Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 73 (1441. - 1460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-17 12:18:31
Üzenet elküldve: 2014-12-17 12:18:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő Fa - Keresés//
*Leon megjegyzésére, hogy az ilyen mágusok nem szoktak erősek lenni, csak elmosolyodik. Amikor a másik még menteni is próbálja, amit mondott, akkor kitör belőle a nevetés.*
-Az ilyen mágusok. *ismétli a másikat, két kacagás között.* A mágusok általánosságba véve nem erősek, de én különleges vagyok. *kacsint a másikra.* Egy átlagos mágus fele olyan nehéz mint én. Ebből is látszik, hogy kétszer olyan erős vagyok mint más mágusok, hiszen kétszer akkora súlyt cipelek.
*Leonnak nem kell félnie, hogy evvel megsértette a mágust. Argus tisztában van a fizikai korlátaival.*
*A köpcös mágus nem veti meg az italt, és kifejezetten hasznos dolognak is tartja, de most visszautasítja a rumot. A rum a hajósok ital, a hajó pedig a vízen úszik, így a rum is negatív dologkén él Argusban.*
*Leon sem találja túl biztatónak a fellelhető karavánokat. Amikor megemlíti a hogy Argus mellet nincs mitől félnie, akkor a mágus felkacag.*
-Igaza van. Hiszen ha lehúzza a fejét mögöttem, akkor kiváló fedezék vagyok, nem lóg ki semelyik irányba. Tíz vagy talán tizenkét nyílvessző is elfér bennem. *kacag fel a viccén.* Sokan ölni tudnának egy ekkora mozgó barikádnak.
*Argus határozott léptekkel hagyja el a várost, nem mintha tudná, hogy pontosan tudja hova kell mennie. De azt tudja, hogy előre. Miközben kettesben haladnak, addig magáról beszél a mágus.*
-Belőlem nem lenne jó kalóz, vagy akár matróz. Többek között azért, mert nem tudok mászni. Bár a fő indok, hogy a vízbeteg vagyok. Legyengülök, és nem vagyok képes enni, amikor ki megy alólam a fix talaj. Apám szerint a föld fiai feláldozták a víz szeretetét, hogy alá tudjanak szállni a föld gyomrába. Szerintem pedig csak egyszerűen a bányászok nem szoktak hozzá a hajózáshoz, és ezért készülnek ki. Tény, hogy nem is akarom megszokni. Inkább omoljon rám egy hegy, mint, hogy vízen haljak meg. Gondolom maga inkább a vízhalált választaná, minthogy egy szűk bánya mélyére ereszkedjen le.
*Leon megjegyzésére, hogy az ilyen mágusok nem szoktak erősek lenni, csak elmosolyodik. Amikor a másik még menteni is próbálja, amit mondott, akkor kitör belőle a nevetés.*
-Az ilyen mágusok. *ismétli a másikat, két kacagás között.* A mágusok általánosságba véve nem erősek, de én különleges vagyok. *kacsint a másikra.* Egy átlagos mágus fele olyan nehéz mint én. Ebből is látszik, hogy kétszer olyan erős vagyok mint más mágusok, hiszen kétszer akkora súlyt cipelek.
*Leonnak nem kell félnie, hogy evvel megsértette a mágust. Argus tisztában van a fizikai korlátaival.*
*A köpcös mágus nem veti meg az italt, és kifejezetten hasznos dolognak is tartja, de most visszautasítja a rumot. A rum a hajósok ital, a hajó pedig a vízen úszik, így a rum is negatív dologkén él Argusban.*
*Leon sem találja túl biztatónak a fellelhető karavánokat. Amikor megemlíti a hogy Argus mellet nincs mitől félnie, akkor a mágus felkacag.*
-Igaza van. Hiszen ha lehúzza a fejét mögöttem, akkor kiváló fedezék vagyok, nem lóg ki semelyik irányba. Tíz vagy talán tizenkét nyílvessző is elfér bennem. *kacag fel a viccén.* Sokan ölni tudnának egy ekkora mozgó barikádnak.
*Argus határozott léptekkel hagyja el a várost, nem mintha tudná, hogy pontosan tudja hova kell mennie. De azt tudja, hogy előre. Miközben kettesben haladnak, addig magáról beszél a mágus.*
-Belőlem nem lenne jó kalóz, vagy akár matróz. Többek között azért, mert nem tudok mászni. Bár a fő indok, hogy a vízbeteg vagyok. Legyengülök, és nem vagyok képes enni, amikor ki megy alólam a fix talaj. Apám szerint a föld fiai feláldozták a víz szeretetét, hogy alá tudjanak szállni a föld gyomrába. Szerintem pedig csak egyszerűen a bányászok nem szoktak hozzá a hajózáshoz, és ezért készülnek ki. Tény, hogy nem is akarom megszokni. Inkább omoljon rám egy hegy, mint, hogy vízen haljak meg. Gondolom maga inkább a vízhalált választaná, minthogy egy szűk bánya mélyére ereszkedjen le.
1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:33:06
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:33:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
*Quoven érkezik a Karavánpihenő felől. Az út monotonitása és hossza miatt már nem is gondolkodik merre lép, csak követi az utat. Így mikor le kéne kanyarodnia, követnie az utat, észre sem veszi, így megy tovább, csak bámulva az orra elé. Az út, ami egyre inkább csak egy kis ösvénnyé korcsosul egyenesen egy erdőbe vezet*
1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-15 22:13:55
Üzenet elküldve: 2014-12-15 22:13:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Útja nyugodtan, zökkenőktől mentesen telt és telik. Ismét nyeregben a tájat szelve, milyen romantikus lenne, ha az utóbbi hónapok nem ebből álltak volna már eddig is javarészt. Arról nem is beszélve, hogy Moranban nem akadt lehetősége a szentimentalizmus ezen fokának kialakulni. Mestere jól kupán is vágta volna, ha csak gondolt volna ilyesmikre. Nem, ennél sokkal racionálisabbra nevelte a lányt a korosodó lovag, és ezért csak hálát tud rebegni az égieknek a nő. Tulajdonképpen sokkal jobban járt, hogy a rend különce nevelte őt, hogy őt szolgálta, tőle tanult, s így kicsit reálisabb képet kapott a világról, mintha otthon nevelkedett volna normális kisasszonynak, vagy máshoz került volna apródként. Ahogy eszébe jut a férfi, önkéntelenül is elmosolyodik. Vajon rendben van még az öreg? Szinte érzi a tockost, amit kapna ezért a megszólításért. Biztos, hogy rendben van még, ő tudott az egész gyülekezetben a leginkább vigyázni magára, majd pont ő harapna fűbe? A régi emlékek kicsit feltüzelik, belevágja sarkát az eddig kényelmesen galoppozó ló oldalába. Az állat azonnal vágtába ugrik, sebesen szántva a távot, amit mára lovasa betervezett maguknak.*
1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-15 13:40:08
Üzenet elküldve: 2014-12-15 13:40:08
ÚJ
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
// A Karaván //
*A megbízó válaszát Grubek is megérti és azt is látja van értelme. Nem épp az-az átlagos amit Grubek is tesz. Építész de, ilyen kis kalandozgatásokat tesz kopaszodó fejjel. Persze mivel neki ez jó ezért nem zavartatja magát ilyesmikkel. Egy kis móka sosem árt. Főleg ha ezáltal ő lesz a nagyszerű Grubek Norragimhak akinek neve minden kocsmában elhangzik a bárdok ajkain. Mikor a főnök elfogadja az italt Grubek hangosan felröhög.*
-Még szép hogy fizetem. Már elsőre is megmondtam te egy remek fickó vagy. Az elmúlt pár napban elég ronda dolgokba keveredtem ám. És mindig ilyen cilinderes elfek voltak a dolgok mögött. És utoljára egy macska is. Hidd el nekem ne bízz cilinderes elfekben és macskákban. Azok csak bajt okoznak.
*A nap többi részében is ilyen beszédes marad. Ha az ork már megunja az ilyen történeteket akkor a csapattársakat fárasztja tovább. Mikor kikapják az elemózsiát akkor leáll a kis gnómmal veszekedni, hogy mit gondol ki ő, hogy a nagy Grubek Norragimhak szárított húst egyen de, végül megeszi. És többször is repetázik ha megengedi a gnóm. ha nem engedi akkor se hagyja annyiban veszekszik még egy kicsit és csak aztán nyugszik meg és ontja tovább bölcseleteit. Este mikor az őrséget kiosztják akkor szegény Anasheran felveti, hogy kettesével őrködjenek és elsőként vállalja. Na Grubek sem rest.*
-Szerencsés lehetsz te lány. A nagy Grubek Norragimhakkal őrködhetsz együtt. Csak figyelj alaposan és sokat tanulhatsz.
