Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
4320. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:32:04
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:32:04
![>Relton Miirphys [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11054_1512945538_elf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkis, Relton//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nálunk is szokás a kézfogás, de az elfek gyengébbek. Sajnos.
*Felemeli a karjait.*
- Látod? Ha akarnál könnyedén megtiporhatnál.
*Abbahagyja a színjátok és kinyújtja a karját.*
- Ezek itt a dokkok. Itt szoktak...*rövidke gondolkodási szünet, hogy a kalauz ismertesse a terepet.*itt szoktak dokkolni. Innentől arra kell menni.
*Mutat az erdőség felé. Ebben még biztos, de utána már a térképére kéne hagyatkoznia. Nem fog. Sok időt akar a barbárral tölteni, hogy szépen lassan megpuhítsa, majd megkeményítse.*
- Erre Véreres!
*Bátran tesz meg néhány lépést, mintha biztos lenne a dolgában. Megáll, hogy bevárja Rorkirt. Nem akar messzire szakadnia a társától.*
A hozzászólás írója (Relton Miirphys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.16 11:39:05
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nálunk is szokás a kézfogás, de az elfek gyengébbek. Sajnos.
*Felemeli a karjait.*
- Látod? Ha akarnál könnyedén megtiporhatnál.
*Abbahagyja a színjátok és kinyújtja a karját.*
- Ezek itt a dokkok. Itt szoktak...*rövidke gondolkodási szünet, hogy a kalauz ismertesse a terepet.*itt szoktak dokkolni. Innentől arra kell menni.
*Mutat az erdőség felé. Ebben még biztos, de utána már a térképére kéne hagyatkoznia. Nem fog. Sok időt akar a barbárral tölteni, hogy szépen lassan megpuhítsa, majd megkeményítse.*
- Erre Véreres!
*Bátran tesz meg néhány lépést, mintha biztos lenne a dolgában. Megáll, hogy bevárja Rorkirt. Nem akar messzire szakadnia a társától.*
A hozzászólás írója (Relton Miirphys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.16 11:39:05
4319. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:15:52
Üzenet elküldve: 2019-09-16 11:15:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkir, Relton//
~Még a fülemen ülök, azt mondja. De felvágták a nyelvét ennek a suhancnak. Bár nem tudom minek ilyen hegyesek a fülei vajon. Tán valami külön fajból való lenne?~
*Gondolja, ahogy elindul a dokkok felé, hisz ott járt amikor érkezett, és gondolja, hogy arra is kell majd távoznia valamerre. De hogy merre, arról fogalma sincs, így megkérdezi a másikat.*
-Szóval Rel. Innen merre kell menni? Csak ezt a helyet ismerem.
*Mondja, majd nagyon furcsán néz a másikra.*
-Hm? Mocskos húzás? Mi? A kézfogás? A te fajtád nem szokott kezet fogni, vagy mi?
*A fejét vakarja, nem érti a dolgot. Talán az lehet benne, hogy ilyen lányos keze van, de erről ő igazán nem tehet, és nem is volt rossz szándék benne. ~Siessünk, én is azon vagyok hegyesfülűkém, ha nem tűnt volna fel. Még hogy egymásra, hah. Én csak magamra számíthatok. Ezt megtanultam már az évek során.~ De nem mondja ki hangosan, semmi értelme nem lenne. Ez a Relton úgyis csak egy eszköz a számára, hogy eljusson céljáig. Szükséges rossz, ha úgy tetszik. De el kell viselnie, így nem mondja ki gondolatait, csak megy előre, legalábbis ameddig tudja az utat, aztán vár, hogy merre kalauzolja a másik.*
~Még a fülemen ülök, azt mondja. De felvágták a nyelvét ennek a suhancnak. Bár nem tudom minek ilyen hegyesek a fülei vajon. Tán valami külön fajból való lenne?~
*Gondolja, ahogy elindul a dokkok felé, hisz ott járt amikor érkezett, és gondolja, hogy arra is kell majd távoznia valamerre. De hogy merre, arról fogalma sincs, így megkérdezi a másikat.*
-Szóval Rel. Innen merre kell menni? Csak ezt a helyet ismerem.
*Mondja, majd nagyon furcsán néz a másikra.*
-Hm? Mocskos húzás? Mi? A kézfogás? A te fajtád nem szokott kezet fogni, vagy mi?
*A fejét vakarja, nem érti a dolgot. Talán az lehet benne, hogy ilyen lányos keze van, de erről ő igazán nem tehet, és nem is volt rossz szándék benne. ~Siessünk, én is azon vagyok hegyesfülűkém, ha nem tűnt volna fel. Még hogy egymásra, hah. Én csak magamra számíthatok. Ezt megtanultam már az évek során.~ De nem mondja ki hangosan, semmi értelme nem lenne. Ez a Relton úgyis csak egy eszköz a számára, hogy eljusson céljáig. Szükséges rossz, ha úgy tetszik. De el kell viselnie, így nem mondja ki gondolatait, csak megy előre, legalábbis ameddig tudja az utat, aztán vár, hogy merre kalauzolja a másik.*
4318. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:17:40
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:17:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey, Vyl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!/
-Ezt jól érzik. Sosem volt és sosem lesz biztonságos.
*Nem, mintha ezzel bármi gondja lenne. A zavarosban lehet a legjobban halászni, a Kikötőnél zavarosabb helyet pedig keresve sem találni és nem csak az erőviszonyokat tekintve. A sós, tengeri levegő, a halszag és a város bűze... Imádja. Hozzátartoznak a Kikötőhöz, ahogy a hatalmas bunyók, a bájaikat kínáló cédák és a megannyi idegen is. Itt sosem tudhatod, mi fog történni a következő percben és ez teszi a Kikötőt azzá, ami.
Szótlan szemléli végig Khul és Vyliassa furcsa flörtjét, ez pedig karöltve Reyraa látható türelmetlenkedésével még akár szórakoztató is lehetne.*
-Hmm?
*Ocsúdik fel és ereszt el egy széles mosolyt az őt megszólító Reyraa felé, miközben egy pillanatra levéve fejéről a kalapot végigsimítja a szőke tincseket kobakján.*
-Ó, én itt nőttem fel. Mindig jó hazatérni, talán most végre maradhatok is. Unom már a bűzös tengerészeket és a deszkákat a talpam alatt.
*Rázza le a poros sapkát, majd helyezi vissza fejére, kellő igényességel igazgatva széleit.*
-Segédkezem bármiben, nem büdös a munka... És azért a felmosáson és a levélhordáson kívül máshoz is értek.
*Jelzésértékűen kocogtatja meg az oldalán lógó szablyát, majd mivel sötételf elindul, ő is kilép a nő mellett. Persze egyáltalán nem nagy vívó, de szíves örömest tetszeleg ilyen képben, főleg Reyraa előtt.*
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey, Vyl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!/
-Ezt jól érzik. Sosem volt és sosem lesz biztonságos.
*Nem, mintha ezzel bármi gondja lenne. A zavarosban lehet a legjobban halászni, a Kikötőnél zavarosabb helyet pedig keresve sem találni és nem csak az erőviszonyokat tekintve. A sós, tengeri levegő, a halszag és a város bűze... Imádja. Hozzátartoznak a Kikötőhöz, ahogy a hatalmas bunyók, a bájaikat kínáló cédák és a megannyi idegen is. Itt sosem tudhatod, mi fog történni a következő percben és ez teszi a Kikötőt azzá, ami.
Szótlan szemléli végig Khul és Vyliassa furcsa flörtjét, ez pedig karöltve Reyraa látható türelmetlenkedésével még akár szórakoztató is lehetne.*
-Hmm?
*Ocsúdik fel és ereszt el egy széles mosolyt az őt megszólító Reyraa felé, miközben egy pillanatra levéve fejéről a kalapot végigsimítja a szőke tincseket kobakján.*
-Ó, én itt nőttem fel. Mindig jó hazatérni, talán most végre maradhatok is. Unom már a bűzös tengerészeket és a deszkákat a talpam alatt.
*Rázza le a poros sapkát, majd helyezi vissza fejére, kellő igényességel igazgatva széleit.*
-Segédkezem bármiben, nem büdös a munka... És azért a felmosáson és a levélhordáson kívül máshoz is értek.
