Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 322 (6421. - 6429. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
6418. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-15 09:55:51
Üzenet elküldve: 2025-04-15 09:55:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Engedetlen fiú//
* A meglepetéseket még tudná fokozni! Nem csak, hogy alkimista mesterséggel rendelkezik, de még igen tapasztalt is. Kevés ital van, amit képtelen lenne kikeverni, talán nem is tudna mondani a másik olyat, amit ne tudna. Ám a legnagyobb meglepetést biztosan a festményei okoznák. Elvégre nem csak jól öltözött és rendes munkával rendelkező orkkal állnak szemben, hanem egy műkedvelő, már-már gyűjtővel. Ám kötve hinné, hogy kapnának az alkalmon s elfogadnának egy meghívást az ork szobájába, amiért nem fog elejteni egy könnycseppet sem. Legalábbis jelen állapotában, ha tudná, hogy mind a két személy önmagukban egy-egy alakulat volt parancsnoka, akkor teljesen megváltozna a stílusa, s felvenne egy hivatalosabbat. *
- Viszont!
* Számonkérésről ugyan szó sincs! Csak megkönnyebbült az ismerős arc láttán és megragadta a leggyorsabb lehetőségét, hogy megelőzze az épp kialakuló vádaskodásokat. Szerencséjére felismerte, bár nehéz nem elfelejteni, ki látott hozzá hasonlót? *
- Jobb, erősebb! Nálam sok minden megtalálható, amit csak megkívánnak. Ha emlékszel arra, hogy hogyan csináltam nálad varázsitalt, * Néz Bredocra * nos, mondjuk csak azt, hogy teljesen megújult módszerekkel dolgozom, így gyorsabb és jobb eredményeket is produkálok, ha szükséges lenne az uraknak!
* Kis ön promóciót letudva elnémul, hagyja, hogy Vito maga beszélhessen. Beszél is ő rendesen, néhány mondatban összefoglalja a múltját. Az ork oda se néz, ő a két párost figyeli, hátha nem tetszene nekik, amit hallanak. *
* A meglepetéseket még tudná fokozni! Nem csak, hogy alkimista mesterséggel rendelkezik, de még igen tapasztalt is. Kevés ital van, amit képtelen lenne kikeverni, talán nem is tudna mondani a másik olyat, amit ne tudna. Ám a legnagyobb meglepetést biztosan a festményei okoznák. Elvégre nem csak jól öltözött és rendes munkával rendelkező orkkal állnak szemben, hanem egy műkedvelő, már-már gyűjtővel. Ám kötve hinné, hogy kapnának az alkalmon s elfogadnának egy meghívást az ork szobájába, amiért nem fog elejteni egy könnycseppet sem. Legalábbis jelen állapotában, ha tudná, hogy mind a két személy önmagukban egy-egy alakulat volt parancsnoka, akkor teljesen megváltozna a stílusa, s felvenne egy hivatalosabbat. *
- Viszont!
* Számonkérésről ugyan szó sincs! Csak megkönnyebbült az ismerős arc láttán és megragadta a leggyorsabb lehetőségét, hogy megelőzze az épp kialakuló vádaskodásokat. Szerencséjére felismerte, bár nehéz nem elfelejteni, ki látott hozzá hasonlót? *
- Jobb, erősebb! Nálam sok minden megtalálható, amit csak megkívánnak. Ha emlékszel arra, hogy hogyan csináltam nálad varázsitalt, * Néz Bredocra * nos, mondjuk csak azt, hogy teljesen megújult módszerekkel dolgozom, így gyorsabb és jobb eredményeket is produkálok, ha szükséges lenne az uraknak!
