Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
860. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 11:16:30
Üzenet elküldve: 2014-01-02 11:16:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
//Északi portya//
*Mire végez a reggeli "területmegjelöléssel", már Kagant is ott találja a másik Thargodar férfi mellett. Olyannyira meglepődik a vezér kedves, nyájas szavaitól, hogy kis híján hátraesik. A lábai elfelejtik megtartani saját súlyát, de szerencsére a taknyálás előtt észbe kap és korrigál.
Na most már kezd zavarba jönni Akheel is! Nem tudja mire vélni a dolgot, ennyire nem szokták érdekesnek tartani a bokorban végzendő dolgait. Szerencsée hamar kiderül, hogy egyik harcosban sem a magából kiürített, szervezete számára már használhatatlan... dolgok utáni különös vágy éledt fel, hanem ennél többről van szó.
Korábban Waldrannak feltett kérdéseire most első kézből, magától Kagantól hallhatja ő is a választ. Nagyjából nincs is szüksége más információra. Indulna is pakolni, ha nincs más hátra, de azért félúton még rávicsorog Harathra.*
-Szólhattatok volna időben.
*Dünnyögi a fattyúnak, de komolytalan az egész helyzet. Az egész reggeli műsora.
Különösebben nem neheztel egyikükre sem, amiért elmulasztották értesíteni, legalább aludhatott egy jót.
Az egyetlen akire egy kicsit fújhatnékja van, az Kagan. Csak azért nem nyünyörészett neki arról mennyire igazságtalan, hogy máris lekoptatja őket a pihenőhelyről egy újabb feladattal, mert annyira sokkot kapott. A téli nap beragyogta a reggelét...
Nem tart soká, míg a lány összeszedelőzködik, hiszen még szétpakolni se nagyon volt ideje. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nincs sok holmija. Fegyvereit szedi össze elsőnek, hiszen ezek a legfontosabbak. Meleg ruhába öltözik, élelmet és vizet csomagol, s pár apróságot, melyek számára fontosak lehetnek. A tegnap talált kis kavicsa is ezek közé tartozik.
Lovát hamar felszerszámozza, táskáját feldobja rá és a maga részéről teljesen kész is van.
Sárga szemei a többiek után kutatnak a táborban.*
//Északi portya//
*Mire végez a reggeli "területmegjelöléssel", már Kagant is ott találja a másik Thargodar férfi mellett. Olyannyira meglepődik a vezér kedves, nyájas szavaitól, hogy kis híján hátraesik. A lábai elfelejtik megtartani saját súlyát, de szerencsére a taknyálás előtt észbe kap és korrigál.
Na most már kezd zavarba jönni Akheel is! Nem tudja mire vélni a dolgot, ennyire nem szokták érdekesnek tartani a bokorban végzendő dolgait. Szerencsée hamar kiderül, hogy egyik harcosban sem a magából kiürített, szervezete számára már használhatatlan... dolgok utáni különös vágy éledt fel, hanem ennél többről van szó.
Korábban Waldrannak feltett kérdéseire most első kézből, magától Kagantól hallhatja ő is a választ. Nagyjából nincs is szüksége más információra. Indulna is pakolni, ha nincs más hátra, de azért félúton még rávicsorog Harathra.*
-Szólhattatok volna időben.
*Dünnyögi a fattyúnak, de komolytalan az egész helyzet. Az egész reggeli műsora.
Különösebben nem neheztel egyikükre sem, amiért elmulasztották értesíteni, legalább aludhatott egy jót.
Az egyetlen akire egy kicsit fújhatnékja van, az Kagan. Csak azért nem nyünyörészett neki arról mennyire igazságtalan, hogy máris lekoptatja őket a pihenőhelyről egy újabb feladattal, mert annyira sokkot kapott. A téli nap beragyogta a reggelét...
Nem tart soká, míg a lány összeszedelőzködik, hiszen még szétpakolni se nagyon volt ideje. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nincs sok holmija. Fegyvereit szedi össze elsőnek, hiszen ezek a legfontosabbak. Meleg ruhába öltözik, élelmet és vizet csomagol, s pár apróságot, melyek számára fontosak lehetnek. A tegnap talált kis kavicsa is ezek közé tartozik.
Lovát hamar felszerszámozza, táskáját feldobja rá és a maga részéről teljesen kész is van.
Sárga szemei a többiek után kutatnak a táborban.*
859. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 09:55:08
Üzenet elküldve: 2014-01-02 09:55:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
//Északi portya//
*Nos, ő bizony megtett mindent, mi tőle tellett, kileste Waldrant a folyóban mártózni, ahogy azt is miként lel egymásra Akheellel. Ricket meg a tábor közepén már korábban felfedezte, így mindannyian megvannak. De ő elcsatangol kissé, álcázva magát, vagyis inkább csak rejtőzve a szemek elől. Leginkább azért tette, mert még akar vetni egy utolsó búcsúpillantást választottjára, kitől szíve szabadulni képtelen még, de akarata és esze súgására meg kell tegye. Ekképp néz a vágtába ugrató hölgyemények után, s int búcsút néma szomorúsággal.*
~Szellemek, óvjátok őt míg távol leszek!~ fordítja fejét az ég felé fohászkodásában, majd egy mély levegőt véve visszafordul, és csatlakozik csapattagjaihoz, kiket épp Kagan búcsúztat a maga módján. Sejti ő, hogy utasításokkal látja el Waldrant, és az ilyen apró jelekből tudja hol a helye.*
~Én nem voltam és sosem leszek elég "jó" hozzá.~ Többféleképpen értelmezheti, és teszi is, hiszen annyi érzés kering most őbenne.
Egyrészt a vezető szerepkörre, hogy beavassák az ilyen "titkos" tervekbe, másrészt Isura gondol. Keserű gondolatok töltik be elméjét, hogy csak megrázni tudja fejét, hogy táguljanak onnét.
Rick-nek int, sőt ha kell kiált is, hogy jöjjön, csatlakozzon mihamarabb. Mire társaihoz ér tiszta a tekintete, mintha mi sem történt volna. Vezérének egy biccentéssel köszön, ha látja még, a többieket meg szavakkal illeti.*
-Hétalvók, már jó ideje várok rátok! *Ha elég szemfülesek, vagy csak szimplán figyelmesek, úgy akár Akheel, akár Waldran észlelhette már, hogy Harath, csakúgy mint Pejkó lova teljes menetfelszerelésben díszeleg. Teszi mindezt széles mosollyal és visszatérő élénkséggel tekintetében. Hiszen a bevetés izgalma újfent átírja lelkének zavaros hangulatát.*
-Csapatban, vagy szétszéledve fésüljük át a pusztát? *Fordítja a szót komolyra, és címzi kérdését leginkább a Thargodar -finak.*
//Északi portya//
*Nos, ő bizony megtett mindent, mi tőle tellett, kileste Waldrant a folyóban mártózni, ahogy azt is miként lel egymásra Akheellel. Ricket meg a tábor közepén már korábban felfedezte, így mindannyian megvannak. De ő elcsatangol kissé, álcázva magát, vagyis inkább csak rejtőzve a szemek elől. Leginkább azért tette, mert még akar vetni egy utolsó búcsúpillantást választottjára, kitől szíve szabadulni képtelen még, de akarata és esze súgására meg kell tegye. Ekképp néz a vágtába ugrató hölgyemények után, s int búcsút néma szomorúsággal.*
~Szellemek, óvjátok őt míg távol leszek!~ fordítja fejét az ég felé fohászkodásában, majd egy mély levegőt véve visszafordul, és csatlakozik csapattagjaihoz, kiket épp Kagan búcsúztat a maga módján. Sejti ő, hogy utasításokkal látja el Waldrant, és az ilyen apró jelekből tudja hol a helye.*
~Én nem voltam és sosem leszek elég "jó" hozzá.~ Többféleképpen értelmezheti, és teszi is, hiszen annyi érzés kering most őbenne.
Egyrészt a vezető szerepkörre, hogy beavassák az ilyen "titkos" tervekbe, másrészt Isura gondol. Keserű gondolatok töltik be elméjét, hogy csak megrázni tudja fejét, hogy táguljanak onnét.
Rick-nek int, sőt ha kell kiált is, hogy jöjjön, csatlakozzon mihamarabb. Mire társaihoz ér tiszta a tekintete, mintha mi sem történt volna. Vezérének egy biccentéssel köszön, ha látja még, a többieket meg szavakkal illeti.*
-Hétalvók, már jó ideje várok rátok! *Ha elég szemfülesek, vagy csak szimplán figyelmesek, úgy akár Akheel, akár Waldran észlelhette már, hogy Harath, csakúgy mint Pejkó lova teljes menetfelszerelésben díszeleg. Teszi mindezt széles mosollyal és visszatérő élénkséggel tekintetében. Hiszen a bevetés izgalma újfent átírja lelkének zavaros hangulatát.*
-Csapatban, vagy szétszéledve fésüljük át a pusztát? *Fordítja a szót komolyra, és címzi kérdését leginkább a Thargodar -finak.*
858. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 09:30:50
Üzenet elküldve: 2014-01-02 09:30:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Kagan immár teljes pompájában kész fogadni az idegeneket, kiket a vasba öltözött és városba készülő törpéjük hívatott elé kísérni. Ő addig csak mereng, és olykor szétkémlel, vajon előbukkannak -e jövendő társai, kikkel Észak felé veszik majd az irányt a tegnapi tanács határozata szerint. Szó, mi szó, eléggé be van már zsongva a "kaland" ígéretétől. Noha sejti, nem épp andalgás és piknikezés várja őket.