*Na az őrséget is végigbeszéli Grubek. A lánynak feltűnhet, hogy a kalandjait egy idő után ismételgeti és hogy a legtöbb tanácsának semmi értelme. Reggel nehezen kel fel de, a nap többi részében olyan mint előzőleg. Az esti őrködésnél ismét kiszemeli magának az íjjászlányt aki talán már bánja, hogy tegnap olyan lelkes volt.*
-Na gyere kezdjünk újra mi. Van még sok izgalmas történetem. Meséltem már mikor az óriásbogarat megöltem?
*Tegnap este csak háromszor és nap közben négyszer mesélte el.*
*A megbízó válaszát Grubek is megérti és azt is látja van értelme. Nem épp az-az átlagos amit Grubek is tesz. Építész de, ilyen kis kalandozgatásokat tesz kopaszodó fejjel. Persze mivel neki ez jó ezért nem zavartatja magát ilyesmikkel. Egy kis móka sosem árt. Főleg ha ezáltal ő lesz a nagyszerű Grubek Norragimhak akinek neve minden kocsmában elhangzik a bárdok ajkain. Mikor a főnök elfogadja az italt Grubek hangosan felröhög.*
-Még szép hogy fizetem. Már elsőre is megmondtam te egy remek fickó vagy. Az elmúlt pár napban elég ronda dolgokba keveredtem ám. És mindig ilyen cilinderes elfek voltak a dolgok mögött. És utoljára egy macska is. Hidd el nekem ne bízz cilinderes elfekben és macskákban. Azok csak bajt okoznak.
*A nap többi részében is ilyen beszédes marad. Ha az ork már megunja az ilyen történeteket akkor a csapattársakat fárasztja tovább. Mikor kikapják az elemózsiát akkor leáll a kis gnómmal veszekedni, hogy mit gondol ki ő, hogy a nagy Grubek Norragimhak szárított húst egyen de, végül megeszi. És többször is repetázik ha megengedi a gnóm. ha nem engedi akkor se hagyja annyiban veszekszik még egy kicsit és csak aztán nyugszik meg és ontja tovább bölcseleteit. Este mikor az őrséget kiosztják akkor szegény Anasheran felveti, hogy kettesével őrködjenek és elsőként vállalja. Na Grubek sem rest.*
-Szerencsés lehetsz te lány. A nagy Grubek Norragimhakkal őrködhetsz együtt. Csak figyelj alaposan és sokat tanulhatsz.
*Na az őrséget is végigbeszéli Grubek. A lánynak feltűnhet, hogy a kalandjait egy idő után ismételgeti és hogy a legtöbb tanácsának semmi értelme. Reggel nehezen kel fel de, a nap többi részében olyan mint előzőleg. Az esti őrködésnél ismét kiszemeli magának az íjjászlányt aki talán már bánja, hogy tegnap olyan lelkes volt.*
-Na gyere kezdjünk újra mi. Van még sok izgalmas történetem. Meséltem már mikor az óriásbogarat megöltem?
*Tegnap este csak háromszor és nap közben négyszer mesélte el.*
1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-15 11:04:17
Üzenet elküldve: 2014-12-15 11:04:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A Karaván //
*Meghallva az ork válaszát már cseppet sem hangzik olyan izgalmasnak a téma, ellenben nagyon is jó érvet hozott fel Ragnald. Végtére is, ő sem csak az ilyen munkákból tartja fenn magát, de nem is állna le a bérenckedéssel. Ifjonti vérének kell ennyi izgalom, arról nem is beszélve, másképp az utazás csak abból állna hogy a falu és a város között ingázik egyet néha napján.
A beszélgetés mellett viszont más is megüti a fülét, egész pontosan patadobogás, és nem az ő szekereiket húzó állatoké. Máskor mit sem törődne az úton haladó többi vándorral, de most azért fizetnek neki, hogy résen legyen. Fel is pattan gyorsan a szekérre, hátha talál egy jó helyet rajta, ahonnan messzebbre elláthat maguk mögé. Igyekezete kicsit fölöslegesnek bizonyul, mert a két lovas hamarosan elhalad mellettük.*
- Nem őt láttam a téren reggel? *Dünnyögi maga elé, miközben homlokát ráncolva mered a két idegen után. Ismerősnek tűnt neki az egyikük, de bizton nem merné állítani, hogy ő téblábolt a városban. De ha mégis? Ha mégis, akkor gyanús, hogy máris elvágtázott mellettük. Vagy nem gyanús, csak ők is a karavánpihenőbe mennek és korán indultak. Na most ennyire üldözési mániája van, vagy csak valami nem stimmel? Úgy dönt, homályos sejtéseivel nem zavarja meg a főnököt, viszont nyitva tartja a szemét.
Szerencsére a nap eseménytelenül telik, ahogy a következő is, és meglepve tapasztalja, hogy ezt cseppet sem bánja. Pedig hogy szeret lövöldözni. Az őrség kérdése rájuk van bízva mindkét nap, úgyhogy ő le is csap a neki legszimpatikusabb módra.*
- Szerintem őrködjünk kettesével, így ha el is alszik valaki, a másik majd felzavarhatja. Én kezdem. *Hangja ugyan nem ellentmondást nem tűrő, de érezhetően nem nagyon akar erről vitát nyitni. Mégis csak jobb hamar letudni a maga őrködés részét, minthogy az éjszaka közepén felriasszák és két részletben aludjon. A második este persze engedékenyebb, de továbbra is szívesen kezdi, vagy zárja az őrködést.*
A hozzászólás írója (Anasheran Dormei) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.15 11:10:29
*Meghallva az ork válaszát már cseppet sem hangzik olyan izgalmasnak a téma, ellenben nagyon is jó érvet hozott fel Ragnald. Végtére is, ő sem csak az ilyen munkákból tartja fenn magát, de nem is állna le a bérenckedéssel. Ifjonti vérének kell ennyi izgalom, arról nem is beszélve, másképp az utazás csak abból állna hogy a falu és a város között ingázik egyet néha napján.
A beszélgetés mellett viszont más is megüti a fülét, egész pontosan patadobogás, és nem az ő szekereiket húzó állatoké. Máskor mit sem törődne az úton haladó többi vándorral, de most azért fizetnek neki, hogy résen legyen. Fel is pattan gyorsan a szekérre, hátha talál egy jó helyet rajta, ahonnan messzebbre elláthat maguk mögé. Igyekezete kicsit fölöslegesnek bizonyul, mert a két lovas hamarosan elhalad mellettük.*
- Nem őt láttam a téren reggel? *Dünnyögi maga elé, miközben homlokát ráncolva mered a két idegen után. Ismerősnek tűnt neki az egyikük, de bizton nem merné állítani, hogy ő téblábolt a városban. De ha mégis? Ha mégis, akkor gyanús, hogy máris elvágtázott mellettük. Vagy nem gyanús, csak ők is a karavánpihenőbe mennek és korán indultak. Na most ennyire üldözési mániája van, vagy csak valami nem stimmel? Úgy dönt, homályos sejtéseivel nem zavarja meg a főnököt, viszont nyitva tartja a szemét.
Szerencsére a nap eseménytelenül telik, ahogy a következő is, és meglepve tapasztalja, hogy ezt cseppet sem bánja. Pedig hogy szeret lövöldözni. Az őrség kérdése rájuk van bízva mindkét nap, úgyhogy ő le is csap a neki legszimpatikusabb módra.*
- Szerintem őrködjünk kettesével, így ha el is alszik valaki, a másik majd felzavarhatja. Én kezdem. *Hangja ugyan nem ellentmondást nem tűrő, de érezhetően nem nagyon akar erről vitát nyitni. Mégis csak jobb hamar letudni a maga őrködés részét, minthogy az éjszaka közepén felriasszák és két részletben aludjon. A második este persze engedékenyebb, de továbbra is szívesen kezdi, vagy zárja az őrködést.*
A hozzászólás írója (Anasheran Dormei) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.15 11:10:29
1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-15 07:11:30
Üzenet elküldve: 2014-12-15 07:11:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// A karaván //
// Grubek //
* A Törpe úrnak érdekessé válik Ragnald így úgy dönt mellé igyekszik és beszédbe próbál elegyedni vele. Mikor odaér Ragnald épp a távolt fürkészi, nyugodt, kimért tekintettel. Végtére is mit idegeskedjen?
A szavak hallatán a törp felé fordul, parányit felhúzza egyik szemöldökét az első mondatra, mert nem igazán érti mire is akar célozni a másik, tán ork mivoltát akarja sértegetni?! De ez hamar tova is száll mikor folytatja Grubek, Ragnald megvilágosodik. *
- Épp eleget jártam az utakat, gondoltam miért ne használjam ki, hogy jól ismerem ezt a vidéket. Jövedelmezőbb mint csak a zsoldért sorban állni a főtéren, mindenféle fecniket olvasva.
