Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 80 (1581. - 1600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1600. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-29 15:24:42
Üzenet elküldve: 2015-06-29 15:24:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
*Mostanra Bato már csak teszi egyik lábát a másik elé, üres fejjel baktat a többiek után. Ha más nem is, ez igazán jól ment neki: Nem gondolni semmire. Afféle holtpont volt ez nála, ha eleget járt az agya, egyszer csak megszűnt ez a folyamat, és az automotorikus mozgásokon kívül akár halottnak is nézhetik. Egyszer csak a tündér megtöri a csendet. Bato sóhajt egyet, majd néhány másodperc után belekezd:*
-A rendem alapítója, Ildon, több évtizednyi vándorút után, amikor is-, mindegy, az utazásairól órákon át tudnék mesélni, és még csak a felszínt súrolnám.
*Mosolyodik el Bato, a rengeteg izgalmas és tanulságos történetre gondolva. Mesélés közben igyekszik felváltva felvenni a szemkontaktust a közönségével.*
-Amit most akartam mesélni nektek, az arról szól, hogy hogyan alapította meg a falunkat a hegyek mélyében. Évszázadokkal ezelőtt, a korábban említett kalandjai után úgy döntött, hogy letelepedik. Ekkorra már több tíz vagy száz követője volt, akik hozzá hasonlóan járták a világot a megvilágosodást kutatva. Elindult hát az egyetlen helyre, ahol tudta, nyugalomban keresheti az utat. Éjt nappallá téve járta a hegyeket, csak meditálni állt meg. Egy kora reggelen, azt vette észre, hogy a föld remeg alatta, éktelen kiáltást hall, csikorog ropog minden és bizony ez egyre erősödik. Ahogy kinyitotta a szemét, a vele szemben álló hegyfal leomlott, és először számtalan fatörzs méretű csűrt-csavart és szerteágazó szarv-
*Kezével hevesen gesztikulál, mutogatja milyen hatalmas dologról is van szó.*
- majd emberméretű karmok, óriási fej és végül egy domboldalnyi szőrös test bukkant elő az eltűnő sziklatörmelék alól.
*A mese hevében hátat fordít az útnak, és úgy mesél, hátrafelé sétálva, a barátaival szemben.*
-Ildon ahogy meglátta a fenevadat, szerintetek mit csinált?
*Kis hatásszünetet tart, hogy teret adjon az esetleges találgatásnak.*
-Lehunyta a szemét, és folytatta a meditálást. A bestia megállt az apró teremtmény láttán, nem volt hozzászokva, hogy nem rohannak hanyatt-homlok előle. A mesterből áradó energia lenyugtatta a duhöngő fenevadat. Egy teljes napon át meditált szüntelenül, csukott szemmel. Amikor kinyitotta a szemét másnap reggel, a monstrum még mindig ott feküdt előtte és óriási vörös szemeivel bámulta őt, mintha várna valamire. Az öreg felkelt, meghajolt a szörnyeteg előtt, aki válaszul szintén felkelt, ekkor a mester a mutatóujjával körbevezényelte a kezes vadat, akinek óriási szarvai és karmai a hegyfalakon úgy hatoltak át, mint az ember foga az érett barack húsán.
*Itt Bato visszasorolt a barátai mellé és újra egy sorban halad velük, de továbbra is keresi a tekintetüket, és hadonászik kezeivel, bár kevésbé lelkesen.*
-Percekkel később a hegylánc közepén egy falunyi üres, élhető terep díszelgett. A mester újra a bestia felé fordult, meghajolt előtte, ezzel köszönetet mondott. Amaz ekkor hátat fordított, és visszaásta magát az irdatlan sziklafalak mögé és örökre eltűnt.
*Újra szünetet tart a mesében Bato, gondolkodik, hogy folytassa-e a legendát, de arra jut, hogy eleget untatta már őket.*
~Na meg aztán a falu felépítését meghagyhatom máskorra. Na de vajon milyen mesét hallunk a mágustól? Az erdő mélyén is biztosan születnek érdekes legendák. Remélem van kedve mesélni.~
-Sok mesénk született Ildonról.
*Zárja le Bato a mesélést a maga részéről.*
-Talán máskor még mesélek.
*Mostanra Bato már csak teszi egyik lábát a másik elé, üres fejjel baktat a többiek után. Ha más nem is, ez igazán jól ment neki: Nem gondolni semmire. Afféle holtpont volt ez nála, ha eleget járt az agya, egyszer csak megszűnt ez a folyamat, és az automotorikus mozgásokon kívül akár halottnak is nézhetik. Egyszer csak a tündér megtöri a csendet. Bato sóhajt egyet, majd néhány másodperc után belekezd:*
-A rendem alapítója, Ildon, több évtizednyi vándorút után, amikor is-, mindegy, az utazásairól órákon át tudnék mesélni, és még csak a felszínt súrolnám.
*Mosolyodik el Bato, a rengeteg izgalmas és tanulságos történetre gondolva. Mesélés közben igyekszik felváltva felvenni a szemkontaktust a közönségével.*
-Amit most akartam mesélni nektek, az arról szól, hogy hogyan alapította meg a falunkat a hegyek mélyében. Évszázadokkal ezelőtt, a korábban említett kalandjai után úgy döntött, hogy letelepedik. Ekkorra már több tíz vagy száz követője volt, akik hozzá hasonlóan járták a világot a megvilágosodást kutatva. Elindult hát az egyetlen helyre, ahol tudta, nyugalomban keresheti az utat. Éjt nappallá téve járta a hegyeket, csak meditálni állt meg. Egy kora reggelen, azt vette észre, hogy a föld remeg alatta, éktelen kiáltást hall, csikorog ropog minden és bizony ez egyre erősödik. Ahogy kinyitotta a szemét, a vele szemben álló hegyfal leomlott, és először számtalan fatörzs méretű csűrt-csavart és szerteágazó szarv-
*Kezével hevesen gesztikulál, mutogatja milyen hatalmas dologról is van szó.*
- majd emberméretű karmok, óriási fej és végül egy domboldalnyi szőrös test bukkant elő az eltűnő sziklatörmelék alól.
*A mese hevében hátat fordít az útnak, és úgy mesél, hátrafelé sétálva, a barátaival szemben.*
-Ildon ahogy meglátta a fenevadat, szerintetek mit csinált?
