Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
4680. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-23 15:19:00
Üzenet elküldve: 2020-09-23 15:19:00
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy vörös alak//
//A barikádnál//
//Dhoris és Nirs figyelmébe//
*Négy nagydarab férfi kel át a kikötő dokkok övezte részén. A kis kompánia igen színesen fest a kikötő szakadt és szürke hangulatában, hiszen a megtermett fickók, akik a patkányok jelét viselik közrefognak egy magas vörös elfet, aki kényelmesen kitekinthet őrzőinek gyűrűjéből bármely irányban. Darelldel nem foglalkoznak a város igaz katonái, csak a célszemélyre fókuszálnak, aki a közrefogás ellenére szabadon mozoghat. Nem lökdösik, vagy szorítják meg a kezeit, csak kísérik.
Nem telik bele sok idő és hamarosan kiérnek a dokkok világából és rátérnek arra az útra, amely a kikötői erdőségbe vezet. Nem kell sokat keresgélni a szemnek, hogy mindenki észre vegye azt a pár darabból összetákolt barikádot, amelyet Dhorisz hozott össze az úton.
Ahogy haladnak előre, már meg is pillanthatják a határőr sötételfet. A kis kompániához ekkor egy alig kilenc éves gyermek szalad oda, és a négytagú őrséggel együtt sétál tovább a barikádok irányába. A gyermek nem szól semmit és az őrök csak egy biccentéssel veszik tudomásul a csatlakozását. Ha Dalaf és Darelld kitekintenek a jövevény érkeztének irányába, akkor figyelmesek lehetnek arra, hogy az út mentét övező fákon a most csatlakozott szakadt kis fiúcskához hasonló gyermekek játszadoznak. Az ágakon lógnak, vagy a fa tövében ücsörögnek, de egy valami még szembetűnő lehet mindenkinek, hogy az összes őket figyeli.
A tempós létek végül meghozzák a várt eredményt és megérkeznek a barikádok közelébe.*
- Hé Dhorisz! *Kiabál oda hozzá az egyik őr, amikor olyan tizenöt méterre lehetnek tőle.*
- Jarhan üdvözletét küldi! Na meg valami mást is. *Nyílik szét az őrzők gyűrűje, hogy ha valaki meg is akarja pillantani Dalaf alakját, akkor megtehesse. Majd az őr a vöröshöz fordul.*
- Na gyerünk! Add oda neki az aranyat. *Mondja teljesen normális hangnemben és utat enged neki.*
//A barikádnál//
//Dhoris és Nirs figyelmébe//
*Négy nagydarab férfi kel át a kikötő dokkok övezte részén. A kis kompánia igen színesen fest a kikötő szakadt és szürke hangulatában, hiszen a megtermett fickók, akik a patkányok jelét viselik közrefognak egy magas vörös elfet, aki kényelmesen kitekinthet őrzőinek gyűrűjéből bármely irányban. Darelldel nem foglalkoznak a város igaz katonái, csak a célszemélyre fókuszálnak, aki a közrefogás ellenére szabadon mozoghat. Nem lökdösik, vagy szorítják meg a kezeit, csak kísérik.
Nem telik bele sok idő és hamarosan kiérnek a dokkok világából és rátérnek arra az útra, amely a kikötői erdőségbe vezet. Nem kell sokat keresgélni a szemnek, hogy mindenki észre vegye azt a pár darabból összetákolt barikádot, amelyet Dhorisz hozott össze az úton.
Ahogy haladnak előre, már meg is pillanthatják a határőr sötételfet. A kis kompániához ekkor egy alig kilenc éves gyermek szalad oda, és a négytagú őrséggel együtt sétál tovább a barikádok irányába. A gyermek nem szól semmit és az őrök csak egy biccentéssel veszik tudomásul a csatlakozását. Ha Dalaf és Darelld kitekintenek a jövevény érkeztének irányába, akkor figyelmesek lehetnek arra, hogy az út mentét övező fákon a most csatlakozott szakadt kis fiúcskához hasonló gyermekek játszadoznak. Az ágakon lógnak, vagy a fa tövében ücsörögnek, de egy valami még szembetűnő lehet mindenkinek, hogy az összes őket figyeli.
A tempós létek végül meghozzák a várt eredményt és megérkeznek a barikádok közelébe.*
- Hé Dhorisz! *Kiabál oda hozzá az egyik őr, amikor olyan tizenöt méterre lehetnek tőle.*
- Jarhan üdvözletét küldi! Na meg valami mást is. *Nyílik szét az őrzők gyűrűje, hogy ha valaki meg is akarja pillantani Dalaf alakját, akkor megtehesse. Majd az őr a vöröshöz fordul.*
- Na gyerünk! Add oda neki az aranyat. *Mondja teljesen normális hangnemben és utat enged neki.*
4679. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-23 15:01:44
Üzenet elküldve: 2020-09-23 15:01:44
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
//A barikádnál//
* Az elválás nem éppen úgy történt, ahogyan azt elképzelték. A Patkánynak nagyon nem tetszik az, hogy kíséretet kapott az elf, de azért nem áll az útjukba. Darelld csak remélni meri, hogy nem lesz baj addig, amíg ő távol van Dalaffal. Átkelnek a kikötőn amíg végül elérik a barikádot. Amíg nem történik semmi, addig ő csak áll és vár, persze szeme a folyamatosan pásztázza a körülötte lévőket. Dalaf biztonsága az első most. Reméli, hogy minden probléma nélkül fog lezajlani, mert már nagyon menne vissza a Sellőbe.*
//A barikádnál//
* Az elválás nem éppen úgy történt, ahogyan azt elképzelték. A Patkánynak nagyon nem tetszik az, hogy kíséretet kapott az elf, de azért nem áll az útjukba. Darelld csak remélni meri, hogy nem lesz baj addig, amíg ő távol van Dalaffal. Átkelnek a kikötőn amíg végül elérik a barikádot. Amíg nem történik semmi, addig ő csak áll és vár, persze szeme a folyamatosan pásztázza a körülötte lévőket. Dalaf biztonsága az első most. Reméli, hogy minden probléma nélkül fog lezajlani, mert már nagyon menne vissza a Sellőbe.*
4678. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-22 21:42:36
Üzenet elküldve: 2020-09-22 21:42:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*A beszélgetés inkább olyan irányba kezd elmenni, mintha régtől fogva jó barátok lennének, s csak úgy egymásnak mesélgetnének különféle történeteket. Már csupán a tábortűz hiányzik, meg az, hogy este legyen, s máris barátságos kis hangulata lenne ennek. Bár az igazat megvallva Dhorisznak egyelőre nem dereng, hogy ezt miért is osztják meg vele. Ettől függetlenül türelmesen végighallgatja a férfit. Az adófizetésre nem tud mit mondani, neki nem rémlik, hogy korábban lett volna itt ilyesmi. De hát végre csak kibújik a szög a zsákból. Az idegen útonállást feltételez a mélységiről.*
- Téved, uram.* Mondja udvariasan és türelmesen.*
- Hivatalosan vagyok itt, mint vámszedő. Akár hiszi, akár nem.* Ennyivel elintézettnek tekinti az ügyet. Különben meg nem tartozik részletes elszámolással az idegen lovasnak. Akármit is hisz emberünk, az adófizetés szempontjából teljesen lényegtelen. Érdeklődve felhúzza szemöldökeit a pénzen kívüli ajánlatra. Nem gondol ő semmire, de úgy érzi, jobb lesz, ha nem kellemes dologra számít. Felőle egyébként Arthenior főtanácsosa is küldhette volna ezt a fickót, az nem jelent kivételt. Nem tetszik neki az ajánlat, immáron másodízben fenyegetik meg. De ez nem rettenti el, s teljesen nyugodt a hangja, amikor megszólal:*
- Fejet hajthatunk, hmm. Mondja, uram, mit ártottam én magának, hogy így megfenyeget engem? Én úgy hiszem, semmit, de világosítson fel, ha tévedek. Tudja mit, nem is kell válaszolnia, ha nem akar. És még a pénzt is visszavenné, hmm, hmm. Hát tudja mit, vegye vissza. Próbáljon szerencsét. De ne feledje, ahhoz nekem is lesz néhány szavam.
