Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 221 (4401. - 4420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4420. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-30 23:45:30
Üzenet elküldve: 2019-01-30 23:45:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine Rhywayers//
- Enni?
*Kérdez vissza, arcára őszinte döbbenet ül ki.*
- Nem gondoltam evésre.
*Tudja, hogy most érkezik az, hogy a gyomrába tukmálnak néhány falatot, de talán nem lenne baj, ha tényleg visszaszokna a normális étkezésre. És pár kilót igazán visszaszedhetne magára...*
- Nem fáj, csak egy karcolás.
*Bár Mady felöltözik. a nemes még mindig az egy szál alvónadrágjában van.*
- Öhm... Persze, biztosan van... De nekem fogalmam sincs, melyiket mire kell használni.
*Vallja be, de talán tudatlansága ezen a téren nem lepi meg annyira a nőt. Sőt, talán már akkor gondolta, hogy az elf semmit nem konyít a főzéshez mikor megtudta, hogy az voltaképpen honnan is származik.*
- Igazából lehet, hogy jobban járunk, ha elviszlek valahova enni...
- Enni?
*Kérdez vissza, arcára őszinte döbbenet ül ki.*
- Nem gondoltam evésre.
*Tudja, hogy most érkezik az, hogy a gyomrába tukmálnak néhány falatot, de talán nem lenne baj, ha tényleg visszaszokna a normális étkezésre. És pár kilót igazán visszaszedhetne magára...*
- Nem fáj, csak egy karcolás.
*Bár Mady felöltözik. a nemes még mindig az egy szál alvónadrágjában van.*
- Öhm... Persze, biztosan van... De nekem fogalmam sincs, melyiket mire kell használni.
*Vallja be, de talán tudatlansága ezen a téren nem lepi meg annyira a nőt. Sőt, talán már akkor gondolta, hogy az elf semmit nem konyít a főzéshez mikor megtudta, hogy az voltaképpen honnan is származik.*
- Igazából lehet, hogy jobban járunk, ha elviszlek valahova enni...
4419. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-30 19:25:05
Üzenet elküldve: 2019-01-30 19:25:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord Sayqueves//
*Mikor meghallja a férfi hangját megnyugszik, felé fordul, majd egy pillanatra kiül az arcára az aggodalom.*
- Szóval reggelit csinálsz nekem? Te nem eszel belőle?*Pontosan tudja, hogy mennyit ért az elf a főzéshez így nem táplál hiú reményeket a reggelije irányába, bár talán azt se venné zokon ha nem lenne. Most veszi csak észre, hogy a férfi arcán egyfajta boldog mosoly ül, ami elég szokatlan, de Madynek egyértelműen tetszik, így viszonozza.*
- Milyen aranyos vagy hogy gondoltál rám, mindjárt megyek.*Mondja, majd a kanapéhoz visszasétálva magára kapja a szoknyáját és az inget is, így tér be a konyhába. Az elf ujjára is azért rápillantott, mikor mutatta és úgy vélte, hogy az nem akkora seb, amiről érdemes lenne megemlékezni, inkább egyre csak eltölti a boldogság, hogy még ennek ellenére is iparkodik a kedvére tenni. Egy fürkésző pillantással körbepásztáz odabent, majd megállapítja, hogy valóban lázas munka folyt a helyiségben még néhány perccel ezelőtt.*
- Nagyon fáj?*Kérdezi azért meg, miközben belepillant a lábasba, beleszagol a felemelkedő gőzbe, majd az ujját is beledugja, hogy mintát vegyen. Megállapítást nyer nem is olyan sokára, hogy bizony ez nem lesz így annyira jó és ha agyon dicséri, elveszítheti az elf szemében a szavahihetőségét és a bizalmát, lelohasztani viszont a lelkesedését nem szeretné. Bár főzni nem tud, de ez még bevillan neki, hogy a só nagyon fontos meg a fűszerek.*
- Valami fűszer fellelhető a környéken? Biztos akad.*Kezdi el nyitogatni a szekrényeket.*
*Mikor meghallja a férfi hangját megnyugszik, felé fordul, majd egy pillanatra kiül az arcára az aggodalom.*
- Szóval reggelit csinálsz nekem? Te nem eszel belőle?*Pontosan tudja, hogy mennyit ért az elf a főzéshez így nem táplál hiú reményeket a reggelije irányába, bár talán azt se venné zokon ha nem lenne. Most veszi csak észre, hogy a férfi arcán egyfajta boldog mosoly ül, ami elég szokatlan, de Madynek egyértelműen tetszik, így viszonozza.*
- Milyen aranyos vagy hogy gondoltál rám, mindjárt megyek.*Mondja, majd a kanapéhoz visszasétálva magára kapja a szoknyáját és az inget is, így tér be a konyhába. Az elf ujjára is azért rápillantott, mikor mutatta és úgy vélte, hogy az nem akkora seb, amiről érdemes lenne megemlékezni, inkább egyre csak eltölti a boldogság, hogy még ennek ellenére is iparkodik a kedvére tenni. Egy fürkésző pillantással körbepásztáz odabent, majd megállapítja, hogy valóban lázas munka folyt a helyiségben még néhány perccel ezelőtt.*
- Nagyon fáj?*Kérdezi azért meg, miközben belepillant a lábasba, beleszagol a felemelkedő gőzbe, majd az ujját is beledugja, hogy mintát vegyen. Megállapítást nyer nem is olyan sokára, hogy bizony ez nem lesz így annyira jó és ha agyon dicséri, elveszítheti az elf szemében a szavahihetőségét és a bizalmát, lelohasztani viszont a lelkesedését nem szeretné. Bár főzni nem tud, de ez még bevillan neki, hogy a só nagyon fontos meg a fűszerek.*
- Valami fűszer fellelhető a környéken? Biztos akad.*Kezdi el nyitogatni a szekrényeket.*
4418. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-30 18:32:49
Üzenet elküldve: 2019-01-30 18:32:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*A rénszarvas mely jelenleg előtte van, kitér a felütés elől és egyből támad is karmaival, de Mons egy jó hátraugrással ki tud térni a bestia elől, és a másik felé fordul, amint meglátja szeme sarkából hogy az a lény is támad, akit korábban már eltántorított, de a szörny gyorsabban csap le mint amilyen gyors az óriás reakcióideje, így a támadás most a sisakján és a fején csattan egy fájdalmas, de inkább csúnya sérülés formájában. De most nincs ideje nyalogatni a sebeit, a szerzetes már törlesztene is egy nyíl egyenes bal kezes ütéssel, de ekkor Lyz kiáltása vág közbe a folyamatba, s az óriás az ütés félbehagyja és gyorsan hátrafelé, kissé oldalasan elhátrálna a sérülését okozó rémtől, így az óriás már nincs útban, valamint most a távolság miatt a két lénynek kell közeledni Monsotor felé.*
*A rénszarvas mely jelenleg előtte van, kitér a felütés elől és egyből támad is karmaival, de Mons egy jó hátraugrással ki tud térni a bestia elől, és a másik felé fordul, amint meglátja szeme sarkából hogy az a lény is támad, akit korábban már eltántorított, de a szörny gyorsabban csap le mint amilyen gyors az óriás reakcióideje, így a támadás most a sisakján és a fején csattan egy fájdalmas, de inkább csúnya sérülés formájában. De most nincs ideje nyalogatni a sebeit, a szerzetes már törlesztene is egy nyíl egyenes bal kezes ütéssel, de ekkor Lyz kiáltása vág közbe a folyamatba, s az óriás az ütés félbehagyja és gyorsan hátrafelé, kissé oldalasan elhátrálna a sérülését okozó rémtől, így az óriás már nincs útban, valamint most a távolság miatt a két lénynek kell közeledni Monsotor felé.*
4417. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:43:03
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:43:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
* Lyz lövése nem találja el a szarvas lényt, s Denzack meg is lepődik, hiszen nem szokott hozzá, hogy Lyz hibázik, de annak tudja be, hogy még biztosan kába. Kicsit idegesíti is viszont a dolog, hogy cserben kell hagynia óriás társukat, de nincs más választása. Míg ezen idegeskedik, a bestia egyik támadása majdnem betalál, csak az utolsó pillanatban tudja menteni a helyzetet a sötételf, ugyanis pengéjével fogja fel az ütést. A sötételf se rest és rögvest viszonozza a kedves gesztust, majd pengéjét a dög lábába mélyeszti. Ez kárpótolja az eddigiekért, hiszen végre látja, hogy ő is meg tudja sebezni ezeket. Persze nem bízza el magát, hiszen jól tudja, hogy gyakran egy apró tényező is megboríthatja a mérleg tányérjait, de mindenesetre reménykedik benne, hogy gyorsan véget vethet kettejük harcának. Éppen ezért igyekszik minden erejét összeszedni a következő támadásokhoz. *
* Lyz lövése nem találja el a szarvas lényt, s Denzack meg is lepődik, hiszen nem szokott hozzá, hogy Lyz hibázik, de annak tudja be, hogy még biztosan kába. Kicsit idegesíti is viszont a dolog, hogy cserben kell hagynia óriás társukat, de nincs más választása. Míg ezen idegeskedik, a bestia egyik támadása majdnem betalál, csak az utolsó pillanatban tudja menteni a helyzetet a sötételf, ugyanis pengéjével fogja fel az ütést. A sötételf se rest és rögvest viszonozza a kedves gesztust, majd pengéjét a dög lábába mélyeszti. Ez kárpótolja az eddigiekért, hiszen végre látja, hogy ő is meg tudja sebezni ezeket. Persze nem bízza el magát, hiszen jól tudja, hogy gyakran egy apró tényező is megboríthatja a mérleg tányérjait, de mindenesetre reménykedik benne, hogy gyorsan véget vethet kettejük harcának. Éppen ezért igyekszik minden erejét összeszedni a következő támadásokhoz. *
4416. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:41:20
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:41:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine Rhywayers//
*Éppen a vízbe rakja bele a zöldségeket, mikor meghallja a kiabálást. Az arcára szokatlan mosoly ül ki, még a fakanál is a kezében marad, miközben kisiet az előtérbe.*
- Felébredtél? Éppen reggelit csinálok neked!
