejcsóválva mosolyog, olykor-olykor fel is kacag a csűrés-csavaráson.*
- Mintha egy utazó kufárral adtam volna össze magam *súgja egy csók elé a csípős kritikát, persze széles mosollyal. Mi tagadás, Wäor ezzel a sok összehordott mindenfélével biztos tarolhatna egy kisebb faluban. Talán még a városokban is, de ehhez sokban hozzátesz, hogy a vadásznak megvan a veleszületett karizmája hozzá, hogy a fehérnép készséggel dobja le a ruháit, ha úgy akarja.*
- Az alakoskodást bízd inkább rám *simít végig az ármánnyal édesgető ajkakon.* - Nem áll jól neked.
- Inkább próbálkozz olyasmivel, amihez értesz.
*Bizony-bizony, egy hamiskás játék sokféle lehet. Yeza pedig szívesen veszt ilyesmiben, ha eleget nyerhet vele. Csakhogy Wäor mindent vivő ütőkártyája mindig is nyers tenmaga volt a vörössel szemben.
Yeza nem fújja le a színjátékot, még csak a stafétát se veszi át a vadásztól. Hagyja, hadd kísérletezzen az ő terepén. De a Niyss legmeghatározóbb képessége mindig is az volt, hogy tagjai rendkívüli érzékkel tudnak fogást vagy taktikát váltani. Kíváncsi rá, a vadász hogy boldogul.*
- Próbáld újra *duruzsolja édesen.*
3016. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-04 09:36:41
Üzenet elküldve: 2017-06-04 09:36:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Az a gyanúja, hogy egészen magasra juthatott volna, ha a Niysshez való tartozást a másokat uraló ösztönök és hajtóerők felismerésére és terelgetésére redukálnák és abban mérnék. A többi része felől nincs meggyőződve. A leányokat, mint szakmájuk mestereit igazi kihívás szavakkal befonni, pláne kevéssel. Komoly megfigyeléseket és előtanulmányokat kíván. A visszájára fordulás veszélyei meg egészen kellemesek, emiatt nincs miért aggódnia.
Arnäyát, a tán legkevélyebbet közülük a maga által emelt, önhitt nemek kerítése között bolyongtatta, amíg bele nem bukott. Legközelebb meggondolja, hogy fúrja-e nála a vöröst némi talmi élvezet reményében.*
- Sumákolás? *fintorítja el az orrát. Micsoda feltételezés. Igaz persze, de mégis, hová jut a világ, ha már a sumákolás becsületességét is megkérdőjelezik?*
- Nem olyan egyszerű az, de ha komolyan eltökélt vagy, nem félsz a kihívásoktól és magabírón megtartod magad az eljárás alatt, megpróbálkozhatunk vele.
*A homályos és a szakszerű keverése a kettős fölény érzetét kelti, sokak számára így megkérdőjelezhetetlenné teszi, amit az illető mond. Kedvesét ismerve az efféle maszlag nem hat rá, ahhoz mindig kell egy rejtett csavar is a történetben. Viszont megadja neki a tisztelet, hogy végigvezeti a manipuláció folyóján, a forrásvidékből egészen a torkolatig.*
- Az emlékezési technika lényege, hogy a test különböző pontjait stimuláljuk változatos módokon, helyreállítva a helyes áramlást, megszüntetve a gátakat, melyek lehetetlenné teszik a képszerű és egyéb felidézést. Komoly önuralmat és az utasítások pontos betartását kívánja, különben fennáll a veszélye, hogy az elérni kívánt füstbe megy.
*Komoly arcot vág, ahogy a szakszerű tudományosság azt megkívánja.*
- Vannak persze befolyásoló tényezők. Az emberi testet körbeölelő finom burok, melynek teljes megléte nélkülözhetetlen a sikerhez, megbomlik, ha a frissítés alatt vászon, bőr, vagy egyéb holmik, közkeletűen ruhadarabok érinti a segíteni kívánt bőrét. Amennyiben beleegyezel az eljárásba, szigorúan annak érdekében meg kell kérjelek, hogy ilyen még véletlenül sem legyen rajtad. Az első pont pedig a háton található.
*Finom célzás ez arra nézve, hogy az emlékezet megújításának feltétele a hasra fekvés, vagy pedig a megfelelő irányban történő felülés.*
//Különóra//
*Az a gyanúja, hogy egészen magasra juthatott volna, ha a Niysshez való tartozást a másokat uraló ösztönök és hajtóerők felismerésére és terelgetésére redukálnák és abban mérnék. A többi része felől nincs meggyőződve. A leányokat, mint szakmájuk mestereit igazi kihívás szavakkal befonni, pláne kevéssel. Komoly megfigyeléseket és előtanulmányokat kíván. A visszájára fordulás veszélyei meg egészen kellemesek, emiatt nincs miért aggódnia.
Arnäyát, a tán legkevélyebbet közülük a maga által emelt, önhitt nemek kerítése között bolyongtatta, amíg bele nem bukott. Legközelebb meggondolja, hogy fúrja-e nála a vöröst némi talmi élvezet reményében.*
- Sumákolás? *fintorítja el az orrát. Micsoda feltételezés. Igaz persze, de mégis, hová jut a világ, ha már a sumákolás becsületességét is megkérdőjelezik?*
- Nem olyan egyszerű az, de ha komolyan eltökélt vagy, nem félsz a kihívásoktól és magabírón megtartod magad az eljárás alatt, megpróbálkozhatunk vele.
*A homályos és a szakszerű keverése a kettős fölény érzetét kelti, sokak számára így megkérdőjelezhetetlenné teszi, amit az illető mond. Kedvesét ismerve az efféle maszlag nem hat rá, ahhoz mindig kell egy rejtett csavar is a történetben. Viszont megadja neki a tisztelet, hogy végigvezeti a manipuláció folyóján, a forrásvidékből egészen a torkolatig.*
- Az emlékezési technika lényege, hogy a test különböző pontjait stimuláljuk változatos módokon, helyreállítva a helyes áramlást, megszüntetve a gátakat, melyek lehetetlenné teszik a képszerű és egyéb felidézést. Komoly önuralmat és az utasítások pontos betartását kívánja, különben fennáll a veszélye, hogy az elérni kívánt füstbe megy.
*Komoly arcot vág, ahogy a szakszerű tudományosság azt megkívánja.*
- Vannak persze befolyásoló tényezők. Az emberi testet körbeölelő finom burok, melynek teljes megléte nélkülözhetetlen a sikerhez, megbomlik, ha a frissítés alatt vászon, bőr, vagy egyéb holmik, közkeletűen ruhadarabok érinti a segíteni kívánt bőrét. Amennyiben beleegyezel az eljárásba, szigorúan annak érdekében meg kell kérjelek, hogy ilyen még véletlenül sem legyen rajtad. Az első pont pedig a háton található.
