//Rasdeher, Assentria//
*A lopott rum eladása noha jó gondolatnak tűnik, kivitelezni azért nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő vevőt ebben a porfészekben, bizony nyitott szemmel kell járniuk. A részeges matrózokat és hasonló jöttmenteket biztosan érdekelné a szesz amit kínálnak, viszont pénzük aligha volna rá annyi, amiért nekik is megérné üzletet kötni. Ha nem vigyáznak, még összetűzésbe is keveredhetnek egyik-másikkal, aki hozzájuk hasonlóan fizetés nélkül akarja elorozni az amúgy is lopott portékájukat. Így marad az a módszer, hogy csendesen, ügyesen megválogatva kínálják az itókát. Ha pedig a rumon nem sikerül túladni, még mindig ott a lehetőség, hogy leitatja Triát, és eladja őt! Ez a gondolat mosolyt csal ajkaira, bár talán jobb, ha nem osztja meg társnőjével. A lány nem biztos, hogy viccesnek tartaná, holott nem gondolja komolyan. Ezért inkább csak sunyin rávigyorog, mindenféle magyarázat nélkül. Hagyja gondolkozni szegényt, hogy mire fel ez a nagy somolygás.
Közben két férfit is kiszúr, mint lehetséges vevőt, és már épp azt latolgatja, melyikkel tudná úgy keresztezni útjait, hogy ne tűnjön túl célzottnak, túl rámenősnek. Ekkor ragadja meg a figyelmét egy különös, sötét alak, kinek furcsa megjelenése talán minden épeszű embert távolságtartásra ösztökélne, vele azonban más a helyzet. Az idegen láttára hirtelen fellobban benne valami különös, megfoghatatlan érzés, ami oly távoli, mint a rónák horizontja, mégis valahogy ott motoszkál benne, és egyszerűen nem hagyja nyugodni. Egy pillanatra talán meg is torpan, és szem elől téveszti a másik két figurát. Sok ideje azonban nincs elemezni a lelkében eluralkodó dolgokat, mert a következő pillanatban felemelkedik a férfi válláról éjszín madara. Eddig olyan rendíthetetlenül olvadt egybe az alak lényével, hogy szinte már az is meglepi a nőt, hogy a tollas egyszeriben csak elszakad gazdájától. Mintha a mandró egy része válna ki belőle, és kelne szárnyra. A következő pillanatban pedig már az ő vállán ülve ejti ki a különös szavakat. Talán levegőt venni is elfelejt egy röpke minutumra, annyira váratlanul éri az újabb furcsaság. Meglepettsége azonban hamar apró, bár zavart kis mosolyba fordul a beszélő holló hatására, majd halkan fel is nevet.*
-Sajnálom kicsikém, de fogalmam sincs, ki az a Rovéna. Az ízlésedben azonban nem kételkedem. *mosolyogja a madárnak válaszul. Kezd visszatalálni önmagához és kizökkenni abból a furcsa érzelemörvényből, ami az imént elragadta. Azt feltételezi, a sötét idegen talán kiszúrta a náluk lévő italokat, és hajlandó lenne üzletet is kötni, ha elég ügyesek. Valószínűleg ezért küldte hozzá a madarát is, hogy magára vonja a figyelmét. Noha a lány érdeklődését már korábban felkeltette. Ezt viszont most félrerakja, s mire az idegen odaér hozzájuk, előveszi határozott, üzletkötéshez, alkudozáshoz szükséges formáját, készen arra, hogy ügyesen felkínálja az árut. A férfi vádló pillantása, és szavai azonban torkára forrasztják máskor frappáns kis mondókáját, és az imént felvett határozottsága is rögvest kezd elpárologni. Kérdőn pillant a mellette lévő Triára, azt feltételezvén, ő talán tudja, miről van szó. Ám a sötét figura kétségtelenül hozzá beszél.
~"...visszajöttél!"~ Visszhangzik elméjében az alak hangja, miközben lesújtó lélektükreibe pillant. Óvatlanul néhány lépéssel közelebb megy hozzá, zavartan, mégis fürkészően nézve rá, mialatt nem létező emlékeiből próbálja előkutatni, ki ő. Ennek a kísérletnek a sikertelensége azonban olyan fájdalommal tölti el, amit nem tud elpalástolni. Leplezetlenül kiül arcára a fájdalmas fel nem ismerés oly jellegzetes vonása. Ez elmúlt időben megtanulta elviselni emlékeinek hiányát, most azonban újra érzi, milyen borzalmasan elveszett nélkülük.
Valamiért nem tart a férfitől. Pedig meglehet, hogy kellene, de óvatossága most csak tompa visszhang korábbi megfontoltságához képest. Egy hosszú másodpercig még tétován tanulmányozza a másik vonásait, majd mikor semmiképp sem jut előrébb, csak néhány megtört szó hagyja el ajkait.*
-Te ismersz engem, igaz? *teszi fel suta kérdését a vádló íriszekbe pillantva.*
A hozzászólás írója (Rovéna O'mera Phorwentar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.28 11:52:51