*Mosolya szinte a fülig ér a boldogságtól.*
- Igazából nem sok zöldséget találtam, ami nem romlott meg... És soha nem főztem még reggelit, szóval...
*Azért lelkesedését kimutatva felemeli a fakanalat, amiről még mindig csöpög a lé.*
- Lehet, hogy jobb, ha leellenőrzöd, hogy milyen. Még az ujjamat is elvágtam...
*A bekötött ujját is felmutatja.*
- Hát, biztos nem lesz olyan, mint amilyet a szakácsom készített, de remélem, ízleni fog.
*Éppen a vízbe rakja bele a zöldségeket, mikor meghallja a kiabálást. Az arcára szokatlan mosoly ül ki, még a fakanál is a kezében marad, miközben kisiet az előtérbe.*
- Felébredtél? Éppen reggelit csinálok neked!
*Mosolya szinte a fülig ér a boldogságtól.*
- Igazából nem sok zöldséget találtam, ami nem romlott meg... És soha nem főztem még reggelit, szóval...
*Azért lelkesedését kimutatva felemeli a fakanalat, amiről még mindig csöpög a lé.*
- Lehet, hogy jobb, ha leellenőrzöd, hogy milyen. Még az ujjamat is elvágtam...
*A bekötött ujját is felmutatja.*
- Hát, biztos nem lesz olyan, mint amilyet a szakácsom készített, de remélem, ízleni fog.
4415. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:03:20
Üzenet elküldve: 2019-01-29 20:03:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord Sayqueves//
*Nem igazán ébred fel a motoszkálásra, de egy idő után csak felcsapódnak a szemei és ijedten ugrik hátra a kanapén, minthogy annyira ismeretlen ez a hely most így, hogy a napfény beárad számolatlanul az ablakokon. Néhány pillanat múlva azonban megnyugszik, tudatosul benne, hogy hol is van, mindjárt a férfit kezdi keresni a tekintete. Megmozgatja az összes párnát és paplant hátha alatta rejtőzik, persze nem találja sehol. Összeugrik a gyomra az ijedtségtől, bevillan neki ezer és egy szörnyű lehetőség, amelyben az elf bajba kerül, esetleg megpróbál véget vetni az életének önkezével.*
- Merre vagy?! *Ugrik fel, szája szinte már sírásra görbül, felpattan a kanpéról és átsiet a másik oldalára, hátha a férfi ott rejtőzik, bár ennek már a gondolat megszületésekor is kevés esélyt jósolt.*
- Ely! Ely! *Kiabálja körbe-körbe, szívesen szólítgatná a férfit az igazi nevén, de az sajnos most nem jut eszébe hirtelen, hisz tudja, itt rajtuk kívül most senki sincsen, ha elég nagy zajt csap és az elf is akarja, akkor találkozni fognak ismét. Gyorsan felkapja a csizmáját, hogy messzebbre is eljuthasson, bár még nem tudja merre, fél is, hogy eltéved, de muszáj mennie, ha nem kerül elő a férfi.*
*Nem igazán ébred fel a motoszkálásra, de egy idő után csak felcsapódnak a szemei és ijedten ugrik hátra a kanapén, minthogy annyira ismeretlen ez a hely most így, hogy a napfény beárad számolatlanul az ablakokon. Néhány pillanat múlva azonban megnyugszik, tudatosul benne, hogy hol is van, mindjárt a férfit kezdi keresni a tekintete. Megmozgatja az összes párnát és paplant hátha alatta rejtőzik, persze nem találja sehol. Összeugrik a gyomra az ijedtségtől, bevillan neki ezer és egy szörnyű lehetőség, amelyben az elf bajba kerül, esetleg megpróbál véget vetni az életének önkezével.*
- Merre vagy?! *Ugrik fel, szája szinte már sírásra görbül, felpattan a kanpéról és átsiet a másik oldalára, hátha a férfi ott rejtőzik, bár ennek már a gondolat megszületésekor is kevés esélyt jósolt.*
- Ely! Ely! *Kiabálja körbe-körbe, szívesen szólítgatná a férfit az igazi nevén, de az sajnos most nem jut eszébe hirtelen, hisz tudja, itt rajtuk kívül most senki sincsen, ha elég nagy zajt csap és az elf is akarja, akkor találkozni fognak ismét. Gyorsan felkapja a csizmáját, hogy messzebbre is eljuthasson, bár még nem tudja merre, fél is, hogy eltéved, de muszáj mennie, ha nem kerül elő a férfi.*
4414. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-29 16:08:21
Üzenet elküldve: 2019-01-29 16:08:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Íjászverseny//
*Az első mozzanatot tényleg beveszi. Majdnem talpra pattan, hogy a hányás elől elugorjon, még szerencse, hogy csak lapok potyognak Shen tenyeréből, mert nem kizárt, hogy páros rókát dobtak volna a pokrócra. Ha valamit nem bír Lyz, az a hányás, így már zsigereiből mozdul, s fintorodik. El sem tudja mondani, mekkora megkönnyebbülés fut végig rajta, hogy csak viccel az aranyhajú, de nevetéséből érezheti az elf. Még fel sem ocsúdik, már holmi sütemény sütést akar a nyakába varrni.*
- Hékás. Azt ki kell érdemelni. *S bár viccesen hangzik, mint aki csak le akar egy feladatot rázni magáról, valójában még sosem sütött süteményt, és senki sem volt, akiért szívesen megtanulta volna hogyan kell. A vadászattal járó alapételeket, nyársra tűzött vadat elő tudja készíteni, de a süteményhez arányokra is kell figyelni, nagyanyja szerint pedig akkor a legfinomabb, ha szeretettel sütik.*
- Ó, azt mindjárt gondoltam, hogy a szarvassültnek is találnál helyet *kacarászik.* Nem, mintha nem volna elég dolgom nekem is... holmi sütögetést varrnál a nyakamba. *Persze jó kedéllyel mondja ezt is, miközben egy kép villan lelki szemei elé, melyben bor helyett egy tányér süteményt tart kezében, s melyből egyszerre két kézzel vesz az aranyhajú, hogy aztán jólesőn harapjon belőle. A szívmelengető képet kipislogja szeméből.*
- Nem kérek, köszi. Egyed csak *Jóleső kedves mosoly húzódik továbbra is arcán, ahogy elnézi a habzsoló elfet, s hogy Énmegleont elemezve szedegeti a morzsát. Jó ötlet volt Banyát megkérni, ezt már el is könyveli.*
- Ellenben szereti Selest, és ahogy elnézem őket, oroszlánokkal is megharcolna érte. *Nem hasonlítja senkihez, és nem feltételezi, hogy más nem tenné meg ugyanezt, de ha mást nem is lehet Leon számlájára írni, mert bár Lyzzel is furcsán viselkedett, Shennel pedig bőven lekezelő volt, de Selesért tűzbe menne, ebben Lyz biztos.* Nem kell szeretned őt. Én is megvagyok nélküle, de Selest szeretem, és ha ő szereti azt a kalózt, hát én is elfogadom.
*Miután Leonról is kifejtette véleményét, Shen kerül porondra, és bár nem szűkszavú az elf lány, Shennek úgy tűnik nem elegendő.*
- Mit látok? *Smaragdszín szemei az acélszínűbe olvadnak. Csak most tudatosul benne, hogy milyen közel ült le hozzá Shen. Egy pár pillanatig újra csak nézi a felé forduló elfet. Szokatlanul felnőttes a kérdés.*
- Én csak azt tudom, hogy szeretek veled lenni. Miért? Te mit látsz bennem?
