Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
880. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 18:28:47
Üzenet elküldve: 2014-01-03 18:28:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
-Hát én sem fogok elállni egy ilyennel! *Jelenti ki határozottan. A lóról való leesés után kellett volna megkérdeznie, mert minimális esélye lett volna rá, hogy a földön ücsörögve hamarabb elsüllyed szégyenében. De így! Nem fog kíváncsiskodni. Hacsak nem értett valami nagyon-nagyon-nagyon félre, akkor idővel mindent meg fog tudni amit meg kell tudnia.
Leandana felé csak bólint egyet. Meglepő módon megint igazat ad neki. Nincs értelme találgatni és ábrándozni, míg nem fenyegeti őt ismét a kényszerházasság való veszélye. Ahogy elnézi a tábort az egyetlen veszély ami rá leselkedik az egy rossz hangulatú, idegenekkel körülvett Kagan.
A vajákos kérésére lovát azonnal a vezér és társaság felé irányítja és helyből ugrat könnyű vágtába, hogy minél hamarabb elérje a többieket.*
-Kagan!
*Kiálltja már messziről, hogy egészen biztos rá figyeljen testvére.*
-Odakint, a keleti szélnél egy idegen megsebesült. *Pillantása kis ideig időzik csak a vezetőn, ennyi épp elég neki, hogy akár elhangzó válasz nélkül is megértse Kagan szándékát, véleményét a dologról.*
-Chiari!
*Szólítja a gyógyítójukat is körbetáncoló lova hátáról.*
-Szükség lenne rád, Narkesh talált rá.
*Közelebbről nem tudta szemügyre venni az ismeretlent, csak annyit látott, hogy komoly baja lehet. De ha alaposabban sikerült is volna szemügyre vennie a sebesültet, az se segítene sokat ügyükön, hiszen Isu nem ért még annyit sem a gyógyításhoz, mint Leandana. Ami azt illeti kifejezetten rosszul is tud lenni a nyílt sebesülések, széttrancsírozott végtagok látványától, de ilyen közegben igyekszik nagyon jól titkolni hasonló gyengeségeit.
Abban egészen biztosak lehetnek látatlanban is, hogy nem az ő vadászaik és őrszemeik ejtették el a kis kíváncsiskodót, hiszen akkor nem hagyták volna, hogy meglógjon. Precíz, pontos munkát végeztek volna. Nem, e különös szerzet története nem itt kezdődött.
A kezdeti ijedtség ellenére esze már egész máshol jár, s kékjei újra az északra indulók alakjai után kutakodnak. Atsun, deres hátasa hátáról jobban belátja a terepet és hamar kiszúrja a készülődő csapatot.
Hosszú pillanatokig töpreng azon: menjen oda, ne menjen? Végül úgy dönt, hogy csak akkor megy búcsút venni, s jókívánságait átadni rokonának és társainak, ha Kagannak nincs vele dolga.
A sebesült körül nem sok hasznát vennék, csak láb alatt lenne, de lehet, hogy bátyja rásózza a vendégeket. Még nem tudhatja...*
-Hát én sem fogok elállni egy ilyennel! *Jelenti ki határozottan. A lóról való leesés után kellett volna megkérdeznie, mert minimális esélye lett volna rá, hogy a földön ücsörögve hamarabb elsüllyed szégyenében. De így! Nem fog kíváncsiskodni. Hacsak nem értett valami nagyon-nagyon-nagyon félre, akkor idővel mindent meg fog tudni amit meg kell tudnia.
Leandana felé csak bólint egyet. Meglepő módon megint igazat ad neki. Nincs értelme találgatni és ábrándozni, míg nem fenyegeti őt ismét a kényszerházasság való veszélye. Ahogy elnézi a tábort az egyetlen veszély ami rá leselkedik az egy rossz hangulatú, idegenekkel körülvett Kagan.
A vajákos kérésére lovát azonnal a vezér és társaság felé irányítja és helyből ugrat könnyű vágtába, hogy minél hamarabb elérje a többieket.*
-Kagan!
*Kiálltja már messziről, hogy egészen biztos rá figyeljen testvére.*
-Odakint, a keleti szélnél egy idegen megsebesült. *Pillantása kis ideig időzik csak a vezetőn, ennyi épp elég neki, hogy akár elhangzó válasz nélkül is megértse Kagan szándékát, véleményét a dologról.*
-Chiari!
*Szólítja a gyógyítójukat is körbetáncoló lova hátáról.*
-Szükség lenne rád, Narkesh talált rá.
*Közelebbről nem tudta szemügyre venni az ismeretlent, csak annyit látott, hogy komoly baja lehet. De ha alaposabban sikerült is volna szemügyre vennie a sebesültet, az se segítene sokat ügyükön, hiszen Isu nem ért még annyit sem a gyógyításhoz, mint Leandana. Ami azt illeti kifejezetten rosszul is tud lenni a nyílt sebesülések, széttrancsírozott végtagok látványától, de ilyen közegben igyekszik nagyon jól titkolni hasonló gyengeségeit.
Abban egészen biztosak lehetnek látatlanban is, hogy nem az ő vadászaik és őrszemeik ejtették el a kis kíváncsiskodót, hiszen akkor nem hagyták volna, hogy meglógjon. Precíz, pontos munkát végeztek volna. Nem, e különös szerzet története nem itt kezdődött.
A kezdeti ijedtség ellenére esze már egész máshol jár, s kékjei újra az északra indulók alakjai után kutakodnak. Atsun, deres hátasa hátáról jobban belátja a terepet és hamar kiszúrja a készülődő csapatot.
Hosszú pillanatokig töpreng azon: menjen oda, ne menjen? Végül úgy dönt, hogy csak akkor megy búcsút venni, s jókívánságait átadni rokonának és társainak, ha Kagannak nincs vele dolga.
A sebesült körül nem sok hasznát vennék, csak láb alatt lenne, de lehet, hogy bátyja rásózza a vendégeket. Még nem tudhatja...*
879. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 18:10:44
Üzenet elküldve: 2014-01-03 18:10:44
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
- Nemtom', hogy miért nem rángat nőket az ágyába, erről őt kell megkérdezd. Talán vár valakire, talán nem szereti a nőket. De nem akarok találgatni, meg kell kérdezned, én nem fogom megtenni!
*mármint Lea nem fogja megkérdezni Harathtól azt, hogy mi is a helyzet az ő vonzalmával. Amúgy sem akarja tudni a választ, ha esetleg Isurii helyett Kaganhoz vonzódik. Vagy Krumkohoz... Lea már a gondolatra is megborzong.*
- Egyelőre Kagannak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy asszonyt keressen magának, vagy férjet neked, szóval még kár ezen gondolkodni, hogy mi lesz majd akkor ha férjhez ad...
*nos igen, Lea szerint ezen tényleg kár előre gondolkodni, mert még az is lehet, hogy addig Isu meggyőzi Kagant. Meggyőzi arról, hogy jobban jár ha a szíve választja ki a jövendőbelijét és nem pedig a törzs érdeke.
Közben visszaérnek lassan a táborhoz, úgyhogy nem tudják nem-észrevenni a "kapuban" halódó orkot.*
- Isu, szólj a bátyádnak és hozzátok Chiarit is...
*Leának valami halvány fogalma van a gyógyításról, például azt nagyon jól tudja, hogy ha valaki nagyon vérzik akkor az előbb utóbb meghal, ergó a vérzést el kell állítani. Csak nem hagyhatják meghalni itt, éppen érkezésük másnapján. Ő a maga részéről lehuppan a nyeregből és odaáll az ork másik oldalára, hogy Narkesh-el ketten beljebb tudják támogatni, hogy ne itt a sárban essen össze. Chiari meg majd intézi a sérültet. Meggyógyítja, ha tudja. Remélhetőleg azonban sikerül úgy összefércelnie, hogy túlélje.
Bár Lea szerint nem jó ötlet befogadni csak úgy egy ismeretlen sebesültet, hiszen lehet, hogy üldözik azok akik megsebezték. De erről majd inkább Kagan dönt, ha minden kötél szakad, és tényleg üldözi valaki akkor még mindig kiadhatják.*
- Nemtom', hogy miért nem rángat nőket az ágyába, erről őt kell megkérdezd. Talán vár valakire, talán nem szereti a nőket. De nem akarok találgatni, meg kell kérdezned, én nem fogom megtenni!
*mármint Lea nem fogja megkérdezni Harathtól azt, hogy mi is a helyzet az ő vonzalmával. Amúgy sem akarja tudni a választ, ha esetleg Isurii helyett Kaganhoz vonzódik. Vagy Krumkohoz... Lea már a gondolatra is megborzong.*
- Egyelőre Kagannak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy asszonyt keressen magának, vagy férjet neked, szóval még kár ezen gondolkodni, hogy mi lesz majd akkor ha férjhez ad...
*nos igen, Lea szerint ezen tényleg kár előre gondolkodni, mert még az is lehet, hogy addig Isu meggyőzi Kagant. Meggyőzi arról, hogy jobban jár ha a szíve választja ki a jövendőbelijét és nem pedig a törzs érdeke.
Közben visszaérnek lassan a táborhoz, úgyhogy nem tudják nem-észrevenni a "kapuban" halódó orkot.*
- Isu, szólj a bátyádnak és hozzátok Chiarit is...
*Leának valami halvány fogalma van a gyógyításról, például azt nagyon jól tudja, hogy ha valaki nagyon vérzik akkor az előbb utóbb meghal, ergó a vérzést el kell állítani. Csak nem hagyhatják meghalni itt, éppen érkezésük másnapján. Ő a maga részéről lehuppan a nyeregből és odaáll az ork másik oldalára, hogy Narkesh-el ketten beljebb tudják támogatni, hogy ne itt a sárban essen össze. Chiari meg majd intézi a sérültet. Meggyógyítja, ha tudja. Remélhetőleg azonban sikerül úgy összefércelnie, hogy túlélje.
Bár Lea szerint nem jó ötlet befogadni csak úgy egy ismeretlen sebesültet, hiszen lehet, hogy üldözik azok akik megsebezték. De erről majd inkább Kagan dönt, ha minden kötél szakad, és tényleg üldözi valaki akkor még mindig kiadhatják.*
878. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 17:29:12
Üzenet elküldve: 2014-01-03 17:29:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
//Északi portya//
*Rikic a gnóm, az a személy, aki most csinál valamit. Most már nagyon is csinálja amit csinál már egy jó ideje. Mármint sürgős dolga akad, mert kelés után dolgára ered, hogy csillapítsa a természetes körforgás természetes testi ingerét. Azonban ez nem tart sokáig, egyéb körülményeit is ízlésesen elintézi, majd észbe kap, hogy bizony már mennie kellene dolgára. Tehát föl van öltözve, minden a helyén, és kint van már mire azt gondolja hol a madara. Hát a vállán, és Harathhoz találja magát hamar, mert ő meg ráint, de ő most igazából bizonytalan, hogy most mitévő legyen, hát csak megpróbálkozik, hogy odaténferegjen.*
- Ez nem igaz, én végig itt voltam bizony! Csak mégse!
*Hát most igazából megkérdezik mire érti ő se mondja meg, egyfajta megérzéséből jött ki szaván a szó ilyen formában. De nem zavartatja magát, előfordul. Ők meg megszokják mostanra, ha eddig nem. Krumko és Rolko már rég megszokta.*
- Még kérded? Hát tudhatnád, hogy a szemembe süt a nap!
