Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
2580. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-27 08:43:05
Üzenet elküldve: 2015-11-27 08:43:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Bár a távolban a végtelennek tűnő víz látványa lenyűgöző, a Dokkoknál mindig fellelhető tömeg és nyüzsgés cseppet sincs ínyére. Sosem szerette, ha nagy ember és egyéb tömegen kellett átverekednie magát, még ha lóháton ez könnyebb is. Mikor kiszúrta, min is kell átküzdenie magát, annyi időre megállt, hogy a blöki újfent maga elé vegye a nyeregbe, nehogy elkeveredjen. A hármasukból megint Ahel az, aki a leglelkesebbnek bizonyul. Lelkesen figyeli a megannyi szag, hang és egyéb ingert, élénken csillogó szemei, az ég felé meredő hegyes fülei, és folyton szimatoló orra semmiről sem marad le. A lány megmosolyogná a kölyök élénk kíváncsiságát, ha nem azzal lenne elfoglalva, hogy átjusson a sürgölődő munkások és a Dokkoknál leledzők tengerén. Ha lassan is, de biztosan halad, így mire végre átjut a tömegen, hangos sóhajjal lélegez fel, és folytatja útját fokozott tempóban.*
2579. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-26 22:24:21
Üzenet elküldve: 2015-11-26 22:24:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Visszatérés a halálból//
~És bumm.~ *Elégedett mosollyal nézi, ahogy Nad arcán megfeszülnek az idegek. Meg sem fordul a fejében, hogy túl kemények voltak a szavai, vagy megbántotta, egyszerűen csak a diadal ízét érzi, hogy végre vissza tudott valamivel vágni a folyamatos becsmérlés után.
Látja, hogy lendül felé a kéz, igazából még ki is tudna előle hajolni köszönhetően az aránylag jó reflexeinek, de mégsem teszi, így a kalózka tenyere nagyot csattan a vöröske világos bőrén. Kicsit csípi is, de állja.*
- Ez fájhatott. *Vágja még oda gúnyosan, de a köpés elől azért kitér.* És jelentem, már megtörtént. *Reagál a megdöglésre. Ha most nem lennének halottak, lehet minden más lenne, de a maga részéről rendkívül ideges és csalódott, hogy élete anélkül ért véget, hogy bosszút állhatott volna fiatalkorának megrontásáért. Így most tökéletes eszköz volt a kalózka, hogy ezt valakin levezesse.
Képtelen nem röhögni, amikor észleli, hogy egyre lentebb húzza Neri nadrágját, a röhögéstől pedig apró vörös pettyekkel gazdagítja a ruhát.*
- Nem minded? Íd is randa. *Igazából nem is tudja milyen, de náluk már az lenne a fura, ha valamelyikük dicsérő szót mondana a másikra. Így aztán ő minden szutykot ami rámondanak merő bókként fognak fel.*
- Óh *Csillan fel a kijelentésre, hogy csúnyább nem lesz.* feretnék még fép maradni holtan is. *Jegyzi meg olyan hangsúllyal és tempóval, mintha egy ötéves mondaná. Majd köp egy nagyot és kézfejébe törölve a száját, a vágtató Nad után néz.*
- Én tudom hova med. *Igazítja meg magán a ruhát és meg is indul, feltételezve, hogy Neri követi.*
- A Felmalla. *Bök fejével a halál kikötőjében tanyázó hajóra. Szinte fogadni mert volna rá, hogy ide fog jönni, főleg az után, amit Dynti a fejéhez vágott. Arra viszont nem számított, hogy még a halálban is őrzik a hajót, Nad pedig egyenesen odamegy beléjük kötni.*
- Ef hüle. *Néz a Rumlopóra és előveszi a kardját. Nem markolássza, nem fényezgeti, nem mutogatja, inkább használatra készen előhúzza. Igaz, bőven siralmas látványt nyújt még így a véres cuccaiban, ráadásul a szája sarkából kiszivárgó nyál jelzi, hogy még sok idő lesz, mire ez a seb begyógyul.*
- Avonnal haddák őt bétén! *Förmed a két őrre. Más nem bánthatja Nadot, csak ő.*
//Visszatérés a halálból//
~És bumm.~ *Elégedett mosollyal nézi, ahogy Nad arcán megfeszülnek az idegek. Meg sem fordul a fejében, hogy túl kemények voltak a szavai, vagy megbántotta, egyszerűen csak a diadal ízét érzi, hogy végre vissza tudott valamivel vágni a folyamatos becsmérlés után.
Látja, hogy lendül felé a kéz, igazából még ki is tudna előle hajolni köszönhetően az aránylag jó reflexeinek, de mégsem teszi, így a kalózka tenyere nagyot csattan a vöröske világos bőrén. Kicsit csípi is, de állja.*
- Ez fájhatott. *Vágja még oda gúnyosan, de a köpés elől azért kitér.* És jelentem, már megtörtént. *Reagál a megdöglésre. Ha most nem lennének halottak, lehet minden más lenne, de a maga részéről rendkívül ideges és csalódott, hogy élete anélkül ért véget, hogy bosszút állhatott volna fiatalkorának megrontásáért. Így most tökéletes eszköz volt a kalózka, hogy ezt valakin levezesse.
Képtelen nem röhögni, amikor észleli, hogy egyre lentebb húzza Neri nadrágját, a röhögéstől pedig apró vörös pettyekkel gazdagítja a ruhát.*
- Nem minded? Íd is randa. *Igazából nem is tudja milyen, de náluk már az lenne a fura, ha valamelyikük dicsérő szót mondana a másikra. Így aztán ő minden szutykot ami rámondanak merő bókként fognak fel.*
- Óh *Csillan fel a kijelentésre, hogy csúnyább nem lesz.* feretnék még fép maradni holtan is. *Jegyzi meg olyan hangsúllyal és tempóval, mintha egy ötéves mondaná. Majd köp egy nagyot és kézfejébe törölve a száját, a vágtató Nad után néz.*
- Én tudom hova med. *Igazítja meg magán a ruhát és meg is indul, feltételezve, hogy Neri követi.*
- A Felmalla. *Bök fejével a halál kikötőjében tanyázó hajóra. Szinte fogadni mert volna rá, hogy ide fog jönni, főleg az után, amit Dynti a fejéhez vágott. Arra viszont nem számított, hogy még a halálban is őrzik a hajót, Nad pedig egyenesen odamegy beléjük kötni.*
- Ef hüle. *Néz a Rumlopóra és előveszi a kardját. Nem markolássza, nem fényezgeti, nem mutogatja, inkább használatra készen előhúzza. Igaz, bőven siralmas látványt nyújt még így a véres cuccaiban, ráadásul a szája sarkából kiszivárgó nyál jelzi, hogy még sok idő lesz, mire ez a seb begyógyul.*
- Avonnal haddák őt bétén! *Förmed a két őrre. Más nem bánthatja Nadot, csak ő.*
2578. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-26 19:46:34
Üzenet elküldve: 2015-11-26 19:46:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Visszatérés a halálból//
* Szót szó követ, ami nem is olyan meglepő ebben a díszes kompániában. Dicsérő szavak? Ugyan már! Ha egymást ölhetik, az nekik megnyugvás, még halálban is. Most sem tudja tartani senki a száját, s ahol csak tud belemar a másikba. A repkedő szavak hallatán erőt vesz magán és elindul a két nő felé. Nem mintha tudna bármit is tenni, ha ezek ketten összeakaszkodnak. A lendülő kézre csak behúzza nyakát, s csak fél szemmel nézi, - mintha csak ő kapná - vajon célba talál-e. *
- Ezt nem kellett volna.
* Jegyzi meg, inkább magának, mint a többieknek. A pofon kiosztás vagy nem osztás után, csak megérkezik a Vöröshöz, miközben Nad ki tudja merre tart. Utálja ezt a helyzetet mikor a két nő között kell választania. Jelen esetben, hogy Dyntit segítse fel vagy éppen Nad után fusson, mert olyan makacs, mint egy öszvér s ha beledöglene se adná meg nekik, hogy bevárja őket. *
- Hisztis picsa!
* Kiáltja utána, mikor látja, hogy mint az őrültek lohol, ki tudja hova. *
- Izom, mi? Itt-ott túl kerek is.
* Csíp bele a Vörös hátsójába, míg az felpróbál tápászkodni. Ahogy a másik nadrágjába kapaszkodik, a szinte lehúzza róla, addig ő a másik végébe, hogy derekán tartsa azt. *
- Te, ne rángasd már a nadrágom, s főleg ne vérezd itt nekem össze. Sose fog belőle kijönni.
* Lép el inkább a másiktól, mielőtt pucér seggel fog itt a Kikötőben állni. Még akkor is, ha holtak. *
- Ne légy már ennyire szerencsétlen!
* Miután sikerül a másiknak feltápászkodnia, megvizsgálja a vérző ajkakat. *
- Csúnyább ettől nem leszel. Megmaradsz.
* törölgeti le a szájat, majd lép is félre látva a összefolyó nyálat a szájban. *
- Menjünk utána, nem akarom, hogy nélkülünk szabaduljon ki innen.
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.26 19:47:08
//Visszatérés a halálból//
* Szót szó követ, ami nem is olyan meglepő ebben a díszes kompániában. Dicsérő szavak? Ugyan már! Ha egymást ölhetik, az nekik megnyugvás, még halálban is. Most sem tudja tartani senki a száját, s ahol csak tud belemar a másikba. A repkedő szavak hallatán erőt vesz magán és elindul a két nő felé. Nem mintha tudna bármit is tenni, ha ezek ketten összeakaszkodnak. A lendülő kézre csak behúzza nyakát, s csak fél szemmel nézi, - mintha csak ő kapná - vajon célba talál-e. *
- Ezt nem kellett volna.
* Jegyzi meg, inkább magának, mint a többieknek. A pofon kiosztás vagy nem osztás után, csak megérkezik a Vöröshöz, miközben Nad ki tudja merre tart. Utálja ezt a helyzetet mikor a két nő között kell választania. Jelen esetben, hogy Dyntit segítse fel vagy éppen Nad után fusson, mert olyan makacs, mint egy öszvér s ha beledöglene se adná meg nekik, hogy bevárja őket. *
- Hisztis picsa!