* Válaszol rém egyszerűen. *
- Már persze ha épp az ember tud olvasni ugye.
* Vigyorodik el agyaras pofájával. Aztán folytatja s közben tekintete visszavonul az útra, mellettük két lovas halad el. *
- Persze jó móka az, nem tagadom.
* Apró kis mosoly a régi emlékek örömére *
- De azért ez biztosabb megélhetés.
* Így már tán világos a törpnek a dolog. S egy ital közösen. Először fura kifejezés ül arcára értetlenségére. De aztán végül is bólint. *
- Miért is ne!
- De te fizetsz!
* Nevetgél egy kicsit s közben szépen haladnak tovább. *
// Anasheran //
* Ahogy felpakolt a lány néhány felszerelés már sorakozik ott a kocsin. S közben szótlanul ugyan de végignézi Firgo kis bemutatóját, min nem neveti el magát szolidaritásból. Végighallgathatja a kis beszélgetést Grubek és Ragnald közt hiszen nincsenek nagy távra s a lány hallása amúgy is némileg kifinomultabb az átlagnál.
Minek eredményeképp újabb hangra lesz figyelmes. Nagyjából 1-2 órája lehetnek úton mikor lódobogást üteme csapja meg a lány fülét már távolról. Ha hátrafordul akkor megláthatja amint két lovas közelít a város felől. Mindkét mén sötétbarna, fekete sörénnyel. Rajtuk a két illető kék köpenyt visel jól maguk köré csavarva így védekezve a hideg ellen. Az egyik karimás kalap is látható. A másik viszont ismerős lehet a lánynak. Ahogy elrobognak mellettük igaz csupán egy röpke pillanat de ha a lány szemfüles akkor az ismerős alakban valahogy azt a fickót véli felfedezni aki ott állt a főtéren másodmagával, az egyik kis utca sarkánál. Persze mire ez tudatosul benne ők már messze járnak, a lovak ütemesen haladnak az úton északi irányba. Lehet csak hasonlóság és Anasheran reggeli, ébredés utáni elméje játszik bolondozik csak vele. Sosem lehet tudni. *
// Mindenki //
* Órák óta halad előre a csoport, a nap már régen felkelt és vakító fényével szórja be a tájat. Két lovas robog el a csapat mellett aztán haladnak is tovább, vélhetően ők is a pihenő irányába.
A nap eseménytelenül telik s dél környékén egy megálló következik. Kis pihenés, evés, ivás. Ha valaki esetleg nem hozott volna magával úgy Firgo biztosít kulacsban vizet ételnek pedig szárított hús, kenyér és sajt a menü.
A rövid pihenő után folytatódik az út. Szinte unalmasnak mondható ez a bizonyos első nap, nyílt mező, bal félen erdőség. Akik ismerik a vidéket azok tudják, hogy abba az irányba húzódik a nagy kiterjedésű Erdőmélye, sok legenda és rémtörténet helyszíne. Tán most is épp ott bolyong valaki a rengetegben...
A második nap is teljesen eseménytelenül telik el ahogy haladnak tovább észak felé. Bár a mezőt itt már átváltja az erdő. Este tábor verés, s persze az őrség a zsoldosok feladata... Reggel tovább.
Tél lévén hamar közelít az este. A nap átfordul a túloldalra s a lemenő ágban egyre kevesebb fénnyel ajándékozza meg az utazókat. A második nap éjszakáján is hamarosan esteledik. *
- Tábort verünk!
* Szólal meg Ragnald csak úgy mint előző nap. *
- Ott jó lesz!
* Mutat az út mentén egy kis részre a fák közt. Elférnek a kocsik és a sátraknak, egyebeknek is akad hely. *
- Ahogy tegnap, az őrség a tiétek!
* Fordul a csapathoz jelezve rajtuk áll, hogy intézik az őrséget s hogyan készülnek fel az éjszakára, csak úgy mint előző nap. *
// Grubek //
* A Törpe úrnak érdekessé válik Ragnald így úgy dönt mellé igyekszik és beszédbe próbál elegyedni vele. Mikor odaér Ragnald épp a távolt fürkészi, nyugodt, kimért tekintettel. Végtére is mit idegeskedjen?
A szavak hallatán a törp felé fordul, parányit felhúzza egyik szemöldökét az első mondatra, mert nem igazán érti mire is akar célozni a másik, tán ork mivoltát akarja sértegetni?! De ez hamar tova is száll mikor folytatja Grubek, Ragnald megvilágosodik. *
- Épp eleget jártam az utakat, gondoltam miért ne használjam ki, hogy jól ismerem ezt a vidéket. Jövedelmezőbb mint csak a zsoldért sorban állni a főtéren, mindenféle fecniket olvasva.
* Válaszol rém egyszerűen. *
- Már persze ha épp az ember tud olvasni ugye.
* Vigyorodik el agyaras pofájával. Aztán folytatja s közben tekintete visszavonul az útra, mellettük két lovas halad el. *
- Persze jó móka az, nem tagadom.
* Apró kis mosoly a régi emlékek örömére *
- De azért ez biztosabb megélhetés.
* Így már tán világos a törpnek a dolog. S egy ital közösen. Először fura kifejezés ül arcára értetlenségére. De aztán végül is bólint. *
- Miért is ne!
- De te fizetsz!
* Nevetgél egy kicsit s közben szépen haladnak tovább. *
// Anasheran //
* Ahogy felpakolt a lány néhány felszerelés már sorakozik ott a kocsin. S közben szótlanul ugyan de végignézi Firgo kis bemutatóját, min nem neveti el magát szolidaritásból. Végighallgathatja a kis beszélgetést Grubek és Ragnald közt hiszen nincsenek nagy távra s a lány hallása amúgy is némileg kifinomultabb az átlagnál.
Minek eredményeképp újabb hangra lesz figyelmes. Nagyjából 1-2 órája lehetnek úton mikor lódobogást üteme csapja meg a lány fülét már távolról. Ha hátrafordul akkor megláthatja amint két lovas közelít a város felől. Mindkét mén sötétbarna, fekete sörénnyel. Rajtuk a két illető kék köpenyt visel jól maguk köré csavarva így védekezve a hideg ellen. Az egyik karimás kalap is látható. A másik viszont ismerős lehet a lánynak. Ahogy elrobognak mellettük igaz csupán egy röpke pillanat de ha a lány szemfüles akkor az ismerős alakban valahogy azt a fickót véli felfedezni aki ott állt a főtéren másodmagával, az egyik kis utca sarkánál. Persze mire ez tudatosul benne ők már messze járnak, a lovak ütemesen haladnak az úton északi irányba. Lehet csak hasonlóság és Anasheran reggeli, ébredés utáni elméje játszik bolondozik csak vele. Sosem lehet tudni. *
// Mindenki //
* Órák óta halad előre a csoport, a nap már régen felkelt és vakító fényével szórja be a tájat. Két lovas robog el a csapat mellett aztán haladnak is tovább, vélhetően ők is a pihenő irányába.
A nap eseménytelenül telik s dél környékén egy megálló következik. Kis pihenés, evés, ivás. Ha valaki esetleg nem hozott volna magával úgy Firgo biztosít kulacsban vizet ételnek pedig szárított hús, kenyér és sajt a menü.
A rövid pihenő után folytatódik az út. Szinte unalmasnak mondható ez a bizonyos első nap, nyílt mező, bal félen erdőség. Akik ismerik a vidéket azok tudják, hogy abba az irányba húzódik a nagy kiterjedésű Erdőmélye, sok legenda és rémtörténet helyszíne. Tán most is épp ott bolyong valaki a rengetegben...
A második nap is teljesen eseménytelenül telik el ahogy haladnak tovább észak felé. Bár a mezőt itt már átváltja az erdő. Este tábor verés, s persze az őrség a zsoldosok feladata... Reggel tovább.
Tél lévén hamar közelít az este. A nap átfordul a túloldalra s a lemenő ágban egyre kevesebb fénnyel ajándékozza meg az utazókat. A második nap éjszakáján is hamarosan esteledik. *
- Tábort verünk!
* Szólal meg Ragnald csak úgy mint előző nap. *
- Ott jó lesz!
* Mutat az út mentén egy kis részre a fák közt. Elférnek a kocsik és a sátraknak, egyebeknek is akad hely. *
- Ahogy tegnap, az őrség a tiétek!