//Íjászverseny//
*Az első mozzanatot tényleg beveszi. Majdnem talpra pattan, hogy a hányás elől elugorjon, még szerencse, hogy csak lapok potyognak Shen tenyeréből, mert nem kizárt, hogy páros rókát dobtak volna a pokrócra. Ha valamit nem bír Lyz, az a hányás, így már zsigereiből mozdul, s fintorodik. El sem tudja mondani, mekkora megkönnyebbülés fut végig rajta, hogy csak viccel az aranyhajú, de nevetéséből érezheti az elf. Még fel sem ocsúdik, már holmi sütemény sütést akar a nyakába varrni.*
- Hékás. Azt ki kell érdemelni. *S bár viccesen hangzik, mint aki csak le akar egy feladatot rázni magáról, valójában még sosem sütött süteményt, és senki sem volt, akiért szívesen megtanulta volna hogyan kell. A vadászattal járó alapételeket, nyársra tűzött vadat elő tudja készíteni, de a süteményhez arányokra is kell figyelni, nagyanyja szerint pedig akkor a legfinomabb, ha szeretettel sütik.*
- Ó, azt mindjárt gondoltam, hogy a szarvassültnek is találnál helyet *kacarászik.* Nem, mintha nem volna elég dolgom nekem is... holmi sütögetést varrnál a nyakamba. *Persze jó kedéllyel mondja ezt is, miközben egy kép villan lelki szemei elé, melyben bor helyett egy tányér süteményt tart kezében, s melyből egyszerre két kézzel vesz az aranyhajú, hogy aztán jólesőn harapjon belőle. A szívmelengető képet kipislogja szeméből.*
- Nem kérek, köszi. Egyed csak *Jóleső kedves mosoly húzódik továbbra is arcán, ahogy elnézi a habzsoló elfet, s hogy Énmegleont elemezve szedegeti a morzsát. Jó ötlet volt Banyát megkérni, ezt már el is könyveli.*
- Ellenben szereti Selest, és ahogy elnézem őket, oroszlánokkal is megharcolna érte. *Nem hasonlítja senkihez, és nem feltételezi, hogy más nem tenné meg ugyanezt, de ha mást nem is lehet Leon számlájára írni, mert bár Lyzzel is furcsán viselkedett, Shennel pedig bőven lekezelő volt, de Selesért tűzbe menne, ebben Lyz biztos.* Nem kell szeretned őt. Én is megvagyok nélküle, de Selest szeretem, és ha ő szereti azt a kalózt, hát én is elfogadom.
*Miután Leonról is kifejtette véleményét, Shen kerül porondra, és bár nem szűkszavú az elf lány, Shennek úgy tűnik nem elegendő.*
- Mit látok? *Smaragdszín szemei az acélszínűbe olvadnak. Csak most tudatosul benne, hogy milyen közel ült le hozzá Shen. Egy pár pillanatig újra csak nézi a felé forduló elfet. Szokatlanul felnőttes a kérdés.*
- Én csak azt tudom, hogy szeretek veled lenni. Miért? Te mit látsz bennem?
4413. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:47:18
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:47:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine Rhywayers//
*Megpróbál minél csendesebben kiszökni a konyhába. Ott persze aztán jön a fejtörés, hogy mégis mit készítsen a nőnek reggelire, ami nincs legalább félig megromolva, és nem haladja meg Aleimord alig pislákoló főzéstudományát.
Miután kihajított majdnem egy kiló megpenészedett kenyeret, megromlott tojást és egyebeket, amiket már képtelenség megenni, krumplipucolásba kezd. Természetesen szépen el is vágja az egyik ujját közben.
Fellopakodik az emeletre, hogy bekösse, ekkor hallja meg Mady motyogását. Mivel nem tudja, kiről lehet szó úgy dönt, hogy nem zavarja meg Madyt az alvásban, inkább a bekötözött ujjával együtt visszalopakodik a konyhába.
Megpucol és összedarabol három szem krumplit - mikből ügyetlenségének hála szép darabokat sikerül lefaragnia -, majd egy kicsit megáll gondolkodni. Talál pár szem hagymát, azokat is összeaprítja, szép nagy darabokra. Tovább kutat, a kezébe akad egy kis répa. Már nem olyan finom roppanós, de legalább nem romlott. Kettő a krumpli és a hagyma mellé kerül.
Miután semmi más ehetőt nem talál, nézi az alapanyagokat, és nagyban vakarni kezdi a fejét, hogy mégis ebből mit lehet kezdeni. Talán addigra Mady felkel és segít neki, ha nem, akkor jó pár perc gondolkodás után sikerül döntenie. Elővesz egy lábast, beledobálja a megmosott zöldséget, friss vizet tesz rá, majd felteszi főzni. Aleimord már ettől is győztesnek érzi magát, bár azt eszébe sem jut, hogy esetleg egy kis só nem ártana a művébe.*
*Megpróbál minél csendesebben kiszökni a konyhába. Ott persze aztán jön a fejtörés, hogy mégis mit készítsen a nőnek reggelire, ami nincs legalább félig megromolva, és nem haladja meg Aleimord alig pislákoló főzéstudományát.
Miután kihajított majdnem egy kiló megpenészedett kenyeret, megromlott tojást és egyebeket, amiket már képtelenség megenni, krumplipucolásba kezd. Természetesen szépen el is vágja az egyik ujját közben.
Fellopakodik az emeletre, hogy bekösse, ekkor hallja meg Mady motyogását. Mivel nem tudja, kiről lehet szó úgy dönt, hogy nem zavarja meg Madyt az alvásban, inkább a bekötözött ujjával együtt visszalopakodik a konyhába.
Megpucol és összedarabol három szem krumplit - mikből ügyetlenségének hála szép darabokat sikerül lefaragnia -, majd egy kicsit megáll gondolkodni. Talál pár szem hagymát, azokat is összeaprítja, szép nagy darabokra. Tovább kutat, a kezébe akad egy kis répa. Már nem olyan finom roppanós, de legalább nem romlott. Kettő a krumpli és a hagyma mellé kerül.
Miután semmi más ehetőt nem talál, nézi az alapanyagokat, és nagyban vakarni kezdi a fejét, hogy mégis ebből mit lehet kezdeni. Talán addigra Mady felkel és segít neki, ha nem, akkor jó pár perc gondolkodás után sikerül döntenie. Elővesz egy lábast, beledobálja a megmosott zöldséget, friss vizet tesz rá, majd felteszi főzni. Aleimord már ettől is győztesnek érzi magát, bár azt eszébe sem jut, hogy esetleg egy kis só nem ártana a művébe.*
4412. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:47:21
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:47:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cerlyna és Drammy //
* Épp az ágyán heverészik és roppant mód unja az agyát, mert semmi dolga sincsen. Haja kócos, nem volt még kedve kifésülni, túl hosszú és mikor belenéz a tükörbe már elmegy a kedve mindenféle szelídítési módszertől. Lassan festeni is kell, még nem látszik a szőke szín felül, de már azért átsejlik, hogy hamarosan fog, amit nem szabad megvárni mert az már igazán nem szép.
Éppen ilyen és hasonló, semmire sem jó gondolatokkal van elfoglalva mikor bekopognak és egy szolgáló jelenti, hogy Dram várja őt a könyvtárban.
Na ez aztán a nap híre, rögtön fel is pattan és átrohan a könyvtárba, szinte kivágva az ajtót, mert arról nincs fogalma, hogy van benn más is, ezzel csak akkor szembesül mikor már benn van.
Kicsit felhúzza orrát zavartan, meg az ingét is begyűri gyors a nadrágjába. *
- Ki ő? - * kérdezi miközben kezd féltékeny lenni amiért egy nő ott van Drammal kettesben. *
//Cerlyna és Drammy //
* Épp az ágyán heverészik és roppant mód unja az agyát, mert semmi dolga sincsen. Haja kócos, nem volt még kedve kifésülni, túl hosszú és mikor belenéz a tükörbe már elmegy a kedve mindenféle szelídítési módszertől. Lassan festeni is kell, még nem látszik a szőke szín felül, de már azért átsejlik, hogy hamarosan fog, amit nem szabad megvárni mert az már igazán nem szép.
Éppen ilyen és hasonló, semmire sem jó gondolatokkal van elfoglalva mikor bekopognak és egy szolgáló jelenti, hogy Dram várja őt a könyvtárban.
Na ez aztán a nap híre, rögtön fel is pattan és átrohan a könyvtárba, szinte kivágva az ajtót, mert arról nincs fogalma, hogy van benn más is, ezzel csak akkor szembesül mikor már benn van.
