//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Néhány mély lélegzet, és az azt követő párafelhő után végigveszi az ébredező tábort.*
- Xomorr, gyorsan forduljatok meg, ne időzzetek sokáig, és ne keveredjetek bajba. *int a dalnoknak, kiegészítve és még egyszer megerősítve korábbi parancsát. Bízik a fickóban, elég ügyes a küldetéshez.*
- 'Reggelt, Chiari. *telepedik le az elf gyógyító mellé. Míg a reggelijét várja, szemét az asszonyon legelteti, és a korai idők emlékein mereng, amikor a nőstény még nem volt Xomorr asszonya. De nem hozza fel, mert vannak szabályok és szokások - hiába volt hadizsákmány, most már egy teljes értékű törzsbeli asszonya, és még a vezér is csak komoly problémák árán szemtelenkedhetne vele.*
~ Hát Isurii meg hová megy? ~ *fordul komor tekintete húga után, de aztán összeszorítja a száját, és nem szólal meg. Jó lenne azonban, ha valami vadászt, vagy legalább Cessát el tudná csípni, hogy a Thargodar nőstény ne kavircolhasson egyedül, viszont ne is érezze úgy, hogy a bátyja rabságban tartja.*
- Van itt valahol egy bunda? *ha van, akkor azt magára húzkodja, mert kezd fázni, és nem szereti, amikor bimbói üvegvágó módjára karcolják a levegőt; még akkor sem, ha ez megszokott álláspontja a barbár mellbimbóknak.*
- 'reggelt, Lea. *mosolyog a sátorból kibújó és hozzájuk csatlakozó Szellemjáróra, majd újra hallgatásba mélyed, és a tüzet bámulja. Merengéséből Harath szavai billentik ki, amikor amolyan "reggeli" morgással felel.*
- A sátor meleg, és ez a vidék sem a hágók vagy a puszták harapós telét szenvedi, de azért lehetne már tavasz. Fosztogatni is, lányokat döntögetni is jobb a hóolvadás után. Itt meg még le sem esett, holott már elmúltak a Sötét Napok! *az év legrövidebb napjai, melyek során fenn északon igencsak csikorgósakká váltak a telek, és járhatatlanná a hágók.*
- Nem csoda, hogy az ilyen időjárástól elpuhulnak a népek, és eszükbe jut földet túrni, meg letelepedni. Bah! Átok egy város. Amúgy te még miért vagy itt, Harath? Waldran megint nem bír kimászni a fekhelyéről? *lusta hétalvó; nem vitás, de ha ébren van, akkor kevés nála megbízhatóbb embere van. Az egyik ilyen Harath, aki láthatóan álmatlanságban szenved.*
~ Remélem is. Ne is álmodj róla. ~ *villan fejében a gondolat, amit ő maga sem ért, így zavartan bámulja tovább a tüzet. A jó kedélyű törpe, Hrothgaar egy intést kap, majd egy kis ingázás után egy biccentést.*
- Jöhetnek. Chiari, főzz egy keveset a fekete levesünkből is. *amíg a párost odakísérik a tűzhöz, Kagan is kissé összeszedi magát. Megmosdik - a csipás vezér nem túl tekintélyes látvány - és felölti ruháját, valamint vértjét is.*