//Thargodar honfoglalás//
*forgatja a szemét: ismételten bebizonyosodott, hogy a férfi nem egy eszes fajta, sőt az is, hogy a szagérzékelésük kissé elfajzott. Jobban mondva nincs is.*
- Külön egyik sem büdös nagyokos, de együtt... Bár lehet, hogy ez a ti szagotok, de hogy valami cefetül büdös az már egyszer biztos!
*Sosem volt titok, hogy Lea háklis a büdös férfiakra, és hogy Kagant is kitette már nem egyszer a szappan és a gyökérkefe általi tortúrájának. Bár a forró fürdőbe újabban egészen könnyen be lehet imádkozni. Újabban, hát az utóbbi pár évben...
Amúgy ma meglehetősen önérzetesnek tűnnek ezek, úgyhogy Leának lassan már felakad a szeme a sok égre nézésben:*
- A tábor nem az erdőben van, ott kicsit nehezebb erdőtüzet csinálni. Egy erdőben sokkal könnyebb, pláne ha egyszerre kap el benneteket a szapora ezután a lötty után. Aztán akkor nézhetünk, mint a luki nyúl...
*a hangja nem ingerült, sokkal inkább valami játékosság bujkál benne. Egyrészt mert fáradt ehhez már - és akkor még hol vannak attól, hogy aludjanak egy jót? -, másrészt pedig megszokta már, hogy férfiaknak kevés dolgot lehet megmagyarázni. Még akkor sem ha az ember lánya Szellemjáró, akkor csak egy hangyapöcöknyivel több az esélye arra, hogy komolyan is vegyék. De végülis ez nem a törzsi tanács, csak egy kötetlen beszélgetést, Lea pedig még nem is vette elő _azt_ a hangját.
Közben újabb taggal bővül a kis társaságuk, Lea pedig kitárt, ég felé néző tenyerét Cessa felé emeli.*
- Na látjátok, ha nem álltok le itt kötekedni akkor Kagan sem küldene ilyen üzeneteket!
*rámosolyog Cessára, mert szinte ezer százalékig biztos abban, hogy az üzenet nem egészen így hangzott el, ugyanakkor abban is biztos, hogy ez volt a lényege.*
- Felőlem lehettek olyan fafejek, hogy ne fogadjátok el a segítséget. Utolsó lehetőség. Még néhány ágat is hajlandó vagyok megfogni...
*tudhatják a többiek, hogy ez igen nagy szó, mert Lea nem szereti bepiszkolni a kezét, önszántából legalábbis nem, most viszont felajánlja teljes jobb karját (a ballal ugyanis a gyeplőt fogja)*