Kicsit felhúzza orrát zavartan, meg az ingét is begyűri gyors a nadrágjába. *
- Ki ő? - * kérdezi miközben kezd féltékeny lenni amiért egy nő ott van Drammal kettesben. *
4411. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:58:02
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:58:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord Sayqueves//
-Igazad van, sajnálom, hogy akkor nem voltam ott veled, hogy segítsek, iszonyú lehetett.*Mondja kedvesen, közben finoman simogatja az elf haját, az arcát és a fülét. Mikor pedig úgy érzi lassan elnyomja az álom, kezét a férfi vállára teszi. Mivel általában egyedül alszik, társaság nélkül így most már csak az is szokatlan, hogy van még valaki a szobában rajta kívül. Minden egyes rándulásra és később a kiáltásokra is felriad. Kedvesen közelebb hajolva súgja az elf füléhez, duruzsoló hangon.*
-Semmi baj, nincsen semmi baj, nyugalom, szeretlek, nem lesz semmi baj.*Közben pedig a hátán simít végig lassan, majd a vállán és végül ismét a fején, amíg ismét vissza nem alszik maga is. Mikor a férfi felébred, ő még alszik, fejét hátravetve, kezét a másik nyakán pihentetve szuszog nagyokat, amint pedig kicsusszan a kezei közül, teste érzékeli a keletkező űrt és oldalra eldőlve válaszol. Nem fekszik el a kanapé teljes hosszán, csak amennyit az oldalra dőléssel elfoglal, lábait felhúzza és magára rángatja a paplant. Haja vége oldalt lelóg, azon pihenteti az arcát, néha a levegővétellel egy-két kósza hajszála is közelebb araszol az orrához, majd kifújáskor elröpül vissza a helyére.*
-Elaj…*Motyogja maga elé néha, közben óvatosan a hajába markol.*-… merre vagy… Elaj… *Ismételgeti halkan.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:58:45
-Igazad van, sajnálom, hogy akkor nem voltam ott veled, hogy segítsek, iszonyú lehetett.*Mondja kedvesen, közben finoman simogatja az elf haját, az arcát és a fülét. Mikor pedig úgy érzi lassan elnyomja az álom, kezét a férfi vállára teszi. Mivel általában egyedül alszik, társaság nélkül így most már csak az is szokatlan, hogy van még valaki a szobában rajta kívül. Minden egyes rándulásra és később a kiáltásokra is felriad. Kedvesen közelebb hajolva súgja az elf füléhez, duruzsoló hangon.*
-Semmi baj, nincsen semmi baj, nyugalom, szeretlek, nem lesz semmi baj.*Közben pedig a hátán simít végig lassan, majd a vállán és végül ismét a fején, amíg ismét vissza nem alszik maga is. Mikor a férfi felébred, ő még alszik, fejét hátravetve, kezét a másik nyakán pihentetve szuszog nagyokat, amint pedig kicsusszan a kezei közül, teste érzékeli a keletkező űrt és oldalra eldőlve válaszol. Nem fekszik el a kanapé teljes hosszán, csak amennyit az oldalra dőléssel elfoglal, lábait felhúzza és magára rángatja a paplant. Haja vége oldalt lelóg, azon pihenteti az arcát, néha a levegővétellel egy-két kósza hajszála is közelebb araszol az orrához, majd kifújáskor elröpül vissza a helyére.*
-Elaj…*Motyogja maga elé néha, közben óvatosan a hajába markol.*-… merre vagy… Elaj… *Ismételgeti halkan.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:58:45
4410. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:39:42
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:39:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1446
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1446
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Intath Aldeis//
*Jót vigyorog a dicséreten. Tényleg büszke magára. Beszélni, azt tud. Magától tanult meg ilyen szépen fogalmazni. Odafigyelt és mindenhonnan szívta magába a tudást amit aztán továbbfejlesztett. Szeret is hasonlatokat használni. Azért akart szépen beszélni, hogy tanultabbnak tűnjön és ne lássák rajta, hogy csak egy elárvult zugdoki akiből kalóz lett. Be is szokott válni. A pénz kérdése annyiban is lesz hagyva viszont a szerelem még terítéken marad. Méghozzá Int szerelme. A kérdésre vállat ránt.*
-Hát valamilyen módon biztos felkeltettem a figyelmét. De lehet, hogy szeretőnek gondol vagy barátnak.*Sóhajt egyet és néz mosolyogva Rheia asszonyra.*A nőknek van az a rossz szokásuk, hogy nem mondanak ki dolgokat. Vagy próbára teszik a férfiakat.
*Sokkal egyszerűbb lett volna neki ha egyenesen meg van mondva mit szabad és mit nem és mi van köztük. Mondjuk a lány, azt mondta, hogy ne cserélje le, de az most, azt jelenti...Áh! Megint ezek a már sokszor ismételt körök amik a doki fejében futnak. Tudja jól, hogy nem kaphat választ mégis mindig belefut. A következő kérdés már jobban felvidítja. A mosolya szélesebb lesz ahogy mesél.*
-Igen elf. Nem, de úgy eddig ér nekem.*Mutat mellkas magasságba.*És ahhhh! Olyan szép! Szeplős pofi, játékosan csillogó világoszöld szemek. Gyönyörű barna haj. A teste mint egy álom. És amivel lenyűgözött*csillan fel a szeme* hogy egy igazi nő. Tudja mit akar, tudja mit csinál, jó talán egy kicsit könnyelmű, de életrevaló és...jó volt hozzám. Jó ég, de ki vagyok tőle.
*Sóhajt fel és löki hátát a fának.*
~Kicsit tényleg nagyon beleéltem magam a dologba. Fájni fog ez a nő az biztos.~
*Int bár, azt hihetnék, hogy szerencsés a szerelemben ez nem így van. Ért a nőkhöz, de a szerelemben kimondottan bénácska. Vagy nem jött össze vagy lelépett mielőtt elkötelezte volna magát. Most viszont ezt nem teheti. És ő vár a nőre aki elment. Rá szokás várni mikor elmegy, de ő nem is jött egyszer se vissza a szerelmes nőhöz. Ironikus helyzet. Rheia asszony szerencsésebb a szerelemben nála úgy tűnik. Ő még fahéjat is kap. Amiről Int szívesen megosztaná az egyik titkát. A sugdolózás pedig be is válik. Látja, hogy a nőt is kíváncsi. Ami természetes is hisz nő. Még szép, hogy kíváncsi. A doki fojtott hangon kezdi magyarázni.*
-Bizony, hogy van. Egy jó orvos a fűszerekhez is ért nem csak a gyógyszerekhez. Javítja az étvágyat, erősíti a gyomrot, csökkenti a fájdalmat és a gyulladásokat és méregtelenít is. A fűszereknek sok jótékony hatása van és ez a recept is ezeket használja ki. Fogni kell egy üveg fehérbort. Beletenni egy kakukkfűágat, fél teáskanál szerecsendiót, negyed teáskanál friss gyömbért, egy rúd fahéjat és tíz mazsolaszemet. Aztán az üveget le kell dugaszolni és két hét múlva leszűrni. Napi fél pohár ebből az erősítő borból segít megőrizni az egészséget vagy pont, hogy összeszednie magát az embernek egy nehéz időszak után. Meg ugye melyik férfi ne ölelgetné meg a párját ha ilyen itallal ajándékozza meg.
*Ő is ilyet tervez Rel-nek adni mivel hideg van és barbár földön ki tudja milyen az idő. Rheia asszonynak meg sejthető, de pont azért árulta el ezt a titkot, hogy ő maga is iszogasson kicsit abból. Egy kis erősödés rá is ráférne.*
-De ez ugye a mi titkunk?
*Mosolyog a nőre és nyújtja a kisujját neki.*
//Intath Aldeis//
*Jót vigyorog a dicséreten. Tényleg büszke magára. Beszélni, azt tud. Magától tanult meg ilyen szépen fogalmazni. Odafigyelt és mindenhonnan szívta magába a tudást amit aztán továbbfejlesztett. Szeret is hasonlatokat használni. Azért akart szépen beszélni, hogy tanultabbnak tűnjön és ne lássák rajta, hogy csak egy elárvult zugdoki akiből kalóz lett. Be is szokott válni. A pénz kérdése annyiban is lesz hagyva viszont a szerelem még terítéken marad. Méghozzá Int szerelme. A kérdésre vállat ránt.*
-Hát valamilyen módon biztos felkeltettem a figyelmét. De lehet, hogy szeretőnek gondol vagy barátnak.*Sóhajt egyet és néz mosolyogva Rheia asszonyra.*A nőknek van az a rossz szokásuk, hogy nem mondanak ki dolgokat. Vagy próbára teszik a férfiakat.
*Sokkal egyszerűbb lett volna neki ha egyenesen meg van mondva mit szabad és mit nem és mi van köztük. Mondjuk a lány, azt mondta, hogy ne cserélje le, de az most, azt jelenti...Áh! Megint ezek a már sokszor ismételt körök amik a doki fejében futnak. Tudja jól, hogy nem kaphat választ mégis mindig belefut. A következő kérdés már jobban felvidítja. A mosolya szélesebb lesz ahogy mesél.*
-Igen elf. Nem, de úgy eddig ér nekem.*Mutat mellkas magasságba.*És ahhhh! Olyan szép! Szeplős pofi, játékosan csillogó világoszöld szemek. Gyönyörű barna haj. A teste mint egy álom. És amivel lenyűgözött*csillan fel a szeme* hogy egy igazi nő. Tudja mit akar, tudja mit csinál, jó talán egy kicsit könnyelmű, de életrevaló és...jó volt hozzám. Jó ég, de ki vagyok tőle.
