Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 272 (5421. - 5440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5440. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-24 23:33:48
Üzenet elküldve: 2020-03-24 23:33:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Arthenior felé közeledve //
~Óh tehát már közelebb vagyunk.~ *A pár napnyi járás most már jóval lerövidült időben. Ennek örül, mert vágyik egy forró fürdőre, és valami meleg ételre, meleg teára. Netán egy pohárka rum is jöhetne. Bár lehet nem az első napján kéne bemutatnia mennyire bírja jól az alkoholt.*
- Már ideje volt valami ilyent felelned e kérdésemre. *jegyzi meg szemrehányón. De ha éppen ránéz Rhule nem látja bosszúsnak a lányt. A következő kérdésre viszont a papírt lobogtatja meg.*
- Arról írtam listát. *mutatja a férfi felé a papírt. Rhule el is veheti a papírt, de ha nem akkor elsőre négy pontot fedezhet fel rajta. Az egyik a Holdudvar lehet. A többihez viszont túl gyorsan kapja el a lapot, hogy Rhule jól megtudja nézni. Már-már azt gondolja, hogy az útjuk olyan rém unalmas lesz. Akkor azonban megdermed, és keze a kardja markolatára téved, még a papírt is begyűri az alkarvédője alá. Egy pillanatra megáll, aztán vállat vonva tovább halad, talán Rhule is hallotta, de csak valami vad neszezhetett. Nem gondolja, valós fenyegetésnek. A férfire néz mellette, majd vélhetően indulnának tovább. Ezt meg hangos zaj követi, és valami feléjük csörtet az úton. A fiatal lány kardja markolatára kulcsolja ujjait.*
- Már azt hittem semmi izgalmas nem történik egész úton. *jegyzi meg ajkán fél mosollyal, amolyan már vártam erre kifejezést ölt arca, és szemében is harcra éhes lángok villannak fel hideg kékséggel. Megfordul, és csalódnia kell, az acél azért jellegzetes hanggal siklik ki a tokjából. De a lány csalódottságát ez a hang sem tudja enyhíteni.*
- Ez csak egy kutya. *állapítja meg, ajka is csalódottan biggyed le, és a sóhaja is erről árulkodik. A mögötte álló zöldbőrű viszont már más eset.*
- Az ott egy ork? *kérdezi hitetlenkedve. Védekező pozíciót vesz fel és várja Rhule reakcióját minderre.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 23:37:09
~Óh tehát már közelebb vagyunk.~ *A pár napnyi járás most már jóval lerövidült időben. Ennek örül, mert vágyik egy forró fürdőre, és valami meleg ételre, meleg teára. Netán egy pohárka rum is jöhetne. Bár lehet nem az első napján kéne bemutatnia mennyire bírja jól az alkoholt.*
- Már ideje volt valami ilyent felelned e kérdésemre. *jegyzi meg szemrehányón. De ha éppen ránéz Rhule nem látja bosszúsnak a lányt. A következő kérdésre viszont a papírt lobogtatja meg.*
- Arról írtam listát. *mutatja a férfi felé a papírt. Rhule el is veheti a papírt, de ha nem akkor elsőre négy pontot fedezhet fel rajta. Az egyik a Holdudvar lehet. A többihez viszont túl gyorsan kapja el a lapot, hogy Rhule jól megtudja nézni. Már-már azt gondolja, hogy az útjuk olyan rém unalmas lesz. Akkor azonban megdermed, és keze a kardja markolatára téved, még a papírt is begyűri az alkarvédője alá. Egy pillanatra megáll, aztán vállat vonva tovább halad, talán Rhule is hallotta, de csak valami vad neszezhetett. Nem gondolja, valós fenyegetésnek. A férfire néz mellette, majd vélhetően indulnának tovább. Ezt meg hangos zaj követi, és valami feléjük csörtet az úton. A fiatal lány kardja markolatára kulcsolja ujjait.*
- Már azt hittem semmi izgalmas nem történik egész úton. *jegyzi meg ajkán fél mosollyal, amolyan már vártam erre kifejezést ölt arca, és szemében is harcra éhes lángok villannak fel hideg kékséggel. Megfordul, és csalódnia kell, az acél azért jellegzetes hanggal siklik ki a tokjából. De a lány csalódottságát ez a hang sem tudja enyhíteni.*
- Ez csak egy kutya. *állapítja meg, ajka is csalódottan biggyed le, és a sóhaja is erről árulkodik. A mögötte álló zöldbőrű viszont már más eset.*
- Az ott egy ork? *kérdezi hitetlenkedve. Védekező pozíciót vesz fel és várja Rhule reakcióját minderre.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 23:37:09
5439. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-24 18:31:13
Üzenet elküldve: 2020-03-24 18:31:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Arthenior felé közeledve //
~Hülye kutya, merre viszel már megint?~ *pillant Asema után hősünk. Már megint megérzett valamit ez a hülye dög és most árkon-bokron át követi a szagot, orkunk meg, mit van mit tenni, követi. Frissen vett szőrmeköpenyébe bele-beleakad egy-egy ág, de Ullamart nem zavarja. Félig futva vág át az erdőn. Fa fát követ, bokor bokrot, mígnem kiér egy nagyobb útra. Körbepillant, hogy merre lehet hűséges bajtársa, tesz két lépést előre s majdnem átbukik rajta.*
-Most meg mi van? *horkan fel hangosan majd arcát arra fordítja amerre az eb néz. Asema két utazót követ akik tőle körülbelül 60 lábra haladnak. Egy nő és egy férfi. Ullamar messziről kiszúrja a kardot mindkettő oldalán.*
~Vagy banditák akik olyan idióták, hogy egy ilyen tágas úton, fegyvert mutogatva portyázzanak, vagy csak két egyszerű utazó akik most engem fognak rablónak hinni, amekkora ricsajjal kicsörtettem.~ *sóhajt. Ettől független, jobb ha az ember biztosra megy. Orkunk sarkon fordul és elindul az ellenkező irányba. Vagyis csak indulna, de kutyája hangosan ugatni kezdi a két utazót. Az arsonardi juhász híresen utálja azokat, kikről távoli vidékek szaga árad.*
~Remek.~
~Hülye kutya, merre viszel már megint?~ *pillant Asema után hősünk. Már megint megérzett valamit ez a hülye dög és most árkon-bokron át követi a szagot, orkunk meg, mit van mit tenni, követi. Frissen vett szőrmeköpenyébe bele-beleakad egy-egy ág, de Ullamart nem zavarja. Félig futva vág át az erdőn. Fa fát követ, bokor bokrot, mígnem kiér egy nagyobb útra. Körbepillant, hogy merre lehet hűséges bajtársa, tesz két lépést előre s majdnem átbukik rajta.*
-Most meg mi van? *horkan fel hangosan majd arcát arra fordítja amerre az eb néz. Asema két utazót követ akik tőle körülbelül 60 lábra haladnak. Egy nő és egy férfi. Ullamar messziről kiszúrja a kardot mindkettő oldalán.*
~Vagy banditák akik olyan idióták, hogy egy ilyen tágas úton, fegyvert mutogatva portyázzanak, vagy csak két egyszerű utazó akik most engem fognak rablónak hinni, amekkora ricsajjal kicsörtettem.~ *sóhajt. Ettől független, jobb ha az ember biztosra megy. Orkunk sarkon fordul és elindul az ellenkező irányba. Vagyis csak indulna, de kutyája hangosan ugatni kezdi a két utazót. Az arsonardi juhász híresen utálja azokat, kikről távoli vidékek szaga árad.*
~Remek.~
5438. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-24 17:24:39
Üzenet elküldve: 2020-03-24 17:24:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Arthenior felé közeledve //
*Rhule a szokásosnál is csendesebb az utóbbi időben. Szemforgatva figyeli, amit a lány a falevelekkel művel. Fárasztó napok állnak mögöttük, de mind egyfajta monotonitással teltek, evés, ivás, utazás, táborverés, edzés, alvás, fák, csillagos éjszakák, dombok, evés, ivás, alvás, és még több mérföld a pórusaikba ivódott út porával. Oda sem értek még Artheniorba, de Rhule máris hiányolja mindezt. Ott megannyi új és mégis ismerős inger vár rá egyszerre. Nem felhőtlen boldogságában hagyta maga mögött a várost és most újra torkán érzi a régi idők keserűségét. Azt mondják sok minden megváltozott itt, s maga a férfi is sokat formálódott, mióta szinte gyerekként elhagyta a helyet.*
- Fél lábbal szinte már ott vagyunk.* veti oda foghegyről Meirának a választ. Egy pillanatig még az is megfordul a fejében, hogy a lány is hiányozni fog neki a mindennapos huzavonáikkal, szócsatáikkal együtt. ~ Te jó szagú....~ Minden bizonnyal megártott neki a múltban való bolyongás. Megrázza a fejét, ezzel kiűzve onnan minden nem kívánatos gondolatot.*
- Mik a terveid, ha a városba érünk?*kérdezi. Ami azt illeti erről még nem esett szó köztük. Széttapos egy földhantot a csizmájával. Időszerű lesz beszerezni egy újat, mert ezt alaposan elkoptatta. Ruházatának többi része is hasonló sorsa jutott, még a jó minőségű anyagok is idővel elhasználódnak. Az oldalán függő kardot nem kellett éles helyzetben használnia. Szerencsés utuk volt. Tekintete végig szánt az előttük elterülő látszólag békés tájon. Jó sorsuk valószínűleg meg kitart Artheniorig.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 17:25:16