*Kis hatásszünetet tart, hogy teret adjon az esetleges találgatásnak.*
-Lehunyta a szemét, és folytatta a meditálást. A bestia megállt az apró teremtmény láttán, nem volt hozzászokva, hogy nem rohannak hanyatt-homlok előle. A mesterből áradó energia lenyugtatta a duhöngő fenevadat. Egy teljes napon át meditált szüntelenül, csukott szemmel. Amikor kinyitotta a szemét másnap reggel, a monstrum még mindig ott feküdt előtte és óriási vörös szemeivel bámulta őt, mintha várna valamire. Az öreg felkelt, meghajolt a szörnyeteg előtt, aki válaszul szintén felkelt, ekkor a mester a mutatóujjával körbevezényelte a kezes vadat, akinek óriási szarvai és karmai a hegyfalakon úgy hatoltak át, mint az ember foga az érett barack húsán.
*Itt Bato visszasorolt a barátai mellé és újra egy sorban halad velük, de továbbra is keresi a tekintetüket, és hadonászik kezeivel, bár kevésbé lelkesen.*
-Percekkel később a hegylánc közepén egy falunyi üres, élhető terep díszelgett. A mester újra a bestia felé fordult, meghajolt előtte, ezzel köszönetet mondott. Amaz ekkor hátat fordított, és visszaásta magát az irdatlan sziklafalak mögé és örökre eltűnt.
*Újra szünetet tart a mesében Bato, gondolkodik, hogy folytassa-e a legendát, de arra jut, hogy eleget untatta már őket.*
~Na meg aztán a falu felépítését meghagyhatom máskorra. Na de vajon milyen mesét hallunk a mágustól? Az erdő mélyén is biztosan születnek érdekes legendák. Remélem van kedve mesélni.~
-Sok mesénk született Ildonról.
*Zárja le Bato a mesélést a maga részéről.*
-Talán máskor még mesélek.
1599. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-29 13:27:06
Üzenet elküldve: 2015-06-29 13:27:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az elf törzse//
* Rosszul esik neki átlépni a határt, azonban mikor lábai a túloldalon földet érnek, elfelejtkezik minden gondjáról. Vagyis majdnem mindegyikről.
Izgatottsága még egy óra elteltével sem lankad. Szemügyre veszi az elé terülő tájat, a füves pusztát.
Több, mint egy óra múlva beleun, s végül megtöri a csendet. Feltéve, ha senki sem beszél, mert akkor csak közbeszól. *
- Hosszú az út, ami még hátravan. Mi lenne, ha mesélnétek valamit?
* Ugyan egyszer már megkérte az elfet, de reméli, most majd megszólal, ha ő is így elunta magát. Halkabban hozzáteszi: *
- Különben az unalom előbb elvisz, mint a veszély.
* Reméli megértik mire gondol és valamelyikük elkezd egy történetet végre, ami addig is leköti a figyelmét. *
* Rosszul esik neki átlépni a határt, azonban mikor lábai a túloldalon földet érnek, elfelejtkezik minden gondjáról. Vagyis majdnem mindegyikről.
Izgatottsága még egy óra elteltével sem lankad. Szemügyre veszi az elé terülő tájat, a füves pusztát.
Több, mint egy óra múlva beleun, s végül megtöri a csendet. Feltéve, ha senki sem beszél, mert akkor csak közbeszól. *
- Hosszú az út, ami még hátravan. Mi lenne, ha mesélnétek valamit?
* Ugyan egyszer már megkérte az elfet, de reméli, most majd megszólal, ha ő is így elunta magát. Halkabban hozzáteszi: *
- Különben az unalom előbb elvisz, mint a veszély.
* Reméli megértik mire gondol és valamelyikük elkezd egy történetet végre, ami addig is leköti a figyelmét. *
1598. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:53:21
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:53:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Az elf törzse//
*Rátérnek az Artheniorból kivezető egyetlen kereskedelmi útra, mely a Karavánpihenő felé vezet. Természetesen ők nem a pihenőt szeretnék elérni, hanem az erdőt, majd után pedig annak mélyére is merészkednek. Szerencsére az 1 hét alatt bőven lesz idejük lelkileg is felkészülni arra, ami ott várja őket.
Az elf csenben halad előre, nem jönnek sürgős szavak a nyelvére, csak figyeli Batot, figyeli Sisst és gondolkozik.*
~Édes tündérlány, remélem nem veszett el benned az, amit a tisztáson megláttam, kérlek engedd meg, hogy még érezzek irántad, ha van rá esélyem.~
*Coileach így bizakodik abban, hogy a lány teljesen felépül a sokkból és újra önmaga lesz. A férfi csak akkor tud majd újra megbízni benne.
A nap már lassan kezdi elhagyni az égbolt közepét, kora délután van, így sétálnak újukon, se közel, se távol egy lélek, a várost lassan már nem is látják az út kanyargásától.*
*Rátérnek az Artheniorból kivezető egyetlen kereskedelmi útra, mely a Karavánpihenő felé vezet. Természetesen ők nem a pihenőt szeretnék elérni, hanem az erdőt, majd után pedig annak mélyére is merészkednek. Szerencsére az 1 hét alatt bőven lesz idejük lelkileg is felkészülni arra, ami ott várja őket.
Az elf csenben halad előre, nem jönnek sürgős szavak a nyelvére, csak figyeli Batot, figyeli Sisst és gondolkozik.*
~Édes tündérlány, remélem nem veszett el benned az, amit a tisztáson megláttam, kérlek engedd meg, hogy még érezzek irántad, ha van rá esélyem.~
*Coileach így bizakodik abban, hogy a lány teljesen felépül a sokkból és újra önmaga lesz. A férfi csak akkor tud majd újra megbízni benne.
A nap már lassan kezdi elhagyni az égbolt közepét, kora délután van, így sétálnak újukon, se közel, se távol egy lélek, a várost lassan már nem is látják az út kanyargásától.*
1597. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:07:20
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:07:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
*Álmodott. Ez ritkán esik meg vele, és annál is ritkábban hogy emlékezzen rá. De most mindkettő megtörtént. Valószínűleg tovább is aludt volna, ha egy nagyobb zökkenő föl nem keltette volna. Föl nem ült, még mindig fekszik. Nem érdekli hogy mit gondolnak a körülötte lévők, most csak azért fekszik mert gondolkozik. Nem azért hogy csábítgassa a férfiakat.