Ő maga már túl van a reggelin, a lova és saját felszerelkezésén, sőt még fegyvereit is megélezte. Így vezére atrakciójára csak somolyog magában és figyelme az érkező Isuriira téved. Szemében ábrándos örvényekkel, lopva azonban fivérére pillog.*
-Reggelt Isu! *Próbál könnyedén szólni és köszönteni. Aztán hallgatja a testvérek párbeszédét jobb híján. Elnéz a lovak felé, sajátja is ott pihen menetre készen idejekorán. Gondolatban a távozó úrhölgyével vágtázik önfeledten a mezőn, majd hírtenel mintha elvágták volna e képet, visszarángatja magát akarattal a jelenbe. Megkeményíti akaratát és épp jókor.*
-Máris megyek. *Áll fel teljesíteni az ukázt, felkelteni az álomszuszékokat.*
~Dejszen Rikkancs meg is jött!~ *Fedezi fel az épp csínytevésre készülő gnómjukat. Ő már csak így hívja a kis mitugrászt, ki legtöbbször nem a megfelelő módon közelíti meg az aktuális cselekményt. Ahogy most sem.
Tekintete fürkészőn szűkül össze, hogy lekövesse a városiak reakcióját, csupán egyetlen sandítást engedélyez magának Kagan felé. Minden eshetőségre felkészül magában, ha kell ugrik védelmezni-támadni, ha kell nyugton marad.
De nincs rá most szükség, békésen folydogálnak az események a táborban, egészen addig, míg ki nem kotyogja, hogy az az átkozott tündérük elhagyta a tábort. Kagan hangjára felé fordul inkább, de nem rezzen össze, mint nyárfalevél. De mikor bárdjuk vonja kérdőre kissé felszalad szemöldöke, és nyaka is megfeszül. Ellenben nagy nyugalommal válaszol.*
-Láttam még a hátát! *Nyomatékosítja a bárdnak címezve szavait.* Az őröktől mindenesetre elköszönt. *Gondol itt az óriásokra, kik hajnalban álltak őrt épp és ő biza kifaggatta őket.* Ámde a városi csapat terveibe engem nem avattak be. *Véleménye szerint okkal feltételezhette, hogy az éjjel folyamán akár változhatott is a terv, és beszivárgás lett belőle. Amúgy is ki ő, hogy bármely szabad csatlóst kérdőre vonjon? Mindenki Kagannak felel, ő pedig épp felébredvén a sátorból kilépve észlelte mindezt.
Pattogó és kellőképp indulatos szavaira a városba készülők bizony sebtében indulásnak fognak indulni. Ő pedig, ha nincs más teendő, nem várja meg a kereskedők vendéglátását, hanem megy dolgára. Ez nem más, mint Waldran és Rick és Akheel nógatása.*
*Kagan immár teljes pompájában kész fogadni az idegeneket, kiket a vasba öltözött és városba készülő törpéjük hívatott elé kísérni. Ő addig csak mereng, és olykor szétkémlel, vajon előbukkannak -e jövendő társai, kikkel Észak felé veszik majd az irányt a tegnapi tanács határozata szerint. Szó, mi szó, eléggé be van már zsongva a "kaland" ígéretétől. Noha sejti, nem épp andalgás és piknikezés várja őket.
Ő maga már túl van a reggelin, a lova és saját felszerelkezésén, sőt még fegyvereit is megélezte. Így vezére atrakciójára csak somolyog magában és figyelme az érkező Isuriira téved. Szemében ábrándos örvényekkel, lopva azonban fivérére pillog.*
-Reggelt Isu! *Próbál könnyedén szólni és köszönteni. Aztán hallgatja a testvérek párbeszédét jobb híján. Elnéz a lovak felé, sajátja is ott pihen menetre készen idejekorán. Gondolatban a távozó úrhölgyével vágtázik önfeledten a mezőn, majd hírtenel mintha elvágták volna e képet, visszarángatja magát akarattal a jelenbe. Megkeményíti akaratát és épp jókor.*
-Máris megyek. *Áll fel teljesíteni az ukázt, felkelteni az álomszuszékokat.*
~Dejszen Rikkancs meg is jött!~ *Fedezi fel az épp csínytevésre készülő gnómjukat. Ő már csak így hívja a kis mitugrászt, ki legtöbbször nem a megfelelő módon közelíti meg az aktuális cselekményt. Ahogy most sem.
Tekintete fürkészőn szűkül össze, hogy lekövesse a városiak reakcióját, csupán egyetlen sandítást engedélyez magának Kagan felé. Minden eshetőségre felkészül magában, ha kell ugrik védelmezni-támadni, ha kell nyugton marad.
De nincs rá most szükség, békésen folydogálnak az események a táborban, egészen addig, míg ki nem kotyogja, hogy az az átkozott tündérük elhagyta a tábort. Kagan hangjára felé fordul inkább, de nem rezzen össze, mint nyárfalevél. De mikor bárdjuk vonja kérdőre kissé felszalad szemöldöke, és nyaka is megfeszül. Ellenben nagy nyugalommal válaszol.*
-Láttam még a hátát! *Nyomatékosítja a bárdnak címezve szavait.* Az őröktől mindenesetre elköszönt. *Gondol itt az óriásokra, kik hajnalban álltak őrt épp és ő biza kifaggatta őket.* Ámde a városi csapat terveibe engem nem avattak be. *Véleménye szerint okkal feltételezhette, hogy az éjjel folyamán akár változhatott is a terv, és beszivárgás lett belőle. Amúgy is ki ő, hogy bármely szabad csatlóst kérdőre vonjon? Mindenki Kagannak felel, ő pedig épp felébredvén a sátorból kilépve észlelte mindezt.
Pattogó és kellőképp indulatos szavaira a városba készülők bizony sebtében indulásnak fognak indulni. Ő pedig, ha nincs más teendő, nem várja meg a kereskedők vendéglátását, hanem megy dolgára. Ez nem más, mint Waldran és Rick és Akheel nógatása.*
857. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 08:25:22
Üzenet elküldve: 2014-01-02 08:25:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában//
*jól sejtette, hogy a felajánlása tetszeni fog a lánynak.Az mosolyogva nyújtja a kezét, Olfreen pedig a lehető legfinomabban fogja meg az elf finom kezeit. Talán csak a képzelete játszik vele, de mintha megcirógatta volna a kezét miközben visszahúzta? Mindenesetre a gerince tájékán ismeretlen bizsergés fut végig rajta, ami egyértelműen kellenes érzéssel tölti el. A kovácshoz érve a lány köszönti a kovácsot, és a legjobb nyílhegyeket kéri. Reméli, hogy nem lesz túl drága, nem itt akarja elverni minden aranyát. Így jár aki lovagias.*
- Üdvözöllek én is ember, lássuk hát milyen minőségű a portékád. *köszöni ő is a kovácsot majd kíváncsian várja kínálatot és az árakat.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.02.17 13:23:52, a következő indokkal:
Jelpótlás; helyesírás.
*jól sejtette, hogy a felajánlása tetszeni fog a lánynak.Az mosolyogva nyújtja a kezét, Olfreen pedig a lehető legfinomabban fogja meg az elf finom kezeit. Talán csak a képzelete játszik vele, de mintha megcirógatta volna a kezét miközben visszahúzta? Mindenesetre a gerince tájékán ismeretlen bizsergés fut végig rajta, ami egyértelműen kellenes érzéssel tölti el. A kovácshoz érve a lány köszönti a kovácsot, és a legjobb nyílhegyeket kéri. Reméli, hogy nem lesz túl drága, nem itt akarja elverni minden aranyát. Így jár aki lovagias.*
- Üdvözöllek én is ember, lássuk hát milyen minőségű a portékád. *köszöni ő is a kovácsot majd kíváncsian várja kínálatot és az árakat.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.02.17 13:23:52, a következő indokkal:
Jelpótlás; helyesírás.
856. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 22:12:44
Üzenet elküldve: 2014-01-01 22:12:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Hrothgaar mérgelődésére elvigyorodik, és nem reflektál, sőt, még metakommunikációval sem utal arra, hogy bizony ő emlékszik még a saját hányásában fetrengő, egyébként pedig baltával őrjöngő Skyllagrimmsonra. De ez a törzs dolga, nem tartozik másra.*
*Egy szimpla biccentéssel köszöni meg a szállítmányt, majd leállítja maga mellé a butykost. A vendégek kicsit szótlanok, de biztosan csak nem akarnak teli szájjal enni. Amíg falnak, Kagan dolga után néz.*
*Tekintete elrebben, ahogy követi a két nő távozását, aztán feltápászkodik, és otthagyja a vendégeket. A megjelenő Waldranhoz lépked.*
- 'Reggelt, testvér. Figyelj: A hídig menjetek először, aztán csak a karavánút mellett haladjatok. A karavánszerájnál tovább ne menjetek, és igyekezzetek vissza. Orkokat vagy nomádokat figyeljetek. Tudod, kik jöhetnek mögöttünk... *mondja neki halkan, miközben ő is Akheel reggeli műsorán mosolyog. Nem szól a lánynak, mert az ilyenkor teljesen fúria - nem szabad zavarni.*
- Siessetek vissza. Ha sikerül, nézzetek körbe a Karavánpihenő környékén is, de akár be is küldhetsz valakit, akit alkalmasnak ítélsz. Ne kockáztass...* ekkor ugrál ki a bokorból hozzájuk Akheel, aki egy reggeli vezéri vigyort kap.*
- A téli nap ragyogja be reggeled Akheel Rhyanon. Jól aludtál? Örülök. Akkor akár indulhattok is, he? *ha nincs más, akkor vállon veregeti Waldrant, kacsint Akheelre, aztán visszatér a tűzhöz, a két a kereskedőhöz. Azok talán befejezték már a fejtömést és megtudhatja, mit is akarnak.*
855. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 22:06:52
Üzenet elküldve: 2014-01-01 22:06:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
*Annyira belefeledkezik a megfelelő hely kiválasztásába, hogy nem tűnik fel neki az őt követő. A tábori biztonságban könnyen eltompulnak az ember lányának érzékei, de terepen soha nem követett még el hasonló hibát.
Így kissé meglepődik, mikor mögötte megszólal az ismerős hang, de pár másodpercig csak értetlenül bámul fel a Thargodarok nemzettségéből származó Waldranra.*
-Most?
*Bukik ki végül belőle és megdörzsöli szemeit.*
-Mmm... Most indulunk? Hova? Hányan? Meddig? Minek?
*Sorol fel egy pár kérdést, mely hirtelen eszébe jut. Ezek közül a meddig és a kikkel fontos lehet számára a csomagolásnál is, de a miért elenyésző. Biztos a törzsi tanácskozáson agyalta ki valaki. Jobb is, ha nem tudja ki akarja már megint ugrasztani, még meg találná fojtani. Épp hogy megérkeztek és megpihenhetnének, máris indulhatnak vissza.*
-Egy pillanat!
*Emeli fel kezét, mielőtt még a harcos válaszolna neki. Szedje csak össze gondolatait, addig Akheel elintézi a reggeli elintéznivalóját. Kicsit hosszúra nyúlik a dolog, de hangok alapján nem az ő igyekezetén múlik a dolog.*
-Na, itt vagyok.
*Ugrál ki a bokorból, miközben már nadrágját gombolgatja. E tekintetben nem túl szégyenlős. A világ legtermészetesebb dolgainak egyike ez is.
Érdeklődve pislog fel Waldra, ha a férfinek nincs dolga, akár indulhatnak is visszafelé. Menet közben majd beavatja a lányt a fontosabb részletekbe, hogy aztán tényleg összeszedhesse kevéske holmiját a vándor is. Nem fog vele sokat szöszmötölni, hiszen jó formán ideje sem volt kicsomagolni. Szinte teljesen menetkész.*
*Annyira belefeledkezik a megfelelő hely kiválasztásába, hogy nem tűnik fel neki az őt követő. A tábori biztonságban könnyen eltompulnak az ember lányának érzékei, de terepen soha nem követett még el hasonló hibát.
Így kissé meglepődik, mikor mögötte megszólal az ismerős hang, de pár másodpercig csak értetlenül bámul fel a Thargodarok nemzettségéből származó Waldranra.*
-Most?
*Bukik ki végül belőle és megdörzsöli szemeit.*
-Mmm... Most indulunk? Hova? Hányan? Meddig? Minek?
*Sorol fel egy pár kérdést, mely hirtelen eszébe jut. Ezek közül a meddig és a kikkel fontos lehet számára a csomagolásnál is, de a miért elenyésző. Biztos a törzsi tanácskozáson agyalta ki valaki. Jobb is, ha nem tudja ki akarja már megint ugrasztani, még meg találná fojtani. Épp hogy megérkeztek és megpihenhetnének, máris indulhatnak vissza.*
-Egy pillanat!
*Emeli fel kezét, mielőtt még a harcos válaszolna neki. Szedje csak össze gondolatait, addig Akheel elintézi a reggeli elintéznivalóját. Kicsit hosszúra nyúlik a dolog, de hangok alapján nem az ő igyekezetén múlik a dolog.*
-Na, itt vagyok.
*Ugrál ki a bokorból, miközben már nadrágját gombolgatja. E tekintetben nem túl szégyenlős. A világ legtermészetesebb dolgainak egyike ez is.
Érdeklődve pislog fel Waldra, ha a férfinek nincs dolga, akár indulhatnak is visszafelé. Menet közben majd beavatja a lányt a fontosabb részletekbe, hogy aztán tényleg összeszedhesse kevéske holmiját a vándor is. Nem fog vele sokat szöszmötölni, hiszen jó formán ideje sem volt kicsomagolni. Szinte teljesen menetkész.*
854. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:53:03
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:53:03
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
*Épp a répa utolsó morzsáit fogyasztja el a lova, amikor Waldran meglátja, hogy az északi felderítők egyik tagja még elég álmosan járja a tábort. Méghozzá nem más, mint Akheel az említett személy, de nem is csoda… ugyanis Waldran az indulást megelőző este elfelejtett szólni a lánynak, hogy a csapat tagja lesz. Elindult, hogy megkeresse a lányt, többek között ezért is, de Harath és az üstben rotyogó vacsora, illetve az apró-cseprő dolgok közben elveszett a szándék.*
~ Sebaj, bepótlom. ~ *Egy sóhajtást követően fogja és otthagyja a paripáját, hogy csatlakozzon a lányhoz a bokorkeresésben. Ugyan nem sejti, hogy miért indult el a lány, de lehetséges, hogy még akkor sem zavartatná magát, ha történetesen tudná. Néhány öles lépést követően máris szorosan a nyomában lesz, s ekkor ki is ereszti a hangját.*
- Jobb lenne, ha szedelőzködnél. Megnézzük, nem hagytunk-e valamit északon. *Mondja és kacsint is egyet, ha hátrafordul a lány. Igen, remélhetőleg az ellenségeiket azon az égtájon hagyták, de nem árt, ha erről alaposan meggyőződnek. Várakozóan pillant a lányra, hogy vajon megértette-e és elfogadta-e, vagy bővebb magyarázatra szorulnak a hallottak. Ha nem, akkor hagyja, hadd csurgasson zavartalanul, visszamegy a lovához, hogy folytassa a hátas felnyergelését. Ellenkező esetben kettejük párbeszéde valóban párbeszéd lesz.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 21:54:12
*Épp a répa utolsó morzsáit fogyasztja el a lova, amikor Waldran meglátja, hogy az északi felderítők egyik tagja még elég álmosan járja a tábort. Méghozzá nem más, mint Akheel az említett személy, de nem is csoda… ugyanis Waldran az indulást megelőző este elfelejtett szólni a lánynak, hogy a csapat tagja lesz. Elindult, hogy megkeresse a lányt, többek között ezért is, de Harath és az üstben rotyogó vacsora, illetve az apró-cseprő dolgok közben elveszett a szándék.*
~ Sebaj, bepótlom. ~ *Egy sóhajtást követően fogja és otthagyja a paripáját, hogy csatlakozzon a lányhoz a bokorkeresésben. Ugyan nem sejti, hogy miért indult el a lány, de lehetséges, hogy még akkor sem zavartatná magát, ha történetesen tudná. Néhány öles lépést követően máris szorosan a nyomában lesz, s ekkor ki is ereszti a hangját.*
- Jobb lenne, ha szedelőzködnél. Megnézzük, nem hagytunk-e valamit északon. *Mondja és kacsint is egyet, ha hátrafordul a lány. Igen, remélhetőleg az ellenségeiket azon az égtájon hagyták, de nem árt, ha erről alaposan meggyőződnek. Várakozóan pillant a lányra, hogy vajon megértette-e és elfogadta-e, vagy bővebb magyarázatra szorulnak a hallottak. Ha nem, akkor hagyja, hadd csurgasson zavartalanul, visszamegy a lovához, hogy folytassa a hátas felnyergelését. Ellenkező esetben kettejük párbeszéde valóban párbeszéd lesz.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 21:54:12
853. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:52:48
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:52:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Hrothgaar csendben várakozik pár percet. Nem mintha szükség lenne a jelenlétére. Inkább mondhatnánk úgy, hogy „ott felejtette magát”. Próbál nem túl sok vizet zavarni.*
~most tán olyan vagyok, mint valami testőr-féle? Mmm… nem úgy megy az. Kagan-nak nincs szüksége ilyesmire, de azért csak jobban néz ki, ha áll itt valaki, mintha itt hagytam volna őket, mint valami eb a piszkát~
*A kereskedők helyet is foglalhatnak, fekete levessel is megkínálják őket.*
~nagy botorság lenne, ha visszautasítanák~
*Olyan sok ideje azonban nincs tovább fonni gondolatai fonalát, hisz pálinkáért küldik.*
- Egy minuta és hozom.