*Ráza meg a fejét rosszallóan majd keresztbe teszi a kezét. Ilyen nem normális dolgokat kérdezni ő tőle. Hát hol van az esze?*
A hozzászólás írója (Uszklyuszky Rikicrlky) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.03 17:38:46
//Északi portya//
*Rikic a gnóm, az a személy, aki most csinál valamit. Most már nagyon is csinálja amit csinál már egy jó ideje. Mármint sürgős dolga akad, mert kelés után dolgára ered, hogy csillapítsa a természetes körforgás természetes testi ingerét. Azonban ez nem tart sokáig, egyéb körülményeit is ízlésesen elintézi, majd észbe kap, hogy bizony már mennie kellene dolgára. Tehát föl van öltözve, minden a helyén, és kint van már mire azt gondolja hol a madara. Hát a vállán, és Harathhoz találja magát hamar, mert ő meg ráint, de ő most igazából bizonytalan, hogy most mitévő legyen, hát csak megpróbálkozik, hogy odaténferegjen.*
- Ez nem igaz, én végig itt voltam bizony! Csak mégse!
*Hát most igazából megkérdezik mire érti ő se mondja meg, egyfajta megérzéséből jött ki szaván a szó ilyen formában. De nem zavartatja magát, előfordul. Ők meg megszokják mostanra, ha eddig nem. Krumko és Rolko már rég megszokta.*
- Még kérded? Hát tudhatnád, hogy a szemembe süt a nap!
*Ráza meg a fejét rosszallóan majd keresztbe teszi a kezét. Ilyen nem normális dolgokat kérdezni ő tőle. Hát hol van az esze?*
A hozzászólás írója (Uszklyuszky Rikicrlky) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.03 17:38:46
877. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 16:36:49
Üzenet elküldve: 2014-01-03 16:36:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Csak mosolyogva megvonja a vállát a vád hallatán. Bolond, az biztos. Mindenki az.
A két kis szerencsétlen e tekintetben egymásra talált. Mármint Isu és Harr. Kár, hogy egy túlgondolt szép pillanatnál több még nem járt ki nekik. Érdekes lenne elmerengni azon, hogy mégis mibe szerettek bele, hiszen egymást nem igazán ismerik. Isurii hallott már a félvér hősiességéről, látta tettit, hallja szavait, de ez azért nem ugyan az. Gondolatai közül ismét Leandana hangja rángatja vissza a valóságba.
Egy ideje már lesi a férfit, de ilyen észrevételeket még nem sikerült tennie, így igencsak elámul a hallottaktól.*
-Tényleg?! De hát miért nem? Szép nőink vannak!
*Szinte már méltatlankodva jelenti ki utolsó mondatát, még ha titkon örül is annak, hogy a harcos napi rutinjához az erőszaktétel nem tartozik hozzá.*
-Hát én is.
*Mosolyog a vajákosra és megcirógatja lova hosszú sörényét. Vékony ujjai közt játszik annak szálaival, egy kézzel megpróbálja befonni a kiválasztott tincset. Persze ez nem sikerül, de nem adja fel. Továbbra is piszkálja a szálakat.*
-Á, akkor mindegy.
*Legyint felhagyva a lószőr macerálásával. Nem érdekli tovább a szerető dolog sem, hiszen rajta sokat nem segítene. Mi több, csak ronthatná helyzetét, ha ilyen bonyolult dolog ez.*
-Remélem is! Meg azt is, hogy az előtt a horgára akad valaki, hogy engem dobna be a cápák közé. Gyere, menjünk vissza! Indulnak. *pislog izgatottan a tábor felé és megigazgatja haját.*
-Várj csak! *Húzza meg finoman a kantárt, hogy lova lassítson léptein.*
-Az ott kicsoda? *hunyorog Ugug és Narkesh irányába.*
*Csak mosolyogva megvonja a vállát a vád hallatán. Bolond, az biztos. Mindenki az.
A két kis szerencsétlen e tekintetben egymásra talált. Mármint Isu és Harr. Kár, hogy egy túlgondolt szép pillanatnál több még nem járt ki nekik. Érdekes lenne elmerengni azon, hogy mégis mibe szerettek bele, hiszen egymást nem igazán ismerik. Isurii hallott már a félvér hősiességéről, látta tettit, hallja szavait, de ez azért nem ugyan az. Gondolatai közül ismét Leandana hangja rángatja vissza a valóságba.
Egy ideje már lesi a férfit, de ilyen észrevételeket még nem sikerült tennie, így igencsak elámul a hallottaktól.*
-Tényleg?! De hát miért nem? Szép nőink vannak!
*Szinte már méltatlankodva jelenti ki utolsó mondatát, még ha titkon örül is annak, hogy a harcos napi rutinjához az erőszaktétel nem tartozik hozzá.*
-Hát én is.
*Mosolyog a vajákosra és megcirógatja lova hosszú sörényét. Vékony ujjai közt játszik annak szálaival, egy kézzel megpróbálja befonni a kiválasztott tincset. Persze ez nem sikerül, de nem adja fel. Továbbra is piszkálja a szálakat.*
-Á, akkor mindegy.
*Legyint felhagyva a lószőr macerálásával. Nem érdekli tovább a szerető dolog sem, hiszen rajta sokat nem segítene. Mi több, csak ronthatná helyzetét, ha ilyen bonyolult dolog ez.*
-Remélem is! Meg azt is, hogy az előtt a horgára akad valaki, hogy engem dobna be a cápák közé. Gyere, menjünk vissza! Indulnak. *pislog izgatottan a tábor felé és megigazgatja haját.*
-Várj csak! *Húzza meg finoman a kantárt, hogy lova lassítson léptein.*
-Az ott kicsoda? *hunyorog Ugug és Narkesh irányába.*
876. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 16:21:54
Üzenet elküldve: 2014-01-03 16:21:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor felé közeledvén //
* Pilláira már ólomsúlyként nehezedik a vérveszteségből adódó kábaság, légszomjas, hörgő sóhajait is mintha csak távolról, fél füllel hallaná, s pár lépés után elgyengült lábai is végleg megadják magukat, összerogynak mázsás súlya alatt. Már a botjára sincs ereje támaszkodni, ám a görnyedt zöldbőrű mégsem terül el a kitaposott fűben, valaki elkapja félúton. Az idegen jó erőben lehet, hisz egy alélt testet- pláne ha az egy méretes orké- nem könnyű megtartani, pláne nem elkapni. *
- Az oldalam... a jobb... veszély...veszélyben... tűz!
* Zagyvál rekedt, erőtlen hangon az ájulás mezsgyéjén egyensúlyozva, s szavaiban keverednek a valóság és a korábbi látomás kusza képei. Nincs ember a földön, ki meg tudná érteni zavaros mondandóját, biztosan csak hallucinál a láztól- gondolhatja bárki. Az oldalához szorított tenyere alatt átvérzett rongyok is igen feltűnőek, nem kell sokáig keresgélni sérülését, viszont az sürgősen ellátásra szorul. Lett bele tömködve némi gyógynövény fertőtlenítés gyanánt, így az elfertőződés veszélye egyelőre csekély, ám a vérzést minél hamarabb el kellene állítani. *
- Seg... segítség...
* Leheli elcsukló hangon, lehunyt szemekkel, így még mindig nem látja az idegent, csupán karjait érzi. Nem kenyere a könyörgés, az népétől oly távol áll, a halál viszont aljas egy fráter, érintésétől a legmarconább lélek is megenyhül, s vasmarokkal kapaszkodik a testbe, mit elhagyni készül. *
* Pilláira már ólomsúlyként nehezedik a vérveszteségből adódó kábaság, légszomjas, hörgő sóhajait is mintha csak távolról, fél füllel hallaná, s pár lépés után elgyengült lábai is végleg megadják magukat, összerogynak mázsás súlya alatt. Már a botjára sincs ereje támaszkodni, ám a görnyedt zöldbőrű mégsem terül el a kitaposott fűben, valaki elkapja félúton. Az idegen jó erőben lehet, hisz egy alélt testet- pláne ha az egy méretes orké- nem könnyű megtartani, pláne nem elkapni. *
- Az oldalam... a jobb... veszély...veszélyben... tűz!
* Zagyvál rekedt, erőtlen hangon az ájulás mezsgyéjén egyensúlyozva, s szavaiban keverednek a valóság és a korábbi látomás kusza képei. Nincs ember a földön, ki meg tudná érteni zavaros mondandóját, biztosan csak hallucinál a láztól- gondolhatja bárki. Az oldalához szorított tenyere alatt átvérzett rongyok is igen feltűnőek, nem kell sokáig keresgélni sérülését, viszont az sürgősen ellátásra szorul. Lett bele tömködve némi gyógynövény fertőtlenítés gyanánt, így az elfertőződés veszélye egyelőre csekély, ám a vérzést minél hamarabb el kellene állítani. *
- Seg... segítség...
* Leheli elcsukló hangon, lehunyt szemekkel, így még mindig nem látja az idegent, csupán karjait érzi. Nem kenyere a könyörgés, az népétől oly távol áll, a halál viszont aljas egy fráter, érintésétől a legmarconább lélek is megenyhül, s vasmarokkal kapaszkodik a testbe, mit elhagyni készül. *
875. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 15:41:48
Üzenet elküldve: 2014-01-03 15:41:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
- Bolond vagy!
*jegyzi meg, hiszen tudja - de legalábbis sejti -, hogy Isu miket gondol(hat) önmagáról. Valóban kirí közülük, már ami a hajszínét, vagy a természetét illeti. Szóval Harath odaadta a köpenyét, hogy szegény átfázott, jeges folyóban fürdött Isuriinak. Erre a gondolatra már inkább vigyor van az arcán, mint mosoly. És még a kezük is összeért. Néha kicsit sajnálja a lányt, mert Kagan még a széltől is óvja, pedig nem ártana neki néha, ha egy kicsit kicsípné az arcát az a bizonyos fuvallat.*
- Nem Isu, egyáltalán nem gondolom, hogy Harath ilyen lenne. Ő eléggé más, mint a többiek...
*Lea alapvetően meglehetősen jó emberismerő, és úgy gondolja, hogy Harath pont annyira lóg ki a törzsből, mint Isu. Isut főleg a haja színe teszi kívülállóvá, míg Harathot inkább a mentalitása.*
- Ne aggódj miatta, szerintem ő nem rángatna a hajadnál fogva az ágyába. Mást sem, sőt ami azt illeti szerintem még sosem vitt nőt az ágyába...
*ez persze nem csökkenti Harath harcosként szerzett érdemeit, viszont felvet pár kérdést. Hogy Harath vajon élvezi-e a nők társaságát egyáltalán? Mert ha igen akkor hogy alakult ki benne az, hogy nem cipeli őket ágyba úgy, mint a többiek. Ez mármár tradíció. Vagy csak az igaz szerelemre vár? Lea egyelőre úgy dönt magában, hogy inkább az utóbbi verzióban hisz. Az előbbi ugyanis eléggé..visszataszító.*
- Nem, semmi rossz nincs abban, hogy arra vágysz, hogy szeressenek, meg hogy szeress. Minden lány ezt szeretné, én is. Remélem, hogy megtalálod a szerelmet!
*Leának ebből a szempontból nincsenek illúziói, ők Kagannal egészen más lapra tartoznak, hisz csupán kedvelik egymást, meg tisztelik, de a kapcsolatukban semmi romantika nincsen, és nem is lesz. Ez a Szellemek akarata.*
- Mikre nem gondolsz! Szerető!