*Rhule a szokásosnál is csendesebb az utóbbi időben. Szemforgatva figyeli, amit a lány a falevelekkel művel. Fárasztó napok állnak mögöttük, de mind egyfajta monotonitással teltek, evés, ivás, utazás, táborverés, edzés, alvás, fák, csillagos éjszakák, dombok, evés, ivás, alvás, és még több mérföld a pórusaikba ivódott út porával. Oda sem értek még Artheniorba, de Rhule máris hiányolja mindezt. Ott megannyi új és mégis ismerős inger vár rá egyszerre. Nem felhőtlen boldogságában hagyta maga mögött a várost és most újra torkán érzi a régi idők keserűségét. Azt mondják sok minden megváltozott itt, s maga a férfi is sokat formálódott, mióta szinte gyerekként elhagyta a helyet.*
- Fél lábbal szinte már ott vagyunk.* veti oda foghegyről Meirának a választ. Egy pillanatig még az is megfordul a fejében, hogy a lány is hiányozni fog neki a mindennapos huzavonáikkal, szócsatáikkal együtt. ~ Te jó szagú....~ Minden bizonnyal megártott neki a múltban való bolyongás. Megrázza a fejét, ezzel kiűzve onnan minden nem kívánatos gondolatot.*
- Mik a terveid, ha a városba érünk?*kérdezi. Ami azt illeti erről még nem esett szó köztük. Széttapos egy földhantot a csizmájával. Időszerű lesz beszerezni egy újat, mert ezt alaposan elkoptatta. Ruházatának többi része is hasonló sorsa jutott, még a jó minőségű anyagok is idővel elhasználódnak. Az oldalán függő kardot nem kellett éles helyzetben használnia. Szerencsés utuk volt. Tekintete végig szánt az előttük elterülő látszólag békés tájon. Jó sorsuk valószínűleg meg kitart Artheniorig.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 17:25:16
5437. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-24 16:39:44
Üzenet elküldve: 2020-03-24 16:39:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Arthenior felé közeledve //
*Az egyik fa törzsén simít végig, ahogy elhalad mellette. Kósza mozdulat, és nem is tudatosan csinálta. Inkább csak jó érzés a keze alatt érezni a kérges durva anyagot. Még gyerekkorából ered ez a hóbortja, hogy mindig is szeretett mindent tapintás útján is megtapasztalni. Nos, ezt nem igazán nőtte ki. Most is szereti ezt, ahogy néha szenvtelen arckifejezéssel kér ilyenre másoktól engedélyt. A mellette haladó férfit is meglepte ezzel még talán egy éve. A fiatal lány sötét hosszú haja fényesen omlik a vállára, ahogy fejét oldalra fordítva a mellette haladóra néz. Egy pillanatig fürkészi a tőle kicsit magasabb Rhule markáns arcélét.*
- Milyen messze van még? *kérdezi türelmetlenséget mímelve. Kék szemei továbbra is Rhule arcán nyugszanak. A lány magas egy korabeli ember nőhöz képest, karcsú alakját praktikus erdőjáráshoz kényelmes ruhák fedik. Ez áll egy fekete bőrnadrágból, hasonló sötét színű bőrfűzőből, melyre egy sötét szürke blúzt vett fel. Minderre rá fekete bőrvért került és egy sötétkék térdéig leérő posztó kabát. A lány nem fegyvertelen egyik oldalán tőrt csillant meg a napfénye, mely átszűrődik a fák levei között, másik oldalán pedig egy hosszú kard pihen a tokjában. Bájos fiatalos arcán, állandó derűs félmosolyt enged barackszín ajkaira kiülni. Érkezik oldalt a következő fa, melyet ismét végig simít, sőt az utána terpeszkedő lelógó fa ágairól egy levelet le is tép. Ezt is két kézzel kezdi ujjai között forgatni, simítani és tapintani. Valahogy a mai nap szótlanok, pedig a tegnap esti karddal való edzést kifejezetten élvezte a lány. Talán a hosszú út miatt váltak ma csendessé, hiszen Napkaravánpihenő volt a kiinduló pont, és ha minden igaz már pár napi járásra vannak Artheniortól. ~Legalábbis pár napja még pár napnyira voltunk.~ Jut eszébe, hogy ezt utoljára napokkal ezelőtt kérdezte meg. Most valahogy kezdi zavarni a csend, így a levelet eldobva megigazítja a bőr alkarvédőjét. Aztán végül egy papírt húz elő onnan. Kihajtogatja és megnézi miket irkált rá. Közben időnként lopva a mellette haladó férfire figyel, hátha van valami észrevétele, vagy beszédtémája.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 16:45:20
*Az egyik fa törzsén simít végig, ahogy elhalad mellette. Kósza mozdulat, és nem is tudatosan csinálta. Inkább csak jó érzés a keze alatt érezni a kérges durva anyagot. Még gyerekkorából ered ez a hóbortja, hogy mindig is szeretett mindent tapintás útján is megtapasztalni. Nos, ezt nem igazán nőtte ki. Most is szereti ezt, ahogy néha szenvtelen arckifejezéssel kér ilyenre másoktól engedélyt. A mellette haladó férfit is meglepte ezzel még talán egy éve. A fiatal lány sötét hosszú haja fényesen omlik a vállára, ahogy fejét oldalra fordítva a mellette haladóra néz. Egy pillanatig fürkészi a tőle kicsit magasabb Rhule markáns arcélét.*
- Milyen messze van még? *kérdezi türelmetlenséget mímelve. Kék szemei továbbra is Rhule arcán nyugszanak. A lány magas egy korabeli ember nőhöz képest, karcsú alakját praktikus erdőjáráshoz kényelmes ruhák fedik. Ez áll egy fekete bőrnadrágból, hasonló sötét színű bőrfűzőből, melyre egy sötét szürke blúzt vett fel. Minderre rá fekete bőrvért került és egy sötétkék térdéig leérő posztó kabát. A lány nem fegyvertelen egyik oldalán tőrt csillant meg a napfénye, mely átszűrődik a fák levei között, másik oldalán pedig egy hosszú kard pihen a tokjában. Bájos fiatalos arcán, állandó derűs félmosolyt enged barackszín ajkaira kiülni. Érkezik oldalt a következő fa, melyet ismét végig simít, sőt az utána terpeszkedő lelógó fa ágairól egy levelet le is tép. Ezt is két kézzel kezdi ujjai között forgatni, simítani és tapintani. Valahogy a mai nap szótlanok, pedig a tegnap esti karddal való edzést kifejezetten élvezte a lány. Talán a hosszú út miatt váltak ma csendessé, hiszen Napkaravánpihenő volt a kiinduló pont, és ha minden igaz már pár napi járásra vannak Artheniortól. ~Legalábbis pár napja még pár napnyira voltunk.~ Jut eszébe, hogy ezt utoljára napokkal ezelőtt kérdezte meg. Most valahogy kezdi zavarni a csend, így a levelet eldobva megigazítja a bőr alkarvédőjét. Aztán végül egy papírt húz elő onnan. Kihajtogatja és megnézi miket irkált rá. Közben időnként lopva a mellette haladó férfire figyel, hátha van valami észrevétele, vagy beszédtémája.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 16:45:20
5436. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-22 15:57:59
Üzenet elküldve: 2020-03-22 15:57:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Niev csak egy kislány, ezért aztán nem is érti, ha valaki átvitt értelemben beszél valamiről.
Azt érti ugyan, hogy miért kell éjszaka lámpást gyújtani, de valahogy az egész olyan zavaros.*
- Éjszaka aludni kell.
*Jelenti ki határozottan, a mesebeli lovagot nézve, dideregve.*
- Apaaa, mennyünk már hazaaa!
*Nyafogja fészkelődés közben.*
- A bácsi is aludjon este!
*Teszi hozzá félig suttogva, talán csak Pycta számára hallhatóan. Homloka izzadságtól gyöngyözik, immáron egyértelmű: beteg. Ami ijesztő a kislány számára is, hiszen mindig is makk egészséges volt.*
*Niev csak egy kislány, ezért aztán nem is érti, ha valaki átvitt értelemben beszél valamiről.
Azt érti ugyan, hogy miért kell éjszaka lámpást gyújtani, de valahogy az egész olyan zavaros.*
- Éjszaka aludni kell.
*Jelenti ki határozottan, a mesebeli lovagot nézve, dideregve.*
- Apaaa, mennyünk már hazaaa!
*Nyafogja fészkelődés közben.*
- A bácsi is aludjon este!
*Teszi hozzá félig suttogva, talán csak Pycta számára hallhatóan. Homloka izzadságtól gyöngyözik, immáron egyértelmű: beteg. Ami ijesztő a kislány számára is, hiszen mindig is makk egészséges volt.*
5435. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-21 23:52:30
Üzenet elküldve: 2020-03-21 23:52:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Útban a kovácshoz //
-Hogy miféle hátasra fáj Bokta foga?
*Ezen igazán még maga sem gondolkodott el*
-Ha most rögtön kéne egyet választani, talán egy medve, egy nagy medve, egy igazi ursa!
*A talaj egyre nyirkosabb volt a zöldbőrű talpa alatt, de Aerlow is figyelmeztette*
-Nem oly nehéz kikecmeregni ám a mocsárból mint azt gondolnád, bár a vasbőr tényleg nehezít rajta. Egy nagy farkasnak is örülne Bokta, egy wargnak, bár eddig még csak haszon állatott szelídített.
*Virsli ujját belenyomja a sárba és megszagolta a mocskot mi rajta maradt.*
-Uhhh.
*Aerlow felé fordítja a fejét.*
-Elég rothadó szaga van a talajnak, állati és növényi egyaránt, Bokta szerint akár lidérc fény is felbukkanhat erre fele, ha valahol mélyebb láp is van!
*Lerázza az ujjáról a mocskot, majd ami maradék maradt rajta az ujjatlan mellényébe törli, igazándiból az összefércelt anyaga miatt nem is igen látszik rajta a kosz.*
-Figyelmeztetted Boktát, hogy mire számítson, ebbol úgy gondolja, nem ez az első alkalom, hogy erre jársz, tapasztalt vagy.