*Finom célzás ez arra nézve, hogy az emlékezet megújításának feltétele a hasra fekvés, vagy pedig a megfelelő irányban történő felülés.*
3015. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 20:49:14
Üzenet elküldve: 2017-06-03 20:49:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Épp csak elmerül a diadalban egy elégedett sóhajjal, ahogy Wäor annyiban hagyja a döntését, amikor az "ez túl könnyen ment" érzés elkezd motoszkálni benne.
~No, várjunk csak!~
Nem az első eset, hogy a vadász igyekszik őt ilyen kis ügyeskedésekkel terelgetni. Ezt viszont Yeza nem igazán állhatja. Mintha elvennék a kenyerét! A végén még kiderül, hogy Wäor tényleg a Niyss szolgálatába készül. Pedig azzal bizony elég nagy fába vágná a fejszéjét.*
- Igazán? *kérdez vissza, kiélvezve a csókokat.* - Kíváncsivá teszel. Állj csak elő azokkal a frissítő módokkal.
*Incselkedőn harap a vadász ajkába egy csók után.*
- Ha már sumákolsz, úgy illik, hogy megfizesd az árát, nem igaz?
//Különóra//
*Épp csak elmerül a diadalban egy elégedett sóhajjal, ahogy Wäor annyiban hagyja a döntését, amikor az "ez túl könnyen ment" érzés elkezd motoszkálni benne.
~No, várjunk csak!~
Nem az első eset, hogy a vadász igyekszik őt ilyen kis ügyeskedésekkel terelgetni. Ezt viszont Yeza nem igazán állhatja. Mintha elvennék a kenyerét! A végén még kiderül, hogy Wäor tényleg a Niyss szolgálatába készül. Pedig azzal bizony elég nagy fába vágná a fejszéjét.*
- Igazán? *kérdez vissza, kiélvezve a csókokat.* - Kíváncsivá teszel. Állj csak elő azokkal a frissítő módokkal.
*Incselkedőn harap a vadász ajkába egy csók után.*
- Ha már sumákolsz, úgy illik, hogy megfizesd az árát, nem igaz?
3014. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 20:34:05
Üzenet elküldve: 2017-06-03 20:34:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*A kérdés megválaszolása után Swo lemarad, hogy a többieknek legyen helye beszélgetni. Megszokta, hogy neki nem kell bekapcsolódnia. Egy pár szót még elcsíp a két férfi mondandójából, de mikor rá eszmél, hogy nem tudja miről beszélnek, s nem is az ügyhöz kapcsolódik, akkor nem figyel tovább. Vissza irányítja figyelmét a környezete felé.
Nem is marad sokáig el a várva várt pillanat. Egy alak közeledik feléjük. Swo majdnem minden figyelmét rá irányítja. Meg akarja tudni milyen az aki feléjük vágtat. Barát vagy ellenség. A vad ösztön arra sarkallja, hogy legyen óvatos. Lehet, hogy nem menekül aki velük szembe jön. Hiszen még arra sem kapott választ, hogy egyedül egy óriásra vadásznak vagy egy csapat bűnözőre.*
*A kérdés megválaszolása után Swo lemarad, hogy a többieknek legyen helye beszélgetni. Megszokta, hogy neki nem kell bekapcsolódnia. Egy pár szót még elcsíp a két férfi mondandójából, de mikor rá eszmél, hogy nem tudja miről beszélnek, s nem is az ügyhöz kapcsolódik, akkor nem figyel tovább. Vissza irányítja figyelmét a környezete felé.
Nem is marad sokáig el a várva várt pillanat. Egy alak közeledik feléjük. Swo majdnem minden figyelmét rá irányítja. Meg akarja tudni milyen az aki feléjük vágtat. Barát vagy ellenség. A vad ösztön arra sarkallja, hogy legyen óvatos. Lehet, hogy nem menekül aki velük szembe jön. Hiszen még arra sem kapott választ, hogy egyedül egy óriásra vadásznak vagy egy csapat bűnözőre.*
3013. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 19:52:20
Üzenet elküldve: 2017-06-03 19:52:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Nagy ártatlanul bólogat a vörös döntését hallgatva. Ennek persze egyáltalán nincsen köze ahhoz, hogy úgy tette fel a kérdést, hogy arra lehetőleg kedvező választ kapjon. Nem igazán vágyik ma már semmire, ami munkával, feladattal és felelősséggel jár. Nem csak Niyss leányainak kiváltsága, hogy igyekezzenek megismerni mások habitusát, szokásait, s annak segítségével terelgessék őket finoman a kívánatos ösvényen. A jó sorrendben és a nem erejébe vetett bizalomban ezúttal sem kell csalódnia. Abban meg bizonyos, hogy a mostani kis trükk fordítva is gyakorta megtörténik, anélkül, hogy akármit is megsejdítene belőle. A bőrét simogató finom csókgyár szakítja meg a gondolatok további áramlását, pedig akár elégedett is lehetne, hogy iménti teóriája milyen szépen igazolódik.*
- Adósság? Fogalmam sincs miről beszélsz.
*Dehogy nincs. Elég úgy csinálnia, mintha nem lenne és megadja a vörösnek az esélyt, hogy maga döntse el, mit is kezd azzal az ígérettel, felszínre hozza-e, vagy elsumákolja. Enyhe befolyásolásra azért ezúttal is felhatalmazva érzi magát. A lány tökéletesen jó helyen van az ölében. Keze egy kicsit elkalandozik, de a stabilitást ez cseppet sem fogja befolyásolni, a férfias fogás megmarad. A szája - nos, azzal meg nem tud mit kezdeni, önállósítja magát a beste. Nem tehet róla, alkalomadtán felelősségre vonja majd az elszabadultat, főként, hogy nem átall a nyak és a fül érzékenyebb részein kóborolni. Majdnem kicsúszik véletlenül egy ne fáraszd magad a fejtöréssel is, de még idejében visszaszívja.*
- Azt hiszem, tudok egy-két módot, ami által felfrissül az emlékezeted.
*Éppen azokat műveli.*
//Különóra//
*Nagy ártatlanul bólogat a vörös döntését hallgatva. Ennek persze egyáltalán nincsen köze ahhoz, hogy úgy tette fel a kérdést, hogy arra lehetőleg kedvező választ kapjon. Nem igazán vágyik ma már semmire, ami munkával, feladattal és felelősséggel jár. Nem csak Niyss leányainak kiváltsága, hogy igyekezzenek megismerni mások habitusát, szokásait, s annak segítségével terelgessék őket finoman a kívánatos ösvényen. A jó sorrendben és a nem erejébe vetett bizalomban ezúttal sem kell csalódnia. Abban meg bizonyos, hogy a mostani kis trükk fordítva is gyakorta megtörténik, anélkül, hogy akármit is megsejdítene belőle. A bőrét simogató finom csókgyár szakítja meg a gondolatok további áramlását, pedig akár elégedett is lehetne, hogy iménti teóriája milyen szépen igazolódik.*
- Adósság? Fogalmam sincs miről beszélsz.