*Ugyanolyan stílussal beszél, mint a lovas tette. Nyugodtan, de mégis határozottan. Igazán nem riasztja vissza, hogy megfenyegették. De igazán nem állhatja meg, hogy folytatás nélkül hagyja előző szavait:*
- Tudja, még valamit nem értek. Ennyire nehéz volna adót fizetni, hogy fenyegetésekhez kell fordulni? Ennyire mély lelki sérelmet okoz ez az egész? Mit kell rögtön a véres oldalát nézni az ügynek? Vagy a Vashegyen ez a módi? Csak hogy tudja, nekem aztán édes mindegy, csak nem értem, miért nem lehet egyszerűen adót fizetni fenyegetőzés nélkül. És mondok magának még valamit. Ha azt hiszi, hogy én megijedtem attól, amit mondott, hát téved. De különben meg azt hisz, amit akar, igazán nem rám tartozik. És tudjon róla, hogy ha oda kerül a sor, késlekedés nélkül rendelkezésére állok, ha meg akar velem vívni.
*Ő most jelenleg háttal van a kikötőnek, így csak fülei tudatják vele, hogy új érkező van. Jelenleg azonban nem tud vele foglalkozni, előbb ezt szeretné lezárni.*
*A beszélgetés inkább olyan irányba kezd elmenni, mintha régtől fogva jó barátok lennének, s csak úgy egymásnak mesélgetnének különféle történeteket. Már csupán a tábortűz hiányzik, meg az, hogy este legyen, s máris barátságos kis hangulata lenne ennek. Bár az igazat megvallva Dhorisznak egyelőre nem dereng, hogy ezt miért is osztják meg vele. Ettől függetlenül türelmesen végighallgatja a férfit. Az adófizetésre nem tud mit mondani, neki nem rémlik, hogy korábban lett volna itt ilyesmi. De hát végre csak kibújik a szög a zsákból. Az idegen útonállást feltételez a mélységiről.*
- Téved, uram.* Mondja udvariasan és türelmesen.*
- Hivatalosan vagyok itt, mint vámszedő. Akár hiszi, akár nem.* Ennyivel elintézettnek tekinti az ügyet. Különben meg nem tartozik részletes elszámolással az idegen lovasnak. Akármit is hisz emberünk, az adófizetés szempontjából teljesen lényegtelen. Érdeklődve felhúzza szemöldökeit a pénzen kívüli ajánlatra. Nem gondol ő semmire, de úgy érzi, jobb lesz, ha nem kellemes dologra számít. Felőle egyébként Arthenior főtanácsosa is küldhette volna ezt a fickót, az nem jelent kivételt. Nem tetszik neki az ajánlat, immáron másodízben fenyegetik meg. De ez nem rettenti el, s teljesen nyugodt a hangja, amikor megszólal:*
- Fejet hajthatunk, hmm. Mondja, uram, mit ártottam én magának, hogy így megfenyeget engem? Én úgy hiszem, semmit, de világosítson fel, ha tévedek. Tudja mit, nem is kell válaszolnia, ha nem akar. És még a pénzt is visszavenné, hmm, hmm. Hát tudja mit, vegye vissza. Próbáljon szerencsét. De ne feledje, ahhoz nekem is lesz néhány szavam.
*Ugyanolyan stílussal beszél, mint a lovas tette. Nyugodtan, de mégis határozottan. Igazán nem riasztja vissza, hogy megfenyegették. De igazán nem állhatja meg, hogy folytatás nélkül hagyja előző szavait:*
- Tudja, még valamit nem értek. Ennyire nehéz volna adót fizetni, hogy fenyegetésekhez kell fordulni? Ennyire mély lelki sérelmet okoz ez az egész? Mit kell rögtön a véres oldalát nézni az ügynek? Vagy a Vashegyen ez a módi? Csak hogy tudja, nekem aztán édes mindegy, csak nem értem, miért nem lehet egyszerűen adót fizetni fenyegetőzés nélkül. És mondok magának még valamit. Ha azt hiszi, hogy én megijedtem attól, amit mondott, hát téved. De különben meg azt hisz, amit akar, igazán nem rám tartozik. És tudjon róla, hogy ha oda kerül a sor, késlekedés nélkül rendelkezésére állok, ha meg akar velem vívni.