* Kiáltja utána, mikor látja, hogy mint az őrültek lohol, ki tudja hova. *
- Izom, mi? Itt-ott túl kerek is.
* Csíp bele a Vörös hátsójába, míg az felpróbál tápászkodni. Ahogy a másik nadrágjába kapaszkodik, a szinte lehúzza róla, addig ő a másik végébe, hogy derekán tartsa azt. *
- Te, ne rángasd már a nadrágom, s főleg ne vérezd itt nekem össze. Sose fog belőle kijönni.
* Lép el inkább a másiktól, mielőtt pucér seggel fog itt a Kikötőben állni. Még akkor is, ha holtak. *
- Ne légy már ennyire szerencsétlen!
* Miután sikerül a másiknak feltápászkodnia, megvizsgálja a vérző ajkakat. *
- Csúnyább ettől nem leszel. Megmaradsz.
* törölgeti le a szájat, majd lép is félre látva a összefolyó nyálat a szájban. *
- Menjünk utána, nem akarom, hogy nélkülünk szabaduljon ki innen.
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.26 19:47:08
2577. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-25 08:23:07
Üzenet elküldve: 2015-11-25 08:23:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen, majd el//
*Az őrködés kérdését így hát megbeszélték, pontosabban átpasszolták a hajó tulajdonosának a döntést. Abban pedig nem kételkedik, hogy őröket kell majd keresniük, hiszen sejtése szerint, ha a lány erre kéri, a férfi biztosan talál valami indokot, hogy ne a Révésszel kelljen felhajózniuk a barlangokhoz.
Azt persze megmosolyogja, hogy felérve a hajóra, és megtalálva Leont, Reydis első dolga kedvese nyakába vetnie magát. Leonnak aprót biccent.*
- Igazán semmiség, örömmel teszem máskor is. *Nem kell hallania az elsuttogott szavakat, az egyértelmű testbeszédből és jelenetből is sejti, jobb, ha ő őrök után néz. Ugyan rezzenéstelen arccal képes lenne végignézni a folytatást a régi kiképzése maradványaként, de valamiért van egy olyan érzése, újdonsült klántársai ennek nem nagyon örülnének. Így hát nagy valószínűség szerint az idősebb kalózzal együtt távozóra fogja.
Azonban most meg s van lőve, miféle szerzeteket próbáljon beszervezni őröknek? Nos, Leon korábbi megjegyzéséből kiindulva olyanokat, akik nem értenek a hajózáshoz, nehogy leléceljenek a Révésszel. Matrózok tehát szóba sem jöhetnek. Amellett nem ártana, ha józan is lenne, és nem aludna be részegen a hullámok lágy ringása miatt.*
- Nem is olyan egyszerű feladat mi? *Morfondírozik félig hangosan, s azzal akár egyedül, akár Thadiorral megindul a Kikötő népesebb része felé, hogy találjon valakiket a feladatra.*
*Az őrködés kérdését így hát megbeszélték, pontosabban átpasszolták a hajó tulajdonosának a döntést. Abban pedig nem kételkedik, hogy őröket kell majd keresniük, hiszen sejtése szerint, ha a lány erre kéri, a férfi biztosan talál valami indokot, hogy ne a Révésszel kelljen felhajózniuk a barlangokhoz.
Azt persze megmosolyogja, hogy felérve a hajóra, és megtalálva Leont, Reydis első dolga kedvese nyakába vetnie magát. Leonnak aprót biccent.*
- Igazán semmiség, örömmel teszem máskor is. *Nem kell hallania az elsuttogott szavakat, az egyértelmű testbeszédből és jelenetből is sejti, jobb, ha ő őrök után néz. Ugyan rezzenéstelen arccal képes lenne végignézni a folytatást a régi kiképzése maradványaként, de valamiért van egy olyan érzése, újdonsült klántársai ennek nem nagyon örülnének. Így hát nagy valószínűség szerint az idősebb kalózzal együtt távozóra fogja.
Azonban most meg s van lőve, miféle szerzeteket próbáljon beszervezni őröknek? Nos, Leon korábbi megjegyzéséből kiindulva olyanokat, akik nem értenek a hajózáshoz, nehogy leléceljenek a Révésszel. Matrózok tehát szóba sem jöhetnek. Amellett nem ártana, ha józan is lenne, és nem aludna be részegen a hullámok lágy ringása miatt.*
- Nem is olyan egyszerű feladat mi? *Morfondírozik félig hangosan, s azzal akár egyedül, akár Thadiorral megindul a Kikötő népesebb része felé, hogy találjon valakiket a feladatra.*
2576. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-25 07:45:37
Üzenet elküldve: 2015-11-25 07:45:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Tény, hogy Leon nem viseli olyan jól szerelmének hiányát, mint az normális lenne, így szinte annyira öleli a lányt, hogy az már fáj. De csak szinte, hiszen nem akar fájdalmat okozni, éppen, hogy meggyógyult feleségének… Nem bír már magával, és ebben a pillanatban úgy érzi, hogy kissé rossz ötlet volt, hogy ilyen közel simulódnak most egymáshoz. Meg kellett volna várni, hogy kettesben legyenek. Ajkainak harapdálásakor elégedett arcot vág, még szemeit is becsukja egy pillanatra, hogy jobban átadja magát az érzésnek. Legszívesebben itt és most tenné meg azt, amit a vágyai diktálnak, de tudja, hogy ezt nem lehet. Talán a pillanat hevében Reydis is megadná magát, de ezzel megalázná szerelmét, így ezt az ötletet hamar elveti. Ezután körbenéz a többieken. Nagy szemekkel bámul, hogy ezzel is ösztönözze Rőtöt, és Hópihét a távozásra, hogy minél gyorsabban a hálóba juthassanak…*
*Tény, hogy Leon nem viseli olyan jól szerelmének hiányát, mint az normális lenne, így szinte annyira öleli a lányt, hogy az már fáj. De csak szinte, hiszen nem akar fájdalmat okozni, éppen, hogy meggyógyult feleségének… Nem bír már magával, és ebben a pillanatban úgy érzi, hogy kissé rossz ötlet volt, hogy ilyen közel simulódnak most egymáshoz. Meg kellett volna várni, hogy kettesben legyenek. Ajkainak harapdálásakor elégedett arcot vág, még szemeit is becsukja egy pillanatra, hogy jobban átadja magát az érzésnek. Legszívesebben itt és most tenné meg azt, amit a vágyai diktálnak, de tudja, hogy ezt nem lehet. Talán a pillanat hevében Reydis is megadná magát, de ezzel megalázná szerelmét, így ezt az ötletet hamar elveti. Ezután körbenéz a többieken. Nagy szemekkel bámul, hogy ezzel is ösztönözze Rőtöt, és Hópihét a távozásra, hogy minél gyorsabban a hálóba juthassanak…*
2575. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 23:08:11
Üzenet elküldve: 2015-11-24 23:08:11
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
*Reydis elégedetten morran egyet, ahogy érzi Leon kezét kicsit lentebb csúszni és szorosabban bújik ő is a férfihoz. Nem töltöttek külön ennyi időt, amióta együtt vannak, kicsit fura is volt a dolog. Meg sem szólal, mikor megköszönik Hópihének, hogy vigyázott rá, nem érzi se kellemetlennek se gyerekesnek, csak a szeretetet látja benne, mert azt akarja.*
-Maradjon is így. *Megöleli és a fejét a másik nyakába nyomja közben, így teljesen háttal a többieknek, a szájába harap, olyan nehéz visszafognia magát, de mikor a fülébe súg Leon még inkább úgy érzi, hogy bárcsak kettesben maradnának. Vissza is súg neki.*
-Úgy szeretném, hogy megkóstolj a sütivel együtt. *Hangjában minden érzékiség benne van és támad egy jó ötlete is, amit Leon egyből díjaz és jelez is a többieknek, hogy kívül tágasabb, amíg nem találnak valakit a hajóra, aki majd őrzi azt.
Reydis örül, hogy kalózokkal van, mert azok valószínű szívbaj nélkül küldik el a többieket, hogy nekik biza dolguk van most. Hevesen csókol vissza és harapdálja Leon száját, alig várja, hogy kettesben legyenek újra és megkaphassa a férfit úgy, ahogy már senki se kaphatja meg rajta kívül.*
-Szeretlek. *Lihegi a másik fülébe és jól érezhető, hogy nem kell győzködni semmilyen malackodásra a lányt, mert az magától is éppen annyira akarja azt, mint a szerelme.*
*Reydis elégedetten morran egyet, ahogy érzi Leon kezét kicsit lentebb csúszni és szorosabban bújik ő is a férfihoz. Nem töltöttek külön ennyi időt, amióta együtt vannak, kicsit fura is volt a dolog. Meg sem szólal, mikor megköszönik Hópihének, hogy vigyázott rá, nem érzi se kellemetlennek se gyerekesnek, csak a szeretetet látja benne, mert azt akarja.*
-Maradjon is így. *Megöleli és a fejét a másik nyakába nyomja közben, így teljesen háttal a többieknek, a szájába harap, olyan nehéz visszafognia magát, de mikor a fülébe súg Leon még inkább úgy érzi, hogy bárcsak kettesben maradnának. Vissza is súg neki.*
-Úgy szeretném, hogy megkóstolj a sütivel együtt. *Hangjában minden érzékiség benne van és támad egy jó ötlete is, amit Leon egyből díjaz és jelez is a többieknek, hogy kívül tágasabb, amíg nem találnak valakit a hajóra, aki majd őrzi azt.