*Jelzésértékűen kocogtatja meg az oldalán lógó szablyát, majd mivel sötételf elindul, ő is kilép a nő mellett. Persze egyáltalán nem nagy vívó, de szíves örömest tetszeleg ilyen képben, főleg Reyraa előtt.*
4317. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:27:52
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:27:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey, Vyl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kacajra kacajjal illik felelni, s Vyl ezt be is tartja. A kézcsókot úgy fogadja, hogy szabad kacsóját háta mögött tartva, jobbra-balra illegve-billegve, kislányos arccal nézi a férfit. Mint egy rossz kurtizán.*
-Igen, csak én mééégjobbanh. *A végére h betűt formál, begerjedve leheli ki a levegőt. Hát igen: könnyűvérű fehérnép, aki egy munkáért rendelkezik annyi gyomorral, hogy bevesse természet adta testrészeit. A bemutatkozást kicsit a játékból kibillenve, de általánosnak betudható ledér hangulatával fogadja.*
-Vyliassa. Vezetéknév nincs. Ha szükséges, akkor meg Aranyfattyú. *Azzal kicsit ökölbe szeretné szorítani a kezét, de még időben ellenáll a csábításnak. Ez a gyűlölt vezetéknév okozta traumáknak, nem pedig az előtte állóknak tudható be. A javítást a férfi részéről kuncogással fogadja, s pajzán fantáziáját beindítja a nyelvbotlás. ~ Állítólag az ilyen törvényszolgáknak nagy szokott lenni. Ennek mekkora lehet? Jó lenne tudni, ha kufircra kell kerülnie a sornak, akkor meg végképo nem mindegy. ~ Agyal magában. Ezután folytatja a beszédet.*
-Eljöttem otthonról, hogy megálljak a saját talpamon. Kalandokat és munkát keresek. *Mondja hasonlóan ledéren, de most már komolyan is. Rey bemutatásakor csak bólint a lányra. ~ Ezt is szépséggel áldották meg. ~ Gondolja. A munkára bólint, a bókra kuncog. A csatlakozásnál felderül. ~ Ezaz! Köszönöm, csődör. Ebből már tényleg lehet kamaty. ~ Dönti el magában. Be kell vallania: szimpatikus neki az idegen. Szemeit lesüti, amíg beszél, utána azonban rendes tartásával caatlakozik a többiekhez.*
-Megtisztelő, hogy veletek mehetek. Köszönöm, aranyfa... fiú. Akarom mondani, fiú. *Kicsit elpirul, az elkalandozó szövege miatt. Beáll a többiek sorába, s ha teheti, a továbbiakban csatlakozik hozzájuk.*
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey, Vyl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kacajra kacajjal illik felelni, s Vyl ezt be is tartja. A kézcsókot úgy fogadja, hogy szabad kacsóját háta mögött tartva, jobbra-balra illegve-billegve, kislányos arccal nézi a férfit. Mint egy rossz kurtizán.*
-Igen, csak én mééégjobbanh. *A végére h betűt formál, begerjedve leheli ki a levegőt. Hát igen: könnyűvérű fehérnép, aki egy munkáért rendelkezik annyi gyomorral, hogy bevesse természet adta testrészeit. A bemutatkozást kicsit a játékból kibillenve, de általánosnak betudható ledér hangulatával fogadja.*
-Vyliassa. Vezetéknév nincs. Ha szükséges, akkor meg Aranyfattyú. *Azzal kicsit ökölbe szeretné szorítani a kezét, de még időben ellenáll a csábításnak. Ez a gyűlölt vezetéknév okozta traumáknak, nem pedig az előtte állóknak tudható be. A javítást a férfi részéről kuncogással fogadja, s pajzán fantáziáját beindítja a nyelvbotlás. ~ Állítólag az ilyen törvényszolgáknak nagy szokott lenni. Ennek mekkora lehet? Jó lenne tudni, ha kufircra kell kerülnie a sornak, akkor meg végképo nem mindegy. ~ Agyal magában. Ezután folytatja a beszédet.*
-Eljöttem otthonról, hogy megálljak a saját talpamon. Kalandokat és munkát keresek. *Mondja hasonlóan ledéren, de most már komolyan is. Rey bemutatásakor csak bólint a lányra. ~ Ezt is szépséggel áldották meg. ~ Gondolja. A munkára bólint, a bókra kuncog. A csatlakozásnál felderül. ~ Ezaz! Köszönöm, csődör. Ebből már tényleg lehet kamaty. ~ Dönti el magában. Be kell vallania: szimpatikus neki az idegen. Szemeit lesüti, amíg beszél, utána azonban rendes tartásával caatlakozik a többiekhez.*
-Megtisztelő, hogy veletek mehetek. Köszönöm, aranyfa... fiú. Akarom mondani, fiú. *Kicsit elpirul, az elkalandozó szövege miatt. Beáll a többiek sorába, s ha teheti, a továbbiakban csatlakozik hozzájuk.*
4316. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-14 15:00:40
Üzenet elküldve: 2019-09-14 15:00:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Rey első gondolata az, hogy Vyl remek Sellő lenne, úgy környékezi Khult, mint aki ebbe a szakmába született. A zsoldos pedig láthatóan élvezi a helyzetet, már Rey éppen odaszólna valamit, amikor a férfi közli továbbindulási szándékát.*
~Legalább nem itt esnek egymásnak...~
*Némileg megkönnyebbül, de csak egy pillanatig, amikor ugyanis Khul felajánlja a könnyűvérű högynek, hogy tartson velük, elfintorodik. Újabb kolonc, ezt nem akarta.*
~Muszáj minden jöttmentet összeszedni?~
*Reméli, hogy a főnökök továbbra is alkalmazottakat keresnek, és nem néznek majd csúnyán, ha visszaállítanak két ismeretlennel.*
-Tökéletes.
*Bólint Khul irányába, és már indul is a torony felé, ha nem tartják fel. Határozott léptekkel, hogy a többiek tudtára adja, ő bizony járőrözni jött, nem ismerkedni. Még arra sem vette a fáradságot, hogy illően bemutatkozzon az új lánynak, Khul úgyis elmondta a nevét. Vele is úgy van, mint a többiekkel. Majd szépen kérdeznek, ha valami érdekli őket, Rey meg vagy válaszol, vagy nem.
Viszont a szőke csajjal még mindig nem jutott dűlőre. Elvileg tengerjáró, most meg munkát keres. Ez a két dolog nem igazán passzol, Rey rá is kérdez.*
- Meguntad a tengert, hogy úgy döntöttél, másféle munka után nézel?
*Persze könnyen elképzelhető, hogy hasonló cipőben jár, mint Rey pár napja. Biztos pontot keres az életében. Ismeri ezt az érzést, ő maga hosszú éveken át ide-oda csapódott, nem volt egy otthonnak nevezhető helye sem. Ott élt, ahol éppen a legjobb munkákat kapta. De aztán idővel rájött, hogy ez az életforma nem működik örökké, idővel vagy teljesen kiég, vagy egy sikátor sarában végzi egy csinos hullaként, mert ellensége sok lett, de mögötte nem állt senki. Ez vezérelte őt a Sellőházba, nem akar ő barátkozni meg ilyenek, csak egy csapatot keresett, egy menedéket, egy biztos pontot. További előnyei a helynek, hogy a környéken elég jó neve van, és ha úgy lesz ismert, mint a Sellőház egyik alkalmazottja, ezerszer meggondolják a kikötői kutyák, hogy akár egy ujjal is hozzáérjenek.
Talán a lány is ezért keres munkát, benne van a pakliban. De egyvalamit brutálisan megtanult az élettől a mélységi. Senkiben nem szabad túlságosan bízni, bárminek mutathatja magát a nő is. Úgyhogy egyelőre még nem alkot róla véleményt, még időre van szüksége, hogy elemezze, megfigyelje, és eldöntse, hisz-e neki vagy sem. "Felrakja a megfelelő polcra."*
//Őrjárat//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Rey első gondolata az, hogy Vyl remek Sellő lenne, úgy környékezi Khult, mint aki ebbe a szakmába született. A zsoldos pedig láthatóan élvezi a helyzetet, már Rey éppen odaszólna valamit, amikor a férfi közli továbbindulási szándékát.*
~Legalább nem itt esnek egymásnak...~
*Némileg megkönnyebbül, de csak egy pillanatig, amikor ugyanis Khul felajánlja a könnyűvérű högynek, hogy tartson velük, elfintorodik. Újabb kolonc, ezt nem akarta.*
~Muszáj minden jöttmentet összeszedni?~
*Reméli, hogy a főnökök továbbra is alkalmazottakat keresnek, és nem néznek majd csúnyán, ha visszaállítanak két ismeretlennel.*
-Tökéletes.
*Bólint Khul irányába, és már indul is a torony felé, ha nem tartják fel. Határozott léptekkel, hogy a többiek tudtára adja, ő bizony járőrözni jött, nem ismerkedni. Még arra sem vette a fáradságot, hogy illően bemutatkozzon az új lánynak, Khul úgyis elmondta a nevét. Vele is úgy van, mint a többiekkel. Majd szépen kérdeznek, ha valami érdekli őket, Rey meg vagy válaszol, vagy nem.
Viszont a szőke csajjal még mindig nem jutott dűlőre. Elvileg tengerjáró, most meg munkát keres. Ez a két dolog nem igazán passzol, Rey rá is kérdez.*
- Meguntad a tengert, hogy úgy döntöttél, másféle munka után nézel?
*Persze könnyen elképzelhető, hogy hasonló cipőben jár, mint Rey pár napja. Biztos pontot keres az életében. Ismeri ezt az érzést, ő maga hosszú éveken át ide-oda csapódott, nem volt egy otthonnak nevezhető helye sem. Ott élt, ahol éppen a legjobb munkákat kapta. De aztán idővel rájött, hogy ez az életforma nem működik örökké, idővel vagy teljesen kiég, vagy egy sikátor sarában végzi egy csinos hullaként, mert ellensége sok lett, de mögötte nem állt senki. Ez vezérelte őt a Sellőházba, nem akar ő barátkozni meg ilyenek, csak egy csapatot keresett, egy menedéket, egy biztos pontot. További előnyei a helynek, hogy a környéken elég jó neve van, és ha úgy lesz ismert, mint a Sellőház egyik alkalmazottja, ezerszer meggondolják a kikötői kutyák, hogy akár egy ujjal is hozzáérjenek.