* Kis ön promóciót letudva elnémul, hagyja, hogy Vito maga beszélhessen. Beszél is ő rendesen, néhány mondatban összefoglalja a múltját. Az ork oda se néz, ő a két párost figyeli, hátha nem tetszene nekik, amit hallanak. *
6417. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-15 09:02:52
Üzenet elküldve: 2025-04-15 09:02:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Engedetlen fiú//
*Vito egyértelműen megállapítja, hogy nem tud eleget a világról ahhoz, hogy életben maradjon. Jobb lesz tehát tényleg Cagonhoz csapódni, mielőtt valaki fejét veszi ostobasága miatt. Nem tudja azt sem elképzelni, hogy az ismeretlen férfi mit akar a pillangóval. Megvakarja a tarkóját, mikor a kérdések felé irányulnak, látszik értetlen és kissé ijedt képén, hogy nem igazán tud válaszolni.*
– Semminek a kotyvasztására nem készülök. – *A közös nyelvre is csak értetlen szemekkel bámul fel. Nem tudja ő, mifélét beszél, használja azt, amit hallott, megtanult. Talán kicsit többet kellene mégis tanulnia. Bár nem hangzik ez túlságosan jól.* – Biztosíthatom, uraim - *talál rá végre a hangjára, némi határozottsággal* –, hogy nem áll szándékomban senkinek sem ártani. Ami engem illet, örülök, ha nem lyukasztják ki a bőrömet a következő napokban. Egy lótenyésztő család kitagadott gyermeke vagyok, máshoz nem is igazán értek. A jó szerencsének köszönhetem, hogy éppen Cagonnal futottam össze, máskülönben szerintem már beszélni se nagyon tudnék. – *Pillant a két harcos fegyverzetére. Biztos benne, hogy a szablyával való értetlen hadonászás nem mentené meg. Maximum, ha kinevetik a szerencsétlenségét, és sajnálatból továbbállnak. Előző élet terén a családja védte meg az efféle kellemetlenségektől. Itt viszont aligha mond bármit is eme múltja, még ha mondana is, az apja kitagadta, szóval mégúgy sem számítana. A faj társa említésére inkább nem is említ semmi butaságot. Biztos benne, hogy egy valamire való sötételf nő már csak azért sem hagyná életben, hogy ne hozzon szégyent a fajára. Ha jobban jár, jól kitanítaná, de valahogy biztos benne, hogy nem olyan elnézően és segítőkészen, mint jelenlegi úti társa.*
*Vito egyértelműen megállapítja, hogy nem tud eleget a világról ahhoz, hogy életben maradjon. Jobb lesz tehát tényleg Cagonhoz csapódni, mielőtt valaki fejét veszi ostobasága miatt. Nem tudja azt sem elképzelni, hogy az ismeretlen férfi mit akar a pillangóval. Megvakarja a tarkóját, mikor a kérdések felé irányulnak, látszik értetlen és kissé ijedt képén, hogy nem igazán tud válaszolni.*
– Semminek a kotyvasztására nem készülök. – *A közös nyelvre is csak értetlen szemekkel bámul fel. Nem tudja ő, mifélét beszél, használja azt, amit hallott, megtanult. Talán kicsit többet kellene mégis tanulnia. Bár nem hangzik ez túlságosan jól.* – Biztosíthatom, uraim - *talál rá végre a hangjára, némi határozottsággal* –, hogy nem áll szándékomban senkinek sem ártani. Ami engem illet, örülök, ha nem lyukasztják ki a bőrömet a következő napokban. Egy lótenyésztő család kitagadott gyermeke vagyok, máshoz nem is igazán értek. A jó szerencsének köszönhetem, hogy éppen Cagonnal futottam össze, máskülönben szerintem már beszélni se nagyon tudnék. – *Pillant a két harcos fegyverzetére. Biztos benne, hogy a szablyával való értetlen hadonászás nem mentené meg. Maximum, ha kinevetik a szerencsétlenségét, és sajnálatból továbbállnak. Előző élet terén a családja védte meg az efféle kellemetlenségektől. Itt viszont aligha mond bármit is eme múltja, még ha mondana is, az apja kitagadta, szóval mégúgy sem számítana. A faj társa említésére inkább nem is említ semmi butaságot. Biztos benne, hogy egy valamire való sötételf nő már csak azért sem hagyná életben, hogy ne hozzon szégyent a fajára. Ha jobban jár, jól kitanítaná, de valahogy biztos benne, hogy nem olyan elnézően és segítőkészen, mint jelenlegi úti társa.*
6416. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-14 02:01:37
Üzenet elküldve: 2025-04-14 02:01:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Engedetlen fiú//
*Az még hagyján, hogy Bredoc ismeri a szép szál orkot, de hogy amaz még alkimista is... Látott ő már sok mindent, de ez még őt is meglepi.*
-Talán nem lesz rá szükség. Talán igen. *Feleli meg a felé intézett szavakat az oldalán lógó fegyver dolgára. Meghagyja magának a döntés jogát, bár az első benyomás mindenképp csorbítja harcikedvét.*
-Egy hideg sör, egy forró fürdő, egy valamirevaló pillangó ajkainak munkája... *Halkan felgöcög.*
-Nos rendben van ork úr. Remélem, részed lesz benne. *Nem úgy fest, hogy Bredoc különösen tartana a zöldbörűtől, ez pedig az ő békevágyára is jótékony hatással bír. Persze nincs kétsége afelől, hogy ha a pengéje elhagyná hüvelyét, úgy társáé is hamar villanna, az övét kísérően. A sötételfhez intézett szavakra hegyezi a fülét.*