Reydis örül, hogy kalózokkal van, mert azok valószínű szívbaj nélkül küldik el a többieket, hogy nekik biza dolguk van most. Hevesen csókol vissza és harapdálja Leon száját, alig várja, hogy kettesben legyenek újra és megkaphassa a férfit úgy, ahogy már senki se kaphatja meg rajta kívül.*
-Szeretlek. *Lihegi a másik fülébe és jól érezhető, hogy nem kell győzködni semmilyen malackodásra a lányt, mert az magától is éppen annyira akarja azt, mint a szerelme.*
2574. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 22:03:20
Üzenet elküldve: 2015-11-24 22:03:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Arra, hogy Reydis belenyüszög a fülébe, azzal reagál, hogy jó szorosan magához öleli, és tenyerét kissé lejjebb csúsztatja, mintha a combok közé próbálna beférkőzni, de ugye az ebben a helyzetben ugye lehetetlen lenne, így csak a szándékot érezheti a lány… Ezután felnéz a szóban forgó kísérőre, és megejt egy mosolyt felé.*
-Köszönöm, hogy vigyáztál rá! *Lehet, hogy ez így Reydis számára kellemetlen, hiszen úgy tűnhet, gyermekként van kezelve, de Leonból csak a féltés beszél. Legszívesebben azon nyomban a hálószobába vinné, megmutatni mennyire is hiányzott neki, de most úgy tűnik sietniük kell. A süteményre nem igazán tudja mit kéne mondania, ezért csak elveszi, és megcsókolja szerelme nyakát.*
-Nagyon szeretem. Téged még jobban! *Ezzel közel hajol, egészen bele a lány fülébe és a lehető leghalkabban hozzátesz egy mondatot. Rőt nem hallhatja, a fehérhajú is csupán akkor, ha nagyon hegyezi füleit.*
-Úgy megkóstolnálak most a sütivel együtt! *Ezután felnéz és belevigyorog Rey arcába. A két új ismerősre néz.*
-De! Szerintem is nagyon jó ötlet! *Itt tart egy pillanatnyi szünetet.*
-Ugye, lennétek olyan kedvesek? *Ejt meg egy hálás mosolyt. Ezután a szájába vesz egy falat sütit, majd pár rágás után megtámasztja Reydis fejét és így kezd el vele csókolózni. Talán így ösztönözve a többieket arra, hogy kettesben hagyják őket, de igazából csak továbbgondolta előző mondatát. Nos, utóbb nem teljesen így tervezte, de talán ennyi malackodás nem lesz az ő kis kincsének ellenére.*
*Arra, hogy Reydis belenyüszög a fülébe, azzal reagál, hogy jó szorosan magához öleli, és tenyerét kissé lejjebb csúsztatja, mintha a combok közé próbálna beférkőzni, de ugye az ebben a helyzetben ugye lehetetlen lenne, így csak a szándékot érezheti a lány… Ezután felnéz a szóban forgó kísérőre, és megejt egy mosolyt felé.*
-Köszönöm, hogy vigyáztál rá! *Lehet, hogy ez így Reydis számára kellemetlen, hiszen úgy tűnhet, gyermekként van kezelve, de Leonból csak a féltés beszél. Legszívesebben azon nyomban a hálószobába vinné, megmutatni mennyire is hiányzott neki, de most úgy tűnik sietniük kell. A süteményre nem igazán tudja mit kéne mondania, ezért csak elveszi, és megcsókolja szerelme nyakát.*
-Nagyon szeretem. Téged még jobban! *Ezzel közel hajol, egészen bele a lány fülébe és a lehető leghalkabban hozzátesz egy mondatot. Rőt nem hallhatja, a fehérhajú is csupán akkor, ha nagyon hegyezi füleit.*
-Úgy megkóstolnálak most a sütivel együtt! *Ezután felnéz és belevigyorog Rey arcába. A két új ismerősre néz.*
-De! Szerintem is nagyon jó ötlet! *Itt tart egy pillanatnyi szünetet.*
-Ugye, lennétek olyan kedvesek? *Ejt meg egy hálás mosolyt. Ezután a szájába vesz egy falat sütit, majd pár rágás után megtámasztja Reydis fejét és így kezd el vele csókolózni. Talán így ösztönözve a többieket arra, hogy kettesben hagyják őket, de igazából csak továbbgondolta előző mondatát. Nos, utóbb nem teljesen így tervezte, de talán ennyi malackodás nem lesz az ő kis kincsének ellenére.*
2573. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 20:30:44
Üzenet elküldve: 2015-11-24 20:30:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Visszatérés a halálból//
*Már épp trappolna előre, amikor újra felhozza kacarászva Vöröske hibáit. Ahogy az kiakad, megáll előtte csípőre tett kézzel. Már épp tartaná fel, hogy milyen győzedelmesen nyert az ivóversenyen, amikor a szuka felhánytorgatja múltját. Szemeiben gyűlölettől izzó láng lobban fel. Amint meghallja a rágalmakat, keze már emelődik, s tenyerével közelít a másik arca felé. Vagy sikerül pofonja, vagy nem. Bár hogy is alakul, mellé még a földre köp.*
- Dögölj meg.
*Sziszegi, s gyűlölettől ittasan fordul meg, s indul meg. Hogy hova? Nem mondja. Megállásra nem áll meg, csak halad előre. Meghalt. S ha igaz, akkor találkozik a Kapitánnyal. Szemeiben apró könnyek jelennek meg, de két pislogással kipislogja onnan. Övére csatolt üvegért nyúl, s belekortyol a rumba. Másnaposságra nem a legjobb, de most kell neki. Remeg. Remeg az idegtől, az idegességtől.
Végre sikerült magát túltennie a történteken. Túltenni magát a gyalázaton, hogy eljátszották egyetlen örökségét. Hogy a Kapitány feláldozta magát értük. Hogy azért halt meg, hogy ők éljenek. Sikerült elfogadnia a történeket, s nem hibáztatnia magát.
S mindez semmit sem ér.
A marasztalásra nem reagál, csak egyenesen halad. Látja, hogy ahol vannak, az a Kikötő. Gúnyosan húzza el a száját. A hajók is ugyanolyanok, mint voltak.
~Akkor Felmar is… ~
Vagyis nem kéne itt lennie. Lépteit megrohamozza, majd már szalad, hogy elérje a hajót. Vagyis annak a helyét. Tudja, hogy ott találja a Kapitányt, tudja, hogy Felmar helyén kell lennie. S akkor örökre megszabadulhat a két némbertől.
Ám, ami ott várja, meglepi. Felmar ott van.*
~Elpusztították volna?~
*Fut át agyán a gondolat. Tervezte, hogy felgyújtja, de ez. Megrázza a fejét. Ott áll előtte két őr. Két őr, akiknek nem kellene látnia őt. Szemeit összeszűkíti, s gyanús neki ez a halál.*
- Na mi van, elpusztultatok mind?
*Köpi ki szavait, gyűlölködve. Ha meghaltak, akkor már feleslegesen vigyáznak rá. S akkor vissza is veheti jogos tulajdonát.*
- Mit akarsz itt, némber?
*Nem ismerték fel. Pedig ő aztán ismeri a két alakot. Ők rúgták le egykor a hajóról. Kezeit ökölbe szorítja, s elindul a palló felé.*
- Visszamegyek a tulajdonomhoz.
*Közli megvetve. A halálba vannak, mit számít, ha újra leszúrják, megölik?*
//Visszatérés a halálból//
*Már épp trappolna előre, amikor újra felhozza kacarászva Vöröske hibáit. Ahogy az kiakad, megáll előtte csípőre tett kézzel. Már épp tartaná fel, hogy milyen győzedelmesen nyert az ivóversenyen, amikor a szuka felhánytorgatja múltját. Szemeiben gyűlölettől izzó láng lobban fel. Amint meghallja a rágalmakat, keze már emelődik, s tenyerével közelít a másik arca felé. Vagy sikerül pofonja, vagy nem. Bár hogy is alakul, mellé még a földre köp.*
- Dögölj meg.
*Sziszegi, s gyűlölettől ittasan fordul meg, s indul meg. Hogy hova? Nem mondja. Megállásra nem áll meg, csak halad előre. Meghalt. S ha igaz, akkor találkozik a Kapitánnyal. Szemeiben apró könnyek jelennek meg, de két pislogással kipislogja onnan. Övére csatolt üvegért nyúl, s belekortyol a rumba. Másnaposságra nem a legjobb, de most kell neki. Remeg. Remeg az idegtől, az idegességtől.
Végre sikerült magát túltennie a történteken. Túltenni magát a gyalázaton, hogy eljátszották egyetlen örökségét. Hogy a Kapitány feláldozta magát értük. Hogy azért halt meg, hogy ők éljenek. Sikerült elfogadnia a történeket, s nem hibáztatnia magát.
S mindez semmit sem ér.
A marasztalásra nem reagál, csak egyenesen halad. Látja, hogy ahol vannak, az a Kikötő. Gúnyosan húzza el a száját. A hajók is ugyanolyanok, mint voltak.
~Akkor Felmar is… ~
Vagyis nem kéne itt lennie. Lépteit megrohamozza, majd már szalad, hogy elérje a hajót. Vagyis annak a helyét. Tudja, hogy ott találja a Kapitányt, tudja, hogy Felmar helyén kell lennie. S akkor örökre megszabadulhat a két némbertől.
Ám, ami ott várja, meglepi. Felmar ott van.*
~Elpusztították volna?~
*Fut át agyán a gondolat. Tervezte, hogy felgyújtja, de ez. Megrázza a fejét. Ott áll előtte két őr. Két őr, akiknek nem kellene látnia őt. Szemeit összeszűkíti, s gyanús neki ez a halál.*
- Na mi van, elpusztultatok mind?
*Köpi ki szavait, gyűlölködve. Ha meghaltak, akkor már feleslegesen vigyáznak rá. S akkor vissza is veheti jogos tulajdonát.*
- Mit akarsz itt, némber?
*Nem ismerték fel. Pedig ő aztán ismeri a két alakot. Ők rúgták le egykor a hajóról. Kezeit ökölbe szorítja, s elindul a palló felé.*
- Visszamegyek a tulajdonomhoz.