*Hallatja hangját és máris elindul beszerezni a szeszt. Megkeresi a nagy raktár-sátrat, és bőszen kutakodni kezd, közben pedig mintegy csak magának, félhangosan morog.*
- Érjen oda, mi? Tán valami szeszkazánnak néznek, aki minden cseppnyi lőrét felnyal az asztal lapjáról… Vagy tán még a korsót is képes vagyok kifordítani, hogy az utolsó csepp sört se hagyjam veszni…
*Bosszúsan rázza meg fejét, de ha őszintén a szívébe tekint, akkor el kell ismernie, megvan, pontosabban, meg volt az oka annak, hogy újra és újra emlékeztetik: az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. Egy időben ugyanis komoly gondjai akadtak az ivással. Ha nem ezek az emberek állnak mellette, talán már rég egy agyatlan, nyáladzó húskupaccá süllyed. De a baráti pofonok, gyomrosok, szidalmak és nem utolsó sorban a segítő kezek kihúzták a törpét a bajból. Talán egy pillanatra szégyenérzet önti el megkérgesedett lelkét. Azóta sok évszak eltelt és Hrothgaar már csak bosszankodva gondol vissza arra az időre. Jó lecke volt ez számára.*
~no igen… lehetett volna rosszabb is~
*Nem telik bele szinte két perc sem, máris a butykos nyakát szorítja, félreteszi azt, és kotorászik még kicsit. Poharakat keres, és megállapodik pár kisebb fa pohárkánál.*
- Jók lesznek ezek. A mi táborunkban a mi mértékeinkkel isznak.
*Visszaérvén halkan megköszörüli torkát és Kaganhoz lép. A láncing és a vállvasak halkan csörrennek meg, harci kalapácsa már háta mögött, az övére akasztva himbálódzik.*
- Meghoztam a _szíverősítőt_.
*A dús arcszőrzet alatt cinkos mosoly villan, és vezérük felé tartja a pálinkás butykost és a fa pohárkákat. Azért csak úgy lenne a legjobb, ha a vezér kínálná itallal a vendégeket, legalábbis Hrothgaar így gondolkodik.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 22:02:39
*Hrothgaar csendben várakozik pár percet. Nem mintha szükség lenne a jelenlétére. Inkább mondhatnánk úgy, hogy „ott felejtette magát”. Próbál nem túl sok vizet zavarni.*
~most tán olyan vagyok, mint valami testőr-féle? Mmm… nem úgy megy az. Kagan-nak nincs szüksége ilyesmire, de azért csak jobban néz ki, ha áll itt valaki, mintha itt hagytam volna őket, mint valami eb a piszkát~
*A kereskedők helyet is foglalhatnak, fekete levessel is megkínálják őket.*
~nagy botorság lenne, ha visszautasítanák~
*Olyan sok ideje azonban nincs tovább fonni gondolatai fonalát, hisz pálinkáért küldik.*
- Egy minuta és hozom.
*Hallatja hangját és máris elindul beszerezni a szeszt. Megkeresi a nagy raktár-sátrat, és bőszen kutakodni kezd, közben pedig mintegy csak magának, félhangosan morog.*
- Érjen oda, mi? Tán valami szeszkazánnak néznek, aki minden cseppnyi lőrét felnyal az asztal lapjáról… Vagy tán még a korsót is képes vagyok kifordítani, hogy az utolsó csepp sört se hagyjam veszni…
*Bosszúsan rázza meg fejét, de ha őszintén a szívébe tekint, akkor el kell ismernie, megvan, pontosabban, meg volt az oka annak, hogy újra és újra emlékeztetik: az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. Egy időben ugyanis komoly gondjai akadtak az ivással. Ha nem ezek az emberek állnak mellette, talán már rég egy agyatlan, nyáladzó húskupaccá süllyed. De a baráti pofonok, gyomrosok, szidalmak és nem utolsó sorban a segítő kezek kihúzták a törpét a bajból. Talán egy pillanatra szégyenérzet önti el megkérgesedett lelkét. Azóta sok évszak eltelt és Hrothgaar már csak bosszankodva gondol vissza arra az időre. Jó lecke volt ez számára.*
~no igen… lehetett volna rosszabb is~
*Nem telik bele szinte két perc sem, máris a butykos nyakát szorítja, félreteszi azt, és kotorászik még kicsit. Poharakat keres, és megállapodik pár kisebb fa pohárkánál.*
- Jók lesznek ezek. A mi táborunkban a mi mértékeinkkel isznak.
*Visszaérvén halkan megköszörüli torkát és Kaganhoz lép. A láncing és a vállvasak halkan csörrennek meg, harci kalapácsa már háta mögött, az övére akasztva himbálódzik.*
- Meghoztam a _szíverősítőt_.
*A dús arcszőrzet alatt cinkos mosoly villan, és vezérük felé tartja a pálinkás butykost és a fa pohárkákat. Azért csak úgy lenne a legjobb, ha a vezér kínálná itallal a vendégeket, legalábbis Hrothgaar így gondolkodik.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 22:02:39
852. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:29:10
Üzenet elküldve: 2014-01-01 21:29:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás - Őrség még első nap//
*Megfogadja a férfi tanácsát, de nem valószínű, hogy indulás előtt lesz alkalma megkeresni Erayát. A nő nem nagyon akart vele akkor sem beszélgetni, mikor Salanelnek dicsekedett el a szerzeményével.
Ha Dharren szeretne Akheeltől valamit, akkor azt konkrétabban kell megfogalmaznia, különben hoppon marad.
Az őrség rájuk eső részében már nem nagyon beszélgettek. A lány is elfoglalta magát - és eléggé el is volt fáradva -.
Vacsora után a rezes vándor is nagyot pihent a sátorban, de azt nem tudná megmondani még kik voltak mellette. Nem érdekelte, ráesett az első fekhelyre, ami az útjába esett.
Reggel későn kelt.*
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
*Akheelnak még nem volt tudomása arról, hogy másnap dolga van, hiszen a tanácskozáson nem vett részt, a fiúk pedig nem szóltak neki arról, hogy kijelölték őt maguk mellé északi felderítőnek.
Wald már nyergel, mikor Akhy még csak a kómás vakarózásnál tart az édes tudatlanság mámorító állapotában. Magára rántja gönceit és kikászálódik.
Sárga szemeiből alig látszik valami, még összeragasztja pilláit a csipa.*
-Na, mi van itt?
*Motyogja magának, hiszen idegen arcokat lát a tűz körül, a csapat másik (jelen lévő) fele meg készülődik.
Nem szeretné megkérdezni, hogy szükség van-e rá, mert még a végén megint befogják, így megpróbál csöndesen eloldalogni egy magányos bokor felé, hogy túlessen a kora reggeli "területmegjelölésen".*
*Megfogadja a férfi tanácsát, de nem valószínű, hogy indulás előtt lesz alkalma megkeresni Erayát. A nő nem nagyon akart vele akkor sem beszélgetni, mikor Salanelnek dicsekedett el a szerzeményével.
Ha Dharren szeretne Akheeltől valamit, akkor azt konkrétabban kell megfogalmaznia, különben hoppon marad.
Az őrség rájuk eső részében már nem nagyon beszélgettek. A lány is elfoglalta magát - és eléggé el is volt fáradva -.
Vacsora után a rezes vándor is nagyot pihent a sátorban, de azt nem tudná megmondani még kik voltak mellette. Nem érdekelte, ráesett az első fekhelyre, ami az útjába esett.
Reggel későn kelt.*
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
*Akheelnak még nem volt tudomása arról, hogy másnap dolga van, hiszen a tanácskozáson nem vett részt, a fiúk pedig nem szóltak neki arról, hogy kijelölték őt maguk mellé északi felderítőnek.
Wald már nyergel, mikor Akhy még csak a kómás vakarózásnál tart az édes tudatlanság mámorító állapotában. Magára rántja gönceit és kikászálódik.
Sárga szemeiből alig látszik valami, még összeragasztja pilláit a csipa.*
-Na, mi van itt?
*Motyogja magának, hiszen idegen arcokat lát a tűz körül, a csapat másik (jelen lévő) fele meg készülődik.