*Kicsit előre szalad a kijárt úton az ork és ugrál a sárban, néhol kicsit megcsúszik, de nem zavarja, körbe szökdécselve csapja fel a sarat, látszólag élvezi.*
-Hogy miféle hátasra fáj Bokta foga?
*Ezen igazán még maga sem gondolkodott el*
-Ha most rögtön kéne egyet választani, talán egy medve, egy nagy medve, egy igazi ursa!
*A talaj egyre nyirkosabb volt a zöldbőrű talpa alatt, de Aerlow is figyelmeztette*
-Nem oly nehéz kikecmeregni ám a mocsárból mint azt gondolnád, bár a vasbőr tényleg nehezít rajta. Egy nagy farkasnak is örülne Bokta, egy wargnak, bár eddig még csak haszon állatott szelídített.
*Virsli ujját belenyomja a sárba és megszagolta a mocskot mi rajta maradt.*
-Uhhh.
*Aerlow felé fordítja a fejét.*
-Elég rothadó szaga van a talajnak, állati és növényi egyaránt, Bokta szerint akár lidérc fény is felbukkanhat erre fele, ha valahol mélyebb láp is van!
*Lerázza az ujjáról a mocskot, majd ami maradék maradt rajta az ujjatlan mellényébe törli, igazándiból az összefércelt anyaga miatt nem is igen látszik rajta a kosz.*
-Figyelmeztetted Boktát, hogy mire számítson, ebbol úgy gondolja, nem ez az első alkalom, hogy erre jársz, tapasztalt vagy.
*Kicsit előre szalad a kijárt úton az ork és ugrál a sárban, néhol kicsit megcsúszik, de nem zavarja, körbe szökdécselve csapja fel a sarat, látszólag élvezi.*
5434. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-21 12:25:30
Üzenet elküldve: 2020-03-21 12:25:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Útban a kovácshoz //
- Lehet benne valami. A mágia hatalma nagyon csábító tud lenni és az isteneknél is akad valami olyasmi is szerintem, hogy a halandók igyekeznek az ő erejükkel védelmezni magukat. Persze ezt használják ki az istenek vagy mik.* A lovag nem vallásos, szóval őt az ilyesmi nem nagyon izgatja.*
- Hát én se voltam ott. Ha többet akarnék tudni, akkor elmennék a könyvtárba, vagy egy tudós egyén segítségét kérném ki.* Az ital készítés témája, az sokkal érdekesebb, mint a régmúlt találgatása.*
- Nem vagyok biztos benne, hogy akarnék gólin bort inni. Talán, ha a egyszer úgy adódik, majd csinálhatnál egy nyelet grogot.* A páncélos szívesen megkóstolna egy olyan italt, amit az agyaras készített. A bölcsesség fejtegetését olyan jól adja elő Bokta, hogy Arelow nem tudja megállni, hogy ne nevesse el magát.*
- Hát ez nagyon jó volt! Tényleg vigyáz magadra, mert tőled lassan több bölcsességet hallok, mint egy tudóstól.* És bizony ez igaz is. Régen hallott ilyen életszerű bölcsességeket, mint amilyenek az ork mondott a mai napon.*
- El is hiszem, hogy jobb vagy egy szamárnál. Na, de ha más módon szereznél állatott, akkor az csak is szelídítés lehet. Jól gondolom? Miféle állatra fáj neked az agyarad?* Kíváncsiskodik, miközben haladnak előre. A talaj lassan kezd süppedőssé válni.*
- Közeledünk az ingoványhoz. Óvatosabban kell majd mostantól lépkednünk! Főleg nekem, mert engem semmi perc alatt elnyel az iszap, ha rossz helyre lépek.* Még ugyan nem értek be a láposba, de jobbnak látta, ha már most figyelmezteti az orkot.*
- Lehet benne valami. A mágia hatalma nagyon csábító tud lenni és az isteneknél is akad valami olyasmi is szerintem, hogy a halandók igyekeznek az ő erejükkel védelmezni magukat. Persze ezt használják ki az istenek vagy mik.* A lovag nem vallásos, szóval őt az ilyesmi nem nagyon izgatja.*
- Hát én se voltam ott. Ha többet akarnék tudni, akkor elmennék a könyvtárba, vagy egy tudós egyén segítségét kérném ki.* Az ital készítés témája, az sokkal érdekesebb, mint a régmúlt találgatása.*
- Nem vagyok biztos benne, hogy akarnék gólin bort inni. Talán, ha a egyszer úgy adódik, majd csinálhatnál egy nyelet grogot.* A páncélos szívesen megkóstolna egy olyan italt, amit az agyaras készített. A bölcsesség fejtegetését olyan jól adja elő Bokta, hogy Arelow nem tudja megállni, hogy ne nevesse el magát.*
- Hát ez nagyon jó volt! Tényleg vigyáz magadra, mert tőled lassan több bölcsességet hallok, mint egy tudóstól.* És bizony ez igaz is. Régen hallott ilyen életszerű bölcsességeket, mint amilyenek az ork mondott a mai napon.*
- El is hiszem, hogy jobb vagy egy szamárnál. Na, de ha más módon szereznél állatott, akkor az csak is szelídítés lehet. Jól gondolom? Miféle állatra fáj neked az agyarad?* Kíváncsiskodik, miközben haladnak előre. A talaj lassan kezd süppedőssé válni.*
- Közeledünk az ingoványhoz. Óvatosabban kell majd mostantól lépkednünk! Főleg nekem, mert engem semmi perc alatt elnyel az iszap, ha rossz helyre lépek.* Még ugyan nem értek be a láposba, de jobbnak látta, ha már most figyelmezteti az orkot.*
5433. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-20 18:51:44
Üzenet elküldve: 2020-03-20 18:51:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
- Hamarosan, kincsen. *Súgja nyugtató hangon. Ajkát a kicsi homlokához érinti és ha esetleg egy kezdődő betegség küszöbén állnak, talán érez valami kis hőemelkedést ezzel a módszerrel.
Amikor Niev megkérdezi, hogy a bácsi mesebeli-e, nem válaszol, a férfi megteszi helyette és ebben az esetben nem is másítja meg az elhangzottakat.
A lovas szavaiból arra következtethetne, hogy egy mélyen vallásos Eeyr hívővel hozta össze a sors.*
- Félni jobb, mint megijedni. Higgyen nekem. *Olyan határozottsággal és alázattal mondja ezt, hogy senkinek sem állhat szándékában kételkedni benne. A férfi nem láthatja, de a páncél alatt lúdbőrös lesz a karja, amikor visszagondol a templomi harcra és az azt követő eseményekre.*
- Erre van. *Indítja el Éjvihart a fogadó irányába.*
- Ön Eeyr, a Fény Úrnőjének híve. *Nem kérdés, kijelentés, egyszerű ténymegállapítás.*
- Miből gondolja? *Kérdi, mert az utolsó mondat megragadja a figyelmét. Akkor is felteszi a kérdést, ha a lovagnak tetsző alak eltávolodna tőle.
Egyelőre nem osztja meg vele, hogy Mil'Ochassban van egy oltár, amelyet a Fákban Lakónak, s így Eeyrnek szenteltek fel. Sőt, ő maga szentelte fel, hogy a fény kelyhe legyen.
Ha nem folytatják együtt az utat, akkor gyorsabbra fogja a telivér tempóját, ha pedig maradnak egymás mellett, akkor a lovaghoz igazítja a sebességet.*
- Hamarosan, kincsen. *Súgja nyugtató hangon. Ajkát a kicsi homlokához érinti és ha esetleg egy kezdődő betegség küszöbén állnak, talán érez valami kis hőemelkedést ezzel a módszerrel.
Amikor Niev megkérdezi, hogy a bácsi mesebeli-e, nem válaszol, a férfi megteszi helyette és ebben az esetben nem is másítja meg az elhangzottakat.
A lovas szavaiból arra következtethetne, hogy egy mélyen vallásos Eeyr hívővel hozta össze a sors.*
- Félni jobb, mint megijedni. Higgyen nekem. *Olyan határozottsággal és alázattal mondja ezt, hogy senkinek sem állhat szándékában kételkedni benne. A férfi nem láthatja, de a páncél alatt lúdbőrös lesz a karja, amikor visszagondol a templomi harcra és az azt követő eseményekre.*
- Erre van. *Indítja el Éjvihart a fogadó irányába.*
- Ön Eeyr, a Fény Úrnőjének híve. *Nem kérdés, kijelentés, egyszerű ténymegállapítás.*
- Miből gondolja? *Kérdi, mert az utolsó mondat megragadja a figyelmét. Akkor is felteszi a kérdést, ha a lovagnak tetsző alak eltávolodna tőle.
Egyelőre nem osztja meg vele, hogy Mil'Ochassban van egy oltár, amelyet a Fákban Lakónak, s így Eeyrnek szenteltek fel. Sőt, ő maga szentelte fel, hogy a fény kelyhe legyen.
Ha nem folytatják együtt az utat, akkor gyorsabbra fogja a telivér tempóját, ha pedig maradnak egymás mellett, akkor a lovaghoz igazítja a sebességet.*
5432. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-20 15:56:00
Üzenet elküldve: 2020-03-20 15:56:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Feszesen tartja markába a kantárt, miközben az elfet hallgatja. Nem szól egy árva szót sem, míg az mondandója végére nem ér, s még akkor sem rögtön. Előtte hosszan elidőz a leány borostyánsárga szemein. Szokatlan tekintet, az egyszer biztos.*
-Hogy én hova tartok, azt talán csak az Úrnő tudhatja. Az estétől pedig nem tartok. Ki féli a sötétet, tán már el is veszett. *Kúszik vissza a szürke szempár az elfre, majd lassan biccent.* -Hanem az óvatosság sosem árt.