*talán úgy hangzik, hogy méltatlankodik amiatt, hogy Isuriinak ilyen gondolata vannak, pedig egyáltalán nem. Cseppet sem botránkozik meg ezen a gondolaton.*
- Persze, hogy tarthatsz szeretőt. A nagyobbik kérdés az, hogy a szerető megelégszik-e azzal, hogy ő csupán másodhegedűs. No meg legalább az első gyerekedet a férjednek kellene szülnöd és a szüzességed is illene neki add.
*Az újabb kitörésen - a tegnapival együtt ez más kifejezetten sok, hisz Isu szökőévenként egyszer szokott így viselkedni - szélesebben mosolyog, mint eddig*
- Én is kérdeztem tőle tegnap. Azt mondta, hogy amint összeszedjük magunkat akkor keres magának egyet. Persze tudod, hogy milyen csúnyát, öreget nem választana. Így kerültél szóba te is. Azt mondta, hogy téged sem adna nőül valami kappanhoz..
- Bolond vagy!
*jegyzi meg, hiszen tudja - de legalábbis sejti -, hogy Isu miket gondol(hat) önmagáról. Valóban kirí közülük, már ami a hajszínét, vagy a természetét illeti. Szóval Harath odaadta a köpenyét, hogy szegény átfázott, jeges folyóban fürdött Isuriinak. Erre a gondolatra már inkább vigyor van az arcán, mint mosoly. És még a kezük is összeért. Néha kicsit sajnálja a lányt, mert Kagan még a széltől is óvja, pedig nem ártana neki néha, ha egy kicsit kicsípné az arcát az a bizonyos fuvallat.*
- Nem Isu, egyáltalán nem gondolom, hogy Harath ilyen lenne. Ő eléggé más, mint a többiek...
*Lea alapvetően meglehetősen jó emberismerő, és úgy gondolja, hogy Harath pont annyira lóg ki a törzsből, mint Isu. Isut főleg a haja színe teszi kívülállóvá, míg Harathot inkább a mentalitása.*
- Ne aggódj miatta, szerintem ő nem rángatna a hajadnál fogva az ágyába. Mást sem, sőt ami azt illeti szerintem még sosem vitt nőt az ágyába...
*ez persze nem csökkenti Harath harcosként szerzett érdemeit, viszont felvet pár kérdést. Hogy Harath vajon élvezi-e a nők társaságát egyáltalán? Mert ha igen akkor hogy alakult ki benne az, hogy nem cipeli őket ágyba úgy, mint a többiek. Ez mármár tradíció. Vagy csak az igaz szerelemre vár? Lea egyelőre úgy dönt magában, hogy inkább az utóbbi verzióban hisz. Az előbbi ugyanis eléggé..visszataszító.*
- Nem, semmi rossz nincs abban, hogy arra vágysz, hogy szeressenek, meg hogy szeress. Minden lány ezt szeretné, én is. Remélem, hogy megtalálod a szerelmet!
*Leának ebből a szempontból nincsenek illúziói, ők Kagannal egészen más lapra tartoznak, hisz csupán kedvelik egymást, meg tisztelik, de a kapcsolatukban semmi romantika nincsen, és nem is lesz. Ez a Szellemek akarata.*
- Mikre nem gondolsz! Szerető!
*talán úgy hangzik, hogy méltatlankodik amiatt, hogy Isuriinak ilyen gondolata vannak, pedig egyáltalán nem. Cseppet sem botránkozik meg ezen a gondolaton.*
- Persze, hogy tarthatsz szeretőt. A nagyobbik kérdés az, hogy a szerető megelégszik-e azzal, hogy ő csupán másodhegedűs. No meg legalább az első gyerekedet a férjednek kellene szülnöd és a szüzességed is illene neki add.
*Az újabb kitörésen - a tegnapival együtt ez más kifejezetten sok, hisz Isu szökőévenként egyszer szokott így viselkedni - szélesebben mosolyog, mint eddig*
- Én is kérdeztem tőle tegnap. Azt mondta, hogy amint összeszedjük magunkat akkor keres magának egyet. Persze tudod, hogy milyen csúnyát, öreget nem választana. Így kerültél szóba te is. Azt mondta, hogy téged sem adna nőül valami kappanhoz..
874. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 14:41:36
Üzenet elküldve: 2014-01-03 14:41:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Halkan elneveti magát. Lea ezen véleményén osztozni tud, de nem meglepő, hiszen e téren ő is elég kényes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg illatos kence és olaj amit magánál tart a lány. Számtalanszor próbálta már megismertetni ezekkel a tisztálkodó- és ápolószerekkel Kagant, de hajthatatlan.
És újra igaza van a vajákosnak. Isurii csak csendben bólogat szavait hallva, de ami megtörtént az megtörtént. Bárhogy is próbálná, megváltoztatni már nem tudná.*
-Hát, nem tudom.
*Dünnyögi bizonytalanul. Nem épp egy barbárok álma. Világos hajával is mindig kilógott a sorból, s a szép mese, melyet természetellenesen fehér fürtjeibe szőttek csak arra használ, hogy női irigyeinek számát gyarapítsa. A férfiszíveket nem hatja meg a Hold Szellem mondája.*
-Néha összeért a kezünk!
*Számol be lelkesen Leának, mint egy buzgó gyermek aki az iskola példáit adja elő tanítójának.*
-Egy kicsit fáztam, aggódott amiatt, hogy meghűlök.
*Ráncolja össze szemöldökét. Ez is lehet egy jel, nem igaz? A barbárokra nem jellemző, hogy jólneveltségből udvariaskodnának akárkivel, persze e tekintetben Harath is kivétel. Sokkal csöndesebb és visszahúzódóbb, mint a többi harcos.*
-Gondolod, hogy ilyen lenne?
*Pofácskáján őszinte aggodalom árnyai suhannak át, hiába a kedves szó. Azokat elraktározza rosszabb napokra, de most csak egy erőtlen kis mosolyra futja.
Nem is gondolt ilyesmire, hiszen mindig is a törzsben élt, köztük Harathnak is jó sora volt fattyú mivolta ellenére. Kagan egyik bizalmasa és barátja. Nem lenne szüksége arra, hogy Isuriin keresztül akarjon még inkább közelebb férkőzni a törzsfőhöz, de ugyanakkor még is csak fattyú, s gyakran észrevette már, hogy ez mélyen legbelül bántja a férfit.*
-Igen, ez igaz.
*Elmélkedik tovább.*
-Nem szeretnék bajt, de... megérted, hogy vágyom már a szerelmet, ugye?
*Kékjei a megértés jelei után kutakodnak Leandana vonásai közt.*
-Már majdnem mindenki párra talált a törzsben. *sóhajtja* -Én meg majd kifogok valami elpuhult fontoskodót a városiak közül. Szerinted tarthatnék szeretőt mellette? *vált hirtelen* -Lehetne két életem? Egy a városban, hogy a törzs végre hasznomat vegye, mint érdekfeleség. Egy itt, az enyéim közt.
De miért is nem Kagan szerez már maga mellé tisztes feleséget?! *csattan fel. Ezt a hangnemet csak maguk közt engedi meg magának.*
*Halkan elneveti magát. Lea ezen véleményén osztozni tud, de nem meglepő, hiszen e téren ő is elég kényes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg illatos kence és olaj amit magánál tart a lány. Számtalanszor próbálta már megismertetni ezekkel a tisztálkodó- és ápolószerekkel Kagant, de hajthatatlan.
És újra igaza van a vajákosnak. Isurii csak csendben bólogat szavait hallva, de ami megtörtént az megtörtént. Bárhogy is próbálná, megváltoztatni már nem tudná.*
-Hát, nem tudom.
*Dünnyögi bizonytalanul. Nem épp egy barbárok álma. Világos hajával is mindig kilógott a sorból, s a szép mese, melyet természetellenesen fehér fürtjeibe szőttek csak arra használ, hogy női irigyeinek számát gyarapítsa. A férfiszíveket nem hatja meg a Hold Szellem mondája.*
-Néha összeért a kezünk!
*Számol be lelkesen Leának, mint egy buzgó gyermek aki az iskola példáit adja elő tanítójának.*
-Egy kicsit fáztam, aggódott amiatt, hogy meghűlök.
*Ráncolja össze szemöldökét. Ez is lehet egy jel, nem igaz? A barbárokra nem jellemző, hogy jólneveltségből udvariaskodnának akárkivel, persze e tekintetben Harath is kivétel. Sokkal csöndesebb és visszahúzódóbb, mint a többi harcos.*
-Gondolod, hogy ilyen lenne?
*Pofácskáján őszinte aggodalom árnyai suhannak át, hiába a kedves szó. Azokat elraktározza rosszabb napokra, de most csak egy erőtlen kis mosolyra futja.
Nem is gondolt ilyesmire, hiszen mindig is a törzsben élt, köztük Harathnak is jó sora volt fattyú mivolta ellenére. Kagan egyik bizalmasa és barátja. Nem lenne szüksége arra, hogy Isuriin keresztül akarjon még inkább közelebb férkőzni a törzsfőhöz, de ugyanakkor még is csak fattyú, s gyakran észrevette már, hogy ez mélyen legbelül bántja a férfit.*
-Igen, ez igaz.
*Elmélkedik tovább.*
-Nem szeretnék bajt, de... megérted, hogy vágyom már a szerelmet, ugye?
*Kékjei a megértés jelei után kutakodnak Leandana vonásai közt.*
-Már majdnem mindenki párra talált a törzsben. *sóhajtja* -Én meg majd kifogok valami elpuhult fontoskodót a városiak közül. Szerinted tarthatnék szeretőt mellette? *vált hirtelen* -Lehetne két életem? Egy a városban, hogy a törzs végre hasznomat vegye, mint érdekfeleség. Egy itt, az enyéim közt.
De miért is nem Kagan szerez már maga mellé tisztes feleséget?! *csattan fel. Ezt a hangnemet csak maguk közt engedi meg magának.*
873. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 14:22:52
Üzenet elküldve: 2014-01-03 14:22:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Leának nem nagyon esik le, hogy elbeszélnek egymás mellett, és hogy Isu egyáltalán nem Kagan tartozékaira kíváncsi, hanem arra, hogy kinek is szokás a gomblyukába virágot tűzni. Ha tudná, hogy a lány erre kíváncsi, akkor elmagyarázná neki, hogy az ember lánya általában a szerelmese gomblyukába tűz valami virágot.*
- Remek férfi persze! Kicsit ha gyakrabban fürdene akkor remekebb lenne. De persze tudom, hogy csak az én orrom ilyen érzékeny. Néha egy falkányi döglött farkasnak jobb szaga van!
*Nos igen, a törzsük tagjainak - főképp a férfiaknak - nem szeretnek fürdeni és csak nagy nehezen lehet rávenni őket. Bár Kagan mondjuk határozottan fejlődőképes ebből a szempontból, mondjuk magától még nyilván most sem jutna eszébe az, hogy szappant ragadjon.*
- Szívem, én azt gondolom, hogy feleslegesen aggódtál Harath miatt. Kagan úgysem engedte volna, hogy egyedül menjen vissza...
*csak kibújt a szög a zsákból és immáron kiviláglik, hogy ki is volt az a szívrabló.*
- Persze, hogy tetszel neki, kinek ne tetszenél?
