*Lilliath, a várostól nemmesze álldogál, és tudja, hogy ép itt az ideje elindulni Karavánpihenőbe, ott majd csak kezd magával valamit, na de miképp jusson oda? El még csak elgyalogol, de nincs nála semmilyen nemű élelem, se semmi, sőt még a tőrjét is elvesztette, így csak a sarlója maradt. Na meg az a dobótőr amit talált, de azzal alig tud dobni, még gyakorolnia kéne, de kéne valakit találni akihez hozzá csapódhat, vagy valamelyik karavánnak megdézsmálni az élelmiszerkészletét, minél többet gondol az ennivalóra, annál inkább érzi magát éhesnek, ezért úgy dönt, inkább elindul és próbál semmi olyanra nem gondolni, ami az evéssel kapcsolatos."Vajon milyen hely lehet az a karaván pihenő, hátha ott találok más mélységieket, akik esetleg segítenek, nem olyanok mint Artheniorban azok a mindenféle nemesek, mint a híres neves Dwirinthalen család, azokhoz inkább el se mentem segítséget kérni, amilyen nevesek olyan fukarok lehetnek."Miközben eme és hasonló gondolatok járnak a fejében, lassan bandukol az úton, meg is tesz néhány mérföldet, de ekkora márt az éhség oly mértékben kínozza, hogy nem tud mit tenni muszáj az evésre gondolnia. Alig van ereje, de kényszeríti magát, hogy tovább menjen a sebe is egyre jobban kínozza, de szerencsére már legalább nem vérzik. Akármilyen rossz állapotban van még mindig gyalogol, és megjelenik az ami minden eddiginél rosszabb a szomjúság. Torka kiszáradt, és a nap is még magasan jár, de márt nem olyan magasan mint amikor elindult, de még így is elég meleg van. Lassan bandukol, márt jó néhány órája mehet, hisz nem volt dél amikor elindult. Nem tudja mennyit mehetett, de valahogy most nincs olyan sok utazó mint állítólag szokott lenni, alig lát valakit az úton. Néha egy egy lovas elmegy mellette, azon kívül nyugalom van. Amikor viszont egy lovas elvágtat mellette porzik az út, örül is, hogy nem egész csapatok járkálnak. Mikor a nap márt lemenő félben van nem bírja tovább,leül az út szélén, és várja, hogy jöjjön valaki aki megsegíti. A várakozás közben az utat figyeli, és azon gondolkodik, vajon lesz-e egyáltalán valaki aki segít egy sötét elfen, akit elűztek Artheniorból, és ha jön valaki akkor attól miképp kérjen segítséget. Sosem volt túl jó az emberekkel, se más fajokkal, sőt soha semmilyen kapcsolata nem volt, csak amikor lopott, meg amikor eladott valamit.*