//Ydriss, Kharasshi//
*Nem sokáig követik a kereskedő út vonalát, hamar letért róla nyugat felé, és az erdős vidék felé folytatják útjukat. A kancán egyértelműen látni, mennyire virgonc most, hogy már nem az állásban rostokol, minduntalan próbálgatja, mikor lankad lovasa figyelme, hogy azt kihasználva vágtába ugorhasson. Bár Ydriss hallgatagon vezeti párosukat a rejtett holmi felé, láthatóan jobb hangulatban van, mióta elhagyták a várost. Mintha megkönnyebbült volna, felszabadultabb és nyugodtabb, tartása sem merev már, teljesen ellazult a jól ismert környezetben.
A rengetegbe nem merészkednek be, legalábbis egyelőre, de a puszta részt, ahol semmi csak fű nő, más nem, maguk mögött hagyja. Az erdő szélén halad, a képzeletbeli határt szegélyező fákat kémleli, míg meg nem találja a keresett példányt.*
- Itt lesz. *Állítja meg a lovát, de nem száll le a lóról, noha a kengyelből kihúzza a lábát.*
- Aztán semmi vicceskedés, értve vagyok? *Néz szúrós szemekkel a hátasra, csak miután a jószág beleegyezően horkant, tornássza fel lábait a nyeregbe, majd óvatosan egyensúlyozva felegyenesedik, és felkapaszkodik egy vastag, alsó ágra, amit így pont kényelmesen elér.
A magas fa sűrű lombkoronájában pillanatok alatt eltűnik a vörös, csupán a levelek zizegése, és az ágak mozgása jelzi, merre jár épp. Nem kell a legtetejéig mászni, de a magasabb régióban marad abba a mozgását jelző zizegés. Kis időt tölt csak ott, majd indul is vissza lefelé, de azt már lassabb tempóban, mint mikor még felfelé haladt. Azt a merényletet nem követi el, hogy egy alsó ágról hirtelen hátasa nyergébe zuttyan, tudja jól, mekkora elégedetlenséget váltana ki önérzetes lovából, és hogy képes lenne azon nyomban bosszút állni rajta a sértett jószág.
Így hát a fa törzsén lemászva tűnik fel ismét, immáron egyik vállán ott függ zsákja, hátára szíjazva pedig a kőhegyű lándzsa. A fegyver teljesen egyszerű, leszámítva a vonalak és mélyedések kusza hálózatát, ami már-már díszes mintaként áll össze. Jobban megnézve azonban ezek karmolás és fog nyomok sokasága. Hamar visszaszáll a nyeregbe, lovával együtt Kharasshi felé fordul.*
- Megvagyok. Merre tovább?