*Ő most jelenleg háttal van a kikötőnek, így csak fülei tudatják vele, hogy új érkező van. Jelenleg azonban nem tud vele foglalkozni, előbb ezt szeretné lezárni.*
4677. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-22 20:04:58
Üzenet elküldve: 2020-09-22 20:04:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*Nem lepi meg, hogy a mélységi nem berzenkedik az önként felajánlott, megemelt összeg ellen. Ennyit már a móka is megér. Mit számít tíz arany? Egy cseléd ugyan akár egy egész hatot is gürcöl keményen ennyi pénzért, tehát minden relatív. De Nirs most nincs olyan hangulatban, hogy ezen filozofálgasson. Különben is, egész kellemesen eldiskurálgatnak. A mélységi is egész nyájas hangot ütött meg, úgy illik, hogy ezt viszonozza. Leugrik a nyeregből és egy karnyújtásnyi távolságra megáll a sötételf előtt.*
- Jarhan? *biggyeszti le a száját* Ez a név nem mond semmit, a Patkányok annál inkább. Az a pletyka járja mifelénk, hogy egy ízben a kancellárunkat a kötelesség a kikötőbe szólította és összetalálkozott ezekkel a... mmm... kikötői őrökkel. Úgy hallottam, hogy igen feldúltan érkezett haza, mert leráncigálták róla kedvenc kaftánját.
*Ez valóban így történt annyi kis különbséggel, hogy azok a haramiák a Vihar Fiainak címezték magukat. De nem lehet vádolni Nirst azért, mert nem ismer minden zsiványbandát a kikötőben.*
- Talán már akkor is adót kellett fizetni az áthaladásért. *megrántja a vállát* Nem tudom. Azt viszont igen, hogy a kancellár nem az a hősködős típus és állítólag a bőre alatt is arany van. Ha ilyen helyzetbe kerül, úgy hiszem fizetett volna. Hogy így alakult a dolga... szóval nekem úgy tűnik, hogy közönséges útonállás áldozata lett. Ha pedig így van, akkor úgy fest, hogy ugyanezt a szerepet szánod nekem.
*Nirsnek persze teljesen mindegy, hogy a kikötőben miféle szerzetek sápolják a jó népet, tulajdonképpen még akkor is, ha ő maga is az áldozatok közé tartozik. Viszont most az Ő akaratának teljesítésében akadályozza a mélységi. És bármit is tartsanak egyesek a Thargodrym fiúról, Nirs alapvetően nem gonosz. A sötételfnek is hajlandó egy esélyt adni.*
- Akárhogy is, az aranyaim mellett választási lehetőséget is kínálok neked. Waldran és Kaganeae Thargodar, a Vashegy urainak akaratából kell átjutnom a kikötőn.
*Ebből persze egy szó sem igaz, de a sötételfnek sem kell tudnia mindent.*
- Te és Jarhan fejet hajthattok a Vashegy hatalma előtt és békével tovább engedhetsz utamon. Ez esetben barátsággal válunk el egymástól. A másik eshetőség, hogy ragaszkodsz az adóhoz. Akkor meg is kapod, mivel sietős az utam. De szavam adom rá, hogy ha bevégeztem a dolgom, megkereslek és visszaveszem a pénzt. És még mást is.
*Közben egy másik alak is felcsatalkozik hozzájuk, Nirs csak szeme sarkából méri végig az elfet. Kicsit még el is csodálkozik. Vörös hajút még nem látott a fajtájából. Mondandója végén sem kapkod fegyvere után, semmi fenyegetőt nem tesz, a hangja is nyugodt, színtelen. De talán mégis érezni belőle, hogy komolyan beszél. Kezét pénzes erszényére helyezi és várakozón pillant a mélységire.*
- Nos? Hogyan legyen?
*Nem lepi meg, hogy a mélységi nem berzenkedik az önként felajánlott, megemelt összeg ellen. Ennyit már a móka is megér. Mit számít tíz arany? Egy cseléd ugyan akár egy egész hatot is gürcöl keményen ennyi pénzért, tehát minden relatív. De Nirs most nincs olyan hangulatban, hogy ezen filozofálgasson. Különben is, egész kellemesen eldiskurálgatnak. A mélységi is egész nyájas hangot ütött meg, úgy illik, hogy ezt viszonozza. Leugrik a nyeregből és egy karnyújtásnyi távolságra megáll a sötételf előtt.*
- Jarhan? *biggyeszti le a száját* Ez a név nem mond semmit, a Patkányok annál inkább. Az a pletyka járja mifelénk, hogy egy ízben a kancellárunkat a kötelesség a kikötőbe szólította és összetalálkozott ezekkel a... mmm... kikötői őrökkel. Úgy hallottam, hogy igen feldúltan érkezett haza, mert leráncigálták róla kedvenc kaftánját.
*Ez valóban így történt annyi kis különbséggel, hogy azok a haramiák a Vihar Fiainak címezték magukat. De nem lehet vádolni Nirst azért, mert nem ismer minden zsiványbandát a kikötőben.*
- Talán már akkor is adót kellett fizetni az áthaladásért. *megrántja a vállát* Nem tudom. Azt viszont igen, hogy a kancellár nem az a hősködős típus és állítólag a bőre alatt is arany van. Ha ilyen helyzetbe kerül, úgy hiszem fizetett volna. Hogy így alakult a dolga... szóval nekem úgy tűnik, hogy közönséges útonállás áldozata lett. Ha pedig így van, akkor úgy fest, hogy ugyanezt a szerepet szánod nekem.
*Nirsnek persze teljesen mindegy, hogy a kikötőben miféle szerzetek sápolják a jó népet, tulajdonképpen még akkor is, ha ő maga is az áldozatok közé tartozik. Viszont most az Ő akaratának teljesítésében akadályozza a mélységi. És bármit is tartsanak egyesek a Thargodrym fiúról, Nirs alapvetően nem gonosz. A sötételfnek is hajlandó egy esélyt adni.*
- Akárhogy is, az aranyaim mellett választási lehetőséget is kínálok neked. Waldran és Kaganeae Thargodar, a Vashegy urainak akaratából kell átjutnom a kikötőn.
*Ebből persze egy szó sem igaz, de a sötételfnek sem kell tudnia mindent.*
- Te és Jarhan fejet hajthattok a Vashegy hatalma előtt és békével tovább engedhetsz utamon. Ez esetben barátsággal válunk el egymástól. A másik eshetőség, hogy ragaszkodsz az adóhoz. Akkor meg is kapod, mivel sietős az utam. De szavam adom rá, hogy ha bevégeztem a dolgom, megkereslek és visszaveszem a pénzt. És még mást is.
*Közben egy másik alak is felcsatalkozik hozzájuk, Nirs csak szeme sarkából méri végig az elfet. Kicsit még el is csodálkozik. Vörös hajút még nem látott a fajtájából. Mondandója végén sem kapkod fegyvere után, semmi fenyegetőt nem tesz, a hangja is nyugodt, színtelen. De talán mégis érezni belőle, hogy komolyan beszél. Kezét pénzes erszényére helyezi és várakozón pillant a mélységire.*
- Nos? Hogyan legyen?