*Közli megvetve. A halálba vannak, mit számít, ha újra leszúrják, megölik?*
2572. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 19:30:47
Üzenet elküldve: 2015-11-24 19:30:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
*Reydis csak úgy berontott oda, ahol Leont lelte és nem nagyon nézelődött, hogy az éppen mit csinál vagy a másik szakállas kalóz mit tesz vesz. Kényelembe helyezi magát a férfi derekán átkulcsolva őt lábaival. Érzi a férfi kezét a formás fenekén és a fülébe mordul kéjesen a harapdálás után. Nagyon vágyott már erre a pillanatra, hogy újra együtt lehessenek és kicsit szét is néz, mi folyik itt amúgy a szobában, mit zavart meg. Látja, hogy nagy női ruha válogatás van, de inkább nem mond rá semmit.*
-Te is nagyon hiányoztál Leon. *Odabújik a fejével a másikéhoz és elégedetten nyüszög is kutya módra, mint aki kényeztetésre vágyik és hát vágyik is, csak nem ilyen közönség előtt.*
-Igen hoztam valamit, mert hát folyton te jártál a fejemben és úgy éreztem örülni fogsz. *Mosolyodik el és kicsit hátrébb húzza a fejét, hogy bele tudjon nézni a férfi barna szemeibe.*
-Profi kísérőm volt *bök hátra a fejével hópihére* nem voltam veszélyben, de örülök, hogy én vagyok a legnagyobb ajándékod. *Mosolyodik el, nagyon tetszik neki a bók és legszívesebben kilökné a szobából a többieket, hogy kicsit kettesben maradhassanak, de nem lehet.*
-Remélem, hogy tényleg örülni fogsz! *Az eddig csak a másik mögött lévő karját maga elé húzza és ott van benne a rumos sütemény, amit a Rumos Rókalyukból hozott.*
-Rumos süti, remélem szereted, mivel van benne rum, csak nem lehet rossz.
*Felvetődik a hajó téma, hát igen tényleg tapasztalatlanok meg kevesen is lehetnek, akkor nem marad más hátra, mint keresni valakit, aki vigyáz rá.*
-Akkor En és szakállas barátunk kereshetne egy őrt, aki vigyáz a hajódra nem? *Kérdezi halkan Leont, hangjában némi célozgatással, hogy jó lenne ketten maradni egy kicsit és addig a többiek is hasznossá tehetik magukat.*
*Reydis csak úgy berontott oda, ahol Leont lelte és nem nagyon nézelődött, hogy az éppen mit csinál vagy a másik szakállas kalóz mit tesz vesz. Kényelembe helyezi magát a férfi derekán átkulcsolva őt lábaival. Érzi a férfi kezét a formás fenekén és a fülébe mordul kéjesen a harapdálás után. Nagyon vágyott már erre a pillanatra, hogy újra együtt lehessenek és kicsit szét is néz, mi folyik itt amúgy a szobában, mit zavart meg. Látja, hogy nagy női ruha válogatás van, de inkább nem mond rá semmit.*
-Te is nagyon hiányoztál Leon. *Odabújik a fejével a másikéhoz és elégedetten nyüszög is kutya módra, mint aki kényeztetésre vágyik és hát vágyik is, csak nem ilyen közönség előtt.*
-Igen hoztam valamit, mert hát folyton te jártál a fejemben és úgy éreztem örülni fogsz. *Mosolyodik el és kicsit hátrébb húzza a fejét, hogy bele tudjon nézni a férfi barna szemeibe.*
-Profi kísérőm volt *bök hátra a fejével hópihére* nem voltam veszélyben, de örülök, hogy én vagyok a legnagyobb ajándékod. *Mosolyodik el, nagyon tetszik neki a bók és legszívesebben kilökné a szobából a többieket, hogy kicsit kettesben maradhassanak, de nem lehet.*
-Remélem, hogy tényleg örülni fogsz! *Az eddig csak a másik mögött lévő karját maga elé húzza és ott van benne a rumos sütemény, amit a Rumos Rókalyukból hozott.*
-Rumos süti, remélem szereted, mivel van benne rum, csak nem lehet rossz.
*Felvetődik a hajó téma, hát igen tényleg tapasztalatlanok meg kevesen is lehetnek, akkor nem marad más hátra, mint keresni valakit, aki vigyáz rá.*
-Akkor En és szakállas barátunk kereshetne egy őrt, aki vigyáz a hajódra nem? *Kérdezi halkan Leont, hangjában némi célozgatással, hogy jó lenne ketten maradni egy kicsit és addig a többiek is hasznossá tehetik magukat.*
2571. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 18:51:12
Üzenet elküldve: 2015-11-24 18:51:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Már egy ideje pakolászik, válogatja a ruhákat, árnyalat szerint, szakértő szemmel, hiszen a legtökéletesebb esküvői darabot szeretné elkészíteni szerelmének, ami csak létezik a világon… Mikor is szíve nagyot dobban. Meglátja szerelmét.* ~Most már semmi gond!~ *Tény, hogy eddig kicsit elvonta a figyelmét, hogy vajon Reyyel, az ő kis kincsével minden rendben van-e de most már igen. Nem lepődik meg, mikor az a nyakába ugrik, és már szinte tette is szét a kezét, hogy a lány kényelmesen rácsimpaszkodhasson. Ezután pedig a kezében lévő ruhadarabot kiengedi kezéből, és jobbjának tenyerét Rey fenekére simítja, először, hogy érezze újra a tökéletes testet, másod sorban pedig, hogy ezzel is tartsa a lányt. Persze, van olyan erős a szerelme, hogy gond nélkül tudja mgtartani magát, de így kényelmesebb mindkettejüknek.*
-Nagyon hiányoztál! *Mondja, miközben kissé felszisszen a harapásra. No nem a fájdalom, hanem a vágy szorítja ki tüdejéből a levegőt…*
-Kapok valamit? *Húzza fel a szemöldökét, hiszen pont fordítva szokott lenni és általában ő veszi meg Reydis dolgait. Legyen az patkány, étel, vagy pusztán a szabadsága.*
-Bármi is legyen az, nem kellett volna! Annál nagyobb ajándék nincs, hogy épségben visszatértetek! *Ezzel egy bólintás is tesz Hópihe felé, mintegy köszöntésképpen*
-De azért örülök! Mit hoztál? *Nem nyúl érte, ha akarja Reydis úgyis oda fogja neki adni, márpedig miért ne akarná? A hajó ügyében még nem tud dönteni, így inkább kikéri a többiek véleményét.*
-Nem hiszem, hogy ennyien el tudjuk vezetni a hajót, főleg, hogy a legtöbben nem is értetek hozzá! Egyéb javaslat? Mert nem szeretném itt hagyni őrizetlen... *Vakarja meg tarkóját, miközben röpke csókot nyom Reydis szájára, de nem távolodik el, esélyt ad, hogy a lány hosszabbra nyújtsa ha akarja.*
*Már egy ideje pakolászik, válogatja a ruhákat, árnyalat szerint, szakértő szemmel, hiszen a legtökéletesebb esküvői darabot szeretné elkészíteni szerelmének, ami csak létezik a világon… Mikor is szíve nagyot dobban. Meglátja szerelmét.* ~Most már semmi gond!~ *Tény, hogy eddig kicsit elvonta a figyelmét, hogy vajon Reyyel, az ő kis kincsével minden rendben van-e de most már igen. Nem lepődik meg, mikor az a nyakába ugrik, és már szinte tette is szét a kezét, hogy a lány kényelmesen rácsimpaszkodhasson. Ezután pedig a kezében lévő ruhadarabot kiengedi kezéből, és jobbjának tenyerét Rey fenekére simítja, először, hogy érezze újra a tökéletes testet, másod sorban pedig, hogy ezzel is tartsa a lányt. Persze, van olyan erős a szerelme, hogy gond nélkül tudja mgtartani magát, de így kényelmesebb mindkettejüknek.*
-Nagyon hiányoztál! *Mondja, miközben kissé felszisszen a harapásra. No nem a fájdalom, hanem a vágy szorítja ki tüdejéből a levegőt…*
-Kapok valamit? *Húzza fel a szemöldökét, hiszen pont fordítva szokott lenni és általában ő veszi meg Reydis dolgait. Legyen az patkány, étel, vagy pusztán a szabadsága.*
-Bármi is legyen az, nem kellett volna! Annál nagyobb ajándék nincs, hogy épségben visszatértetek! *Ezzel egy bólintás is tesz Hópihe felé, mintegy köszöntésképpen*
-De azért örülök! Mit hoztál? *Nem nyúl érte, ha akarja Reydis úgyis oda fogja neki adni, márpedig miért ne akarná? A hajó ügyében még nem tud dönteni, így inkább kikéri a többiek véleményét.*
-Nem hiszem, hogy ennyien el tudjuk vezetni a hajót, főleg, hogy a legtöbben nem is értetek hozzá! Egyéb javaslat? Mert nem szeretném itt hagyni őrizetlen... *Vakarja meg tarkóját, miközben röpke csókot nyom Reydis szájára, de nem távolodik el, esélyt ad, hogy a lány hosszabbra nyújtsa ha akarja.*
2570. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 15:51:39
Üzenet elküldve: 2015-11-24 15:51:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Újfent megbízás a dokkoknál. Az éj leple alatt érkezik akárcsak a legutóbb. Ezúttal a szokásos acélvértezete helyett bőrvérteket és bőrvédőket visel a testén, ezeket fekete köpennyel takarja el mely lobog mögötte a szél fújásában. Fejét csukja fedi így a sötétben még megismerni is nehéz. Fegyverként hosszúkardja az oldalán és tőre az övében most is vele vannak. A futár megbízások alkalmával mindig ebben a szerelésben szokott megjelenni. A feladat úgy szólt, hogy hajnaltájban át kell vennie egy csomagot és biztonságban el kell juttatnia a célszemélynek. Gyakran kap ilyen jellegű megbízásokat és az is előfordul, hogy egy-egy megbízója újra felkeresi hasonló megbízással. Egy gazdag kereskedő bízta meg már másodszor, hogy egy fontos levelet még a hajnalban beérkező egyik hajóról el kell neki juttatnia a gazdag negyedbe a reggel felvirradtára annak sürgős mivolta miatt. Kapott egy darab bőrt amin egy fehér madár van ábrázolva, ezt a címert kell keresnie a dokkoknál, hogy eljuthasson a bizonyos levélig. Ennél a megbízónál ugyanazt a módszert kell alkalmaznia mint a múltkor csak most remélhetőleg nem lesz kezdeti galiba. Hatalmas a forgatag, áruk jönnek, mennek, gazdát cserélnek amerre a szem ellát. Szemei körbejárnak hátha meglátja a fehér madárjelet ott ahol a múltkor látta. Úgy negyed óra keresgélés után észreveszi a jelet az egyik fahordón. A legutóbbi szakállas matróz vagy kereskedőféle ember álldogál a csomagok mellett. Gwan oda is lép a szakállas férfihoz.*