*A ló idegesen topog alatta, prüszkölve adja tudtára gazdájának, hogy bárhová is tartanak, ő már szíves örömest odaérne.*
-Mesebeli, bizony. *Sandít a leányra, a szürke tekintet sarkaiban vidám ráncok jelzik, még nem felejtett el egészen mosolyogni.* - Én vagyok, ki lámpást gyújt az éjszakában s megkeresi az eltévelyedettet.
*Megigazítja maga mögött a málhát, s tekintete ismét Pyctára siklik.*
-Sok a teendő, én pedig már aligha leszek fiatalabb. Megnézem magamnak ezt a Három Barátot, ha már úgy is a közelben van. Amennyiben áll a meghívás későbbre, tán tiszteletemet teszem Milochassban, ha az Úrnő is úgy akarja.
*Biccent, majd poroszkálva megindul a lóval.* ~Egy elf falu Arthenior közelében.~ *Akár meglepő is lehetne, de látott ő már cifrább dolgokat is élete során.*
-A Fény rövidesen beragyogja majd e vidéket, s többé senkinek sem kell óvakodnia majd a sötéttől!
*Fordul még hátra a válla felett, majd folytatja útját, immáron kevésbé sietős tempóban. Elvégre az elfnek hála, tudja, merre tart.*
*Feszesen tartja markába a kantárt, miközben az elfet hallgatja. Nem szól egy árva szót sem, míg az mondandója végére nem ér, s még akkor sem rögtön. Előtte hosszan elidőz a leány borostyánsárga szemein. Szokatlan tekintet, az egyszer biztos.*
-Hogy én hova tartok, azt talán csak az Úrnő tudhatja. Az estétől pedig nem tartok. Ki féli a sötétet, tán már el is veszett. *Kúszik vissza a szürke szempár az elfre, majd lassan biccent.* -Hanem az óvatosság sosem árt.
*A ló idegesen topog alatta, prüszkölve adja tudtára gazdájának, hogy bárhová is tartanak, ő már szíves örömest odaérne.*
-Mesebeli, bizony. *Sandít a leányra, a szürke tekintet sarkaiban vidám ráncok jelzik, még nem felejtett el egészen mosolyogni.* - Én vagyok, ki lámpást gyújt az éjszakában s megkeresi az eltévelyedettet.
*Megigazítja maga mögött a málhát, s tekintete ismét Pyctára siklik.*
-Sok a teendő, én pedig már aligha leszek fiatalabb. Megnézem magamnak ezt a Három Barátot, ha már úgy is a közelben van. Amennyiben áll a meghívás későbbre, tán tiszteletemet teszem Milochassban, ha az Úrnő is úgy akarja.
*Biccent, majd poroszkálva megindul a lóval.* ~Egy elf falu Arthenior közelében.~ *Akár meglepő is lehetne, de látott ő már cifrább dolgokat is élete során.*
-A Fény rövidesen beragyogja majd e vidéket, s többé senkinek sem kell óvakodnia majd a sötéttől!
*Fordul még hátra a válla felett, majd folytatja útját, immáron kevésbé sietős tempóban. Elvégre az elfnek hála, tudja, merre tart.*
5431. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-20 12:51:13
Üzenet elküldve: 2020-03-20 12:51:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Útban a kovácshoz //
*Az ork tarja a szemkontaktust mi közben Aerlow mellett sétál.*
-Bokta azt hittem, hogy szinte minden ember vonzódik a megmagyarázhatatlan dolgok felé, mint például az istenek és a varázslatok.
*Sikerült leszűrnie a zöldbőrűnek, hogy lovag társa meglepődött.*
-Bokta csak hallotta a szóbeszédeket az emberek múltjáról, és legtöbbször ezt hallotta, így ezt vélte valóságosabbnak, természetesen Bokta nem volt ott mikor ez történt.
*A maradék szőlőjét megeszi az ork és figyelmesen fülel az italozás címmel ellátott témájukra.*
-Grogot készíteni nem olyan nehéz szerencsére, kicsit hasonlít az összetevője a goblin borhoz, bár a goblin bor jóval rosszabb minőségű hozzávalókból lesz, van benne nyers patkányhús is. Nem csoda, hogy olyan rövid életű a legtöbb goblin.
*Bokta örült mikor Aerlow elmondta véleményét arról, hogy szerinte már a bölcsesség útjára lépett.*
-A legtöbb ritka dolog általában eltűnik, elpusztul, szóval azért csak módjával akar Bokta ritka lenni. Olyasmi mint a fehér varjú, sokan tudják, hogy létezik, de hamar meghalnak mert a társaik a színük miatt kiközösítik és bántják.
*Gondolkodóba váltott Bokta arca arca, elelmélkedett a hátasokon.*
-Nem tudja Bokta mennyibe kerülhet ez, de azt tudja, hogy az öszvéreket és a csacsikat simán le tudja hagyni, és cipekedésben is jobb náluk. Egy jószágot viszont szeretne Bokta, de jobban szeretné azt nem Pénzért megszerezni!
*Az ork tarja a szemkontaktust mi közben Aerlow mellett sétál.*
-Bokta azt hittem, hogy szinte minden ember vonzódik a megmagyarázhatatlan dolgok felé, mint például az istenek és a varázslatok.
*Sikerült leszűrnie a zöldbőrűnek, hogy lovag társa meglepődött.*
-Bokta csak hallotta a szóbeszédeket az emberek múltjáról, és legtöbbször ezt hallotta, így ezt vélte valóságosabbnak, természetesen Bokta nem volt ott mikor ez történt.
*A maradék szőlőjét megeszi az ork és figyelmesen fülel az italozás címmel ellátott témájukra.*
-Grogot készíteni nem olyan nehéz szerencsére, kicsit hasonlít az összetevője a goblin borhoz, bár a goblin bor jóval rosszabb minőségű hozzávalókból lesz, van benne nyers patkányhús is. Nem csoda, hogy olyan rövid életű a legtöbb goblin.
*Bokta örült mikor Aerlow elmondta véleményét arról, hogy szerinte már a bölcsesség útjára lépett.*
-A legtöbb ritka dolog általában eltűnik, elpusztul, szóval azért csak módjával akar Bokta ritka lenni. Olyasmi mint a fehér varjú, sokan tudják, hogy létezik, de hamar meghalnak mert a társaik a színük miatt kiközösítik és bántják.
*Gondolkodóba váltott Bokta arca arca, elelmélkedett a hátasokon.*
-Nem tudja Bokta mennyibe kerülhet ez, de azt tudja, hogy az öszvéreket és a csacsikat simán le tudja hagyni, és cipekedésben is jobb náluk. Egy jószágot viszont szeretne Bokta, de jobban szeretné azt nem Pénzért megszerezni!
5430. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-19 22:06:49
Üzenet elküldve: 2020-03-19 22:06:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Útban a kovácshoz //
- Mint mondtam a város lakói nem hiszem, hogy gyengének tartották volna őket. De végül is a varázslókkal meg a kuruzslókkal kapcsolatban lehet némi igazad. Én nem komálom őket túlzottan. Az meg, hogy az orkok miben szenvednek már csak a saját bajuk. Minden fajnak megvan a maga baja. Ez már csak ilyen.* A mai napig szívesebben fogadja egy orvos segítségét, ha valami baja, mint egy varázslóét.* Az önkéntes fogságra csak néz egy nagyot.*
- Ezt honnan vetted? Én nem tudok ilyesmiről. Úgy hallottam a puszták felől érkeztünk ide, de amúgy nem vagyok egy nagy tudós.* Közben egy nagy zöld kéz megpaskolja a fémmel borított vállát. Nincs oka rá, hogy elhúzódjon.*
- Én már nem vagyok egy mai csirke. Sok mindent láttam és tapasztaltam az életben. Nincsenek más szemmel nézem a világot. Talán ez lehet az oka.* Arelow azt gondolja, hogy ez lehet az oka ennek az egésznek. Ha valakivel vállvetve küzdesz egy harctéren nem fog érdekelni, hogy milyen fajú, csak az, hogy jól végezze a dolgát.* Az ital tekintetében megint csak jó társra lelt a lovag terén Bokta.*
- Úgy látom jó ízlésed van barátom, de sajnos ilyen italt nem igen találsz a kocsmákban. Esetleg a piacokon betudod szerezni hozzá a nyersanyagokat.* Sose gondolta volna, hogy egyszer majd egy zöldbőrűvel fog tárgyalni minőségi italozás területén. Sőt már ott tart Bokta, hogy kezdi kivívni magának Arelow elismerését is, mert amit a haragról állít az teljes mértékben megállja a helyét.*
- Nagyon is jól beszélsz. Te aztán felvilágosult orknak számítasz. Ritka egyed vagy azt meg kell hagyni.* Mondjuk azért ez a feledékenység igencsak visszahúzza az agyaras bölcsességét, de hát nem kell telhetetlennek lenni.*
- Hát igen. Az nem árt ha tudod, hogy mit tettél vagy éppen mit nem tettél. De te már elindultál a bölcsé válás útján.* Biztatja a másikat.*
- Na igen úgy is kilehet haszni egy állatott, de én inkább a meglovagolására gondoltam. Nem csak a lovakat lehet megülni. Akad más is, ami szintén remek hátasállatként tud szolgálni. Ráadásul még a harcmezőn is hatásos.* Mondjuk amilyen termetes egy ork Bokta biztosan nem lenne egyszerű hátast találni neki, de minden bizonnyal meg lehetne oldani, hogy kapjon egyet.*
- Mint mondtam a város lakói nem hiszem, hogy gyengének tartották volna őket. De végül is a varázslókkal meg a kuruzslókkal kapcsolatban lehet némi igazad. Én nem komálom őket túlzottan. Az meg, hogy az orkok miben szenvednek már csak a saját bajuk. Minden fajnak megvan a maga baja. Ez már csak ilyen.* A mai napig szívesebben fogadja egy orvos segítségét, ha valami baja, mint egy varázslóét.* Az önkéntes fogságra csak néz egy nagyot.*
- Ezt honnan vetted? Én nem tudok ilyesmiről. Úgy hallottam a puszták felől érkeztünk ide, de amúgy nem vagyok egy nagy tudós.* Közben egy nagy zöld kéz megpaskolja a fémmel borított vállát. Nincs oka rá, hogy elhúzódjon.*
- Én már nem vagyok egy mai csirke. Sok mindent láttam és tapasztaltam az életben. Nincsenek más szemmel nézem a világot. Talán ez lehet az oka.* Arelow azt gondolja, hogy ez lehet az oka ennek az egésznek. Ha valakivel vállvetve küzdesz egy harctéren nem fog érdekelni, hogy milyen fajú, csak az, hogy jól végezze a dolgát.* Az ital tekintetében megint csak jó társra lelt a lovag terén Bokta.*
- Úgy látom jó ízlésed van barátom, de sajnos ilyen italt nem igen találsz a kocsmákban. Esetleg a piacokon betudod szerezni hozzá a nyersanyagokat.* Sose gondolta volna, hogy egyszer majd egy zöldbőrűvel fog tárgyalni minőségi italozás területén. Sőt már ott tart Bokta, hogy kezdi kivívni magának Arelow elismerését is, mert amit a haragról állít az teljes mértékben megállja a helyét.*
- Nagyon is jól beszélsz. Te aztán felvilágosult orknak számítasz. Ritka egyed vagy azt meg kell hagyni.* Mondjuk azért ez a feledékenység igencsak visszahúzza az agyaras bölcsességét, de hát nem kell telhetetlennek lenni.*
- Hát igen. Az nem árt ha tudod, hogy mit tettél vagy éppen mit nem tettél. De te már elindultál a bölcsé válás útján.* Biztatja a másikat.*
- Na igen úgy is kilehet haszni egy állatott, de én inkább a meglovagolására gondoltam. Nem csak a lovakat lehet megülni. Akad más is, ami szintén remek hátasállatként tud szolgálni. Ráadásul még a harcmezőn is hatásos.* Mondjuk amilyen termetes egy ork Bokta biztosan nem lenne egyszerű hátast találni neki, de minden bizonnyal meg lehetne oldani, hogy kapjon egyet.*
5429. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-19 15:09:12
Üzenet elküldve: 2020-03-19 15:09:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
- Ott vagyunk már?