4676. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-22 18:12:27
Üzenet elküldve: 2020-09-22 18:12:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
//A barikádnál//
*A férfi végül sokkal bizalomgerjesztőbb körülmények között lépett ki a Sellőház falai közül és noha, már most újból megérkezni látszik a bizalmatlanságot keltő dokkokhoz, a mellkasát még mindig kellemetlen érzés járja át az összes körülmény végett. Hiszen jócskán sebet szúr folyamatost az a pár behajtó a büszkeségén. Esélyt vesztett egy remek munka megszerzéséhez és igazából teljesen tanácstalan, hogyan is mulaszthatná azt a fajta szégyennel kevert stressz érzését amiről azt hitte, már képtelen lenne érezni. Ha végre eljutnak ahhoz a többször említett Dhoriszhoz és ennek hangot is adnak a körülötte lévők, akkor megvárja míg bárki a kommunikáció legapróbb formátumát is gyakorolni kezdi, majd a pénze után kezd keresgélni és várakozóan pillant a többségre, hogy is működik ez az átadás. Igyekszik nyugodtnak és magabiztosnak tűnni, de ha valaki elég szemfüles könnyen észre veheti a férfiban szinte ifjúkhoz illő zavar uralkodik, ami a legkevésbé sem illik Dalafhoz. *
//A barikádnál//
*A férfi végül sokkal bizalomgerjesztőbb körülmények között lépett ki a Sellőház falai közül és noha, már most újból megérkezni látszik a bizalmatlanságot keltő dokkokhoz, a mellkasát még mindig kellemetlen érzés járja át az összes körülmény végett. Hiszen jócskán sebet szúr folyamatost az a pár behajtó a büszkeségén. Esélyt vesztett egy remek munka megszerzéséhez és igazából teljesen tanácstalan, hogyan is mulaszthatná azt a fajta szégyennel kevert stressz érzését amiről azt hitte, már képtelen lenne érezni. Ha végre eljutnak ahhoz a többször említett Dhoriszhoz és ennek hangot is adnak a körülötte lévők, akkor megvárja míg bárki a kommunikáció legapróbb formátumát is gyakorolni kezdi, majd a pénze után kezd keresgélni és várakozóan pillant a többségre, hogy is működik ez az átadás. Igyekszik nyugodtnak és magabiztosnak tűnni, de ha valaki elég szemfüles könnyen észre veheti a férfiban szinte ifjúkhoz illő zavar uralkodik, ami a legkevésbé sem illik Dalafhoz. *
4675. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-22 07:17:11
Üzenet elküldve: 2020-09-22 07:17:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*Az idegen lovas szórakozottnak tűnik, kérdésére a mélységi nem is válaszol, csak bólint. Nem tudja mire vélni a fejcsóválást, de különösebben nem számít neki, milyen bosszúságot okozhat ezzel. Vagy milyen más érzést válthat ki vele. Ő bárkit átenged, miután kifizették az adót. Egyébként Dhorisz szükségesnek érzi azt, hogy magabiztos legyen, különben megette a fene a melót, ha szerény, kiskutyás nézéssel próbálna adót szedni. Úgy elhajtanák onnan, mint a macskát a házból. Lényegét tekintve viszont egészen együttműködőnek fest az idegen, mert akadékoskodás nélkül hajlik a fizetésre. Ámde a folytatás meglehetősen váratlanul éri, s igencsak meglepődik azon, hogy a férfi tulajdonképpen burkoltan azt fejezi ki, hogy többet fizetne. ~Na, ilyen sem volt még! Maga ajánlja fel, hogy többet fizessen, ez aztán az üzlet!~ Ezért hát gondolkodás nélkül válaszol:*
- Ám legyen, fizessen 60 aranyat az átjutásért.* Bár az nem világos számára, hogy miként kalkulálta ki ezt a férfi. A mélységi a páratlan említésére kapásból 30 arannyal megemelné a ló árát, tehát összesen 80 aranyat kéne fizetni. De igazából részben mindegy, a 60 arany is igazán szép összeg. ~Jól indul a mai nap.~ Könyveli el magában elégedettséggel. Fizetés előtt azonban olyan kérdést kap, amit már párszor itteni munkája óta. Erre komolyan elgondolkozik azon, hogy a legközelebbi adószedésnél rögtön azzal fogja kezdeni, hogy kinél is dolgozik.*
- Elárulnám, hogyne.* Felel készségesen.*
- A kikötői őrség vezetője, Jarhan bízott meg ezzel a feladattal. Ismertebb nevén patkányoknak hívják őket.* A plusz információt csak tájékoztatás jelleggel fűzi hozzá, hátha úgy jobban tudja az idegen, hogy kiről is beszél.*
*Az idegen lovas szórakozottnak tűnik, kérdésére a mélységi nem is válaszol, csak bólint. Nem tudja mire vélni a fejcsóválást, de különösebben nem számít neki, milyen bosszúságot okozhat ezzel. Vagy milyen más érzést válthat ki vele. Ő bárkit átenged, miután kifizették az adót. Egyébként Dhorisz szükségesnek érzi azt, hogy magabiztos legyen, különben megette a fene a melót, ha szerény, kiskutyás nézéssel próbálna adót szedni. Úgy elhajtanák onnan, mint a macskát a házból. Lényegét tekintve viszont egészen együttműködőnek fest az idegen, mert akadékoskodás nélkül hajlik a fizetésre. Ámde a folytatás meglehetősen váratlanul éri, s igencsak meglepődik azon, hogy a férfi tulajdonképpen burkoltan azt fejezi ki, hogy többet fizetne. ~Na, ilyen sem volt még! Maga ajánlja fel, hogy többet fizessen, ez aztán az üzlet!~ Ezért hát gondolkodás nélkül válaszol:*
- Ám legyen, fizessen 60 aranyat az átjutásért.* Bár az nem világos számára, hogy miként kalkulálta ki ezt a férfi. A mélységi a páratlan említésére kapásból 30 arannyal megemelné a ló árát, tehát összesen 80 aranyat kéne fizetni. De igazából részben mindegy, a 60 arany is igazán szép összeg. ~Jól indul a mai nap.~ Könyveli el magában elégedettséggel. Fizetés előtt azonban olyan kérdést kap, amit már párszor itteni munkája óta. Erre komolyan elgondolkozik azon, hogy a legközelebbi adószedésnél rögtön azzal fogja kezdeni, hogy kinél is dolgozik.*
- Elárulnám, hogyne.* Felel készségesen.*
- A kikötői őrség vezetője, Jarhan bízott meg ezzel a feladattal. Ismertebb nevén patkányoknak hívják őket.* A plusz információt csak tájékoztatás jelleggel fűzi hozzá, hátha úgy jobban tudja az idegen, hogy kiről is beszél.*
4674. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-21 23:36:46
Üzenet elküldve: 2020-09-21 23:36:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
- Kell? *kérdez vissza szórakozottnak tűnő szelídséggel, aztán megcsóválja a fejét. Lehet ez a gesztus a bosszankodás kifejeződése amiatt, hogy néhány aranytól szabadítják meg, vagy akár a nemtetszés jele. De ennyi erővel körül is nézhetett, rejtőzködő fegyveresek, íjászok után fürkészve. Vagy egyedül van a mélységi, vagy a társai jól álcázzák magukat. Mindegy is.*
- Ha kell, hát kell. *sóhajt egyet és leugrik a nyeregből. Mostanra már úgy sejti, hogy közönséges útonállóval akadt össze. Úgy okoskodik, hogy ha valaki hatalmasság utasítására cselekedne, ezt rögtön az elején az orrára kötötte volna, hogy elejét vegye a felesleges kérdéseknek, felháborodásnak, akadékoskodásnak. De a sötételf csak pénzt követel, egyébként meglehetős magabiztossággal. Vagy oka van erre, vagy blöfföl.*
- Harminc arany azért, hogy engem átengedj és húsz a lovam után? *ismét megcsóválja a fejét, de most minden mögöttes szándék nélkül* Attól tartok, hogy ez nem fog menni. Talán nem látszik rajta, de páratlan jószág ez.