Talán a lány is ezért keres munkát, benne van a pakliban. De egyvalamit brutálisan megtanult az élettől a mélységi. Senkiben nem szabad túlságosan bízni, bárminek mutathatja magát a nő is. Úgyhogy egyelőre még nem alkot róla véleményt, még időre van szüksége, hogy elemezze, megfigyelje, és eldöntse, hisz-e neki vagy sem. "Felrakja a megfelelő polcra."*
4315. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-14 09:06:54
Üzenet elküldve: 2019-09-14 09:06:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Rey, Vyl, Milhen, Khul//
*Mielőtt még Vylell úgy esett, hogy megesett, akad néhány tisztázatlan kérdés, például a járőrözés kérdése. Milhen kérdése, illetőleg sokkal inkább kijelentése jogos, nem várt feladatkör, s nem is jellemző egy bordélyra.*
- A főnökök valamiért úgy érzik, hogy nem elég biztonságos a kikötő. *Vonja meg a vállát, bár, magával a munkával egyetért.* Segíteni szeretne az embereken. *Persze a nyilvánvaló öncél is érthető, egy jó reklám, néhány akcióval elengedhetetlen.*
- Mint igazából láthattad is. *Nevet fel, egy pillanatra a lakónegyed felé pillantva sunyi képpel. Rey, ráerősít mondandójára, aminek örül. A csaj olyannak tűnik, aki a jég hátán is megél.*
- Akkor elképzelhető, hogy nálunk a helyed. *Biccent vidoran.* Csak beszélj a főnökökkel, addig meg tarts...
*Aztán az ominózus fenékre huppanás. A leány előtt áll meg, s nem átall kezet is nyújtani, mert egy dzsenlemanus, s széles vigyorral kíséri az ajakharapdálást és a kedves kiporolást, némi tipródást.*
- Rá se ránts édes... mi mindnyájan... nagyon pisssszkosak vagyunk... *Ugráltatja meg szemöldökét, aztán felharsan a kacaj, az az égbekiáltó, csípőre tett kezes. Hogy aztán be is mutatkozzon illendően, kis kacsót kézbe, kézfejre cuppanós, ha ki nem rántják terjedelmes tenyeréből a törékeny kis kacsót, apró meghajlással kísérve.*
- Khul'ie Vantruez, törvényszolga és orrcsontplasztikus, szolgálatodra. Ő, kedves, jó barátom *pillant vigyorogva Rey felé* ő pedig egy friss ismerős, aki szintén az lehet. *Szelídül a mosoly Milhen felé, inkább már kedvesen, mint csipkelődően.*
- Kegyedben, kit tisztelhetek és mi járatban egy ilyen feszes se... khm... jól szituált hölgyemény ezen a veszélyes vidéken? *Elégedetten szemez a kecses tetoválásokkal, amik láthatóan alaposan körbefonják, bár ízlésesnek tűnik. Úgy látszik a mai nap a virágszedés napja, máris hölgykoszorúban álldogál, ami ugyan nincs ellenére, ellenben a melót is csinálni kell.*
- Reyraa... egy kanyar a világítótoronyig, aztán vissza a vámházon át, ha te is úgy látod... *Javasolja, majd Vylre néz.*
- Nem keresel munkát, arany virágom? *Kérdezi, majd Milhenre is néz és neki tulajdonképpen megismétli az előző mondandót.*
- Ha gondoljátok kísérjetek el, aztán bemutatunk benneteket a főnököknek. *Vonja meg a vállát, ezúttal nem indul még tovább, van mit megbeszélni és tisztázni.* Közben gyűjtünk pletykát. *Kacsint Milhenre, jelezvén, hogy semmi gond, végtére is azért vannak, hogy infót gyűjtsenek, ez nem feltétele a csatlakozásnak.*
//Őrjárat//
//Rey, Vyl, Milhen, Khul//
*Mielőtt még Vylell úgy esett, hogy megesett, akad néhány tisztázatlan kérdés, például a járőrözés kérdése. Milhen kérdése, illetőleg sokkal inkább kijelentése jogos, nem várt feladatkör, s nem is jellemző egy bordélyra.*
- A főnökök valamiért úgy érzik, hogy nem elég biztonságos a kikötő. *Vonja meg a vállát, bár, magával a munkával egyetért.* Segíteni szeretne az embereken. *Persze a nyilvánvaló öncél is érthető, egy jó reklám, néhány akcióval elengedhetetlen.*
- Mint igazából láthattad is. *Nevet fel, egy pillanatra a lakónegyed felé pillantva sunyi képpel. Rey, ráerősít mondandójára, aminek örül. A csaj olyannak tűnik, aki a jég hátán is megél.*
- Akkor elképzelhető, hogy nálunk a helyed. *Biccent vidoran.* Csak beszélj a főnökökkel, addig meg tarts...
*Aztán az ominózus fenékre huppanás. A leány előtt áll meg, s nem átall kezet is nyújtani, mert egy dzsenlemanus, s széles vigyorral kíséri az ajakharapdálást és a kedves kiporolást, némi tipródást.*
- Rá se ránts édes... mi mindnyájan... nagyon pisssszkosak vagyunk... *Ugráltatja meg szemöldökét, aztán felharsan a kacaj, az az égbekiáltó, csípőre tett kezes. Hogy aztán be is mutatkozzon illendően, kis kacsót kézbe, kézfejre cuppanós, ha ki nem rántják terjedelmes tenyeréből a törékeny kis kacsót, apró meghajlással kísérve.*
- Khul'ie Vantruez, törvényszolga és orrcsontplasztikus, szolgálatodra. Ő, kedves, jó barátom *pillant vigyorogva Rey felé* ő pedig egy friss ismerős, aki szintén az lehet. *Szelídül a mosoly Milhen felé, inkább már kedvesen, mint csipkelődően.*
- Kegyedben, kit tisztelhetek és mi járatban egy ilyen feszes se... khm... jól szituált hölgyemény ezen a veszélyes vidéken? *Elégedetten szemez a kecses tetoválásokkal, amik láthatóan alaposan körbefonják, bár ízlésesnek tűnik. Úgy látszik a mai nap a virágszedés napja, máris hölgykoszorúban álldogál, ami ugyan nincs ellenére, ellenben a melót is csinálni kell.*
- Reyraa... egy kanyar a világítótoronyig, aztán vissza a vámházon át, ha te is úgy látod... *Javasolja, majd Vylre néz.*
- Nem keresel munkát, arany virágom? *Kérdezi, majd Milhenre is néz és neki tulajdonképpen megismétli az előző mondandót.*
- Ha gondoljátok kísérjetek el, aztán bemutatunk benneteket a főnököknek. *Vonja meg a vállát, ezúttal nem indul még tovább, van mit megbeszélni és tisztázni.* Közben gyűjtünk pletykát. *Kacsint Milhenre, jelezvén, hogy semmi gond, végtére is azért vannak, hogy infót gyűjtsenek, ez nem feltétele a csatlakozásnak.*
4314. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-13 18:32:46
Üzenet elküldve: 2019-09-13 18:32:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Milhen, Rey, Khul//
//Érintőlegesen Vyliassa//
~Sellőház.~ *Nem tengerészek és nem is a Kikötő népének fenntartott hely, annál jóval költségesebb. Kíváncsinan pillant Rey irányába, de nem... Egyáltalán nem fest úgy, mint egy Sellő.*
-Nem tudtam, hogy a Sellőház alkalmazottai járőröznek is.
*Jegyzi meg cipője orrát bámulva, de hangjában inkább kíváncsiság lappang, mint gúny.*
-Hogy hol élek?
*Pillant fel somolyogva, majd vállat von.*
-Hol a tengeren, hol a Kikötőben... Egyik sem leánynak való, még is elboldogulok valahogy.
*Menet közben Reyraara siklik a tekintete, de csakhamar elpillant a rá szegeződő, hidegszürke szemek elől. Van valami tiszteletet parancsoló a nőben, szinte beleborzong. Azok a szemek megannyi titkot őrizhetnek, talán egyik sötétebb, mint a másik... Annyi biztos, hogy nem szívesen húzná ki a gyufát a termetes sötételfnél.*
-Munkát.
*Bólint készségesen, elvégre valóban azt keres. A tény pedig, hogy a kettős a Sellőházból jön és nem holmi átutazó idegenek, okot adhat az optimizmusra.*
-Csak ma reggel érkeztem, pletykákkal még nem igen találkoztam.
*Habár átlökték a hajókorláton, az érkezés az akkor is érkezés. Mielőtt azonban tovább elmélkedne a dolgon, maga is kiszúrja az épp feltápászkodó kurtizánt. Hogy Khulra pályázik, az nem vitás, ő pedig kíváncsian pillant fel a férfira, vajon mi lesz a reakció.*
//Őrjárat//
//Milhen, Rey, Khul//
//Érintőlegesen Vyliassa//
~Sellőház.~ *Nem tengerészek és nem is a Kikötő népének fenntartott hely, annál jóval költségesebb. Kíváncsinan pillant Rey irányába, de nem... Egyáltalán nem fest úgy, mint egy Sellő.*
-Nem tudtam, hogy a Sellőház alkalmazottai járőröznek is.
*Jegyzi meg cipője orrát bámulva, de hangjában inkább kíváncsiság lappang, mint gúny.*
-Hogy hol élek?
*Pillant fel somolyogva, majd vállat von.*
-Hol a tengeren, hol a Kikötőben... Egyik sem leánynak való, még is elboldogulok valahogy.
*Menet közben Reyraara siklik a tekintete, de csakhamar elpillant a rá szegeződő, hidegszürke szemek elől. Van valami tiszteletet parancsoló a nőben, szinte beleborzong. Azok a szemek megannyi titkot őrizhetnek, talán egyik sötétebb, mint a másik... Annyi biztos, hogy nem szívesen húzná ki a gyufát a termetes sötételfnél.*
-Munkát.