*biztató mosolyt küld a másik felé*
- Nyilván volt valami jele a vonzalmának, nem? Vagy csak udvariasságból adta oda a köpenyét?
*nem, az északi barbár férfiak nem az udvariasságról híresek. Illetve arról sem. Az udvarlás általában kimerül abban, hogy karon ragadják az asszonyt és az ágyukba cipelik, feleségül is elveszik az asszonyt talán. Ha az érdekük úgy kívánja, vagy ha kedvükre való. Az érdek lehet persze ló, rabszolga, esetleg arany, vagyis a hozomány. Ritka dolog feléjük a romantika, noha van rá sok példa, Xomorr is szerelemből nősült.*
- Azonban azt tartsd szem előtt, hogy te mit képviselsz! Elsősorban egy törzsfő húga vagy, vajon nem ezt szereti benned? Félre ne érts, rengeteg értéked van, hiszen nagyon szép vagy, és az egyik legkedvesebb lény, akit ismerek. Kicsit tán ügyetlen vagy néha, de ki nem? Viszont ha Harath előbb látja benned Kagan húgát és csak utána a gyönyörű nőt akkor nem érdemli meg az érzéseidet!
*nem akarja megbántani Isut, de úgy érzi, hogy ezt el kell mondja neki ahhoz, hogy a lány tisztán lásson, és hogy belegondoljon abba, hogy esetleg Harath nem is éri meg azt, hogy miatta szembeszálljon a fivérével.*
- Egyébként Harath is vigyázzon magára, tegnap nagyon villogtatta a szemét Kaganra, ő pedig nem kedveli az ilyen kihívó viselkedést. Vagy legalábbis nem kedveli túl sokáig..
*Leának nem nagyon esik le, hogy elbeszélnek egymás mellett, és hogy Isu egyáltalán nem Kagan tartozékaira kíváncsi, hanem arra, hogy kinek is szokás a gomblyukába virágot tűzni. Ha tudná, hogy a lány erre kíváncsi, akkor elmagyarázná neki, hogy az ember lánya általában a szerelmese gomblyukába tűz valami virágot.*
- Remek férfi persze! Kicsit ha gyakrabban fürdene akkor remekebb lenne. De persze tudom, hogy csak az én orrom ilyen érzékeny. Néha egy falkányi döglött farkasnak jobb szaga van!
*Nos igen, a törzsük tagjainak - főképp a férfiaknak - nem szeretnek fürdeni és csak nagy nehezen lehet rávenni őket. Bár Kagan mondjuk határozottan fejlődőképes ebből a szempontból, mondjuk magától még nyilván most sem jutna eszébe az, hogy szappant ragadjon.*
- Szívem, én azt gondolom, hogy feleslegesen aggódtál Harath miatt. Kagan úgysem engedte volna, hogy egyedül menjen vissza...
*csak kibújt a szög a zsákból és immáron kiviláglik, hogy ki is volt az a szívrabló.*
- Persze, hogy tetszel neki, kinek ne tetszenél?
*biztató mosolyt küld a másik felé*
- Nyilván volt valami jele a vonzalmának, nem? Vagy csak udvariasságból adta oda a köpenyét?
*nem, az északi barbár férfiak nem az udvariasságról híresek. Illetve arról sem. Az udvarlás általában kimerül abban, hogy karon ragadják az asszonyt és az ágyukba cipelik, feleségül is elveszik az asszonyt talán. Ha az érdekük úgy kívánja, vagy ha kedvükre való. Az érdek lehet persze ló, rabszolga, esetleg arany, vagyis a hozomány. Ritka dolog feléjük a romantika, noha van rá sok példa, Xomorr is szerelemből nősült.*
- Azonban azt tartsd szem előtt, hogy te mit képviselsz! Elsősorban egy törzsfő húga vagy, vajon nem ezt szereti benned? Félre ne érts, rengeteg értéked van, hiszen nagyon szép vagy, és az egyik legkedvesebb lény, akit ismerek. Kicsit tán ügyetlen vagy néha, de ki nem? Viszont ha Harath előbb látja benned Kagan húgát és csak utána a gyönyörű nőt akkor nem érdemli meg az érzéseidet!
*nem akarja megbántani Isut, de úgy érzi, hogy ezt el kell mondja neki ahhoz, hogy a lány tisztán lásson, és hogy belegondoljon abba, hogy esetleg Harath nem is éri meg azt, hogy miatta szembeszálljon a fivérével.*
- Egyébként Harath is vigyázzon magára, tegnap nagyon villogtatta a szemét Kaganra, ő pedig nem kedveli az ilyen kihívó viselkedést. Vagy legalábbis nem kedveli túl sokáig..
872. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 11:59:07
Üzenet elküldve: 2014-01-03 11:59:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Az addig tiszta sor, Isu a gomblyukas virágokat nem értette, de úgy fest nem is fog már számára kiderülni mit jelent ez a különös kifejezés. A véleménye szerint - igaz, ő semmilyen tekintetben sem lehet szakértője a témának -, Kagan ízig vérig férfi.*
-A ki tudja hány lábával együtt is remek férfi!
*Védi testvérét, de már az ő arcán is mosoly ül.
A Wald-os mentés nem jött be úgy tűnik. Leandanát nem verheti át egykönnyen senki, ám Isurii eltökélt.*
-Persze!
*Vágja rá határozottan. A többiektől is nyilván el fog köszönni, hacsak el nem csacsogják az időt és le nem maradnak róla.*
-Egen.
*Húzza el a száját. Tényleg nem egy vérszomjas vadállat, harcos amazon - típus. Vándorlásuk alatt nem igazán történt semmi olyasmi, ami igazán kihozta volna a sodrából, de a Szellemek óvják azokat, akik övéinek ártani próbálnak!
Lea felkiáltását hallva behúzza nyakát két válla közé és hunyorogva les a vajákosra. Még a nyeregbe is belesüpped a kelleténél jobban.*
-De Leandana! Hogyan jelentkezhetett volna mellé önként bárki is, mikor a sátorban jelen sem voltak legjobb harcosaink?!
*Kérdezi a vajákost, hiszen annak a bizonyos kitörésnek legfőbb oka ez volt: Waldranon és Kaganon kívül nem is volt jelen a Tanácskozáson olyan, aki ha önként és dalolva jelentkezik az északi küldetésre, akkor az előrébb viszi Harathot feladatában, s nem hátráltatja. *
-Hagyjuk meg. *Pillant el tűnődve a tábor felé.*
-Egyébként... szerinted én tetszem neki? *Fordítja vissza tekintetét a mellette lovagló vajákosra és ajkába harap.*
-Képzeld, tegnap miután visszahoztuk a tüzelőt és a gallyakat, én visszamentem a lovamhoz és így... *kezeivel próbálja mutogatni hogyan is történt pontosan * - ...rámásztam. A lóra! *pontosít sietve* -És akkor megszólított. Én pedig annyira meglepődtem, hogy lecsúsztam Atsun hátáról.
*Érzi, hogy fülei elvörösödnek, így arcát jobb tenyerébe temeti és megcsóválja fejét.*
-Ezt a szégyent!
*Az addig tiszta sor, Isu a gomblyukas virágokat nem értette, de úgy fest nem is fog már számára kiderülni mit jelent ez a különös kifejezés. A véleménye szerint - igaz, ő semmilyen tekintetben sem lehet szakértője a témának -, Kagan ízig vérig férfi.*
-A ki tudja hány lábával együtt is remek férfi!
*Védi testvérét, de már az ő arcán is mosoly ül.
A Wald-os mentés nem jött be úgy tűnik. Leandanát nem verheti át egykönnyen senki, ám Isurii eltökélt.*
-Persze!
*Vágja rá határozottan. A többiektől is nyilván el fog köszönni, hacsak el nem csacsogják az időt és le nem maradnak róla.*
-Egen.
*Húzza el a száját. Tényleg nem egy vérszomjas vadállat, harcos amazon - típus. Vándorlásuk alatt nem igazán történt semmi olyasmi, ami igazán kihozta volna a sodrából, de a Szellemek óvják azokat, akik övéinek ártani próbálnak!
Lea felkiáltását hallva behúzza nyakát két válla közé és hunyorogva les a vajákosra. Még a nyeregbe is belesüpped a kelleténél jobban.*
-De Leandana! Hogyan jelentkezhetett volna mellé önként bárki is, mikor a sátorban jelen sem voltak legjobb harcosaink?!
*Kérdezi a vajákost, hiszen annak a bizonyos kitörésnek legfőbb oka ez volt: Waldranon és Kaganon kívül nem is volt jelen a Tanácskozáson olyan, aki ha önként és dalolva jelentkezik az északi küldetésre, akkor az előrébb viszi Harathot feladatában, s nem hátráltatja. *
-Hagyjuk meg. *Pillant el tűnődve a tábor felé.*
-Egyébként... szerinted én tetszem neki? *Fordítja vissza tekintetét a mellette lovagló vajákosra és ajkába harap.*
-Képzeld, tegnap miután visszahoztuk a tüzelőt és a gallyakat, én visszamentem a lovamhoz és így... *kezeivel próbálja mutogatni hogyan is történt pontosan * - ...rámásztam. A lóra! *pontosít sietve* -És akkor megszólított. Én pedig annyira meglepődtem, hogy lecsúsztam Atsun hátáról.
*Érzi, hogy fülei elvörösödnek, így arcát jobb tenyerébe temeti és megcsóválja fejét.*
-Ezt a szégyent!
871. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 10:59:13
Üzenet elküldve: 2014-01-03 10:59:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
- Miről, miről? Hát arról, hogy Kagan egylábnyi micsodája okot ad-e a panaszra, avagy sem!
*mondja vigyorogva, és persze azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy kicsit megbotránkoztassa Isut.*
- Persze szívem, Waldrantól.
*mondja olyan hangon amiből Isurii levonhatja, hogy Lea egy szavát sem hiszi - hisz nem most jött le a falvédőről -, viszont nem is fogja erőltetni a témát, ha a másiknak ellenére van.*
- Szerintem nem kell megölni a férjet, elég az ha Kagan elhiszi, hogy megtennéd. Bár lássuk be, hogy nem vagy éppen vérmes alkat, szóval nehéz lesz ezt megetetni vele...
*hangosan elmélkedik, egészen bele is felejtkezik a saját gondolataiba, így aztán nagyon-nagyon lassan jut el az agyáig az, amit Isu mond. Nade amikor felfogja végre*
- Tessék?!?!
*Jól bele is tép a ló szájába, amire az egyből megáll. Aztán persze méltatlankodva prüszköl, meg kapál a mellső lábával. Lea persze bocsánatkérően simogatja a mokány ló fekete-fehér kócos sörényű nyakát. Isura pedig dörgedelmesen néz pár pillanatig*
- Szóval elrabolták a szívedet. Tudtam én! De azért vigyázz az olyan kitörésekkel, mint tegnap, még a végén mások is túlgondolják, nem csak én. Kagan egyelőre még nem, őt hagyjuk is meg ebben a hitében!
*mosolyog Isura, és némileg irigyeli is az ilyesfajta romantikus érzései miatt.*
- Miről, miről? Hát arról, hogy Kagan egylábnyi micsodája okot ad-e a panaszra, avagy sem!
*mondja vigyorogva, és persze azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy kicsit megbotránkoztassa Isut.*
- Persze szívem, Waldrantól.