*Kérdezi pár perccel azután, hogy Pycta pokrócba bugyolálja. Továbbra is gyanús csendben van, didereg és még annál is sokkal bújósabb, mint amilyen alapjáraton szokott lenni. Kicsit kótyagos, valószínűleg tényleg valami betegség bujkálhat benne, mert szipog is és már nem az iménti hiszti miatt. Kornyadozik erőteljesen, de ez csak lapos pislogásban nyilvánul meg, mert Pycta annyira szorosan öleli. A dal kicsit el is ringatja, ezért aztán az álom és az ébrenlét mezsgyéjén lebeg, az ébrenlétbe egy másik férfi hangja - éneke? - rántja vissza. Nagy sárga szemeivel pislog a másikra.*
- Apa, ez a bácsi mesebeli?
*Kérdezi Pyctától visszafojtottnak szánt hangon, ami természetesen elég hangosra sikerül és meglehetősen rekedtesre. Továbbra is laposakat pislogva néz a férfire, nemigen veszi magára a kisasszony megszólítást, mivel igazán nem tudja, hogy mit is jelent, csak felpillant Pyctára, aki útba igazítja a mesebeli bácsit.*
- Ott vagyunk már?
*Kérdezi pár perccel azután, hogy Pycta pokrócba bugyolálja. Továbbra is gyanús csendben van, didereg és még annál is sokkal bújósabb, mint amilyen alapjáraton szokott lenni. Kicsit kótyagos, valószínűleg tényleg valami betegség bujkálhat benne, mert szipog is és már nem az iménti hiszti miatt. Kornyadozik erőteljesen, de ez csak lapos pislogásban nyilvánul meg, mert Pycta annyira szorosan öleli. A dal kicsit el is ringatja, ezért aztán az álom és az ébrenlét mezsgyéjén lebeg, az ébrenlétbe egy másik férfi hangja - éneke? - rántja vissza. Nagy sárga szemeivel pislog a másikra.*
- Apa, ez a bácsi mesebeli?
*Kérdezi Pyctától visszafojtottnak szánt hangon, ami természetesen elég hangosra sikerül és meglehetősen rekedtesre. Továbbra is laposakat pislogva néz a férfire, nemigen veszi magára a kisasszony megszólítást, mivel igazán nem tudja, hogy mit is jelent, csak felpillant Pyctára, aki útba igazítja a mesebeli bácsit.*
5428. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-19 14:16:36
Üzenet elküldve: 2020-03-19 14:16:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Miután a kislány abbahagyja a sírást és csendben lesz, gyakran ellenőrzi, hogy minden rendben van-e. De egy kis pír és feldagadt szem még nem a világ vége. Szorosan, szeretetteljesen magához öleli és folytatja a halk éneket. Amikor aztán Niev elrebegi, hogy fázik, előszedi a nyereg mögé szíjazott, feltekert pokrócot és jól bebugyolálja a kislányt maga előtt a nyeregben.*
- Nemsokára otthon vagyunk, kincsem. *Mondja neki halkan és mielőtt csuklyaként a fejére hajtaná a pokrócot, apai csókot lehel a homlokára.
Az elf fülek talán hamarabb jelzik, hogy lovas járja előttük az utat és amikor az valóban feltűnik, a páncélos csuhás csak szorosabbra fonja jobbját Nievesha körül. Az éneket nem hagyja abba, nem neki énekel és nincs oka szégyenre. A szembejövő, idősebb férfi valamiféle lovag lehet. A palást a páncél és a pallos, meg a lovas tartása legalábbis erre enged következtetni.
Az ősz üstökű férfi megszólítja őket, amire az erdőmélyi elf megállítja Éjvihart a másik lova mellett. Az első mondatra nem is mond semmit. Nem ismeri a férfit, ezért egyelőre nem osztaná meg vele, hogy innen nem messze nyugatra élnek. Aztán az is kiderül, hogy a lovagnak tetsző alak a Fény Ösvényét járja. De persze messziről jött ember azt mond amit akar.*
- Szívesen segítek, ha megmondja, merre szeretne menni. *Válaszol kurtán. Arra pedig, hogy elkísérné őket egy darabig, mégis reflektál.*
- Arthenior arra van, azon erdők mögött. *Mutat kelet felé.*
- Mi nyugatra tartunk. *Fordul a nyeregben a másik irányba, amerre a nap éppen lebukik. Arra nem sok minden van, csak a sűrű erdő a folyó mellett, de ha a férfi most járja először a vidéket, erről talán nem is tud.*
- Sötét lesz, mire eléri a várost és bár az erdő arra csendes, óvatosnak kell lennie. *Ad kéretlen tanácsot. A férfi idősebb, de harcedzettnek tűnik, nem azért mondja, mert aggódna érte, inkább csak óvatosságra inti. Halkan sóhajtva folytatja.*
- Innen nem messze van egy fogadó, a Három Barát. *Mondja és arra int páncélkesztyűs kezével, amerre a fogadót sejti.*
- Mi Mil'Ochassba tartunk, egy elf falu, innen nem messze. Ha gondolja és nem szeretne fogadóba menni, éjjelre vendégül látjuk. *Ajánlja fel végül, hisz a vendégbarátság nem veszett ki belőle, még akkor sem, ha sokkal bizalmatlanabb lett az idők során.*
*Miután a kislány abbahagyja a sírást és csendben lesz, gyakran ellenőrzi, hogy minden rendben van-e. De egy kis pír és feldagadt szem még nem a világ vége. Szorosan, szeretetteljesen magához öleli és folytatja a halk éneket. Amikor aztán Niev elrebegi, hogy fázik, előszedi a nyereg mögé szíjazott, feltekert pokrócot és jól bebugyolálja a kislányt maga előtt a nyeregben.*
- Nemsokára otthon vagyunk, kincsem. *Mondja neki halkan és mielőtt csuklyaként a fejére hajtaná a pokrócot, apai csókot lehel a homlokára.
Az elf fülek talán hamarabb jelzik, hogy lovas járja előttük az utat és amikor az valóban feltűnik, a páncélos csuhás csak szorosabbra fonja jobbját Nievesha körül. Az éneket nem hagyja abba, nem neki énekel és nincs oka szégyenre. A szembejövő, idősebb férfi valamiféle lovag lehet. A palást a páncél és a pallos, meg a lovas tartása legalábbis erre enged következtetni.