* Fordul a csapathoz jelezve rajtuk áll, hogy intézik az őrséget s hogyan készülnek fel az éjszakára, csak úgy mint előző nap. *
1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-13 23:57:17
Üzenet elküldve: 2014-12-13 23:57:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Lassan sétál az úton, és magában örül a közelgő sötétedésnek. Szemei már kápráztak a változatos tájtól: fű itt, fű ott, de nini: amott még fű is van! Brr... Nem az ő erdőhöz szokott szemének való ez a látványvilág, az tény. Így amikor megpillantja a várost, hirtelenjében nem is tudja eldönteni, hogy megint szemei űznek vele tréfát, vagy tényleg ott van? Megáll, hű botját magához ölelve megdörzsöli szemeit, és felpillantva a város még mindig ott van.*
-Helyben vagyunk.
*Jegyzi meg magának, portól kissé rekedtes hangon. Némi torokköszörülés javít a helyzeten, továbbindul.
Közelebb érve azonban ismét megáll, jobban szemügyre veszi az elterülő várost és környékét. Igyekszik felmérni ebből a távolságból a jellegzetesebb épületeket, amolyan támpontként, hogy ne nagyon tévedjen majd el. Összehúzza szemeit, valami nem olyan, mint kéne lennie általában.*
~Nincsenek falak?~
*Teszi fel magának a döbbent kérdést; ezek vagy nagyon tudnak harcolni, vagy elképesztően ostobák. Vagy nincs mit kifosztani, ez esetben viszont kénytelen lesz tovább állni, semmiből ő sem igazán tud tanulni...
Felsóhajt majd ismét tovább indul, igaz kissé nehezebben: lábai már sajognak az egész napos gyaloglástól. Így jár az, akinek nincs hátasa... Mélázik el magában, de amennyire tudja, megszaporázza lépteit. Már nincs messze, és estére talán lesz hol aludnia is. Csak van itt egy fogadó... A kapuhoz érve felvillantja mosolyát, és megszólítja az első útjába kerülő, talán meglepett városőrnek kinéző egyént.*
-Jó estét, meg tudná mondani, merre találok egy fogadót?
*Érdeklődik csilingelő hangján udvariasan, mert arra tanították, hogy mindig legyen udvarias. Legalábbis először mindenképpen, utána használhatja botja boldogabbik végét, ha kell.
A választ figyelmesen hallgatja, majd mosolyogva biccent köszönetképp, és áthalad a kapun, hogy ténylegesen megérkezzen céljához.*
A hozzászólás írója (Hollina Zyneste) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 23:57:48
-Helyben vagyunk.
*Jegyzi meg magának, portól kissé rekedtes hangon. Némi torokköszörülés javít a helyzeten, továbbindul.
Közelebb érve azonban ismét megáll, jobban szemügyre veszi az elterülő várost és környékét. Igyekszik felmérni ebből a távolságból a jellegzetesebb épületeket, amolyan támpontként, hogy ne nagyon tévedjen majd el. Összehúzza szemeit, valami nem olyan, mint kéne lennie általában.*
~Nincsenek falak?~
*Teszi fel magának a döbbent kérdést; ezek vagy nagyon tudnak harcolni, vagy elképesztően ostobák. Vagy nincs mit kifosztani, ez esetben viszont kénytelen lesz tovább állni, semmiből ő sem igazán tud tanulni...
Felsóhajt majd ismét tovább indul, igaz kissé nehezebben: lábai már sajognak az egész napos gyaloglástól. Így jár az, akinek nincs hátasa... Mélázik el magában, de amennyire tudja, megszaporázza lépteit. Már nincs messze, és estére talán lesz hol aludnia is. Csak van itt egy fogadó... A kapuhoz érve felvillantja mosolyát, és megszólítja az első útjába kerülő, talán meglepett városőrnek kinéző egyént.*
-Jó estét, meg tudná mondani, merre találok egy fogadót?
*Érdeklődik csilingelő hangján udvariasan, mert arra tanították, hogy mindig legyen udvarias. Legalábbis először mindenképpen, utána használhatja botja boldogabbik végét, ha kell.
A választ figyelmesen hallgatja, majd mosolyogva biccent köszönetképp, és áthalad a kapun, hogy ténylegesen megérkezzen céljához.*
A hozzászólás írója (Hollina Zyneste) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 23:57:48
1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-13 00:10:14
Üzenet elküldve: 2014-12-13 00:10:14
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*A város látványa nem csak reményteljes de a sok kietlen pusztaság után a lelkének is felüdülést jelent. Ha minden igaz ez az a hely ahová ősei indultak el sok sok évvel ezelőtt és ahol végre ős is új történetekkel gazdagíthatja az Erorakth-ok pallosát.* -Látod? *Kérdezi Dzsidást, bár az együgyű állattól nem várja el a választ. A válasz furcsamód mégis megérkezik. A hatalmas szürke lény felemeli hatalmas fejét és hosszú orrát az égnek majd kürtszó szerű erős hangot hallat magából. Bár az útjuk hosszú volt az óriás "lova" még mindig képes meglepetéseket okozni.* ~Nahát te ilyet is tudsz?~ *Kommentálja le gondolatban a hallottakat.* ~A szellemek nemcsak fegyvert, de kürtöt is adtak a nagy baromnak, talán az ég is arra teremtette, hogy engem hordozzon a hátán.~ *Megpaskolja hátasának kemény vállait, kijár neki a dicséret. A páncélosnak ellenben csak kötelezettségek járnak. Ennyi út és ennyi remek adomány után nem vallhat kudarcot, nem teheti meg, hogy akár egyetlen csatát is elveszítsen, méltóvá kell válnia családja nevéhez és az égiek megbecsüléséhez.* -Gyerünk hát. *Lép újra a bestiához, kezeit annak hátára teszi majd magán nagyot lökve ismét felpattan a poros régi pokrócra. Az elefánt azonban ismét nem akar elindulni.* -Ne most makacsold meg magad. *Morogja annak nagy fülébe. Ha egyszer sikerült felhívniuk magukra a figyelmet egy ekkora kürtszó elhangzásával, már nem tehetik meg, hogy nem teljes harci díszben és kifeszített mellkassal vonulnak be Arthenior kapuin.* -Gyijjá *Kiáltja és két sarkát hátralökve megsarkantyúzza azt. Bár vascsizmáira senki nem szerelt sarkantyút így is sikerül erőset böknie és a hatás sem marad el. Most végre beérik az út hosszú gyakorlásainak gyümölcse.
Paripája elindítja majd megszaporázza lépteit. A város fala kerül akár egy hullám a tengerparton. A lánc-kantárral a kapu felé irányítaná magát, már ha lenne kapu. Amint látja a városnak se fala se őrtornyai.* ~Ezek mégis, hogy védik meg magukat?~ Vetődik fel benne a kérdés. Északon még a legkisebb falu is földsánccal veszi magát körbe, nehogy a rabló bandák meg az ottani ork harcosok kifosszák azt, és ez a védelem sokszor bizonyul eredménytelennek.* ~Hát nincsenek itt szörnyek, nincsenek banditák?~ *Muszáj közelebbről is szemügyre vennie a helyet. Ha errefelé nincsenek se szörnyek, se banditák, orkok vagy eredárok akkor nem csak az ő munkája fölösleges, de a család legendái sem igazak ezt pedig még véletlenül sem hajlandó elfogadni. Ő harcolni jött ide északról és ha törik ha szakad harcolni is fog, a föld alól is előkeríti az utolsó élő farkast ha kell, ám az Erorakthok pallosa nem marad munka nélkül, mert az az egész család végét jelentené.
Pár perccel később a bámuló köznép figyelme alatt érheti el a város legkülső peremét.* -Agbrerve Erorakth vagyok. *Mordul rá magasról a meglepett városőrségre. Próbál még azon a részen elhelyezkedni ami nem tartozik a főtérhez. Ha nem engedik be bizony ennél nem megy beljebb. -Bebocsátást kérek a városba.
A hozzászólás írója (Agbrerve Erorakth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 00:33:37
Paripája elindítja majd megszaporázza lépteit. A város fala kerül akár egy hullám a tengerparton. A lánc-kantárral a kapu felé irányítaná magát, már ha lenne kapu. Amint látja a városnak se fala se őrtornyai.* ~Ezek mégis, hogy védik meg magukat?~ Vetődik fel benne a kérdés. Északon még a legkisebb falu is földsánccal veszi magát körbe, nehogy a rabló bandák meg az ottani ork harcosok kifosszák azt, és ez a védelem sokszor bizonyul eredménytelennek.* ~Hát nincsenek itt szörnyek, nincsenek banditák?~ *Muszáj közelebbről is szemügyre vennie a helyet. Ha errefelé nincsenek se szörnyek, se banditák, orkok vagy eredárok akkor nem csak az ő munkája fölösleges, de a család legendái sem igazak ezt pedig még véletlenül sem hajlandó elfogadni. Ő harcolni jött ide északról és ha törik ha szakad harcolni is fog, a föld alól is előkeríti az utolsó élő farkast ha kell, ám az Erorakthok pallosa nem marad munka nélkül, mert az az egész család végét jelentené.