*Sóhajt fel és löki hátát a fának.*
~Kicsit tényleg nagyon beleéltem magam a dologba. Fájni fog ez a nő az biztos.~
*Int bár, azt hihetnék, hogy szerencsés a szerelemben ez nem így van. Ért a nőkhöz, de a szerelemben kimondottan bénácska. Vagy nem jött össze vagy lelépett mielőtt elkötelezte volna magát. Most viszont ezt nem teheti. És ő vár a nőre aki elment. Rá szokás várni mikor elmegy, de ő nem is jött egyszer se vissza a szerelmes nőhöz. Ironikus helyzet. Rheia asszony szerencsésebb a szerelemben nála úgy tűnik. Ő még fahéjat is kap. Amiről Int szívesen megosztaná az egyik titkát. A sugdolózás pedig be is válik. Látja, hogy a nőt is kíváncsi. Ami természetes is hisz nő. Még szép, hogy kíváncsi. A doki fojtott hangon kezdi magyarázni.*
-Bizony, hogy van. Egy jó orvos a fűszerekhez is ért nem csak a gyógyszerekhez. Javítja az étvágyat, erősíti a gyomrot, csökkenti a fájdalmat és a gyulladásokat és méregtelenít is. A fűszereknek sok jótékony hatása van és ez a recept is ezeket használja ki. Fogni kell egy üveg fehérbort. Beletenni egy kakukkfűágat, fél teáskanál szerecsendiót, negyed teáskanál friss gyömbért, egy rúd fahéjat és tíz mazsolaszemet. Aztán az üveget le kell dugaszolni és két hét múlva leszűrni. Napi fél pohár ebből az erősítő borból segít megőrizni az egészséget vagy pont, hogy összeszednie magát az embernek egy nehéz időszak után. Meg ugye melyik férfi ne ölelgetné meg a párját ha ilyen itallal ajándékozza meg.
*Ő is ilyet tervez Rel-nek adni mivel hideg van és barbár földön ki tudja milyen az idő. Rheia asszonynak meg sejthető, de pont azért árulta el ezt a titkot, hogy ő maga is iszogasson kicsit abból. Egy kis erősödés rá is ráférne.*
-De ez ugye a mi titkunk?
*Mosolyog a nőre és nyújtja a kisujját neki.*
4409. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:33:47
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:33:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Intath Aldeis//
- Micsoda példa.
*Mosolyog jókedvűen és szinte látja az elfen büszkeségét frappánsága miatt.*
- Egyébként igen, ez egy elég jó hasonlat.
*Egyet is ért vele, igaz neki nem sok tapasztalata van ilyen nőkkel, már csak azért sem, mert ő maga sem olyan fajta. A különleges lányt illetően kicsit alább hagy a lelkesedése, mert nem egészen olyan választ kap amire számított.*
- Ó értem. De úgy viselkedett veled, hogy feltételezhető, hogy ő is érdeklődik irántad?
*Kérdezősködik tovább, remélhetőleg nem zavarva ezzel az elfet, csak nagyon kíváncsi, ha szerelemről vagy családról van szó. Magában közben megállapítja, hogy az elf férfi rengeteget mosolyog, nem mindig érzi őszintének is és ez számára kissé különös, az észrevételen kívül viszont nem kezd semmit az információval. Nem is ért ő annyira az emberszerű lények lelkéhez, úgyhogy van még mit tanulniuk róla bőven.*
- Sebaj, majd jó lesz minden. Én drukkolok nektek. Egyébként elf leány? Olyan elképesztően magas mint te?
*Megint olyan csodálattal pillant a lenyűgözően magas elfre. Az orkok között látott jól megtermetteket, de ilyen szép fajt nem és ez nagyon tetszik neki. Szívesen lenne ő is egy gyönyörű szőke, magas elf nő, karcsú testtel. Igaz utóbbi meg is van neki, de nem egészen azért, mert ilyennek született volna. Kicsit meglepődik, hogy Intath mögé oson, össze is rezzen és kissé kényelmetlenül is érzi magát. Nem szereti, ha mögötte vannak, de ezt hamar elfelejti az érdekes információt hallva. Ismételten felcsillannak szemei és lelkesen közelebb hajol, ha már titokról van szó. Igaz egyedül vannak egy erdőben, de a titkokról érdemes halkan beszélgetni.*
- Jaj, dehogy árulom el. Becsület szavamra.
*De a recepten kívül még valami érdekességet hall, ami sokkal inkább felkelti figyelmét.*
- Jótékony hatásai? Mifélék? Jaj, hát lehet valami olyan finom és jó is? Milyen csodálatos!
*Teljesen el van ragadtatva, ha fahéjról van szó. Egyébként is lelkes minden új dolgot illetően, de a fahéjat különösen a szívébe zárta Nozarin miatt.*
//Intath Aldeis//
- Micsoda példa.
*Mosolyog jókedvűen és szinte látja az elfen büszkeségét frappánsága miatt.*
- Egyébként igen, ez egy elég jó hasonlat.
*Egyet is ért vele, igaz neki nem sok tapasztalata van ilyen nőkkel, már csak azért sem, mert ő maga sem olyan fajta. A különleges lányt illetően kicsit alább hagy a lelkesedése, mert nem egészen olyan választ kap amire számított.*
- Ó értem. De úgy viselkedett veled, hogy feltételezhető, hogy ő is érdeklődik irántad?
*Kérdezősködik tovább, remélhetőleg nem zavarva ezzel az elfet, csak nagyon kíváncsi, ha szerelemről vagy családról van szó. Magában közben megállapítja, hogy az elf férfi rengeteget mosolyog, nem mindig érzi őszintének is és ez számára kissé különös, az észrevételen kívül viszont nem kezd semmit az információval. Nem is ért ő annyira az emberszerű lények lelkéhez, úgyhogy van még mit tanulniuk róla bőven.*
- Sebaj, majd jó lesz minden. Én drukkolok nektek. Egyébként elf leány? Olyan elképesztően magas mint te?
*Megint olyan csodálattal pillant a lenyűgözően magas elfre. Az orkok között látott jól megtermetteket, de ilyen szép fajt nem és ez nagyon tetszik neki. Szívesen lenne ő is egy gyönyörű szőke, magas elf nő, karcsú testtel. Igaz utóbbi meg is van neki, de nem egészen azért, mert ilyennek született volna. Kicsit meglepődik, hogy Intath mögé oson, össze is rezzen és kissé kényelmetlenül is érzi magát. Nem szereti, ha mögötte vannak, de ezt hamar elfelejti az érdekes információt hallva. Ismételten felcsillannak szemei és lelkesen közelebb hajol, ha már titokról van szó. Igaz egyedül vannak egy erdőben, de a titkokról érdemes halkan beszélgetni.*
- Jaj, dehogy árulom el. Becsület szavamra.
*De a recepten kívül még valami érdekességet hall, ami sokkal inkább felkelti figyelmét.*
- Jótékony hatásai? Mifélék? Jaj, hát lehet valami olyan finom és jó is? Milyen csodálatos!
*Teljesen el van ragadtatva, ha fahéjról van szó. Egyébként is lelkes minden új dolgot illetően, de a fahéjat különösen a szívébe zárta Nozarin miatt.*
4408. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:23:08
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:23:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cerlyna Niphryl //
- Bizony, hogy színesebbé teszi. * Sóhajt Drameiloten szerelmesen, de persze gyorsan észbe kap, és rendezi ábrándos arckifejezését, miközben gondolatban ostorozza magát az ilyen esendőségért. *
- Ne haragudj. * Legyint egyszerűen, és reméli, hogy ennyiben hagyhatják a témát. *
- Nos, velem szerintem mindent megbeszéltél, úgyhogy már csak Wymni maradt hátra... Máris szólok neki. * Mosolyog Dram, és felkel a székből, hogy az ajtóhoz lépve kiszóljon rajta az egyik szolgálónak, aki alighanem a húgért siet. *
- Amíg várakozunk, kérlek mesélj, hogy mit hallottál a családomról, és rólunk. Őszintén, bármit elmondhatsz. Szeretném tudni, hogy milyen szóbeszéd járja rólunk, és hogy mi vett rá egy ilyen szépséges kisasszonyt, hogy minket válasszon mint munkaadói. * Közben vissza is ül a fotelbe, és várakozva figyeli Lynát, látszik rajta, hogy tényleg szeretné tudni, hogy mit pletykálnak róluk. *
//Cerlyna Niphryl //
- Bizony, hogy színesebbé teszi. * Sóhajt Drameiloten szerelmesen, de persze gyorsan észbe kap, és rendezi ábrándos arckifejezését, miközben gondolatban ostorozza magát az ilyen esendőségért. *
- Ne haragudj. * Legyint egyszerűen, és reméli, hogy ennyiben hagyhatják a témát. *
- Nos, velem szerintem mindent megbeszéltél, úgyhogy már csak Wymni maradt hátra... Máris szólok neki. * Mosolyog Dram, és felkel a székből, hogy az ajtóhoz lépve kiszóljon rajta az egyik szolgálónak, aki alighanem a húgért siet. *
- Amíg várakozunk, kérlek mesélj, hogy mit hallottál a családomról, és rólunk. Őszintén, bármit elmondhatsz. Szeretném tudni, hogy milyen szóbeszéd járja rólunk, és hogy mi vett rá egy ilyen szépséges kisasszonyt, hogy minket válasszon mint munkaadói. * Közben vissza is ül a fotelbe, és várakozva figyeli Lynát, látszik rajta, hogy tényleg szeretné tudni, hogy mit pletykálnak róluk. *
4407. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:50:17
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:50:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine Rhywayers//
- De te nem voltál ott...