Igen furcsa álom volt. Nem volt semmi helyszín. A táj folyamatosan változott, ha jobban meg akarta nézni elmosódott. A hang viszont folyamatosan jelen volt. Gyermek nevetése, egy fiatal leányé. A tájjal együtt változott a helyzet, a hangszín, viszont mindig csak nevetés. Aztán pedig hosszas idő után egy furcsa alak bontakozott ki előtte. Egy nő, aki nagyon ismerősnek tűnt neki. Viszont bármit is mondott neki, ő csak egyszer szólalt meg, akkor is csak három szót. Aztán meg fölébredt.
~"Büszke vagyok rád. " Mit akar ez jelenteni? És ki volt az a nő? Ismerős volt...~ Miután álmát végigjátszotta felül, és körbenéz, merre is vannak. Elég hosszú ideig alhatott, hamarosan beérnek a városba. Már látja is a távolban. ~Igen könnyű dolgom van nekem itt fent...~ Magában csak mosolyog, viszonylag kevés ember kerül ilyen kiváltságos helyzetbe...*
Igen furcsa álom volt. Nem volt semmi helyszín. A táj folyamatosan változott, ha jobban meg akarta nézni elmosódott. A hang viszont folyamatosan jelen volt. Gyermek nevetése, egy fiatal leányé. A tájjal együtt változott a helyzet, a hangszín, viszont mindig csak nevetés. Aztán pedig hosszas idő után egy furcsa alak bontakozott ki előtte. Egy nő, aki nagyon ismerősnek tűnt neki. Viszont bármit is mondott neki, ő csak egyszer szólalt meg, akkor is csak három szót. Aztán meg fölébredt.
~"Büszke vagyok rád. " Mit akar ez jelenteni? És ki volt az a nő? Ismerős volt...~ Miután álmát végigjátszotta felül, és körbenéz, merre is vannak. Elég hosszú ideig alhatott, hamarosan beérnek a városba. Már látja is a távolban. ~Igen könnyű dolgom van nekem itt fent...~ Magában csak mosolyog, viszonylag kevés ember kerül ilyen kiváltságos helyzetbe...*
1596. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:11:08
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:11:08
ÚJ
![>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3371_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
* Így hát a főtér is hátrébb marad, előtte már csak a végtelen hosszú út marad. Az első napon eltűnik Arthenior a látóhatárról, a másodikon csak megy az úton, a harmadikon is, a negyediken is... és így tovább egészen a hatodik napig (nem mintha számolná), mikor is végre megpillantja a karavánpihenőt a távolban így már csak egy újabb nap van hátra, hogy elé is érje azt... *
1595. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-27 01:01:29
Üzenet elküldve: 2015-06-27 01:01:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*Mikor már úton vannak akkor kezd el az öreg mesélni. Közben ő is azt a húst eszi amit a nő készített. Néhány falat közben pedig mesél.*
-Szóval az a Galanodel varázsló. Neki is ilyen kardok lógtak az oldalán mint neked. Tudod is őket használni? Csak azért mert az nem tudta. Mágiával erősítette fel a képességeit. Elég erős mágiával. Ő maga nem tudom, hogy került a felszínre erről nem beszélt, de valami Föld és Fák őrzőjének legendáját kutatta. Hogy mit akart nem tudom. Azt is az asszony mondta, hogy annak az elfekhez van közük. Próbáltam kutatni, hogy egy magadfajta mit akarhat az elfektől hisz tudom, hogy utáljátok egymást. Viszont együtt volt dolgunk. Engem egy messzi kolostor papja fogadott fel, hogy akadályozzam meg, hogy egy ereklye valami elf varázsló valami Vesperr kezébe jusson. Az a Galanodel meg szintén ezt akarta csak ő a cucc elpusztításával. Mivel a kettőnk céljai nem különböztek ezért közösen dolgoztunk. Azt az elfet gnómok és gnóm szerkezetek segítették. Fújt az tüzet, lőtt pengéket, csapkodott láncos buzogánnyal. Néhányszor majdnem otthagytam az életem, de az a Galanodel megmentett. Azóta már megöregedhetett, de úgy tudom még mindig azokat az őrzőket keresi. Utoljára állítólag Piritanes-ban volt, de megvan annak is vagy négy hónapja. Folyton vándorol. Ja és a neve meg Thunin volt. Én ennyit tudtam segíteni.
*Quantall a sok hirtelen információtól kicsit besokall. Most csak még több kérdése lett. De tudta, hogy azokra már nem tudna választ kapni. Így csak egy kérdést tett fel.*
-Fáradt vagyok lepihenhetek.
*Az óriás pedig elmosolyodott.*
-Persze. Van ott medvebunda. Arra dőlj rá. Nagy meló vár.
-Szóval az a Galanodel varázsló. Neki is ilyen kardok lógtak az oldalán mint neked. Tudod is őket használni? Csak azért mert az nem tudta. Mágiával erősítette fel a képességeit. Elég erős mágiával. Ő maga nem tudom, hogy került a felszínre erről nem beszélt, de valami Föld és Fák őrzőjének legendáját kutatta. Hogy mit akart nem tudom. Azt is az asszony mondta, hogy annak az elfekhez van közük. Próbáltam kutatni, hogy egy magadfajta mit akarhat az elfektől hisz tudom, hogy utáljátok egymást. Viszont együtt volt dolgunk. Engem egy messzi kolostor papja fogadott fel, hogy akadályozzam meg, hogy egy ereklye valami elf varázsló valami Vesperr kezébe jusson. Az a Galanodel meg szintén ezt akarta csak ő a cucc elpusztításával. Mivel a kettőnk céljai nem különböztek ezért közösen dolgoztunk. Azt az elfet gnómok és gnóm szerkezetek segítették. Fújt az tüzet, lőtt pengéket, csapkodott láncos buzogánnyal. Néhányszor majdnem otthagytam az életem, de az a Galanodel megmentett. Azóta már megöregedhetett, de úgy tudom még mindig azokat az őrzőket keresi. Utoljára állítólag Piritanes-ban volt, de megvan annak is vagy négy hónapja. Folyton vándorol. Ja és a neve meg Thunin volt. Én ennyit tudtam segíteni.
*Quantall a sok hirtelen információtól kicsit besokall. Most csak még több kérdése lett. De tudta, hogy azokra már nem tudna választ kapni. Így csak egy kérdést tett fel.*
-Fáradt vagyok lepihenhetek.
*Az óriás pedig elmosolyodott.*
-Persze. Van ott medvebunda. Arra dőlj rá. Nagy meló vár.
