//A Gyanú árnyékában//
*Az utazás eleddig eseménytelenül zajlik, a sötét elf nagy bánatára. Na nem mintha szomjazná a halált, az oktalan veszélyt. Nem. Csupán ki akarja magát próbálni végre, hogy lássa a sok évi edzés és teste sanyargatása ért-e valamit. Fejében átfutja az apjától és testvéreitől tanult közelharci fogásokat, cseleket, piszkos trükköket. Elméletben mind igen hatásosnak tűnik, és fejben már négy öt ellenfelet is le tud gyűrni, de élesben...na erre kíváncsi. Tudja, hogy erre felé rablókkal lehet csak találkozni, az igazi veszélyek mélyebben, a birodalom szívében, és a peremvidékeken találhatóak. Legalábbis ha hihet az apjának. Ezen gondolataiból zökkenti ki az elf lány, aki melléüget a lován, és nekiszegezi az egyik legkényesebb kérdést amit csak feltehetett.* - A fenébe, nem húztam le a csuklyát.- *morog magában Olfreen. Rápillant a lányra, kissé zavart tekintettel. Az szemmel láthatóan az arcát vizslatja, és Olfreen úgy látja enyhe undor és szánalom keveredik a tekintetébe.* - Most mit mondjak neki?- * morfondírozik magában a sötét elf.- * - Azt csak nem mondhatom neki, hogy néhány ember kiskorában vagdosta össze, kigúnyolva, megalázva őt mindenki előtt. Valahogy nem akart szégyenbe kerülni az elf leányzó előtt. Talán mert elf, és a fajutájuk közti ellentét miatt nem mutathatja magát gyengének, vagy más oka lenne? Valamit mondania kell azonban.*
- Háát, nos először is szólíts Lángszemnek. Az arcom pedig, nos, szóval..tehát.. igen. Nem rég történt az otthonomban. Három ork bunkó tért be a tanyánkra, csak én voltam otthon és a kishúgom. Ennivalót követeltek, de már részegek voltak. A húgom pedig elég csinosnak mondható. Nem kellett sok amíg eljutottak a bunkó, hívatlan vendégtől, az erőszakos állatig. Mivel apám jól kiképzett, ők pedig részegek voltak és nem számítottak támadásra, egykettőre szétcsaptam őket. De a harcban az egyik ork tőre felszántotta az arcomat. De ők is örök emlékekkel távoztak.- * Miután befejezte elképedve fut át az agyán, hogy ennyit egy szuszra talán sose beszélt még senkihez. Vajon miért pont ez a gőgősnek látszó kékvérű elf fruska váltotta ezt ki belőle? Mindenesetre eléggé leizzadt és végig zavarban volt. Csak remélni tudja, hogy az elf nem vette észre. Vagy ha mégis talán arra gondol majd, hogy tetszik neki? Mert ezek a beképzelt elfek mind azt hiszik ,hogy a világ körülöttük forog és ,hogy vannak ők és a világ másik fele, persze az ő felük a jobbik. Mindenesetre kíváncsian mered a lány arcába, és várja a reakcióit.*