*Suttogja halkan. Nem hiszi el, hogy nem az ő hibája, elvégre Mady csak arról tud, amennyit Aleimord elmondott neki.*
- Legyen igazad.
*Többet nem beszél. Próbál elaludni de csak nehezen akarnak lecsukódni a szemei, amikor pedig mégis, akkor borzalmasat álmodik. Motyog Aleniáról, levágott karról, vérről, meggyilkolt szülőkről, és arról is, hogy mennyire egyedül érzi magát. Van, mikor fel-felkiált álmában.
Annyi biztos, hogy reggel nem fog kellemesen ébredni, ahogyan egyik reggel sem a lázadás óta. Volt, hogy napokig nem aludt az álmaiban őt üldöző rémségektől. Most, hogy itt van mellette Mady sokkal könnyebben enged a teste ezen szükségletének, bár kérdéses, hogy a nő mennyire tud mellette aludni. Ha reggel úgy kelnek, hogy Mady még pihen, akkor Aleimord próbál minél finomabban elmenni mellőle, hogy hagyhassa még egy kicsit.*
- De te nem voltál ott...
*Suttogja halkan. Nem hiszi el, hogy nem az ő hibája, elvégre Mady csak arról tud, amennyit Aleimord elmondott neki.*
- Legyen igazad.
*Többet nem beszél. Próbál elaludni de csak nehezen akarnak lecsukódni a szemei, amikor pedig mégis, akkor borzalmasat álmodik. Motyog Aleniáról, levágott karról, vérről, meggyilkolt szülőkről, és arról is, hogy mennyire egyedül érzi magát. Van, mikor fel-felkiált álmában.
Annyi biztos, hogy reggel nem fog kellemesen ébredni, ahogyan egyik reggel sem a lázadás óta. Volt, hogy napokig nem aludt az álmaiban őt üldöző rémségektől. Most, hogy itt van mellette Mady sokkal könnyebben enged a teste ezen szükségletének, bár kérdéses, hogy a nő mennyire tud mellette aludni. Ha reggel úgy kelnek, hogy Mady még pihen, akkor Aleimord próbál minél finomabban elmenni mellőle, hogy hagyhassa még egy kicsit.*
4406. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 20:58:06
Üzenet elküldve: 2019-01-27 20:58:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Mestertolvajok//
- Úgy tudom, a tolvajlás nem az úgy tűnésről szól. Amúgy te se tűnsz piti zsebesnél többnek.
*Hősünk nem gondolja túl a kompetencia-dolgot; vállalt már ennél rázósabb, és bonyolultabb dolgot, hát mi ez ahhoz képest.*
- Tudtad, hogy nincs pénzem, amikor elindultunk, mégis beleegyeztél. És magáért az elvezetésért nem kértél egy lyukas fagarast sem. A zsákmányból kértél, amelyen készségesen osztozom.
*Magyarázza mosolyogva.*
- És hogy téged elterelésnek? Ugyan már, ha kiáltanál, se vennének észre.
*Mondja, valójában viszont most el kell vetnie emiatt az A tervet. Meg a B-t. Meg a C-t is.*
- Az őröket bízd rám, van pár ötletem... Bár majd látjuk, hányan vannak.
- Úgy tudom, a tolvajlás nem az úgy tűnésről szól. Amúgy te se tűnsz piti zsebesnél többnek.
*Hősünk nem gondolja túl a kompetencia-dolgot; vállalt már ennél rázósabb, és bonyolultabb dolgot, hát mi ez ahhoz képest.*
- Tudtad, hogy nincs pénzem, amikor elindultunk, mégis beleegyeztél. És magáért az elvezetésért nem kértél egy lyukas fagarast sem. A zsákmányból kértél, amelyen készségesen osztozom.
*Magyarázza mosolyogva.*
- És hogy téged elterelésnek? Ugyan már, ha kiáltanál, se vennének észre.
*Mondja, valójában viszont most el kell vetnie emiatt az A tervet. Meg a B-t. Meg a C-t is.*
- Az őröket bízd rám, van pár ötletem... Bár majd látjuk, hányan vannak.
4405. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:46:30
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:46:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1446
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1446
OOC üzenetek: 242
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Karheia Rhagodar//
*Nem bántotta meg a nőt. Sőt, a kis pimaszkodásán jót is kuncog amitől Int-nek is jobb kedve lesz. Szimpatikus neki Rheia asszony. Talán ezért is őszinte vele. Meg mert nem ismeri annyira, hogy a felháborodása komolyan megrendítse. Viszont az elkerüli. Sőt, a nő mintha boldog lenne mikor, azt mondja van neki egy különleges lány. Ez egy kicsit zavarba hozza az elfet. Nem szokás örülni az ő örömének. Mármint csak így. A kis gondolatra viszont bólint. Ő is hasonlóképp gondolkozik. Bár az ő gondolatai szerint a szerelem is múlandó. Mármint ha a nő megismeri őt akkor annyi. Szomorú dolog ez, de valahogy olyan jó érzés belegondolni, hogy őszinte lehet amíg tart. Mosolyog hát a nő szavain valami szomorúsággal a tekintetében.*
-Így igaz. Ezeket a lehetőségeket meg kell ragadni. Én is így gondolom. A vagyon meg olyan mint a rossz nő. Hol van, hol nincs. Nem érdemes a hűségében megbízni vagy törődni vele.
*Tetszik neki a saját hasonlata. Ezt jól megmondta. Büszke magára, hogy ilyen jókat tud mondani. Mikor a nő nekilát a gombát szedni és hátat fordít neki akkor elhúzza a száját.*
~Szerencsétlen nő. Hogy néz már ki?~
*A kapott kérdésre megint egy nem túl őszinte mosoly lesz a válasz.*
-Nem hiszem. Az se biztos, hogy ő is így érez. Még meglátjuk.
*Vagy, hogy megbocsájt-e neki. Őszintén szólva több oka lenne abban bízni, hogy a nő csak kalandozott vele mint a fordítottjában, de mégse teszi. Hinni akar benne, hogy tényleg visszajön ahogy ígérte. Meg az a pénz is zavarja amit kapott. Idegesítő belegondolni. Persze Int nem csak ezért kérdezett a főzésre, hogy elterelje hanem mást is meg akart tudni. Azt, nem tudta meg, de a nő lelkesedésén felkuncog majd a mutatóujját feltartva odaoson a nőhöz mintha valami nagy titkot akarna elárulni. Mert tényleg ha nem is nagy, de titkot akar elárulni neki.*
-Nem szokásom, de ha Rheia asszony megígéri, hogy nem terjeszti, elmondok egy titkos receptet. Miképp csinálhat olyan bort a kedvesének amiben a fahéj jótékony hatásai érvényesülhetnek. De csak ha megígéri, hogy másnak nem mondja el.
*Mosolyog és csillog a szeme ahogy a nőre néz kicsit eltúlozva a titok nagyságát.*
//Karheia Rhagodar//
*Nem bántotta meg a nőt. Sőt, a kis pimaszkodásán jót is kuncog amitől Int-nek is jobb kedve lesz. Szimpatikus neki Rheia asszony. Talán ezért is őszinte vele. Meg mert nem ismeri annyira, hogy a felháborodása komolyan megrendítse. Viszont az elkerüli. Sőt, a nő mintha boldog lenne mikor, azt mondja van neki egy különleges lány. Ez egy kicsit zavarba hozza az elfet. Nem szokás örülni az ő örömének. Mármint csak így. A kis gondolatra viszont bólint. Ő is hasonlóképp gondolkozik. Bár az ő gondolatai szerint a szerelem is múlandó. Mármint ha a nő megismeri őt akkor annyi. Szomorú dolog ez, de valahogy olyan jó érzés belegondolni, hogy őszinte lehet amíg tart. Mosolyog hát a nő szavain valami szomorúsággal a tekintetében.*
-Így igaz. Ezeket a lehetőségeket meg kell ragadni. Én is így gondolom. A vagyon meg olyan mint a rossz nő. Hol van, hol nincs. Nem érdemes a hűségében megbízni vagy törődni vele.
*Tetszik neki a saját hasonlata. Ezt jól megmondta. Büszke magára, hogy ilyen jókat tud mondani. Mikor a nő nekilát a gombát szedni és hátat fordít neki akkor elhúzza a száját.*
~Szerencsétlen nő. Hogy néz már ki?~
*A kapott kérdésre megint egy nem túl őszinte mosoly lesz a válasz.*
-Nem hiszem. Az se biztos, hogy ő is így érez. Még meglátjuk.
*Vagy, hogy megbocsájt-e neki. Őszintén szólva több oka lenne abban bízni, hogy a nő csak kalandozott vele mint a fordítottjában, de mégse teszi. Hinni akar benne, hogy tényleg visszajön ahogy ígérte. Meg az a pénz is zavarja amit kapott. Idegesítő belegondolni. Persze Int nem csak ezért kérdezett a főzésre, hogy elterelje hanem mást is meg akart tudni. Azt, nem tudta meg, de a nő lelkesedésén felkuncog majd a mutatóujját feltartva odaoson a nőhöz mintha valami nagy titkot akarna elárulni. Mert tényleg ha nem is nagy, de titkot akar elárulni neki.*
-Nem szokásom, de ha Rheia asszony megígéri, hogy nem terjeszti, elmondok egy titkos receptet. Miképp csinálhat olyan bort a kedvesének amiben a fahéj jótékony hatásai érvényesülhetnek. De csak ha megígéri, hogy másnak nem mondja el.