Pár perccel később a bámuló köznép figyelme alatt érheti el a város legkülső peremét.* -Agbrerve Erorakth vagyok. *Mordul rá magasról a meglepett városőrségre. Próbál még azon a részen elhelyezkedni ami nem tartozik a főtérhez. Ha nem engedik be bizony ennél nem megy beljebb. -Bebocsátást kérek a városba.
A hozzászólás írója (Agbrerve Erorakth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 00:33:37
1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-11 13:38:09
Üzenet elküldve: 2014-12-11 13:38:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A Karaván //
*Ő bizony élt azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó kocsira pakoljon, hátizsák nélkül mégis csak könnyebb gyalogolni, mégha nem is tömte azt tele felesleges kacatokkal. Néha elfogja a kísértés, hogy felpattanjon valamelyik szekér hátuljára, és kocsikázzon egyet, de végül csak nem potyázik. Bírja ő a menetelést, jó erőben lévő fruska, de azért a kényelem sosem volt ellenére.
Firgo kis bukdácsolós magánszámát még éppen elcsípi, így egy időre meg is van derűje forrása, de hangos szóval nem illeti a látványosságot, még a végén megkurtítanák a fizetését, annyit pedig nem ér néhány jól irányzott poén.
Ő éppenséggel a középső szekér mellett baktat. Ha valakik mégis meg akarnák támadni kis karavánjukat, nem szeretne az első sorban harcolni, jobban lő, mint ahogy kardoz. Úgyhogy akár elölről jöjjön a csapás, akár hátba kapják őket, megtarthatja a biztos távot a támadóktól. Ha meg oldalról érkeznek, akkor valamit gyorsan ki kell majd találnia, de azzal ráér akkor foglalkozni.
Az egyik törpe máris ismerkedni kezd főnökükkel, habár meg kell hagyni, a feltett kérdés válaszára ő is kíváncsi. Nem sok ork kereskedőt látott eddig, és talán már emiatt is kilóghatna a lóláb, de mivel az erdőben már sikerült összefutnia meglepően illemtudó zöldbőrűvel is, kicsit visszafogja előítéletét az említett szellemi képességeit illetően.*
*Ő bizony élt azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó kocsira pakoljon, hátizsák nélkül mégis csak könnyebb gyalogolni, mégha nem is tömte azt tele felesleges kacatokkal. Néha elfogja a kísértés, hogy felpattanjon valamelyik szekér hátuljára, és kocsikázzon egyet, de végül csak nem potyázik. Bírja ő a menetelést, jó erőben lévő fruska, de azért a kényelem sosem volt ellenére.
Firgo kis bukdácsolós magánszámát még éppen elcsípi, így egy időre meg is van derűje forrása, de hangos szóval nem illeti a látványosságot, még a végén megkurtítanák a fizetését, annyit pedig nem ér néhány jól irányzott poén.
Ő éppenséggel a középső szekér mellett baktat. Ha valakik mégis meg akarnák támadni kis karavánjukat, nem szeretne az első sorban harcolni, jobban lő, mint ahogy kardoz. Úgyhogy akár elölről jöjjön a csapás, akár hátba kapják őket, megtarthatja a biztos távot a támadóktól. Ha meg oldalról érkeznek, akkor valamit gyorsan ki kell majd találnia, de azzal ráér akkor foglalkozni.
Az egyik törpe máris ismerkedni kezd főnökükkel, habár meg kell hagyni, a feltett kérdés válaszára ő is kíváncsi. Nem sok ork kereskedőt látott eddig, és talán már emiatt is kilóghatna a lóláb, de mivel az erdőben már sikerült összefutnia meglepően illemtudó zöldbőrűvel is, kicsit visszafogja előítéletét az említett szellemi képességeit illetően.*
1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-10 13:53:16
Üzenet elküldve: 2014-12-10 13:53:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
// A Karaván //
*A karaván elindul úgyhogy Grubek is követi. Nincs semmilyen felszerelése csak ami rajta van. Azt a botot amit faragtak neki büszkén emelgeti minden lépésnél. Jól megfigyeli a társait. Egyik sem mutatkozik túl beszédesnek de, ez nagyon nem zavarja őt. A megbízó gyalog megy és ez meg is lepi őt. Ismét nagyot nő a szemében. Nem elég, hogy nem egy elf de, még közéjük is megy. Oda is lépdel hát mellé és megszólítja.*
-Nem egy mindennapi figura vagy te. Áruld már el nekem, hogy lesz egy ilyen fickóból mint te kereskedő. És majd ha ennek vége lesz ihatnánk valamit együtt nem gondolod cimbora?
*A karaván elindul úgyhogy Grubek is követi. Nincs semmilyen felszerelése csak ami rajta van. Azt a botot amit faragtak neki büszkén emelgeti minden lépésnél. Jól megfigyeli a társait. Egyik sem mutatkozik túl beszédesnek de, ez nagyon nem zavarja őt. A megbízó gyalog megy és ez meg is lepi őt. Ismét nagyot nő a szemében. Nem elég, hogy nem egy elf de, még közéjük is megy. Oda is lépdel hát mellé és megszólítja.*
-Nem egy mindennapi figura vagy te. Áruld már el nekem, hogy lesz egy ilyen fickóból mint te kereskedő. És majd ha ennek vége lesz ihatnánk valamit együtt nem gondolod cimbora?
1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-10 09:15:34
Üzenet elküldve: 2014-12-10 09:15:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// A Karaván //
~ 1. nap. A felhívás megtette hatását, elegen jöttek a csengő arany reményében. Mennyi haszonleső? hehe. A sors ver engem a törpökkel... S nem is egyel, rögvest kettő is csatlakozott! Kurta lábú kis fatönkök! ... ~
- FIRGO!
* Dübörög az ork hangja mire a kis gnóm összerezzen és riadtan csapja össze kis irományát, még a toll is majdnem kiesik a kezéből mivel a kis naplóját írogatta. A hirtelen összerezzenésnek hála sikerül is arccal előre lepottyannia a szekér hátuljáról egyenest a hideg földre. Mérgesen tápászkodik fel míg a szekér szép komótosan tovább halad. ~ átkozott törpök, ez is az ő hibájuk... ~ Mérgelődik magában míg leporolja magát. *
- Firgo!
* Szól rá ismét az ork immár közelebbről hiszen hátrasétált. Mit sem törődve a kis pukkancs aktuális állapotával folytatja is a mondókat. Bizonyára már megszokta, hogy ilyen kis méregzsák a gnóm uraság. *
- Mindenről gondoskodtál ami a listán volt?
* Teszi fel a kérdést mire a gnóm röviden válaszol. *
- Igen, mindent felírtam és minden a helyén van!
* Gondol itt vízre, némi élelemre, egyebekre amik egy hosszasabb úthoz kellhetnek ennyi emberre. Az ork bólint a választ hallva. Aztán visszasétál az első szekérhez az mellett lépdel. Fura látvány lehet, hogy ellentétben a nyájas, lusta, kövér kereskedőkkel akik vélhetően a szekér bakján ücsörögnének kényelmesen, Ő speciel kérdés nélkül halad gyalogszerrel. A mezőt fürkészi, figyel. A gnóm ez után visszamászik a szekérre írogatni tovább... *
~ 1. nap. A felhívás megtette hatását, elegen jöttek a csengő arany reményében. Mennyi haszonleső? hehe. A sors ver engem a törpökkel... S nem is egyel, rögvest kettő is csatlakozott! Kurta lábú kis fatönkök! ... ~
- FIRGO!
* Dübörög az ork hangja mire a kis gnóm összerezzen és riadtan csapja össze kis irományát, még a toll is majdnem kiesik a kezéből mivel a kis naplóját írogatta. A hirtelen összerezzenésnek hála sikerül is arccal előre lepottyannia a szekér hátuljáról egyenest a hideg földre. Mérgesen tápászkodik fel míg a szekér szép komótosan tovább halad. ~ átkozott törpök, ez is az ő hibájuk... ~ Mérgelődik magában míg leporolja magát. *
- Firgo!
* Szól rá ismét az ork immár közelebbről hiszen hátrasétált. Mit sem törődve a kis pukkancs aktuális állapotával folytatja is a mondókat. Bizonyára már megszokta, hogy ilyen kis méregzsák a gnóm uraság. *
- Mindenről gondoskodtál ami a listán volt?