-Már ha beszéli a közös nyelvet. *Acélkék tekintete elidőzik a fiatal sötételfen. Hangjában nincs gúny; mondják, sok mélységi nem is hajlandó megszólalni máshogy, mint saját nyelve.*
-Talán ha valami mélységi nőstényke lennél, már dalolna. *Szavait Bredocnak címezi, még egy halovány félmosolyt is megenged. Noha nem volt szerencséje soha ahhoz, hogy lássa a Föld városát, hallott eleget az ott uralkodó hierarchiáról. Arról jótékonyan megfeledkezik, hogy a páros napvilágnál menetel épp Arthenior irányába; könnyen lehet, hogy ez a hím itt már rég a felszínt tapodja.*
*Az még hagyján, hogy Bredoc ismeri a szép szál orkot, de hogy amaz még alkimista is... Látott ő már sok mindent, de ez még őt is meglepi.*
-Talán nem lesz rá szükség. Talán igen. *Feleli meg a felé intézett szavakat az oldalán lógó fegyver dolgára. Meghagyja magának a döntés jogát, bár az első benyomás mindenképp csorbítja harcikedvét.*
-Egy hideg sör, egy forró fürdő, egy valamirevaló pillangó ajkainak munkája... *Halkan felgöcög.*
-Nos rendben van ork úr. Remélem, részed lesz benne. *Nem úgy fest, hogy Bredoc különösen tartana a zöldbörűtől, ez pedig az ő békevágyára is jótékony hatással bír. Persze nincs kétsége afelől, hogy ha a pengéje elhagyná hüvelyét, úgy társáé is hamar villanna, az övét kísérően. A sötételfhez intézett szavakra hegyezi a fülét.*
-Már ha beszéli a közös nyelvet. *Acélkék tekintete elidőzik a fiatal sötételfen. Hangjában nincs gúny; mondják, sok mélységi nem is hajlandó megszólalni máshogy, mint saját nyelve.*
-Talán ha valami mélységi nőstényke lennél, már dalolna. *Szavait Bredocnak címezi, még egy halovány félmosolyt is megenged. Noha nem volt szerencséje soha ahhoz, hogy lássa a Föld városát, hallott eleget az ott uralkodó hierarchiáról. Arról jótékonyan megfeledkezik, hogy a páros napvilágnál menetel épp Arthenior irányába; könnyen lehet, hogy ez a hím itt már rég a felszínt tapodja.*
6415. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-13 02:57:36
Üzenet elküldve: 2025-04-13 02:57:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 535
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 535
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
//Engedetlen fiú//
-Áh, Wegtoren! Valóban!
*Így már rögtön eszébe jutnak a történetek amiket Denjaar korábban mesélt. A küzdőtermek dolgára csak hümment egy nagyot. ~Vajon miért nem mentél soha vissza?~ Teszi fel magának a kérdést, tudja jól hogy sem a hely sem az idő nem megfelelő arra, hogy ezt hangosan is megkérdezze. Ahhoz sokkal több sör kell, meg egy nyugodt pipafüstös éjszaka. Talán egy ilyen alkalommal majd a lányáról is kérdezhet. Azonban most dolguk akad bőven, mind a városban, mind pedig a két gyanús alak képében. Denjaar magához híven nem sokat kerülgeti a forró kását, rögtön a lényegre tér, Bredoc pedig csak pár pillanatnyival érkezhet később.*
-De nem ám.
*Válaszol Denjaar megjegyzésére. Egyébként nem szól közbe, hagyja hogy amazok is válaszolni tudjanak, addig is megvizsgálja őket. Ekkor ismeri csak fel az orkot úgy igazán.*
-Cagon, lám-lám! Nem is olyan régen, igaz?
*Megenged magának egy félmosolyt, ami hamar el is tűnik arcáról. Nem igazán tetszik neki a kérdés, mintha amaz számonkérné.*
-De.
*Feleli kurtán. A másik alakot nem ismeri, nem látta még korábban. Amolyan csavargónak tűnik, biztos jár-kel mindenfelé, már ahol megtűrik a fajtáját.*
-Az ork alkimista, járt nálam a napokban, csinált néhány erősebb zöld varázsitalt.
*Ezt leginkább útitársának meséli, és egyre inkább a számára ismeretlen sötételfet vizslatja.*
-És te ki vagy? Mi dolgod az alkimistával? Ugye nem valami Sa'Tereth sötét vérkotyvasztásra készülsz?
*Nem gondolja Bredoc sem, hogy ez lenne a helyzet, de úgy tapasztalta, hogy az ilyen talán kissé túlzó vádak gyakran könnyebben megoldják a nyelveket.*
//Engedetlen fiú//
-Áh, Wegtoren! Valóban!
*Így már rögtön eszébe jutnak a történetek amiket Denjaar korábban mesélt. A küzdőtermek dolgára csak hümment egy nagyot. ~Vajon miért nem mentél soha vissza?~ Teszi fel magának a kérdést, tudja jól hogy sem a hely sem az idő nem megfelelő arra, hogy ezt hangosan is megkérdezze. Ahhoz sokkal több sör kell, meg egy nyugodt pipafüstös éjszaka. Talán egy ilyen alkalommal majd a lányáról is kérdezhet. Azonban most dolguk akad bőven, mind a városban, mind pedig a két gyanús alak képében. Denjaar magához híven nem sokat kerülgeti a forró kását, rögtön a lényegre tér, Bredoc pedig csak pár pillanatnyival érkezhet később.*
-De nem ám.
