Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 14:49:23
Üzenet elküldve: 2014-01-26 14:49:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Nyugat - Őrség //
*Jobbhíján hallgatózik lassú lépdelése közben. A táborból erősödik kicsit az élet zaja, úgy néz ki, valami történt. De hát, nem az ő dolga, amíg riadókiáltás nem hangzik fel. Talán már megint érkezett valaki, úgy néz ki, túlságosan forgalmas helyre sikerült táborozniuk. Nem is bánja, ha továbbszedik a sátorfájukat hamarosan, mint sejthető. Remélhetőleg olyan helyre, ami nem esik útba minden gombászásra vagy elmélkedésre vágyva útrakelőnek. A fél törzs már azokkal foglalkozik, akik idekerültek, így vagy úgy. Közben körülnéz, de saját közelében sem hang, sem mozgás nem észlelhető. Ám legyen, ha így telnek el az őrség órái, annál jobb. Vajon mit csinálnak most a többiek pontosan? És Cessa a sátorban hol tarthat a könyvek olvasásában? Ilyesféle gondolatok forognak lustán a fejében, mikor ismét körülpillant. Jó lenne inni valami erősebbet, tán át is melegítené. De hát, mostoha dolog az őrködés, és ezenfelül még nincs is a birtokában az áhított szeszből egy cseppnyi sem. Tényleg nem ártana majd tiszteletét tenni egy beszerző körút erejéig a városban.*
*Jobbhíján hallgatózik lassú lépdelése közben. A táborból erősödik kicsit az élet zaja, úgy néz ki, valami történt. De hát, nem az ő dolga, amíg riadókiáltás nem hangzik fel. Talán már megint érkezett valaki, úgy néz ki, túlságosan forgalmas helyre sikerült táborozniuk. Nem is bánja, ha továbbszedik a sátorfájukat hamarosan, mint sejthető. Remélhetőleg olyan helyre, ami nem esik útba minden gombászásra vagy elmélkedésre vágyva útrakelőnek. A fél törzs már azokkal foglalkozik, akik idekerültek, így vagy úgy. Közben körülnéz, de saját közelében sem hang, sem mozgás nem észlelhető. Ám legyen, ha így telnek el az őrség órái, annál jobb. Vajon mit csinálnak most a többiek pontosan? És Cessa a sátorban hol tarthat a könyvek olvasásában? Ilyesféle gondolatok forognak lustán a fejében, mikor ismét körülpillant. Jó lenne inni valami erősebbet, tán át is melegítené. De hát, mostoha dolog az őrködés, és ezenfelül még nincs is a birtokában az áhított szeszből egy cseppnyi sem. Tényleg nem ártana majd tiszteletét tenni egy beszerző körút erejéig a városban.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 11:20:35
Üzenet elküldve: 2014-01-26 11:20:35
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Dél - Őrség //
*Bár a tábor déli csücskében csend és nyugalom van, azért idehallani hogy máshol zajlik az élet. Mondjuk az óriások hangját nehéz is lenne "fül elől téveszteni". Ebből kiderül hogy egy őrtársa behatolót kapott el. Valamiféle ének hangjait is idehozza a szél, érdeklődve hallgatja a "kollégát". Nem rossz a költemény s az előadásmód is gyakorlottabb hangra vall, de azért a szakmabelieket még nem félti tőle. Múlik az éjszaka, döntések születnek s az őrséggel töltött idő mégis csak vánszorogni látszik. Talán egy dal felfrissítené, de most nincs igazán ihlete egyhez sem. Inkább a tőreivel zsonglőrködik és a neki kijelölt területet figyeli. Hátha erre is felbukkan egy behatoló. Igaz, őt sem lenne kellemesebb kihallgatni és a vezér elé vinni, mint az asszony mellé bújni de ha egyszer kijelölték őrségbe nincs mit tenni. A hajnali táborbontás mondjuk alvás nélkül biztos lefárasztja majd, az út és a végleges tábor felhúzása nemkülönben, de ha ezen túl vannak akkor talán kimondhatják végre hogy hazatértek.*
*Bár a tábor déli csücskében csend és nyugalom van, azért idehallani hogy máshol zajlik az élet. Mondjuk az óriások hangját nehéz is lenne "fül elől téveszteni". Ebből kiderül hogy egy őrtársa behatolót kapott el. Valamiféle ének hangjait is idehozza a szél, érdeklődve hallgatja a "kollégát". Nem rossz a költemény s az előadásmód is gyakorlottabb hangra vall, de azért a szakmabelieket még nem félti tőle. Múlik az éjszaka, döntések születnek s az őrséggel töltött idő mégis csak vánszorogni látszik. Talán egy dal felfrissítené, de most nincs igazán ihlete egyhez sem. Inkább a tőreivel zsonglőrködik és a neki kijelölt területet figyeli. Hátha erre is felbukkan egy behatoló. Igaz, őt sem lenne kellemesebb kihallgatni és a vezér elé vinni, mint az asszony mellé bújni de ha egyszer kijelölték őrségbe nincs mit tenni. A hajnali táborbontás mondjuk alvás nélkül biztos lefárasztja majd, az út és a végleges tábor felhúzása nemkülönben, de ha ezen túl vannak akkor talán kimondhatják végre hogy hazatértek.*
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:58:05
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:58:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik... Hrothgaar szótlanul bámul bele a nagy pusztai éjszakába. A pakolászás közben elcsípett információfoszlányokon rágódik. Kagan valószínűleg már döntött a két fogoly sorsáról, de a törpe reméli, hogy hosszú távon egyikőjük sem marad a táborban.*
~egy ilyen néma erdőjáró ember, meg egy sebesült ork, szépen állunk~
*A tábor pedig ahogy hallotta már nem sokáig marad itt. Beszélték már korábban is, hogy keresnek majd idővel egy jobb helyet,de hogy ilyen korán induljanak is, erre nem igazán számított. Ha az északi portya visszatér, akkor szedelőzködhetnek is.*
- Csak tudnám, mi a tökszárnak pakoltam akkor be abba a rohadt sátorba...?
*Morog magának félhangosan és halkan sóhajt egyet. Ha viszont költöznek, akkor egy olyan helyet választanak majd, ahol jól bevackolhatják magukat. Egy jól védhető pontot, ahonnan belátni a környék nagyját, mondjuk mint egy dombtető.*
~és akkor biztos egy kis cölöpfallal kerítjük majd körbe, lesz mittomén, vagy két torony azért kéne, meg akkor már lehetne komolyabban foglalkozni a kovácsolással is, ottlenne egy kisebb csarnok is, óóó...
*Egészen picit belelohallja magát, és jobbnak látja, ha kicsit lehűti a fejét és őrlángra állítja magát. Előveszi a magával hozott butykost és egy emberes korty pálinkát iszik. Halkan felszisszen miután lenyelte az italt majd tovább fűzi gondolatainak fonalát.*
~igen ám, de akkor is, legalább nem is tudom... vagy két hónap legalább _LEGALÁBB_ kellene, hogy szépen felhúzzunk egy olyan tábort... ha nem több idő~
*Valami neszezésre figyel fel, hátrapillant és nyugtázza, hogy Ryamtia tért vissza, aki le is telepszik mellé.*
- Ühüm. *hümmögése jelzi felfogta a helyzetet* Idővel ki fog az alakulni, ne félj.
*Válaszolja Hrothgaar és egy amolyan bátorító mosoly-féleség jelenik meg az arcán. A szikla előtt földbe szúrt fáklya fényénél talán valamennyire ki is vehető ez.*
- A bizalom törékeny dolog, meg kell hagyni, de tudod *sóhajt egyet a kovács* hosszú ideje kinn élünk _egymagunk_ a pusztában. Meg kellett acéloznunk magunkat. Csak magunkba' bízhattunk. Bár néha még a magunkba' se...
*Az utolsó mondatot csak úgy foghegyről toldja hozzá, bár megérne az is egy misét, meg kell hagyni.*
- ...és különben is, mikor találkoztunk először? Tegnap? Tegnapelőtt, Ryamtia? Az semmi szinte!
*Nevet fel önfeledten, a maga mély tónusú, recsegő nevetésével és folytatja.*
- Azt hiszem mindahányan bolondok lennénk, ha már most testvérként kezelnénk egymást. De mondom, biztos vagyok benne, hogy idővel maj' kikerekedik ez is. Jó irányba, persze.
*Ryamtia felé nyújtja a pálinkás butykost, hogy igyon belőle, ha óhajtja. Az éjszaka hosszú és tele van iszonytató jelenségekkel, de társaságban jobban telik az idő. Főleg most...*
*Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik... Hrothgaar szótlanul bámul bele a nagy pusztai éjszakába. A pakolászás közben elcsípett információfoszlányokon rágódik. Kagan valószínűleg már döntött a két fogoly sorsáról, de a törpe reméli, hogy hosszú távon egyikőjük sem marad a táborban.*
~egy ilyen néma erdőjáró ember, meg egy sebesült ork, szépen állunk~
*A tábor pedig ahogy hallotta már nem sokáig marad itt. Beszélték már korábban is, hogy keresnek majd idővel egy jobb helyet,de hogy ilyen korán induljanak is, erre nem igazán számított. Ha az északi portya visszatér, akkor szedelőzködhetnek is.*
- Csak tudnám, mi a tökszárnak pakoltam akkor be abba a rohadt sátorba...?