Nem szeretné megkérdezni, hogy szükség van-e rá, mert még a végén megint befogják, így megpróbál csöndesen eloldalogni egy magányos bokor felé, hogy túlessen a kora reggeli "területmegjelölésen".*
851. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:37:07
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:37:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
*Miután szólt mindenkinek, megvacsorázott. Nem bőségesen, nehogy elcsapja a gyomrát a hosszú koplalás után, mert máskülönben elég kellemetlen lesz az indulásuk. Hiszen másnap indulnak vissza, hogy biztosítsák a törzs menekülését. Abban bíznak, hogy a városig nem merészkednek az üldözőig, aminek köszönhetően biztonságosan megtelepedhetnek. Bár valóban jobb lenne, ha lassan továbbállnának innen, a város túloldalára menve. Egyelőre viszont pihenniük kell, nem is tudnának tovább menetelni, erőforrásaik vége felé járva.*
~ Ideje indulnunk. ~ *Nekik még nem értek véget a megpróbáltatásaik. Épp a folyó partján ereszkedett a hideg vízbe, hogy kicsit felfrissüljön. Lassan felvirradnak a nap első sugarai, akkor már lóháton lesznek. Most a táborba megy vissza, hogy megnézze, a többiek készülődnek-e, vagy még húzzák a lóbőrt. Utóbbi esetben kellene hoznia egy vödör hideg vizet, de sajnos nincs vödre. Mindegy, az oldalba rúgás is kellően hatásos ébresztő tud lenni.*
- Szóljatok az északi felderítőknek, hogy indulunk. - *Ha épp lát egy szolgát vagy az egyik csapattagot az északi felderítők közül, akkor elkapja néhány szóra. Ezt követően a saját lovához megy oda, hogy felnyergelje, adjon neki egy répát. Türelmesen várakozik.*
*Miután szólt mindenkinek, megvacsorázott. Nem bőségesen, nehogy elcsapja a gyomrát a hosszú koplalás után, mert máskülönben elég kellemetlen lesz az indulásuk. Hiszen másnap indulnak vissza, hogy biztosítsák a törzs menekülését. Abban bíznak, hogy a városig nem merészkednek az üldözőig, aminek köszönhetően biztonságosan megtelepedhetnek. Bár valóban jobb lenne, ha lassan továbbállnának innen, a város túloldalára menve. Egyelőre viszont pihenniük kell, nem is tudnának tovább menetelni, erőforrásaik vége felé járva.*
~ Ideje indulnunk. ~ *Nekik még nem értek véget a megpróbáltatásaik. Épp a folyó partján ereszkedett a hideg vízbe, hogy kicsit felfrissüljön. Lassan felvirradnak a nap első sugarai, akkor már lóháton lesznek. Most a táborba megy vissza, hogy megnézze, a többiek készülődnek-e, vagy még húzzák a lóbőrt. Utóbbi esetben kellene hoznia egy vödör hideg vizet, de sajnos nincs vödre. Mindegy, az oldalba rúgás is kellően hatásos ébresztő tud lenni.*
- Szóljatok az északi felderítőknek, hogy indulunk. - *Ha épp lát egy szolgát vagy az egyik csapattagot az északi felderítők közül, akkor elkapja néhány szóra. Ezt követően a saját lovához megy oda, hogy felnyergelje, adjon neki egy répát. Türelmesen várakozik.*
850. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 14:32:04
Üzenet elküldve: 2014-01-01 14:32:04
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A gyanú árnyékában//
* Mivel a kovács meglátogatásában tökéletesen egyetértenek így a morgós hangulata is gyorsan tovaszáll. Egy kicsit meglepődik a felajánláson miszerint Lángszem állja az nyílvesszői árát, csodálkozva néz rá majd elmosolyodik.*
- Rendben, de akkor még ma este megkezdjük a kertben a tanulást. *mondja határozottan majd mintegy alku megkötéseként apró, hószín, hosszú ujjú tenyerét kézfogásra nyújtja a mélységi felé. Lágyan simul keze a tenyérbe majd megrebben, kisiklik és mintha ott sem lett volna fordul, hogy beléphessen a műhelybe.
Ha a hím előre lép szó nélkül engedi, hogy elsőként vegye birtokba a többnyire férfiakna szánt területet, ő maga csak hangjában érdeklődéssel köszönti a kovácsot.*
- Szép napot uram. Mutasson néhányat a legjobb nyílhegyei közül. *mondja majd várakozás közben szemeit végigjáratja a műhely polcain.*
* Mivel a kovács meglátogatásában tökéletesen egyetértenek így a morgós hangulata is gyorsan tovaszáll. Egy kicsit meglepődik a felajánláson miszerint Lángszem állja az nyílvesszői árát, csodálkozva néz rá majd elmosolyodik.*
- Rendben, de akkor még ma este megkezdjük a kertben a tanulást. *mondja határozottan majd mintegy alku megkötéseként apró, hószín, hosszú ujjú tenyerét kézfogásra nyújtja a mélységi felé. Lágyan simul keze a tenyérbe majd megrebben, kisiklik és mintha ott sem lett volna fordul, hogy beléphessen a műhelybe.
Ha a hím előre lép szó nélkül engedi, hogy elsőként vegye birtokba a többnyire férfiakna szánt területet, ő maga csak hangjában érdeklődéssel köszönti a kovácsot.*
- Szép napot uram. Mutasson néhányat a legjobb nyílhegyei közül. *mondja majd várakozás közben szemeit végigjáratja a műhely polcain.*
849. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-01 13:27:35
Üzenet elküldve: 2014-01-01 13:27:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Miután meg lett elégedve a kinézetével elhagyja hát a várost. Ismeri az utat mert egyszer már járt itt. Akkor mikor eljött a városba. Bár akkor kereskedők hozták őt el. Most olyan hosszúnak és végeláthatatlannak tűnik ez az út. Mire elér a karavánpihenőbe megint meg kell majd mosakodnia de, lehet hogy fürödnie is. Hangosan sóhajt egyet majd elindul.*
~Remélem ott tényleg találok segítséget mert ha ez az út felesleges akkor egy csomó pénzem a semmire költöttem és azt a jelenlegi helyzetemben nem tehetem. De az a férfi olyan megbízhatónak tűnt. Én hiszek neki. De ha csalódok akkor lehet, hogy majd el kell adnom a kardomat.~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.01 15:09:00, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
~Remélem ott tényleg találok segítséget mert ha ez az út felesleges akkor egy csomó pénzem a semmire költöttem és azt a jelenlegi helyzetemben nem tehetem. De az a férfi olyan megbízhatónak tűnt. Én hiszek neki. De ha csalódok akkor lehet, hogy majd el kell adnom a kardomat.~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.01 15:09:00, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
848. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-31 22:11:20
Üzenet elküldve: 2013-12-31 22:11:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Isu is vet egy kósza pillantást az érkezők felé, de nincs túl sok kedve maradni és bemutatkozni. Minél tovább névtelen maradna, ha lehet.
Nem tudja mit akarhatnak tőlük, de majd ha visszaértek utánakérdezősködik. Annyi biztos, hogy ezek közt a sátrak közt kevés olyan lény akad, aki szeretné a várost és bármit ami azzal kapcsolatos.*
-Nem megyünk messzire!
*Mondja még inkább Kagannak, de Lea is megnyugodhat. Nem akart a lány bemenni az erdő sűrűjébe. Elég nagy a tisztás mindenkinek, de muszáj valamivel lekötnie magát, hogy ne kelljen csak úgy fel-le lézengnie, téblábolnia céltalan.*
-Hagyd már! Nem lehet okod panaszra!
*Vigyorog vissza a vajákosra, aki talán az egyetlen jelenleg a törzs tagjai közül, akivel ilyen önfeledten tud még ilyen kényes dolgokról is beszélgetni, viccelődni.*
-Gyerünk! *sarkallja meg lovát* -Há`!
-Nem akarok a közelbe lenni, de ne maradjunk el soká. A többiek hamarosan indulnak északra, nem szeretnék lemaradni a búcsúról.
*Magyarázza gyanútlanul miközben odébb ügetnek az erdőszél felé.*
*Isu is vet egy kósza pillantást az érkezők felé, de nincs túl sok kedve maradni és bemutatkozni. Minél tovább névtelen maradna, ha lehet.
Nem tudja mit akarhatnak tőlük, de majd ha visszaértek utánakérdezősködik. Annyi biztos, hogy ezek közt a sátrak közt kevés olyan lény akad, aki szeretné a várost és bármit ami azzal kapcsolatos.*
-Nem megyünk messzire!
*Mondja még inkább Kagannak, de Lea is megnyugodhat. Nem akart a lány bemenni az erdő sűrűjébe. Elég nagy a tisztás mindenkinek, de muszáj valamivel lekötnie magát, hogy ne kelljen csak úgy fel-le lézengnie, téblábolnia céltalan.*
-Hagyd már! Nem lehet okod panaszra!
*Vigyorog vissza a vajákosra, aki talán az egyetlen jelenleg a törzs tagjai közül, akivel ilyen önfeledten tud még ilyen kényes dolgokról is beszélgetni, viccelődni.*
-Gyerünk! *sarkallja meg lovát* -Há`!
-Nem akarok a közelbe lenni, de ne maradjunk el soká. A többiek hamarosan indulnak északra, nem szeretnék lemaradni a búcsúról.
