//Eooghantar, Yeza//
*Valamiért elégedettséggel tölti el és mulattatja is, ahogy a visszatérő megszólításra a vörös reagál, azt ugyan nem tudja, hogy mi találta hátba, de amíg nem marad ott, vagy nem okoz nagyobb kárt nem is érdekli. Érthetetlen számára a dolog, ami most is előfordul vele, hogy jobban elcsigázza egy nő, ha az dacos vagy dühös.~ Zabos a kicsike, és azok a szemek. ~ Érzi, szíven találta valami, és felmelegítette kihűlt testét. Sajnos az esti hideg is közrejátszott a dologban, ami egyre több fát tesz a tűzre, nem kicsit befűtve a fejébe. Azon kapja magát egy idő után, már nem a nő kerek hátsóját bámulja, hanem súlyos fejét a föld felé szegezi, karját pedig kellemetlenül belenyilaló fájdalom környékezi. Szerencsére lassan kiérnek a dokkok környékére, így már nincs messze egy ágy, meg talán egy vagy két üveg jófajta rum, amitől a gyógyulását reméli. Ahogy a nő felé fordul, már kezdi sejteni, hogy rosszabbul fest, mint egy kupac hínár, mert, mintha néhány órája még valahogy máshogy álltak volna a dolgok kettejük között. Akármennyire is próbálja meggyőzni magát, hogy ez márpedig neki semmiség, ahogy a nő keze a homlokához ér, szinte átszellemülve kapja oda a saját kezét, hogy ott is tartsa a hűs kacsót.*
-Ez de hideg. Tehetek én róla, hogy ezt váltod ki belőlem? *Szökik ki a száján a megállapítás, majd egy gúnyos mondat, bár érzi, hogy a fejével valami nem stimmel igazán. Nem igazán tetszik neki, hogy a nő szemében valami nem megszokott fény dereng. ~Tényleg ramatyul nézhetek akkor ki. Végül is az ő hibája.~ Kiszabadulna a másik fogásából, meg is próbálja és eltávolodik egy pillanatra, kisodródva. Ez a jó szó, mert csak sodródik, míg nem oldalról megfogja egy láda, aminek nekiesik.*
-Nem kell ez, tudok egyedül is menni kislány! *Egészen addig ilyen nagy a szája, míg a válla nem találkozik a ládával, utána már csak összehúzza magát és hagyja, hogy a nő vezesse. Kénytelen még rá is támaszkodni, mert úgy tűnik, azzal gyorsabban és egyenesebben haladnak.*
-Ha miattad elpatkolok *Erősít rá a nő lelkiismeret furdalására, egy fél mosollyal.* -Akkor életed végéig kísérteni foglak, még fürödni se mehetsz majd el egyedül. *Tréfálkozik, szinte önkénytelen, nehezebb lenne belegondolni a valós helyzetébe, ugyebár most egy nő cipeli és valószínű ma este a legkívánatosabb dolog, ami rajta fog heverni, egy vizes törölköző lesz. De milyen jól fog az esni, ha végre rajta lesz. Ekkor megállnak és a nő a nyeregtáskában kezd el kutakodni. Szerencsére még nincs olyan rossz állapotban, hogy ne tudná megtartani magát, csak sajognak az izmai. Aztán hirtelen egy flaska érkezik a kezébe, és folytatják az utat. Beletelik néhány másodpercbe, míg megérti a lényegét a dolognak és a nő szavai is eljutnak hozzá.*
-Meg akarsz mérgezni mi? Nem akarok a terhedre lenni, akkor inkább hagyj itt! *Löki el magát a nőtől és neki veti a hátát egy falnak, azaz szegény lantot, aztán beleszagol a flaskába. Nem érez semmi különöset, de még csak két napja, hogy ismeri Yezát, abból egy éjszakát ott is hagyta, az már lényegtelen számára milyen okból kifolyólag. Most meg, hogy terhet jelent számára, kínálgatja valami löttyel.*
-Hova viszel? Mi van ebben? *Kérdez rá, úgy fest, amíg nem kap választ, addig egy tapodtat sem fognak haladni.*
A hozzászólás írója (Eooghantar Weery'tas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.26 19:14:14