*A lova felé int.*
- Kitartóbb, mint egy troll, okosabb, mint sok ember és... *elhúzza a száját* hűséges. Beláthatod, nem alázhatom meg azzal, hogy kevesebbet fizessek utána, mint magamért. Tehát az összesen hatvan arany lesz, nemde?
*Kedves mosolyra húzza a száját, de a szemében nem tükröződik ez a jókedv. Megrebben a bal keze, mintha a pénzes szütyője után nyúlna.*
- De mielőtt fizetnék, árulj el nekem valamit! Ki adta parancsba a vámszedést?
- Kell? *kérdez vissza szórakozottnak tűnő szelídséggel, aztán megcsóválja a fejét. Lehet ez a gesztus a bosszankodás kifejeződése amiatt, hogy néhány aranytól szabadítják meg, vagy akár a nemtetszés jele. De ennyi erővel körül is nézhetett, rejtőzködő fegyveresek, íjászok után fürkészve. Vagy egyedül van a mélységi, vagy a társai jól álcázzák magukat. Mindegy is.*
- Ha kell, hát kell. *sóhajt egyet és leugrik a nyeregből. Mostanra már úgy sejti, hogy közönséges útonállóval akadt össze. Úgy okoskodik, hogy ha valaki hatalmasság utasítására cselekedne, ezt rögtön az elején az orrára kötötte volna, hogy elejét vegye a felesleges kérdéseknek, felháborodásnak, akadékoskodásnak. De a sötételf csak pénzt követel, egyébként meglehetős magabiztossággal. Vagy oka van erre, vagy blöfföl.*
- Harminc arany azért, hogy engem átengedj és húsz a lovam után? *ismét megcsóválja a fejét, de most minden mögöttes szándék nélkül* Attól tartok, hogy ez nem fog menni. Talán nem látszik rajta, de páratlan jószág ez.
*A lova felé int.*
- Kitartóbb, mint egy troll, okosabb, mint sok ember és... *elhúzza a száját* hűséges. Beláthatod, nem alázhatom meg azzal, hogy kevesebbet fizessek utána, mint magamért. Tehát az összesen hatvan arany lesz, nemde?
*Kedves mosolyra húzza a száját, de a szemében nem tükröződik ez a jókedv. Megrebben a bal keze, mintha a pénzes szütyője után nyúlna.*
- De mielőtt fizetnék, árulj el nekem valamit! Ki adta parancsba a vámszedést?
4673. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-21 21:57:28
Üzenet elküldve: 2020-09-21 21:57:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*A tenger hullámainak moraja az egyetlen hang a munkásokon kívül, ami megtöri a kikötő éledező csöndjét. Sokáig ez az egyetlen. Dhorisz időnként mindkét oldalra elnéz, a vidéket vizslatja, nehogy bárki is elhaladhasson fizetés nélkül. Tulajdonképpen jó kis meló ez. Állandó is, fizetés is származik belőle. Amikor pedig nem oldalra tekintget, akkor csak az erdőség irányából húzódó utat figyeli. Jó idő múlva egészen más hang hallatszik. Paták dobogása. S lám, hamarost fel is tűnik egy szép szál legény, ki lóháton utazik. De most mintha megállna valami miatt. A mélységi kíváncsiságát felkelti a dolog, s fel is áll, hogy jobban lásson. Igen ám, de túl sokat nem tud megfigyelni. Mindössze annyit, hogy valamiért megállt a lovas. ~Hmm, 30 arany a lovasra és még 15... vagy inkább 20 a lóra. Jó üzlet lesz ez.~ Még nem volt rá példa, hogy sokat variált volna az árakon. Annyi bizonyos viszont, hogy állatra, csomagra, de még szekérre is kivet adót minden gond nélkül. Most nyilván elég csak a lóra. Az továbbra sem derül ki, hogy mi a fészkes fenét vesztegel a lovas távolabb, s talán már nem is derül rá fény sosem. Na, lényeg a lényeg, nekiindul, s amint odaér, köszöntés nélkül tér a tárgyra.*
- Üdvözlöm.* Vág bele a mélységi, megtartva az udvariassági formulát.*
- Kérem alássan, itt pénz folyik. Ide a zsebembe.* Meg is paskolja zsebét, nyomatékosítva kijelentését.*
- Mégpedig abból az egyszerű okból, hogy itt adót kell fizetni, ha át akar haladni. 30 aranyat kérek, és mivel lóval érkezett, ezért még 20 arany lesz az átjutás díja. Ez összesen 50 aranyat jelent.