*Bólint készségesen, elvégre valóban azt keres. A tény pedig, hogy a kettős a Sellőházból jön és nem holmi átutazó idegenek, okot adhat az optimizmusra.*
-Csak ma reggel érkeztem, pletykákkal még nem igen találkoztam.
*Habár átlökték a hajókorláton, az érkezés az akkor is érkezés. Mielőtt azonban tovább elmélkedne a dolgon, maga is kiszúrja az épp feltápászkodó kurtizánt. Hogy Khulra pályázik, az nem vitás, ő pedig kíváncsian pillant fel a férfira, vajon mi lesz a reakció.*
4313. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-13 15:17:26
Üzenet elküldve: 2019-09-13 15:17:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Khul//
*Szép nagyot huppan a földre, amikor egy ismeretlen, barna hajú, szálfa férfi odasiet hozzá. ~ Nem egy szépség király, de van benne valami plusz. ~ És akkor meg is szólal a másik, s pont Vyl gyengéjét villantja meg, a bariton hangot. ~ Ójaj, neked is szervusz, csődör. ~ Gondolja magában, s könnyűnek mondható vére hatására, alsó ajkát harapdálja, miközben feláll.*
-Persze, szépfiú, csak sajnos kicsit koszos lettem. *Azzal jól láthatóan, hatalmas sóhajok közepette, a legkisebb komolysággal sem a fenék portalanításról szólva csapkodja meg az ülepét, bár a végére pár söprőnek tűnő mozdulatot is odavet. ~ Jaj, csak hagy tarthassak veled! Még hasznom is származhatna. ~ Rimánkodik magában, miközben a tökéletes hang cikázik át újra és újra koponyáján.*
*Szép nagyot huppan a földre, amikor egy ismeretlen, barna hajú, szálfa férfi odasiet hozzá. ~ Nem egy szépség király, de van benne valami plusz. ~ És akkor meg is szólal a másik, s pont Vyl gyengéjét villantja meg, a bariton hangot. ~ Ójaj, neked is szervusz, csődör. ~ Gondolja magában, s könnyűnek mondható vére hatására, alsó ajkát harapdálja, miközben feláll.*
-Persze, szépfiú, csak sajnos kicsit koszos lettem. *Azzal jól láthatóan, hatalmas sóhajok közepette, a legkisebb komolysággal sem a fenék portalanításról szólva csapkodja meg az ülepét, bár a végére pár söprőnek tűnő mozdulatot is odavet. ~ Jaj, csak hagy tarthassak veled! Még hasznom is származhatna. ~ Rimánkodik magában, miközben a tökéletes hang cikázik át újra és újra koponyáján.*
4312. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-13 12:33:13
Üzenet elküldve: 2019-09-13 12:33:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey//
//Érintőlegesen Vyliassa//
*Megcsapja az orrát az a tipikus kikötő szag, amelyben a tenger jellegzetes, sós illata keveredik a kikötői népség bűzével, s némi rothadó vagy nyers halszaggal. Akik Artheniorból jönnek ide, nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak hozzá szokni a levegő efféle, speciális aromájához. Rey sem itt nőtt fel, de sohasem érdekelte különösebben a szag. Talán azért, mert hiába élt egy ideig Artheniorban, ott is kénytelen volt a szűk, húgyszagú sikátorokban meghúznia magát.
Nem csalódik, Khul szépen kezébe veszi az irányítást, társalgást kezdeményez a hölggyel. Talán Reynek is be kéne kapcsolódnia a buliba, hiszen könnyen lehet, hogy valami leendő munkatárssal futottak össze, ugyanis Milhen a munkájuk felől érdeklődik. Persze azért szem előtt kell tartani a másik lehetőséget is, miszerint a nő kém, és csak értékes információkat akar kiszedni belőlük a Sellőről. Éppen ezért a mélységi úgy dönt, nem árt óvatosnak lennie, de azért nem akarja túlzásba vinni a komorságot. Ha mégis az utóbbi lehetőség állna fenn, talán a saját oldalukra is fordíthatják a szituációt. Khul már úgy látszik, ezen ügyködik, bár Reynek kétségei vannak afelől, hogy a zsoldos azért kérdezi, amit kérdez, mert hasonló gyanúkkal él. Valószínűbb, hogy csak adja szokásos önmagát, érdeklődik az új személy felől. De most pont jól csinálja, nem árul el többet annál, ami úgyis nyilvánvaló, viszont a nő el fog, ha rendesen válaszol a kérdésekre.
A férfi megböki a vállát, mire ő csak egy biccentéssel válaszol, de ez nála felél egy igennel.*
- Szóval valami munkát keresel, he? Micsoda véletlen szerencse, hogy pont belénk futottál. Lehet, nem is kell tovább keresned...
*Szólal meg, miután a nő válaszolt Khul kérdéseire, s ráemeli szürke szemeit. Hangja most nem durva, se nem éles, de még gúny sincs benne. De azért kedvesnek, vagy érdeklődőnek sem mondható.
Szeme sarkából érzékeli a szétrepedő hordót, és a nem túl elegánsan fenékre huppanó lányt. Persze Khul figyelme is a baleset felé fordul, elvégre egy nőről van szó, így Rey nem lepődik meg, hogy a férfi a következő pillanatban már az esést elszenvedett lány mellett van. Csak reméli, hogy ezúttal nem ragadnak le sokáig, és egy újabb koloncot sem szednek a nyakukra.*
//Őrjárat//
//Milhen, Khul, Rey//
//Érintőlegesen Vyliassa//
*Megcsapja az orrát az a tipikus kikötő szag, amelyben a tenger jellegzetes, sós illata keveredik a kikötői népség bűzével, s némi rothadó vagy nyers halszaggal. Akik Artheniorból jönnek ide, nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak hozzá szokni a levegő efféle, speciális aromájához. Rey sem itt nőtt fel, de sohasem érdekelte különösebben a szag. Talán azért, mert hiába élt egy ideig Artheniorban, ott is kénytelen volt a szűk, húgyszagú sikátorokban meghúznia magát.
Nem csalódik, Khul szépen kezébe veszi az irányítást, társalgást kezdeményez a hölggyel. Talán Reynek is be kéne kapcsolódnia a buliba, hiszen könnyen lehet, hogy valami leendő munkatárssal futottak össze, ugyanis Milhen a munkájuk felől érdeklődik. Persze azért szem előtt kell tartani a másik lehetőséget is, miszerint a nő kém, és csak értékes információkat akar kiszedni belőlük a Sellőről. Éppen ezért a mélységi úgy dönt, nem árt óvatosnak lennie, de azért nem akarja túlzásba vinni a komorságot. Ha mégis az utóbbi lehetőség állna fenn, talán a saját oldalukra is fordíthatják a szituációt. Khul már úgy látszik, ezen ügyködik, bár Reynek kétségei vannak afelől, hogy a zsoldos azért kérdezi, amit kérdez, mert hasonló gyanúkkal él. Valószínűbb, hogy csak adja szokásos önmagát, érdeklődik az új személy felől. De most pont jól csinálja, nem árul el többet annál, ami úgyis nyilvánvaló, viszont a nő el fog, ha rendesen válaszol a kérdésekre.
A férfi megböki a vállát, mire ő csak egy biccentéssel válaszol, de ez nála felél egy igennel.*
- Szóval valami munkát keresel, he? Micsoda véletlen szerencse, hogy pont belénk futottál. Lehet, nem is kell tovább keresned...
*Szólal meg, miután a nő válaszolt Khul kérdéseire, s ráemeli szürke szemeit. Hangja most nem durva, se nem éles, de még gúny sincs benne. De azért kedvesnek, vagy érdeklődőnek sem mondható.