*Válaszol Denjaar megjegyzésére. Egyébként nem szól közbe, hagyja hogy amazok is válaszolni tudjanak, addig is megvizsgálja őket. Ekkor ismeri csak fel az orkot úgy igazán.*
-Cagon, lám-lám! Nem is olyan régen, igaz?
*Megenged magának egy félmosolyt, ami hamar el is tűnik arcáról. Nem igazán tetszik neki a kérdés, mintha amaz számonkérné.*
-De.
*Feleli kurtán. A másik alakot nem ismeri, nem látta még korábban. Amolyan csavargónak tűnik, biztos jár-kel mindenfelé, már ahol megtűrik a fajtáját.*
-Az ork alkimista, járt nálam a napokban, csinált néhány erősebb zöld varázsitalt.
*Ezt leginkább útitársának meséli, és egyre inkább a számára ismeretlen sötételfet vizslatja.*
-És te ki vagy? Mi dolgod az alkimistával? Ugye nem valami Sa'Tereth sötét vérkotyvasztásra készülsz?
*Nem gondolja Bredoc sem, hogy ez lenne a helyzet, de úgy tapasztalta, hogy az ilyen talán kissé túlzó vádak gyakran könnyebben megoldják a nyelveket.*
6414. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-12 13:07:08
Üzenet elküldve: 2025-04-12 13:07:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
//Engedetlen fiú//
* A kettejük közti kapcsolat hirtelen ismeretlenekből üzleti társakká nőtte ki magát! Bár az ork abban a hittben volt, hogy a másik el fogja utasítani az ajánlatát, valamire hivatkozva. Akár kedvtelenségből, akár a fajok közötti ellenszenv végett, de erre nem kerül sor.
Közben maga is felfigyel a patkók hangjára, s lustán arra billenti a fejét. Meglepi, hogy pont mellettük állnak meg, a kérdésen viszont nem. Ugyanolyan nyugodt arccal nézi az érkezőket, mint előtte. Ezt a kérdést valószínűleg nem először hallotta ittléte óta. Kezében még halványan felcsillanhat a smaragdzöld varázsital, s még egyszer mikor visszahelyezi táskájába. Mikor újfent felpillant, csak veszi észre a kérdező fegyvereit. Mestermunka, ide megmondja! Megannyi fajtársa veszthette életét ilyen kardok által, ám biztos benne, hogy még annál is több ember. Az emberek szeretik egymást kaszabolni, szinte bármivel! *
- Épp egy beszerző körútról jövünk az erdőből!
* Meg paskolja az oldalán lévő kis zsákot, amiben feltehetőleg az összes növény található, amit eddig szerzett. Persze van egy kis füllentés a dologban, de végső soron igaznak is lehetne mondani, mert hát nem a növényekért jött, de azokkal távozik. Bizonyára látták nála a varázsitalt, szóval maguk is összerakhatják a képet, hogy miért ment az erdőbe. *
- Arra nem lesz semmi szükségű!
* Biccent az oldalán lógó kardra. *
- Egy ilyen hosszú nap után nem vágyunk semmi másra, mintsem egy hideg sörre, és egy forró fürdőre!
* Amennyiben Bredoc is csatlakozik a soraikhoz, őt egy kicsit később veszi észre, de amint megpillantja meglepődöttség olvasható az arcáról. *
- Bredoc? Hát mégsem volt olyan kényelmes a tanyasi élet?
* Enyhén felkacag. Reméli neki sem kell több, hogy felismerje. Bár igaz, az ork pálinka jobban marja az páciens agyát, mint társai! Nem lepné meg ha nem emlékezne rá. *
//Engedetlen fiú//
* A kettejük közti kapcsolat hirtelen ismeretlenekből üzleti társakká nőtte ki magát! Bár az ork abban a hittben volt, hogy a másik el fogja utasítani az ajánlatát, valamire hivatkozva. Akár kedvtelenségből, akár a fajok közötti ellenszenv végett, de erre nem kerül sor.
Közben maga is felfigyel a patkók hangjára, s lustán arra billenti a fejét. Meglepi, hogy pont mellettük állnak meg, a kérdésen viszont nem. Ugyanolyan nyugodt arccal nézi az érkezőket, mint előtte. Ezt a kérdést valószínűleg nem először hallotta ittléte óta. Kezében még halványan felcsillanhat a smaragdzöld varázsital, s még egyszer mikor visszahelyezi táskájába. Mikor újfent felpillant, csak veszi észre a kérdező fegyvereit. Mestermunka, ide megmondja! Megannyi fajtársa veszthette életét ilyen kardok által, ám biztos benne, hogy még annál is több ember. Az emberek szeretik egymást kaszabolni, szinte bármivel! *
- Épp egy beszerző körútról jövünk az erdőből!
* Meg paskolja az oldalán lévő kis zsákot, amiben feltehetőleg az összes növény található, amit eddig szerzett. Persze van egy kis füllentés a dologban, de végső soron igaznak is lehetne mondani, mert hát nem a növényekért jött, de azokkal távozik. Bizonyára látták nála a varázsitalt, szóval maguk is összerakhatják a képet, hogy miért ment az erdőbe. *
- Arra nem lesz semmi szükségű!