Az ősz üstökű férfi megszólítja őket, amire az erdőmélyi elf megállítja Éjvihart a másik lova mellett. Az első mondatra nem is mond semmit. Nem ismeri a férfit, ezért egyelőre nem osztaná meg vele, hogy innen nem messze nyugatra élnek. Aztán az is kiderül, hogy a lovagnak tetsző alak a Fény Ösvényét járja. De persze messziről jött ember azt mond amit akar.*
- Szívesen segítek, ha megmondja, merre szeretne menni. *Válaszol kurtán. Arra pedig, hogy elkísérné őket egy darabig, mégis reflektál.*
- Arthenior arra van, azon erdők mögött. *Mutat kelet felé.*
- Mi nyugatra tartunk. *Fordul a nyeregben a másik irányba, amerre a nap éppen lebukik. Arra nem sok minden van, csak a sűrű erdő a folyó mellett, de ha a férfi most járja először a vidéket, erről talán nem is tud.*
- Sötét lesz, mire eléri a várost és bár az erdő arra csendes, óvatosnak kell lennie. *Ad kéretlen tanácsot. A férfi idősebb, de harcedzettnek tűnik, nem azért mondja, mert aggódna érte, inkább csak óvatosságra inti. Halkan sóhajtva folytatja.*
- Innen nem messze van egy fogadó, a Három Barát. *Mondja és arra int páncélkesztyűs kezével, amerre a fogadót sejti.*
- Mi Mil'Ochassba tartunk, egy elf falu, innen nem messze. Ha gondolja és nem szeretne fogadóba menni, éjjelre vendégül látjuk. *Ajánlja fel végül, hisz a vendégbarátság nem veszett ki belőle, még akkor sem, ha sokkal bizalmatlanabb lett az idők során.*
5427. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-19 11:11:07
Üzenet elküldve: 2020-03-19 11:11:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Útban a kovácshoz //
*Meghallgatta Aerlow elmondását az ork faj tevékenykedéseiről, származásáról.*
-Tud ezt azt, mint mondta Bokta, a gyengék gyűlnek össze nagy tömegekben, ők gyengék voltak mind, egytől egyig. Saját magukat intézték el, képesek voltak sorsukat vajákosok kezébe helyezni, nem minden vajákos szélhámos, de többségük az. Olyan rontást hozott az orkokra az az alávaló varázslók csoportja mitől még ma is szenvednek, féktelen düh, harag, mely csak céltalan motivációt ad.
*Végignéz a lovagon a zöldbőrű*
-A te néped pedig ha jól tudom egy szigeten tartotta magát önként fogságban.
*Kicsit megcsapkodja az ork a lovag vállát, feltéve ha az engedi.*
-Nem vagy olyan mint a többi ember.
*A bor hallatán kicsit elmosolyodik Bokta, neki is jól esne valami kicsit különlegesebb ital.*
-Bokta, grogot inna.
*Örült a zöldbőrű hogy valakivel tud beszélgetni, olyan isten igazából nem fontos dolgokról is.*
-A vérszomj ott van mindenkiben, ahogyan Bokta észrevette, az orkokban főleg, bár egyszer azt mondták, hogy nem az az igazán erős ki úgy belevágja a fejszét ellenfele fejébe, hogy csak azzal együtt tudják eltemetni, hanem az ki vissza tudja magát fogni, és ellenfelét maga mellé állítani.
*Mondja a zöldbőrű kicsit elgondolkodván.*
-Mondjuk okos orkról még nem jutott hír Bokta fülébe. Bár ez azt jelenti, hogy még Bokta is lehet okos feledékenysége ellenére!
*Szokatlan volt az ork számára, hogy oly sok mindent a lovag a Pénz nevezetű istenséggel szerzett meg, nem igazán érti ennek a művészetét.*
-Bokta egyszer gondolkodott már hátas állatban, nagyon hideg volt és a hasába burkolódzás volt az egyetlen túlélési esélye Boktának.
*Meghallgatta Aerlow elmondását az ork faj tevékenykedéseiről, származásáról.*
-Tud ezt azt, mint mondta Bokta, a gyengék gyűlnek össze nagy tömegekben, ők gyengék voltak mind, egytől egyig. Saját magukat intézték el, képesek voltak sorsukat vajákosok kezébe helyezni, nem minden vajákos szélhámos, de többségük az. Olyan rontást hozott az orkokra az az alávaló varázslók csoportja mitől még ma is szenvednek, féktelen düh, harag, mely csak céltalan motivációt ad.
*Végignéz a lovagon a zöldbőrű*
-A te néped pedig ha jól tudom egy szigeten tartotta magát önként fogságban.
*Kicsit megcsapkodja az ork a lovag vállát, feltéve ha az engedi.*
-Nem vagy olyan mint a többi ember.
*A bor hallatán kicsit elmosolyodik Bokta, neki is jól esne valami kicsit különlegesebb ital.*
-Bokta, grogot inna.
*Örült a zöldbőrű hogy valakivel tud beszélgetni, olyan isten igazából nem fontos dolgokról is.*
-A vérszomj ott van mindenkiben, ahogyan Bokta észrevette, az orkokban főleg, bár egyszer azt mondták, hogy nem az az igazán erős ki úgy belevágja a fejszét ellenfele fejébe, hogy csak azzal együtt tudják eltemetni, hanem az ki vissza tudja magát fogni, és ellenfelét maga mellé állítani.
*Mondja a zöldbőrű kicsit elgondolkodván.*
-Mondjuk okos orkról még nem jutott hír Bokta fülébe. Bár ez azt jelenti, hogy még Bokta is lehet okos feledékenysége ellenére!
*Szokatlan volt az ork számára, hogy oly sok mindent a lovag a Pénz nevezetű istenséggel szerzett meg, nem igazán érti ennek a művészetét.*
-Bokta egyszer gondolkodott már hátas állatban, nagyon hideg volt és a hasába burkolódzás volt az egyetlen túlélési esélye Boktának.
5426. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-19 03:30:52
Üzenet elküldve: 2020-03-19 03:30:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
-Majd én. *Suttogja, miközben felkapaszkodik a ló nyergére, majd halkan felhorkan. Jó néhány hat eltelt már azóta, s nem bánta meg döntését. Kedveli az efféle kiküldetéseket. A magányt, s azt, hogy saját akarata szerint cselekedhet. No meg Eeyr tanai szerint, természetesen.
Körbepillant a nyeregből, s néhány másodpercig csupán némán hallgatja a vidék zajait. A fák lombjainak halovány suttogását, a harkály távoli, visszhangzó kopogását.. Hűvös, nyirkos idő honol, ám ez valahogy még is illik e tájhoz.
Halkan dúdolva folytatja útját, a sűrűsödő szekerekből és magányos utazókból pedig csak arra tud következtetni, hogy közel járhat a városhoz.
Ekkor üti meg fülét a dallam, s noha a hang gazdája talán sosem fogja előadni Szép Trezega áriáját, még is felismerni véli a dalt. Ahogy elhalad a lovas mellett, mély baritonján fejezi be a férfi helyett az ének következő strófáját, már ha valóban egyezik a zengemény s nem hallása csalta tévútra.*
-Távol jár hazulról, elf uram. *Megállítva lovát fordul a másik felé, metsző, szürke tekintetét pedig Pyctára emeli. Persze tudja, a környéken is élnek hosszúéletűek szép számmal, számára még is az első, kit e vidéken lát.*
-Persze különös dolgokat hozhat a sors még akkor is, ha az ember a Fény Ösvényét követi.
*Üdvözlőleg a leánykára hunyorog, ki dideregve bújik épp az elfhez, mintha csak az apja volna.*
-Tán ha nem sietnek, eligazíthatna egy magamfajta vénembert, ki először járja e vidéket. Akár el is kísérhetem egy darabon.
*Szavai igazan csengenek, hisz nem is rejtenek hazugságot. Helyismeretnek bizony híján van.*
-Már ha a kisasszony is megengedi.
*Pillant joviális mosoly kíséretében a leányra, majd kérdőn a férfire. A bemutatkozást bizony okkal mulasztotta, hisz ha még sokan nem is tudják, de ezt csak akkor illik, ha a másik is igényt tart a társaságukra.*
-Majd én. *Suttogja, miközben felkapaszkodik a ló nyergére, majd halkan felhorkan. Jó néhány hat eltelt már azóta, s nem bánta meg döntését. Kedveli az efféle kiküldetéseket. A magányt, s azt, hogy saját akarata szerint cselekedhet. No meg Eeyr tanai szerint, természetesen.
Körbepillant a nyeregből, s néhány másodpercig csupán némán hallgatja a vidék zajait. A fák lombjainak halovány suttogását, a harkály távoli, visszhangzó kopogását.. Hűvös, nyirkos idő honol, ám ez valahogy még is illik e tájhoz.
Halkan dúdolva folytatja útját, a sűrűsödő szekerekből és magányos utazókból pedig csak arra tud következtetni, hogy közel járhat a városhoz.
Ekkor üti meg fülét a dallam, s noha a hang gazdája talán sosem fogja előadni Szép Trezega áriáját, még is felismerni véli a dalt. Ahogy elhalad a lovas mellett, mély baritonján fejezi be a férfi helyett az ének következő strófáját, már ha valóban egyezik a zengemény s nem hallása csalta tévútra.*
-Távol jár hazulról, elf uram. *Megállítva lovát fordul a másik felé, metsző, szürke tekintetét pedig Pyctára emeli. Persze tudja, a környéken is élnek hosszúéletűek szép számmal, számára még is az első, kit e vidéken lát.*
-Persze különös dolgokat hozhat a sors még akkor is, ha az ember a Fény Ösvényét követi.
*Üdvözlőleg a leánykára hunyorog, ki dideregve bújik épp az elfhez, mintha csak az apja volna.*
-Tán ha nem sietnek, eligazíthatna egy magamfajta vénembert, ki először járja e vidéket. Akár el is kísérhetem egy darabon.
*Szavai igazan csengenek, hisz nem is rejtenek hazugságot. Helyismeretnek bizony híján van.*
-Már ha a kisasszony is megengedi.