*Magyarázza gyanútlanul miközben odébb ügetnek az erdőszél felé.*
847. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-31 13:57:19
Üzenet elküldve: 2013-12-31 13:57:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás //
*Újra komótos fenőkövezésbe kezd, hiszen egy ilyen hosszú, minőségi pengén is akad munka elég. A fekete leves lassan fődögél, pontosabban a hozzá való víz kezd felforrni.*
~ Éppen ideje. ~ *ő is tudja magáról, hogy ilyenkor igencsak harapós, de meg is van rá az oka. A tündér és a gnóm borzalmasan kiborító tudnak lenni, pláne ha egyszerre kezdenek bele a cirkuszba.*
*A két érkező láthatóan nem zavartatja magát Rick madarától, nem veszik fel a viccelődésnek szánt inzultust - ez bölcsességüket és nyugalmukat tükrözi. Ahogy mondani szokás: ha kell, meg lehet enni a birka szemét is.*
- Üdv néktek. *emeli pillantását a harcosra, majd a törpe nőre. Ő is érdeklődve bámulja meg a törpeleányt, pedig ő már látott ilyet a Thargodrymeknél, mint ketrecben tartott, állatokkal és egyebekkel küzdő látványosságot. Sosem tartotta "fair" dolognak, mert igen gyakran dobták oda szerencsétleneket martaléknak, minden valódi esély nélkül.*
- Kagan Thargodar vagyok, a Thargodarok vezére. Ülj le, Gramorn a Kevdakok nemzettségéből, és leülhet a Toghretoroknak vére is. *nyilatkozik meg, majd megvárja, míg a két idegen helyet foglal. Ezután nem szól, míg a páros elé étel nem kerül, majd a fekete főzet el nem készül, és ki nem porciózzák mindenkinek. Ez így szokás - előbb a vendéglátás, csak aztán a faggatózás.*
*Amíg arra vár, hogy a két vendég faljon egy keveset, tovább élezi a kardját és Isuriiék után pislog. Mivel nem hallja Leandana tréfarépáját az ő saját répájáról, így nem tud a nőhöz vágni valami súlyosat; viszont előny, hogy így mérgelődnie sem kell ezen.*
- Hrothgaar. Hozz pálinkát. De ideérj vele! *pillant a törpére, aki szinte egyik lábáról a másikra ugrál lányos zavarában.*
~ Elég régóta nem volt fajtájabéli nővel. Persze egy-egy kósza elf vagy kormos szuka is megteszi, ha az ember (vagy törpe) ki van éhezve, de azért... a hazai ízek mindig jobbak. *néz a Skyllagrimmson-fi után, majd figyelme ismét vendégei felé fordul.*
- Mondd meg nekem, Gramorn Kevdak, mi szél hozott a Thargodarok táborába? Azt mondád, kereskedő vagy, ami jó. Kedveljük a kereskedőket. *ez tagadhatatlan tény - a kereskedő biztosította számukra mindazt, amit a puszta nem adott meg. Csak az adásvétel módja volt mindig...nos...kissé egyoldalú.*
- De mi másféle kereskedőket ismerünk. Te inkább igaz harcosnak tűnsz, nem kufárnak.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.31 13:58:25
*Újra komótos fenőkövezésbe kezd, hiszen egy ilyen hosszú, minőségi pengén is akad munka elég. A fekete leves lassan fődögél, pontosabban a hozzá való víz kezd felforrni.*
~ Éppen ideje. ~ *ő is tudja magáról, hogy ilyenkor igencsak harapós, de meg is van rá az oka. A tündér és a gnóm borzalmasan kiborító tudnak lenni, pláne ha egyszerre kezdenek bele a cirkuszba.*
*A két érkező láthatóan nem zavartatja magát Rick madarától, nem veszik fel a viccelődésnek szánt inzultust - ez bölcsességüket és nyugalmukat tükrözi. Ahogy mondani szokás: ha kell, meg lehet enni a birka szemét is.*
- Üdv néktek. *emeli pillantását a harcosra, majd a törpe nőre. Ő is érdeklődve bámulja meg a törpeleányt, pedig ő már látott ilyet a Thargodrymeknél, mint ketrecben tartott, állatokkal és egyebekkel küzdő látványosságot. Sosem tartotta "fair" dolognak, mert igen gyakran dobták oda szerencsétleneket martaléknak, minden valódi esély nélkül.*
- Kagan Thargodar vagyok, a Thargodarok vezére. Ülj le, Gramorn a Kevdakok nemzettségéből, és leülhet a Toghretoroknak vére is. *nyilatkozik meg, majd megvárja, míg a két idegen helyet foglal. Ezután nem szól, míg a páros elé étel nem kerül, majd a fekete főzet el nem készül, és ki nem porciózzák mindenkinek. Ez így szokás - előbb a vendéglátás, csak aztán a faggatózás.*
*Amíg arra vár, hogy a két vendég faljon egy keveset, tovább élezi a kardját és Isuriiék után pislog. Mivel nem hallja Leandana tréfarépáját az ő saját répájáról, így nem tud a nőhöz vágni valami súlyosat; viszont előny, hogy így mérgelődnie sem kell ezen.*
- Hrothgaar. Hozz pálinkát. De ideérj vele! *pillant a törpére, aki szinte egyik lábáról a másikra ugrál lányos zavarában.*
~ Elég régóta nem volt fajtájabéli nővel. Persze egy-egy kósza elf vagy kormos szuka is megteszi, ha az ember (vagy törpe) ki van éhezve, de azért... a hazai ízek mindig jobbak. *néz a Skyllagrimmson-fi után, majd figyelme ismét vendégei felé fordul.*
- Mondd meg nekem, Gramorn Kevdak, mi szél hozott a Thargodarok táborába? Azt mondád, kereskedő vagy, ami jó. Kedveljük a kereskedőket. *ez tagadhatatlan tény - a kereskedő biztosította számukra mindazt, amit a puszta nem adott meg. Csak az adásvétel módja volt mindig...nos...kissé egyoldalú.*
- De mi másféle kereskedőket ismerünk. Te inkább igaz harcosnak tűnsz, nem kufárnak.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.31 13:58:25
846. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-31 13:39:48
Üzenet elküldve: 2013-12-31 13:39:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aliona//
*Ketten sétálnak és beszélgetnek, mikor is Andoiel elveszti a lányt, egy nagyobb tömegbe érve. A bárd hölgy ijedten veszi tudomásul, hogy eltűnt barátnője, de ami rosszabb ő is eltűnt. Azt se tudja hol van, egy biztos nem Artheniorban! Ahogy halad, s hívogatja az elveszett barátnőjét ismerős tájra ér. Kicsit meg is nyugszik, s reméli, hogy Aliona is ide került, mert akkor könnyű lesz megtalálni, viszonylag.*
~Ez az én formám találkozok valakivel, barátok leszünk, erre elvesztem! Na szépen vagyunk! Mindegy ilyenen ne is gondolkodjunk. Azt fogom tenni, amihez a legjobban értek.~
*Azzal kutatás közben halkan dalolni kezd, minden helyet átfésül, hogy megtalálja a lányt, de így se jut semmire jó ideig.*
- Kutass vándor, kutass hát!
Barát vár rád, siess már.
Jobbra nincs, balra nincs!
Egyszer csak meg kerül a kincs.
Bárd dal száll és keres ám,
Csak én tudom mit talál.
Szabad akár a sas madár,
Barátot a dal úgy talál.
*Sokadszori, hosszas éneklés után, ahogy Andoiel számolta, körülbelül egy órát gyalogolt. Mikor is meglátja, hogy egy fa tövéből füst száll fel, reménykedve fut oda a fához és nem kell csalódnia, megtalálta a lányt. Kedvesen meg is szólal, Aliona mögül.*
- Nem sokára kelleni fog a tűz, bár szerintem, ez nem lesz elég! Segítek jobbat csinálni.
*Azzal le is guggol és rak még egy kis száraz fűvet a tűzre, majd egy két faágat. Végül pedig nevetve megszólal.*
- Te aztán jól el tudsz veszni! Mintha magamat látnám! Azt hiszem a tisztást elfelejthetjük egy ideig. Ugyanis a karavánpihenőben vagyunk. Azonban itt van egy nagy és gyönyörű puszta, ha gondolod megmutatom! Csak legközelebb maradj közel hozzám, rendben?
*Kuncog kedvesen Andoiel és teljesen megnyugszik, hogy megtalálta a lányt. Majd felnéz az égre, lassan lemegy a Nap. A gyomra pedig megkordul, itt lenne az ideje enni valamit. Előveszi a kis batyuját és kiveszi belőle azt a kis szárított húst, majd megfelezi és odanyújtja a lánynak.*
- Kérsz enni? Biztos éhes vagy! Szerintem ma estére már maradjunk itt. Ha akarod, miután le ment a nap éneklek egyet neked.
*Ketten sétálnak és beszélgetnek, mikor is Andoiel elveszti a lányt, egy nagyobb tömegbe érve. A bárd hölgy ijedten veszi tudomásul, hogy eltűnt barátnője, de ami rosszabb ő is eltűnt. Azt se tudja hol van, egy biztos nem Artheniorban! Ahogy halad, s hívogatja az elveszett barátnőjét ismerős tájra ér. Kicsit meg is nyugszik, s reméli, hogy Aliona is ide került, mert akkor könnyű lesz megtalálni, viszonylag.*
~Ez az én formám találkozok valakivel, barátok leszünk, erre elvesztem! Na szépen vagyunk! Mindegy ilyenen ne is gondolkodjunk. Azt fogom tenni, amihez a legjobban értek.~
*Azzal kutatás közben halkan dalolni kezd, minden helyet átfésül, hogy megtalálja a lányt, de így se jut semmire jó ideig.*
- Kutass vándor, kutass hát!