* Biccent az oldalán lógó kardra. *
- Egy ilyen hosszú nap után nem vágyunk semmi másra, mintsem egy hideg sörre, és egy forró fürdőre!
* Amennyiben Bredoc is csatlakozik a soraikhoz, őt egy kicsit később veszi észre, de amint megpillantja meglepődöttség olvasható az arcáról. *
- Bredoc? Hát mégsem volt olyan kényelmes a tanyasi élet?
* Enyhén felkacag. Reméli neki sem kell több, hogy felismerje. Bár igaz, az ork pálinka jobban marja az páciens agyát, mint társai! Nem lepné meg ha nem emlékezne rá. *
6413. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-12 12:05:12
Üzenet elküldve: 2025-04-12 12:05:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Engedetlen fiú//
*A lovas megjegyzésre bólogat. Betanítani még csak-csak be tudná a lovakat, de a szekér akkor is távol áll attól, ami az ő szíve vágya. A munka, mi ajánlva lett, pontosan az ő ínyére való: Nem túl veszélyes. Ezt már szereti. Akkor nem is kimondottan kell neki harc tudás! Elvégre eddig is megvolt anélkül! Az ajánlat pedig zene füleinek. Megtanulja, mely növények hasznosak és miért, és ha gyűjt, még vevőt is talált rájuk! Micsoda szerencséje van ezzel az orkkal!*
– Megegyeztünk. – *Fog kezet az orkkal, már tervezgetve is, miféle hátast is kíván venni magának. Noha előbb talán valamicske lakhatást kéne megoldania, esetleg egy karámot is a jószágnak, de ez már részlet kérdés!* – Oh, én Vito vagyok. Becsületes nevemen Xeroltén Vitokhörd, de a Vito az, amin a legtöbben elátkoztak. – *Kuncogja jókedvűen*
*Meglepődik a hozzájuk siető utazóktól, na meg a tárgyra térő, kissé számonkérő kérdéstől is. Megfordul a fejében, hogy visszaszóljon valami olyasmit, hogy éppen üzletelnek, de ezzel most nem csak a maga bőrét tenné kockára. Ennek ellenére szándékában állna válaszolni, csakhogy tekintete elidőzik a jószágokon, elméje meg már a sajátját festi le előtte. Így elfelejti egy pár percre, hogy három személy is van körülötte.*
*A lovas megjegyzésre bólogat. Betanítani még csak-csak be tudná a lovakat, de a szekér akkor is távol áll attól, ami az ő szíve vágya. A munka, mi ajánlva lett, pontosan az ő ínyére való: Nem túl veszélyes. Ezt már szereti. Akkor nem is kimondottan kell neki harc tudás! Elvégre eddig is megvolt anélkül! Az ajánlat pedig zene füleinek. Megtanulja, mely növények hasznosak és miért, és ha gyűjt, még vevőt is talált rájuk! Micsoda szerencséje van ezzel az orkkal!*
– Megegyeztünk. – *Fog kezet az orkkal, már tervezgetve is, miféle hátast is kíván venni magának. Noha előbb talán valamicske lakhatást kéne megoldania, esetleg egy karámot is a jószágnak, de ez már részlet kérdés!* – Oh, én Vito vagyok. Becsületes nevemen Xeroltén Vitokhörd, de a Vito az, amin a legtöbben elátkoztak. – *Kuncogja jókedvűen*
*Meglepődik a hozzájuk siető utazóktól, na meg a tárgyra térő, kissé számonkérő kérdéstől is. Megfordul a fejében, hogy visszaszóljon valami olyasmit, hogy éppen üzletelnek, de ezzel most nem csak a maga bőrét tenné kockára. Ennek ellenére szándékában állna válaszolni, csakhogy tekintete elidőzik a jószágokon, elméje meg már a sajátját festi le előtte. Így elfelejti egy pár percre, hogy három személy is van körülötte.*
6412. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-12 09:49:50
Üzenet elküldve: 2025-04-12 09:49:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
//Engedetlen fiú//
*Bredoc története nem nyűgözi le. Nem, mintha elvárt volna hasonlót. Ugyanakkor valamiért kacifántosabb regére számított.*
-Azt meghiszem. *Hagyja helyben az udvarhölgyekre tett megjegyzést. Kár lenne vitatkozni egy ténnyel. Közben a hátuk mögött hagyják a Szántóföldek sárgálló lankáit és a szűk hídon átkelve immáron fák szegélyezik útjuk.*
-Wegtorenből. *Feleli szűkszavúan, majd előrehajol a nyeregben, hogy megveregesse hátasának pofáját. Kötve hiszi, hogy Bredoc nem emlékszik, hisz ecsetelte épp eleget. Valószínűleg csak azt várja tőle, hogy meséljen egy keveset.*
-Azt gondolnád, hogyha életed legjavában a Tűz Városának porát nyeled, felüdülés a kelet. *Kedélyesen felhümment.*