*Pillant joviális mosoly kíséretében a leányra, majd kérdőn a férfire. A bemutatkozást bizony okkal mulasztotta, hisz ha még sokan nem is tudják, de ezt csak akkor illik, ha a másik is igényt tart a társaságukra.*
5425. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-18 20:12:02
Üzenet elküldve: 2020-03-18 20:12:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Útban a kovácshoz //
* A páncél dolgában nem értenek egyet, de ez nem is probléma. Mindenki maga dönti el, hogy milyen felszerelésben indul csatába. Arelow a nehéz páncélzatba fektette a bizalmát. Cserébe lemondott a mozgékonyságról. A tömörülésre, azért a lovagnak is van pár szava.*
- Érdekes. Tudtad, hogy az őseid hatalmas sereget vezettek a város ellen? Bizony. Pegazusok hátán vágtattak be a városba. El se hinnéd, hogy milyen sok ork gyűlt össze. Én ezt is csoportosulásnak nevezném. És egyek azt mondják, hogy a fajod is menekült valami elől.* Talán ezzel kizökkenti a zöldbőrűt. Nem célja a kötekedés, de kíváncsi, hogy miként reagál az ilyesmire. A repülő toronyról nagyon Arelownak sincs fogalma.*
- Nem hiszem, hogy lenne, de én még nem láttam szóval biztosra nem mondhatnám. Majd meglátjuk, ha odaérünk.* Mondja Boktának. A kis tanyák nem csak a páncélosnak tetszik, hanem az orknak is.*
- Csöndes, nyugodt és békés, de én nem tudnék így élni a földet túrva. Én a fegyveremmel kerestem világ életemben a kenyeremet. Öreg napjaimat is így tölteném. Étel, ital meg néha egy asszony. Esetleg egy kiadós verekedés vagy csatázás. Én ilyen vagyok és már nem változom meg.* Nem is szeretne, mert az már nem ő lenne. Társa közben inkább egy fürt szőlő mellet teszi le a voksát.*
- A szőlőre gondolsz? Jó is az. Főleg borként. Egy pohár jó hideg bort le tudnék most hajtani.* Már sajnálja, hogy a kulacsát vízzel töltötte fel. Bort kellet volna vennie bele. Most, hogy eszébe jutott a bor megszomjazott. Előveszi hát kulacsát és jót húz belőle.*
- Áhh! Ez jól eset.* Bokta válaszán a harctudás terén igazán meglepődik.*
- Hát nem gondoltam volna, hogy ilyen ork is akad. Általában a fajtád a vérszomjas harciasságáról híres. Bár akadnak nagy koponyák is köztük. Például a Pegazus fogadóban a sört Ullamar sörnek hívják. Egy ork után kapta a nevét, aki megtisztította a város vízkészletét. Viszont a kifejezésed a kertésszel az igazán találó. Ezt megjegyzem magamnak.* Tényleg nagyon tetszik neki. Kezdi megkedvelni ezt az orkot, bár azért észben tartja a katona esetét is, akiről beszélt. Nem szeretne az egyik ilyen elfelejtett válasza lenni az agyarasnak. Eltudja képzelni a katona minként járhatott. Na, de most rajta a sor, hogy beszámoljon felszerelése beszerzését illetően.*
- Én kérlek pénzért csináltattam. Pont úgy, mint most is fogom majd. Tervezek majd vásárolni egy lovat is, mert már kezdek öreg lenni a gyalogláshoz. Annak is fog kelleni vennem, majd egy jó páncélt. Te nem gondolkodtál még hátas állatban?* Kíváncsiskodik tovább a lovag.*
* A páncél dolgában nem értenek egyet, de ez nem is probléma. Mindenki maga dönti el, hogy milyen felszerelésben indul csatába. Arelow a nehéz páncélzatba fektette a bizalmát. Cserébe lemondott a mozgékonyságról. A tömörülésre, azért a lovagnak is van pár szava.*
- Érdekes. Tudtad, hogy az őseid hatalmas sereget vezettek a város ellen? Bizony. Pegazusok hátán vágtattak be a városba. El se hinnéd, hogy milyen sok ork gyűlt össze. Én ezt is csoportosulásnak nevezném. És egyek azt mondják, hogy a fajod is menekült valami elől.* Talán ezzel kizökkenti a zöldbőrűt. Nem célja a kötekedés, de kíváncsi, hogy miként reagál az ilyesmire. A repülő toronyról nagyon Arelownak sincs fogalma.*
- Nem hiszem, hogy lenne, de én még nem láttam szóval biztosra nem mondhatnám. Majd meglátjuk, ha odaérünk.* Mondja Boktának. A kis tanyák nem csak a páncélosnak tetszik, hanem az orknak is.*
- Csöndes, nyugodt és békés, de én nem tudnék így élni a földet túrva. Én a fegyveremmel kerestem világ életemben a kenyeremet. Öreg napjaimat is így tölteném. Étel, ital meg néha egy asszony. Esetleg egy kiadós verekedés vagy csatázás. Én ilyen vagyok és már nem változom meg.* Nem is szeretne, mert az már nem ő lenne. Társa közben inkább egy fürt szőlő mellet teszi le a voksát.*
- A szőlőre gondolsz? Jó is az. Főleg borként. Egy pohár jó hideg bort le tudnék most hajtani.* Már sajnálja, hogy a kulacsát vízzel töltötte fel. Bort kellet volna vennie bele. Most, hogy eszébe jutott a bor megszomjazott. Előveszi hát kulacsát és jót húz belőle.*
- Áhh! Ez jól eset.* Bokta válaszán a harctudás terén igazán meglepődik.*
- Hát nem gondoltam volna, hogy ilyen ork is akad. Általában a fajtád a vérszomjas harciasságáról híres. Bár akadnak nagy koponyák is köztük. Például a Pegazus fogadóban a sört Ullamar sörnek hívják. Egy ork után kapta a nevét, aki megtisztította a város vízkészletét. Viszont a kifejezésed a kertésszel az igazán találó. Ezt megjegyzem magamnak.* Tényleg nagyon tetszik neki. Kezdi megkedvelni ezt az orkot, bár azért észben tartja a katona esetét is, akiről beszélt. Nem szeretne az egyik ilyen elfelejtett válasza lenni az agyarasnak. Eltudja képzelni a katona minként járhatott. Na, de most rajta a sor, hogy beszámoljon felszerelése beszerzését illetően.*
- Én kérlek pénzért csináltattam. Pont úgy, mint most is fogom majd. Tervezek majd vásárolni egy lovat is, mert már kezdek öreg lenni a gyalogláshoz. Annak is fog kelleni vennem, majd egy jó páncélt. Te nem gondolkodtál még hátas állatban?* Kíváncsiskodik tovább a lovag.*
5424. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-18 12:15:47
Üzenet elküldve: 2020-03-18 12:15:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*A kislány megnyugszik lassan, viszont nincsen valami beszédes kedvében. Esetében pedig ez komolyan ijesztő lehet, netán arra lehet következtetni, hogy beteg, mivel általában fáj neki a csend. Persze az is lehet a csendességének az oka, hogy Pycta énekel. Sosem hallotta még énekelni és ez a csodálkozás pont elég arra, hogy belefojtsa a szót. De egyébként kicsit fázik is, lehet, hogy az egész napos út merítette ki, vagy az elhúzódó hiszti, de dideregve bújik Pyctához. Arcocskája egészen ki van pirulva, de ez simán lehet az utóhatása az iménti hisztinek.*
- Apa, fázom.
*Rebegi elhaló hangon.*
*A kislány megnyugszik lassan, viszont nincsen valami beszédes kedvében. Esetében pedig ez komolyan ijesztő lehet, netán arra lehet következtetni, hogy beteg, mivel általában fáj neki a csend. Persze az is lehet a csendességének az oka, hogy Pycta énekel. Sosem hallotta még énekelni és ez a csodálkozás pont elég arra, hogy belefojtsa a szót. De egyébként kicsit fázik is, lehet, hogy az egész napos út merítette ki, vagy az elhúzódó hiszti, de dideregve bújik Pyctához. Arcocskája egészen ki van pirulva, de ez simán lehet az utóhatása az iménti hisztinek.*
- Apa, fázom.
*Rebegi elhaló hangon.*
5423. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-18 02:57:22
Üzenet elküldve: 2020-03-18 02:57:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Útban a kovácshoz //
*Furcsállotta Bokta útitársa véleményét a páncélokról*
-Nem mindenki egyforma, szerencsére.
*Rámosolygott a lovagra a zöld törpeóriás.*
-Nem szereti Bokta a városokat, ha sokan gyűlnek össze a szimpla életben maradás érdekében, nagy gyengeségre vall. Bokta sohase szeretné, hogy gyengének találják, bár, más az ha alábecsülik, az olykor jól jön.
*Hallván a lovag szavait az ork szemei maga elé vetültek az útra, kissé bambán.*
-Szóval egy lebegő kőtömb? Vannak szárnyai?
*Mikor a tanyák tájékára érnek kicsit lelassít, tetszett neki a hely nem túl zsúfolt, de mégsem magánnyal teli életmód*
-Bokta kedvére való hely!
*Mikor az erdős részre érnek, egy két lábnyomot séta közben megfigyel az óriás, néhány vad jószágé, a kereskedők különösebben nem érdekelték, az állatok többnyire jobban elvonták a figyelmét a múltban is mint az emberek, még ha csak lábnyomokról is van szó. Gyümölcsösök mellé érve ahogy Arelow letépett egy gyümölcsöt magának, követte a példáját, egy érdekes kis fürtös bogyós növényt választott, szőlő volt bár ő azt nem ismerte fel, csak szóbeszédeket hallott róla.*
-Érdekes kis bogyók.
*Állapította meg Bokta majd a lovag felé irányult tekintete mikor feltette neki a kérdéseket.*
-Nem szoktak ilyet kérdezni mások. Bokta tud harcolni, de nem szeret, azért jobb egy harcosnak lenni egy kertben mint kertésznek lenni egy harcban.
*Válaszolta az ork kissé lassan, látszódott rajta hogy majdnem meghaladta képességeit az hogy kifejezze magár.*
-Bokta mint már említette nem hisz a Pénzben. Ezt a kardot egy katonától szerezte, mikor Boktára akart támadni, de mivel a lopás elítélendő, így Bokta megkérdezte a katonától, hogy bajt jelentene e a kardja elvétele mi után meghalt Bokta kezei által.