*Dehogy nincs. Elég úgy csinálnia, mintha nem lenne és megadja a vörösnek az esélyt, hogy maga döntse el, mit is kezd azzal az ígérettel, felszínre hozza-e, vagy elsumákolja. Enyhe befolyásolásra azért ezúttal is felhatalmazva érzi magát. A lány tökéletesen jó helyen van az ölében. Keze egy kicsit elkalandozik, de a stabilitást ez cseppet sem fogja befolyásolni, a férfias fogás megmarad. A szája - nos, azzal meg nem tud mit kezdeni, önállósítja magát a beste. Nem tehet róla, alkalomadtán felelősségre vonja majd az elszabadultat, főként, hogy nem átall a nyak és a fül érzékenyebb részein kóborolni. Majdnem kicsúszik véletlenül egy ne fáraszd magad a fejtöréssel is, de még idejében visszaszívja.*
- Azt hiszem, tudok egy-két módot, ami által felfrissül az emlékezeted.
*Éppen azokat műveli.*
3012. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 19:28:32
Üzenet elküldve: 2017-06-03 19:28:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Ejj, ez a fehérnép... Ilyenkor érzi, hogy sosem tudna betelni vele. Ingerli és bizsergeti ez a pihegő borzongás, amit a lányon érez ilyenkor; az meg még inkább, hogy mindennek ellenére Ydriss sosem hátrál meg. Most is visszavág a maga módján. Pimasz a kis fruska, de a búgó szavak igazát kár is volna firtatni. Ezúttal nem gondolta volna, de ezt a csörtét ismét az asszonyka nyerte, de ettől csak még mohóbb hévre gyúlnak az érzései.
Nem fecsérli hát a lehetőséget arra, hogy a szavakat szaporítsa. Jobbja Ydriss tarkójára mar, s a mélységi úgy dönt, inkább csókkal tapasztja be azt a cserfes kis szájacskát, mielőtt még mélyebbre ásná a férfiúi büszkeségét. Balja is talál helyet magának a formás hátsón, s bizony magára kell parancsoljon, hogy el ne ragadja a hév, mert akkor aztán semmi se lenne a házhely választásból.*
- Majd még visszatérünk azokra a módszerekre, szépségem *súgja asszonya fülébe, aztán magához öleli Ydrisst és maga elé fordítja, hogy szemügyre vehessék a helyet.*
- Nos, mit gondolsz? Merre lenne érdemes tervezni? *kérdezi.* - Arrafelé talán? Bentebb kicsit, ott mintha lenne egy kisebb tisztás. Így elég közel lennénk a tóhoz is, ha kedvünk úgy hozza, de elég távol is, hogy más se zavarjon, aki erre vetődik. Mit szólsz?
*Kézen fogja a lányt, s ha nincs kifogás, el is indulhatnak arrafelé, hogy szemügyre vegyék az első alkalmasnak tűnő helyszínt.*
- Vagy építsük még beljebb? Egészen a fák közé bújtatva?
*Ejj, ez a fehérnép... Ilyenkor érzi, hogy sosem tudna betelni vele. Ingerli és bizsergeti ez a pihegő borzongás, amit a lányon érez ilyenkor; az meg még inkább, hogy mindennek ellenére Ydriss sosem hátrál meg. Most is visszavág a maga módján. Pimasz a kis fruska, de a búgó szavak igazát kár is volna firtatni. Ezúttal nem gondolta volna, de ezt a csörtét ismét az asszonyka nyerte, de ettől csak még mohóbb hévre gyúlnak az érzései.
Nem fecsérli hát a lehetőséget arra, hogy a szavakat szaporítsa. Jobbja Ydriss tarkójára mar, s a mélységi úgy dönt, inkább csókkal tapasztja be azt a cserfes kis szájacskát, mielőtt még mélyebbre ásná a férfiúi büszkeségét. Balja is talál helyet magának a formás hátsón, s bizony magára kell parancsoljon, hogy el ne ragadja a hév, mert akkor aztán semmi se lenne a házhely választásból.*
- Majd még visszatérünk azokra a módszerekre, szépségem *súgja asszonya fülébe, aztán magához öleli Ydrisst és maga elé fordítja, hogy szemügyre vehessék a helyet.*
- Nos, mit gondolsz? Merre lenne érdemes tervezni? *kérdezi.* - Arrafelé talán? Bentebb kicsit, ott mintha lenne egy kisebb tisztás. Így elég közel lennénk a tóhoz is, ha kedvünk úgy hozza, de elég távol is, hogy más se zavarjon, aki erre vetődik. Mit szólsz?
*Kézen fogja a lányt, s ha nincs kifogás, el is indulhatnak arrafelé, hogy szemügyre vegyék az első alkalmasnak tűnő helyszínt.*
- Vagy építsük még beljebb? Egészen a fák közé bújtatva?
3011. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 10:07:20
Üzenet elküldve: 2017-06-03 10:07:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Néha, amikor Wäor így néz rá, amikor ilyen lassan ejtett szavakkal beszél, olyan fáradtnak tűnik. Nem olyan fáradtság ez, ami bármiben meggátolná vagy lelassítaná. Inkább csupán vágy arra, hogy megpihenjen. Olykor Yeza is hibásnak érzi magát az egészben, hiszen az a lobbanékony természete mindig talál valami gyújtóst magának. S ha nem az, akkor a kétségei vagy a bizalmatlan félsz okán sodródnak ismét el attól a békétől. Talán idővel a vörös is megérik rá. Ki tudja?*
- Most? *kérdez vissza, aztán cserfes kis mosoly éled a szája szegletén.* - Nem, ma még... *Wäor nyakához hajol és apró csókok kíséretében végigcirógatja az ajkával.* - Ez a nap legyen csak a miénk *suttogja.
Ó, igen, máris kezdődik. Yeza a halogatás nagykövete. Most pedig ez van soron. Ő megtette, a lépést, amit megkövetelt a haza, ezzel pedig valamiképp nála az elintézett dolgok közé is került.
Azért nem teljesen róható fel neki ez a terelés. Inkább megszokás és rossz természet, mint tudatos cselekvés. Olyan, mint a víz. Utat keres magának a terepen, méghozzá olyat, ami neki megfelel. Ki akarna nehézségeket az életébe, amíg nem kényszer?
Ráadásul mindez Yeza fejében úgy él, hogy megvan a szilárd elhatározás, de még maga előtt is remekül műveli a mentegetőzést. Mindig van egy érv a halasztás mellett. Ez persze nem jelenti azt, hogy visszakozna! Nem-nem! Ő mindent megtesz... csak... csak majd holnaptól. És ugye mindig van egy holnap.