1594. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:58:46
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:58:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Újfent erre a környékre téved, miután kikóborolta magát a pusztán, és tovább nem akarja kísérteni a sorsot. Arról nem is beszélve, hogy ideje lenne végre nekilátnia annak a feladatnak, ami miatt elhagyta az otthonát. Sem a rengetegek mélyén, sem a végtelen pusztaságban nem fog nyomokat találni, és bármennyire is irtózik tőle, ideje a város felé vennie útját, ideje a kőfalak mögé merészkednie. Komor hangulatban ül lova nyergében, a kanca pedig komótos léptekkel halad előre úti céljuk felé. Hogy mit találnak ott? Azt a lány nem tudja pontosan. Csak remélni meri, hogy valamit lát, vagy hall majd, ami a tolvajok ki és hol létét felfedi majd. Az elorzott tárgy annyira nem is érdekli, neki a gazfickókkal van lezáratlan ügye.*
1593. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-25 23:29:09
Üzenet elküldve: 2015-06-25 23:29:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Namoraw Asherine//
*A kendő, melyet Asher magasan lebegtet előtte, semmiféle emléket nem idéz fel benne. ~Hogy én ezzel a vacak ronggyal bekötöttem a sebét? Nevetséges! Az nem rád vall Draton. Néha meglep, hogy ennyire kedvesnek néznek az emberek.~ Emlékei közt kutatva, erősen figyeli a vérfoltokkal tarkított kicsiny ruhadarabot, ahogy a lány még mindig elé tartva azt próbálja őt meggyőzni ismeretségük felől. Még az sem segít neki, ahogy Asher demonstrálja neki azt, miképp kötötte be sebét annak idején. a helyzet kezd reménytelenné válni. ~Nem hittem volna, hogy a lyukas memóriám még ekkora fejtörést fog okozni nekem.~ Ezúttal a lány arcára szegezi tekintetét, hátha az felmenti őt kínos dilemmája alól. A mosoly, mely a kis tündér arcán jelenik meg, villámként csap bele Dratonba. ~Ő volt az. Anyse arcvonásai.~ Hirtelen melegség tölti el őt. Próbál mosolyt küldeni a lány felé, de eleinte csak egy gúnyos fintor lesz belőle. Végül megmakacsolja magát és a lehető legbűnbánóbb arckifejezést erőlteti arcára.*
- Ááh!
*Hangja kissé megremeg, ahogy a szégyenérzete szorongatja őt. Nem akarja, hogy látszódjon rajta mi is játszódik le benne, így egy széles vigyort villant Asher felé.*
- Persze, hogy emlékszem rád. Te voltál az a szerencsétlen, aki egyedül mászkált este az erdőben.
*Kezeit ölbe téve nevet fel, amint ezen szavak elhagyják száját. Végül egy barátságos mosolyba fojtva vihogását próbál moderálni gyerekes viselkedésén.*
- Sajnálom, hogy kínos helyzetbe hoztalak. Tudod, a memóriám nem az erősségem. Amúgy meg, mégis miért sírtál, kölyök?
*A kendő, melyet Asher magasan lebegtet előtte, semmiféle emléket nem idéz fel benne. ~Hogy én ezzel a vacak ronggyal bekötöttem a sebét? Nevetséges! Az nem rád vall Draton. Néha meglep, hogy ennyire kedvesnek néznek az emberek.~ Emlékei közt kutatva, erősen figyeli a vérfoltokkal tarkított kicsiny ruhadarabot, ahogy a lány még mindig elé tartva azt próbálja őt meggyőzni ismeretségük felől. Még az sem segít neki, ahogy Asher demonstrálja neki azt, miképp kötötte be sebét annak idején. a helyzet kezd reménytelenné válni. ~Nem hittem volna, hogy a lyukas memóriám még ekkora fejtörést fog okozni nekem.~ Ezúttal a lány arcára szegezi tekintetét, hátha az felmenti őt kínos dilemmája alól. A mosoly, mely a kis tündér arcán jelenik meg, villámként csap bele Dratonba. ~Ő volt az. Anyse arcvonásai.~ Hirtelen melegség tölti el őt. Próbál mosolyt küldeni a lány felé, de eleinte csak egy gúnyos fintor lesz belőle. Végül megmakacsolja magát és a lehető legbűnbánóbb arckifejezést erőlteti arcára.*
- Ááh!
*Hangja kissé megremeg, ahogy a szégyenérzete szorongatja őt. Nem akarja, hogy látszódjon rajta mi is játszódik le benne, így egy széles vigyort villant Asher felé.*
- Persze, hogy emlékszem rád. Te voltál az a szerencsétlen, aki egyedül mászkált este az erdőben.
*Kezeit ölbe téve nevet fel, amint ezen szavak elhagyják száját. Végül egy barátságos mosolyba fojtva vihogását próbál moderálni gyerekes viselkedésén.*
- Sajnálom, hogy kínos helyzetbe hoztalak. Tudod, a memóriám nem az erősségem. Amúgy meg, mégis miért sírtál, kölyök?
1592. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:29:38
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:29:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Belormy Draton//
*A fúi könyörtelen, mégis őszintén csengő szavai szíven találják Ashert. Még a sírása is abbamarad döbbenetében. ~Tényleg nem ismer fel.~ A csönd kínosan hosszúra nyúlik közöttük, míg a lány maga elé meredve próbálja összeszedni magát. ~Talán ez majd emlékezteti.~ Sietősen, az idegességtől remegő kezekkel előkapja Draton egykori kendőjét. ~Igaz, hogy kissé piszkos már.~ Magasan maga elé tartja, hogy jól látható legyen számára.*
-Ezt még tőled kaptam nemrég. Evvel kötötted be a sebemet a Holdudvarban.
*Attól tartva, hogy a fiú még mindig nem ismeri fel leszáll Alfrédról, és emlékeztetés képében a térdére köti a kendőt.*
-Bár mostanra már begyógyult, de a te segítséged nélkül még most is szenvednék tőle.
*Egy felhőtlen mosolyt villant rá, ugyan olyat, mint első találkozásukkor.*
-A nevem Asher. Örülök, hogy újra találkoztunk Draton.
A hozzászólás írója (Namoraw Asherine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.25 22:34:01
*A fúi könyörtelen, mégis őszintén csengő szavai szíven találják Ashert. Még a sírása is abbamarad döbbenetében. ~Tényleg nem ismer fel.~ A csönd kínosan hosszúra nyúlik közöttük, míg a lány maga elé meredve próbálja összeszedni magát. ~Talán ez majd emlékezteti.~ Sietősen, az idegességtől remegő kezekkel előkapja Draton egykori kendőjét. ~Igaz, hogy kissé piszkos már.~ Magasan maga elé tartja, hogy jól látható legyen számára.*
-Ezt még tőled kaptam nemrég. Evvel kötötted be a sebemet a Holdudvarban.