-A legtöbbünknek nem hiányzik a küzdővermek hűvös homokja. Nekem igen. *Nem ereszti ennél tovább, de nincs is rá szükség. Bredoc ugyanis kiszúr két utazót nem is túl távol. Nem feleli meg a kérdést, helyette megszaporáztatja lovának lépteit, hogy a vándorok mellé szegődjön. Remélhetőleg Bredoc is követi.*
-Mi dolga egy orknak és egy mélységinek erre? *Szólítja meg a kettőst, mellőzve mindenféle modoroskodást. Persze nem az a fajta, kit különösképp érdekelnek a faji különbségek. Megtanulta már élete során, melyik mi fán terem. Ahogy azt is, hogy egy efféle párosítás aligha jelent jót bárki fiának vagy leányának, kit esetleg út közben érnek. De még ez sem érdekelné különösebben, ha nem odatartanának, ahová. Kitűnő ajánlólevél lenne lefülelni két haramiát, mielőtt Artheniorba toppannának.*
-Nem mindennapi látvány, hmm? *Szavait Bredocnak címezi. Valóban; a jól öltözött ork és a fiatal hím párosa valóban feltűnő jelenség. Keze a biztonság kedvéért a wegtoreni mesterkard markolatán pihen, csak a miheztartás végett, jelzésértékűen. Túlzás lenne azt állítani, hogy furdalja a kíváncsiság, ellenben tekintetében sajátos, kihívó tűz villan. Valahol reméli, hogy a páros az, aminek első pillantásra tűnnek. Elvégre még csak nem is az északi útról jönnek, a Kiszáradt Hágó, azon túl pedig Pirtianes felől. Délről jönnek. Amerről ők.*
//Engedetlen fiú//
*Bredoc története nem nyűgözi le. Nem, mintha elvárt volna hasonlót. Ugyanakkor valamiért kacifántosabb regére számított.*
-Azt meghiszem. *Hagyja helyben az udvarhölgyekre tett megjegyzést. Kár lenne vitatkozni egy ténnyel. Közben a hátuk mögött hagyják a Szántóföldek sárgálló lankáit és a szűk hídon átkelve immáron fák szegélyezik útjuk.*
-Wegtorenből. *Feleli szűkszavúan, majd előrehajol a nyeregben, hogy megveregesse hátasának pofáját. Kötve hiszi, hogy Bredoc nem emlékszik, hisz ecsetelte épp eleget. Valószínűleg csak azt várja tőle, hogy meséljen egy keveset.*
-Azt gondolnád, hogyha életed legjavában a Tűz Városának porát nyeled, felüdülés a kelet. *Kedélyesen felhümment.*
-A legtöbbünknek nem hiányzik a küzdővermek hűvös homokja. Nekem igen. *Nem ereszti ennél tovább, de nincs is rá szükség. Bredoc ugyanis kiszúr két utazót nem is túl távol. Nem feleli meg a kérdést, helyette megszaporáztatja lovának lépteit, hogy a vándorok mellé szegődjön. Remélhetőleg Bredoc is követi.*
-Mi dolga egy orknak és egy mélységinek erre? *Szólítja meg a kettőst, mellőzve mindenféle modoroskodást. Persze nem az a fajta, kit különösképp érdekelnek a faji különbségek. Megtanulta már élete során, melyik mi fán terem. Ahogy azt is, hogy egy efféle párosítás aligha jelent jót bárki fiának vagy leányának, kit esetleg út közben érnek. De még ez sem érdekelné különösebben, ha nem odatartanának, ahová. Kitűnő ajánlólevél lenne lefülelni két haramiát, mielőtt Artheniorba toppannának.*
-Nem mindennapi látvány, hmm? *Szavait Bredocnak címezi. Valóban; a jól öltözött ork és a fiatal hím párosa valóban feltűnő jelenség. Keze a biztonság kedvéért a wegtoreni mesterkard markolatán pihen, csak a miheztartás végett, jelzésértékűen. Túlzás lenne azt állítani, hogy furdalja a kíváncsiság, ellenben tekintetében sajátos, kihívó tűz villan. Valahol reméli, hogy a páros az, aminek első pillantásra tűnnek. Elvégre még csak nem is az északi útról jönnek, a Kiszáradt Hágó, azon túl pedig Pirtianes felől. Délről jönnek. Amerről ők.*
6411. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-12 01:11:28
Üzenet elküldve: 2025-04-12 01:11:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 535
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 535
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
//Részben engedetlen fiú//
*Szerencsére egész hamar el tudnak indulni, Bredocnak a legtöbb holmija - már az a "sok minden" amije van - egyébként is összecsomagolva volt, úgyhogy nem kellett sokat bíbelődni vele, s egykettőre lóháton találhatjuk magukat úton Arthenior felé.*
-Ami azt illeti.. Talán nekem is akad egy kisasszonyom akit meglátogatnék.