*Tegnapi tapasztalatai alapján rögtön arra számít, hogy az idegen kifejti majd nemtetszését erről.*
*A tenger hullámainak moraja az egyetlen hang a munkásokon kívül, ami megtöri a kikötő éledező csöndjét. Sokáig ez az egyetlen. Dhorisz időnként mindkét oldalra elnéz, a vidéket vizslatja, nehogy bárki is elhaladhasson fizetés nélkül. Tulajdonképpen jó kis meló ez. Állandó is, fizetés is származik belőle. Amikor pedig nem oldalra tekintget, akkor csak az erdőség irányából húzódó utat figyeli. Jó idő múlva egészen más hang hallatszik. Paták dobogása. S lám, hamarost fel is tűnik egy szép szál legény, ki lóháton utazik. De most mintha megállna valami miatt. A mélységi kíváncsiságát felkelti a dolog, s fel is áll, hogy jobban lásson. Igen ám, de túl sokat nem tud megfigyelni. Mindössze annyit, hogy valamiért megállt a lovas. ~Hmm, 30 arany a lovasra és még 15... vagy inkább 20 a lóra. Jó üzlet lesz ez.~ Még nem volt rá példa, hogy sokat variált volna az árakon. Annyi bizonyos viszont, hogy állatra, csomagra, de még szekérre is kivet adót minden gond nélkül. Most nyilván elég csak a lóra. Az továbbra sem derül ki, hogy mi a fészkes fenét vesztegel a lovas távolabb, s talán már nem is derül rá fény sosem. Na, lényeg a lényeg, nekiindul, s amint odaér, köszöntés nélkül tér a tárgyra.*
- Üdvözlöm.* Vág bele a mélységi, megtartva az udvariassági formulát.*
- Kérem alássan, itt pénz folyik. Ide a zsebembe.* Meg is paskolja zsebét, nyomatékosítva kijelentését.*
- Mégpedig abból az egyszerű okból, hogy itt adót kell fizetni, ha át akar haladni. 30 aranyat kérek, és mivel lóval érkezett, ezért még 20 arany lesz az átjutás díja. Ez összesen 50 aranyat jelent.
*Tegnapi tapasztalatai alapján rögtön arra számít, hogy az idegen kifejti majd nemtetszését erről.*
4672. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-21 20:23:44
Üzenet elküldve: 2020-09-21 20:23:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy az erdő fái és állatai, úgy a kikötőben nyüzsgő emberek, elfek és egyéb fajzatok sem érdeklik. Épp csak annyira lassít a tempón, hogy lehetőség szerint senkit se gázoljon le. Nem holmi féltő óvatosság vezérli, egyszerűen csak nincs kedve a civakodáshoz, összetűzéshez. Nincs vesztegetni való ideje. Így aránylag hamar jut át a dokkok mentén és ahogy a kikötőt maga mögött hagyja és előtte már a Vérkert terül el, valami különös érzés környékezi meg. Valami, amit még sohasem tapasztalt. Kicsit durván ránt a kantáron, lova pedig horkan egyet és idegesen rángatózó bőrrel torpan meg. Nirs viszont nem lenne a nomád tharg nép büszke sarja ha nem értene a lovakhoz és ne tudná megnyugtatni. Kicsit előrehajolva paskolgatja az állat nyakát és annak feje felett, összehúzott szemöldökkel mered a Vérkert irányába. Aztán mintha álmot látna. Egy alak, egy emberforma árny áll kavargó, sötét ködben. Háttal van neki, arccal egy szobor felé fordulva. Hirtelen az égnek löki mindkét karját, felveti a fejét és megremeg a homály. Vakító fény támad, a szobor felfénylik, megremeg és fényesen izzó szilánkokká robban, teljes némaságban. Az alak leereszti karjait, pár pillanatig mozdulatlanul áll, aztán lassan oldalt fordul, fejét Nirs felé fordítja és egyenesen ránéz. Csak egy folt, egy ismeretlen jelenés, az arcát sem látja. A következő pillanatban a tharg fiú ismét lova nyergében ül, keze dermedten pihen a ló nyakán. Tudja, hogy kit látott és azt, hogy a másik is érzi a közelségét. Kiegyenesedik a nyeregben és elmosolyodik. De ez minden, csak nem kedves vagy barátságos.*
- Hát... ne várakoztassuk ezt a gáncs nélküli lovagot. *somolyog az orra alatt, és ügetésbe kapva lovát indul meg a Vérkert felé.*
//A barikádnál//
*Sa'Tereth azonban másképp akarja. Úgy látja jónak, hogy még ne jusson el a Vérkertig. Ennek kézzel fogható jele pedig egy hevenyészett, de a célnak megfelelő úttorlasz, amit ura akaratának is felfoghat. De arcátlan haramiák művének is. Akárhogyan, itt meg kell állnia. Megállítja lovát a barikád előtt, kifejezéstelen arccal néz végig az akadályon és az ott strázsáló mélységin.*
- Mi folyik itt? *emeli vérrel mázolt képét a sötételfre. Tulajdonképpen valóban kíváncsi, ez valami újdonság lehet. Kellemetlen újdonság.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.21 20:48:06
- Hát... ne várakoztassuk ezt a gáncs nélküli lovagot. *somolyog az orra alatt, és ügetésbe kapva lovát indul meg a Vérkert felé.*
//A barikádnál//
*Sa'Tereth azonban másképp akarja. Úgy látja jónak, hogy még ne jusson el a Vérkertig. Ennek kézzel fogható jele pedig egy hevenyészett, de a célnak megfelelő úttorlasz, amit ura akaratának is felfoghat. De arcátlan haramiák művének is. Akárhogyan, itt meg kell állnia. Megállítja lovát a barikád előtt, kifejezéstelen arccal néz végig az akadályon és az ott strázsáló mélységin.*