Szeme sarkából érzékeli a szétrepedő hordót, és a nem túl elegánsan fenékre huppanó lányt. Persze Khul figyelme is a baleset felé fordul, elvégre egy nőről van szó, így Rey nem lepődik meg, hogy a férfi a következő pillanatban már az esést elszenvedett lány mellett van. Csak reméli, hogy ezúttal nem ragadnak le sokáig, és egy újabb koloncot sem szednek a nyakukra.*
4311. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-13 11:15:22
Üzenet elküldve: 2019-09-13 11:15:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Milhen, Rey, Khul//
//Érintőlegesen Vyliassa//
*Végre indulhatnak tovább, aminek kimondottan örül. Nem mintha nem élvezte volna, hogy kicsit megmozgatja tagjait, de feladatuk van, amit még _ma_ szeretne teljesíteni, erre újból visszaáll az esély. Immár menet közben, tekintve, hogy egy új fő is csatlakozik hozzájuk, immár könnyebb a beszélgetés, mondjuk ez köszönhető a beállt csendnek is, ami lassan körbeveszi őket. Csend alatt persze nem némaságot kell érteni, hiszen a kikötőben folyó élet, a munkások, a horgászok kiáltásai, azért betöltik a teret, azonban ez már jobban élvezhető, mit a korábbi összevisszaság. Ezzel vélhetően Reyraa is egyetért, legalábbis talán az arcára is némi megnyugvás van írva, hasonlóképpen érez Khul is, aki séta közben kíváncsian méri fel a határozottan bemutatkozó lányt. Érdekes teremtés, az biztos, bár öltözéke mondhatni megszokottnak is, ami jelen környezetbe kiválóan illő. Rey szokásos módján mond magáról néhány szót. Egészen pontosan egyet: a nevét. Khul szájra halvány mosoly ül, hogy nem csömörlik meg ettől az állandó savanyú képtől?! Bár már megszokta, nem is lenne Reyraa, ha össze-vissza vihorászna, mint egy csitri. Tekintete visszafordul a nő felé és az őr fürkésző zöld szemekbe fúrja sajátját. Különösebbet nem fedez fel, azon kívül, ami egyébként is nyilvánvaló és, ami elhangzik a lány szájából. A kalapja csodás, egyszer talán neki is lesz egy ilyen. Fehér sál, vélhetően a szél ellen, vagy egyéb praktikus okai vannak, ezt hirtelen nem tudja eldönteni, de a nő egybe van, az tény.*
- Szóval Milhen. *Veszi át a kezdeményezést, ha már Rey, nem fecsérli az idejét élete történetének elmesélésére.* A Sellőház csapatához tartozunk, Rey, *biccent a lány felé* és én, éppen őrjáraton voltunk, amikor megzavartak bennünket. *Nem titok, legalábbis nem tartja annak.* Azt a kis koszost látásból ismerem, izgága egy fajta. *Legyint, nem is érdemes több szót rááldozni, jóllehet Khulnak még így is szimpatikus.*
- Amúgy van felvétel. Honnan érkeztél? Itt élsz a kikötőben? *Tippre talán hajóval máshonnan, de az is lehet, hogy ez a köznapi viselet, mert az is természetes lenne. Időközben már a dokkokon koppannak lépteik, szeretné mielőbb maga mögött hagyni a lakónegyedet, aztán eszébe jut, hogy Rey, mit javasolt.*
- Hallottál valami extra pletykát a környéken? Fülelünk, nézelődünk, információt gyűjtünk, vigyázzuk a rendet... khm... önkéntesen. *Vonja meg a vállát magyarázatképpen.* Igaz, Rey? *Böki meg a néma mélységi vállát, ha tudja. A dokkok sűrűjében nem szokatlan a sűrűn megjelenő emberek látványa, azonban mást is szemrevételezhet. Persze egy éppen seggre huppanó leány már inkább feltűnő látvány.*
- Héj! Jól vagy, szivi? *Vet oda egy félig-meddig mosolygós mondatot, miközben látja, hogy a lány magától feltápászkodik.* Van még abból, amit ittál? *Vigyorodik el kacsintva, jelezvén, hogy csak viccelt.*
//Őrjárat//
//Milhen, Rey, Khul//
//Érintőlegesen Vyliassa//
*Végre indulhatnak tovább, aminek kimondottan örül. Nem mintha nem élvezte volna, hogy kicsit megmozgatja tagjait, de feladatuk van, amit még _ma_ szeretne teljesíteni, erre újból visszaáll az esély. Immár menet közben, tekintve, hogy egy új fő is csatlakozik hozzájuk, immár könnyebb a beszélgetés, mondjuk ez köszönhető a beállt csendnek is, ami lassan körbeveszi őket. Csend alatt persze nem némaságot kell érteni, hiszen a kikötőben folyó élet, a munkások, a horgászok kiáltásai, azért betöltik a teret, azonban ez már jobban élvezhető, mit a korábbi összevisszaság. Ezzel vélhetően Reyraa is egyetért, legalábbis talán az arcára is némi megnyugvás van írva, hasonlóképpen érez Khul is, aki séta közben kíváncsian méri fel a határozottan bemutatkozó lányt. Érdekes teremtés, az biztos, bár öltözéke mondhatni megszokottnak is, ami jelen környezetbe kiválóan illő. Rey szokásos módján mond magáról néhány szót. Egészen pontosan egyet: a nevét. Khul szájra halvány mosoly ül, hogy nem csömörlik meg ettől az állandó savanyú képtől?! Bár már megszokta, nem is lenne Reyraa, ha össze-vissza vihorászna, mint egy csitri. Tekintete visszafordul a nő felé és az őr fürkésző zöld szemekbe fúrja sajátját. Különösebbet nem fedez fel, azon kívül, ami egyébként is nyilvánvaló és, ami elhangzik a lány szájából. A kalapja csodás, egyszer talán neki is lesz egy ilyen. Fehér sál, vélhetően a szél ellen, vagy egyéb praktikus okai vannak, ezt hirtelen nem tudja eldönteni, de a nő egybe van, az tény.*
- Szóval Milhen. *Veszi át a kezdeményezést, ha már Rey, nem fecsérli az idejét élete történetének elmesélésére.* A Sellőház csapatához tartozunk, Rey, *biccent a lány felé* és én, éppen őrjáraton voltunk, amikor megzavartak bennünket. *Nem titok, legalábbis nem tartja annak.* Azt a kis koszost látásból ismerem, izgága egy fajta. *Legyint, nem is érdemes több szót rááldozni, jóllehet Khulnak még így is szimpatikus.*
- Amúgy van felvétel. Honnan érkeztél? Itt élsz a kikötőben? *Tippre talán hajóval máshonnan, de az is lehet, hogy ez a köznapi viselet, mert az is természetes lenne. Időközben már a dokkokon koppannak lépteik, szeretné mielőbb maga mögött hagyni a lakónegyedet, aztán eszébe jut, hogy Rey, mit javasolt.*
- Hallottál valami extra pletykát a környéken? Fülelünk, nézelődünk, információt gyűjtünk, vigyázzuk a rendet... khm... önkéntesen. *Vonja meg a vállát magyarázatképpen.* Igaz, Rey? *Böki meg a néma mélységi vállát, ha tudja. A dokkok sűrűjében nem szokatlan a sűrűn megjelenő emberek látványa, azonban mást is szemrevételezhet. Persze egy éppen seggre huppanó leány már inkább feltűnő látvány.*
- Héj! Jól vagy, szivi? *Vet oda egy félig-meddig mosolygós mondatot, miközben látja, hogy a lány magától feltápászkodik.* Van még abból, amit ittál? *Vigyorodik el kacsintva, jelezvén, hogy csak viccelt.*
4310. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:59:24
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:59:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A halk koppanások erősödnek, mikor a dokkok és a kikötő kövezetén lépkednek a hosszúszárú, szarvasbőr csizmák. A részeg matrózok között néz szét és úgy néz ki, csak most tudatosult benne, hogy mégis mire vállalkozott. ~ Hogy fogok én itt új életre találni? Egyáltalán hogyan kezdek ilyenhez? ~ Elsősorban keres egy helyet, ahová leülhet. Egy üres, kissé korhadt hordót megfelelőnek talál a célra. Épp, hogy ráhelyezi ülepét, mikor eltörik alatta az ülő alkalmatosság. Felalél, majd feltápászkodik.*
-Ez is jól indul. *Mondja a semmibe, miközben megpróbálja leporolni magát, már amennyire tudja. Úgy dönt, a puszta földre ül le, persze egy tisztábbik részre, s ott gondolja át a továbbiakat. ~ Azt sem tudom, hogy merre van a Sellő. Ha oda beteszem a lábamat, egyáltalán kezdhetek magammal valamit? ~ Ekkor azonban rájön, hogy felesleges ez a sok agyalás. Elvégre a kalansért érkezett ide, nem részletes, átgondolt életért.*
-Majd lesz valahogy! *Legyint a levegőbe, aztán feláll. Újra leporolja magát, bár már jóval kisebb sikerrel jár el, mint az összetört hordónál. Szétnéz a belátható tér között, aztán elindul valamerre. Talán megtalálja a Sellőt. A csizmák újra kopogni kezdenek, a félvér csak előre halad.*
*A halk koppanások erősödnek, mikor a dokkok és a kikötő kövezetén lépkednek a hosszúszárú, szarvasbőr csizmák. A részeg matrózok között néz szét és úgy néz ki, csak most tudatosult benne, hogy mégis mire vállalkozott. ~ Hogy fogok én itt új életre találni? Egyáltalán hogyan kezdek ilyenhez? ~ Elsősorban keres egy helyet, ahová leülhet. Egy üres, kissé korhadt hordót megfelelőnek talál a célra. Épp, hogy ráhelyezi ülepét, mikor eltörik alatta az ülő alkalmatosság. Felalél, majd feltápászkodik.*
-Ez is jól indul. *Mondja a semmibe, miközben megpróbálja leporolni magát, már amennyire tudja. Úgy dönt, a puszta földre ül le, persze egy tisztábbik részre, s ott gondolja át a továbbiakat. ~ Azt sem tudom, hogy merre van a Sellő. Ha oda beteszem a lábamat, egyáltalán kezdhetek magammal valamit? ~ Ekkor azonban rájön, hogy felesleges ez a sok agyalás. Elvégre a kalansért érkezett ide, nem részletes, átgondolt életért.*
-Majd lesz valahogy! *Legyint a levegőbe, aztán feláll. Újra leporolja magát, bár már jóval kisebb sikerrel jár el, mint az összetört hordónál. Szétnéz a belátható tér között, aztán elindul valamerre. Talán megtalálja a Sellőt. A csizmák újra kopogni kezdenek, a félvér csak előre halad.*
4309. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-09 00:12:37
Üzenet elküldve: 2019-09-09 00:12:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nyelvével löki ki ajkai közül a lassan csonkig égő, pislákoló szivardarabot. Mióta a toprongyos városőrök eltakarodtak, sokkal de sokkal biztonságosabb e hely az olyanoknak, mint ő... Már ha biztonságosnak lehet nevezni a Kikötőt. Nemtől, kortól, fajtól függetlenül, itt akármikor bele lehet szaladni egy tekintélyesebb pofonba, legyen bármi is az ember szándéka.