*Mosolyog és csillog a szeme ahogy a nőre néz kicsit eltúlozva a titok nagyságát.*
4404. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:07:03
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:07:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Intath Aldeis//
- Jaj nem, nem bántottál meg, csak elszoktam az ilyen megnevezésektől. Egyébként úgy szólítasz, ahogy jól esik.
*Számára nincs jelentősége, jóformán bármi ilyen aprósághoz hozzá tud szokni egészséges keretek között.*
- De amúgy helyes az észrevételed.
*Tetszik neki a kissé pimaszkodó Intath, aki ezzel a viselkedéssel a meglévő mosolyát kitartóan arcán tartja. Sőt, még kuncog is, pedig nem szokása, mert általában bosszantja. Biccent egyet jó kívánságra és megállapítja magában, hogy Intath nagyon rendesnek tűnik, legalábbis vele az és Karheia nagyon szereti, ha kedvesek vele.*
- Ó, ez igaz.
*Állapítja meg hümmögve és rá kell döbbennie, hogy sokat felejtett a férfiak természetéről, jobban lekötötte saját sanyarúsága. Nem hökken meg, vagy háborodik fel, talán az orvos erre számított, de hát a férfiak már csak ilyenek és ezt egy kedves asszony is éppen annyira jól tudhatja, mint a nem kedves társaik. Elvégre nem kislány már.*
- Nocsak.
*Ismét felragyog az arca a választ hallva és Intathét kezdi vizsgálgatni. Nem tudja miért, de örül a válasznak, hiszen szerinte nincs is szebb dolog egy boldog párnál.*
- Szerencsés vagy akkor. Van aki sosem találja meg a számára különlegest, éppen ezért vigyázni kell rá, ha mégis sikerül. Minden más jelentéktelen és mulandó, legyen az arany, rang vagy bármi. De az a különleges valaki felemelhet bármilyen mélységekből. Inkább legyen földönfutó a kedvesemmel az oldalamon, mint hatalmas birtokos egy üres palotában.
*Csak úgy jönnek belőle a szavak, holott senki sem kérdezte. Nem is kioktatásnak szánja, sokkal inkább csak megosztja gondolatait a férfival. Magából merít igazából, ha már úgyis megosztotta azt, hogy fél elveszíteni ezt a különleges valakit. Közben a fatörzsén megtelepedett gombához sétál és egy pici, egyszerű, láthatóan nagyon öreg késsel nekilát összeszedni azt.*
- Ez a hölgy tudja, hogy különleges a számodra?
*Annyira kezd természetes lenni számára az elf jelenléte, hogy el is feledkezik az óvatosságról és támadható felületként védtelenül hagyja hátát, főleg mert teljesen belemerül a gombák összeszedésébe. Guggolásból felpillant a számára különösen magas szőke elfre.*
- Levest szeretnék és igen, feltalálom magam úgy hiszem, bár mint kiderül van még mit tanulnom. Nagyon meglepni nem tudom, nincs saját otthonom ahol főzhetnék, de ő meglepett engem fahéjjal. Te hallottál már a fahéjról?
*Ismételten tengerkék csillogó szemeivel néz a fűzöld íriszekbe. Gyermeki lelkesedés és csodálat ragyog Karheia tekintetében.*
- Én előtte nem ismertem, de fantasztikus egy valami. Olyan különleges, nagyon tetszik.
//Intath Aldeis//
- Jaj nem, nem bántottál meg, csak elszoktam az ilyen megnevezésektől. Egyébként úgy szólítasz, ahogy jól esik.
*Számára nincs jelentősége, jóformán bármi ilyen aprósághoz hozzá tud szokni egészséges keretek között.*
- De amúgy helyes az észrevételed.
*Tetszik neki a kissé pimaszkodó Intath, aki ezzel a viselkedéssel a meglévő mosolyát kitartóan arcán tartja. Sőt, még kuncog is, pedig nem szokása, mert általában bosszantja. Biccent egyet jó kívánságra és megállapítja magában, hogy Intath nagyon rendesnek tűnik, legalábbis vele az és Karheia nagyon szereti, ha kedvesek vele.*
- Ó, ez igaz.
*Állapítja meg hümmögve és rá kell döbbennie, hogy sokat felejtett a férfiak természetéről, jobban lekötötte saját sanyarúsága. Nem hökken meg, vagy háborodik fel, talán az orvos erre számított, de hát a férfiak már csak ilyenek és ezt egy kedves asszony is éppen annyira jól tudhatja, mint a nem kedves társaik. Elvégre nem kislány már.*
- Nocsak.
*Ismét felragyog az arca a választ hallva és Intathét kezdi vizsgálgatni. Nem tudja miért, de örül a válasznak, hiszen szerinte nincs is szebb dolog egy boldog párnál.*
- Szerencsés vagy akkor. Van aki sosem találja meg a számára különlegest, éppen ezért vigyázni kell rá, ha mégis sikerül. Minden más jelentéktelen és mulandó, legyen az arany, rang vagy bármi. De az a különleges valaki felemelhet bármilyen mélységekből. Inkább legyen földönfutó a kedvesemmel az oldalamon, mint hatalmas birtokos egy üres palotában.
*Csak úgy jönnek belőle a szavak, holott senki sem kérdezte. Nem is kioktatásnak szánja, sokkal inkább csak megosztja gondolatait a férfival. Magából merít igazából, ha már úgyis megosztotta azt, hogy fél elveszíteni ezt a különleges valakit. Közben a fatörzsén megtelepedett gombához sétál és egy pici, egyszerű, láthatóan nagyon öreg késsel nekilát összeszedni azt.*
- Ez a hölgy tudja, hogy különleges a számodra?
*Annyira kezd természetes lenni számára az elf jelenléte, hogy el is feledkezik az óvatosságról és támadható felületként védtelenül hagyja hátát, főleg mert teljesen belemerül a gombák összeszedésébe. Guggolásból felpillant a számára különösen magas szőke elfre.*
- Levest szeretnék és igen, feltalálom magam úgy hiszem, bár mint kiderül van még mit tanulnom. Nagyon meglepni nem tudom, nincs saját otthonom ahol főzhetnék, de ő meglepett engem fahéjjal. Te hallottál már a fahéjról?
*Ismételten tengerkék csillogó szemeivel néz a fűzöld íriszekbe. Gyermeki lelkesedés és csodálat ragyog Karheia tekintetében.*
- Én előtte nem ismertem, de fantasztikus egy valami. Olyan különleges, nagyon tetszik.
4403. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 16:46:53
Üzenet elküldve: 2019-01-27 16:46:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord Sayqueves//
*Egy pillanatra meginog, hisz úgy tűnik a férfi nem hajlik a kérésre, de amint az ölébe hajtja a fejét, már úgy érzi minden rendben van és megnyugszik. Egyik kezével óvatosan simogatja a másik haját, miközben hallgatja. Az elhangzó kérdésnek valóban nincsen megnevezettje, így Mady arra gondol, hogy esetleg a férfi önnön magára gondol, erre azonban ő nem tud válaszolni, csak remélheti, hogy valaha egyenesbe kerül az élete ismét.*
- Nem vagy egyedül. Hiszen nemsokára megtaláljuk a többieket, bizonyára mind jól vannak és aggódnak érted.*Majd elkezd a férfi össze vissza dobálni fél mondatokat egymás után, bár elég zavaros, mégis egy irányba mutatnak a nő fejében.*
- Nem a te hibád volt az egész, nem tehettél volna ellene semmit. Az pedig, hogy most ostorozod magad a miatt, ami már megtörtént, teljesen értelmetlen.*Ujjait óvatosan végig húzza az elf fülén.*
- Engem biztosan nem képzelsz, ha úgy jobb, beléd csípek, ahol kéred.*Jegyzi meg mosolyogva, bár úgy gondolja, annál erőteljesebb érzés nem létezik a jelenléte bemutatására, mint, amit nemrég együtt átéltek.*
- Még szerencse, hogy nem te döntöd el, hogy megérdemled-e vagy sem ezt a törődést.