*mondja olyan hangon amiből Isurii levonhatja, hogy Lea egy szavát sem hiszi - hisz nem most jött le a falvédőről -, viszont nem is fogja erőltetni a témát, ha a másiknak ellenére van.*
- Szerintem nem kell megölni a férjet, elég az ha Kagan elhiszi, hogy megtennéd. Bár lássuk be, hogy nem vagy éppen vérmes alkat, szóval nehéz lesz ezt megetetni vele...
*hangosan elmélkedik, egészen bele is felejtkezik a saját gondolataiba, így aztán nagyon-nagyon lassan jut el az agyáig az, amit Isu mond. Nade amikor felfogja végre*
- Tessék?!?!
*Jól bele is tép a ló szájába, amire az egyből megáll. Aztán persze méltatlankodva prüszköl, meg kapál a mellső lábával. Lea persze bocsánatkérően simogatja a mokány ló fekete-fehér kócos sörényű nyakát. Isura pedig dörgedelmesen néz pár pillanatig*
- Szóval elrabolták a szívedet. Tudtam én! De azért vigyázz az olyan kitörésekkel, mint tegnap, még a végén mások is túlgondolják, nem csak én. Kagan egyelőre még nem, őt hagyjuk is meg ebben a hitében!
*mosolyog Isura, és némileg irigyeli is az ilyesfajta romantikus érzései miatt.*
870. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 10:49:25
Üzenet elküldve: 2014-01-03 10:49:25
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás – városi felderítők//
*Közelednek a városkapuhoz s az igricnek csak most jut eszébe az "extra" feladat.*
-Ja igen, és ha azt a félkegyelmű tündért látod valahol, pofozd fel kissé, aztán kötözd meg és kösd hozzá a lovadhoz. Én ugyanígy fogok tenni.
*Közben érkezik egy értelmes kérdés is és bizony gondolkodni kell a válaszon, mert semmi konkrétat nem beszéltek meg tegnap.*
-Minden érdekes lehet, aminek információértéke van: ki vezeti a kovácsműhelyt és a kocsmát és mióta, hány segéd vagy felszolgáló van, árak és minőség. Elegyedj beszélgetésbe akivel csak tudsz, fontos lehet a vásárlók és fogyasztók véleménye ugyanúgy, mint az ott dolgozóké és magáé a tulajdonosé.
Én a templomukban megnézem melyik isteneknek van szentélye, hány pap, főpap van, ki a város vallási vezetője. A város vezetőségéhez valószínűleg nem könnyű bejutni, ha nem sikerül akkor az utcán kérdezek utána, ha igen akkor pedig igyekszem mindent megtudni amit csak lehet a város elmúlt tíz évéről. Az azelőtti dolgokkal szerencsére tisztában vagyok.
*Közben tényleg elérik a kaput, s a főtér felé veszik az irányt, ahol majd szétválnak.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.03 21:03:11, a következő indokkal:
Játékon kívüli üzenetek privát üzenetben írandók.
*Közelednek a városkapuhoz s az igricnek csak most jut eszébe az "extra" feladat.*
-Ja igen, és ha azt a félkegyelmű tündért látod valahol, pofozd fel kissé, aztán kötözd meg és kösd hozzá a lovadhoz. Én ugyanígy fogok tenni.
*Közben érkezik egy értelmes kérdés is és bizony gondolkodni kell a válaszon, mert semmi konkrétat nem beszéltek meg tegnap.*
-Minden érdekes lehet, aminek információértéke van: ki vezeti a kovácsműhelyt és a kocsmát és mióta, hány segéd vagy felszolgáló van, árak és minőség. Elegyedj beszélgetésbe akivel csak tudsz, fontos lehet a vásárlók és fogyasztók véleménye ugyanúgy, mint az ott dolgozóké és magáé a tulajdonosé.
Én a templomukban megnézem melyik isteneknek van szentélye, hány pap, főpap van, ki a város vallási vezetője. A város vezetőségéhez valószínűleg nem könnyű bejutni, ha nem sikerül akkor az utcán kérdezek utána, ha igen akkor pedig igyekszem mindent megtudni amit csak lehet a város elmúlt tíz évéről. Az azelőtti dolgokkal szerencsére tisztában vagyok.
*Közben tényleg elérik a kaput, s a főtér felé veszik az irányt, ahol majd szétválnak.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.03 21:03:11, a következő indokkal:
Játékon kívüli üzenetek privát üzenetben írandók.
869. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-03 00:18:21
Üzenet elküldve: 2014-01-03 00:18:21
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar törzs – felderítésre menve//
//Északi portya//
*Egyre többen csapódnak a párosukhoz, mintha ma mindenki arra lenne kíváncsi, hogy Akheel miként könnyít magán. Mindenesetre Waldran nem jön annyira lázba, hogy ne hallja meg az unokatestvér szavait. Némán biccent, emlékezetébe vésve az utasításokat és elereszti a füle mellett a lány kérdéseit, ugyanis azok korábban meg lettek válaszolva. Waldran pedig nem az a fickó, aki szereti feleslegesen járatni a száját.*
- Remélem, hogy azért aludtál is. Szóltál a gnómnak? *Válaszolja, amint végigméri az érkező társukat. Úgy fest, hogy legalább egy órája ébren van, még a ló patáit is kifényesítette. Rendben van, talán ez utóbbi túlzás, de nagyon úgy tűnik, hogy Harath a szerelmi bánatát túlbuzgóságba fojtja. Meglehet, hogy ez ügyüknek kedvező, Waldran pedig majd gondoskodik róla, hogy mire visszaérnek, híre se legyen e romlott gondolatoknak. A pihenőhely környékén vannak készséges, szénaboglyába csábítható lányok.*
- Egyelőre együtt maradunk, Rick madara előre megy… vagy száll. *Teszi teljessé a feleletet, aztán máris a gnómot keresi. Kulcsszerepe van a küldetésükben, ugyanis a madara, Heves, elég messzire fel tud repülni és kifejezetten éles a látásra… ha pedig kombináljuk a kettőt, nem nehéz kitalálni, hogy nagyban segíthetik a kis csapat felderítőmunkáját.
Egyelőre viszont nem látja csapatuk hiányzó tagját, s tekintve, hogy ő elfelejtett szólni a lánynak, most kérdőn pillant a férfira. Él a gyanúval, hogy amaz is megfeledkezett a feladatáról és nem értesítette a gnómot.*
//Északi portya//
*Egyre többen csapódnak a párosukhoz, mintha ma mindenki arra lenne kíváncsi, hogy Akheel miként könnyít magán. Mindenesetre Waldran nem jön annyira lázba, hogy ne hallja meg az unokatestvér szavait. Némán biccent, emlékezetébe vésve az utasításokat és elereszti a füle mellett a lány kérdéseit, ugyanis azok korábban meg lettek válaszolva. Waldran pedig nem az a fickó, aki szereti feleslegesen járatni a száját.*
- Remélem, hogy azért aludtál is. Szóltál a gnómnak? *Válaszolja, amint végigméri az érkező társukat. Úgy fest, hogy legalább egy órája ébren van, még a ló patáit is kifényesítette. Rendben van, talán ez utóbbi túlzás, de nagyon úgy tűnik, hogy Harath a szerelmi bánatát túlbuzgóságba fojtja. Meglehet, hogy ez ügyüknek kedvező, Waldran pedig majd gondoskodik róla, hogy mire visszaérnek, híre se legyen e romlott gondolatoknak. A pihenőhely környékén vannak készséges, szénaboglyába csábítható lányok.*
- Egyelőre együtt maradunk, Rick madara előre megy… vagy száll. *Teszi teljessé a feleletet, aztán máris a gnómot keresi. Kulcsszerepe van a küldetésükben, ugyanis a madara, Heves, elég messzire fel tud repülni és kifejezetten éles a látásra… ha pedig kombináljuk a kettőt, nem nehéz kitalálni, hogy nagyban segíthetik a kis csapat felderítőmunkáját.
Egyelőre viszont nem látja csapatuk hiányzó tagját, s tekintve, hogy ő elfelejtett szólni a lánynak, most kérdőn pillant a férfira. Él a gyanúval, hogy amaz is megfeledkezett a feladatáról és nem értesítette a gnómot.*
868. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:34:11
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:34:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
Vannak dolgok, melyeket jobb ha nem lát egy gyermek, de már egyikük sem az. Isu egyenesen vénkisasszonnyá válik szép lassan. Hajadonfőn, ártatlanul fog megöregedni ha ez így megy tovább! Nem, nem szeretne a rabnők sorsára sem jutni, de egy kis huncutságba igazán benne lenne. Rajta kívül nem valószínű, hogy van olyan a törzsben akit ennyi mindentől - még a legtermészetesebb dolgoktól is - tiltanak.*
-Miről hadoválsz?
*Motyogja vissza, mert első körben valóban nem érti a kifejezést, második körben pedig csak azért is megjátssza az ártatlan értetlent.*
-Persze, hogy el akarok búcsúzni tőlük, Waldran a vérem.
*Villant egy meggyőzőnek szánt mosolyt Leára, de titkon érzi már vesztét. El kell mondja valakinek miféle gondolatok gyötrik egy ideje, különben megőrül. Cessával is susmorogna ha nem lenne mostanában annyira magának való, számító bestia. Kifejezetten tart már ravasz féltestvérétől.*
-Igazán?
*Érdeklődik őszintén. Örül, hogy ugrottak a témáról, mert előbb utóbb kifakadt volna, de ahogy hallgatja Leát hamar arra jut, hogy... még azzal is jobban járt volna ha "kitálal" a vajákosnak.*
-Áh, Cessát?! *Az ötlet némileg jobb kedvre deríti, de csak egy kis időre.* -A nászon metszené el a férj torkát! És nem hibáztatnám érte. Lehet magam is megtenném.
*Nem, egészen biztos, hogy felnőtt fejjel már nem tenne ilyet, még ha ifjabb leány korában gyakran el is képzelte a helyzetet.*
-Tudod, sokat gondolkoztam már ezen én is. Néha így, néha úgy ítéltem meg a dolgot. Beletörődtem... volna. *teszi hozzá kisvártatva* -De ... amiről beszélgettünk korábban, tudod. Az a dolog a gyomorral, meg a heves szívveréssel. *utalgat kissé nyomorult módon* -Azt hiszem még is csak tudom miről beszéltél nekem akkor és most csak úgy érzem vele lehetek boldog. Minden szempontból tökéletes férfi. És Kagan is jól ismeri a lelkét, nyugodt lehetne a bátyám is. De nem hiszem, hogy ez ilyen egyszerű lesz, még ha igazad is van. Én valahogy soha nem tudom elérni azt, hogy engedjen az akaratomnak és meglágyuljon. Előttem mindig keménynek mutatkozik.
*Magyarázza Leandanának miközben az erdő fái mentén lovagolják körbe a tisztást. Bőven látótávolságon belül vannak, nem lehet rájuk panasz.*
Vannak dolgok, melyeket jobb ha nem lát egy gyermek, de már egyikük sem az. Isu egyenesen vénkisasszonnyá válik szép lassan. Hajadonfőn, ártatlanul fog megöregedni ha ez így megy tovább! Nem, nem szeretne a rabnők sorsára sem jutni, de egy kis huncutságba igazán benne lenne. Rajta kívül nem valószínű, hogy van olyan a törzsben akit ennyi mindentől - még a legtermészetesebb dolgoktól is - tiltanak.*
-Miről hadoválsz?
