//Reydis//
*Végül úgy döntenek, hogy várnak, és inkább szorongatják egymást, mintsem építkezzenek.* ~Nagyon jó ez így!~ *Mosolyog, hogy ilyen szerencsés, hogy van neki egy Reydise, aki ilyen nagyon szereti őt, és képes rávenni, hogy bűntudat nélkül halassza el a munkáját egy kis összebújás miatt. Elsőre még nem látja, hogy szerelmének fájdalmai lennének, csupán nevetnek a viccen. Ezután jön a helyesbítés az előzőre, megmagyarázva, hogy ő tényleg nem mondott semmi olyat, hogy szerelme büdös volna. Tudta ő ezt, hiszen nem vallna rá ilyesmi. Visszagondol, hogyan is volt az a történet, és eszébe ötlik a nyuszi, hogy amiatt kellett a fürdő, nem a szagok miatt.*
-Szerettelek volna megszeretgetni a kádban, ezért mondtam, nem a kosz miatt, az engem nem zavart volna. *Vallja be őszintén, bár azért sejti, hogy erre már rájött szerelme is, hiszen még a kádban letámadták egymást vágyaikkal... Ezután Rey elkezd beszélni, és utána nevetni, de egy rossz mozdulat miatt legurul róla, oldalára kapva a kezét, és látja a férfi, a szenvedést az arcán, és ebben a pillanatban nagyon szégyenli magát, hogy saját vágyai miatt ilyen fájdalmat okozott az ő drága egyetlen szerelmének. Arcán hirtelen komorság lesz az eddigi vidámság helyett.*
-Ez komoly baj Drágám! Nem kellett volna így vadulnom. *Mondja úgy, hogy közben nem tud a lány szemébe nézni, így kissé elfordítja fejét, és kedvese lábait kezdi el bámulni. Ezután elkezdi mondani a terveit a hajóról és az egész mindenről, amit kiterveltek, de Leon egyszerűen nem tud arra figyelni, mert az jár az eszében, hogy lehetett ilyen vadállat, hogy a sebesült, törékeny lányt így kihasználta. Már már megint elvonulna szomorkodni, de végül mégsem teszi, hiszen valamiért mégiscsak megnyugtató így, szerelme mellett feküdni. Meg, ha elmenekülne a helyzetből, azzal beismerné, hogy hibázott, és ezt nem szeretné. Legalábbis azt nem, hogy nyíltan látszódjon, hogy elcseszte.*
-Ez nagyon jó, meg minden. *Próbál azért válaszolni rá, bár tény, hogy a negyedét jó, ha felfogta érdemben.*
-Én úgy gondoltam, hogy egy emelvényen a hajó közepére megcsinálom, aztán jön Nadae és elmondja, hogy mi kell még. Nem gondoltam így bele. *A probléma ott van, hogy ő nem ért ezekhez. Ő csak egy harcos, nem ács, vagy üzletember, hogy tudja mit csinál. Kiadta neki a feladatot a nő, és igyekszik megcsinálni. De csak azt, és úgy, ahogy neki mondva lett.*
-Egyelőre csináljuk így, egyszerűen, aztán majd, ha jön Nad, akkor felvázoljuk neki a tervedet, és majd elmondja, hogy jó-e úgy! *Persze, ez úgy tűnhet, hogy semmibe veszi szerelme ötleteit, tervezgetését, de látszik rajta, hogy nem így van. Kezével végigsimít végül a lány bordájánál, nagyon finoman.*
-Biztos, hogy jól vagy? *Kérdezi halkan.*