*Zsivány vigyorral vet egy pillantást Denjaar felé, majd visszaszegezi tekintetét az útra.*
-De mindenesetre kivennék egy szobát a Pegazusban pár napra, felölteném a vértemet úgy rendesen, meg ilyesmi. Ha már a kaszárnyába megyünk legalább adjunk a látszatra. Meg vennék pár finom falatot Mokánynak is.
*A kutya, meghallva nevét boldogan vakkant párat.*
-Kár lenne tagadni, mi?
*Valójában tényleg sokkal jobban érzi magát, mintha csak megint élne. Úgy igazán. Talán tényleg ez való a magafajtának.*
-Heh. Nem túl izgalmas történet. Atyám nem volt túl tehetős ember, úgyhogy mikor elég erős voltam hogy elbírjam a kardot apródnak adtak az egyik nemes udvarába, hogy ott rendesen felnevelődjek. Aztán mire észbe kaptam már vágtam napnyugattól napkeletig.
*Megvonja vállát, mindig vegyesen gondolt vissza ezekre az időkre, hol megérti szülei szándékát, hol kicsit mérges is rájuk. Persze valóban rendesen nevelték, hol könyvekkel hol bottal, de végtére is megtanult írni-olvasni, lovagolni, harcolni, úgyhogy nem lehet oka panaszra.*
-De az udvarhölgyek mindig is jobban szerették a zsoldoskardot, mintsem az úrfiakét.
*Felröhög az emlékeken.*
-És te, te honnan származol?
*Úgy rémlik neki hogy Denjaar nem Arthenior közelében születhetett, de lehet hogy ezt már csak ő maga gondolta el és végül az maradt meg a fejében hogy ez tényleg így is van.*
-Várj csak..
*Mondja egyszer csak és lassít a lova tempóján.*
-Nézd.
*Fejével bök az egyik irányba, ahol két igen furcsa alakot vél látni a távolból.*
-Nem gyanúsak egy kicsit?
//Részben engedetlen fiú//
*Szerencsére egész hamar el tudnak indulni, Bredocnak a legtöbb holmija - már az a "sok minden" amije van - egyébként is összecsomagolva volt, úgyhogy nem kellett sokat bíbelődni vele, s egykettőre lóháton találhatjuk magukat úton Arthenior felé.*
-Ami azt illeti.. Talán nekem is akad egy kisasszonyom akit meglátogatnék.
*Zsivány vigyorral vet egy pillantást Denjaar felé, majd visszaszegezi tekintetét az útra.*
-De mindenesetre kivennék egy szobát a Pegazusban pár napra, felölteném a vértemet úgy rendesen, meg ilyesmi. Ha már a kaszárnyába megyünk legalább adjunk a látszatra. Meg vennék pár finom falatot Mokánynak is.
*A kutya, meghallva nevét boldogan vakkant párat.*
-Kár lenne tagadni, mi?
*Valójában tényleg sokkal jobban érzi magát, mintha csak megint élne. Úgy igazán. Talán tényleg ez való a magafajtának.*
-Heh. Nem túl izgalmas történet. Atyám nem volt túl tehetős ember, úgyhogy mikor elég erős voltam hogy elbírjam a kardot apródnak adtak az egyik nemes udvarába, hogy ott rendesen felnevelődjek. Aztán mire észbe kaptam már vágtam napnyugattól napkeletig.
*Megvonja vállát, mindig vegyesen gondolt vissza ezekre az időkre, hol megérti szülei szándékát, hol kicsit mérges is rájuk. Persze valóban rendesen nevelték, hol könyvekkel hol bottal, de végtére is megtanult írni-olvasni, lovagolni, harcolni, úgyhogy nem lehet oka panaszra.*
-De az udvarhölgyek mindig is jobban szerették a zsoldoskardot, mintsem az úrfiakét.
*Felröhög az emlékeken.*
-És te, te honnan származol?
*Úgy rémlik neki hogy Denjaar nem Arthenior közelében születhetett, de lehet hogy ezt már csak ő maga gondolta el és végül az maradt meg a fejében hogy ez tényleg így is van.*
-Várj csak..
*Mondja egyszer csak és lassít a lova tempóján.*
-Nézd.
*Fejével bök az egyik irányba, ahol két igen furcsa alakot vél látni a távolból.*
-Nem gyanúsak egy kicsit?