Barát vár rád, siess már.
Jobbra nincs, balra nincs!
Egyszer csak meg kerül a kincs.
Bárd dal száll és keres ám,
Csak én tudom mit talál.
Szabad akár a sas madár,
Barátot a dal úgy talál.
*Sokadszori, hosszas éneklés után, ahogy Andoiel számolta, körülbelül egy órát gyalogolt. Mikor is meglátja, hogy egy fa tövéből füst száll fel, reménykedve fut oda a fához és nem kell csalódnia, megtalálta a lányt. Kedvesen meg is szólal, Aliona mögül.*
- Nem sokára kelleni fog a tűz, bár szerintem, ez nem lesz elég! Segítek jobbat csinálni.
*Azzal le is guggol és rak még egy kis száraz fűvet a tűzre, majd egy két faágat. Végül pedig nevetve megszólal.*
- Te aztán jól el tudsz veszni! Mintha magamat látnám! Azt hiszem a tisztást elfelejthetjük egy ideig. Ugyanis a karavánpihenőben vagyunk. Azonban itt van egy nagy és gyönyörű puszta, ha gondolod megmutatom! Csak legközelebb maradj közel hozzám, rendben?
*Kuncog kedvesen Andoiel és teljesen megnyugszik, hogy megtalálta a lányt. Majd felnéz az égre, lassan lemegy a Nap. A gyomra pedig megkordul, itt lenne az ideje enni valamit. Előveszi a kis batyuját és kiveszi belőle azt a kis szárított húst, majd megfelezi és odanyújtja a lánynak.*
- Kérsz enni? Biztos éhes vagy! Szerintem ma estére már maradjunk itt. Ha akarod, miután le ment a nap éneklek egyet neked.
845. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-31 11:30:27
Üzenet elküldve: 2013-12-31 11:30:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Andoiel//
*Egy ideig ketten mennek, beszélgetnek, ám egyszer csak Aliona szem elől veszti Andoielt, mikor egy nagyobb tömeg halad el velük szemben. Elindul, hogy megkeresse, de nem találja, s rövidesen észre veszi, hogy már nem a főtéren jár. Megpróbál visszafele menni, de túl sokan vannak, nem találja az utat. Újra félni kezd.* ~Mi van, ha megharagszik rám? Ha ezután már nem akar elfogadni barátnak? Hogy lehetek ilyen ügyetlen? És most hogyan tovább?~ *Tanácstalanul sétál fel-alá, nézi a vele szembe jövőket, és azon gondolkozik, mit tegyen. Várja, hogy megszólítsák, vagy ő kérjen segítséget, ha már ilyen szépen eltévedt? Nem tudja, mit tegyen, aztán eszébe jut valami, ami hasznos lehet, és ehhez direkt jó, ha egyedül van. Eszébe jutnak az előző gondolatai az új életről és a naplójáról. Hirtelen elhatározásból keres egy félreeső területet, leguggol, kiveszi a naplóját a ruhájából. Apró darabokra tépi azt, ami a régi életéből maradt, és mikor fél óra próbálkozás után két kő segítségével sikerül tüzet csiholnia, meggyújtja a környező levelekkel és fadarabokkal együtt. Nézi, ahogy a papír lassan elég, eltűnik, és csak hamu marad utána. uTudja, hogy hiányozni fog neki a könyve, de azt is tudja, hogy jól tette, amit tett.* ~Mi értelme a múltban áskálódni? A jelenre kell figyelni, és elengedni minden rég múlt dolgot ahhoz, hogy újat lehessen kezdeni.~ *Észre veszi, hogy a lábai elgémberedtek, és a szíve is elnehezedett kissé, de észben tartja, hogy mindenkinek jobb lesz így. Feláll, hogy tovább keresse barátnőjét.*
*Egy ideig ketten mennek, beszélgetnek, ám egyszer csak Aliona szem elől veszti Andoielt, mikor egy nagyobb tömeg halad el velük szemben. Elindul, hogy megkeresse, de nem találja, s rövidesen észre veszi, hogy már nem a főtéren jár. Megpróbál visszafele menni, de túl sokan vannak, nem találja az utat. Újra félni kezd.* ~Mi van, ha megharagszik rám? Ha ezután már nem akar elfogadni barátnak? Hogy lehetek ilyen ügyetlen? És most hogyan tovább?~ *Tanácstalanul sétál fel-alá, nézi a vele szembe jövőket, és azon gondolkozik, mit tegyen. Várja, hogy megszólítsák, vagy ő kérjen segítséget, ha már ilyen szépen eltévedt? Nem tudja, mit tegyen, aztán eszébe jut valami, ami hasznos lehet, és ehhez direkt jó, ha egyedül van. Eszébe jutnak az előző gondolatai az új életről és a naplójáról. Hirtelen elhatározásból keres egy félreeső területet, leguggol, kiveszi a naplóját a ruhájából. Apró darabokra tépi azt, ami a régi életéből maradt, és mikor fél óra próbálkozás után két kő segítségével sikerül tüzet csiholnia, meggyújtja a környező levelekkel és fadarabokkal együtt. Nézi, ahogy a papír lassan elég, eltűnik, és csak hamu marad utána. uTudja, hogy hiányozni fog neki a könyve, de azt is tudja, hogy jól tette, amit tett.* ~Mi értelme a múltban áskálódni? A jelenre kell figyelni, és elengedni minden rég múlt dolgot ahhoz, hogy újat lehessen kezdeni.~ *Észre veszi, hogy a lábai elgémberedtek, és a szíve is elnehezedett kissé, de észben tartja, hogy mindenkinek jobb lesz így. Feláll, hogy tovább keresse barátnőjét.*
844. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-30 21:04:35
Üzenet elküldve: 2013-12-30 21:04:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Míg a városiakat vezette, nem tekintett hátra, talán csak egyszer, a válla fölött, hogy lássa, ki jön közvetlenül mögötte. Kíváncsi, vajon mit hozhattak a városból nekik.*
~talán valami ékszer, vagy ital, vagy nem is tudom…~
*Eképpen morfondírozik magában, amikor is a tűz közéhez érnek. Kagan magára vette azóta vértjét is, így most már „teljes vezéri pompájában” fogadja a triót.*
- Kagan, *a törpe pár lépésre áll csak meg a vezértől és fejével válla felett hátrafelé biccent* ők azok.
*Nem is mond többet, hisz ez is teljesen evidens volt. Inkább ellép a férfi elől, és pár méterrel odébb állapodik meg. Elkezdődik a bemutatkozás, amit a férfi kezd meg természetesen. Halovány mosoly jelenik meg a törpe arcán a „pálinkás jó reggel” említésére.*
~hümm… az kéne még, éhgyomorra!~
*Figyeli pár pillanatig Gramorn-t, a hetyke pózt, amit felvesz, a mozdulásra kész testtartást. Szavai baráti gesztusról árulkodnak. Hrothgaar tekintete ezután átvándorol földijére.*
~a fogadott húga… vajon mennyi idős lehet? Mióta ismerheti a másikat? Azok gyöngyök a hajában?...~
*Morfondírozik magában ám nem merül bele túlságosan. Fejét megrázza picit, hogy visszatérjen a jelenbe és tovább figyel, hátha kiderül valamivel több is az érkezőkről. Tekintetét leveszi a vörös hajúról, nehogy az a vád érje, hogy pofátlanul bámészkodik. Halkan morrant egyet, majd várakozó álláspontját jelezvén karjait hordónyi mellkasa előtt összefonja. Marad, míg vége nem lesz a megbeszélésnek, míg más feladatra nem küldik, vagy míg a városba induló brigádból valaki utána nem jön.*
*Míg a városiakat vezette, nem tekintett hátra, talán csak egyszer, a válla fölött, hogy lássa, ki jön közvetlenül mögötte. Kíváncsi, vajon mit hozhattak a városból nekik.*
~talán valami ékszer, vagy ital, vagy nem is tudom…~
*Eképpen morfondírozik magában, amikor is a tűz közéhez érnek. Kagan magára vette azóta vértjét is, így most már „teljes vezéri pompájában” fogadja a triót.*
- Kagan, *a törpe pár lépésre áll csak meg a vezértől és fejével válla felett hátrafelé biccent* ők azok.