- Mi folyik itt? *emeli vérrel mázolt képét a sötételfre. Tulajdonképpen valóban kíváncsi, ez valami újdonság lehet. Kellemetlen újdonság.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.21 20:48:06
4671. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-21 12:39:48
Üzenet elküldve: 2020-09-21 12:39:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Csípős a reggel a kikötőben, a nap még közel jár a keleti látóhatárhoz. Fénye azonban kétség kívül már most erős, bár közeledik a hideg. A tenger fölött sűrű, átláthatatlan köd terpeszkedik, maga a víz pedig ontja magából a jellegzetes sós szagát. Dhorisz kissé álmos tekintettel érkezik érintetlen barikádjához. Nem fáradt már annyira, de még nyomokban felfedezni arcán és szemeiben az álmosság egyértelmű jeleit. Reggel van még, nem érzi hát szükségét, hogy máris vigyázzállásba vágja magát. Úgy ül az úton keresztben fekvő fatörzsre, hogy mindkét irányba tökéletesen láthasson. Mostanság nem számít túl nagy forgalomra, hiszen még a kikötő is ébredező félben van. Lézeng a deszkákon ugyan néhány munkás, de egyébként jelentősebb mozgás nincs.*
4670. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-19 22:18:28
Üzenet elküldve: 2020-09-19 22:18:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A sápatag férfi meglehetősen összerezzen a mélységi tekintetétől, pedig félnivalója nincs, hiszen ő nem ártott semmit. Gond nélkül kifizeti az adót, mire magában felmerül a kérdés: ~Ennyi az egész. Mi olyan kurva nehéz ebben egyeseknek?~ De végül is teljesen mindegy már, a lényeg, hogy ím 90 arannyal gazdagodott. Zsebre is teszi, majd egy "köszönöm" kíséretében int a sápadtnak, hogy mehet. Azt mondjuk nem igazán érti, hogy az imént oly dühös bicegő férfi most mit bambul, de végül ő is távozóra fogja. A mélységi ügyet sem vet a megjegyzésre - szóval legalábbis. Merthogy arcizma bizony erősen megrándul. Amint távoznak az alakok, neki is lát, hogy helyreállítsa a szétrombolt barikádját.*
- Faszomat, hogy ezt sem képes megcsinálni.* Motyogja orra elé, gondolva a bicegőre.*
- De szívesen kiszabtam volna rá még 50 arany adót, amolyan kártérítési költség gyanánt.* Néhány perc múlva már ismét úgy áll a kezdetleges építmény, mint amikor először megcsinálta. Egy-egy láda egymásra pakolva, majd a két kettes blokk rövidebb oldalával illeszkedik össze. Hogy mérgét levezesse, hirtelen elhatározásból a világítótorony irányába távozik. Most itt meri hagyni a barikádot, csendes minden. Amúgy is csak néhány pillanatra távozik. Annyi elég neki, hogy kicsit lehiggadjon.*
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A sápatag férfi meglehetősen összerezzen a mélységi tekintetétől, pedig félnivalója nincs, hiszen ő nem ártott semmit. Gond nélkül kifizeti az adót, mire magában felmerül a kérdés: ~Ennyi az egész. Mi olyan kurva nehéz ebben egyeseknek?~ De végül is teljesen mindegy már, a lényeg, hogy ím 90 arannyal gazdagodott. Zsebre is teszi, majd egy "köszönöm" kíséretében int a sápadtnak, hogy mehet. Azt mondjuk nem igazán érti, hogy az imént oly dühös bicegő férfi most mit bambul, de végül ő is távozóra fogja. A mélységi ügyet sem vet a megjegyzésre - szóval legalábbis. Merthogy arcizma bizony erősen megrándul. Amint távoznak az alakok, neki is lát, hogy helyreállítsa a szétrombolt barikádját.*
- Faszomat, hogy ezt sem képes megcsinálni.* Motyogja orra elé, gondolva a bicegőre.*
- De szívesen kiszabtam volna rá még 50 arany adót, amolyan kártérítési költség gyanánt.* Néhány perc múlva már ismét úgy áll a kezdetleges építmény, mint amikor először megcsinálta. Egy-egy láda egymásra pakolva, majd a két kettes blokk rövidebb oldalával illeszkedik össze. Hogy mérgét levezesse, hirtelen elhatározásból a világítótorony irányába távozik. Most itt meri hagyni a barikádot, csendes minden. Amúgy is csak néhány pillanatra távozik. Annyi elég neki, hogy kicsit lehiggadjon.*
4669. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:05:55
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:05:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A barikádnál//
//Zárás//
*Egy kis ideig elbambultan állt, nem nagyon vett tudomást a körülötte folyó dolgokról de mikor újra magához tér már látja hogy szabad ellőtte az út.* -Köszönöm. Egyébként igazán feltakaríthatna itt. *Szól a mélységihez és közben átlépi a leborult ládákat. Gyorsuló léptekkel távozik a helyről mielőtt újabb szóváltásba kerülne. Hátra fordul kék köpenyes barátjához és így szól* -Ön nem jön?
//Zárás//
*Egy kis ideig elbambultan állt, nem nagyon vett tudomást a körülötte folyó dolgokról de mikor újra magához tér már látja hogy szabad ellőtte az út.* -Köszönöm. Egyébként igazán feltakaríthatna itt. *Szól a mélységihez és közben átlépi a leborult ládákat. Gyorsuló léptekkel távozik a helyről mielőtt újabb szóváltásba kerülne. Hátra fordul kék köpenyes barátjához és így szól* -Ön nem jön?