*Morog magának félhangosan és halkan sóhajt egyet. Ha viszont költöznek, akkor egy olyan helyet választanak majd, ahol jól bevackolhatják magukat. Egy jól védhető pontot, ahonnan belátni a környék nagyját, mondjuk mint egy dombtető.*
~és akkor biztos egy kis cölöpfallal kerítjük majd körbe, lesz mittomén, vagy két torony azért kéne, meg akkor már lehetne komolyabban foglalkozni a kovácsolással is, ottlenne egy kisebb csarnok is, óóó...
*Egészen picit belelohallja magát, és jobbnak látja, ha kicsit lehűti a fejét és őrlángra állítja magát. Előveszi a magával hozott butykost és egy emberes korty pálinkát iszik. Halkan felszisszen miután lenyelte az italt majd tovább fűzi gondolatainak fonalát.*
~igen ám, de akkor is, legalább nem is tudom... vagy két hónap legalább _LEGALÁBB_ kellene, hogy szépen felhúzzunk egy olyan tábort... ha nem több idő~
*Valami neszezésre figyel fel, hátrapillant és nyugtázza, hogy Ryamtia tért vissza, aki le is telepszik mellé.*
- Ühüm. *hümmögése jelzi felfogta a helyzetet* Idővel ki fog az alakulni, ne félj.
*Válaszolja Hrothgaar és egy amolyan bátorító mosoly-féleség jelenik meg az arcán. A szikla előtt földbe szúrt fáklya fényénél talán valamennyire ki is vehető ez.*
- A bizalom törékeny dolog, meg kell hagyni, de tudod *sóhajt egyet a kovács* hosszú ideje kinn élünk _egymagunk_ a pusztában. Meg kellett acéloznunk magunkat. Csak magunkba' bízhattunk. Bár néha még a magunkba' se...
*Az utolsó mondatot csak úgy foghegyről toldja hozzá, bár megérne az is egy misét, meg kell hagyni.*
- ...és különben is, mikor találkoztunk először? Tegnap? Tegnapelőtt, Ryamtia? Az semmi szinte!
*Nevet fel önfeledten, a maga mély tónusú, recsegő nevetésével és folytatja.*
- Azt hiszem mindahányan bolondok lennénk, ha már most testvérként kezelnénk egymást. De mondom, biztos vagyok benne, hogy idővel maj' kikerekedik ez is. Jó irányba, persze.
*Ryamtia felé nyújtja a pálinkás butykost, hogy igyon belőle, ha óhajtja. Az éjszaka hosszú és tele van iszonytató jelenségekkel, de társaságban jobban telik az idő. Főleg most...*
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:21:01
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:21:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
*Ahogy a másodpercek ólmos lassúsággal folydogálnak, úgy enyhül meg az óriás és ereszti lejjebb csatabárdját. No nem veszít sokat készenlétbe helyezett idegeinek feszességén, s nem is áll az idegen előtt felkészületlenül. Az izgalom vérébe adrenalint csempészett már, s az újdonság varázsa továbbra is érdeklődést eredményez a füstös irányába. Valian szavaira bólint komoran, elfogadva kisebbik, ámde okosabb fejének szavait.*
-Vezér elé. *Ismétli csak úgy megszokásból mormogva maga elé, de azért elég hangosan. Kísérteties jelleget ölthet a folyton visszhangot adó öblös hang gazdája a sötétben, de olybá fest minden a lehető legnagyobb rendben lesz. Vendégük óvatos és lassú mozdulatokkal nyújtja át pengéjét, de botjára támaszkodva. El is marja tőle, bizalmatlanul méricskélve közben. Már látja őt, felsejlő vonásait, sziluettjénél többet, ahogy közelebb merészkedik. És megpillantja a gyűrűt is, ahogy megcsillan ujján.*
-Csecse! *Kommentálja is rögvest.*
~Első tündér, első kormos.~ *Neki sem volt még sűrűn dolga mélységiekkel, hát itt a nagy találkozás mindnyájuknak. Tudása nem oly szerteágazó, mint társainak, ő kevésbé tud legendákat felidézni a sötételfekről, hiszen sem bátyja, sem a törzs történetei nem foglalkoznak velük, az orkokkal ellentétben. Ha már Krumkonál tart, mintha az ő hangját vélné a táborból kiszűrődni. Noha nem ordibál, mégis a megszokott nagyhangú óriást hozza. Bár szavait nem érti, de legalább tudja, előkerült a hétalvó.*
-Bátyó?! *Örvend félhangosan magában. Érdekesnek találja a szűkszavú, és visszakérdező, kijavítgató hímet, ki most italt kér inkább, mintsem étket és tűz melegét. Kulacsa ott pihen övén, mint mindig. Hideg, ám friss folyóvízzel teli.*
-Víz. *Leakasztja, s odadobja Xiltynnek. Ha semmi egyéb marasztaló nem történik, és mihelyst visszakapja butykosát, visszaindul a tábor felé noszogatva kissé a megtépázott vándort. Mindvégig maga előtt tudva, nem engedve maga mögé. Még csak az kéne!*
A hozzászólás írója (Rolko Wiegar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.26 10:22:10
*Ahogy a másodpercek ólmos lassúsággal folydogálnak, úgy enyhül meg az óriás és ereszti lejjebb csatabárdját. No nem veszít sokat készenlétbe helyezett idegeinek feszességén, s nem is áll az idegen előtt felkészületlenül. Az izgalom vérébe adrenalint csempészett már, s az újdonság varázsa továbbra is érdeklődést eredményez a füstös irányába. Valian szavaira bólint komoran, elfogadva kisebbik, ámde okosabb fejének szavait.*
-Vezér elé. *Ismétli csak úgy megszokásból mormogva maga elé, de azért elég hangosan. Kísérteties jelleget ölthet a folyton visszhangot adó öblös hang gazdája a sötétben, de olybá fest minden a lehető legnagyobb rendben lesz. Vendégük óvatos és lassú mozdulatokkal nyújtja át pengéjét, de botjára támaszkodva. El is marja tőle, bizalmatlanul méricskélve közben. Már látja őt, felsejlő vonásait, sziluettjénél többet, ahogy közelebb merészkedik. És megpillantja a gyűrűt is, ahogy megcsillan ujján.*
-Csecse! *Kommentálja is rögvest.*
~Első tündér, első kormos.~ *Neki sem volt még sűrűn dolga mélységiekkel, hát itt a nagy találkozás mindnyájuknak. Tudása nem oly szerteágazó, mint társainak, ő kevésbé tud legendákat felidézni a sötételfekről, hiszen sem bátyja, sem a törzs történetei nem foglalkoznak velük, az orkokkal ellentétben. Ha már Krumkonál tart, mintha az ő hangját vélné a táborból kiszűrődni. Noha nem ordibál, mégis a megszokott nagyhangú óriást hozza. Bár szavait nem érti, de legalább tudja, előkerült a hétalvó.*
-Bátyó?! *Örvend félhangosan magában. Érdekesnek találja a szűkszavú, és visszakérdező, kijavítgató hímet, ki most italt kér inkább, mintsem étket és tűz melegét. Kulacsa ott pihen övén, mint mindig. Hideg, ám friss folyóvízzel teli.*
-Víz. *Leakasztja, s odadobja Xiltynnek. Ha semmi egyéb marasztaló nem történik, és mihelyst visszakapja butykosát, visszaindul a tábor felé noszogatva kissé a megtépázott vándort. Mindvégig maga előtt tudva, nem engedve maga mögé. Még csak az kéne!*
A hozzászólás írója (Rolko Wiegar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.26 10:22:10
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 00:09:30
Üzenet elküldve: 2014-01-26 00:09:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
* Ahogy igazán magasra emeli a fejét ahhoz, hogy jobban szemügyre vehesse a kétfejű óriást, rá kell döbbennie, hogy mégsem egy torzulással van dolga hanem egy hegyomlásnyi ember fiával, kinek vállán egy tündér ül. A kígyó szempár összeszűkül és a sötétségben a magasan ülőre mered. Amióta 'ébredt' egyszer már találkozott tündérrel, az ivóban ahol először szembesült a megváltozott körülményekkel. Most sem érez többet mint akkor, csak őszinte meglepettséget. Egy számára kihaltnak hitt faj képviselője. Bár emlékszik régi történetekre miket nemzője mesélt neki bizonyos tündérbőr zekékről és csizmákról, meg az ősrégi vérgőzös időkről, amiket ő is csak hallásból ismerhetett, Xiltyn mégsem érez gyűlöletet, megvetést, vagy undort az apró szárnyas nép tagjai iránt. * ~ A vezér elé vezetni? Hova kerültem? ~ * nyel le egy hatalmas és elképesztően száraz gombócot a szavaikat hallva.*
- Te vagy az első tündér akinek hangját hallom. - *mondja kissé reszelős hangon. * - És az első aki lefegyverez. - * mintha egy mosoly kísértene az arcán, de a sötétben nem láthatják. *
- Engedelmeddel. - * nyúl szép lassan botjáért, amit jó erősen megmarkol, és a szerencsétlen látványhoz képest meglepően ruganyosan tornássza magát két lábra, végleg megszabadulva az indáktól. Csak nem csapták ketté merő rosszindulatból. Ha nem akkor szabad kezével az egyik combtokhoz nyúl, s kivonja belőle a hosszútőrt, amit előrenyújt az átvevőnek, majd ha ez megvolt a másikat is ugyanígy átadja. Eközben végig úgy támaszkodik a botra jobbjával mintha nélküle összeesne.*
- Ital... - * javítja ki Valian utolsó szavait, olyan halkan szűrve a sajátját, hogy azt csak egy tündér füle hallhatja meg.