*Attól tartva, hogy a fiú még mindig nem ismeri fel leszáll Alfrédról, és emlékeztetés képében a térdére köti a kendőt.*
-Bár mostanra már begyógyult, de a te segítséged nélkül még most is szenvednék tőle.
*Egy felhőtlen mosolyt villant rá, ugyan olyat, mint első találkozásukkor.*
-A nevem Asher. Örülök, hogy újra találkoztunk Draton.
A hozzászólás írója (Namoraw Asherine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.25 22:34:01
1591. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-25 17:50:11
Üzenet elküldve: 2015-06-25 17:50:11
ÚJ
![>Teghi Kaerk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3518_ember-felelf-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*~Igazán odaérhetnék már...~ Gondolta Teghi a nyugat felé tartó kereskedelmi úton haladva, pontosan az ötödik napon. Tehát már 5 napja úton van. 1, legfeljebb 2 nap múlva elérhet egy "Karavánpihenőt", amiről az itt utazóktól hallott. Valószínűleg egy kicsit nagyobb létesítmény lehet, és lehetnek ott karavánok. Ott azért már lehetnek "csúnya" emberek, sőt talán talál magának valami munkát. Bár ő nem az az orgyilkos fajta, attól még egyes személyek elintézését is vállalni tudja. De csak ha jól megfizetik. Viszont ő inkább a banditákra "hajt", őket legalább ismeri...
Útja során mindig egy kissé távolabb táborozott az úttól, és mindent úgy csinált ahogy a nagykönyvben le van írva. Tüzet rakott, de csínján bánt vele. Nem akarta hogy az állatok, vagy esetleg a banditák észrevegyék. Az éjszakák nagy részét ébren töltötte, keveset aludt. Apróbb vadakból élt, amiket régi trükkökkel fogott. Néha elhelyezett este egy-egy csapdát, és egyszer fogott magának vele reggelit.
Kitartó gyaloglással haladt az úton, egészen addig amíg valami létesítményt nem látott a távolban. Tehát mostanáig. Valami épületszerűséget vesz észre, kissé arrébb az úttól, a messzeségben. Lehet hogy a délibáb játéka, mindenesetre egyenesen a célja felé tart, bár elég hamar elvesztette szeme elől, leginkább a fák miatt.*
Útja során mindig egy kissé távolabb táborozott az úttól, és mindent úgy csinált ahogy a nagykönyvben le van írva. Tüzet rakott, de csínján bánt vele. Nem akarta hogy az állatok, vagy esetleg a banditák észrevegyék. Az éjszakák nagy részét ébren töltötte, keveset aludt. Apróbb vadakból élt, amiket régi trükkökkel fogott. Néha elhelyezett este egy-egy csapdát, és egyszer fogott magának vele reggelit.
Kitartó gyaloglással haladt az úton, egészen addig amíg valami létesítményt nem látott a távolban. Tehát mostanáig. Valami épületszerűséget vesz észre, kissé arrébb az úttól, a messzeségben. Lehet hogy a délibáb játéka, mindenesetre egyenesen a célja felé tart, bár elég hamar elvesztette szeme elől, leginkább a fák miatt.*
1590. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-24 15:31:49
Üzenet elküldve: 2015-06-24 15:31:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Namoraw Asherine//
*Vállai megrogynak, ahogy a lány válasza eléri hegyes füleit. ~Lehetetlen, hogy még egy hét legyen. Nem lehet igaz.~ Szemében a pánik és a csalódottság látszata keveredik egymással. ~Már-már olyan, mintha egy hónapja itt lennék. Kezdem azt hinni, hogy sohasem fogok odaérni.~ Ahogy reményvesztett gondolatai folyama gyötri őt, újabb hang ütközik füleinek. Ezúttal a lány tesz fel neki egy kérdést. ~Mit jelentsen ez? Mi az, hogy nem ismerem fel? Nem emlékszem, hogy lett volna egy ismerősöm is a környéken.~ Fejét kicsit oldalra dönti a kis tündér szavainak hallatán, de semmi sem jut eszébe. Szemei nem éppen egy értelmes ember jelenléte felől árulkodnak. Inkább a zavarodottságot és értetlenséget sugározzák. Kinyitja száját, hogy szóljon valamit.*
- He?
*Csak ez a kis nyögés hagyja el a száját. ~Annyi biztos, hogy ő ismer engem. A beszédstílusa alapján, ahogy szólt hozzám ebben biztos lehetek. Nekem viszont nincsenek tündérkék az emlékeimben.~ Tekintete kezd megtisztulni és értelmesebbé válni az előbbi bamba fejéhez képest. Végre kezd feloldódni a kérdés által okozott sokk alól. Kis gondolkodás után nagyot nyel, s már-már megvilágosulttá vált arccal nyitja szólásra száját.*
- Te...
*Újra megpróbál valamit kinyögni száján, ezúttal lehetőleg értelmes szavakat.*
- Honnan tudod a nevemet?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.26 11:06:56, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Vállai megrogynak, ahogy a lány válasza eléri hegyes füleit. ~Lehetetlen, hogy még egy hét legyen. Nem lehet igaz.~ Szemében a pánik és a csalódottság látszata keveredik egymással. ~Már-már olyan, mintha egy hónapja itt lennék. Kezdem azt hinni, hogy sohasem fogok odaérni.~ Ahogy reményvesztett gondolatai folyama gyötri őt, újabb hang ütközik füleinek. Ezúttal a lány tesz fel neki egy kérdést. ~Mit jelentsen ez? Mi az, hogy nem ismerem fel? Nem emlékszem, hogy lett volna egy ismerősöm is a környéken.~ Fejét kicsit oldalra dönti a kis tündér szavainak hallatán, de semmi sem jut eszébe. Szemei nem éppen egy értelmes ember jelenléte felől árulkodnak. Inkább a zavarodottságot és értetlenséget sugározzák. Kinyitja száját, hogy szóljon valamit.*
- He?