*Egy pillanatra meginog, hisz úgy tűnik a férfi nem hajlik a kérésre, de amint az ölébe hajtja a fejét, már úgy érzi minden rendben van és megnyugszik. Egyik kezével óvatosan simogatja a másik haját, miközben hallgatja. Az elhangzó kérdésnek valóban nincsen megnevezettje, így Mady arra gondol, hogy esetleg a férfi önnön magára gondol, erre azonban ő nem tud válaszolni, csak remélheti, hogy valaha egyenesbe kerül az élete ismét.*
- Nem vagy egyedül. Hiszen nemsokára megtaláljuk a többieket, bizonyára mind jól vannak és aggódnak érted.*Majd elkezd a férfi össze vissza dobálni fél mondatokat egymás után, bár elég zavaros, mégis egy irányba mutatnak a nő fejében.*
- Nem a te hibád volt az egész, nem tehettél volna ellene semmit. Az pedig, hogy most ostorozod magad a miatt, ami már megtörtént, teljesen értelmetlen.*Ujjait óvatosan végig húzza az elf fülén.*
- Engem biztosan nem képzelsz, ha úgy jobb, beléd csípek, ahol kéred.*Jegyzi meg mosolyogva, bár úgy gondolja, annál erőteljesebb érzés nem létezik a jelenléte bemutatására, mint, amit nemrég együtt átéltek.*
- Még szerencse, hogy nem te döntöd el, hogy megérdemled-e vagy sem ezt a törődést.
4402. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 16:28:01
Üzenet elküldve: 2019-01-27 16:28:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Íjászverseny//
- Valakinek azt is kell, mert a végén annyira belejössz, hogy nem tudod abbahagyni. *incselkedik vissza Shen nevetve és jelképesen megdorgálva mutatóujjával Lyzt. Az újabb kártyatámadást, már rutinosan hárítja el. Örül neki, hogy Lyzt ilyen felszabadultnak látja, de úgy látszik, ehhez az kellett, hogy jó távol legyenek Vadvédtől, mert ott a lánynak mindig volt valami dolga, ami miatt komolynak kellett lennie.*
- Nézd... *imitál hányást, de persze a szájából a kártyalapok hullanak.*
- Blöeee... *bolondozik tovább, míg fel nem nevet Lyz arcát látva. Olyan, mintha tényleg azt hitte volna, hogy rosszul van. A produkcióra újabb adag lapot kap az arcába, de már nem is védekezik, hagyja lehullani arcáról a lapokat rezignált mosollyal. A bökésre fájdalmas grimasszal válaszol, de közben kisfiúsan mosolyog.*
- Áh. *legyint, ahogy elveszi a sütit.*
- Van elég dolga, majd te megtanulod és majd sütsz nekem. *vigyorog teli szájjal, mint a rossz gyerekek.*
- A szarvast is szeretem ám. *mondja gyorsan, nehogy Lyz ki tudjon bújni a dolog alól.
A sütemény varázslatos sebességgel tűnik el Shen szájában, amikor észbe kap, már csak pár morzsa és két oldalt teletömött pofazacskója mutatja, hogy valaha volt ott valami süti.*
- Jaj, bocsánat. *merevedik le az arca.*
- Kértél volna? *kérdi, de látszik a szemén, hogy csak kajánkodik.
A nélkülözésre mondott szavaknál már az öléből és a csomagolóról szedegeti össze ujjával a morzsákat, hogy azokat is eltüntesse a szájában.*
- Az aranyat sose tartottam sokra, elf vagyok, kevés kajával is elvagyok. *mondja, ahogy akkurátusan takarít fel minden morzsát.*
- Ha pedig jó szót akarok, akkor itt vagy te. *néz fel őszinte mosollyal.*
- Énmegleon egy bugris, sok ilyennel volt már dolgom. *húzza el a száját, látszik, hogy kellemetlen számára a téma.*
- Jah, mindenkinek joga van hülyének lenni, de ő durván visszaél ezzel a lehetőségével. *grimaszol kelletlenül. Élesen él még benne a kép, ahogy az a nagydarab fickó bánt vele a fürdőben. Mintha ő bármivel is több lenne, mint a hegyesfülű.
Az utolsó kérdés láthatóan meglepetésként éri Lyzt, a kérdés súlyának megfelelően mérlegel is a lány a válasz előtt. Legalább addig van ideje mellé ülni és véletlen még a combjuk is összeér, ahogy Sheni helyet foglal. Véletlen.
A dorgálásnál csak szerényen és lehajtott fejjel somolyog. Pontosan tudja, miről beszél a lány, nem kíván védekezni. Az íjásztudományát dicsérő szavakra csak egy hitetlen pillantás a válasz, hisz Lyz egy valóságos legenda, Lyz az íjász-istennő.*
- Oké, ezeket eddig is tudtuk. *szólal meg, amikor a lány befejezi és felé fordulva egyenesen a szemébe néz.*
- De mit látsz... bennem. *talán ennyire még sohasem nézett Lyz szemeinek mélyére, őszinte választ vár.*
//Íjászverseny//
- Valakinek azt is kell, mert a végén annyira belejössz, hogy nem tudod abbahagyni. *incselkedik vissza Shen nevetve és jelképesen megdorgálva mutatóujjával Lyzt. Az újabb kártyatámadást, már rutinosan hárítja el. Örül neki, hogy Lyzt ilyen felszabadultnak látja, de úgy látszik, ehhez az kellett, hogy jó távol legyenek Vadvédtől, mert ott a lánynak mindig volt valami dolga, ami miatt komolynak kellett lennie.*
- Nézd... *imitál hányást, de persze a szájából a kártyalapok hullanak.*
- Blöeee... *bolondozik tovább, míg fel nem nevet Lyz arcát látva. Olyan, mintha tényleg azt hitte volna, hogy rosszul van. A produkcióra újabb adag lapot kap az arcába, de már nem is védekezik, hagyja lehullani arcáról a lapokat rezignált mosollyal. A bökésre fájdalmas grimasszal válaszol, de közben kisfiúsan mosolyog.*
- Áh. *legyint, ahogy elveszi a sütit.*
- Van elég dolga, majd te megtanulod és majd sütsz nekem. *vigyorog teli szájjal, mint a rossz gyerekek.*
- A szarvast is szeretem ám. *mondja gyorsan, nehogy Lyz ki tudjon bújni a dolog alól.
A sütemény varázslatos sebességgel tűnik el Shen szájában, amikor észbe kap, már csak pár morzsa és két oldalt teletömött pofazacskója mutatja, hogy valaha volt ott valami süti.*
- Jaj, bocsánat. *merevedik le az arca.*
- Kértél volna? *kérdi, de látszik a szemén, hogy csak kajánkodik.
A nélkülözésre mondott szavaknál már az öléből és a csomagolóról szedegeti össze ujjával a morzsákat, hogy azokat is eltüntesse a szájában.*
- Az aranyat sose tartottam sokra, elf vagyok, kevés kajával is elvagyok. *mondja, ahogy akkurátusan takarít fel minden morzsát.*
- Ha pedig jó szót akarok, akkor itt vagy te. *néz fel őszinte mosollyal.*
- Énmegleon egy bugris, sok ilyennel volt már dolgom. *húzza el a száját, látszik, hogy kellemetlen számára a téma.*
- Jah, mindenkinek joga van hülyének lenni, de ő durván visszaél ezzel a lehetőségével. *grimaszol kelletlenül. Élesen él még benne a kép, ahogy az a nagydarab fickó bánt vele a fürdőben. Mintha ő bármivel is több lenne, mint a hegyesfülű.
Az utolsó kérdés láthatóan meglepetésként éri Lyzt, a kérdés súlyának megfelelően mérlegel is a lány a válasz előtt. Legalább addig van ideje mellé ülni és véletlen még a combjuk is összeér, ahogy Sheni helyet foglal. Véletlen.
A dorgálásnál csak szerényen és lehajtott fejjel somolyog. Pontosan tudja, miről beszél a lány, nem kíván védekezni. Az íjásztudományát dicsérő szavakra csak egy hitetlen pillantás a válasz, hisz Lyz egy valóságos legenda, Lyz az íjász-istennő.*
- Oké, ezeket eddig is tudtuk. *szólal meg, amikor a lány befejezi és felé fordulva egyenesen a szemébe néz.*
- De mit látsz... bennem. *talán ennyire még sohasem nézett Lyz szemeinek mélyére, őszinte választ vár.*
4401. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-27 15:18:30
Üzenet elküldve: 2019-01-27 15:18:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
*Lyz nem teketóriázik. Nincs ideje. Amint a félre szálló nyílvesszőt látja, azonnal tegezéhez nyúl, s újabb vesszőt húz elő. Mire célozna, megrogyik a Denzack-kal hadakozó szarvas, ellenben Monsotor sebesülést is szerez.*
~NE!~ *fordul felé. Csoda ha ennyivel megússzák, de nem szeretne még ennyi sérülést sem társainak.*
- Monsotor! Hátra! *S ha társa nincs veszélyben Lyz nyilától, akkor az óriásra támadó állat felé lövi ki azt.*
A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.27 15:25:37
*Lyz nem teketóriázik. Nincs ideje. Amint a félre szálló nyílvesszőt látja, azonnal tegezéhez nyúl, s újabb vesszőt húz elő. Mire célozna, megrogyik a Denzack-kal hadakozó szarvas, ellenben Monsotor sebesülést is szerez.*
~NE!~ *fordul felé. Csoda ha ennyivel megússzák, de nem szeretne még ennyi sérülést sem társainak.*
- Monsotor! Hátra! *S ha társa nincs veszélyben Lyz nyilától, akkor az óriásra támadó állat felé lövi ki azt.*
A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.27 15:25:37
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389