Botjára támaszkodva biceg az óriás után, valószínűleg a bokorban bujkáló íjász eközben a hátát veszi célba, de emiatt nem idegesíti magát. Jobban izgatja, a sátrak között kiszűrődő tábortűz fényében táncoló alakok kiléte. Legjobb reményei szerint ez nem olyan vidék ahol a sötételfek bőréből zekét illetve csizmát készítenének.*
* Ahogy igazán magasra emeli a fejét ahhoz, hogy jobban szemügyre vehesse a kétfejű óriást, rá kell döbbennie, hogy mégsem egy torzulással van dolga hanem egy hegyomlásnyi ember fiával, kinek vállán egy tündér ül. A kígyó szempár összeszűkül és a sötétségben a magasan ülőre mered. Amióta 'ébredt' egyszer már találkozott tündérrel, az ivóban ahol először szembesült a megváltozott körülményekkel. Most sem érez többet mint akkor, csak őszinte meglepettséget. Egy számára kihaltnak hitt faj képviselője. Bár emlékszik régi történetekre miket nemzője mesélt neki bizonyos tündérbőr zekékről és csizmákról, meg az ősrégi vérgőzös időkről, amiket ő is csak hallásból ismerhetett, Xiltyn mégsem érez gyűlöletet, megvetést, vagy undort az apró szárnyas nép tagjai iránt. * ~ A vezér elé vezetni? Hova kerültem? ~ * nyel le egy hatalmas és elképesztően száraz gombócot a szavaikat hallva.*
- Te vagy az első tündér akinek hangját hallom. - *mondja kissé reszelős hangon. * - És az első aki lefegyverez. - * mintha egy mosoly kísértene az arcán, de a sötétben nem láthatják. *
- Engedelmeddel. - * nyúl szép lassan botjáért, amit jó erősen megmarkol, és a szerencsétlen látványhoz képest meglepően ruganyosan tornássza magát két lábra, végleg megszabadulva az indáktól. Csak nem csapták ketté merő rosszindulatból. Ha nem akkor szabad kezével az egyik combtokhoz nyúl, s kivonja belőle a hosszútőrt, amit előrenyújt az átvevőnek, majd ha ez megvolt a másikat is ugyanígy átadja. Eközben végig úgy támaszkodik a botra jobbjával mintha nélküle összeesne.*
- Ital... - * javítja ki Valian utolsó szavait, olyan halkan szűrve a sajátját, hogy azt csak egy tündér füle hallhatja meg.
Botjára támaszkodva biceg az óriás után, valószínűleg a bokorban bujkáló íjász eközben a hátát veszi célba, de emiatt nem idegesíti magát. Jobban izgatja, a sátrak között kiszűrődő tábortűz fényében táncoló alakok kiléte. Legjobb reményei szerint ez nem olyan vidék ahol a sötételfek bőréből zekét illetve csizmát készítenének.*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 22:22:58
Üzenet elküldve: 2014-01-25 22:22:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor//
*Badumir megadóan biccent Kagan szavaira. Meztelen, fegyvertelenül kivetni a vadonba valakit felér egy halálos ítélettel, és ezt biztosan a vezér is tudja. De Badumir nem fél. Megtette amit meg kellett, és megtörtént aminek meg kellett történnie. Az erdő viselte éveken át a gondját, hát maradjon is így. Ha kell, meghal.*
- Talán az, talán minden szellem az.* Szól vissza halkan Leandana szavaira, majd elindul amerre viszik. Nem ellenkezik, talán még lefogni sem kell kezeit a kínzása közben. ~Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.~ énekli magában még párszor a sorokat. Nem fél, az erdő visszavárja, és talán még életben is marad. A fegyvereit majd újra megszerzi, ha kell újra kifaragja íját és dárdáját. Erősebbre, keményebbre edzi őket, amíg az erdő vigyáz rá. Ennyi kell csak. Ő és az erdő.*
*Badumir megadóan biccent Kagan szavaira. Meztelen, fegyvertelenül kivetni a vadonba valakit felér egy halálos ítélettel, és ezt biztosan a vezér is tudja. De Badumir nem fél. Megtette amit meg kellett, és megtörtént aminek meg kellett történnie. Az erdő viselte éveken át a gondját, hát maradjon is így. Ha kell, meghal.*
- Talán az, talán minden szellem az.* Szól vissza halkan Leandana szavaira, majd elindul amerre viszik. Nem ellenkezik, talán még lefogni sem kell kezeit a kínzása közben. ~Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.~ énekli magában még párszor a sorokat. Nem fél, az erdő visszavárja, és talán még életben is marad. A fegyvereit majd újra megszerzi, ha kell újra kifaragja íját és dárdáját. Erősebbre, keményebbre edzi őket, amíg az erdő vigyáz rá. Ennyi kell csak. Ő és az erdő.*
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:59:30
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:59:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya - Nyergelj, fordulj!//
*Ha már elkezdte diktálni a tempót, tartja is. Büszkeségnek híján van, de a dacos gyerekek is lehetnek kitartóak! Akheel egyértelműen ez a kategória.
A verseny az erdő széléig tart, hiszen a fák közt nem biztonságos ez a vad iram. Ám ha rajta múlik újra is indul a következő mezőn, pusztaságon.
Ha szerencséjük van estére már a táborba érnek, de ha nem, az se nagy baj. Jól éjszakázott ő az erdő szélen is előző este. Kellemes társaságban gyorsan repül az idő.*
*Ha már elkezdte diktálni a tempót, tartja is. Büszkeségnek híján van, de a dacos gyerekek is lehetnek kitartóak! Akheel egyértelműen ez a kategória.
A verseny az erdő széléig tart, hiszen a fák közt nem biztonságos ez a vad iram. Ám ha rajta múlik újra is indul a következő mezőn, pusztaságon.
Ha szerencséjük van estére már a táborba érnek, de ha nem, az se nagy baj. Jól éjszakázott ő az erdő szélen is előző este. Kellemes társaságban gyorsan repül az idő.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:35:12
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:35:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Nagyjából a cél közelében jár, az erdő már nincs messze, valószínűleg a parittyájával is gyakorolni fog, mert már régen nem lőtt vele, fél, hogy berozsdásodik és nem tud majd lőni akkor amikor kell majd.Így jobb lesz, ha a parittya kerül előbb a kezébe mint a szabja, merthogy azzal is gyakorolni akar, csak majd később.*
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:25:43
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:25:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Északi portya - Nyergelj, fordulj!//
~Száguldás, a rosseb egye meg.
Szerelem, száguldás.
Óóóó!
Száguldunk, érezd az iramát!
Sólyomként kéklő hegyeken át,
Zúgva süvít a szél,
Érzem szédítő vad mámorát.~
*Idéződik fel benne egy mondóka kissé átköltve, de maga is lova véknyába vágja sarkát, hiszen lemaradni nem kíván a láthatóan versengésbe ugrató többiektől. Sőt!
Jó lovasnak tartja magát, nem is túl nagydarab, így lova terhe sem nagy. Ráadásul nem tör minden áron az élre, hanem "beáll" a szélárnyékba a többiek mögé. A megfelelő időpontot várja csupán, ha a többiek lendülete megtörik kissé. Na akkor jön el az ő ideje, és a végén majd övé a dicsőség is.
Legalábbis ekképp taktikázik.
Ha pedig kitartóan hajtanak, nos, bizony nyernek egy éjszakai pihenőt, azaz már a táborban éjszakázhatnak. Merthogy ez a fő céljuk. Neki pedig egy extra kis ösztönzést jelent egy szempár viszontlátása is, még ha a minap Wald nógatására be is adta derekát, és úgyszólván elvonókúra-szerű, vagyis átszoktató "beszerzőútra" mentek. De nem volt igazán eredményes, nem állt a helyzet magaslatán úgymond.*
~Isurii!~ *Szólal meg bűntudata épp időben, és vágtába ugratja Pejkót, az élre tör a legjobbkor, a célnál mikor az eddig élen versengők már lassulnak.