Most még szeretne egy kicsit lazítani. Wäor miatt is. Igen! Wäor miatt! Egyértelműen. Ráfér a lazítás.*
- Nem emlékszem pontosan *pillant fel álságos és csibész tűnődéssel.* - Mintha adós maradtam volna valamivel. *Azért kíváncsi rá, hogy mennyire sikerült elsumákolnia az ígéretét. Wäor pont az a fajta, aki az ilyesmiben partner, de sosem felejt és mindig megtalálja az alkalmat, hogy behajtsa az ilyen kintlévőségeket.* - Persze lehet, hogy tévedek *vonja meg a vállát.*
//Különóra//
*Néha, amikor Wäor így néz rá, amikor ilyen lassan ejtett szavakkal beszél, olyan fáradtnak tűnik. Nem olyan fáradtság ez, ami bármiben meggátolná vagy lelassítaná. Inkább csupán vágy arra, hogy megpihenjen. Olykor Yeza is hibásnak érzi magát az egészben, hiszen az a lobbanékony természete mindig talál valami gyújtóst magának. S ha nem az, akkor a kétségei vagy a bizalmatlan félsz okán sodródnak ismét el attól a békétől. Talán idővel a vörös is megérik rá. Ki tudja?*
- Most? *kérdez vissza, aztán cserfes kis mosoly éled a szája szegletén.* - Nem, ma még... *Wäor nyakához hajol és apró csókok kíséretében végigcirógatja az ajkával.* - Ez a nap legyen csak a miénk *suttogja.
Ó, igen, máris kezdődik. Yeza a halogatás nagykövete. Most pedig ez van soron. Ő megtette, a lépést, amit megkövetelt a haza, ezzel pedig valamiképp nála az elintézett dolgok közé is került.
Azért nem teljesen róható fel neki ez a terelés. Inkább megszokás és rossz természet, mint tudatos cselekvés. Olyan, mint a víz. Utat keres magának a terepen, méghozzá olyat, ami neki megfelel. Ki akarna nehézségeket az életébe, amíg nem kényszer?
Ráadásul mindez Yeza fejében úgy él, hogy megvan a szilárd elhatározás, de még maga előtt is remekül műveli a mentegetőzést. Mindig van egy érv a halasztás mellett. Ez persze nem jelenti azt, hogy visszakozna! Nem-nem! Ő mindent megtesz... csak... csak majd holnaptól. És ugye mindig van egy holnap.
Most még szeretne egy kicsit lazítani. Wäor miatt is. Igen! Wäor miatt! Egyértelműen. Ráfér a lazítás.*
- Nem emlékszem pontosan *pillant fel álságos és csibész tűnődéssel.* - Mintha adós maradtam volna valamivel. *Azért kíváncsi rá, hogy mennyire sikerült elsumákolnia az ígéretét. Wäor pont az a fajta, aki az ilyesmiben partner, de sosem felejt és mindig megtalálja az alkalmat, hogy behajtsa az ilyen kintlévőségeket.* - Persze lehet, hogy tévedek *vonja meg a vállát.*
3010. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-03 03:35:20
Üzenet elküldve: 2017-06-03 03:35:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Egy ottfelejtett kalóz//
*A hamiskás fütyörészés már önmagában is megalapozza a feszültséget, egy robbanás a kocsi előtt azonban végképp elszabadítja az összes poklot. Az események felgyorsulnak, sűrű, sötét, fanyar füstöt sodor a szellő a karaván felé, ideiglenes társa rögvest mozdul, leugrik a szekérről és akár egy csatornapatkány, megbújik alatta, míg elül a hirtelen jött vihar. Kalózunk ujjai kettőt mozdulnak, a bilincs zárj kattan, s leoldja a csuklóiról. Hanyatt vágja magát, hátradől a szekér oldalán kifelé, lendületét felhasználva átfordul, hogy éppen talpra érkezzen. Ekkor landol mellette a földön a kard, mely után gondolkodás nélkül nyúl, fogja bal kezébe. Körülnézve azt látja, hogy ismeretlen megmentője áll fel két őr ellen, csimbókos hajú cimborájuk pedig már meg is lépett, ügyet sem vetve társaira. Ez nem túl szép húzás, akárhogyan is nézzük, noha kétség sem fér ahhoz, hogy Draenon maga is ugyanezt tette volna, ha éppen maga ér előbb oda ahhoz a nyamvadt lóhoz.
Lovagiatlan volna magára hagyni a megmentőjét, s de kalózunk már pedig nem is lovag, vagy éppen jótevője akárkinek. Ezzel szemben neki nincs lova, valószerűtlen, hogy anélkül csak úgy meg tudna lépni, hát el kell döntenie az összecsapás kimenetelét, a támadók javára. Annyi baj legyen, már úgyis kezdett volna berozsdálni abban a pöcegödörben, épp itt az ideje, hogy kissé megmozgassa a tagjait. amellett arról sem érdemes elfeledkezni, hogy bőven akad mit törlesztenie a városi őrség felé.
Széles farkasvigyora kiül a képére, ahogy a jobbjában tartott láncra szorulnak ujjai, mely végén ott leng a bilincs. Elkezdi pörgetni, akár egy parittyát, a lánc csörögve suhog, ahogy lendületet gyűjt. A világ egy pillanatra lelassul, ahogy kalózunkat elönti az adrenalin és a vérszomj, jobbja egy kegyetlenül kiszámított mozdulatával egy időben lép egy nagyot a hozzá közelebb álló őr felé, s útjára indítja a súlyos vasláncot, buzogányként használva a bilincset. A csapás az őr arcát veszi célba, bal kezében szúrásra készen áll a kard, csak arra várva, hogy a megfelelő pillanatban a páncél rései közé férkőzzön. A városőrök nagy bánatára, kalózunk nem csak a gyilkolás művészetében jártas, sajnos az őrség páncélzatát is igen behatóan ismeri, volt már alkalma tanulmányozni azt, nem ritkán igen közelről. Kétségei nincsenek, az életéért küzd, ezen a ponton a jövője már kényszerpályára állt, akaratlanul sorsközösséget vállalt a karavánt megtámadó ismeretlenekkel, készen áll arra, hogy bárki élete árán megmentse a sajátját.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.03 03:38:01
*A hamiskás fütyörészés már önmagában is megalapozza a feszültséget, egy robbanás a kocsi előtt azonban végképp elszabadítja az összes poklot. Az események felgyorsulnak, sűrű, sötét, fanyar füstöt sodor a szellő a karaván felé, ideiglenes társa rögvest mozdul, leugrik a szekérről és akár egy csatornapatkány, megbújik alatta, míg elül a hirtelen jött vihar. Kalózunk ujjai kettőt mozdulnak, a bilincs zárj kattan, s leoldja a csuklóiról. Hanyatt vágja magát, hátradől a szekér oldalán kifelé, lendületét felhasználva átfordul, hogy éppen talpra érkezzen. Ekkor landol mellette a földön a kard, mely után gondolkodás nélkül nyúl, fogja bal kezébe. Körülnézve azt látja, hogy ismeretlen megmentője áll fel két őr ellen, csimbókos hajú cimborájuk pedig már meg is lépett, ügyet sem vetve társaira. Ez nem túl szép húzás, akárhogyan is nézzük, noha kétség sem fér ahhoz, hogy Draenon maga is ugyanezt tette volna, ha éppen maga ér előbb oda ahhoz a nyamvadt lóhoz.
