//Tengeri expedíció//
//Napváltás - 3. nap//
//Kihajózás//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Ha minden igaz, akkor a Svornt kapitány a hajón éjszakázott, a kellemesen ringatózó Topáz gyomrában. Ha ez így történt, úgy egy borzalmas riadóra kel fel. Az öreg, mogorva matróztiszt egyszer elüvölti magát.*
-Megyünk a cuccokért.
*Hangzik el a hangos kijelentés, és az egyik bőbeszédűbb másik, neki is áll egyesével kirugdalni mindenkit kényelmes fekhelyéről.*
-Keljél fel az anyádat! Elkésünk, és egy kurva garast sem kapsz.
*Erre hirtelen mindenki csizmába ugrik. Mire Svornt egyáltalán feleszmélhet kényelmes álmából rendesen, addigra már üres a hajó. Természetesen nem teljesen. Ha a kapitány körül óhajt nézni a fedélzeten, akkor az öreget látja maga előtt. A szokott bőrkabát, kigombolva. Szépen hátrafésült őszes haj, és a jól ismert kék szemek. Ezek várják a kapitányt.*
-Megismerkedett a legénységével?
*Kérdezi a Professzor, és a távolban haladó csapat felé bök a fejével.*
-Állítólag jó fiúk. Lesz gondunk?
*Kérdezi a kormányost. Mégiscsak ő a tapasztaltabb hajózás, és legénység morál téren, bár azt a Professzornak is be kell látnia, hogy a női elsőtiszt, tényleg kissé megnehezíti majd a dolgukat.*
-Talán mindegy is.
*Mondja ha kapott valami választ, ha nem, és előkapja a pipát. Látszik rajta hogy kicsit izgatott, de épp úgy mint egy gyermek. Szájába kapja a csutorát, és mellőle böki ki.*
-Én beszélek a kikötőmesterrel, maga meg fogadja a többieket.
*Azzal elrobog a hajóról. Ma is meglepően fitten.*
*Amikor a csapat többi része megérkezik, akkor a felkelő nap által átvilágított, sárga vitorlák között látják meg a kistestű hajót a dokkok között. Van mellette, egy Wektoreni kereskedőbárka, ami mellett majdnem tutajnak tűnik, az egyébként igen csak közepes méretű hajó. Szép barna, ahogy eddig is, és a fekete Topáz feliratot sem kaparta le senki. A fedélzeten, holmik tornyozódnak, és a Sellőházban láthatott alakok hordják-viszik azokat. A tenger meglepően nyugodt. Apró hullámokat, éppen hogy ki tud tolni a partra. A Professzort nem látni sehol egyelőre. A sárga fények, és a csillogó tenger, egészen meghitt. Nyugodt. Vagy vihar előtti csend, vagy a békés kirándulás kellemes kezdete. Nem lehet tudni.*