*Csak ez a kis nyögés hagyja el a száját. ~Annyi biztos, hogy ő ismer engem. A beszédstílusa alapján, ahogy szólt hozzám ebben biztos lehetek. Nekem viszont nincsenek tündérkék az emlékeimben.~ Tekintete kezd megtisztulni és értelmesebbé válni az előbbi bamba fejéhez képest. Végre kezd feloldódni a kérdés által okozott sokk alól. Kis gondolkodás után nagyot nyel, s már-már megvilágosulttá vált arccal nyitja szólásra száját.*
- Te...
*Újra megpróbál valamit kinyögni száján, ezúttal lehetőleg értelmes szavakat.*
- Honnan tudod a nevemet?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.26 11:06:56, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1589. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-24 14:55:48
Üzenet elküldve: 2015-06-24 14:55:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Belormy Draton//
*Alfréddal megáll egy kicsit, hogy legelhessen egyet. ~Mivel a csőszök túlságosan is féltették a szőlőt, hogy véletlenül kárt tesz benne a nagy testével nem engedhettem meg neki.~ De már régen kiértek a szőlősből, így itt Alfréd majszolhatja a zsenge füvet. ~Egy folyóhoz is el kellene mennünk újratölteni a kulacsomat. No meg Alfrédot is meg kellene itatnom.~ Elővesz táskájából egy kis maradék élelmet és csipegetni kezdi. ~Már ebből sem maradt sok. Ételt is be kellene már szereznem.~ A kendő, ami még nemrég lova fején hevert, most az ölében terül el, és a morzsákat fogja fel. Úgy harminc percig esznek, bár ha Alfrédon múlik ott maradnak éjszakára. Mikor felpattan a hátára, egy hangra figyel fel. ~Ez valamiféle állat? Elég fájdalmasnak hallatszik.~ Hirtelen félelem fut át rajta. ~Remélem nem egy warg. Alfréd már így is elég sokat futott kora és hajdani sebesülése ellenére, így eléggé kifulladt. Kötve hiszem, hogy le tudnám rázni.~ Pár percig még pásztázza a tájat, hátha hirtelen felbukkan a veszélyforrás. ~Semmi. Már jó ideje nem hallottam az üvöltését. Biztosan elment, vagy nem is warg volt.~ Bizonyosságot nyerve a veszély elmúltáról újból útnak indulnak. Egy közeledő alakot pillant meg a látóhatárban közeledni felé. Vagy inkább ő közeledik felé? Ez egy kicsit összezavarja, de mire feleszmél gondolataiból, már majdnem összetalálkoznak. A fény a háta mögül jön, így tisztán ki tudja venni a férfi arcvonásait. Sápadt szürke és mogorva egy sebhellyel tarkítva, amit a fehér, szénakazal haja fog közre.*
-Draton.
*Suttogja maga elé ~Ez tényleg Draton.~ A sötételf arcát folyamatosan bámulva közelednek egymáshoz, míg hallótávolságba nem érnek. ~Vajon mit mondjak neki? Emlékszik még rám?~ Megrázza fejét. ~Igen, biztosan emlékszik rám. Hiszen nem volt olyan sok ideje, hogy találkoztunk, és olyan kedves volt velem. De akkor sem jut szembe semmi, amit most mondhatnék.~ Miközben ezen gondolkozik Draton megelőzi és megtöri a csendet kettejük között.*
-A Karavánpihenő? Úgy egy heti járóföld. Én is oda megyek.
*Meghökkenve és összezavarodva kavarognak fejében a gondolatok. ~Nem ismert fel? Vagy csak nem akar rólam tudomást venni, mint a gnóm? Hát minden férfi ilyen?~ Kék szemeiben, melyeket áthatóan a fiúéba fúr újra könnyek gyülekeznek, majd remegő hangon megkérdezi.*
-Rég láttalak. Hát nem ismersz fel Draton?
*Alfréddal megáll egy kicsit, hogy legelhessen egyet. ~Mivel a csőszök túlságosan is féltették a szőlőt, hogy véletlenül kárt tesz benne a nagy testével nem engedhettem meg neki.~ De már régen kiértek a szőlősből, így itt Alfréd majszolhatja a zsenge füvet. ~Egy folyóhoz is el kellene mennünk újratölteni a kulacsomat. No meg Alfrédot is meg kellene itatnom.~ Elővesz táskájából egy kis maradék élelmet és csipegetni kezdi. ~Már ebből sem maradt sok. Ételt is be kellene már szereznem.~ A kendő, ami még nemrég lova fején hevert, most az ölében terül el, és a morzsákat fogja fel. Úgy harminc percig esznek, bár ha Alfrédon múlik ott maradnak éjszakára. Mikor felpattan a hátára, egy hangra figyel fel. ~Ez valamiféle állat? Elég fájdalmasnak hallatszik.~ Hirtelen félelem fut át rajta. ~Remélem nem egy warg. Alfréd már így is elég sokat futott kora és hajdani sebesülése ellenére, így eléggé kifulladt. Kötve hiszem, hogy le tudnám rázni.~ Pár percig még pásztázza a tájat, hátha hirtelen felbukkan a veszélyforrás. ~Semmi. Már jó ideje nem hallottam az üvöltését. Biztosan elment, vagy nem is warg volt.~ Bizonyosságot nyerve a veszély elmúltáról újból útnak indulnak. Egy közeledő alakot pillant meg a látóhatárban közeledni felé. Vagy inkább ő közeledik felé? Ez egy kicsit összezavarja, de mire feleszmél gondolataiból, már majdnem összetalálkoznak. A fény a háta mögül jön, így tisztán ki tudja venni a férfi arcvonásait. Sápadt szürke és mogorva egy sebhellyel tarkítva, amit a fehér, szénakazal haja fog közre.*
-Draton.
*Suttogja maga elé ~Ez tényleg Draton.~ A sötételf arcát folyamatosan bámulva közelednek egymáshoz, míg hallótávolságba nem érnek. ~Vajon mit mondjak neki? Emlékszik még rám?~ Megrázza fejét. ~Igen, biztosan emlékszik rám. Hiszen nem volt olyan sok ideje, hogy találkoztunk, és olyan kedves volt velem. De akkor sem jut szembe semmi, amit most mondhatnék.~ Miközben ezen gondolkozik Draton megelőzi és megtöri a csendet kettejük között.*
-A Karavánpihenő? Úgy egy heti járóföld. Én is oda megyek.
*Meghökkenve és összezavarodva kavarognak fejében a gondolatok. ~Nem ismert fel? Vagy csak nem akar rólam tudomást venni, mint a gnóm? Hát minden férfi ilyen?~ Kék szemeiben, melyeket áthatóan a fiúéba fúr újra könnyek gyülekeznek, majd remegő hangon megkérdezi.*
-Rég láttalak. Hát nem ismersz fel Draton?