- A futár vagyok Berthelon küldeményéért. *mondja röviden tömören mindenféle mellébeszélés nélkül s még a csuklyáját is felhajtja, hogy a másik felismerhesse legutóbbról, sőt most előre odaadja a fehér madárjelet imitáló bőrdarabot is. A szakállas fickó felnéz a magas zsoldosra majd elvigyorodik.*
- Szóval te lettél az állandó futár? *kérdi kíváncsiskodva kicsit amint a jó memóriájáról híres matróz körbejárja a zsoldost.*
- Nekem nem gond, itt a csomag. *áll meg végül ismét a zsoldos előtt és a kezébe nyom egy kéttenyérnyi nagyságú bőrtarisznyát.*
- Ezt a csomagot meg sem nézheted, ne mert kinyitni a száját és belenézni mert akkor meg kell halnod. Fogd és vidd. A szabály ugyanaz, ha valaki megállít megölöd. *böki oda fogvégről az instrukciókat majd hagyja, hogy a zsoldos elvigye a csomagot. Gwan elrakja a zacskót a belső zsebébe majd csuklyáját visszahúzva fejére méretes árnyékként lopakodik át a rengeteg emberen és indul meg a gazdagnegyedbeli megbízója felé.*
*Újfent megbízás a dokkoknál. Az éj leple alatt érkezik akárcsak a legutóbb. Ezúttal a szokásos acélvértezete helyett bőrvérteket és bőrvédőket visel a testén, ezeket fekete köpennyel takarja el mely lobog mögötte a szél fújásában. Fejét csukja fedi így a sötétben még megismerni is nehéz. Fegyverként hosszúkardja az oldalán és tőre az övében most is vele vannak. A futár megbízások alkalmával mindig ebben a szerelésben szokott megjelenni. A feladat úgy szólt, hogy hajnaltájban át kell vennie egy csomagot és biztonságban el kell juttatnia a célszemélynek. Gyakran kap ilyen jellegű megbízásokat és az is előfordul, hogy egy-egy megbízója újra felkeresi hasonló megbízással. Egy gazdag kereskedő bízta meg már másodszor, hogy egy fontos levelet még a hajnalban beérkező egyik hajóról el kell neki juttatnia a gazdag negyedbe a reggel felvirradtára annak sürgős mivolta miatt. Kapott egy darab bőrt amin egy fehér madár van ábrázolva, ezt a címert kell keresnie a dokkoknál, hogy eljuthasson a bizonyos levélig. Ennél a megbízónál ugyanazt a módszert kell alkalmaznia mint a múltkor csak most remélhetőleg nem lesz kezdeti galiba. Hatalmas a forgatag, áruk jönnek, mennek, gazdát cserélnek amerre a szem ellát. Szemei körbejárnak hátha meglátja a fehér madárjelet ott ahol a múltkor látta. Úgy negyed óra keresgélés után észreveszi a jelet az egyik fahordón. A legutóbbi szakállas matróz vagy kereskedőféle ember álldogál a csomagok mellett. Gwan oda is lép a szakállas férfihoz.*
- A futár vagyok Berthelon küldeményéért. *mondja röviden tömören mindenféle mellébeszélés nélkül s még a csuklyáját is felhajtja, hogy a másik felismerhesse legutóbbról, sőt most előre odaadja a fehér madárjelet imitáló bőrdarabot is. A szakállas fickó felnéz a magas zsoldosra majd elvigyorodik.*
- Szóval te lettél az állandó futár? *kérdi kíváncsiskodva kicsit amint a jó memóriájáról híres matróz körbejárja a zsoldost.*
- Nekem nem gond, itt a csomag. *áll meg végül ismét a zsoldos előtt és a kezébe nyom egy kéttenyérnyi nagyságú bőrtarisznyát.*
- Ezt a csomagot meg sem nézheted, ne mert kinyitni a száját és belenézni mert akkor meg kell halnod. Fogd és vidd. A szabály ugyanaz, ha valaki megállít megölöd. *böki oda fogvégről az instrukciókat majd hagyja, hogy a zsoldos elvigye a csomagot. Gwan elrakja a zacskót a belső zsebébe majd csuklyáját visszahúzva fejére méretes árnyékként lopakodik át a rengeteg emberen és indul meg a gazdagnegyedbeli megbízója felé.*
2569. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 14:43:18
Üzenet elküldve: 2015-11-24 14:43:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
// Révészen //
-Tényleg, majd ő eldönti, sokkal egyszerűbb így. *Megnyújtja a lépteit és megindul gyorsan a hajó felé, nem aggódik, hogy lemarad majd mögötte a hóhajú félvér társa, mert már tud róla ezt azt, ami alapján biztos, hogy nem fog leszakadni róla.
A hajóra már szinte felkocog és a sütivel a kezében indul meg a hálószobájuk felé, hangosan megszólalva.*
-Leeoonn! Megjöttünk Hópihével! Hoztam neked valamit. *Átnéz mindent és a férfi nyakába veti magát és lábaival karolja át a derekánál, hogy úgy kapaszkodjon meg és fél karjával, amiben nem az édesség van.*
-Hiányoztam? *Kérdi csillogó szemekkel és gyengéden megharapja a fülét a kalóznak, nem foglalkozva senkivel, az öreg el lehet a másik félvér lánnyal addig.*
-Dinty azt mondta, hogy a barlangba kell mennünk vagy hajóval vagy anélkül, de most! *Adja át az üzenetet is végre.*
-Tényleg, majd ő eldönti, sokkal egyszerűbb így. *Megnyújtja a lépteit és megindul gyorsan a hajó felé, nem aggódik, hogy lemarad majd mögötte a hóhajú félvér társa, mert már tud róla ezt azt, ami alapján biztos, hogy nem fog leszakadni róla.
A hajóra már szinte felkocog és a sütivel a kezében indul meg a hálószobájuk felé, hangosan megszólalva.*
-Leeoonn! Megjöttünk Hópihével! Hoztam neked valamit. *Átnéz mindent és a férfi nyakába veti magát és lábaival karolja át a derekánál, hogy úgy kapaszkodjon meg és fél karjával, amiben nem az édesség van.*
-Hiányoztam? *Kérdi csillogó szemekkel és gyengéden megharapja a fülét a kalóznak, nem foglalkozva senkivel, az öreg el lehet a másik félvér lánnyal addig.*
-Dinty azt mondta, hogy a barlangba kell mennünk vagy hajóval vagy anélkül, de most! *Adja át az üzenetet is végre.*
2568. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-24 10:41:07
Üzenet elküldve: 2015-11-24 10:41:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Visszatérés a halálból//
*Minden porcikája zsibbad, a fejétől a lábujjáig, mintha minden egyes testrésze meghalt volna. Ami végül is igaz is, hiszen tényleg meghaltak, csak ő valahogy kellemesebben képzelte el az egészet és legfőképpen nem Nadae és Nerilil társaságában, így egyre biztosabb az elhatározásában, hogy találnia kell másik társaságot, mert így a nap végére még egyszer megölik egymást. Naddal legalábbis biztos.
Egészen összeszűkíti a szemeit hallgatva a kalózka sértegetéseit, és, hogy ismét a második helyezését hozza fel a harci tornáról. Annyira ökölbe szorítja a kezét, hogy még a tövig lerágott körmöket is megérzi a tenyerében.*
- Tudod *Kezdi fennhangon.* téged azért egy kicsit sajnállak. Biztos szörnyen lehangoló lehet, hogy semmire sem vitted az életben, inkább leromboltad, amit az apád felépített. *Egyetlen gyenge pontot tud a nőnél, így rögtön bele is gázol.* Ő tényleg nagy ember volt, a lánya meg… *Legyint egyet és egy nagy nyeléssel igyekszik továbbra is lent tartani azt, aminek egyébként lehet jobb lenne, ha inkább a gyomrán kívül lenne.* Én legalább annyit elértem, hogy kikerüljem azt, amit nekem szántak.
*Mondja véresen komolyan, bár az, hogy ő is itt végezte valóban elkeserítő, hiszen azon túl, hogy mindig megszökött mindenhonnan semmi mást nem sikerült elérnie az életben. Valahogy a fejében egy egészen halk és feltehetően részeg hang ráadásul azt súgja, hogy igaza van a kalóz némbernek, de erre a hangra sosem figyelt.
Majd persze pofára esik a szó szoros értelmében. Érzi, ahogy valaki a fűzőjénél fogja próbálja felhúzni, és a hirtelen jött rántástól még egy adag vér szökik ki a fogai közül.*
- Ez izom… *Prüszköli ki magából a súlyának megvédése gyanánt. Minthogy mozdulni tényleg nem akar, így el kell viselnie, hogy Neri a földön húzza, s már érzi is, ahogy zöld, egyébként is megviselt nadrágja kiszakad.*
- Állj má’ meg te ferencétlen. *Kapaszkodik bele Neri lábába, majd ha az megállt, akkor a lány nadrágjába kapaszkodva húzza fel magát, néhol megajándékozva annak a ruháját is pár vérfolttal. Ha felegyenesedik egyetlen segítője felé fordul és szélesre nyitja a száját.*
- Nadon vézes? *Tátogja miközben elvárja, hogy Neri megvizsgálja a továbbra is vérző száját. Amit remélhetőleg nem fog túl sokáig tenni, ugyanis Dyntinek hamarosan köpnie kell és ha Neri nem áll félre, akkor minden telibe fogja találni.*
//Visszatérés a halálból//
*Minden porcikája zsibbad, a fejétől a lábujjáig, mintha minden egyes testrésze meghalt volna. Ami végül is igaz is, hiszen tényleg meghaltak, csak ő valahogy kellemesebben képzelte el az egészet és legfőképpen nem Nadae és Nerilil társaságában, így egyre biztosabb az elhatározásában, hogy találnia kell másik társaságot, mert így a nap végére még egyszer megölik egymást. Naddal legalábbis biztos.