*Kicsit gondolkodik az ork.*
-De már nem emlékszem hogy ki nyert.
*Kicsit megdörgöli a szemeit a zöldbőrű.*
-És te honnan szerezted a fegyvered? Elég szép az az éles bunkó, vagyis pallos. Bár a trükkös íjat Bokta nem szereti, ügyetlenek olykor a kezei és lassú vele.
*Fegyverek neveivel mindig is bajban volt, főleg a korszerűbb fegyverek nevével.*
*Furcsállotta Bokta útitársa véleményét a páncélokról*
-Nem mindenki egyforma, szerencsére.
*Rámosolygott a lovagra a zöld törpeóriás.*
-Nem szereti Bokta a városokat, ha sokan gyűlnek össze a szimpla életben maradás érdekében, nagy gyengeségre vall. Bokta sohase szeretné, hogy gyengének találják, bár, más az ha alábecsülik, az olykor jól jön.
*Hallván a lovag szavait az ork szemei maga elé vetültek az útra, kissé bambán.*
-Szóval egy lebegő kőtömb? Vannak szárnyai?
*Mikor a tanyák tájékára érnek kicsit lelassít, tetszett neki a hely nem túl zsúfolt, de mégsem magánnyal teli életmód*
-Bokta kedvére való hely!
*Mikor az erdős részre érnek, egy két lábnyomot séta közben megfigyel az óriás, néhány vad jószágé, a kereskedők különösebben nem érdekelték, az állatok többnyire jobban elvonták a figyelmét a múltban is mint az emberek, még ha csak lábnyomokról is van szó. Gyümölcsösök mellé érve ahogy Arelow letépett egy gyümölcsöt magának, követte a példáját, egy érdekes kis fürtös bogyós növényt választott, szőlő volt bár ő azt nem ismerte fel, csak szóbeszédeket hallott róla.*
-Érdekes kis bogyók.
*Állapította meg Bokta majd a lovag felé irányult tekintete mikor feltette neki a kérdéseket.*
-Nem szoktak ilyet kérdezni mások. Bokta tud harcolni, de nem szeret, azért jobb egy harcosnak lenni egy kertben mint kertésznek lenni egy harcban.
*Válaszolta az ork kissé lassan, látszódott rajta hogy majdnem meghaladta képességeit az hogy kifejezze magár.*
-Bokta mint már említette nem hisz a Pénzben. Ezt a kardot egy katonától szerezte, mikor Boktára akart támadni, de mivel a lopás elítélendő, így Bokta megkérdezte a katonától, hogy bajt jelentene e a kardja elvétele mi után meghalt Bokta kezei által.
*Kicsit gondolkodik az ork.*
-De már nem emlékszem hogy ki nyert.
*Kicsit megdörgöli a szemeit a zöldbőrű.*
-És te honnan szerezted a fegyvered? Elég szép az az éles bunkó, vagyis pallos. Bár a trükkös íjat Bokta nem szereti, ügyetlenek olykor a kezei és lassú vele.
*Fegyverek neveivel mindig is bajban volt, főleg a korszerűbb fegyverek nevével.*
5422. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-17 19:14:55
Üzenet elküldve: 2020-03-17 19:14:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Útban a kovácshoz //
- Boktának van esze, ha így jár el, de itt jelen helyzetünkben a valaki az szinte a város összes polgárát magába foglalta. Úgy söpörték el a nemeseket, mint a szél a faleveleket.* Magyarázza az orknak a dolgokat. A páncélos dologban egyáltalán nem ért vele egyet és ezt el is mondja neki.*
- Lehetsz te bármilyen tökös legény, ha bekapsz pár nyilat, akkor véged van. Nem azért halsz meg mert gyenge voltál, hanem, mert szerencsétlen. Nyilván vannak hátrányai is ennek a páncélnak, szóval valamilyen szinten megértelek.* A kútnál hamar rendezik, amit le kell és máris indulhatnak tovább. Lassan, de biztosan kiérnek a zajos városból. Egyre kevesebb városival találkoznak. Csak pár utazó vagy kereskedő jön vagy éppen megy.*
- Végre elhagytuk azt a nyomortelepet. Nos akkor első utunk a helyi mágus tornyához vezet. Az a hír járja, hogy lebeg. Muszáj megnéznem a saját szememmel, hogy el is higgyem ezeket a pletykákat.* Ad gyorsan egy rövid tájékoztatót menet közben. Mellettük a táj igen változatos. Kisebb tanyák, erdők, gyümölcsösök és szőlős kertek tarkítják a vidéket. Egy ilyen almás kert mellet elhaladva Arelow le is tép egy gyümölcsöt magának. Jóízűen harap bele és közben kérdez is még valamit.*
- Mondd csak Bokta, te tudsz harcolni? Én úgy gondoltam, hogy egy ilyen termetes egyén, mint te legalább egy csatabárdot forgat, de én csak egy kis kardot látok nálad.* Kíváncsi, hogy miért nem egy jóval durvább fegyvert forgat a vérszomjas ork.*
- Boktának van esze, ha így jár el, de itt jelen helyzetünkben a valaki az szinte a város összes polgárát magába foglalta. Úgy söpörték el a nemeseket, mint a szél a faleveleket.* Magyarázza az orknak a dolgokat. A páncélos dologban egyáltalán nem ért vele egyet és ezt el is mondja neki.*
- Lehetsz te bármilyen tökös legény, ha bekapsz pár nyilat, akkor véged van. Nem azért halsz meg mert gyenge voltál, hanem, mert szerencsétlen. Nyilván vannak hátrányai is ennek a páncélnak, szóval valamilyen szinten megértelek.* A kútnál hamar rendezik, amit le kell és máris indulhatnak tovább. Lassan, de biztosan kiérnek a zajos városból. Egyre kevesebb városival találkoznak. Csak pár utazó vagy kereskedő jön vagy éppen megy.*
- Végre elhagytuk azt a nyomortelepet. Nos akkor első utunk a helyi mágus tornyához vezet. Az a hír járja, hogy lebeg. Muszáj megnéznem a saját szememmel, hogy el is higgyem ezeket a pletykákat.* Ad gyorsan egy rövid tájékoztatót menet közben. Mellettük a táj igen változatos. Kisebb tanyák, erdők, gyümölcsösök és szőlős kertek tarkítják a vidéket. Egy ilyen almás kert mellet elhaladva Arelow le is tép egy gyümölcsöt magának. Jóízűen harap bele és közben kérdez is még valamit.*
- Mondd csak Bokta, te tudsz harcolni? Én úgy gondoltam, hogy egy ilyen termetes egyén, mint te legalább egy csatabárdot forgat, de én csak egy kis kardot látok nálad.* Kíváncsi, hogy miért nem egy jóval durvább fegyvert forgat a vérszomjas ork.*
5421. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2020-03-17 08:24:56
Üzenet elküldve: 2020-03-17 08:24:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Rezignáltan veszi tudomásul, hogy továbbra sem érti, hogy Nievesha mit mond. Az ordítástól és a könnyes-nyálas előadástól sem lesz érthetőbb és ez, úgy tűnik, csak tovább generálja a bőgést. A nyeregben is igyekszik elejét venni annak, hogy a kicsi össze könnyezze-nyálazza, ezért gyakran használja a kendőt, de amúgy egy idő után már nem tud tenni semmit.
A rövidke szünet se segít sokat, mert bár azt hinné, a kislány megnyugszik, kisvártatva elölről kezdi az egészet. Még szerencse, hogy az Arthenior közeli erdőkben legfeljebb csak a madarakat riasztja el és ahogy rátérnek az ösvényre, ami Mil'Ochassba vezet, onnan pedig már csak az erdőmélyi elf hallja a keserves sírást.
Ha nem volna szerzetes, ha türelmét és nyugalmát nem egy szigorú, magányos mester képezte volna, most biztosan kiakadna, de átélt már ettől sokkal kellemetlenebb dolgokat is, így fegyelmezetten és szó nélkül tűri az idegtépő viselkedést Niev részéről.
Egy idő után, hogy múlassa az időt és ne csak a kislány üvöltését hallja, elkezd egy elf dalt dúdolni, majd aztán énekelni. Nincs jó hangja, nem egy bárd vagy trubadúr, de talán kellemes hangja van, bár eddig sosem hallhatta senki énekelni.*
*Rezignáltan veszi tudomásul, hogy továbbra sem érti, hogy Nievesha mit mond. Az ordítástól és a könnyes-nyálas előadástól sem lesz érthetőbb és ez, úgy tűnik, csak tovább generálja a bőgést. A nyeregben is igyekszik elejét venni annak, hogy a kicsi össze könnyezze-nyálazza, ezért gyakran használja a kendőt, de amúgy egy idő után már nem tud tenni semmit.
A rövidke szünet se segít sokat, mert bár azt hinné, a kislány megnyugszik, kisvártatva elölről kezdi az egészet. Még szerencse, hogy az Arthenior közeli erdőkben legfeljebb csak a madarakat riasztja el és ahogy rátérnek az ösvényre, ami Mil'Ochassba vezet, onnan pedig már csak az erdőmélyi elf hallja a keserves sírást.
Ha nem volna szerzetes, ha türelmét és nyugalmát nem egy szigorú, magányos mester képezte volna, most biztosan kiakadna, de átélt már ettől sokkal kellemetlenebb dolgokat is, így fegyelmezetten és szó nélkül tűri az idegtépő viselkedést Niev részéről.
Egy idő után, hogy múlassa az időt és ne csak a kislány üvöltését hallja, elkezd egy elf dalt dúdolni, majd aztán énekelni. Nincs jó hangja, nem egy bárd vagy trubadúr, de talán kellemes hangja van, bár eddig sosem hallhatta senki énekelni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389