Lovagiatlan volna magára hagyni a megmentőjét, s de kalózunk már pedig nem is lovag, vagy éppen jótevője akárkinek. Ezzel szemben neki nincs lova, valószerűtlen, hogy anélkül csak úgy meg tudna lépni, hát el kell döntenie az összecsapás kimenetelét, a támadók javára. Annyi baj legyen, már úgyis kezdett volna berozsdálni abban a pöcegödörben, épp itt az ideje, hogy kissé megmozgassa a tagjait. amellett arról sem érdemes elfeledkezni, hogy bőven akad mit törlesztenie a városi őrség felé.
Széles farkasvigyora kiül a képére, ahogy a jobbjában tartott láncra szorulnak ujjai, mely végén ott leng a bilincs. Elkezdi pörgetni, akár egy parittyát, a lánc csörögve suhog, ahogy lendületet gyűjt. A világ egy pillanatra lelassul, ahogy kalózunkat elönti az adrenalin és a vérszomj, jobbja egy kegyetlenül kiszámított mozdulatával egy időben lép egy nagyot a hozzá közelebb álló őr felé, s útjára indítja a súlyos vasláncot, buzogányként használva a bilincset. A csapás az őr arcát veszi célba, bal kezében szúrásra készen áll a kard, csak arra várva, hogy a megfelelő pillanatban a páncél rései közé férkőzzön. A városőrök nagy bánatára, kalózunk nem csak a gyilkolás művészetében jártas, sajnos az őrség páncélzatát is igen behatóan ismeri, volt már alkalma tanulmányozni azt, nem ritkán igen közelről. Kétségei nincsenek, az életéért küzd, ezen a ponton a jövője már kényszerpályára állt, akaratlanul sorsközösséget vállalt a karavánt megtámadó ismeretlenekkel, készen áll arra, hogy bárki élete árán megmentse a sajátját.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.03 03:38:01
3009. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-02 14:44:12
Üzenet elküldve: 2017-06-02 14:44:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
* ~Vajon őzből vagy szarvasból lehet jobb levest csinálni? A vaddisznónak ugyanolyan íze van, mint a házi sertésnek? Nem valószínű. Ennyire rossz lenne, hogy csak a vadászkunyhóban szokták sütni? Vagy ennyire drága? És mi van a kisebb állatokkal? Nem hallottam még mókuspörköltről, pedig elvileg a vadon élő állatoknak hasonló, kissé sáros ízük van. Nem mintha akarnék mókust enni...~ Hogy hogyan jutott el ehhez a témához magában, már nem emlékszik. Valahonnan, a vadászattól kanyarodott ide. Hiszen most ők is vadásznak. Egy hatalmas, veszélyes állatot próbálnak leteríteni. Kár, hogy hajtóik nincsenek. Könnyebb lenne, ha lenne egy kisebb csapat, aki hátulról bekeríti, és feléjük tereli az óriást, akik már felajzott számszeríjjal várnák. Aztán megkordult a gyomra. Igen, erre tisztán emlékszik, ekkor jutottak eszébe a sültek és pörköltek.
Hátranyúl, és az elemózsiás pakkjából előkotor egy zöld almát. Nem tudja, milyen hosszú út áll még előttük, így csak ennyit fog megenni, nehogy idő előtt elfogyjon. Nagyot harap a gyümölcsből. Már egy ideje nem figyelte, miről folyik a beszélgetés, arra kapja fel a fejét, mikor Syd elhallgat. Az őrmester tekintete megakadt a horizonton. Caerva is arrafelé fordul, és kis hunyorgás után észrevesz egy ide-oda dülöngélő, fekete pontot, ami lassan emberi alakot kezd ölteni. Valaki nagyon siet a város felé. Valami történt, méghozzá az óriás miatt. Ezt nem tudhatja biztosan, inkább csak olyan női megérzés, de egy nagyobb vagyont tenne arra, hogy az üldözöttjük újabb áldozatokat szedett a közelben.*
* ~Vajon őzből vagy szarvasból lehet jobb levest csinálni? A vaddisznónak ugyanolyan íze van, mint a házi sertésnek? Nem valószínű. Ennyire rossz lenne, hogy csak a vadászkunyhóban szokták sütni? Vagy ennyire drága? És mi van a kisebb állatokkal? Nem hallottam még mókuspörköltről, pedig elvileg a vadon élő állatoknak hasonló, kissé sáros ízük van. Nem mintha akarnék mókust enni...~ Hogy hogyan jutott el ehhez a témához magában, már nem emlékszik. Valahonnan, a vadászattól kanyarodott ide. Hiszen most ők is vadásznak. Egy hatalmas, veszélyes állatot próbálnak leteríteni. Kár, hogy hajtóik nincsenek. Könnyebb lenne, ha lenne egy kisebb csapat, aki hátulról bekeríti, és feléjük tereli az óriást, akik már felajzott számszeríjjal várnák. Aztán megkordult a gyomra. Igen, erre tisztán emlékszik, ekkor jutottak eszébe a sültek és pörköltek.