*Nem is mond többet, hisz ez is teljesen evidens volt. Inkább ellép a férfi elől, és pár méterrel odébb állapodik meg. Elkezdődik a bemutatkozás, amit a férfi kezd meg természetesen. Halovány mosoly jelenik meg a törpe arcán a „pálinkás jó reggel” említésére.*
~hümm… az kéne még, éhgyomorra!~
*Figyeli pár pillanatig Gramorn-t, a hetyke pózt, amit felvesz, a mozdulásra kész testtartást. Szavai baráti gesztusról árulkodnak. Hrothgaar tekintete ezután átvándorol földijére.*
~a fogadott húga… vajon mennyi idős lehet? Mióta ismerheti a másikat? Azok gyöngyök a hajában?...~
*Morfondírozik magában ám nem merül bele túlságosan. Fejét megrázza picit, hogy visszatérjen a jelenbe és tovább figyel, hátha kiderül valamivel több is az érkezőkről. Tekintetét leveszi a vörös hajúról, nehogy az a vád érje, hogy pofátlanul bámészkodik. Halkan morrant egyet, majd várakozó álláspontját jelezvén karjait hordónyi mellkasa előtt összefonja. Marad, míg vége nem lesz a megbeszélésnek, míg más feladatra nem küldik, vagy míg a városba induló brigádból valaki utána nem jön.*
843. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-30 21:04:10
Üzenet elküldve: 2013-12-30 21:04:10
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Biccent Chiari irányába, hogy megköszönje a reggelit. Még azelőtt odébbáll(nak), hogy a vendégek még a tűzrakóhelyhez érnének. Vagyis azelőtt, hogy a bemutatkozásra sor kerülne, azért persze egész közelről megnézi őket. A férfit inkább, mint a törpe-lányt. Bár azért a törpén is megakad a szeme egy pillanatra, ugyanis nem túl sok törpe nőt látott és még mindig nehezen hiszi, hogy nem szakállasok a törpe nők. Tán illetlen a bámulása, de nem városi finom nő, hogy szemét lesütve, pillái alól nézzen az idegenekre.
Gyors mozdulatokkal nyergeli a lovát, miközben a kantárt szíjazza fel az állat fejére még mindig a jövevényeket mustrálja.*
- Városiak...
*morogja az orra alatt, mikor nyeregbe száll. Kagannak nincs jó napja, vagy legalábbis nem indul túl jól, és Lea nem szeretne a közelben lenni, amikor esetleg még jobban kiborítják valamivel. A városi népek...*
- Három mérföld... Kész szerencse, hogy fogalmam sincs, hogy mennyi is egy mérföld. A fivéred szerint ez...
*körülbelül tíz centire eltávolítja egymástól a mutató- és a hüvelyk ujját, hogy megmutassa, hogy "mennyi is az annyi"*
- ...egy láb!
*kuncogja, talán Isu is érti, hogy Kagan minek is a kapcsán szokta ezt mondani. Persze csak tréfásan, hisz az a dolog inkább másfél, mint csupán egy láb... Vagy valahol egy és másfél között..*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.30 21:08:07
*Biccent Chiari irányába, hogy megköszönje a reggelit. Még azelőtt odébbáll(nak), hogy a vendégek még a tűzrakóhelyhez érnének. Vagyis azelőtt, hogy a bemutatkozásra sor kerülne, azért persze egész közelről megnézi őket. A férfit inkább, mint a törpe-lányt. Bár azért a törpén is megakad a szeme egy pillanatra, ugyanis nem túl sok törpe nőt látott és még mindig nehezen hiszi, hogy nem szakállasok a törpe nők. Tán illetlen a bámulása, de nem városi finom nő, hogy szemét lesütve, pillái alól nézzen az idegenekre.
Gyors mozdulatokkal nyergeli a lovát, miközben a kantárt szíjazza fel az állat fejére még mindig a jövevényeket mustrálja.*
- Városiak...
*morogja az orra alatt, mikor nyeregbe száll. Kagannak nincs jó napja, vagy legalábbis nem indul túl jól, és Lea nem szeretne a közelben lenni, amikor esetleg még jobban kiborítják valamivel. A városi népek...*
- Három mérföld... Kész szerencse, hogy fogalmam sincs, hogy mennyi is egy mérföld. A fivéred szerint ez...
*körülbelül tíz centire eltávolítja egymástól a mutató- és a hüvelyk ujját, hogy megmutassa, hogy "mennyi is az annyi"*
- ...egy láb!
*kuncogja, talán Isu is érti, hogy Kagan minek is a kapcsán szokta ezt mondani. Persze csak tréfásan, hisz az a dolog inkább másfél, mint csupán egy láb... Vagy valahol egy és másfél között..*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.30 21:08:07
842. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-30 19:51:59
Üzenet elküldve: 2013-12-30 19:51:59
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - Őrség még első nap//
- Na mutasd.
* Mikor már Akheel rendbe szedte magát, nagyjából, akkor vet egy pillantást a tenyerén pihenő kőre. Forgatja ujjai között majd visszaadja "gazdájának". Dharren szeme másfajta szépségek bámulásához szokott hozzá, de azért ez a kő is igen szép. *
- Valóban, hehe, álca tojás.
* Jól sejtette, a kis vöröstől nem kap most ingyen bámulni valót. *
- Pedig megmostam volna a hátad. Na gyere, menjünk vissza a többiekhez és együnk. Talán már a tanácskozásnak is vége van.
* Visszafelé terelgeti a lányt, mert ha már hoppon marad, ne legyen belőle még éhkopp is. *
- Szerintem nem is nagyon kellene faragni. Elég lenne talán egy helyen egy kicsit átlyukasztani és egy bőrszíjat fűzni rá. Kérdezd meg inkább Erayat, ő járt pár városban és látott ezt-azt, meg aztán nőből is van az biztos hmmhmm. Lehet ő tud adni valami tippet erre.
* A tűzhöz érve megtömik a hasukat és a maga részéről aludni tér utána. Másnap pedig, megmossa az arcát, reggelizik, de nem marad Kagan közelében, mikor a két városit fogadja. Inkább szét néz a lovak körül és keres valami elfoglaltságot magának. *
- Na mutasd.
* Mikor már Akheel rendbe szedte magát, nagyjából, akkor vet egy pillantást a tenyerén pihenő kőre. Forgatja ujjai között majd visszaadja "gazdájának". Dharren szeme másfajta szépségek bámulásához szokott hozzá, de azért ez a kő is igen szép. *
- Valóban, hehe, álca tojás.
* Jól sejtette, a kis vöröstől nem kap most ingyen bámulni valót. *
- Pedig megmostam volna a hátad. Na gyere, menjünk vissza a többiekhez és együnk. Talán már a tanácskozásnak is vége van.
* Visszafelé terelgeti a lányt, mert ha már hoppon marad, ne legyen belőle még éhkopp is. *
- Szerintem nem is nagyon kellene faragni. Elég lenne talán egy helyen egy kicsit átlyukasztani és egy bőrszíjat fűzni rá. Kérdezd meg inkább Erayat, ő járt pár városban és látott ezt-azt, meg aztán nőből is van az biztos hmmhmm. Lehet ő tud adni valami tippet erre.
* A tűzhöz érve megtömik a hasukat és a maga részéről aludni tér utána. Másnap pedig, megmossa az arcát, reggelizik, de nem marad Kagan közelében, mikor a két városit fogadja. Inkább szét néz a lovak körül és keres valami elfoglaltságot magának. *
841. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-30 19:05:15
Üzenet elküldve: 2013-12-30 19:05:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás //
* Szívesen bokán rúgná Gramit, mikor amaz meghúzza a haját és rászól. Csendben tud ő maradni hajcibálás nélkül is, úgyhogy inkább csak jegyzetelget fejben, hogy ki kicsoda, meg hasonlók. Az első név, amit örökre megjegyez, az a Krumko. Nem tudja ki az, de van valahol az biztos, lehet a világ túlsó felén is, mert ezt meghallották. Az biztos. Ott van még Rolko, aki eme páratlan nagy hang birtokosa. Van még Xomorr, aki dalnok és történész, s nagyon szépen kiöltözött ahhoz, hogy a városba tegye a lábát. Abból szűrte le, ahogy beszélgettek egymás között. Legvégül pedig itt van Hrothgaar Skyllagrimmson. Morgós-dörmögős a vége, mint egy medvének. Gaar. Hüm, egészen aranyos, de most lelép a városba a törpe, úgyhogy, majd később. Megindul Gramorn után és jobbján áll meg, kicsivel mögötte. *
- Üdv!
* Köszön röviden és nem ismétli el még egyszer a nevét, ha már így be lett mutatva. Innentől jó törpelány lesz egy ideig. *
* Szívesen bokán rúgná Gramit, mikor amaz meghúzza a haját és rászól. Csendben tud ő maradni hajcibálás nélkül is, úgyhogy inkább csak jegyzetelget fejben, hogy ki kicsoda, meg hasonlók. Az első név, amit örökre megjegyez, az a Krumko. Nem tudja ki az, de van valahol az biztos, lehet a világ túlsó felén is, mert ezt meghallották. Az biztos. Ott van még Rolko, aki eme páratlan nagy hang birtokosa. Van még Xomorr, aki dalnok és történész, s nagyon szépen kiöltözött ahhoz, hogy a városba tegye a lábát. Abból szűrte le, ahogy beszélgettek egymás között. Legvégül pedig itt van Hrothgaar Skyllagrimmson. Morgós-dörmögős a vége, mint egy medvének. Gaar. Hüm, egészen aranyos, de most lelép a városba a törpe, úgyhogy, majd később. Megindul Gramorn után és jobbján áll meg, kicsivel mögötte. *
- Üdv!
* Köszön röviden és nem ismétli el még egyszer a nevét, ha már így be lett mutatva. Innentől jó törpelány lesz egy ideig. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389