*Motyogja vissza, mert első körben valóban nem érti a kifejezést, második körben pedig csak azért is megjátssza az ártatlan értetlent.*
-Persze, hogy el akarok búcsúzni tőlük, Waldran a vérem.
*Villant egy meggyőzőnek szánt mosolyt Leára, de titkon érzi már vesztét. El kell mondja valakinek miféle gondolatok gyötrik egy ideje, különben megőrül. Cessával is susmorogna ha nem lenne mostanában annyira magának való, számító bestia. Kifejezetten tart már ravasz féltestvérétől.*
-Igazán?
*Érdeklődik őszintén. Örül, hogy ugrottak a témáról, mert előbb utóbb kifakadt volna, de ahogy hallgatja Leát hamar arra jut, hogy... még azzal is jobban járt volna ha "kitálal" a vajákosnak.*
-Áh, Cessát?! *Az ötlet némileg jobb kedvre deríti, de csak egy kis időre.* -A nászon metszené el a férj torkát! És nem hibáztatnám érte. Lehet magam is megtenném.
*Nem, egészen biztos, hogy felnőtt fejjel már nem tenne ilyet, még ha ifjabb leány korában gyakran el is képzelte a helyzetet.*
-Tudod, sokat gondolkoztam már ezen én is. Néha így, néha úgy ítéltem meg a dolgot. Beletörődtem... volna. *teszi hozzá kisvártatva* -De ... amiről beszélgettünk korábban, tudod. Az a dolog a gyomorral, meg a heves szívveréssel. *utalgat kissé nyomorult módon* -Azt hiszem még is csak tudom miről beszéltél nekem akkor és most csak úgy érzem vele lehetek boldog. Minden szempontból tökéletes férfi. És Kagan is jól ismeri a lelkét, nyugodt lehetne a bátyám is. De nem hiszem, hogy ez ilyen egyszerű lesz, még ha igazad is van. Én valahogy soha nem tudom elérni azt, hogy engedjen az akaratomnak és meglágyuljon. Előttem mindig keménynek mutatkozik.
*Magyarázza Leandanának miközben az erdő fái mentén lovagolják körbe a tisztást. Bőven látótávolságon belül vannak, nem lehet rájuk panasz.*
867. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:03:56
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:03:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
- Panaszra? Nem, szó sincs arról, hogy panaszkodnék. De lássuk be, hogy mást nem ismerek ilyen szempontból. Jó, hát láttam már, nem tagadom!
*Hát igen, nem csak a fiúkra jellemző, hogy leskelődnek a lányok után, hanem ez bizony fordítva is igaz, a fiatal lányok bizony kíváncsiak. Tán nem annyira, mint a fiúk, bár Lea fiatalabb korában igazán benne volt minden kis turpiszságban. Mint például a leskelődés. Bár a barbár északi nem egy szégyellős fajta, de azért azt nem díjazza a barbár északi sem amikor kisfiúk és kislányok lesik miközben helyben hagy(na) egy asszonyt.*
- Óh szóval búcsúzkodni akarsz! Virágot is tűznél valaki gomblyukába? Hm?
*Lea nem gondol konkrét személyre, hiszen ő gondolatban már majd' mindenkivel összeboronálta Isut. Kellel azért mert váltottak egy baráti(?) mosolyt, Harathal meg az előző esti kifakadás és a köpeny miatt is. De ha mondjuk Bronnal egymáshoz érne a kezük akkor abba is többet látna, mint ami valójában.*
- Beszéltük tegnap a bátyáddal rólad. Tervei vannak veled, hozzáadna valami városi törzsfőhöz.
*ezt már akkor mondja amikor messzebb értek a tábortól. Nem mintha olyan nagy titkot árulna el, hiszen a törzsben körülbelül mindenki tisztában van Isurii "értékével".*
- Azt is mondta, hogy nem szeretné, hogy boldogtalan legyél. Ez persze nem kifejezetten fér össze a városi törzsfővel, de szerintem Kagan szíve valójában lágy ha rólad van szó. Majd ajánljuk helyetted Cessát, végülis ő is egy törzsfő lánya, még ha csak balkézről való is!
*ismeri Cessát elég jól ahhoz, hogy tudja, hogy fordított esetben Cessa is inkább mást ajánlana maga helyett, ha pedig Cessa így akkor miért is ne csinálják ők is? No nem mintha nem kedvelné Cessát, kedveli csak Kagan túl sokat elnéz neki. A házasság pedig igazán remek büntetés lenne az elmúlt évek összes szájalásáért. Meg persze Cessa elég talpraesett ahhoz, hogy megszökjön a férjétől, vagy megmérgezze, de legalábbis, hogy újabb kalandként fogja fel az egészet. Isu valószínűleg inkább beletörődne a sorsába.*
- Panaszra? Nem, szó sincs arról, hogy panaszkodnék. De lássuk be, hogy mást nem ismerek ilyen szempontból. Jó, hát láttam már, nem tagadom!
*Hát igen, nem csak a fiúkra jellemző, hogy leskelődnek a lányok után, hanem ez bizony fordítva is igaz, a fiatal lányok bizony kíváncsiak. Tán nem annyira, mint a fiúk, bár Lea fiatalabb korában igazán benne volt minden kis turpiszságban. Mint például a leskelődés. Bár a barbár északi nem egy szégyellős fajta, de azért azt nem díjazza a barbár északi sem amikor kisfiúk és kislányok lesik miközben helyben hagy(na) egy asszonyt.*
- Óh szóval búcsúzkodni akarsz! Virágot is tűznél valaki gomblyukába? Hm?
*Lea nem gondol konkrét személyre, hiszen ő gondolatban már majd' mindenkivel összeboronálta Isut. Kellel azért mert váltottak egy baráti(?) mosolyt, Harathal meg az előző esti kifakadás és a köpeny miatt is. De ha mondjuk Bronnal egymáshoz érne a kezük akkor abba is többet látna, mint ami valójában.*
- Beszéltük tegnap a bátyáddal rólad. Tervei vannak veled, hozzáadna valami városi törzsfőhöz.
*ezt már akkor mondja amikor messzebb értek a tábortól. Nem mintha olyan nagy titkot árulna el, hiszen a törzsben körülbelül mindenki tisztában van Isurii "értékével".*
- Azt is mondta, hogy nem szeretné, hogy boldogtalan legyél. Ez persze nem kifejezetten fér össze a városi törzsfővel, de szerintem Kagan szíve valójában lágy ha rólad van szó. Majd ajánljuk helyetted Cessát, végülis ő is egy törzsfő lánya, még ha csak balkézről való is!
*ismeri Cessát elég jól ahhoz, hogy tudja, hogy fordított esetben Cessa is inkább mást ajánlana maga helyett, ha pedig Cessa így akkor miért is ne csinálják ők is? No nem mintha nem kedvelné Cessát, kedveli csak Kagan túl sokat elnéz neki. A házasság pedig igazán remek büntetés lenne az elmúlt évek összes szájalásáért. Meg persze Cessa elég talpraesett ahhoz, hogy megszökjön a férjétől, vagy megmérgezze, de legalábbis, hogy újabb kalandként fogja fel az egészet. Isu valószínűleg inkább beletörődne a sorsába.*
866. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 21:10:12
Üzenet elküldve: 2014-01-02 21:10:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor és egy közeledő //
* Este vacsora után korán aludni tért, viszont korán is kelt fel reggel. Sátrát nem hagyta el, csak leült még a takarójára egy időre, hogy össze szedje gondolatait. Kevés reggelijét elfogyasztva a táborban téblábol, hogy ne zavarja a két városi vendég fogadását. Hasznosabb elfoglaltság után nézne, legalábbis a tünde lányt tanítaná. A gyerek még bizonyára alszik, tovább őgyeleg, mikor észre veszi az erdő felől feléjük vánszorgó alakot. Felé siet, mert már innen sem tűnik veszélyesnek az ork szerzet, sérülésére gyanakszik és a közelébe érve ez be is bizonyosodik. *
- Hey valaki, itt egy sérült!
* Kiáltja el magát, majd óvatosan, de fürgén lép a hím közelébe, hogy ha eldőlne, valamennyire meg tudja majd tartani. *
* Este vacsora után korán aludni tért, viszont korán is kelt fel reggel. Sátrát nem hagyta el, csak leült még a takarójára egy időre, hogy össze szedje gondolatait. Kevés reggelijét elfogyasztva a táborban téblábol, hogy ne zavarja a két városi vendég fogadását. Hasznosabb elfoglaltság után nézne, legalábbis a tünde lányt tanítaná. A gyerek még bizonyára alszik, tovább őgyeleg, mikor észre veszi az erdő felől feléjük vánszorgó alakot. Felé siet, mert már innen sem tűnik veszélyesnek az ork szerzet, sérülésére gyanakszik és a közelébe érve ez be is bizonyosodik. *
- Hey valaki, itt egy sérült!
* Kiáltja el magát, majd óvatosan, de fürgén lép a hím közelébe, hogy ha eldőlne, valamennyire meg tudja majd tartani. *
865. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:52:40
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:52:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar Honfoglalás – városi felderítők//
*Miután átadja a butykost Kagan-nak és egy cinkos pillantás kíséretében ellép a vezértől, szinte alig telik el egy perc, máris szólítják. Xomorr hangja csendül és ahogy Hrothgaar a hang irányába kapja tekintetét, úgy még a bárd intését is láthatta. Halkan mordul egyet és amilyen illedelmesen csak tud, megszólal.*
- Akkor mi indulunk, Kagan. Igyekszünk vissza, de a _szükséges_ hírek nélkül nem térünk meg. Titeket pedig *itt a városból jött ember férfira és törpe lányra néz* Wylnurana segítsen, remélem még összesodor minket az élet!
*Utolsó pillantást vet a vörös hajú földije felé, majd egy apró biccentés kíséretében hátat fordít és el is indul feladatára. Pár perc türelmet kér csupán a bárdtól, míg paripáját felkészíti, és leellenőrzi önnön magát is; így amikor nyeregbe kászálódik, már biztos lehet benne, hogy felkészült az útra.*
- Csapjunk oda, komé!
*Útközben Xomorr felvilágosítja a fennálló fura helyzetről, vagyis, hogy miért csak ketten indulnak útnak most. Hrothgaar mogorva arcot vágva inkább meg se szólal, megtartja a keresetlen szavakat azoknak, akiket megillet; de könnyen előfordulhat, hogy addigra, mire odakerül a sor, hogy az illetők orra alá dörgölhesse azokat, el is felejti mindet.*
- Kovács és kocsma… Rendben, akkor majd gyorsabban szedem a lábamat kicsit. De mondd csak… Pontosan mit is kell kiderítenem? Ez nem igazán világos, testvér. Csak annyit tudok, hogy információkra van szükségünk. Mégis, mire figyeljek oda, mit kérdezzek meg?
*A törpe maga is „kovácsként” kezdte a pályafutását a klánban, igaz, még nagyon sokat kell tanulnia, ha valaha is kovácsként akarna hírnévre szert tenni. Bár, ha visszagondol, eddig nem érkezett panasz a munkájára: kicsiny tehetségével és a rendelkezésre álló eszközök és anyagok segítségével mindig a lehető legtöbbet kihozza az adott munkából.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.02 17:54:20
*Miután átadja a butykost Kagan-nak és egy cinkos pillantás kíséretében ellép a vezértől, szinte alig telik el egy perc, máris szólítják. Xomorr hangja csendül és ahogy Hrothgaar a hang irányába kapja tekintetét, úgy még a bárd intését is láthatta. Halkan mordul egyet és amilyen illedelmesen csak tud, megszólal.*
- Akkor mi indulunk, Kagan. Igyekszünk vissza, de a _szükséges_ hírek nélkül nem térünk meg. Titeket pedig *itt a városból jött ember férfira és törpe lányra néz* Wylnurana segítsen, remélem még összesodor minket az élet!