Hátranyúl, és az elemózsiás pakkjából előkotor egy zöld almát. Nem tudja, milyen hosszú út áll még előttük, így csak ennyit fog megenni, nehogy idő előtt elfogyjon. Nagyot harap a gyümölcsből. Már egy ideje nem figyelte, miről folyik a beszélgetés, arra kapja fel a fejét, mikor Syd elhallgat. Az őrmester tekintete megakadt a horizonton. Caerva is arrafelé fordul, és kis hunyorgás után észrevesz egy ide-oda dülöngélő, fekete pontot, ami lassan emberi alakot kezd ölteni. Valaki nagyon siet a város felé. Valami történt, méghozzá az óriás miatt. Ezt nem tudhatja biztosan, inkább csak olyan női megérzés, de egy nagyobb vagyont tenne arra, hogy az üldözöttjük újabb áldozatokat szedett a közelben.*
3008. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-01 19:15:34
Üzenet elküldve: 2017-06-01 19:15:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Syd hümmögve bólogat. Igaza van a lánynak, ha csak a fele igaz annak, amit a menekülőktől és a dél felé járó kereskedőktől hallott még a városban, akkor akinek nincs halaszthatatlan dolga, nem megy arrafelé. Kicsit talán csalódik is, jobban örült volna, ha a lány világot látott, minden felé megfordult, hétpróbás vándornak bizonyul. De hát nem szabad telhetetlennek lenni, ha abban jó, amiért hozták, már rászolgált a hálára és a tisztes fizetségre.*
-Rendben, köszönöm. *A lányra mosolyog, a gesztus udvarias, de az érezheti belőle, hogy a férfi csak erre volt kíváncsi, nem tervezte tovább gördíteni a beszélgetést. Visszafordul Ald felé.*
-Az alapján, amit mondasz, Aoneer szándékosan nyúlt darázsfészekbe. Szóval lehetséges, hogy annak is sok igazsága van, aki őt keresi halálra. Mert mi mit is csinálunk? Meg akarunk találni valakit, aki gyilkolt. *Vigyorogva néz a másik őrmesterre.* Ingoványos terepre érkeztünk. Ha jobban belegondolok...
*Nem derül ki, mi lesz, ha Syd jobban belegondol, mert a mondat közepén elhallgat és az utat kezdi kémlelni maguk előtt.*
-Ott valaki nagyon igyekszik *jegyzi meg, hunyorogva bámulva bele a nagy büdös messzeségbe. Rövidesen bárki láthatja, aki nem a fenekén hordja a szemét, hogy vágtató lovas érkezik velük szemben.*
-Megállítjuk és kikérdezzük *jelenti be és minden idegszálával a közeledőre koncentrál. Ha ennyire sietős neki, lehet, hogy fontos hírekkel utazik, akár olyanokkal, amikről nekik, Arthenior katonáinak tudni kell. Ha meg más ügyben jár és nem tud információval szolgálni, majd megitatják, hogy kárpótolják a néhány perces késedelemért. De, hogy meg fogják állítani, az biztos.*
*Syd hümmögve bólogat. Igaza van a lánynak, ha csak a fele igaz annak, amit a menekülőktől és a dél felé járó kereskedőktől hallott még a városban, akkor akinek nincs halaszthatatlan dolga, nem megy arrafelé. Kicsit talán csalódik is, jobban örült volna, ha a lány világot látott, minden felé megfordult, hétpróbás vándornak bizonyul. De hát nem szabad telhetetlennek lenni, ha abban jó, amiért hozták, már rászolgált a hálára és a tisztes fizetségre.*
-Rendben, köszönöm. *A lányra mosolyog, a gesztus udvarias, de az érezheti belőle, hogy a férfi csak erre volt kíváncsi, nem tervezte tovább gördíteni a beszélgetést. Visszafordul Ald felé.*
-Az alapján, amit mondasz, Aoneer szándékosan nyúlt darázsfészekbe. Szóval lehetséges, hogy annak is sok igazsága van, aki őt keresi halálra. Mert mi mit is csinálunk? Meg akarunk találni valakit, aki gyilkolt. *Vigyorogva néz a másik őrmesterre.* Ingoványos terepre érkeztünk. Ha jobban belegondolok...
*Nem derül ki, mi lesz, ha Syd jobban belegondol, mert a mondat közepén elhallgat és az utat kezdi kémlelni maguk előtt.*
-Ott valaki nagyon igyekszik *jegyzi meg, hunyorogva bámulva bele a nagy büdös messzeségbe. Rövidesen bárki láthatja, aki nem a fenekén hordja a szemét, hogy vágtató lovas érkezik velük szemben.*
-Megállítjuk és kikérdezzük *jelenti be és minden idegszálával a közeledőre koncentrál. Ha ennyire sietős neki, lehet, hogy fontos hírekkel utazik, akár olyanokkal, amikről nekik, Arthenior katonáinak tudni kell. Ha meg más ügyben jár és nem tud információval szolgálni, majd megitatják, hogy kárpótolják a néhány perces késedelemért. De, hogy meg fogják állítani, az biztos.*
3007. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-01 13:55:48
Üzenet elküldve: 2017-06-01 13:55:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Még sincsenek olyan forró nyomon. Hogy ez jó vagy nem, nem tudja eldönteni. Fél az óriástól, nem akar szembekerülni egy több méter magas, emberevő döggel, de a munka az munka. És a munkát el kell végezni. A kikötőről viszont többet tud, mint a Piszkos. Járt arra, már a hullajárás után, és látott egy-két csúnya dolgot. Az örömlányok megszaporodtak az utcákon, az emberek egy lakónegyedbe tömörültek, az egész hely arculata megváltozott. Szinte félt egyedül kinn tartózkodni az utcán. Nem is akarja felidézni azt a bűzt... Alig néhány órát töltött csak a környéken, de már az is elég volt.
Na, de ennyi elég is a gondolkodásból, még mindig fáj a feje az asztallappal való közeli megismerkedés miatt. Önkéntelenül is a homlokához nyúl, megdörzsöli a vörös foltot. Mégis csak jó volt hallgatni a férfire, hiszen visszavették. Nagy mázlija volt, de megtörtént, és ez a lényeg. Most meg itt koslat a semmiben, hogy levadásszanak egy óriást. Bájos. Miért is törte magát ennyire?*
*Még sincsenek olyan forró nyomon. Hogy ez jó vagy nem, nem tudja eldönteni. Fél az óriástól, nem akar szembekerülni egy több méter magas, emberevő döggel, de a munka az munka. És a munkát el kell végezni. A kikötőről viszont többet tud, mint a Piszkos. Járt arra, már a hullajárás után, és látott egy-két csúnya dolgot. Az örömlányok megszaporodtak az utcákon, az emberek egy lakónegyedbe tömörültek, az egész hely arculata megváltozott. Szinte félt egyedül kinn tartózkodni az utcán. Nem is akarja felidézni azt a bűzt... Alig néhány órát töltött csak a környéken, de már az is elég volt.
Na, de ennyi elég is a gondolkodásból, még mindig fáj a feje az asztallappal való közeli megismerkedés miatt. Önkéntelenül is a homlokához nyúl, megdörzsöli a vörös foltot. Mégis csak jó volt hallgatni a férfire, hiszen visszavették. Nagy mázlija volt, de megtörtént, és ez a lényeg. Most meg itt koslat a semmiben, hogy levadásszanak egy óriást. Bájos. Miért is törte magát ennyire?*
3006. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-31 19:25:15
Üzenet elküldve: 2017-05-31 19:25:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*A kérdés meglepi, egy kis időre szemöldökét is felvonja, majd vissza veszi fapofáját. Nem tudja mi köze van a kikötőnek ehhez a dologhoz. Mindenesetre, a nő nem sok jót hallott róla, ezért nem is ment arra még. Nem is tervezi.*
- Semmit jót. *Felel a második kérdésre először.* A holtak vonulásának híre elég volt, hogy távol tartsam magam a helytől. *Magyarázza. A káosz és őrület idején nem járt a környéken, ezért elkerülték az ezzel járó problémák. És a halál. Egyelőre.