Az est közeleg, ahogy ők is a törzshöz. Már szinte kézzel fogható közelségben érzi, hogy elérhetik még ma őket. Ez megacélozza akaratát, és felkurjant.*
-Heeej, gyííí Teee! *Szinte ráfekszik lova nyakára, kissé felágaskodik a kengyelben, így mozog együtt a lóval és ereszti meg a kantárt, hogy Pejkó szabadon száguldhasson kedvére. Merthogy nagyon is szereti a sebességet.*
~Száguldás, a rosseb egye meg.
Szerelem, száguldás.
Óóóó!
Száguldunk, érezd az iramát!
Sólyomként kéklő hegyeken át,
Zúgva süvít a szél,
Érzem szédítő vad mámorát.~
*Idéződik fel benne egy mondóka kissé átköltve, de maga is lova véknyába vágja sarkát, hiszen lemaradni nem kíván a láthatóan versengésbe ugrató többiektől. Sőt!
Jó lovasnak tartja magát, nem is túl nagydarab, így lova terhe sem nagy. Ráadásul nem tör minden áron az élre, hanem "beáll" a szélárnyékba a többiek mögé. A megfelelő időpontot várja csupán, ha a többiek lendülete megtörik kissé. Na akkor jön el az ő ideje, és a végén majd övé a dicsőség is.
Legalábbis ekképp taktikázik.
Ha pedig kitartóan hajtanak, nos, bizony nyernek egy éjszakai pihenőt, azaz már a táborban éjszakázhatnak. Merthogy ez a fő céljuk. Neki pedig egy extra kis ösztönzést jelent egy szempár viszontlátása is, még ha a minap Wald nógatására be is adta derekát, és úgyszólván elvonókúra-szerű, vagyis átszoktató "beszerzőútra" mentek. De nem volt igazán eredményes, nem állt a helyzet magaslatán úgymond.*
~Isurii!~ *Szólal meg bűntudata épp időben, és vágtába ugratja Pejkót, az élre tör a legjobbkor, a célnál mikor az eddig élen versengők már lassulnak.
Az est közeleg, ahogy ők is a törzshöz. Már szinte kézzel fogható közelségben érzi, hogy elérhetik még ma őket. Ez megacélozza akaratát, és felkurjant.*
-Heeej, gyííí Teee! *Szinte ráfekszik lova nyakára, kissé felágaskodik a kengyelben, így mozog együtt a lóval és ereszti meg a kantárt, hogy Pejkó szabadon száguldhasson kedvére. Merthogy nagyon is szereti a sebességet.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:21:23
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:21:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Nem csodálkozik rajta, hogy a Thargodarok már jó 5 éve nem láttak orkot, hisz tudvalevő, hogy nem látják őket erre szívesen, ezért nem is nagyon tévednek erre a hegyekből. Nyilván akad egy-két furcsa, városi ork féle is, de az már errefelé született, valami Ugughoz hasonlatos száműzött ivadékaként.
Nem nagyon tudja, hogy a vezír harsány nevetése minek köszönhető, így különösebb figyelmet nem tulajdonít neki, szavainak viszont annál inkább. Magabiztos lenne? Inkább csak nemtörődöm...*
- Bármikor megölhettetek volna, vagy egyszerűen csak hagyhattatok volna a sárban megrohadni. Bízom benne, hogy valami oka csak van, hogy nem pusztultam el, pedig már fél lábbal odaát voltam.
* Ez talán részben megválaszolja Kagan kérdését, ám az felvet egy további, ki nem mondott kérdést is, mely ha másnál nem, az ő koponyájában azért felmerül: most már megmarad egyelőre, legalábbis a sérülésétől nem leheli ki lelkét, azonban ha a barbárok úgy döntenek életben hagyják, mégis hogyan tovább? *
- Kétlem, hogy a saját lábamon sokáig jutnék ilyen állapotban, így nem tudom, hogy hogyan is távozhatnék. Esetleg ha meghúzhatnám magam még pár napig valamelyik sátor félreeső sarkában...
* Igazából most körvonalazódik számára is, hogy nem tudja hogyan tovább. Az elmúlt napokban a nyers életösztön hajtotta előre, meg az álmok, mikbe vadul kapaszkodott. Most pedig maradt az üresség- illetve csak majdnem, egyre gyarapszik benne a gyűlölet Gnabadug és törzse iránt, amiért ily rútul elbántak vele. Milyen vicces, talán ebben állnak a legközelebb egymáshoz Kagannal... *
- A képek homályosak voltak és kuszák. A város házait láttam a távolban, előttem meg sátrakat, mint ezek, hullákkal szegélyezve és lángoktól égve. Inkább érzések és benyomások kerítettek hatalmukba: halál, szenvedés, elmúlás. De hogy hol és mikor jártam álmomban, azt csak a Szellemek tudják...
* Alig fejezi be mondókáját, már érkezik is az ítélet, bizonyítva, hogy az már korábban, elbeszélése előtt megfogant a vezír fejében. Mindenesetre érdekes, hogy a dalos pacsirta is baljós álmot látott, vagy látomást, tudja a fene, hogy az erdei népeknél mi dívik... Mindenesetre az pórul járt, pőrén a pusztán ilyen tájt igencsak zord az idő. Persze életben marad legalább, lehet, hogy az orkra rosszabb sors vár, nem mintha egyedül pár nappal tovább húzná.
Bírni fog ő magával, nem lesz szükség kötélre, de ennek hangot nem ad, csupán morranva bólint egyet a vezír felé, majd kíváncsian körbetekint; vajon most hová indulnak? Csak áll bambán a helyén, görnyedten, amíg valaki magától nem szól hozzá. *
* Nem csodálkozik rajta, hogy a Thargodarok már jó 5 éve nem láttak orkot, hisz tudvalevő, hogy nem látják őket erre szívesen, ezért nem is nagyon tévednek erre a hegyekből. Nyilván akad egy-két furcsa, városi ork féle is, de az már errefelé született, valami Ugughoz hasonlatos száműzött ivadékaként.
Nem nagyon tudja, hogy a vezír harsány nevetése minek köszönhető, így különösebb figyelmet nem tulajdonít neki, szavainak viszont annál inkább. Magabiztos lenne? Inkább csak nemtörődöm...*
- Bármikor megölhettetek volna, vagy egyszerűen csak hagyhattatok volna a sárban megrohadni. Bízom benne, hogy valami oka csak van, hogy nem pusztultam el, pedig már fél lábbal odaát voltam.
* Ez talán részben megválaszolja Kagan kérdését, ám az felvet egy további, ki nem mondott kérdést is, mely ha másnál nem, az ő koponyájában azért felmerül: most már megmarad egyelőre, legalábbis a sérülésétől nem leheli ki lelkét, azonban ha a barbárok úgy döntenek életben hagyják, mégis hogyan tovább? *
- Kétlem, hogy a saját lábamon sokáig jutnék ilyen állapotban, így nem tudom, hogy hogyan is távozhatnék. Esetleg ha meghúzhatnám magam még pár napig valamelyik sátor félreeső sarkában...
* Igazából most körvonalazódik számára is, hogy nem tudja hogyan tovább. Az elmúlt napokban a nyers életösztön hajtotta előre, meg az álmok, mikbe vadul kapaszkodott. Most pedig maradt az üresség- illetve csak majdnem, egyre gyarapszik benne a gyűlölet Gnabadug és törzse iránt, amiért ily rútul elbántak vele. Milyen vicces, talán ebben állnak a legközelebb egymáshoz Kagannal... *
- A képek homályosak voltak és kuszák. A város házait láttam a távolban, előttem meg sátrakat, mint ezek, hullákkal szegélyezve és lángoktól égve. Inkább érzések és benyomások kerítettek hatalmukba: halál, szenvedés, elmúlás. De hogy hol és mikor jártam álmomban, azt csak a Szellemek tudják...
* Alig fejezi be mondókáját, már érkezik is az ítélet, bizonyítva, hogy az már korábban, elbeszélése előtt megfogant a vezír fejében. Mindenesetre érdekes, hogy a dalos pacsirta is baljós álmot látott, vagy látomást, tudja a fene, hogy az erdei népeknél mi dívik... Mindenesetre az pórul járt, pőrén a pusztán ilyen tájt igencsak zord az idő. Persze életben marad legalább, lehet, hogy az orkra rosszabb sors vár, nem mintha egyedül pár nappal tovább húzná.