* Teszi fel a kérdést mire a gnóm röviden válaszol. *
- Igen, mindent felírtam és minden a helyén van!
* Gondol itt vízre, némi élelemre, egyebekre amik egy hosszasabb úthoz kellhetnek ennyi emberre. Az ork bólint a választ hallva. Aztán visszasétál az első szekérhez az mellett lépdel. Fura látvány lehet, hogy ellentétben a nyájas, lusta, kövér kereskedőkkel akik vélhetően a szekér bakján ücsörögnének kényelmesen, Ő speciel kérdés nélkül halad gyalogszerrel. A mezőt fürkészi, figyel. A gnóm ez után visszamászik a szekérre írogatni tovább... *
1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-08 17:01:53
Üzenet elküldve: 2014-12-08 17:01:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*Kicammog az erdőből. Ruháját leporolja, csizmájából gondosan kiszedegeti a bogáncsokat. A lovát a barlang szájánál hagyja a feltűnés elkerülése érdekében. Erős, hideg szél fúj, kapucniját tartani kell, különben lesodorná a fejéről minden apróbb légáramlat. ~Már sötétedik.~ Nagyokat lépkedve próbál eljutni az egyetlen fényforráshoz. ~Valami tanya féleség lehet.~ De még mielőtt meglátná, egy útra lesz figyelmes. Választania kell. Az út mellett dönt, és szinte futva indul el rajta. Egyre gyorsabban lépked, az éhség és az emberek hiánya erőt ad neki a rohanáshoz. Az út végig követi az erdő vonalát. Először balra, majd jobbra kanyarodik, lejt és emelkedik. Scorrage lihegve rogy össze egy kidőlt fa tövénél. Batyujában kotorászik remegő kezével, majd megragad egy bőrtömlőt és szájába önti a friss nedűt. Bár az lenne. Prüszkölve köpi ki a poshadt vizet. ~Nem is emlékszem, mikor töltöttem meg legutoljára. Nem is csoda, hogy tönkrement.~ Lassan sétál tovább az úton. Egy csoportnyi fénylő pont tűnik fel a láthatáron, mint sok száz szentjánosbogár. Új erővel indul tovább. Egy folyó szeli keresztül az ösvényt. Díszes híd ível át a folyón, melynek két első oszlopánál vállig felfegyverzett őrök állnak egy-egy olajlámpával a kezükben. ~Belőlem biztos nem fogtok meggazdagodni. Egy aranyat sem vagyok hajlandó fizetni az átkelésért. Inkább keresek egy gázlót.~ Letér az útról, és a hídtól keletre kezdi keresni a sekélyest. Pár perc séta se kell, és máris egy derékig érő részt talál. A nadrágját és csizmáját beleteszi a vászonzsákjába, majd a zsákját a feje fölé emeli és átkel a folyón.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.08 21:58:02, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.08 21:58:02, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-08 02:12:14
Üzenet elküldve: 2014-12-08 02:12:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Romok közt//
*Ez a környék még mindig rohadtul unalmas. Semmi értelmeset nem csináltak mióta itt dekkolnak, csak kutyagolnak és kutyagolnak egyik helyről a másikra. Lassan mindketten kezdenek teljesen beleőrülni.
Persze, még mindig sokkal jobb ketten, mint egyedül. Akkor nem lenne kit szekálni. Sokkal jobban telik az idő, ha cincálhatják egymást idegeit, olykor odavernek a másiknak, megcsapkodják. Mint egy öreg házaspár, lassan pont olyanok ők ketten. Még a nemi életük is pont olyan, mint egy öreg házaspárnak: nem létező.*
*Ez a környék még mindig rohadtul unalmas. Semmi értelmeset nem csináltak mióta itt dekkolnak, csak kutyagolnak és kutyagolnak egyik helyről a másikra. Lassan mindketten kezdenek teljesen beleőrülni.
Persze, még mindig sokkal jobb ketten, mint egyedül. Akkor nem lenne kit szekálni. Sokkal jobban telik az idő, ha cincálhatják egymást idegeit, olykor odavernek a másiknak, megcsapkodják. Mint egy öreg házaspár, lassan pont olyanok ők ketten. Még a nemi életük is pont olyan, mint egy öreg házaspárnak: nem létező.*
1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 18:46:15
Üzenet elküldve: 2014-12-07 18:46:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Éjszakai ismerkedés//
*Nem kommentálja Felthys elsődleges ajánlatát, miszerint a férfi elé is ülhetne. Ám átfut gondolatain, még ha csak egy rövid pillanatig is, hogy esetleg meg is tehetné. Sosem volt különösebben erkölcsös nő, persze nem süllyedne oly mélyre, mint a kámzsás nő, hisz lopáson még nem kapta magát.
Ám szereti a hódítás izgalmát, szeret játszani néha-néha a férfiakkal, s ami még erkölcsi számlájára nem róható fel, a kockázás. Pár hete még simán kiforgatott volna bárkit a vagyonából, alkalomadtán pedig egy-egy szépfiút a nadrágjából.
Végül felül Felthys mögé, szívesen fogadja a segítő kezet is, bár a köpés nagyvonalú mozdulata nem különösebben bájolta el. No, de mit is várhat? Mint kiderült a férfi valamikor útonálló volt, azok pedig eléggé nos... Kemény férfiak.*
- Majd talán legközelebb helyet cserélhetünk...* Búgja még is Felthys fülébe, sunyi mosollyal ajkain, amit a férfi ha nem is hall, de minden bizonnyal kiérezhet szavainak hangsúlyából.*
//Artheniort elhagyva//
* A gyors tempón meg sem lepődik, bár úgy gondolja, kicsit kellemetlen így társalogni. A bemutatkozás azonban kicsit megkésve, de elkezdődik, így válaszol ő is az immáron Lövilként megismert nő szavaira.*
- Niema, Stelven lánya. * Nem várja el, hogy apja nevét bárki is ismerje, ám a régi szokás szerint így mutatkozik be.*
*Nem kommentálja Felthys elsődleges ajánlatát, miszerint a férfi elé is ülhetne. Ám átfut gondolatain, még ha csak egy rövid pillanatig is, hogy esetleg meg is tehetné. Sosem volt különösebben erkölcsös nő, persze nem süllyedne oly mélyre, mint a kámzsás nő, hisz lopáson még nem kapta magát.
Ám szereti a hódítás izgalmát, szeret játszani néha-néha a férfiakkal, s ami még erkölcsi számlájára nem róható fel, a kockázás. Pár hete még simán kiforgatott volna bárkit a vagyonából, alkalomadtán pedig egy-egy szépfiút a nadrágjából.