Ő biztos, ami biztos, szélesen rámosolyog elhaladtában a marcona tengerészek körére, kik csak mogorván pislognak irányába. Szórakozottan megpöcköli derekán a frissen zsákmányolt szablya markolatát, mi hálásan csörömpöl. Még ha nem is tud jól bánni vele, mutatóban mindenképp kitűnő darab.
Munka nélkül azonban ő sem húzza sokáig, még a népek forgatagában sem. Előbb-utóbb nyakon csípnék. Ahogy nyakon csípték legutóbb is. A legutolsó csempészhajóval érkezett tegnap éjjel, s mivel igen csak jóban volt az elsőtisztel, megúszta a kis csenést. Csak az ülepe fáj némileg, ahogy találkozott a mólóval, de ilyen ez, ha az embert ledobják a fedélzetről.
Elhaladtában eloroz egy almát az árus kosarából, hogy néhány lépéssel később ajkához emelve azt jóízűen beleharapjon.
Elvigyorodik, majd a tengerbe hajítva a gyümölcsöt fütyörészve indul az oly sokat emlegetett hely felé.*
Ő biztos, ami biztos, szélesen rámosolyog elhaladtában a marcona tengerészek körére, kik csak mogorván pislognak irányába. Szórakozottan megpöcköli derekán a frissen zsákmányolt szablya markolatát, mi hálásan csörömpöl. Még ha nem is tud jól bánni vele, mutatóban mindenképp kitűnő darab.
Munka nélkül azonban ő sem húzza sokáig, még a népek forgatagában sem. Előbb-utóbb nyakon csípnék. Ahogy nyakon csípték legutóbb is. A legutolsó csempészhajóval érkezett tegnap éjjel, s mivel igen csak jóban volt az elsőtisztel, megúszta a kis csenést. Csak az ülepe fáj némileg, ahogy találkozott a mólóval, de ilyen ez, ha az embert ledobják a fedélzetről.
Elhaladtában eloroz egy almát az árus kosarából, hogy néhány lépéssel később ajkához emelve azt jóízűen beleharapjon.
Elvigyorodik, majd a tengerbe hajítva a gyümölcsöt fütyörészve indul az oly sokat emlegetett hely felé.*
4308. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-07 13:38:25
Üzenet elküldve: 2019-09-07 13:38:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
*Visszatér a dokkokhoz, átvágva a Lakónegyeden. Állítólag valami erdőn át kéne vágnia, hogy a Pegazusba jusson. Szerencsétlen wegtoreni még mindig semmit sem tud arról, hogy a Kikötő csak névlegesen tartozik a Levegő Városához. A hajóját keresi, bár rá kell ébrednie, hogy már elhagyta ezen partokat, s visszament a Tűz Városába. Egy utolsó sóhajjal búcsúztatja a bárkát. Fräd nem fogja húzni ezen a helyen az idejét: minél előbb el akarja hagyni ezt a partmenti tébolyt, s újra valami civilizált környezetben szeretné érezni magát.*
4307. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-06 10:24:28
Üzenet elküldve: 2019-09-06 10:24:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Eligazgatja a lószerszámot, meghúzza a szíjakat, aztán a kengyelbe lépve nyeregbe száll.*
- Gyorsan meg kell járnunk *mondja, ahogy tekintete a látóhatáron egyre feljebb kúszó napot nézi.
Sose volt valami kivételes lovas. Igazából a hosszú, nyeregben töltött utak sose vitték túl nagy szerencsébe. Az utolsó kiküldetése a Főnix Házától, az út Vadvédbe, vagy épp a legutóbbi, ami ide hozta a Kikötőbe. Nem mintha a lovat vagy a lovaglást okolná. Azóta, hogy eljött Wegtorenből, a jó dolgok egyszerűen kerülik. Egy-egy villanásban érik csak el, de ez ha lehet, inkább csak a lejtőt teszik kövesebbé, a köveket élesebbé. Már rég nem érzi a talpa alatt a talajt. Az utóbbi időben pedig maradék kapaszkodói is sorra csúsznak ki a kezéből.
Néha úgy gondolja, hogy jobb lenne, ha az a wegtoreni láncos hajó a végzetét hozná. Az otthonából hozott halált megkönnyebbülve üdvözölni, végre egy ismerős arcot. Végre valamit, ami nem csapja be, amit pontosan ért, ami azon a nyelven szól hozzá, amit egész életében hallott. Talán azért nem találja a helyét, mert az ott van. Ott, a vadászok, a gyűlölt húgocskák mellett az élet kihűlt hamvai alatt.
Rossz passzban van. Nagyon rosszban. Ez a sötét, nyomasztó ár pedig csak egyre jobban sodorja magával. Egyre inkább összekeni ragacsos, undok, kedvetlen természetével: a mocsár, amibe csak egyre jobban elmerülni látszik, minél inkább próbál kijutni belőle. Most már fáradt kapálódzni. Talán lassabban süllyed majd. De ilyenkor ugyan számít ez már? Wegtoren eme lángocskája egy nedves kis ágon ücsörög a végtelen láp közepén, ahová az élet kihajította. Eltűnik anélkül, hogy bármikor számított volna, hogy ott volt egyáltalán.*
- Gyorsan meg kell járnunk *mondja, ahogy tekintete a látóhatáron egyre feljebb kúszó napot nézi.
Sose volt valami kivételes lovas. Igazából a hosszú, nyeregben töltött utak sose vitték túl nagy szerencsébe. Az utolsó kiküldetése a Főnix Házától, az út Vadvédbe, vagy épp a legutóbbi, ami ide hozta a Kikötőbe. Nem mintha a lovat vagy a lovaglást okolná. Azóta, hogy eljött Wegtorenből, a jó dolgok egyszerűen kerülik. Egy-egy villanásban érik csak el, de ez ha lehet, inkább csak a lejtőt teszik kövesebbé, a köveket élesebbé. Már rég nem érzi a talpa alatt a talajt. Az utóbbi időben pedig maradék kapaszkodói is sorra csúsznak ki a kezéből.
Néha úgy gondolja, hogy jobb lenne, ha az a wegtoreni láncos hajó a végzetét hozná. Az otthonából hozott halált megkönnyebbülve üdvözölni, végre egy ismerős arcot. Végre valamit, ami nem csapja be, amit pontosan ért, ami azon a nyelven szól hozzá, amit egész életében hallott. Talán azért nem találja a helyét, mert az ott van. Ott, a vadászok, a gyűlölt húgocskák mellett az élet kihűlt hamvai alatt.
Rossz passzban van. Nagyon rosszban. Ez a sötét, nyomasztó ár pedig csak egyre jobban sodorja magával. Egyre inkább összekeni ragacsos, undok, kedvetlen természetével: a mocsár, amibe csak egyre jobban elmerülni látszik, minél inkább próbál kijutni belőle. Most már fáradt kapálódzni. Talán lassabban süllyed majd. De ilyenkor ugyan számít ez már? Wegtoren eme lángocskája egy nedves kis ágon ücsörög a végtelen láp közepén, ahová az élet kihajította. Eltűnik anélkül, hogy bármikor számított volna, hogy ott volt egyáltalán.*
4306. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-05 21:52:41
Üzenet elküldve: 2019-09-05 21:52:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Keress az esőfelhők alatt, zárás//
- Vegyük úgy, Ambroggio *felel a nagylelkűségre a maga módján egy köszönömnek megfelelő saját verzióval. Olyan régen használta már a kifejezést, hogy kissé megilletődik, amikor szóba kell hoznia. Pedig most tényleg hálás. Egy kicsit. Nyilván gyalog is ideért volna, de sötétben, ami kimondottan hátrányos számára. Jobb volt ez így. Kényelmes. Ez a másik dolog, aminek idejét sem tudja, hogy mikor tett bárki is bármit az Ő kényelméért. Talán új szelek fújnak most már a világban? Nem, ez egy ártalmas gondolat, a naivság miatt többen vesztek oda, mint az elővigyázatosság miatt. Erről nagyon is eleven emlékei vannak.
Imitálja még a lovas kalap pöccintését, bár nem semmi sem fedi fakószőke haját. Nagyot sóhajt, talán már megszokásból ilyen hanggal lélegzik, majd elindul valami biztonságos alvóhelyet keresni az éjszakára. Bármi dolga, keresnivalója is akadt itt, azt esélytelen, hogy ilyenkor kezdje el. A holnap majd új gondolatokkal, napfényes reményekkel tölti el: amit jólesően mellényzsebe sötét bugyrába fog dugni, hogy a realitás ködös talaján az igazi élet mentén navigálja tetteit. Alakja lassú, óvatos léptekkel tova veszik a Lakónegyed irányában.*
- Vegyük úgy, Ambroggio *felel a nagylelkűségre a maga módján egy köszönömnek megfelelő saját verzióval. Olyan régen használta már a kifejezést, hogy kissé megilletődik, amikor szóba kell hoznia. Pedig most tényleg hálás. Egy kicsit. Nyilván gyalog is ideért volna, de sötétben, ami kimondottan hátrányos számára. Jobb volt ez így. Kényelmes. Ez a másik dolog, aminek idejét sem tudja, hogy mikor tett bárki is bármit az Ő kényelméért. Talán új szelek fújnak most már a világban? Nem, ez egy ártalmas gondolat, a naivság miatt többen vesztek oda, mint az elővigyázatosság miatt. Erről nagyon is eleven emlékei vannak.