Bírni fog ő magával, nem lesz szükség kötélre, de ennek hangot nem ad, csupán morranva bólint egyet a vezír felé, majd kíváncsian körbetekint; vajon most hová indulnak? Csak áll bambán a helyén, görnyedten, amíg valaki magától nem szól hozzá. *
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:05:04
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:05:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor//
*Unatkozik. Itt nem történik semmi érdekes. Nem olyan izgalmas a folyóban fürdeni, ha már egyszer fürdött az óriásember. Emiatt úgy dönt, hogy inkább aludni fog. Épp ezért napokig aludt, de most már azt is unalmasnak találja. Valamelyik kisember javasolta neki, hogy faragjon.*
- NÉZD! NEKED CSINÁLOM, NÉZD! *Kurjant vidáman, amikor meglátja a kistestvérét. Meglóbálja a karnyi hosszúságú rönköt, ami legalább öklömnyi vastagságú. Imitt-amott bele van faragva, de ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy mit ábrázol. Ha rápillantunk Krumko vigyorára, lehet, hogy még az óriás sem tudja.*
- Dolog? Miféle dolog? *Kérdezi, még mindig emelt hangon. Vagyis számára normális a hangerő, csak másoknak fülsüketítő. Néha megfeledkezik róla, hogy milyen ereje van a torkának és akkor össze-vissza kiabál. Majd csak emlékeztetik, hogy csendesebben...*
- Ehető? Ugye, ehető? Nem e-he-hető? *Kérdezget, miközben haladnak. Nem biztos, hogy megérti a neki mondott dolgokat. Viszont a feladatot könnyűnek találja és valamiért szórakoztatónak is. Tapsikolva, dorombolva érkezik a helyszínre, hogy végrehajtsa a kiszabott feladatot.*
- Utána eszünk? *Ha csak egy kérdése van, akkor az általában hangos. Ha pedig kérdése van, az általában az evéshez kapcsolódik. Kíváncsian pislog a lányra, várva a megnyugtató választ. Ha megpillantja a lefogandó célpontot, alaposan megnézi, vajon ehető-e vagy sem. Reménykedik, hogy az.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.26 13:23:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Unatkozik. Itt nem történik semmi érdekes. Nem olyan izgalmas a folyóban fürdeni, ha már egyszer fürdött az óriásember. Emiatt úgy dönt, hogy inkább aludni fog. Épp ezért napokig aludt, de most már azt is unalmasnak találja. Valamelyik kisember javasolta neki, hogy faragjon.*
- NÉZD! NEKED CSINÁLOM, NÉZD! *Kurjant vidáman, amikor meglátja a kistestvérét. Meglóbálja a karnyi hosszúságú rönköt, ami legalább öklömnyi vastagságú. Imitt-amott bele van faragva, de ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy mit ábrázol. Ha rápillantunk Krumko vigyorára, lehet, hogy még az óriás sem tudja.*
- Dolog? Miféle dolog? *Kérdezi, még mindig emelt hangon. Vagyis számára normális a hangerő, csak másoknak fülsüketítő. Néha megfeledkezik róla, hogy milyen ereje van a torkának és akkor össze-vissza kiabál. Majd csak emlékeztetik, hogy csendesebben...*
- Ehető? Ugye, ehető? Nem e-he-hető? *Kérdezget, miközben haladnak. Nem biztos, hogy megérti a neki mondott dolgokat. Viszont a feladatot könnyűnek találja és valamiért szórakoztatónak is. Tapsikolva, dorombolva érkezik a helyszínre, hogy végrehajtsa a kiszabott feladatot.*
- Utána eszünk? *Ha csak egy kérdése van, akkor az általában hangos. Ha pedig kérdése van, az általában az evéshez kapcsolódik. Kíváncsian pislog a lányra, várva a megnyugtató választ. Ha megpillantja a lefogandó célpontot, alaposan megnézi, vajon ehető-e vagy sem. Reménykedik, hogy az.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.26 13:23:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:40:51
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:40:51
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Nem csinál problémát abból, hogy Kagan véleménye nem egyezik az övével Badumirt illetően. Volt már rá példa többször a történelem folyamán, hogy valamiben nem értettek egyet.*
- Úgyis túl hamar ráállt az egyezségre...
*jegyzi meg mármár eszelős vigyorral Kagannak. Az egy dolog, hogy öszvéreket nemz - ez volt Eruanna averziója is -, de közben aztán kiderül az is, hogy Kagan elfogadott egy megbízást - talán pont azt, amiről Badumir danolt - és most már Lea biztos abban, hogy ez csak egy dal.*
- Az Erdő Szellem csupán a képzeleted játéka!
*mondja fennhangon, ugyanis neki már szent meggyőződése, hogy Badumir bár valóban direkt sétált be a táborba és fogatta el magát, ezt mégsem az "Erdő Szellemének" megbízásából tette. Nem, valaki azzal a szándékkal küldte ide, hogy szép szavakkal lebeszélje a törzset a Kagan kötötte egyezségről. Tehát már hamarabb értesültek arról, hogy errefelé tartanak - végülis nem csináltak belőle titkot, és meglehetősen feltűnő is a "kis" csapatuk. Badumir megy, Eruanna megnyugszik, úgy amúgy is kellemesebben masszíroz, amikor épp nem zaklatott. Amúgy is túl hamar elfogadta a Lea szabta feltételeket, bár így a Kagantól megtudottak fényében Lea biztossá válik abban, hogy ha azt kérte volna, hogy a jobb lábát varrják a bal karja helyére, akkor abba is belement volna. Lea nem szereti ha megvezetik, vagy ha próbálkoznak vele. Azonban Lea nem szabott határidőt neki. Így aztán elmondható, hogy a határidő jelen pillanat volt. És elmúlt...
Lea pedig már a kezét dörzsöli, ahogy feláll, elmegy most Krumkoért, hogy "bátyuskája" is részt vegyen egy kicsit abban, hogy kieresszék a gőzt, és vérengzenek kicsit. Amúgy finoman, hiszen nem akarják megölni Badumirt.
Szóval Krumko sátra felé indul, mikor még egy fickó a tűz fénykörébe téved - pedig az előbb mintha odébb ment volna Elenyel társaságában. Lea éppen azon gondolkodik, hogy mikor ette vissza őket a fene, amikor a férfi itt elkezd felesküdözni Kagannak. De közben visszajött Elenyel is, és ha minden igaz akkor sikerül is jól állon vágnia Kramlafot. Leának határozottan tetszik Elenyel fellépése - lehet, hogy meg is fogja invitálni egy "csajos csevejre".
Bármi is lesz a végkifejlet ő otthagyja őket, és megy tovább oda, ahova indult: Krumkoért.*
- Bátyó, gyere, dolog van!
*Az óriáshoz meglepő gyengédséggel szól, olyannal amit amúgy csak kevesen hallhatnak tőle. Nagyon szereti mind a két behemótot, tényleg mintha a kissé együgyű fivérei lennének. Ha Krumko jön, akkor menet közben elmagyarázza neki, hogy mi is fog történni. Az óriás feladata az lesz, hogy lefogja Badumirt amíg Lea levágja ruháit és karcol valamit a bőrébe.*
*Nem csinál problémát abból, hogy Kagan véleménye nem egyezik az övével Badumirt illetően. Volt már rá példa többször a történelem folyamán, hogy valamiben nem értettek egyet.*
- Úgyis túl hamar ráállt az egyezségre...
*jegyzi meg mármár eszelős vigyorral Kagannak. Az egy dolog, hogy öszvéreket nemz - ez volt Eruanna averziója is -, de közben aztán kiderül az is, hogy Kagan elfogadott egy megbízást - talán pont azt, amiről Badumir danolt - és most már Lea biztos abban, hogy ez csak egy dal.*
- Az Erdő Szellem csupán a képzeleted játéka!
*mondja fennhangon, ugyanis neki már szent meggyőződése, hogy Badumir bár valóban direkt sétált be a táborba és fogatta el magát, ezt mégsem az "Erdő Szellemének" megbízásából tette. Nem, valaki azzal a szándékkal küldte ide, hogy szép szavakkal lebeszélje a törzset a Kagan kötötte egyezségről. Tehát már hamarabb értesültek arról, hogy errefelé tartanak - végülis nem csináltak belőle titkot, és meglehetősen feltűnő is a "kis" csapatuk. Badumir megy, Eruanna megnyugszik, úgy amúgy is kellemesebben masszíroz, amikor épp nem zaklatott. Amúgy is túl hamar elfogadta a Lea szabta feltételeket, bár így a Kagantól megtudottak fényében Lea biztossá válik abban, hogy ha azt kérte volna, hogy a jobb lábát varrják a bal karja helyére, akkor abba is belement volna. Lea nem szereti ha megvezetik, vagy ha próbálkoznak vele. Azonban Lea nem szabott határidőt neki. Így aztán elmondható, hogy a határidő jelen pillanat volt. És elmúlt...
Lea pedig már a kezét dörzsöli, ahogy feláll, elmegy most Krumkoért, hogy "bátyuskája" is részt vegyen egy kicsit abban, hogy kieresszék a gőzt, és vérengzenek kicsit. Amúgy finoman, hiszen nem akarják megölni Badumirt.
Szóval Krumko sátra felé indul, mikor még egy fickó a tűz fénykörébe téved - pedig az előbb mintha odébb ment volna Elenyel társaságában. Lea éppen azon gondolkodik, hogy mikor ette vissza őket a fene, amikor a férfi itt elkezd felesküdözni Kagannak. De közben visszajött Elenyel is, és ha minden igaz akkor sikerül is jól állon vágnia Kramlafot. Leának határozottan tetszik Elenyel fellépése - lehet, hogy meg is fogja invitálni egy "csajos csevejre".