Egészen összeszűkíti a szemeit hallgatva a kalózka sértegetéseit, és, hogy ismét a második helyezését hozza fel a harci tornáról. Annyira ökölbe szorítja a kezét, hogy még a tövig lerágott körmöket is megérzi a tenyerében.*
- Tudod *Kezdi fennhangon.* téged azért egy kicsit sajnállak. Biztos szörnyen lehangoló lehet, hogy semmire sem vitted az életben, inkább leromboltad, amit az apád felépített. *Egyetlen gyenge pontot tud a nőnél, így rögtön bele is gázol.* Ő tényleg nagy ember volt, a lánya meg… *Legyint egyet és egy nagy nyeléssel igyekszik továbbra is lent tartani azt, aminek egyébként lehet jobb lenne, ha inkább a gyomrán kívül lenne.* Én legalább annyit elértem, hogy kikerüljem azt, amit nekem szántak.
*Mondja véresen komolyan, bár az, hogy ő is itt végezte valóban elkeserítő, hiszen azon túl, hogy mindig megszökött mindenhonnan semmi mást nem sikerült elérnie az életben. Valahogy a fejében egy egészen halk és feltehetően részeg hang ráadásul azt súgja, hogy igaza van a kalóz némbernek, de erre a hangra sosem figyelt.
Majd persze pofára esik a szó szoros értelmében. Érzi, ahogy valaki a fűzőjénél fogja próbálja felhúzni, és a hirtelen jött rántástól még egy adag vér szökik ki a fogai közül.*
- Ez izom… *Prüszköli ki magából a súlyának megvédése gyanánt. Minthogy mozdulni tényleg nem akar, így el kell viselnie, hogy Neri a földön húzza, s már érzi is, ahogy zöld, egyébként is megviselt nadrágja kiszakad.*
- Állj má’ meg te ferencétlen. *Kapaszkodik bele Neri lábába, majd ha az megállt, akkor a lány nadrágjába kapaszkodva húzza fel magát, néhol megajándékozva annak a ruháját is pár vérfolttal. Ha felegyenesedik egyetlen segítője felé fordul és szélesre nyitja a száját.*
- Nadon vézes? *Tátogja miközben elvárja, hogy Neri megvizsgálja a továbbra is vérző száját. Amit remélhetőleg nem fog túl sokáig tenni, ugyanis Dyntinek hamarosan köpnie kell és ha Neri nem áll félre, akkor minden telibe fogja találni.*
2567. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-23 20:03:56
Üzenet elküldve: 2015-11-23 20:03:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötőben Révész felé//
- No igen, nem olcsó mulatság, de meg fogja érni a befektetést, ebben biztos vagyok. *Bólint biztató mosollyal az arcán. Közben azért nem csak beszél, hanem falatozik is, de lassan jól lakik, így jelzi, részéről a maradékot elcsomagolhatják.
A boldogság annyira már nem érdekli. Megízlelte, megtapasztalta, aztán hirtelen vége szakadt. Már beletörődött, hogy csupán ennyi jutott neki. Igaz, az emlékek még fájnak, és ezen valószínűleg az idő is legfeljebb csak enyhíteni tud, de már képes volt tovább lépni. Érdekes módon az utolsó lökést a legutolsó lépéshez egy mélységitől kapta. Az élet tele van fura meglepetésekkel.
A Rumosból kilépve azonban már az őr kérdésen gondolkozik.*
- Hát, ez jó kérdés. A magam részéről lefizetném az első kapzsi, de nem ostoba fickót. De erről talán a kedvesed kellene megkérdezni, mégis csak az ő hajója, és nem biztos, hogy csak úgy rábízná akárkire. *Na igen, ebbe minden bizonnyal a kapitány is bele fog szólni. Mégis csak az ő drága és féltett kincse a Révész, így nemhogy beleszólása, de egyenesen döntési joga van ebben, és minden egyéb a hajót illető kérdésben. Legalábbis a Hópihe ezen a véleményen van.*
- No igen, nem olcsó mulatság, de meg fogja érni a befektetést, ebben biztos vagyok. *Bólint biztató mosollyal az arcán. Közben azért nem csak beszél, hanem falatozik is, de lassan jól lakik, így jelzi, részéről a maradékot elcsomagolhatják.
A boldogság annyira már nem érdekli. Megízlelte, megtapasztalta, aztán hirtelen vége szakadt. Már beletörődött, hogy csupán ennyi jutott neki. Igaz, az emlékek még fájnak, és ezen valószínűleg az idő is legfeljebb csak enyhíteni tud, de már képes volt tovább lépni. Érdekes módon az utolsó lökést a legutolsó lépéshez egy mélységitől kapta. Az élet tele van fura meglepetésekkel.
A Rumosból kilépve azonban már az őr kérdésen gondolkozik.*
- Hát, ez jó kérdés. A magam részéről lefizetném az első kapzsi, de nem ostoba fickót. De erről talán a kedvesed kellene megkérdezni, mégis csak az ő hajója, és nem biztos, hogy csak úgy rábízná akárkire. *Na igen, ebbe minden bizonnyal a kapitány is bele fog szólni. Mégis csak az ő drága és féltett kincse a Révész, így nemhogy beleszólása, de egyenesen döntési joga van ebben, és minden egyéb a hajót illető kérdésben. Legalábbis a Hópihe ezen a véleményen van.*
2566. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-20 20:43:26
Üzenet elküldve: 2015-11-20 20:43:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Mindkét némber megiramodik mit sem törődve azzal, hogy ő éppen a falnak támaszkodik s még holtában is úgy érzi, hogy halott. Furcsa ebbe így belegondolni. Ki tudja mi lett ilyen sietős a két banyának hirtelen, hisz már örökre itt ragadtak felesleges úgy rohanni. A cseppek, mely alkotja, a tengert kevés ahhoz amennyi idejük van már. Ám azt örömmel veszi, hogy Dynti lelkesen veti magát a Görény után. Az már mellékes, hogy csak reflexből vagy, mert valóban meg akarja állítani a kis dögöt. Mély levegőt véve vállán Lanawin összes fájdalmával indul meg a „ kalózok” után. Járása enyhén csámpás, s cikcakkos, de talán most már talpon marad. Vakítja a nap, így hunyorogva közelít feléjük, éppen csak látja a távolodó Nadot, ahogy elnyeli alakját a napkorong. A maga szokásos módján veszi tudomásul a tényeket, jelen esetben, hogy itt vannak a nagy büdös semmiben, ami mellesleg olyan, mint a Kikötő. Megáll a még a földön fetrengő Vörös mellett, hogy lehajolva megragadja annak grabancát s rántsa fel két lábra. Persze csak képzeletben. Valójában, mint a tetű úgy hajol le a lányhoz. Vékony ujjait fűzőjének kacskaringós zsinegjeibe akasztja, így próbálva felrángatni az északi lányt a földről. Ha az nem akar mozdulni, - már pedig Neri szerint, nem nagyon akar – úgy nem mard más választás, minthogy húzza. Itt hagyni mégsem akarja. *
- Miért ki lennél te?
* Ötlik eszébe a kérdés, hisz valami ilyesmiről folyt éppen a téma. *
- Nem egy Nádszál kisasszony az egyszer biztos, mert olyan nehéz vagy, mint egy malac. Kevesebbet kellene enned.
* Nézz le morcosan a lányra, hisz az még mindig nem akar mozdulni. *
- Hééé… riszáld vissza a csinos kis hátsód és segíts!
* Kiált a Kócos után. Közben a kis Görény is visszatér, hogy apró kis mancsaival felmásszon a vállára. *
- Szemtelen dög vagy, ugye tudod?
* Naddal vagy nélküle, de valahogy csak talpra állítja a másikat, majd inge ujjával – mely hányástól szagos és díszes letörli Dynti szájszélét. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.20 20:43:50
* Mindkét némber megiramodik mit sem törődve azzal, hogy ő éppen a falnak támaszkodik s még holtában is úgy érzi, hogy halott. Furcsa ebbe így belegondolni. Ki tudja mi lett ilyen sietős a két banyának hirtelen, hisz már örökre itt ragadtak felesleges úgy rohanni. A cseppek, mely alkotja, a tengert kevés ahhoz amennyi idejük van már. Ám azt örömmel veszi, hogy Dynti lelkesen veti magát a Görény után. Az már mellékes, hogy csak reflexből vagy, mert valóban meg akarja állítani a kis dögöt. Mély levegőt véve vállán Lanawin összes fájdalmával indul meg a „ kalózok” után. Járása enyhén csámpás, s cikcakkos, de talán most már talpon marad. Vakítja a nap, így hunyorogva közelít feléjük, éppen csak látja a távolodó Nadot, ahogy elnyeli alakját a napkorong. A maga szokásos módján veszi tudomásul a tényeket, jelen esetben, hogy itt vannak a nagy büdös semmiben, ami mellesleg olyan, mint a Kikötő. Megáll a még a földön fetrengő Vörös mellett, hogy lehajolva megragadja annak grabancát s rántsa fel két lábra. Persze csak képzeletben. Valójában, mint a tetű úgy hajol le a lányhoz. Vékony ujjait fűzőjének kacskaringós zsinegjeibe akasztja, így próbálva felrángatni az északi lányt a földről. Ha az nem akar mozdulni, - már pedig Neri szerint, nem nagyon akar – úgy nem mard más választás, minthogy húzza. Itt hagyni mégsem akarja. *
- Miért ki lennél te?