6410. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2025-04-11 09:24:48
Üzenet elküldve: 2025-04-11 09:24:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Engedetlen fiú//
* Meglepi az orkot a lovakról szóló tudása. Eddig azt hitte, hogy a sötételf szarik mindenre, de úgy látszik, ha valami, akkor az állatok, főleg a lovak azok, amik elnyerték a szívében az első helyet. Ez jó kiindulási pont, így legalább tudja, hogy mivel motiválja a másikat, ha úgy érezné, hogy megint aláhagy a kedve a munkához. Azt meg már meg se említi a másiknak, hogy két ló, plusz egy szekér, már olyan árban mozog, ami mellett simán eltörpülhet a selyemrévi ünnepen látott dolgok nagyja. *
- Nem gondolom, hogy egyből a szekérhez ugranánk, lenne időd betanítani azt a lovat! Ha elég ügyes vagy akkor egyből kettőt egyszerre, aztán a szekér… hát az majd egyszer biztos jól fog jönni!
* Nincs mit tenni, ha büdös a tanulás, akkor nem fogja sokra vinni ebben az életben. Jelenlegi tudásával talán megtudna élni egy darabon, de mi lesz akkor, ha egyik ilyen útja közben megtámadja valami bandita? Hát, hogy fogja megvédeni magát? Egyelőre nem mond többet erről, idővel csak feleszmél, hogy valami alapot meg kell tanulnia, ha nem, akkor a nehezebb úton fogja megtanulni.
A kis üvegcsét látva mintha újra tűz égne a szemeiben, nem erre a reakcióra számított, de kellemes meglepetésként éri a változás! Ki tudja? Még a végén pozitívan fog csalódni a másikban! *
- Valami olyasmi, persze nem a legkönnyebb munka a világon, de nem is a legveszélyesebb.
* Hallgatja a másikat egy darabon, majd kicsit el kezd kacagni. Bár nem azon amit mondott, bár nagyon úgy tűnhet. Ő mégis inkább azon nevet, hogy ez is tanulással fog járni, ha normálisan szeretné csinálni. *
- Akkor ez az ajánlatom. Én, megtanítalak arra, hogy hogyan tudod biztonságosan begyűjteni a növényeket, plusz a hatásukat, és ezen felül még meg is veszem tőled őket. Cserébe elnyersz egy két hasznos trükköt és hamar összegyűjtöd a pénz arra, amit a szíved diktál.
* A mondat után kinyújtja a másik felé a kezét, ezzel is szimbolizálva az egyezményüket. *
- Egyébként hívj Cagonnak.
* Nem emlékszik, hogy eddig bemutatkoztak volna egymásnak, de ha kölyök komolyan gondolja a dolgokat, akkor nem mehetnek tovább ilyen alapvető dolgok nélkül. *
* Meglepi az orkot a lovakról szóló tudása. Eddig azt hitte, hogy a sötételf szarik mindenre, de úgy látszik, ha valami, akkor az állatok, főleg a lovak azok, amik elnyerték a szívében az első helyet. Ez jó kiindulási pont, így legalább tudja, hogy mivel motiválja a másikat, ha úgy érezné, hogy megint aláhagy a kedve a munkához. Azt meg már meg se említi a másiknak, hogy két ló, plusz egy szekér, már olyan árban mozog, ami mellett simán eltörpülhet a selyemrévi ünnepen látott dolgok nagyja. *
- Nem gondolom, hogy egyből a szekérhez ugranánk, lenne időd betanítani azt a lovat! Ha elég ügyes vagy akkor egyből kettőt egyszerre, aztán a szekér… hát az majd egyszer biztos jól fog jönni!
* Nincs mit tenni, ha büdös a tanulás, akkor nem fogja sokra vinni ebben az életben. Jelenlegi tudásával talán megtudna élni egy darabon, de mi lesz akkor, ha egyik ilyen útja közben megtámadja valami bandita? Hát, hogy fogja megvédeni magát? Egyelőre nem mond többet erről, idővel csak feleszmél, hogy valami alapot meg kell tanulnia, ha nem, akkor a nehezebb úton fogja megtanulni.
A kis üvegcsét látva mintha újra tűz égne a szemeiben, nem erre a reakcióra számított, de kellemes meglepetésként éri a változás! Ki tudja? Még a végén pozitívan fog csalódni a másikban! *
- Valami olyasmi, persze nem a legkönnyebb munka a világon, de nem is a legveszélyesebb.
* Hallgatja a másikat egy darabon, majd kicsit el kezd kacagni. Bár nem azon amit mondott, bár nagyon úgy tűnhet. Ő mégis inkább azon nevet, hogy ez is tanulással fog járni, ha normálisan szeretné csinálni. *
- Akkor ez az ajánlatom. Én, megtanítalak arra, hogy hogyan tudod biztonságosan begyűjteni a növényeket, plusz a hatásukat, és ezen felül még meg is veszem tőled őket. Cserébe elnyersz egy két hasznos trükköt és hamar összegyűjtöd a pénz arra, amit a szíved diktál.
* A mondat után kinyújtja a másik felé a kezét, ezzel is szimbolizálva az egyezményüket. *
- Egyébként hívj Cagonnak.
* Nem emlékszik, hogy eddig bemutatkoztak volna egymásnak, de ha kölyök komolyan gondolja a dolgokat, akkor nem mehetnek tovább ilyen alapvető dolgok nélkül. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6410-6429