Bármi is lesz a végkifejlet ő otthagyja őket, és megy tovább oda, ahova indult: Krumkoért.*
- Bátyó, gyere, dolog van!
*Az óriáshoz meglepő gyengédséggel szól, olyannal amit amúgy csak kevesen hallhatnak tőle. Nagyon szereti mind a két behemótot, tényleg mintha a kissé együgyű fivérei lennének. Ha Krumko jön, akkor menet közben elmagyarázza neki, hogy mi is fog történni. Az óriás feladata az lesz, hogy lefogja Badumirt amíg Lea levágja ruháit és karcol valamit a bőrébe.*
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:28:05
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:28:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
*Karcsú lány alakjára rácáfolva ráfordulásból indítja öklét a mellette álló Kramlaf állcsúcsa irányába, aki lévén oldalt áll, tapssal és szövegeléssel van elfoglalva, nem igazán tud majd kitérni előle. Már, ha egyáltalán érzékeli a mozdulatot és a reakcióidejéből futja cselekvésre is. Magyarán a fickó jó eséllyel bekap egy terítést. Ha Elenyel ügyes, akkor a fickó aléltan elterül, mégiscsak állon vágták istenesen. Ha mégis magánál marad akkor sziszegő hangot hallhat:*
- A vezér jelenlétében akkor adsz ki hangot, ha Kagan megengedte. Akkor tapsolsz, ha megengedte és egyáltalán akkor maradsz életben, ha megengedte.
*Ilyen egy nagy pofájú szemtelen alakot. Nem elég, hogy mindenféle légből kapott szellemhittel kapcsolatos mesével próbálja leplezni gondolatolvasó képességeit, még a végén kitalálja, hogy egyenrangú a törzsfővel és itt tapsikol, mint egy három éves kislány, ha új ruhát kap. Egyetlen szerencséje, hogy Elenyel őrizetére volt bízva. A férfi harcosok már rég eltörték volna valamijét. No de a zöld ruhás íjász mindig gyengéd és nőies volt.*
*Karcsú lány alakjára rácáfolva ráfordulásból indítja öklét a mellette álló Kramlaf állcsúcsa irányába, aki lévén oldalt áll, tapssal és szövegeléssel van elfoglalva, nem igazán tud majd kitérni előle. Már, ha egyáltalán érzékeli a mozdulatot és a reakcióidejéből futja cselekvésre is. Magyarán a fickó jó eséllyel bekap egy terítést. Ha Elenyel ügyes, akkor a fickó aléltan elterül, mégiscsak állon vágták istenesen. Ha mégis magánál marad akkor sziszegő hangot hallhat:*
- A vezér jelenlétében akkor adsz ki hangot, ha Kagan megengedte. Akkor tapsolsz, ha megengedte és egyáltalán akkor maradsz életben, ha megengedte.
*Ilyen egy nagy pofájú szemtelen alakot. Nem elég, hogy mindenféle légből kapott szellemhittel kapcsolatos mesével próbálja leplezni gondolatolvasó képességeit, még a végén kitalálja, hogy egyenrangú a törzsfővel és itt tapsikol, mint egy három éves kislány, ha új ruhát kap. Egyetlen szerencséje, hogy Elenyel őrizetére volt bízva. A férfi harcosok már rég eltörték volna valamijét. No de a zöld ruhás íjász mindig gyengéd és nőies volt.*
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:16:47
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:16:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar tábor //
* Clap-Clap-Clap Tapsol Kramlaf.*
- Remek volt, valóban remek!* Az egész tábor felé fordul.*
- Igazi vezéregyéniség, ilyen kell azoknak, * mutat köbre kezével * akik térdre kényszerítenek majd városokat, karavánokat rabolnak ki és osztoznak a zsákmányon; nőn, férfin, rabszolgán, aranyon. * Látja, emlékek az arcokon, ugyan nem ismerheti őket; de egyértelmű, mindannyiuk felett ragyogott már Fortuna csillaga és tudják, tudják milyen egy remek portya; a rablás öröme.*
- Igen én is szeretnék része lenni ennek az örömnek, Kagan Thargodar.* Kihangsúlyozza a nevet, mintha hatalmas értéke lenne, vagy egy varázslatot hallatna.*
- Szeretném felajánlani ökleimet számodra, és csakis számodra. ~ Hihetetlen kimondta a legkomolyabb kötelék, amit tehet; a kolostor óta nem mondta ki a szavakat. ~
- Mint szerzetes, szeretnék szerves része lenni a törzsednek, hűséget esküszöm neked egy évig, vagy ameddig már nem lesz szükséged rám.
* Kezét a magasba emeli lassan,ökölbe zárja és féltérdre ereszkedik; fejét nem hajtja le, állja Kagan pillantását. Ezután a teljes nyugalom ül ki arcára, eddig komolyságot tükröző izmai megint mosolyra húzódnak. A cirkusznak vége, már csak Kagan válaszára vár, és tőle függ minden, a hírnevét megalapozta a figyelem a középpontjába kerül.*
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 19:18:43
* Clap-Clap-Clap Tapsol Kramlaf.*
- Remek volt, valóban remek!* Az egész tábor felé fordul.*
- Igazi vezéregyéniség, ilyen kell azoknak, * mutat köbre kezével * akik térdre kényszerítenek majd városokat, karavánokat rabolnak ki és osztoznak a zsákmányon; nőn, férfin, rabszolgán, aranyon. * Látja, emlékek az arcokon, ugyan nem ismerheti őket; de egyértelmű, mindannyiuk felett ragyogott már Fortuna csillaga és tudják, tudják milyen egy remek portya; a rablás öröme.*
- Igen én is szeretnék része lenni ennek az örömnek, Kagan Thargodar.* Kihangsúlyozza a nevet, mintha hatalmas értéke lenne, vagy egy varázslatot hallatna.*
- Szeretném felajánlani ökleimet számodra, és csakis számodra. ~ Hihetetlen kimondta a legkomolyabb kötelék, amit tehet; a kolostor óta nem mondta ki a szavakat. ~
- Mint szerzetes, szeretnék szerves része lenni a törzsednek, hűséget esküszöm neked egy évig, vagy ameddig már nem lesz szükséged rám.
* Kezét a magasba emeli lassan,ökölbe zárja és féltérdre ereszkedik; fejét nem hajtja le, állja Kagan pillantását. Ezután a teljes nyugalom ül ki arcára, eddig komolyságot tükröző izmai megint mosolyra húzódnak. A cirkusznak vége, már csak Kagan válaszára vár, és tőle függ minden, a hírnevét megalapozta a figyelem a középpontjába kerül.*
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 19:18:43
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:04:28
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:04:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábornál //
*Annyi egészen biztos hogy a velük szemben álló - vagyis pontosabban egyre inkább szakadó - illető egy mélységi. Ennél fogva pedig nincs az a biztonsági intézkedés, ami elégséges lehetne tündérünk szemében. Ő már csak egy ilyen bizalmatlan típus. Főleg a sötételfekkel, és az orkokkal szemben vannak súlyos fentartásai.
Van egy erős késztetése arra vonatkozóan, hogy a legjobb döntés az lenne ha levágnák ezt az ipsét, aztán megetetnék a kutyákkal. De ez nem lenne egy túl taktikus döntés. Mert, bár a vakondok veszélyesek. De szövetségesként - továbbra is megbízhatatlanok ugyan - de roppant veszélyesek lehetnek az ellenségre nézve is. Innen nézve pedig nem kéne eltenni láb alól. Hasznosabb lenne beszervezni.*
-Vigyük a vezér elé, majd ő dönt a sorsáról.*Mondj a kétfejű óriás okosabbik feje a nagyobbik fejnek.*
-A fegyvereidet komám, add át.*Biccent Xiltynnak.*
Ha a sötételf engedelmeskedik, önként megválik a fegyvereitől, és nem csinál zűrt, már mehetnek is.*
-Ha okos maradsz, lesz tűz, meg kaja is.
*Annyi egészen biztos hogy a velük szemben álló - vagyis pontosabban egyre inkább szakadó - illető egy mélységi. Ennél fogva pedig nincs az a biztonsági intézkedés, ami elégséges lehetne tündérünk szemében. Ő már csak egy ilyen bizalmatlan típus. Főleg a sötételfekkel, és az orkokkal szemben vannak súlyos fentartásai.
Van egy erős késztetése arra vonatkozóan, hogy a legjobb döntés az lenne ha levágnák ezt az ipsét, aztán megetetnék a kutyákkal. De ez nem lenne egy túl taktikus döntés. Mert, bár a vakondok veszélyesek. De szövetségesként - továbbra is megbízhatatlanok ugyan - de roppant veszélyesek lehetnek az ellenségre nézve is. Innen nézve pedig nem kéne eltenni láb alól. Hasznosabb lenne beszervezni.*
-Vigyük a vezér elé, majd ő dönt a sorsáról.*Mondj a kétfejű óriás okosabbik feje a nagyobbik fejnek.*
-A fegyvereidet komám, add át.*Biccent Xiltynnak.*
Ha a sötételf engedelmeskedik, önként megválik a fegyvereitől, és nem csinál zűrt, már mehetnek is.*
-Ha okos maradsz, lesz tűz, meg kaja is.