Imitálja még a lovas kalap pöccintését, bár nem semmi sem fedi fakószőke haját. Nagyot sóhajt, talán már megszokásból ilyen hanggal lélegzik, majd elindul valami biztonságos alvóhelyet keresni az éjszakára. Bármi dolga, keresnivalója is akadt itt, azt esélytelen, hogy ilyenkor kezdje el. A holnap majd új gondolatokkal, napfényes reményekkel tölti el: amit jólesően mellényzsebe sötét bugyrába fog dugni, hogy a realitás ködös talaján az igazi élet mentén navigálja tetteit. Alakja lassú, óvatos léptekkel tova veszik a Lakónegyed irányában.*
4305. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-05 10:00:41
Üzenet elküldve: 2019-09-05 10:00:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Keress az esőfelhők alatt//
*Csak egy megérzés, de valahogy úgy sejti, az az elvesztett dolog ha nem is egy személy, de szinte biztosra veszi, hogy egy személyhez köthető. Családtag vagy egy nő. A nőknek van meg ez a különös készségük, hogy a férfiembert ilyen nyomorult élethelyzetbe gyűrjék, mint amilyen ennek a Balaricknak a képére van írva. A képére, a mozdulataiba, a hanglejtésébe. Talán kérdezősködne tovább is, de lassan meg is érkeznek. Ismeretségük így bizonytalan időre megreked ezen a ponton. Az is lehet, hogy sose találkozik vele többet, ki tudja, de egy alkimista azért jól jöhet olykor, így megjegyzi a nevét meg a fizimiskáját. Egyszerre nehéz és könnyű feladat, mert a fickó már-már annyira középszerű, hogy azzal rí ki a tömegből. Manapság az átlagosság olyan stigma, amit görcsösen próbálnak lerázni magukról a népek. Hogy ez jó vagy rossz vagy éppen csak törvényszerű, azt nem Ambroggio tiszte eldönteni.
Az Intéző a kezét nyújtva segíti leszállni Balarickot a nyeregből, s a mozdulat egyszersmind búcsúzássá is kanyarodik.*
- Vegyük úgy, hogy a vendégem voltál az útra, Balarick Benwell, alkimista. Nem testálom rád a levelem nyűgét. Keresd csak meg az izgágádat *kacsint.* - Talán még találkozunk. *Baljával megpöccinti tollas kalapját, ahogy biccent a félvér felé, aztán kiegyenesedik a nyeregben és szürkéje véknyába vágja a sarkát.
Bár más volt tervben, de Ambroggio se izgága kamasz már. Egy ilyen hosszú út után hajlik rá, hogy elintéznivalóit a halogatás ajtója mögé löködje. Nem sürgeti semmi túlzottan, úgyhogy még azzal se kell vesződnie, hogy különféle kifogásokkal álljon elő saját magának. Még az is lehet, hogy a kellemest hasznossal tudja összekötni, ha maga rendezi el a dolgokat a levelezgetés helyett. De ha a kettőből csak a kellemes rész adja magát, akkor se fog ágálni a sors ellen. Az élet rövid. Olykor sokkal rövidebb, mint amire számít az ember, szóval néha meg kell fogadni a léhűtők és hedonisták fennen skandált jelszavait és kiélvezni a magát kínáló pillanat minden lehetőségét. A nagyszabású tervek, az erszényt húzó aranyak mind pocsékba ment dolgok csupán, ha kifut az idő az árnyékvilágban töltött létezés lába alól. Az itt és most megér némi kilengést a jól megtervezett ösvényekről.*
*Csak egy megérzés, de valahogy úgy sejti, az az elvesztett dolog ha nem is egy személy, de szinte biztosra veszi, hogy egy személyhez köthető. Családtag vagy egy nő. A nőknek van meg ez a különös készségük, hogy a férfiembert ilyen nyomorult élethelyzetbe gyűrjék, mint amilyen ennek a Balaricknak a képére van írva. A képére, a mozdulataiba, a hanglejtésébe. Talán kérdezősködne tovább is, de lassan meg is érkeznek. Ismeretségük így bizonytalan időre megreked ezen a ponton. Az is lehet, hogy sose találkozik vele többet, ki tudja, de egy alkimista azért jól jöhet olykor, így megjegyzi a nevét meg a fizimiskáját. Egyszerre nehéz és könnyű feladat, mert a fickó már-már annyira középszerű, hogy azzal rí ki a tömegből. Manapság az átlagosság olyan stigma, amit görcsösen próbálnak lerázni magukról a népek. Hogy ez jó vagy rossz vagy éppen csak törvényszerű, azt nem Ambroggio tiszte eldönteni.
Az Intéző a kezét nyújtva segíti leszállni Balarickot a nyeregből, s a mozdulat egyszersmind búcsúzássá is kanyarodik.*
- Vegyük úgy, hogy a vendégem voltál az útra, Balarick Benwell, alkimista. Nem testálom rád a levelem nyűgét. Keresd csak meg az izgágádat *kacsint.* - Talán még találkozunk. *Baljával megpöccinti tollas kalapját, ahogy biccent a félvér felé, aztán kiegyenesedik a nyeregben és szürkéje véknyába vágja a sarkát.
Bár más volt tervben, de Ambroggio se izgága kamasz már. Egy ilyen hosszú út után hajlik rá, hogy elintéznivalóit a halogatás ajtója mögé löködje. Nem sürgeti semmi túlzottan, úgyhogy még azzal se kell vesződnie, hogy különféle kifogásokkal álljon elő saját magának. Még az is lehet, hogy a kellemest hasznossal tudja összekötni, ha maga rendezi el a dolgokat a levelezgetés helyett. De ha a kettőből csak a kellemes rész adja magát, akkor se fog ágálni a sors ellen. Az élet rövid. Olykor sokkal rövidebb, mint amire számít az ember, szóval néha meg kell fogadni a léhűtők és hedonisták fennen skandált jelszavait és kiélvezni a magát kínáló pillanat minden lehetőségét. A nagyszabású tervek, az erszényt húzó aranyak mind pocsékba ment dolgok csupán, ha kifut az idő az árnyékvilágban töltött létezés lába alól. Az itt és most megér némi kilengést a jól megtervezett ösvényekről.*
4304. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-04 15:05:13
Üzenet elküldve: 2019-09-04 15:05:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Keress az esőfelhők alatt//
*Útjuk egyhangúan telik, nem csevegnek hosszan az élet felesleges dolgairól. A célhoz közeledvén merül csak fel egy voltaképp logikus kérdés. Balarick eltűnődik egy pillanatra, miképpen önthetné szavakba a miértre adandó választ. Maga se tudja, talán ez áll legközelebb az igazsághoz, de ezt úgysem hinnék el neki, ügyetlen hazugnak meg nem akarja, hogy tartsák.*
- Elvesztettem ott valamit. Hátha most megtalálom *feleli, kissé berekedt hangon, amit vagy a hűvös idő, vagy a lassan feltámadó sós illatot hordó szél, vagy csak a pacsuliszag okozott torkában. Aztán rájön, hogy kissé talán túlzóan misztikusan hangzik a megfogalmazása, ezért még hozzáteszi:*
- Elég izgága, de nagyon figyelmetlen.
*És ezzel tulajdonképpen a csincsillahörcsögtől kezdve a vadászkutyáig mindent lefedett. A gyerek utáni kajtatást vélhetően nem feltételezik róla. Messziről még csak hagyján, de közelről sem tűnik egy apa-figurának.
A szürke hátas patái már nem az Erdőség felőli úton koppannak, hanem a Kikötőben, így meg is érkeztek a céljukhoz. Apropó nevek.*
- Balarick Benwell, alkimista. Szolgálatodra.
*feleli, és kissé jobban hátradől, hogy a kézfogást, ha keresztbe is, meg kicsit kicsavartan is, de megejthessék. Bár voltaképp mindezt akár a földön állva is eszközölhették volna. Ha levél kapcsán nincs egyéb kérdése, ha már úgy ítéli, stabilan állnak, akkor óvatosan lekászálódik a nyereg mögül, minden támadónak tűnő mozdulatot mellőzve. A földön kissé kiropogtatja ízületeit, majd várja a paktum rá eső felét, és az elköszönést is. Ha nem is a Kikötőben nevelték, de megnevelték, úgyhogy normális civilizált lény módjára követi a társadalmi elvárásokat.*
*Útjuk egyhangúan telik, nem csevegnek hosszan az élet felesleges dolgairól. A célhoz közeledvén merül csak fel egy voltaképp logikus kérdés. Balarick eltűnődik egy pillanatra, miképpen önthetné szavakba a miértre adandó választ. Maga se tudja, talán ez áll legközelebb az igazsághoz, de ezt úgysem hinnék el neki, ügyetlen hazugnak meg nem akarja, hogy tartsák.*
- Elvesztettem ott valamit. Hátha most megtalálom *feleli, kissé berekedt hangon, amit vagy a hűvös idő, vagy a lassan feltámadó sós illatot hordó szél, vagy csak a pacsuliszag okozott torkában. Aztán rájön, hogy kissé talán túlzóan misztikusan hangzik a megfogalmazása, ezért még hozzáteszi:*
- Elég izgága, de nagyon figyelmetlen.
*És ezzel tulajdonképpen a csincsillahörcsögtől kezdve a vadászkutyáig mindent lefedett. A gyerek utáni kajtatást vélhetően nem feltételezik róla. Messziről még csak hagyján, de közelről sem tűnik egy apa-figurának.