Végül felül Felthys mögé, szívesen fogadja a segítő kezet is, bár a köpés nagyvonalú mozdulata nem különösebben bájolta el. No, de mit is várhat? Mint kiderült a férfi valamikor útonálló volt, azok pedig eléggé nos... Kemény férfiak.*
- Majd talán legközelebb helyet cserélhetünk...* Búgja még is Felthys fülébe, sunyi mosollyal ajkain, amit a férfi ha nem is hall, de minden bizonnyal kiérezhet szavainak hangsúlyából.*
//Artheniort elhagyva//
* A gyors tempón meg sem lepődik, bár úgy gondolja, kicsit kellemetlen így társalogni. A bemutatkozás azonban kicsit megkésve, de elkezdődik, így válaszol ő is az immáron Lövilként megismert nő szavaira.*
- Niema, Stelven lánya. * Nem várja el, hogy apja nevét bárki is ismerje, ám a régi szokás szerint így mutatkozik be.*
1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:29:33
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:29:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Éjszakai ismerkedés//
*A szőkeség végül ló nélkül oldja meg a dolgot, és a részeges mögé ül, valami érthetetlen oknál fogva. Lövil hanyagolja a dolog kommentálását, inkább elindul a lovával.*
-Loptam, csak megvédem az eltunyulástól.*Jön a válasz már-már nevetve, de azért a saját határain belül.*
//Artheniort elhagyva//
*A lovat szintén vágtába vágja, és simán tartja is a másik ló iramát, hiszen jócskán könnyebb terhet kell vinnie mint a másiknak. Hiába, a köpenyes egy vékony nő mindössze, nem egy férfi és egy nő együttese.*
-Amúgy az én nevem Lövil.*Kiabál oda a párosnak a lováról, hogy legalább egymásnak a nevét tudhassák, legyen mit mondani nekik amikor arra lesz szükség.*
-A lovak bírni fogják az iramot?*Kiabál át még egy mondatot, hiszen nem tudja milyen messzire is mennek, de könnyen lehet akár pár napnyi is az út, és akkor ez a sebesség ki fogja nyírni a két állatot.*
*A szőkeség végül ló nélkül oldja meg a dolgot, és a részeges mögé ül, valami érthetetlen oknál fogva. Lövil hanyagolja a dolog kommentálását, inkább elindul a lovával.*
-Loptam, csak megvédem az eltunyulástól.*Jön a válasz már-már nevetve, de azért a saját határain belül.*
//Artheniort elhagyva//
*A lovat szintén vágtába vágja, és simán tartja is a másik ló iramát, hiszen jócskán könnyebb terhet kell vinnie mint a másiknak. Hiába, a köpenyes egy vékony nő mindössze, nem egy férfi és egy nő együttese.*
-Amúgy az én nevem Lövil.*Kiabál oda a párosnak a lováról, hogy legalább egymásnak a nevét tudhassák, legyen mit mondani nekik amikor arra lesz szükség.*
-A lovak bírni fogják az iramot?*Kiabál át még egy mondatot, hiszen nem tudja milyen messzire is mennek, de könnyen lehet akár pár napnyi is az út, és akkor ez a sebesség ki fogja nyírni a két állatot.*
1445. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:13:55
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:13:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A kis Hemitar még Arthenior közelében jár, de már most izgatott attól, ami rá vár. Körülnéz a hatalmas területen rég volt mikor keresztülvágott az atyával a pusztán, még amikor idehozták, de emlékszik rá tudja merről jött és hova érkezett. De most az a kérdés mi vár rá? Még vár egy kicsit hogy gondolatai a múltból visszatérjenek, a jelenbe majd az erdő felé veszi az irányt. Utazásra alkalmas öltözet, hátizsák, egy kicsi kulacs és csizma szinte már az ifjú papnövendék is kalandozónak látja magát. Habár lehet ezt csak a gyermeki fantáziálás okozza de Hemitarnak egy pillanatra megtetszik a gondolat. A vándorló pap ki követi az ősi vallást és segít az ártatlanoknak és rászorulóknak ahol csak tud. Arcán mosollyal kicsiket szökdelve lassú léptekkel megy tovább a fiatal fiú az erdő felé.*
1444. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:21:30
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:21:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az ösvény gyorsan megvan, hisz csak követnie kellett azt az utat, melyen idejött. Saját nyomait követve nyugodt tempóban közeledik a csapáshoz, miközben magában már a következő lépést tervezgeti.
Vajon milyen lesz a városban? Mihez kezdjen, ha odaért? Az erdőben olyan nyugodt volt az élet, számára már-már túlságosan is, ez volt az egyik oka, hogy útra kelt. Azaz ez csak az egyik volt, azok közül is a kisebb fajtákba való. Még mindig a fülében csengenek apja, az aggastyán elf főrend szavai, ahogy kitagadja a Hajnal Házából, addig a pillanatig, míg tiszteletet nem tanul a világban.
A gondolatokra megtorpan, bármennyire is dühös és haragos volt, apja szavai mélyen a lelkébe martak. Anyja hiába kérlelte, hogy kérjen bocsánatot, esedezzen apjának, hogy maradhasson, nem tette meg. Bánta már, hogy kimondta a szavakat, de hogy bocsánatot kérjen? Soha. Elfek között ritka, de türelmetlen volt, hirtelen haragú és meggondolatlan. Ez sodorta ide is, és ez sodorja most tovább Arthenior felé is.
Állkapcsán megfeszülnek az izmok, kifújja tüdejéből az áporodott levegőt, mintha a rossz gondolatoktól akarna szabadulni.
Ha szerencséje van, talál egy gázlót, ami átvezeti a folyón, egészen a városig. Kevés utazó járja ezt a vidéket, de nem is vágyik igazán társaságra, bár talán jó volna találkozni egy idevalósival, hogy megtudjon pár dolgot a városról és az ott folyó dolgokról.
Lendületes léptekkel éri el a folyót, pár pillanatig gyönyörködve a sebes víz szépségében, majd elindul a part mentén, hogy megkeresse a gázlót. Út közben kerít egy embermagas botot, hogy néha a víz alá szúrjon vele, ellenőrizve a folyó mélységét, hátha hamarabb megleli a gázlót.
Fertályórányi kutatás után meg is találja a megfelelő helyet az átkelésre. Félredobja a hasztalanná vált botot, majd a bokáig érő vízbe gázol, hogy átkeljen a folyó másik oldalára.
Arthenior egyre közelebb.*
Vajon milyen lesz a városban? Mihez kezdjen, ha odaért? Az erdőben olyan nyugodt volt az élet, számára már-már túlságosan is, ez volt az egyik oka, hogy útra kelt. Azaz ez csak az egyik volt, azok közül is a kisebb fajtákba való. Még mindig a fülében csengenek apja, az aggastyán elf főrend szavai, ahogy kitagadja a Hajnal Házából, addig a pillanatig, míg tiszteletet nem tanul a világban.
A gondolatokra megtorpan, bármennyire is dühös és haragos volt, apja szavai mélyen a lelkébe martak. Anyja hiába kérlelte, hogy kérjen bocsánatot, esedezzen apjának, hogy maradhasson, nem tette meg. Bánta már, hogy kimondta a szavakat, de hogy bocsánatot kérjen? Soha. Elfek között ritka, de türelmetlen volt, hirtelen haragú és meggondolatlan. Ez sodorta ide is, és ez sodorja most tovább Arthenior felé is.
Állkapcsán megfeszülnek az izmok, kifújja tüdejéből az áporodott levegőt, mintha a rossz gondolatoktól akarna szabadulni.
Ha szerencséje van, talál egy gázlót, ami átvezeti a folyón, egészen a városig. Kevés utazó járja ezt a vidéket, de nem is vágyik igazán társaságra, bár talán jó volna találkozni egy idevalósival, hogy megtudjon pár dolgot a városról és az ott folyó dolgokról.
Lendületes léptekkel éri el a folyót, pár pillanatig gyönyörködve a sebes víz szépségében, majd elindul a part mentén, hogy megkeresse a gázlót. Út közben kerít egy embermagas botot, hogy néha a víz alá szúrjon vele, ellenőrizve a folyó mélységét, hátha hamarabb megleli a gázlót.
Fertályórányi kutatás után meg is találja a megfelelő helyet az átkelésre. Félredobja a hasztalanná vált botot, majd a bokáig érő vízbe gázol, hogy átkeljen a folyó másik oldalára.
Arthenior egyre közelebb.*
1443. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:00:05
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:00:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Hogy végül hogyan tévedtek el teljesen és végérvényesen? Ki tudja már. Annyi azonban bizonyos, hogy a Nathua-Kryon páros ahelyett, hogy dél felé szedte volna a lábát, óvatlanul nyugatnak fordult, bemerészkedett az erdőbe és jól eltévedt. Talán egyszer kiderül a turpisság, most azonban csak annyi világos, hogy gőzerővel trappolnak egy igen kellemetlen és veszélyes eseménysorozat felé, amelynek végén vagy a dicsőséget ismerik meg, vagy a halált! Esetleg belefér még egy kis nátha, felfázás, lehorzsolt térdek, rengeteg munkaórányi rinyálás és siránkozás, meg persze rengeteg szaftos veszekedés. Mert ez már csak így megy faluhelyen, nem igaz?*
- Utállak. Hallod? Utállak. *hallatszik menet közben a fiú hangja, amit helyenként veszedelmes női dörmögés és mordulás szakít meg, mi után egy időre csend van. Aztán: *
- Utállak akkor is.
- Utállak. Hallod? Utállak. *hallatszik menet közben a fiú hangja, amit helyenként veszedelmes női dörmögés és mordulás szakít meg, mi után egy időre csend van. Aztán: *
- Utállak akkor is.
1442. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:00:15
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:00:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Éjszakai ismerkedés//
//Főtér//
*Kerek szemekkel nézi a titokzatos kámzsacicus nem éppen erkölcsös tettét, és elismerősen füttyent annak végeztével. Ki sem nézte volna ezt belőle, azt hitte, a csuklya afféle szemérmeskedésből került fel rá, nem pedig azért, hogy egy tolvaj arcát fedje el a világ elöl. Ez van, ha kiszámítható lenne a világ, csöppet sem lenne Felthys ínyére való. A pálinka is kiszámíthatatlan, azért szereti. Nem tudni, hogy felül jön ki éles sugárban, avagy alul.
A szőke kérdésére már finomabban reagál.*
- Cicus, ha szeretnél, elém is ülhetsz. *majd lefut agya előtt az a jelenet, amikor ezt egy másik szőke asszonyságnak mondta. Két napig égett az ara a pofontól.* - De ahogy akarod.