* Ötlik eszébe a kérdés, hisz valami ilyesmiről folyt éppen a téma. *
- Nem egy Nádszál kisasszony az egyszer biztos, mert olyan nehéz vagy, mint egy malac. Kevesebbet kellene enned.
* Nézz le morcosan a lányra, hisz az még mindig nem akar mozdulni. *
- Hééé… riszáld vissza a csinos kis hátsód és segíts!
* Kiált a Kócos után. Közben a kis Görény is visszatér, hogy apró kis mancsaival felmásszon a vállára. *
- Szemtelen dög vagy, ugye tudod?
* Naddal vagy nélküle, de valahogy csak talpra állítja a másikat, majd inge ujjával – mely hányástól szagos és díszes letörli Dynti szájszélét. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.20 20:43:50
2565. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-19 12:56:53
Üzenet elküldve: 2015-11-19 12:56:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Eredetileg a dokkokhoz érkezett volna de a másik üzletfél értesítette, hogy a kikötőben várja egy hajón mert ez csendesebb, nyugodtabb, árgus szemektől mentes beszélgetésre biztosít lehetőséget. Qil nem akadt fent a dolgon követi a szolgát aki egy közepes méretű kereskedőhajóhoz kíséri el majd miután megmutatta neki a hajót elmegy. A méretes elf biccentéssel megköszöni a szolgának az útbaigazítást majd felmegy a hajóra melynek fedélzetén már várja a tulajdonos egy pocakos, vajszínű selyembe öltözött kereskedő.*
- Üdvözlöm! Qildor Montagor. *mutatkozik be a kereskedőnek, hiszen még sosem találkoztak.*
- Á, az ifjú Montagor úr! *mosolyodik el nyájas vigyorával a középkorú ember.*
- A nevem Selymes Salmunni. *mutatkozik be végül vigyorogva.*
- Hasonlít a nagybátyára, látszik, hogy egy családhoz tartoznak. *jegyzi meg még kissé felmérve a nála két fejjel magasabb elfet.*
- Térjünk a tárgyra. *szakítja félbe Qil a nyájaskodást.*
- Jól van úrfi ne olyan hevesen. *lepődik meg a kereskedő majd mint ha mi sem történt volna rétár az üzletre.*
- Ötven aranyban állapodtam meg a hordónkénti árban kedves nagybátyjával. *jelenti higgadtan a kereskedő.*
- Negyvenötöt adok érte, ha nem jó úgy keressen mást az ötven hordó megvételére. *kontrázik rá szintén hidegvérrel a kereskedőre. Az ember elkomorodik majd végül felnevet és belecsap az elf kezébe.*
- Maga aztán makacs egy kufár Qildor úrfi. *böki oda az elfnek aki azért egy ravasz mosolyt elereszt.*
- Köszönöm Salmunni úr, öröm volt üzletelni önnel. *kezetráz a férfival majd megírják a papírt az összegekről és az áruról is. Quil aláírása mellé nagybátyjától kapott pecsétgyűrűjét használva viasz segítségével hitelesíti egy pecséttel a szerződést. A kereskedőnek még így is megérte, sőt még valamivel kevesebbért is de ha az úrfi ezt elfogadta hát miért járna rosszabbul. Végól elmondható, hogy mindketten elégedetten távoznak a helyszínről. Még pár részletet leegyeztettek a szállítással és fizetéssel kapcsolatban majd mindketten elindultak, hogy folytassák a napjukat. Qil történetesen a gazdagnegyedbeli otthonába indult vissza.*
*Eredetileg a dokkokhoz érkezett volna de a másik üzletfél értesítette, hogy a kikötőben várja egy hajón mert ez csendesebb, nyugodtabb, árgus szemektől mentes beszélgetésre biztosít lehetőséget. Qil nem akadt fent a dolgon követi a szolgát aki egy közepes méretű kereskedőhajóhoz kíséri el majd miután megmutatta neki a hajót elmegy. A méretes elf biccentéssel megköszöni a szolgának az útbaigazítást majd felmegy a hajóra melynek fedélzetén már várja a tulajdonos egy pocakos, vajszínű selyembe öltözött kereskedő.*
- Üdvözlöm! Qildor Montagor. *mutatkozik be a kereskedőnek, hiszen még sosem találkoztak.*
- Á, az ifjú Montagor úr! *mosolyodik el nyájas vigyorával a középkorú ember.*
- A nevem Selymes Salmunni. *mutatkozik be végül vigyorogva.*
- Hasonlít a nagybátyára, látszik, hogy egy családhoz tartoznak. *jegyzi meg még kissé felmérve a nála két fejjel magasabb elfet.*
- Térjünk a tárgyra. *szakítja félbe Qil a nyájaskodást.*
- Jól van úrfi ne olyan hevesen. *lepődik meg a kereskedő majd mint ha mi sem történt volna rétár az üzletre.*
- Ötven aranyban állapodtam meg a hordónkénti árban kedves nagybátyjával. *jelenti higgadtan a kereskedő.*
- Negyvenötöt adok érte, ha nem jó úgy keressen mást az ötven hordó megvételére. *kontrázik rá szintén hidegvérrel a kereskedőre. Az ember elkomorodik majd végül felnevet és belecsap az elf kezébe.*
- Maga aztán makacs egy kufár Qildor úrfi. *böki oda az elfnek aki azért egy ravasz mosolyt elereszt.*
- Köszönöm Salmunni úr, öröm volt üzletelni önnel. *kezetráz a férfival majd megírják a papírt az összegekről és az áruról is. Quil aláírása mellé nagybátyjától kapott pecsétgyűrűjét használva viasz segítségével hitelesíti egy pecséttel a szerződést. A kereskedőnek még így is megérte, sőt még valamivel kevesebbért is de ha az úrfi ezt elfogadta hát miért járna rosszabbul. Végól elmondható, hogy mindketten elégedetten távoznak a helyszínről. Még pár részletet leegyeztettek a szállítással és fizetéssel kapcsolatban majd mindketten elindultak, hogy folytassák a napjukat. Qil történetesen a gazdagnegyedbeli otthonába indult vissza.*
2564. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-18 21:07:55
Üzenet elküldve: 2015-11-18 21:07:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
//Egy lidérces este után//
*Miközben Syma keresgél értékek után, megérkezik Shelquatin is. Sok értékes dolgot nem talál. Kimondottan csak használati kellékek amik minden háztartásban megtalálhatók és nagyon annyi pénzt nem tud csinálni belőle hogy meg is érje. Majd nem sokra rá megtalálja a kis ládát is amit úgy féltett a nő. A láda tartalma egy babaruha, egy kézzel készített hímzett kendő, két pár bőr munkakesztyű, egy kisebb és egy nagyobb erszényecske ami a láda felét elfoglalja, ezenkívül látható benne még egy kulcs is meg egy lakat, illetve egy játék baba amin szintén felfedezni az otthon gyártott kéz nyomait. Az egyik erszény tartalma 200 arany ami Syma Crafynel tulajdonába kerül.
A másik erszényben meg egy könyv található. Más értékes dolog nem található a kis viskóban.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.18 21:08:27
*Miközben Syma keresgél értékek után, megérkezik Shelquatin is. Sok értékes dolgot nem talál. Kimondottan csak használati kellékek amik minden háztartásban megtalálhatók és nagyon annyi pénzt nem tud csinálni belőle hogy meg is érje. Majd nem sokra rá megtalálja a kis ládát is amit úgy féltett a nő. A láda tartalma egy babaruha, egy kézzel készített hímzett kendő, két pár bőr munkakesztyű, egy kisebb és egy nagyobb erszényecske ami a láda felét elfoglalja, ezenkívül látható benne még egy kulcs is meg egy lakat, illetve egy játék baba amin szintén felfedezni az otthon gyártott kéz nyomait. Az egyik erszény tartalma 200 arany ami Syma Crafynel tulajdonába kerül.