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 18:26:36
Üzenet elküldve: 2014-01-25 18:26:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
*Kisebb gondja is nagyobb most, mintsem Valian hangjában keresni bizonyos hangszíneket. Figyelmét a sötétségben megbúvó szerzetre irányítja, ugrásra kész medveként közelíti meg.*
-Lerohanni. *Biccent csak válaszul, mert ez a taktika általában neki kedvez, rá vall mondhatni. Termetéből kifolyólag bizony faltörő kost játszhat bármikor, ha a szükség úgy kívánja. S bár elméje nem pellengérezett, sem nem túlzottan fogékony, harcérzéke az idők folyamán kifejlődött annyira, hogy megértse mi az, mi kedvez neki. Így sosem próbálja becserkészni áldozatát, orgyilkos fondorlatokkal sem kísérletezik. Megmarad a jól bevált szemtől szemben pusztán fizikai erejével lezúzásnál.
De hirtelen oldalról is érkezik egy fenyegető parancs, mitől kicsit önkéntelenül is megoszlik figyelme.*
-Ki az? *Dörmögi halkan a vállán utazó tündérnek. Hiszen sem a hang nem ismerős számára, sem pedig nem tudta ilyen külső peremén a sátortáboruknak is állítottak őrt. De persze épp úgy idevetődhetett bárki, ahogy ők maguk is a zajokat kivizsgálni érkeztek. De ez már túlmegy az ő kombinációkészségén, nem is pazarol rá sok energiát. Inkább.*
-Jaja, pontosan! *Dörmögi Valian felszólítását megkontrázva. És hogy most kétfejű medveirhás óriás szörnyetegnek festenek a sűrűsödő sötétben? Ha kívülről látná magát jót mulatna, de így csak vicsorog a kívülálló ittléte okán. No és persze az idegen őr jelenléte miatt is. Hiszen így akár egy "kellemes" kis "szerelmi" háromszög is kialakulhat. S ő sosem szerette a többismeretlenes egyenleteket azon túl, hogy a matematikát sem igen ismeri.*
-Szerinted? *Kérdi mély hangján második fejét, mely most az észt képviseli leginkább. Csatabárdját addig is készenlétben tartja, s a homályba mereszti szemeit, hogy az idegen alig kivehető mozdulatait lesse.*
~Újabb vendég?~ *Fodrul meg fejében a gondolat. Kérdőn várakozik tovább, míg a "fej" megmondja a teendőket.*
*Kisebb gondja is nagyobb most, mintsem Valian hangjában keresni bizonyos hangszíneket. Figyelmét a sötétségben megbúvó szerzetre irányítja, ugrásra kész medveként közelíti meg.*
-Lerohanni. *Biccent csak válaszul, mert ez a taktika általában neki kedvez, rá vall mondhatni. Termetéből kifolyólag bizony faltörő kost játszhat bármikor, ha a szükség úgy kívánja. S bár elméje nem pellengérezett, sem nem túlzottan fogékony, harcérzéke az idők folyamán kifejlődött annyira, hogy megértse mi az, mi kedvez neki. Így sosem próbálja becserkészni áldozatát, orgyilkos fondorlatokkal sem kísérletezik. Megmarad a jól bevált szemtől szemben pusztán fizikai erejével lezúzásnál.
De hirtelen oldalról is érkezik egy fenyegető parancs, mitől kicsit önkéntelenül is megoszlik figyelme.*
-Ki az? *Dörmögi halkan a vállán utazó tündérnek. Hiszen sem a hang nem ismerős számára, sem pedig nem tudta ilyen külső peremén a sátortáboruknak is állítottak őrt. De persze épp úgy idevetődhetett bárki, ahogy ők maguk is a zajokat kivizsgálni érkeztek. De ez már túlmegy az ő kombinációkészségén, nem is pazarol rá sok energiát. Inkább.*
-Jaja, pontosan! *Dörmögi Valian felszólítását megkontrázva. És hogy most kétfejű medveirhás óriás szörnyetegnek festenek a sűrűsödő sötétben? Ha kívülről látná magát jót mulatna, de így csak vicsorog a kívülálló ittléte okán. No és persze az idegen őr jelenléte miatt is. Hiszen így akár egy "kellemes" kis "szerelmi" háromszög is kialakulhat. S ő sosem szerette a többismeretlenes egyenleteket azon túl, hogy a matematikát sem igen ismeri.*
-Szerinted? *Kérdi mély hangján második fejét, mely most az észt képviseli leginkább. Csatabárdját addig is készenlétben tartja, s a homályba mereszti szemeit, hogy az idegen alig kivehető mozdulatait lesse.*
~Újabb vendég?~ *Fodrul meg fejében a gondolat. Kérdőn várakozik tovább, míg a "fej" megmondja a teendőket.*
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 18:23:35
Üzenet elküldve: 2014-01-25 18:23:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar tábor //
*Rövid, éles pillantást vet Leandana Kagantalra, mert - bár ez ritka alkalom - meglehetősen eltér a véleményük.*
- Ez egy ember. Öszvért nemz majd. *morog vissza, kifejezve ellenérzését, hiszen a keverékek nem tudnak szaporodni. Ő pedig hosszú távon gondolkodik. Pár rövid mondattal beszámol a Szellemjárónak az elfogadott megbízásról, és a "Jóslattal" való párhuzamról, majd figyelme újra a Lombjáróra terelődik, akit amúgy sem kedvel túlzottan az előző napi produkció, meg a mostani dalolászás miatt sem.*
- Nem. A fickó az Erdő Szellemét citálja, ám legyen! Meztelenül, pőrén, ahogy született, vagy majdnem úgy, kivetjük a vadonba - az Erdő szelleme mondjon felett ítéletet! A végrehajtást a Szellemjáró felügyeli, és ártó rúnáink felvitele is az ő feladata! *a vadon alatt nem az itteni erdősávot, hanem talán magát Erdőmélyét érti, csak nem tudja, hogy így hívják. Ami meg a rúnákat illeti: Lea imádja belevésni a "monogramját" a fickók bőrébe. Majd a nő eldönti, mennyit hagy meg Badumirból - de közöttük nincs helye!*
*Kagan "vallásos", de nem babonás, és talán éppen ezért veszi nagyon-nagyon komolyan Badumir szavait. Mert ugyan nem hiszi, hogy minden fában és forrásban szellem lakozik, és a csillagos homlokú kancacsikó balszerencsét hoz - ó, azt tudja, hogy vannak Szellemek, de azok nem harapnak úton-útfélen az ember seggébe - ám a véletlen egybeesésekben sem hisz.*
~ Tehát tudják, hogy minket uszítottak a fickók ellen. Valakik tudják... és ezt a félbolondot küldték hírvivőnek. Bah... városiak. Nem lehet megbízni bennük! ~ *a fenyegetés azonban valós, így a következő parancsa is ezt tükrözi.*
- Hajnalig kettőzött őrség, aztán indulunk, ha visszaérnek Waldranék, ha nem! Irány dél, az erdő mentén. Az orkot magunkkal visszük, szekéren, és ha nem bír magával, láncra fűzve! *ezzel mindkettő sorsa eldőlt, de ha még akarnak mondani valamit, Kagan meghallgatja, és csak az után hajítják ki Badumirt a táborból: télvíz idején teljesen pucéron, fegyverek nélkül, kicsit megabajgatva.*
- A vendégeinknek is távozniuk kell hajnalhasadtával, mert a Thargodarok törzse továbbáll. *bármilyen enyészet vagy fenyegetés éri őket északról, előbb a várost találja meg, ne az ő kis törzsét. Még nem készültek fel.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 18:30:44
*Rövid, éles pillantást vet Leandana Kagantalra, mert - bár ez ritka alkalom - meglehetősen eltér a véleményük.*
- Ez egy ember. Öszvért nemz majd. *morog vissza, kifejezve ellenérzését, hiszen a keverékek nem tudnak szaporodni. Ő pedig hosszú távon gondolkodik. Pár rövid mondattal beszámol a Szellemjárónak az elfogadott megbízásról, és a "Jóslattal" való párhuzamról, majd figyelme újra a Lombjáróra terelődik, akit amúgy sem kedvel túlzottan az előző napi produkció, meg a mostani dalolászás miatt sem.*
- Nem. A fickó az Erdő Szellemét citálja, ám legyen! Meztelenül, pőrén, ahogy született, vagy majdnem úgy, kivetjük a vadonba - az Erdő szelleme mondjon felett ítéletet! A végrehajtást a Szellemjáró felügyeli, és ártó rúnáink felvitele is az ő feladata! *a vadon alatt nem az itteni erdősávot, hanem talán magát Erdőmélyét érti, csak nem tudja, hogy így hívják. Ami meg a rúnákat illeti: Lea imádja belevésni a "monogramját" a fickók bőrébe. Majd a nő eldönti, mennyit hagy meg Badumirból - de közöttük nincs helye!*
*Kagan "vallásos", de nem babonás, és talán éppen ezért veszi nagyon-nagyon komolyan Badumir szavait. Mert ugyan nem hiszi, hogy minden fában és forrásban szellem lakozik, és a csillagos homlokú kancacsikó balszerencsét hoz - ó, azt tudja, hogy vannak Szellemek, de azok nem harapnak úton-útfélen az ember seggébe - ám a véletlen egybeesésekben sem hisz.*
~ Tehát tudják, hogy minket uszítottak a fickók ellen. Valakik tudják... és ezt a félbolondot küldték hírvivőnek. Bah... városiak. Nem lehet megbízni bennük! ~ *a fenyegetés azonban valós, így a következő parancsa is ezt tükrözi.*
- Hajnalig kettőzött őrség, aztán indulunk, ha visszaérnek Waldranék, ha nem! Irány dél, az erdő mentén. Az orkot magunkkal visszük, szekéren, és ha nem bír magával, láncra fűzve! *ezzel mindkettő sorsa eldőlt, de ha még akarnak mondani valamit, Kagan meghallgatja, és csak az után hajítják ki Badumirt a táborból: télvíz idején teljesen pucéron, fegyverek nélkül, kicsit megabajgatva.*
- A vendégeinknek is távozniuk kell hajnalhasadtával, mert a Thargodarok törzse továbbáll. *bármilyen enyészet vagy fenyegetés éri őket északról, előbb a várost találja meg, ne az ő kis törzsét. Még nem készültek fel.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 18:30:44
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 17:43:15
Üzenet elküldve: 2014-01-25 17:43:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Elég különös mindkét hímszerzet. Csak lopva pillant Leandanára, hogy lássa miként hat rá a Szellemek felemlegetése. Persze, könnyű azokra hivatkozni, mert köztük is csak a legkiváltságosabbak kerülhetnek velük kapcsolatba. Ily módon szinte lehetetlen eldönteni, hogy igazat szólnak-e vagy sem. Ha még igazuk is van, vajon tényleg a Szellemek üzentek, vagy csak a Szellemek üzenetének vélték?