Közben ő sem veszi le a szemét az erdőről, az útról és fülére is hagyatkozik. Minden pillanatban azt várja, hogy egy hatalmas dörrenést hall, vagy esetleg csörtetést a bokrok irányából és egy ragadozó vadságával tarolja le őket az emberevő óriás.
Fél az ismeretlentől, s még idegen, sokkal veszélyesebbnek is tűnik számára.*
*A kérdés meglepi, egy kis időre szemöldökét is felvonja, majd vissza veszi fapofáját. Nem tudja mi köze van a kikötőnek ehhez a dologhoz. Mindenesetre, a nő nem sok jót hallott róla, ezért nem is ment arra még. Nem is tervezi.*
- Semmit jót. *Felel a második kérdésre először.* A holtak vonulásának híre elég volt, hogy távol tartsam magam a helytől. *Magyarázza. A káosz és őrület idején nem járt a környéken, ezért elkerülték az ezzel járó problémák. És a halál. Egyelőre.
Közben ő sem veszi le a szemét az erdőről, az útról és fülére is hagyatkozik. Minden pillanatban azt várja, hogy egy hatalmas dörrenést hall, vagy esetleg csörtetést a bokrok irányából és egy ragadozó vadságával tarolja le őket az emberevő óriás.
Fél az ismeretlentől, s még idegen, sokkal veszélyesebbnek is tűnik számára.*
3005. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-30 23:33:20
Üzenet elküldve: 2017-05-30 23:33:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Úgy tűnik, Ald félreértette a szándékát. Mosoly nélkül teszi helyre, ő maga is feszült, minden bizonnyal fordított helyzetben ő is így reagálna.*
-Semmi gond nincs, csak meg akarom kérdezni Swot, hogy tud-e valamit a Kikötőről vagy a környékéről. Hátha arrafelé is megfordult. *Kissé zavartan vakarja meg a halántékát.* Nem sokat faggattam, mikor megismerkedtünk. Nem voltam benne biztos, mennyire bizalmi a viszonyunk.
*Ahogy a lány figyelni kezd, normális hangerővel folytatja.*
-Jártál esetleg a Kikötő környékén vagy hallottál valamit arról a környékről? Kissé hiányosak az információink.
*Nem remél felvilágosítást, de amíg utaznak, időtöltésnek éppen ez is jó. Közben a lovak egykedvű pata csattogással gyűrik maguk mögé a mérföldeket. Syd a beszélgetés közben is kémleli az utat velük szemben haladó után kutatva. Reméli, hogy hírt kapnak az üldözött óriásról és nem kell nekiállniuk átkutatni az összes fogadót és falut a tengerpartig.*
*Úgy tűnik, Ald félreértette a szándékát. Mosoly nélkül teszi helyre, ő maga is feszült, minden bizonnyal fordított helyzetben ő is így reagálna.*
-Semmi gond nincs, csak meg akarom kérdezni Swot, hogy tud-e valamit a Kikötőről vagy a környékéről. Hátha arrafelé is megfordult. *Kissé zavartan vakarja meg a halántékát.* Nem sokat faggattam, mikor megismerkedtünk. Nem voltam benne biztos, mennyire bizalmi a viszonyunk.
*Ahogy a lány figyelni kezd, normális hangerővel folytatja.*
-Jártál esetleg a Kikötő környékén vagy hallottál valamit arról a környékről? Kissé hiányosak az információink.
*Nem remél felvilágosítást, de amíg utaznak, időtöltésnek éppen ez is jó. Közben a lovak egykedvű pata csattogással gyűrik maguk mögé a mérföldeket. Syd a beszélgetés közben is kémleli az utat velük szemben haladó után kutatva. Reméli, hogy hírt kapnak az üldözött óriásról és nem kell nekiállniuk átkutatni az összes fogadót és falut a tengerpartig.*
3004. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-30 00:26:32
Üzenet elküldve: 2017-05-30 00:26:32
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
// Banditák //
*Ha a törpe lerúgja a nyeregből a fickót, hát lerúgja. Akkor ott hagyják fél úton. Majd csak rábukkan valaki. Vagy nem. Innentől nem az ő ügyük.*
~ Tényleg elé' szarú festett ~
*Tartja az ütemet, nem marad le, ha a másik gyorsabban akar haladni, mehetnek gyorsabban is.*
-Oszt most akko' merre?*Kérdi a szőrmókot, s reméli a másiknak van valami terve, s nem csak a pusztában akar kóvályogni céltalanul.
Igazából neki semmi konkrét célja nincs, már amennyire tudja. Némi aranyat összeszedtek, és van egy jó lovuk is, ez is valami.
A törpe nyíl fedezete kellemes hátteret biztosít fosztogatás közben. Nincs oka rá hogy megtörje szárba szökkent szövetségüket. Követi az apró növésűt, amerre ő megy arra megy az óriás is.*
*Ha a törpe lerúgja a nyeregből a fickót, hát lerúgja. Akkor ott hagyják fél úton. Majd csak rábukkan valaki. Vagy nem. Innentől nem az ő ügyük.*
~ Tényleg elé' szarú festett ~
*Tartja az ütemet, nem marad le, ha a másik gyorsabban akar haladni, mehetnek gyorsabban is.*
-Oszt most akko' merre?*Kérdi a szőrmókot, s reméli a másiknak van valami terve, s nem csak a pusztában akar kóvályogni céltalanul.
Igazából neki semmi konkrét célja nincs, már amennyire tudja. Némi aranyat összeszedtek, és van egy jó lovuk is, ez is valami.