1588. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-24 13:53:35
Üzenet elküldve: 2015-06-24 13:53:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Namoraw Asherine//
*Egyre jobban gyötri a tehetetlenség gondolata. Ha már egyszer elindultam nem fordulhatok vissza, akármennyire is elhamarkodottan döntöttem.~ Összeszorítja fogait, majd fokosát támasztórúdnak használva feltápászkodik a földről. Teste kicsit meginog, amint kiegyenesedik. Ahogy magát porolgatja, hátratekint Arthenior városa felé, de már nem látni azt. Hirtelen iszonyatos düh fogja el.*
- Miért kellet nekem egyáltalán elindulnom? Miért van itt ilyen kegyetlenül meleg? Hogy lehetek ekkora idióta?
*Hangos kiáltásokkal siránkozik a puszta közepén, abban reménykedve, hogy senki sem hallotta. Ekkor egy bizonytalan formájú alakot lát egyre közeledni és közeledni. Egy kis cseppnyi remény tölti el Dratont. ~Heh, legalább nem én vagyok itt az egyetlen féleszű, aki ilyen időben járkál itt. Talán ő tud útba igazítást adni.~ Lábait egyre gyorsabban kapkodja egymás után. Mire észbe kap, már ott áll az alak előtt, akit most már tisztán lát. Meglepetten nézi a hatalmas lovat és a rajta lovagló pöttöm lényt. ~Nem egészen egy kislányra számítottam a semmi közepén. Pláne nem egyedül. De ha ismeri a környéket, akkor ő is jó lesz.~ Megköszörüli torkát, ahogy szólni készül.*
- Elnézést kérek, a Hold karavánpihenő felé tartok. Meg tudnád mondani, hogy hány napi járóföldre van még innen?
A hozzászólás írója (Belormy Draton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.24 14:11:03
*Egyre jobban gyötri a tehetetlenség gondolata. Ha már egyszer elindultam nem fordulhatok vissza, akármennyire is elhamarkodottan döntöttem.~ Összeszorítja fogait, majd fokosát támasztórúdnak használva feltápászkodik a földről. Teste kicsit meginog, amint kiegyenesedik. Ahogy magát porolgatja, hátratekint Arthenior városa felé, de már nem látni azt. Hirtelen iszonyatos düh fogja el.*
- Miért kellet nekem egyáltalán elindulnom? Miért van itt ilyen kegyetlenül meleg? Hogy lehetek ekkora idióta?
*Hangos kiáltásokkal siránkozik a puszta közepén, abban reménykedve, hogy senki sem hallotta. Ekkor egy bizonytalan formájú alakot lát egyre közeledni és közeledni. Egy kis cseppnyi remény tölti el Dratont. ~Heh, legalább nem én vagyok itt az egyetlen féleszű, aki ilyen időben járkál itt. Talán ő tud útba igazítást adni.~ Lábait egyre gyorsabban kapkodja egymás után. Mire észbe kap, már ott áll az alak előtt, akit most már tisztán lát. Meglepetten nézi a hatalmas lovat és a rajta lovagló pöttöm lényt. ~Nem egészen egy kislányra számítottam a semmi közepén. Pláne nem egyedül. De ha ismeri a környéket, akkor ő is jó lesz.~ Megköszörüli torkát, ahogy szólni készül.*
- Elnézést kérek, a Hold karavánpihenő felé tartok. Meg tudnád mondani, hogy hány napi járóföldre van még innen?
A hozzászólás írója (Belormy Draton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.24 14:11:03
1587. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:23:19
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:23:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Lépésben halad Alfréddal a poros úton, miközben vörös szemeit törölgeti. A sós könnyáradat és a korábbi vágta eredménye okozza most kellemetlenségét. Kinézete nem zavarja jelen helyzetben, de ez az enyhe duzzanat okozta fájdalom, ami a folytonos dörzsölgetés hatása annál inkább foglalkoztatja. Abbahagyja a dörzsölgetést, nehogy elfajuljon a helyzet még piszkos kezeitől is. Előveszi kendőjét, amit még Dratontól kapott, majd kulacsát is és benedvesíti vele a kendőt. ~Régen ő is így kezelte le a sebemet. A kulacsából vett vízzel és ezzel a kendővel, ami mostanra már sajnos eléggé foltos lett.~ Visszaemlékezett a fiú érdekes arcára, és szavaira, melyeket olyan fenyegetően mégis jóindulatúan mondott. Arcáról letörli a sós folyadékot hideg kendőjével, majd arcára teríti azt relaxáció gyanánt. Fájdalommal telt szívvel villan be neki a gnóm emléke, akihez nemrég annyi reménnyel csatlakozott, mégis csalódás és megalázás lett a vége. ~Bár azt hiszem ezek után kicsit sikerült megértenem a tanácsa tartalmát. A tűzzel tényleg veszélyes farkasszemet nézni. Ha nem vigyázunk vele eléggé, akkor... Könnyen... ~ Újra könnyek gördülnek le piros orcáján. Nem ismeri be magának,de a szokásosnál is több könny oka az, hogy kinézetéből adódóan nem megszokott neki a visszautasítás érzése. Az emberek mindig körülugrálják és lesik minden szavát, ő meg, mint egy kegyes hercegnő szerény és kedves marad. Soha nem vakítja el az önteltség és nagyképűség démona. Mégis ezt szokta meg, így most könnyei segítségével próbál tehetetlenül megbirkózni az ismeretlen helyzettel. A foltos anyagot leemeli arcáról és lova fejére rakja.*
-Hűlj te is egy kicsikét, hiszen eddig keményen dolgoztál.
*Szomorúan pásztázza a rétet, melyet a lemenő csillag narancs fénye világít meg. Egy pár felhő már gyülekezik a távolban Arthenior felől, így Alfréddal kettesben a karavánpihenő felé veszik az irányt.*
A hozzászólás írója (Namoraw Asherine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 19:39:41
-Hűlj te is egy kicsikét, hiszen eddig keményen dolgoztál.
