//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Elmereng Waldran véleményén, és alaposan megrágja rokona szavait.*
- Nnnn....nem. *mondja ki végül, erős belső küzdelem után.*
- Rabolni rabolhatunk, de csak a városon kívül, és csak olyat, akin látszik, hogy távoli vidékről való. Nem biztos, hogy jó néven vennék, ha a lakóikat vetnénk szolgasorba. Kölcsönbe meg se kardot, se nőt nem veszünk! *a nyilvánosház történetét érdeklődve hallgatja, ám a többiek mellékvéleménye - megfejelve Chiari megjegyzésével - egy kissé lelohasztják érdeklődését.*
- Apád átka többször is fejtett ki ilyen hatást. Emlékszem, egyszer megátkozott egy kereskedőt, hogy csizmában, lépés közben fog dögöljön meg, és így is lett. Remek portya volt az, mindennel együtt. *elmélkedik a Thargodrymok viselt dolgairól, aztán biccent.*
- Lehetne a pátyolgatójuk, igen. Ez azonban csak akkortól lesz igaz, ha sikerül további szolgákat szereznünk. A probléma viszont most áll fenn, hiszen két olyan tagja is van a csapatnak, akit nem közvetlenül a családja vagy gazdája, hanem a törzs felügyel és tart el. És ez megoldható volt, mikor félezren voltunk, de nem maradhat így most, hogy alig több mint két tucatnyian élünk együtt. *morog valamit, majd újra Waldranra pillant és lassan elmosolyodik.*
- Ne legyél olyan borúlátó, testvér. Túlzás, hogy nincs semmink.. *és most még csak nem is az utolsó láda rabolt aranyholmira gondolt, melyet mindig a saját szekerén vitet és a saját sátrában tart, hanem magára a csapatra.*
- Igen, az egyik kardjaink ereje, valóban. *biccent Valian felé, de folytatja.*
- Ezen kívül még a csapatunk, az összetartásunk ereje, minden tudásunk, amit a hegyekben, a pusztán szedtünk fel. És minden ravaszságunk és fortélyunk is. Most fáradtak és gyengék vagytok, a jövőt pedig sötéten látjátok, de hamarosan újra erősek leszünk a hústól és a pihenéstől! Mire eljön a tavasz.. megszerezzük, amit megígértem nektek!
*Folytatná, hogy mit ígért meg, de olyan javaslatok érkeznek, mik megakasztják. Az, hogy meglepődik, elég finom és halovány leírása annak, amit egynémely törzstag reakciója nyomán érez.*
- Mi? *emelkedik fel a szemöldöke egy olyan hang kíséretében, mely leginkább a "Möehh" betűsorral írható, vagy inkább nem írható le.*
- Kifújta az eszeteket az északi szél?! *mérgelődik, mert ugye Eruanna itt térdepel mögötte, és kegyetlenség a lány füle hallatára ilyen badarságokat szajkózni. Még hogy felszabadítás. Éppen hogy elül Lea és Vali balhézása, most jön ez a sületlenség.*
- Dehogy szabadítjuk fel! *mordul, és Xomorr felé biccent, ki láthatóan megőrizte józan ítélőképességét.*
- Nem szabadítunk fel senkit. Eruannának pártfogó kell a csapatba, és Lisének is, mielőtt adóssága a törzs felé lassan a rabszolgák sorsára juttatja. *végigpillant a csapaton.*
- Eruanna, lépj elő, és mutasd meg magad! *int a háta mögé, ahol a megmosdott és szépen öltözött leány várakozik.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.20 23:02:38