*Teszi hozzá sejtelmesen. Ő maga fel is pattan a kretén pacijára, előretolja magát a nyeregben, jelezvén, hogy kényelmesen elférnek. ~ Lovagi udvariasság... ~ veti oda magának kényelmetlenül. ~ Még akkor tanultam, amikor lovagnak neveltek... Néha jó is lenne! ~ A fogadó ajtaja elé köp, hogy véletlenül se köpje le egyetlen hajadonját, majd az óvintézkedések után kezét nyújtja neki, jelezvén, hogy indulhatnak.
Mikor megérkezik a harmadik, minden bizonnyal új lován, újra füttyent, és mellé kacsáztatja a paripát.*
- Én régebben útonálló voltam, de soha nem loptam el ilyen természetes mozdulatokkal lovat. Ha lenne kalapom, leemelném a tiszteletedre.
*Most már tudja, hogy vigyázni kell vele, mert egy óvatlan pillanatban akár az ő tárgyait tulajdoníthatja el ilyen természetes és elegáns mozdulatokkal.*
//Artheniort elhagyva//
*A menet élén megy, révén ő tudakolta meg a menetirányt. A főösvény -gondolja ő- biztos ez lehet, hisz ez vezet be az erdőbe. ~ Onnan egészem a mohás szikláig ~ idézi ~ Majd ott balra. ~*
- Egyenesen megyünk! *emeli fel hangját, majd vágtára fogja a lovat, aki jól ismeri Felthys vágtás stílusát.*
//Főtér//
*Kerek szemekkel nézi a titokzatos kámzsacicus nem éppen erkölcsös tettét, és elismerősen füttyent annak végeztével. Ki sem nézte volna ezt belőle, azt hitte, a csuklya afféle szemérmeskedésből került fel rá, nem pedig azért, hogy egy tolvaj arcát fedje el a világ elöl. Ez van, ha kiszámítható lenne a világ, csöppet sem lenne Felthys ínyére való. A pálinka is kiszámíthatatlan, azért szereti. Nem tudni, hogy felül jön ki éles sugárban, avagy alul.
A szőke kérdésére már finomabban reagál.*
- Cicus, ha szeretnél, elém is ülhetsz. *majd lefut agya előtt az a jelenet, amikor ezt egy másik szőke asszonyságnak mondta. Két napig égett az ara a pofontól.* - De ahogy akarod.
*Teszi hozzá sejtelmesen. Ő maga fel is pattan a kretén pacijára, előretolja magát a nyeregben, jelezvén, hogy kényelmesen elférnek. ~ Lovagi udvariasság... ~ veti oda magának kényelmetlenül. ~ Még akkor tanultam, amikor lovagnak neveltek... Néha jó is lenne! ~ A fogadó ajtaja elé köp, hogy véletlenül se köpje le egyetlen hajadonját, majd az óvintézkedések után kezét nyújtja neki, jelezvén, hogy indulhatnak.
Mikor megérkezik a harmadik, minden bizonnyal új lován, újra füttyent, és mellé kacsáztatja a paripát.*
- Én régebben útonálló voltam, de soha nem loptam el ilyen természetes mozdulatokkal lovat. Ha lenne kalapom, leemelném a tiszteletedre.
*Most már tudja, hogy vigyázni kell vele, mert egy óvatlan pillanatban akár az ő tárgyait tulajdoníthatja el ilyen természetes és elegáns mozdulatokkal.*
//Artheniort elhagyva//
*A menet élén megy, révén ő tudakolta meg a menetirányt. A főösvény -gondolja ő- biztos ez lehet, hisz ez vezet be az erdőbe. ~ Onnan egészem a mohás szikláig ~ idézi ~ Majd ott balra. ~*
- Egyenesen megyünk! *emeli fel hangját, majd vágtára fogja a lovat, aki jól ismeri Felthys vágtás stílusát.*
1441. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:05:09
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:05:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A türelem - bár fajánál fogva megadatott neki -, mégsem a legerősebb erénye, így a várakozás a patak mellett kezdi untatni. Az erdő belső területein sokkal több vad lakja az erdőt, errefelé a város közelsége ritkábbá tette az erdő élővilágát.
A patak partján guggoló hosszúéletű, egy idegre helyezett nyílvesszővel várja, hogy egy elejthető állat jelenjen meg az édesvizű vízforrás mellett, hogy szomját oltsa. Ugyanannyi esély van arra is, hogy egy húsevő vad jelenik meg, mely talán prédának tekinti őt is, mégis bízik abban, hogy egy őz, vagy vaddisznó, esetleg egy nyúl lesz a szerencsétlen állat.
Magában számolja szíve dobbanásait, miközben kétszínű szemei a tarka színekbe öltözött erdőt, hegyes fülei a hangokat fürkészik. Nem telik el sok idő, amikor halk neszek hangja üti meg érzékeny hallását, lassan a hang irányába fordul, talpa alatt alig hallhatóan surran az avar.
Tőle húsz-, huszonöt lépésnyire egy kecses őz lépked ki óvatosan a patak partjára. Az állat félve szagol a levegőbe, nagyon lassan lép a partra, figyelve minden neszre és hangra, hogy ugrásra készen menekülhessen, ha veszélyt érez.
Az elf óvatosan célra emeli íját, lassan megfeszíti a fegyvert, egészen álláig húzva az ideget. Lélegzetét visszafojtja, karjain megfeszülnek az izmok, ahogy célba veszi az őzet...
...amikor zörej zavarja meg a vadat, amely azonnal mozgásba lendül, eliramodva az erdőbe, s pár pillanat múlva már el is nyelik a növények.*
- Az istenekre! - *szitkozódik halkan, majd a hang irányába fordul, hisz talán épp egy szörnyeteg, vagy veszélyes vad űzte el prédáját.
Az erdő szélén egy rózsaszínbe hajló hajú lány jelenik meg, valamiféle térképet szemlélve, majd pár perc múltán tovább is áll. Ám ez éppen elég volt arra, hogy elijessze a vacsoráját.
Csodás. Felegyenesedik, biztos benne, hogy a lány észre sem vette, ahogy azt sem, hogy elűzte az őzet.
A nyilat visszahelyezi a hátán hordott tegezbe, majd fejcsóválva sóhajt egyet. Legalább vize van, tovább kell mennie, remélhetően a város közelében már tud szerezni valami élelmet, vagy idő közben elejteni végre egy állatot.
Átveti íját a vállán, majd ellép a patak mellől, hogy megkeresse az ösvényt és folytassa útját Arthenior felé.*
A patak partján guggoló hosszúéletű, egy idegre helyezett nyílvesszővel várja, hogy egy elejthető állat jelenjen meg az édesvizű vízforrás mellett, hogy szomját oltsa. Ugyanannyi esély van arra is, hogy egy húsevő vad jelenik meg, mely talán prédának tekinti őt is, mégis bízik abban, hogy egy őz, vagy vaddisznó, esetleg egy nyúl lesz a szerencsétlen állat.
Magában számolja szíve dobbanásait, miközben kétszínű szemei a tarka színekbe öltözött erdőt, hegyes fülei a hangokat fürkészik. Nem telik el sok idő, amikor halk neszek hangja üti meg érzékeny hallását, lassan a hang irányába fordul, talpa alatt alig hallhatóan surran az avar.
Tőle húsz-, huszonöt lépésnyire egy kecses őz lépked ki óvatosan a patak partjára. Az állat félve szagol a levegőbe, nagyon lassan lép a partra, figyelve minden neszre és hangra, hogy ugrásra készen menekülhessen, ha veszélyt érez.
Az elf óvatosan célra emeli íját, lassan megfeszíti a fegyvert, egészen álláig húzva az ideget. Lélegzetét visszafojtja, karjain megfeszülnek az izmok, ahogy célba veszi az őzet...
...amikor zörej zavarja meg a vadat, amely azonnal mozgásba lendül, eliramodva az erdőbe, s pár pillanat múlva már el is nyelik a növények.*
- Az istenekre! - *szitkozódik halkan, majd a hang irányába fordul, hisz talán épp egy szörnyeteg, vagy veszélyes vad űzte el prédáját.
Az erdő szélén egy rózsaszínbe hajló hajú lány jelenik meg, valamiféle térképet szemlélve, majd pár perc múltán tovább is áll. Ám ez éppen elég volt arra, hogy elijessze a vacsoráját.
Csodás. Felegyenesedik, biztos benne, hogy a lány észre sem vette, ahogy azt sem, hogy elűzte az őzet.
A nyilat visszahelyezi a hátán hordott tegezbe, majd fejcsóválva sóhajt egyet. Legalább vize van, tovább kell mennie, remélhetően a város közelében már tud szerezni valami élelmet, vagy idő közben elejteni végre egy állatot.
Átveti íját a vállán, majd ellép a patak mellől, hogy megkeresse az ösvényt és folytassa útját Arthenior felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389