*Szomorúan pásztázza a rétet, melyet a lemenő csillag narancs fénye világít meg. Egy pár felhő már gyülekezik a távolban Arthenior felől, így Alfréddal kettesben a karavánpihenő felé veszik az irányt.*
A hozzászólás írója (Namoraw Asherine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 19:39:41
1586. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-09 21:41:17
Üzenet elküldve: 2015-06-09 21:41:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Még egy kis menet után Agloril meglátja a gyönyörű várost, Artheniort. A látványnak örül, ahogy a mellette lévő kocsin ülő kocsis arcán is ott az elégedettség. A többiek a kocsiban fetrengenek, mert aludni nem lehet, hisz a kocsit annyira rázza az út a meglazult kerék miatt. Próbáltak kezdeni vele valamit, de szerszámuk nincs hozzá, így csak megütögették kicsit és továbbálltak. Mikor már elég közel vannak a városhoz Agloril megáll. Felidézi az otthonát ahonnan elindult, és arra gondol, hogy most már nincs vissza út, megérkezett.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.10 10:32:26, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; a helyszínleírásnak homlokegyenest ellentmondó részek törlése.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.10 10:32:26, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; a helyszínleírásnak homlokegyenest ellentmondó részek törlése.
1585. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-04 13:49:39
Üzenet elküldve: 2015-06-04 13:49:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Szárnyra kapva //
*Örül annak, hogy Vezérük rá is gondol, s a lovak tempója nem túl gyors. De azért nem szeretné feltartani a csapatot. Inkább erősebben kapaszkodik, s hagyja, hogy minden Riq tervei szerint haladjon. Nem nyugodt ügetés a tempójuk, így biztos sietősebb a dolguk, így a felszólításra, miszerint kapaszkodjon csak apró mosollyal biccent jelezve, hogy nem lesz visszahúzó erő, nyugodtan haladhatnak a legkedvezőbb tempóban is, még akkor is, ha az út egy részében azt jelenteni, hogy a lovakat meghajtva erős vágtában kelnek útra a végállomásukig.*
*Örül annak, hogy Vezérük rá is gondol, s a lovak tempója nem túl gyors. De azért nem szeretné feltartani a csapatot. Inkább erősebben kapaszkodik, s hagyja, hogy minden Riq tervei szerint haladjon. Nem nyugodt ügetés a tempójuk, így biztos sietősebb a dolguk, így a felszólításra, miszerint kapaszkodjon csak apró mosollyal biccent jelezve, hogy nem lesz visszahúzó erő, nyugodtan haladhatnak a legkedvezőbb tempóban is, még akkor is, ha az út egy részében azt jelenteni, hogy a lovakat meghajtva erős vágtában kelnek útra a végállomásukig.*
1584. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-03 19:18:44
Üzenet elküldve: 2015-06-03 19:18:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Eghalim már jó ideje maga mögött tudhatja Artheniort. Órák óta gyalogol, vagyis így érzi. A lába újból sajogni kezd.* ~Ha már elhagytam azt a jó kis fogadót, akkor legalább kerüljek már valahova!~ *Eghalim, maga sem tudja miért, egyre bosszúsabb lesz. Elege van a véget nem érő ösvényekből és a sok-sok zöldből.* ~A családi ereklye sehol.~ *Állapítja meg az elf. Elpazarolt időnek tekinti az egészet. Sajnos nem tehet mást a gyalogláson kívül. Így csak sétál és sétál.* ~Ha bírja a lábam örökké gyaloglok.~ *Valamiért elmosolyodik magában.*
1583. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-03 14:00:55
Üzenet elküldve: 2015-06-03 14:00:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Artheniorból kiérve enyhe izgatottság tölti el. Amíg egy átlagember számára a hatalmas pusztát általában unalom és hőség jellemzi, addig Dratonnak ez az új lehetőségek tárháza. Igaz, hogy nincs itt semmi, de őt nem is ez érdekli. Mivel erre még sohasem járt, az oldalát az a kíváncsiság furdalja, hogy vajon mi várhat rá az út másik végén. ~Talán körözött bűnözők, akiknek hatalmas vérdíj van a fején? Esetleg kereskedők iszonyú ritka portékákkal?~ Ahogy ezek a lehetőségek felmerülnek benne, kicsit elszomorodik. Nem tudná felvenni a harcot egy profi bűnözővel sem, s egy kereskedő sem elégedne meg azzal a kevés arannyal, ami nála van. Csalódottan huppan le az út mellé. ~Lehet, hogy új célt akarok találni, de biztos jó ötlet fejvesztve rohanni az ismeretlenbe? Ez egy kicsit elbizonytalanít.~ Ahogy magához tér, kedvenc fokosa már ölében, jobb kezében pedig egy maroknyi nagyságú kő hever, amiről azt sem tudja, hogy a csudába keveredett oda. Nagyot sóhajt, majd élezni kezdi a fegyvert. Tekintetét az útra emeli, melyen a hőségtől délibáb tűnik fel.*
1582. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-02 18:56:58
Üzenet elküldve: 2015-06-02 18:56:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Valamiféle stratégiát sikerül kidolgoznia, sajnos azonban ez időt igényel, és pénzt. Főleg utóbbi miatt kell sok az előbbiből is, mert bár akad néhány fém érme nála jól elrejtve, tartalék gyanánt, ez még édes kevés, hogy bármit is kezdeni tudjon vele. Városiak, miért kell annyira megveszniük a fémekért. A szükség és a kényszer viszont nagy úr, és a lánynak kell alkalmazkodnia a másik világ törvényeihez. Szerencsére nem teljesen ismeretlenek ezek az új szabályok számára, de kezdetben óvatosnak kell lennie, mert a végén prédának fogják nézni bizonytalansága és tudatlansága miatt, emiatt pedig úton-útfélen átejtenék. Jobb esetben. Mogyi nyergében ülve néz el a távolba, amerre a várost sejti, de egyelőre nem abban az irányban indul el. Az első lépések kerülő útra viszik, de ez a szükséges rossz. Időbe fog telni, de megtalálja a tolvajokat, és a lopott holmit is.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.03 23:18:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.03 23:18:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1581. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2015-06-02 09:27:11
Üzenet elküldve: 2015-06-02 09:27:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Nitta majdnem egy hete vándorol már, ami meglátszik a ruháin is, de az arcán is. A nap lebarnította, de meg is fogyott kissé, mert út közben csak azt ette, amit talált. De erős lány ő, bír még menni, sőt, menet közben dúdolgat is. Ennek ellenére már nagyon várja, hogy megérkezzen Artheniorba.*
~Már nem lehet olyan messze.~ *Biztatja magát.*
~Már nem lehet olyan messze.~ *Biztatja magát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6370-6389