A szürke hátas patái már nem az Erdőség felőli úton koppannak, hanem a Kikötőben, így meg is érkeztek a céljukhoz. Apropó nevek.*
- Balarick Benwell, alkimista. Szolgálatodra.
*feleli, és kissé jobban hátradől, hogy a kézfogást, ha keresztbe is, meg kicsit kicsavartan is, de megejthessék. Bár voltaképp mindezt akár a földön állva is eszközölhették volna. Ha levél kapcsán nincs egyéb kérdése, ha már úgy ítéli, stabilan állnak, akkor óvatosan lekászálódik a nyereg mögül, minden támadónak tűnő mozdulatot mellőzve. A földön kissé kiropogtatja ízületeit, majd várja a paktum rá eső felét, és az elköszönést is. Ha nem is a Kikötőben nevelték, de megnevelték, úgyhogy normális civilizált lény módjára követi a társadalmi elvárásokat.*
4303. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-02 20:49:15
Üzenet elküldve: 2019-09-02 20:49:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rokir //
* Nagyon jól érzi most magát. Fázni se fog egy darabig, sőt inkább kimelegedett. A férfi elfogadj a próbát, amire csak sejtelmes mosoly a válasz. Közben elhagyják tornyot. Ahogy az őrökre néz, látja a mohó pillantásukat, de ma ők ebből nem kapnak. Vissza sétálnak a kikötőbe. Közben hallgatja, ahogy Rokir a helyet elemzi.*
– szerintem is sokan járnak errefelé, példának itt vagyunk mi is. De figyelmeztetnélek, hogy veszélyes környék ez. Oda haza úgy hallottuk, hogy lázadás volt a városban. A kikötő felett egy banda vette át az uralmat. A városban meg megölték a legtöbb gazdag nemest. Bár lehet, hogy csak túloztak a hírek, de nem árt ha óvatosak leszünk. * Mondja a barbárnak. Neki nem jelent gondott átlátni a tömeg felett, ezért elmondja, hogy mit lát.*
– Úgy látom, hogy az emberek három irányban kezdenek ritkulni. Fentebb, mintha a lakó épületek lennének. Egyenesen meg egy nagy ház. Nem tudom mi lehet benne. Amarra viszont nem látok semmit, ami indokolná a tömeg hiányát. Merre mennyünk tovább?* Kérdezi a barbárt. Végül is ő a főnök.*
* Nagyon jól érzi most magát. Fázni se fog egy darabig, sőt inkább kimelegedett. A férfi elfogadj a próbát, amire csak sejtelmes mosoly a válasz. Közben elhagyják tornyot. Ahogy az őrökre néz, látja a mohó pillantásukat, de ma ők ebből nem kapnak. Vissza sétálnak a kikötőbe. Közben hallgatja, ahogy Rokir a helyet elemzi.*
– szerintem is sokan járnak errefelé, példának itt vagyunk mi is. De figyelmeztetnélek, hogy veszélyes környék ez. Oda haza úgy hallottuk, hogy lázadás volt a városban. A kikötő felett egy banda vette át az uralmat. A városban meg megölték a legtöbb gazdag nemest. Bár lehet, hogy csak túloztak a hírek, de nem árt ha óvatosak leszünk. * Mondja a barbárnak. Neki nem jelent gondott átlátni a tömeg felett, ezért elmondja, hogy mit lát.*
– Úgy látom, hogy az emberek három irányban kezdenek ritkulni. Fentebb, mintha a lakó épületek lennének. Egyenesen meg egy nagy ház. Nem tudom mi lehet benne. Amarra viszont nem látok semmit, ami indokolná a tömeg hiányát. Merre mennyünk tovább?* Kérdezi a barbárt. Végül is ő a főnök.*
4302. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-01 22:17:55
Üzenet elküldve: 2019-09-01 22:17:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*Rég volt már ilyen kellemes élményben része, főleg a hosszú úton, míg ideért. Leginkább csak koszos, büdös hajópallót látott, meg részeg matrózokat. Néha egy-egy kurtizánt, de azok is inkább elborzasztották, no meg elvből sem fizetne ilyesmiért soha. Az teljesen szemben áll saját hitével.*
-Egy próba? Állok elébe!
*Jelenti ki nem kevés önbizalommal, és kevéske nevetéssel, hisz sejti, hogy hasonló kalandban lehet még része, vagy akár sokkal nagyobban. Bólint a nő kérdésére, és elindul lefelé a lépcsőn egyenesen a kikötőbe. Az őröknek csak biccent, büszkén, ahogy azt férfiak közt ilyenkor illik. Majd ahogy már a kikötőben sétál, reményei szerint a nő is mellette tart.*
-Érdekes hely ez a kikötő. Biztos sok ember megfordul itt. Mindenféle népek. De gondolom ez nem valami város, vagy erődítmény. Szinte semmi védelme nincs.
*Jelenti ki elszörnyülködve, hogy itt ennyire nem vigyáznak a biztonságra. Vagy nagyon ostobák az itteniek, vagy csak nem érdekli őket a veszély, bár ez a kettő szerinte egy és ugyanaz.*
-Bár te talán jobban ismered őket. Vagy ott Wegtorenben másabb volt, mint itt? Mesélj.
*Kéri meg a lányt. Bár még jóformán nem is igazán haladtak sokat, s nem is találkoztak másokkal, hátha a másik többet tud, mint ő maga.*
-Biztos élnek errefelé is harcos népek.
*Mondja halkan, de szinte csak magának, bár könnyen meghallhatja az óriás is, ha figyel.*
*Rég volt már ilyen kellemes élményben része, főleg a hosszú úton, míg ideért. Leginkább csak koszos, büdös hajópallót látott, meg részeg matrózokat. Néha egy-egy kurtizánt, de azok is inkább elborzasztották, no meg elvből sem fizetne ilyesmiért soha. Az teljesen szemben áll saját hitével.*
-Egy próba? Állok elébe!
*Jelenti ki nem kevés önbizalommal, és kevéske nevetéssel, hisz sejti, hogy hasonló kalandban lehet még része, vagy akár sokkal nagyobban. Bólint a nő kérdésére, és elindul lefelé a lépcsőn egyenesen a kikötőbe. Az őröknek csak biccent, büszkén, ahogy azt férfiak közt ilyenkor illik. Majd ahogy már a kikötőben sétál, reményei szerint a nő is mellette tart.*
-Érdekes hely ez a kikötő. Biztos sok ember megfordul itt. Mindenféle népek. De gondolom ez nem valami város, vagy erődítmény. Szinte semmi védelme nincs.
*Jelenti ki elszörnyülködve, hogy itt ennyire nem vigyáznak a biztonságra. Vagy nagyon ostobák az itteniek, vagy csak nem érdekli őket a veszély, bár ez a kettő szerinte egy és ugyanaz.*
-Bár te talán jobban ismered őket. Vagy ott Wegtorenben másabb volt, mint itt? Mesélj.
*Kéri meg a lányt. Bár még jóformán nem is igazán haladtak sokat, s nem is találkoztak másokkal, hátha a másik többet tud, mint ő maga.*
-Biztos élnek errefelé is harcos népek.
*Mondja halkan, de szinte csak magának, bár könnyen meghallhatja az óriás is, ha figyel.*
4301. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-09-01 13:24:22
Üzenet elküldve: 2019-09-01 13:24:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Komblard Silkton, Teliir Dartiv//
*Fräd összecsapja két kezét. Még nem tudja, hogy valójában mire vállalkozott, de tetszik neki ez a szedett-vetett társaság. Teliir hátrál a Vérkert meglátogatásától, bár valami Sellő nevű helyet emlegetnek Komblarddal. ~Az lehet itt az ivó.~ Azzal összecsapja tenyereit, dörzsöli őket, mikor a felkapott információra reagál.*
-Akkot irány a Sellő! *Mondja, majd maga elé bámulva rájön, hogy fogalma sincs, merre is van pontosan is az arra. Fejét vakarva kérdi értetlenül.* Merre is van az a Sellő? *Kínjában felnevet. Komblard felé fordul utána.*
-Ha ketten megyünk is, én veled tartok abba a Vérkertbe. *Majd úgy gondolja, hogy itt érdemes lenne megejtenie egy kérdést.* Vagy vannak társaid is a kalandra? *Reméli választ kap és ha valamelyik a kettő közül a fogadóba vezeti, talán már ott folytathatják a csevejt.*
*Fräd összecsapja két kezét. Még nem tudja, hogy valójában mire vállalkozott, de tetszik neki ez a szedett-vetett társaság. Teliir hátrál a Vérkert meglátogatásától, bár valami Sellő nevű helyet emlegetnek Komblarddal. ~Az lehet itt az ivó.~ Azzal összecsapja tenyereit, dörzsöli őket, mikor a felkapott információra reagál.*
-Akkot irány a Sellő! *Mondja, majd maga elé bámulva rájön, hogy fogalma sincs, merre is van pontosan is az arra. Fejét vakarva kérdi értetlenül.* Merre is van az a Sellő? *Kínjában felnevet. Komblard felé fordul utána.*
-Ha ketten megyünk is, én veled tartok abba a Vérkertbe. *Majd úgy gondolja, hogy itt érdemes lenne megejtenie egy kérdést.* Vagy vannak társaid is a kalandra? *Reméli választ kap és ha valamelyik a kettő közül a fogadóba vezeti, talán már ott folytathatják a csevejt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394