Nem egyszerű a helyzet.
Mivel érdemben nem tud hozzászólni az eseményekhez, bölcsebbnek látja hallgatni. Nem tiszte eldönteni mi legyen velük és nem is érzi úgy, hogy el tudná ezt dönteni. Az orkot életben sem hagyta volna. Persze, ő szólt Kagannak és Chiarinak, de akkor még messziről nem látta, hogy orkkal van dolguk. Pedig ha tudta volna! Fél napos kerülőt téve értesíti csak a vezért és gyógyítójukat.
Gyerekkori trauma.*
*Elég különös mindkét hímszerzet. Csak lopva pillant Leandanára, hogy lássa miként hat rá a Szellemek felemlegetése. Persze, könnyű azokra hivatkozni, mert köztük is csak a legkiváltságosabbak kerülhetnek velük kapcsolatba. Ily módon szinte lehetetlen eldönteni, hogy igazat szólnak-e vagy sem. Ha még igazuk is van, vajon tényleg a Szellemek üzentek, vagy csak a Szellemek üzenetének vélték?
Nem egyszerű a helyzet.
Mivel érdemben nem tud hozzászólni az eseményekhez, bölcsebbnek látja hallgatni. Nem tiszte eldönteni mi legyen velük és nem is érzi úgy, hogy el tudná ezt dönteni. Az orkot életben sem hagyta volna. Persze, ő szólt Kagannak és Chiarinak, de akkor még messziről nem látta, hogy orkkal van dolguk. Pedig ha tudta volna! Fél napos kerülőt téve értesíti csak a vezért és gyógyítójukat.
Gyerekkori trauma.*
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 15:02:09
Üzenet elküldve: 2014-01-25 15:02:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
* Az elmúlt napok, valóban a végletekig feszíthették érzékszerveit, így a rövid baktatás a csalitoson keresztül, hosszú órákká nyúlik, s mire a tábor közelébe ér, már egészen besötétedik.
Szerencsétlenkedése a tüskés bokrok között nem marad észrevétlen, s a tábor lakói pont akkor bukkannak fel, amikor a legelkeseredettebb harcot folytatja a tüskés ágakkal. Először csak egy hang szól hozzá, nem is tudja honnét. Egyik kezét kiszabadítja a tövisek közül majd esetlenül felemeli, jelezve megadását. A beesett szemek fürgén ugrálnak a meglepettségtől, míg észreveszi a nyíl hegyét, ami éppen felé céloz. *
- Tűpárna... az vagyok már így is. - * válaszol egykedvűen a bokornak, és egy erőteljes rántással kiszabadítja a lábát is, mire nadrágja pár helyen végighasad.
Immár szabadon üldögélve pillant fel az érkezőre, aki úgy fest, mintha valamelyik ködös álmából lépett volna elő. ~ A medveember. Ni'aras segíts. ~ tapad a merev tekintet az óriásra, akinek a másik feje is beszél.*
- Erős italért, s tüzetek melegéért másztam portátok küszöbére. - * mondja rekedt hangon, s hagy némi szünetet. * - Remélem nem hiába fáradtam. - * húzódnak ajkai féloldalas mosolyra, ahogy a magas árnyat vizsgálgatja.*
* Az elmúlt napok, valóban a végletekig feszíthették érzékszerveit, így a rövid baktatás a csalitoson keresztül, hosszú órákká nyúlik, s mire a tábor közelébe ér, már egészen besötétedik.
Szerencsétlenkedése a tüskés bokrok között nem marad észrevétlen, s a tábor lakói pont akkor bukkannak fel, amikor a legelkeseredettebb harcot folytatja a tüskés ágakkal. Először csak egy hang szól hozzá, nem is tudja honnét. Egyik kezét kiszabadítja a tövisek közül majd esetlenül felemeli, jelezve megadását. A beesett szemek fürgén ugrálnak a meglepettségtől, míg észreveszi a nyíl hegyét, ami éppen felé céloz. *
- Tűpárna... az vagyok már így is. - * válaszol egykedvűen a bokornak, és egy erőteljes rántással kiszabadítja a lábát is, mire nadrágja pár helyen végighasad.
Immár szabadon üldögélve pillant fel az érkezőre, aki úgy fest, mintha valamelyik ködös álmából lépett volna elő. ~ A medveember. Ni'aras segíts. ~ tapad a merev tekintet az óriásra, akinek a másik feje is beszél.*
- Erős italért, s tüzetek melegéért másztam portátok küszöbére. - * mondja rekedt hangon, s hagy némi szünetet. * - Remélem nem hiába fáradtam. - * húzódnak ajkai féloldalas mosolyra, ahogy a magas árnyat vizsgálgatja.*
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 12:58:10
Üzenet elküldve: 2014-01-25 12:58:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábornál//
*Az óriások eszetlen nagy csapkodásával sosem számol, így egy nagyon gyors mozdulattal kell rálapulnia Rolko nyakára.*
~ Ijedős ~
*Aztán következhet az aktuális behatoló probléma. Még mielőtt nyilatkozhatna arról mi is legyen a követendő eljárás az óriás már meg is indul.*
-Lerohanjuk, jó taktika.*Mondja egy csepp iróniával megfűszerezve. Bár nagy valószinüséggel ez nem szúr szemet nagyra nőtt haverjának.
Továbbra is a másik vállán állva foglal " harcállást ". Jobbjával kapaszkodik az óriási sörénybe, míg bal mancsába láthatatlanul egy dobó kés kúszik. Egyelőre nem erőlteti meg magát túlságosan. Hisz az izom nem az ő asztala. Arra itt van a kolléga.*
-Kezeket fel, és csak okosan.*Szúrja még oda a sötételfnek aki belebotlott a világ történelem talán legritkább járőr páros típusába. Az óriás-tündér kommandós alakulatba.*
*Az óriások eszetlen nagy csapkodásával sosem számol, így egy nagyon gyors mozdulattal kell rálapulnia Rolko nyakára.*
~ Ijedős ~
*Aztán következhet az aktuális behatoló probléma. Még mielőtt nyilatkozhatna arról mi is legyen a követendő eljárás az óriás már meg is indul.*
-Lerohanjuk, jó taktika.*Mondja egy csepp iróniával megfűszerezve. Bár nagy valószinüséggel ez nem szúr szemet nagyra nőtt haverjának.
Továbbra is a másik vállán állva foglal " harcállást ". Jobbjával kapaszkodik az óriási sörénybe, míg bal mancsába láthatatlanul egy dobó kés kúszik. Egyelőre nem erőlteti meg magát túlságosan. Hisz az izom nem az ő asztala. Arra itt van a kolléga.*
-Kezeket fel, és csak okosan.*Szúrja még oda a sötételfnek aki belebotlott a világ történelem talán legritkább járőr páros típusába. Az óriás-tündér kommandós alakulatba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389