*Utolsó pillantást vet a vörös hajú földije felé, majd egy apró biccentés kíséretében hátat fordít és el is indul feladatára. Pár perc türelmet kér csupán a bárdtól, míg paripáját felkészíti, és leellenőrzi önnön magát is; így amikor nyeregbe kászálódik, már biztos lehet benne, hogy felkészült az útra.*
- Csapjunk oda, komé!
*Útközben Xomorr felvilágosítja a fennálló fura helyzetről, vagyis, hogy miért csak ketten indulnak útnak most. Hrothgaar mogorva arcot vágva inkább meg se szólal, megtartja a keresetlen szavakat azoknak, akiket megillet; de könnyen előfordulhat, hogy addigra, mire odakerül a sor, hogy az illetők orra alá dörgölhesse azokat, el is felejti mindet.*
- Kovács és kocsma… Rendben, akkor majd gyorsabban szedem a lábamat kicsit. De mondd csak… Pontosan mit is kell kiderítenem? Ez nem igazán világos, testvér. Csak annyit tudok, hogy információkra van szükségünk. Mégis, mire figyeljek oda, mit kérdezzek meg?
*A törpe maga is „kovácsként” kezdte a pályafutását a klánban, igaz, még nagyon sokat kell tanulnia, ha valaha is kovácsként akarna hírnévre szert tenni. Bár, ha visszagondol, eddig nem érkezett panasz a munkájára: kicsiny tehetségével és a rendelkezésre álló eszközök és anyagok segítségével mindig a lehető legtöbbet kihozza az adott munkából.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.02 17:54:20
864. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:13:50
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:13:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor felé közeledvén //
* Görnyedt, mégis termetes alak poroszkál ki bizonytalan léptekkel az erdő sűrűjéből, oldalához szorított karmos mancsával. A foszlott rongyokból és állatbőrökből álló ruházatát egy jókora foltban vörösre festette a jobbjából kiserkenő sűrű vére, s hiába tenyerének erőteljes nyomása a kardvágta seben, a vérveszteség miatt teste egyre csak gyengül, már látása sem egészen tiszta, s mezítlábas lába is meg-meg botlik a füves pusztára érve. Ha nem lenne díszes botja, mire sziszegve támaszkodhat, talán fele ennyire sem jutott volna el a sziklás hegyektől.
Törzse elüldözte otthonukból, mondván haszontalan csaló, kit az ősi szellemek és a természeti erők sosem fogadják kegyükbe. Hogyan is tennék, hiszen még csak 20 éves ork süldő, de egyszerű, babonás népénél ez nem lehet kifogás, s ha egy sámán képtelen a törzsfőt hasznosan szolgálni, annak menni kell- élve, vagy holtan. Ő szerencsésen megúszta, hisz eddig még úgy-ahogy húzza; napokba telt mire átvágta az erdőt, hogy a város közelébe érjen, de ha nem kap ellátást hamarost, hiába való volt az erdei hajsza.
Tarisznyájában hordott szárított, hallucinogén hatású füvek, cserjék, meg virágok ide vagy oda, a felsőbbrendű erők valóban nem tarthatják túl nagy becsben, igencsak ritka, hogy látomása volna, ha mégis az sem túl tiszta, de az erdő mélyén sebzetten poroszkálva mégis elfogta egy furcsa, éber álom: a füves pusztát látta sátrakkal, szekerekkel tele, s halálsikoly szökkent az égnek számtalan kiáltásra nyíló szájból, majd pattogó tűz lobbant az egyik halottakból rakott halmon, az perzselte porig a nomád tábort, lovakkal, asszonyokkal, férfiakkal együtt.
Talán csak a testét kínzó láz keltette álom, mégis oly valósnak hatottak a borzalmas képek, úgy érezte, hogy egyenesen ide kell jönnie, az Arthenior közelében elterülő füves mezőre. Nem tudta mit fog itt találni, életében nem járt még erre, csupán történetekből, megsárgult pergamenekről ismerte e tájat, ám mégis hová máshová mehetne? A városban fajtáját nem látják szívesen, ha egyáltalán eljut élve addig, de ha a pusztán semmi érdemlegeset nem lelne, úgyis az lesz a következő úti cél- egy jó városi felcser.*
- A Szellemekre!
* Tör fel agyaras pofájából gurgulázó, rekedtes hangja, ahogyan homályos látásán át megpillantja az erdő szélétől nem messze felhúzott sátrak hadát. Ő maga sem bízott a látomásban, ám most újult erővel szedi görbe lábát, már ahogy a kimerültség, meg a fájdalom engedi. Fogalma sincs mire, kikre lelhet, talán pár lépés és koponyájába nyílhegy téved, de úgy érzi figyelmeztetnie kell a vízióban látottakra a nomád népet. Talán ellátják sebét, s soraikba is fogadják egyszer, bárkik is legyenek az idegenek.
Lépésről-lépésre közelebb jut a tábor széléhez, de egyre lassul és gyengül, ahhoz sincs ereje, hogy rendesen körbenézzen, inkább csak piszkos, mezítelen lábára mered vörös szemeivel. Az őrök, vagy egy felállított sátor majd útját állja idővel...*
* Görnyedt, mégis termetes alak poroszkál ki bizonytalan léptekkel az erdő sűrűjéből, oldalához szorított karmos mancsával. A foszlott rongyokból és állatbőrökből álló ruházatát egy jókora foltban vörösre festette a jobbjából kiserkenő sűrű vére, s hiába tenyerének erőteljes nyomása a kardvágta seben, a vérveszteség miatt teste egyre csak gyengül, már látása sem egészen tiszta, s mezítlábas lába is meg-meg botlik a füves pusztára érve. Ha nem lenne díszes botja, mire sziszegve támaszkodhat, talán fele ennyire sem jutott volna el a sziklás hegyektől.
Törzse elüldözte otthonukból, mondván haszontalan csaló, kit az ősi szellemek és a természeti erők sosem fogadják kegyükbe. Hogyan is tennék, hiszen még csak 20 éves ork süldő, de egyszerű, babonás népénél ez nem lehet kifogás, s ha egy sámán képtelen a törzsfőt hasznosan szolgálni, annak menni kell- élve, vagy holtan. Ő szerencsésen megúszta, hisz eddig még úgy-ahogy húzza; napokba telt mire átvágta az erdőt, hogy a város közelébe érjen, de ha nem kap ellátást hamarost, hiába való volt az erdei hajsza.
Tarisznyájában hordott szárított, hallucinogén hatású füvek, cserjék, meg virágok ide vagy oda, a felsőbbrendű erők valóban nem tarthatják túl nagy becsben, igencsak ritka, hogy látomása volna, ha mégis az sem túl tiszta, de az erdő mélyén sebzetten poroszkálva mégis elfogta egy furcsa, éber álom: a füves pusztát látta sátrakkal, szekerekkel tele, s halálsikoly szökkent az égnek számtalan kiáltásra nyíló szájból, majd pattogó tűz lobbant az egyik halottakból rakott halmon, az perzselte porig a nomád tábort, lovakkal, asszonyokkal, férfiakkal együtt.
Talán csak a testét kínzó láz keltette álom, mégis oly valósnak hatottak a borzalmas képek, úgy érezte, hogy egyenesen ide kell jönnie, az Arthenior közelében elterülő füves mezőre. Nem tudta mit fog itt találni, életében nem járt még erre, csupán történetekből, megsárgult pergamenekről ismerte e tájat, ám mégis hová máshová mehetne? A városban fajtáját nem látják szívesen, ha egyáltalán eljut élve addig, de ha a pusztán semmi érdemlegeset nem lelne, úgyis az lesz a következő úti cél- egy jó városi felcser.*
- A Szellemekre!
* Tör fel agyaras pofájából gurgulázó, rekedtes hangja, ahogyan homályos látásán át megpillantja az erdő szélétől nem messze felhúzott sátrak hadát. Ő maga sem bízott a látomásban, ám most újult erővel szedi görbe lábát, már ahogy a kimerültség, meg a fájdalom engedi. Fogalma sincs mire, kikre lelhet, talán pár lépés és koponyájába nyílhegy téved, de úgy érzi figyelmeztetnie kell a vízióban látottakra a nomád népet. Talán ellátják sebét, s soraikba is fogadják egyszer, bárkik is legyenek az idegenek.
Lépésről-lépésre közelebb jut a tábor széléhez, de egyre lassul és gyengül, ahhoz sincs ereje, hogy rendesen körbenézzen, inkább csak piszkos, mezítelen lábára mered vörös szemeivel. Az őrök, vagy egy felállított sátor majd útját állja idővel...*
863. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:10:21
Üzenet elküldve: 2014-01-02 17:10:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - városi felderítők//
*Sokkal rosszabbul nem indulhatna a nap ezek után, ám a visszatérő szolga jelenti hogy Cessa sátrát üresen találta. Xomorr felsorol magában néhány száz kisebb démonnevet, majd miután megnyugodott annyira hogy beszélni tudjon, vesz egy nagy levegőt és Hrothgaar felé int:
-Gyere barátom, induljuk! Sok dolgunk van és úgy néz ki ketten végezzük el négy helyett. Kihűl a vacsora mire visszaérünk.
*Ezekkel a szavakkal nyeregbe pattan és ahogy a törpe is felszáll a lovára tempós ügetést diktálva a lovaknak elindulnak a város kapuja felé. Félúton igyekszik megbeszélni csapattársával a 'haditervet'.*
-Tiéd a kovács és a kocsma, enyém a templom és a helyi törzsfőnök. Megfelel ez így?
*Nem véletlen az elosztás: sörben és fegyverben valószínűleg Hrothgaar számít szakértőnek kettőjük közül, maga pedig talán könnyedebben igazodik el a helyi pantheon ápolói közt s a vezetők diplomáciai útvesztőiben.*
*Sokkal rosszabbul nem indulhatna a nap ezek után, ám a visszatérő szolga jelenti hogy Cessa sátrát üresen találta. Xomorr felsorol magában néhány száz kisebb démonnevet, majd miután megnyugodott annyira hogy beszélni tudjon, vesz egy nagy levegőt és Hrothgaar felé int:
-Gyere barátom, induljuk! Sok dolgunk van és úgy néz ki ketten végezzük el négy helyett. Kihűl a vacsora mire visszaérünk.
*Ezekkel a szavakkal nyeregbe pattan és ahogy a törpe is felszáll a lovára tempós ügetést diktálva a lovaknak elindulnak a város kapuja felé. Félúton igyekszik megbeszélni csapattársával a 'haditervet'.*
-Tiéd a kovács és a kocsma, enyém a templom és a helyi törzsfőnök. Megfelel ez így?