A törpe nyíl fedezete kellemes hátteret biztosít fosztogatás közben. Nincs oka rá hogy megtörje szárba szökkent szövetségüket. Követi az apró növésűt, amerre ő megy arra megy az óriás is.*
3003. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-29 21:45:47
Üzenet elküldve: 2017-05-29 21:45:47
![>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1191_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Banditák//
//Visszaszámlálás: vége//
-Na húzzunk innen. *Feleli a törpe és fintorog egyet a mögé rakott fickóra, majd mintha csak megsértődött volna lelöki a lóról, rendezi a kantárt, és elindul kifelé a faluból keleti irányba a puszta felé. Nem arra amerre menniük kéne, hisz az óriás karavánt akart rabolni. Csakhogy a törpének ez a terv már sehogy sem tetszik. Szeretne eltűnni, és szeretne valami nyugodt helyet találni ahol aztán új életet kezdhet. Semmi sem úgy alakult ahogy azt elképzelték, ennek megfelelően pedig rettentő nagy bajban vannak. A pénz nem elég, a ló jó, de hamarosan a nyomukban lesznek, és ő nem akar saját munkatársai által felkötve lenni.*
-Eltörted mindenét, te állat. Nem jó ez már semmire. *Mondja mikor már elindultak, persze nem fennhangon. Diktál egyfajta tempót, és próbál ismerkedni az állattal mielőtt az ledobná őt magáról és kutyagolhatna ismét.*
-Én megyek és keresek valami nyugodtabb melót. Ha karavánt akarsz fosztani ahhoz egy banda kell. Már ne haragudj, de rájöttem, hogy még ettől a csőcseléktől is féltem a bőrömet. Már amíg nem leszünk erősebbek. *Sóhajt. Az utolsó mondatot csak azért ékeli be, hogy ne idegesítse fel az óriást. Hisz társa elsősorban miatta ment bele ebbe az egészbe. Tekintettel arra, hogy a többi lovat nem vitték el, és rendes pénzt sem kerestek ezzel az akcióval, Broeq közepesnek értékeli a mai teljesítményüket. Ez messze nem lesz elég, ha az ellenfél egyszer visszalő.*
//Visszaszámlálás: vége//
-Na húzzunk innen. *Feleli a törpe és fintorog egyet a mögé rakott fickóra, majd mintha csak megsértődött volna lelöki a lóról, rendezi a kantárt, és elindul kifelé a faluból keleti irányba a puszta felé. Nem arra amerre menniük kéne, hisz az óriás karavánt akart rabolni. Csakhogy a törpének ez a terv már sehogy sem tetszik. Szeretne eltűnni, és szeretne valami nyugodt helyet találni ahol aztán új életet kezdhet. Semmi sem úgy alakult ahogy azt elképzelték, ennek megfelelően pedig rettentő nagy bajban vannak. A pénz nem elég, a ló jó, de hamarosan a nyomukban lesznek, és ő nem akar saját munkatársai által felkötve lenni.*
-Eltörted mindenét, te állat. Nem jó ez már semmire. *Mondja mikor már elindultak, persze nem fennhangon. Diktál egyfajta tempót, és próbál ismerkedni az állattal mielőtt az ledobná őt magáról és kutyagolhatna ismét.*
-Én megyek és keresek valami nyugodtabb melót. Ha karavánt akarsz fosztani ahhoz egy banda kell. Már ne haragudj, de rájöttem, hogy még ettől a csőcseléktől is féltem a bőrömet. Már amíg nem leszünk erősebbek. *Sóhajt. Az utolsó mondatot csak azért ékeli be, hogy ne idegesítse fel az óriást. Hisz társa elsősorban miatta ment bele ebbe az egészbe. Tekintettel arra, hogy a többi lovat nem vitték el, és rendes pénzt sem kerestek ezzel az akcióval, Broeq közepesnek értékeli a mai teljesítményüket. Ez messze nem lesz elég, ha az ellenfél egyszer visszalő.*
3002. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-29 08:14:55
Üzenet elküldve: 2017-05-29 08:14:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*A nap magasan jár fenn az égen. Lassacskán elhagyják a kellemes vidéket. Nagy a csend kettejük között inkább egymás kölcsönös figyelésével telik az idő. Ideje lenne megkérdezni azt, amin még az út elején tanakodott.*
-Észrevetted mennyire néztek minket a mellettünk elhaladók? Szerinted mennyien gondolhatták azt, hogy egy pár vagyunk? *Nellara biztos meglepődik majd a kérdésen, talán kicsit megrebegteti szárnyát is. Mint mindig mikor zavarban van.*
*Elérik az ingoványos rész kezdetét. Iszap szag kezdi átjárni a levegőt, ami semmi jót nem jelent. Társa megáll feltérképezni az utat, biztosan azt keresi hol a legbiztonságosabb az átkelés. Vokattä felé fordul és meglepő kérdést tesz fel. A férfi azon tanakodik, vajon tényleg elhangzott az ő szájából hogy nem szereti a mocsarakat?*
-Valóban eltudnék képzelni kellemesebb környéket is. Furcsa szag terjeng mindenütt, sáros lesz a ruhánk, és rengeteg rovar él itt. *Mutatva két kezével az előttük álló területre.* -Gondolom nincs mód rá hogy megkerüljük.
*A nap magasan jár fenn az égen. Lassacskán elhagyják a kellemes vidéket. Nagy a csend kettejük között inkább egymás kölcsönös figyelésével telik az idő. Ideje lenne megkérdezni azt, amin még az út elején tanakodott.*
-Észrevetted mennyire néztek minket a mellettünk elhaladók? Szerinted mennyien gondolhatták azt, hogy egy pár vagyunk? *Nellara biztos meglepődik majd a kérdésen, talán kicsit megrebegteti szárnyát is. Mint mindig mikor zavarban van.*
*Elérik az ingoványos rész kezdetét. Iszap szag kezdi átjárni a levegőt, ami semmi jót nem jelent. Társa megáll feltérképezni az utat, biztosan azt keresi hol a legbiztonságosabb az átkelés. Vokattä felé fordul és meglepő kérdést tesz fel. A férfi azon tanakodik, vajon tényleg elhangzott az ő szájából hogy nem szereti a mocsarakat?*
-Valóban eltudnék képzelni kellemesebb környéket is. Furcsa szag terjeng mindenütt, sáros lesz a ruhánk, és rengeteg rovar él itt. *Mutatva két kezével az előttük álló területre.* -Gondolom nincs mód rá hogy megkerüljük.
3001. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-05-29 01:06:57
Üzenet elküldve: 2017-05-29 01:06:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Az őrmester maga mellé hívja a piszkos képűt. Caerva is közelebb húzódik, hogy hallja, mi történt, de nem kérdez semmit. Minek. Ha valami olyan van, ami őt is érinti, úgyis szólnak neki, más dolgába meg nem üti bele az orrát, azt az illetékesekre hagyja. A környezetet figyeli, a talajt és a környező növényeket, hátha látja valahol az óriás nyomát, de így hirtelen semmi sem szúr szemet neki. Lehet tényleg szükség lesz a kislány éles szemeire, hogy megtalálja a nyomokat.*
*Az őrmester maga mellé hívja a piszkos képűt. Caerva is közelebb húzódik, hogy hallja, mi történt, de nem kérdez semmit. Minek. Ha valami olyan van, ami őt is érinti, úgyis szólnak neki, más dolgába meg nem üti bele az orrát, azt az illetékesekre hagyja. A környezetet figyeli, a talajt és a környező növényeket, hátha látja valahol az óriás nyomát, de így hirtelen semmi sem szúr szemet neki. Lehet tényleg szükség lesz a kislány éles szemeire, hogy megtalálja a nyomokat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389