A másik erszényben meg egy könyv található. Más értékes dolog nem található a kis viskóban.*A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.18 21:08:27
2563. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-18 10:46:07
Üzenet elküldve: 2015-11-18 10:46:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Révészen//
*Leon attól nem fél, hogy valaki felnyomná őket a városőröknek, hiszen gyakorlatilag semmi törvényslleneset nem tesznek. A jövőben is, ha összejönne, nem lenne más, csak egy kis verekedés, ami meg legjobb tudomása szerint nem illegális. Persze, ő jobban örült volna, ha valami kis balhé van, és nem azt olvassa, hogy az ő kis szerelme elment. Végre valami történt volna akkor. Egy kis izgalom. De nem. Mikor hozzá kerül a kulacs, elmegy feltölteni. Ami volt benne, azt gyorsan lehúzza. Jobb minőségű, mint amit tölteni készül bele. Ezután a csap alá helyezi és úgy háromnegyedéig folyatja bele. Azért ennek már elégnek kell lennie, nem szeretetszolgálat ő. Nevet a szakállassal együtt. Nem lenne jó, ha rossz hírük kél, és tény, hogy az Öreg már a csapatuk tagja.*
-Aztán idd egészséggel! *Nyomja a kezébe.* ~Mintha ez a pancsolt vacak egészséges lenne!~ *Mindegy, amilyen alkoholista banda ez, nekik jó lesz. Elgondolkodik a kérdésen pár pillanatra. Ezek szerint ő nem tud a barlangról. Lehet el se kéne mondani... De mivel Nadae ismerőse, talán nem tesz nagy ostobaságot.*
-Van egy barlang, és úgy emlékszem egy kisebb hajó is. *Fordul el, miközben a kezében lévő levelet szorongatja. Majd int egyet, hogy kövesse a férfi.*
-Gyere! *Ezzel elindul és egy szobához ér, ahol kiborít egy zsákot, amiben női ruhák vannak.*
-Segítenél kiválogatni belőle a vöröseket? *Nem ad magyarázatot, de ő kezdi szétdobálni. Ha a másikat érdekli, akkor úgyis rákérdez majd. A papírost közben visszarakta ingének zsebébe, hogy ne legyen útban.*
*Leon attól nem fél, hogy valaki felnyomná őket a városőröknek, hiszen gyakorlatilag semmi törvényslleneset nem tesznek. A jövőben is, ha összejönne, nem lenne más, csak egy kis verekedés, ami meg legjobb tudomása szerint nem illegális. Persze, ő jobban örült volna, ha valami kis balhé van, és nem azt olvassa, hogy az ő kis szerelme elment. Végre valami történt volna akkor. Egy kis izgalom. De nem. Mikor hozzá kerül a kulacs, elmegy feltölteni. Ami volt benne, azt gyorsan lehúzza. Jobb minőségű, mint amit tölteni készül bele. Ezután a csap alá helyezi és úgy háromnegyedéig folyatja bele. Azért ennek már elégnek kell lennie, nem szeretetszolgálat ő. Nevet a szakállassal együtt. Nem lenne jó, ha rossz hírük kél, és tény, hogy az Öreg már a csapatuk tagja.*
-Aztán idd egészséggel! *Nyomja a kezébe.* ~Mintha ez a pancsolt vacak egészséges lenne!~ *Mindegy, amilyen alkoholista banda ez, nekik jó lesz. Elgondolkodik a kérdésen pár pillanatra. Ezek szerint ő nem tud a barlangról. Lehet el se kéne mondani... De mivel Nadae ismerőse, talán nem tesz nagy ostobaságot.*
-Van egy barlang, és úgy emlékszem egy kisebb hajó is. *Fordul el, miközben a kezében lévő levelet szorongatja. Majd int egyet, hogy kövesse a férfi.*
-Gyere! *Ezzel elindul és egy szobához ér, ahol kiborít egy zsákot, amiben női ruhák vannak.*
-Segítenél kiválogatni belőle a vöröseket? *Nem ad magyarázatot, de ő kezdi szétdobálni. Ha a másikat érdekli, akkor úgyis rákérdez majd. A papírost közben visszarakta ingének zsebébe, hogy ne legyen útban.*
2562. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:28:11
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:28:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Hópihe és Reydis//
-Már alig várom! *Hangjából csak úgy sugárzik a jókedv és szinte már tűkön ül, hogy mikor lesz másnap reggel, de azért reméli még este lesz alkalma Leonozni is, mert már az is nagyon hiányzik neki, nagy hiányérzete van, amióta elváltak, hiszen egy egy hatodnyi ideje vannak együtt, amit sülve főve egymás társaságában töltöttek.*
-Majd veszek neki akkor rumot, csak félek egy üveg nem lesz elég és annyi pénzt még nem sikerült összekunyerálnom, hogy most megvegyem neki. *Vallja be őszintén, mert a pénz, amit most ilyen nagylelkűen elköltött, azt Leon erszényéből nyúlta le, majd visszateszi és csak nem tűnik fel neki pár arany hiánya.
A másikon észrevesz egy kis változást, mint akinek szintén fájhat a félvérség hátránya, de ha Reydis tud mégis boldog lenni, akkor megmutatja majd Hópihének, hogy ő is lehet boldog. A patkányokat hallva látja a meglepődést, de nem zavarja, az ő kis drágái akkor is aranyosak és reméli nem fogja őket senki sem bántani.*
-Akkor keressünk valami őrt, mert én nem szívesen hajókáznék most. ~Meg úgy amúgy sem, de nem kell a mások orrára kötni.~
//Kikötőben Révész felé//
*Miután jóllaktak elcsomagoltatja a megmaradt rumos süteményt, hogy azt majd kedvesének adja oda, amint találkoznak. El is indul és nézelődik, hol van valami őrféleség, akit lefizethetnének a hajó őrzésére, de rá kell jönnie, hogy azt sem tudja hogy néznek ki az ilyen emberek, nem jártas a kikötőben annyira.*
-Na és mondd, hogy néz ki egy olyan őr és mennyit kellene neki fizetni? Csak mert lehet mielőtt a hajóra mennénk előtte kéne keríteni valakit, de persze lehet az is hogy majd Leon eldönti kihajózunk e a barlanghoz vagy sem. *Elég bizonytalan és a másik félvér lányra hagyja a választást, ő tapasztaltabb és valószínűleg az eszesebb is.*
-Már alig várom! *Hangjából csak úgy sugárzik a jókedv és szinte már tűkön ül, hogy mikor lesz másnap reggel, de azért reméli még este lesz alkalma Leonozni is, mert már az is nagyon hiányzik neki, nagy hiányérzete van, amióta elváltak, hiszen egy egy hatodnyi ideje vannak együtt, amit sülve főve egymás társaságában töltöttek.*
-Majd veszek neki akkor rumot, csak félek egy üveg nem lesz elég és annyi pénzt még nem sikerült összekunyerálnom, hogy most megvegyem neki. *Vallja be őszintén, mert a pénz, amit most ilyen nagylelkűen elköltött, azt Leon erszényéből nyúlta le, majd visszateszi és csak nem tűnik fel neki pár arany hiánya.
A másikon észrevesz egy kis változást, mint akinek szintén fájhat a félvérség hátránya, de ha Reydis tud mégis boldog lenni, akkor megmutatja majd Hópihének, hogy ő is lehet boldog. A patkányokat hallva látja a meglepődést, de nem zavarja, az ő kis drágái akkor is aranyosak és reméli nem fogja őket senki sem bántani.*
-Akkor keressünk valami őrt, mert én nem szívesen hajókáznék most. ~Meg úgy amúgy sem, de nem kell a mások orrára kötni.~
//Kikötőben Révész felé//
*Miután jóllaktak elcsomagoltatja a megmaradt rumos süteményt, hogy azt majd kedvesének adja oda, amint találkoznak. El is indul és nézelődik, hol van valami őrféleség, akit lefizethetnének a hajó őrzésére, de rá kell jönnie, hogy azt sem tudja hogy néznek ki az ilyen emberek, nem jártas a kikötőben annyira.*
-Na és mondd, hogy néz ki egy olyan őr és mennyit kellene neki fizetni? Csak mert lehet mielőtt a hajóra mennénk előtte kéne keríteni valakit, de persze lehet az is hogy majd Leon eldönti kihajózunk e a barlanghoz vagy sem. *Elég bizonytalan és a másik félvér lányra hagyja a választást, ő tapasztaltabb és valószínűleg az eszesebb is.*
2561. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-11-17 10:08:14
Üzenet elküldve: 2015-11-17 10:08:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Révészen//
-Áh! Rendben van.
*Válaszol kurtán Thadior mikor, megtudja, mit is ír a levél. Átfutott az agyán az is, hogy esetleg egy zsaroló levél, ami azt írja, hogy ha nem fizetnek ennek az alaknak aki megírta a levelet, akkor szépen elhinti a városőröknek, hogy itt valamiféle illeáglis dolog kezd kialakulni. Bár könnyen ki lehetne az ilyet vonni az ilyen embert az élők sorából. Egyszerűen el kell menni a találkahelyre, majd ott mikor kéri a pénzt, levágni. Volt, nincs.
Szerencsére a levél nem tartalmaz semmi ilyesmit. Amúgy se szeretett volna a Rőt élezetlen szablyájával elindulni felkeresni egy zsaroló férget.
Mikor Leon felé nyújtja a kezét, és felajánlja, hogy feltölti Thadior kulacsát, az öreg bajsza alatt mosoly jelenik meg. Nem szokott kapni efféle önzetlen gesztusokat. Általában inkább elkerülik őt, mintsem, hogy segítsenek neki, vagy egyáltalán jól szemmel nézzenek rá. Ilyen ez a mai népség. Persze nem mindenki. Örömmel nyújtja át, szinte üres kulacsát.*
-Megköszönöm ha megtöltöd! Így a Kikötő is megússza!
*Nevet fel Thad. Persze nem állna neki a hely legyilkolásának ha nem lenne rum nála. Viszont egy-két verekedés beleférne, mert a tudat, hogy nincs nála rum, kissé felviszi a kedvét az erőszakra.*
-Mellesleg, csak ez a hajó van? Mármint, ez a főhadiszállásotok, vagy hogy fogalmazzak? Vagy csak a pénzszerzés miatt lett ez véve?
-Áh! Rendben van.
*Válaszol kurtán Thadior mikor, megtudja, mit is ír a levél. Átfutott az agyán az is, hogy esetleg egy zsaroló levél, ami azt írja, hogy ha nem fizetnek ennek az alaknak aki megírta a levelet, akkor szépen elhinti a városőröknek, hogy itt valamiféle illeáglis dolog kezd kialakulni. Bár könnyen ki lehetne az ilyet vonni az ilyen embert az élők sorából. Egyszerűen el kell menni a találkahelyre, majd ott mikor kéri a pénzt, levágni. Volt, nincs.
Szerencsére a levél nem tartalmaz semmi ilyesmit. Amúgy se szeretett volna a Rőt élezetlen szablyájával elindulni felkeresni egy zsaroló férget.
Mikor Leon felé nyújtja a kezét, és felajánlja, hogy feltölti Thadior kulacsát, az öreg bajsza alatt mosoly jelenik meg. Nem szokott kapni efféle önzetlen gesztusokat. Általában inkább elkerülik őt, mintsem, hogy segítsenek neki, vagy egyáltalán jól szemmel nézzenek rá. Ilyen ez a mai népség. Persze nem mindenki. Örömmel nyújtja át, szinte üres kulacsát.*
-Megköszönöm ha megtöltöd! Így a Kikötő is megússza!
*Nevet fel Thad. Persze nem állna neki a hely legyilkolásának ha nem lenne rum nála. Viszont egy-két verekedés beleférne, mert a tudat, hogy nincs nála rum, kissé felviszi a kedvét az erőszakra.*
-Mellesleg, csak ez a hajó van? Mármint, ez a főhadiszállásotok, vagy hogy fogalmazzak? Vagy csak a pénzszerzés miatt lett ez véve?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394