*Nem véletlen az elosztás: sörben és fegyverben valószínűleg Hrothgaar számít szakértőnek kettőjük közül, maga pedig talán könnyedebben igazodik el a helyi pantheon ápolói közt s a vezetők diplomáciai útvesztőiben.*
862. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 16:46:51
Üzenet elküldve: 2014-01-02 16:46:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Kagan nem vadászik sportból, és mivel nem tekinthető városi értelemben vett nemesnek, így e tevékenység "társadalmi" státusát sem igazán fogja fel. Ellenben minden egyes jó vadásszal nő a sikeres vadászat esélye, így a közös vadűzésnek ilyen értelemben lehet esélye.*
- És merre, mivel kereskedtek, Gramorn kereskedő? *erre részben a válasz tények formájában, tárgyiasulva érkezik, így Kagan egyből megízlelheti a dohányt.*
*A felé repülő csomagot bal kézzel kapja el, miközben metsző pillantást vet Gramornra, ám a kezdeti felháborodás és sértettség helyét hamar átveszi a kíváncsiság. Ő is szeret ajándékot kapni (bár nem így), hiszen a nagy hatalmú vezéreket ajándékokkal halmozzák el, kik kegyet várnak tőlük.*
~ És ez így helyes. Bár egy új rabnőnek jobban örültem volna. Talán majd később. ~ *Igazi műértő módjára helyezi nyelve alá a morzsalékot, és csak egész kicsit rándul össze a szemöldöke a meglepetéstől.*
~ Vagy öt évvel ezelőtt, a tó mellett kifosztott karaván. Igen, ez onnan van. Vagyis olyan. Na. ~ *sajnos tehát vannak már közös pontjaik, legalábbis a Thargodarok zsákmányoltak ebből a dohányból korábban.*
~ Még jó, hogy rég volt. ~ *és nem is biztos, hogy nem egy másik kereskedő volt, ki a Kevdak-klán árujával házalt. Nem kell bolygatni a múltat.*
- Tényleg jó. Magam is kedvelem... az ilyesmit. Mmmm. *óvatosan visszacsomagolja a dohányt, és maga mellé helyezi, majd jóindulatúan biccent, jelezve, hogy az ajándék elnyerte a tetszését. A korábban lábához állított butykosért nyúl, aztán Gramornéhoz hasonló mozdulattal dobja oda a férfinak. Mosolya egy pillanatra élessé válik, jelezve, hogy a maga részéről nem szereti a "porkoláb-pertut".*
- Gyanítom azonban, hogy nem csupán bagót árultok, Gramorn Kevdak, és azt is, hogy nem ezért jöttél. Hiszen a városi népek között bizonnyal jobban fogy az ilyesmi, mint nálunk. *rövid szünetet tart, hogy Gramorn megemészthesse Kagan égig érő ravaszságát, majd előáll a farbával.*
- Szóval... kereskedtek esetleg fegyverekkel, lovakkal, gabonával is? Vagy valami mással? *tény és való, a hegyvidéki törzsek között civilizáltnak számító Thargodar törzs sem fogyasztja manufaktúra mennyiségben a luxustermékeket (persze, a dohány relatíve elől áll a parfümökhöz képest), és a törzsfőnököt érthető módon jobban érdekli így a hó és jég ideje előtt a tartós élelem, a fegyver, a ruházat.*
- A pálinkával óvatosan. Van benne minden, amitől kinő a borosta!
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.02 16:49:28
*Kagan nem vadászik sportból, és mivel nem tekinthető városi értelemben vett nemesnek, így e tevékenység "társadalmi" státusát sem igazán fogja fel. Ellenben minden egyes jó vadásszal nő a sikeres vadászat esélye, így a közös vadűzésnek ilyen értelemben lehet esélye.*
- És merre, mivel kereskedtek, Gramorn kereskedő? *erre részben a válasz tények formájában, tárgyiasulva érkezik, így Kagan egyből megízlelheti a dohányt.*
*A felé repülő csomagot bal kézzel kapja el, miközben metsző pillantást vet Gramornra, ám a kezdeti felháborodás és sértettség helyét hamar átveszi a kíváncsiság. Ő is szeret ajándékot kapni (bár nem így), hiszen a nagy hatalmú vezéreket ajándékokkal halmozzák el, kik kegyet várnak tőlük.*
~ És ez így helyes. Bár egy új rabnőnek jobban örültem volna. Talán majd később. ~ *Igazi műértő módjára helyezi nyelve alá a morzsalékot, és csak egész kicsit rándul össze a szemöldöke a meglepetéstől.*
~ Vagy öt évvel ezelőtt, a tó mellett kifosztott karaván. Igen, ez onnan van. Vagyis olyan. Na. ~ *sajnos tehát vannak már közös pontjaik, legalábbis a Thargodarok zsákmányoltak ebből a dohányból korábban.*
~ Még jó, hogy rég volt. ~ *és nem is biztos, hogy nem egy másik kereskedő volt, ki a Kevdak-klán árujával házalt. Nem kell bolygatni a múltat.*
- Tényleg jó. Magam is kedvelem... az ilyesmit. Mmmm. *óvatosan visszacsomagolja a dohányt, és maga mellé helyezi, majd jóindulatúan biccent, jelezve, hogy az ajándék elnyerte a tetszését. A korábban lábához állított butykosért nyúl, aztán Gramornéhoz hasonló mozdulattal dobja oda a férfinak. Mosolya egy pillanatra élessé válik, jelezve, hogy a maga részéről nem szereti a "porkoláb-pertut".*
- Gyanítom azonban, hogy nem csupán bagót árultok, Gramorn Kevdak, és azt is, hogy nem ezért jöttél. Hiszen a városi népek között bizonnyal jobban fogy az ilyesmi, mint nálunk. *rövid szünetet tart, hogy Gramorn megemészthesse Kagan égig érő ravaszságát, majd előáll a farbával.*
- Szóval... kereskedtek esetleg fegyverekkel, lovakkal, gabonával is? Vagy valami mással? *tény és való, a hegyvidéki törzsek között civilizáltnak számító Thargodar törzs sem fogyasztja manufaktúra mennyiségben a luxustermékeket (persze, a dohány relatíve elől áll a parfümökhöz képest), és a törzsfőnököt érthető módon jobban érdekli így a hó és jég ideje előtt a tartós élelem, a fegyver, a ruházat.*
- A pálinkával óvatosan. Van benne minden, amitől kinő a borosta!
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.02 16:49:28
861. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-02 15:23:55
Üzenet elküldve: 2014-01-02 15:23:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás //
* Ha madarat akarna lőni, nem egy ilyen díszes-tollas jószágra menne, hanem egy finomabb példányra. Nagyobbra, kacsára például. Na meg aztán vendégségbe jött, beköszönni az érkezetteknek, nem pedig vadászni. Persze később lehet róla szó, egy baráti vadászatról, ami afféle úri-muri. Nem leplezi, jól megnézi magának mind Kagant, mind a többieket, akik körülöttük jönnek-mennek. Egyenlőre magán a vezéren és a mellette ülő nőn, aki főz, több szemlélni való van. Utóbbi szép a maga módján. A vezér meg olyan, amilyennek lennie kell. Kemény vonású arc, hideg szemek. Az engedélyt hallva leülnek mindketten és bár kicsit sem éhes, eszik az elé tett ételből. Nem rossz, meg kell hagyni, de odahaza már megtömte magát annyira, amennyire kell egy ilyen út előtt. A fekete viszont majdnem mindig jól esik. *
- Köszönjük.
* Ahogy illik az ő körükben. Azért közben tovább figyeli a vezért, meg ahogy kardját ápolja. Helyes, az ilyesmit nem lehet elhanyagolni. Nem eszik sokat, hamar félre teszi a tányérját. *
- Forgatom a kardom, de apám és nagyapám is kereskedő volt, az ő akaratuk, hogy én is az legyek. De azért eljárok gyakorolni. Nem akarok nagy pocakú kufár lenni, elkényelmesedni.
* Így is kellőképpen el van kényelmesedve, úgy hiszi. Mostanra már a húga is befejezhette. így nincs akadálya a beszélgetésnek. *
- Egy ismerősünk tegnap erre járt, csak a folyó túloldalánál, látott egy csapatot a város felé tartani. Kíváncsiak voltunk rátok és a húgom Ry nem akarta megvárni, míg a városba teszitek a lábatokat. Kíváncsi egy szerzet, szeret a messziről érkezettektől történeteket hallani. Kalandokat.
* Mondja olyan hangsúlyban hogy ki lehessen hallani, afféle botor női szeszélynek tartja ezt. *
- Összekötöttük a kellemest a hasznossal és hoztunk egy kis kóstolót a városból.
* Kinyitja táskáját és kivesz belőle két tömött bőrszütyőt, amit nemes egyszerűséggel átdob a vezérnek. Reméli nem koptak meg a reflexei az út során. *
- Fogyaszd jó kedvel Kagan vezér.
* Mindkét szütyőben dohány van, jó minőségűek, az egyik erősebb, torokszaggató, a másik jóval enyhébb, amire szárítás közben hintettek egy kevés alkoholt. Ettől másabb az íze és a bukéja. *
- A legkeresettebb áruink közül való.
* Ha madarat akarna lőni, nem egy ilyen díszes-tollas jószágra menne, hanem egy finomabb példányra. Nagyobbra, kacsára például. Na meg aztán vendégségbe jött, beköszönni az érkezetteknek, nem pedig vadászni. Persze később lehet róla szó, egy baráti vadászatról, ami afféle úri-muri. Nem leplezi, jól megnézi magának mind Kagant, mind a többieket, akik körülöttük jönnek-mennek. Egyenlőre magán a vezéren és a mellette ülő nőn, aki főz, több szemlélni való van. Utóbbi szép a maga módján. A vezér meg olyan, amilyennek lennie kell. Kemény vonású arc, hideg szemek. Az engedélyt hallva leülnek mindketten és bár kicsit sem éhes, eszik az elé tett ételből. Nem rossz, meg kell hagyni, de odahaza már megtömte magát annyira, amennyire kell egy ilyen út előtt. A fekete viszont majdnem mindig jól esik. *
- Köszönjük.
* Ahogy illik az ő körükben. Azért közben tovább figyeli a vezért, meg ahogy kardját ápolja. Helyes, az ilyesmit nem lehet elhanyagolni. Nem eszik sokat, hamar félre teszi a tányérját. *
- Forgatom a kardom, de apám és nagyapám is kereskedő volt, az ő akaratuk, hogy én is az legyek. De azért eljárok gyakorolni. Nem akarok nagy pocakú kufár lenni, elkényelmesedni.
* Így is kellőképpen el van kényelmesedve, úgy hiszi. Mostanra már a húga is befejezhette. így nincs akadálya a beszélgetésnek. *
- Egy ismerősünk tegnap erre járt, csak a folyó túloldalánál, látott egy csapatot a város felé tartani. Kíváncsiak voltunk rátok és a húgom Ry nem akarta megvárni, míg a városba teszitek a lábatokat. Kíváncsi egy szerzet, szeret a messziről érkezettektől történeteket hallani. Kalandokat.
* Mondja olyan hangsúlyban hogy ki lehessen hallani, afféle botor női szeszélynek tartja ezt. *
- Összekötöttük a kellemest a hasznossal és hoztunk egy kis kóstolót a városból.
* Kinyitja táskáját és kivesz belőle két tömött bőrszütyőt, amit nemes egyszerűséggel átdob a vezérnek. Reméli nem koptak meg a reflexei az út során. *
- Fogyaszd jó kedvel Kagan vezér.
* Mindkét szütyőben dohány van, jó minőségűek, az egyik erősebb, torokszaggató, a másik jóval enyhébb, amire szárítás közben hintettek egy kevés alkoholt. Ettől másabb az íze és a bukéja. *
- A legkeresettebb áruink közül való.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389