4668. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-19 14:28:31
Üzenet elküldve: 2020-09-19 14:28:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A barikádnál//
// Zárás //
* Végre ennek az egésznek vége lesz. Amint a pénz a nő markához ér máris készségesebbé válik a mélységi. Nem kell ám kétszer mondani neki, hogy menjen. Felőle aztán meg is gebedhet az a sánta ipse ott ahol van. Több időt nem fecsérel el rá. Ha akarna is valamit jóval lassabb, mint az egészséges Elgroon, így aztán nem sok esélye van arra, hogy bármilyen további bonyodalom is legyen kettejük között. Így aztán a félvér gyors léptekkel hagyja hátra a bűnös kikötőt.*
// Zárás //
* Végre ennek az egésznek vége lesz. Amint a pénz a nő markához ér máris készségesebbé válik a mélységi. Nem kell ám kétszer mondani neki, hogy menjen. Felőle aztán meg is gebedhet az a sánta ipse ott ahol van. Több időt nem fecsérel el rá. Ha akarna is valamit jóval lassabb, mint az egészséges Elgroon, így aztán nem sok esélye van arra, hogy bármilyen további bonyodalom is legyen kettejük között. Így aztán a félvér gyors léptekkel hagyja hátra a bűnös kikötőt.*
4667. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-19 10:41:22
Üzenet elküldve: 2020-09-19 10:41:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A barikádnál//
*Mikor először hallja a többé kevésbé lenyugodott sötételf nő hangját, azt hiszi, hogy Holladnak és számára szóltak a szavai. Így már épp tisztes távolságra lépne, csakhogy észreveszi, hogy a sötét hajú félelf az, aki elindul. Meglepetten fordul hátra, hogy lássa, ahogy a vámos most őt stíröli. Ettől nem kissé rezzen össze, és csak önuralma tartja vissza attól, hogy egy vajmi nevetséges hangot is adjon hozzá. Összezsugorodik, hogy a lehető legkevésbé agresszívnak tűnjön a csoport közül. Nem mintha ki tudna kezdeni azzal a fegyverrel.*
- Persze, persze! *bólogat idegesen. Nem nagyon fut át agyán a kérdés, hogy valóban hivatalos ügynökkel van e dolga, és nem csak valami mézesmázos útonállóval, hanem ösztönösen nyúl bele zsebébe, hogy kivegyen belőle 30 aranyat, és átadja Wylindhor Valdhorisznak
. Ha minden probléma nélkül megtörténik a tranzakció, akkor udvariasan bólint egyet, kezével int, és gyorsan barátját kezdi el követni, már ha az egyáltalán elmegy valahova, és nem fagyott le e helytében.* ~ Ijesztő egy asszony. De legalább nem ölt meg. Hurrá? ~
*Mikor először hallja a többé kevésbé lenyugodott sötételf nő hangját, azt hiszi, hogy Holladnak és számára szóltak a szavai. Így már épp tisztes távolságra lépne, csakhogy észreveszi, hogy a sötét hajú félelf az, aki elindul. Meglepetten fordul hátra, hogy lássa, ahogy a vámos most őt stíröli. Ettől nem kissé rezzen össze, és csak önuralma tartja vissza attól, hogy egy vajmi nevetséges hangot is adjon hozzá. Összezsugorodik, hogy a lehető legkevésbé agresszívnak tűnjön a csoport közül. Nem mintha ki tudna kezdeni azzal a fegyverrel.*
- Persze, persze! *bólogat idegesen. Nem nagyon fut át agyán a kérdés, hogy valóban hivatalos ügynökkel van e dolga, és nem csak valami mézesmázos útonállóval, hanem ösztönösen nyúl bele zsebébe, hogy kivegyen belőle 30 aranyat, és átadja Wylindhor Valdhorisznak
. Ha minden probléma nélkül megtörténik a tranzakció, akkor udvariasan bólint egyet, kezével int, és gyorsan barátját kezdi el követni, már ha az egyáltalán elmegy valahova, és nem fagyott le e helytében.* ~ Ijesztő egy asszony. De legalább nem ölt meg. Hurrá? ~
4666. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-18 20:32:06
Üzenet elküldve: 2020-09-18 20:32:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*Most, hogy úgy istenigazából kiadta mérgét, meg is könnyebbül valamelyest. Azért még nyilván nem múlt el, ahhoz kell neki még némi idő. Nagy nehezen csak megkapja az adó összegét a férfitól, ki eleddig vonakodott ezt kifizetni. Annyira szívesen megkérdezné tőle, hogy olyan nehéz volt kifizetni azt a 30 aranyat, de inkább lenyeli megjegyzését.*
- Menjenek mind a ketten.* Int kezével. Hangján egyértelműen érzékelhető még az idegesség vagy inkább a düh, de legalább már nem kiabál. Ezzel a két férfi ügyét lezárta, s a továbbiakban már nem az ő dolga, hogyan, mikor és hol tépik meg egymás haját. Itt nem, az biztos, különben kardjával teremt rendet. Törzsével az újonnan érkezett Adoaver felé fordul.*
- Jöjjön kérem, átjutásért fizessen be nekem 30 aranyat.* Szól tárgyilagosan, s már kardja markolatán sem tartja kezét. Nem érzi szükségesnek. Immáron a két békétlenkedő férfit csak szeme sarkából követi, ám ez egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy az új adóztatni kívánt férfira figyeljen.*
*Most, hogy úgy istenigazából kiadta mérgét, meg is könnyebbül valamelyest. Azért még nyilván nem múlt el, ahhoz kell neki még némi idő. Nagy nehezen csak megkapja az adó összegét a férfitól, ki eleddig vonakodott ezt kifizetni. Annyira szívesen megkérdezné tőle, hogy olyan nehéz volt kifizetni azt a 30 aranyat, de inkább lenyeli megjegyzését.*
- Menjenek mind a ketten.* Int kezével. Hangján egyértelműen érzékelhető még az idegesség vagy inkább a düh, de legalább már nem kiabál. Ezzel a két férfi ügyét lezárta, s a továbbiakban már nem az ő dolga, hogyan, mikor és hol tépik meg egymás haját. Itt nem, az biztos, különben kardjával teremt rendet. Törzsével az újonnan érkezett Adoaver felé fordul.*
- Jöjjön kérem, átjutásért fizessen be nekem 30 aranyat.* Szól tárgyilagosan, s már kardja markolatán sem tartja kezét. Nem érzi szükségesnek. Immáron a két békétlenkedő férfit csak szeme sarkából követi, ám ez egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy az új adóztatni kívánt férfira figyeljen.*
4665. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-17 20:28:57
Üzenet elküldve: 2020-09-17 20:28:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A barikádnál//
*Forrósodik a helyzet. A nő most már nagyon mérges rájuk. Sőt úgy néz ki, hogy főleg rá. A másik alak nem igazán óhajt semmit tenni, ezért hát akármennyire is nem tetszik neki a dolog, de fizetnie kell. Nem feszíti a már így is pattanásig feszült húrokat tovább. Egy kis erszényből kiszámol 30 aranyat Wylindhor Valdhorisz vámos kezébe.*
- Most már mehetek a dolgomra?* Veti oda sértődötten.*
- Lenyitni sem szükséges. Egyszerűen megkerülöm.* Ezzel is azt szeretné elérni, hogy mihamarább elhúzza innen a csíkot. Túl sok forog itt kockán nem vesztegetheti itt feleslegesen az idejét. Az idő pénz és ő máris pénzt vesztett. Ha engedélyt kap, akkor már itt sincs.*
*Forrósodik a helyzet. A nő most már nagyon mérges rájuk. Sőt úgy néz ki, hogy főleg rá. A másik alak nem igazán óhajt semmit tenni, ezért hát akármennyire is nem tetszik neki a dolog, de fizetnie kell. Nem feszíti a már így is pattanásig feszült húrokat tovább. Egy kis erszényből kiszámol 30 aranyat Wylindhor Valdhorisz vámos kezébe
.*- Most már mehetek a dolgomra?* Veti oda sértődötten.*
- Lenyitni sem szükséges. Egyszerűen megkerülöm.* Ezzel is azt szeretné elérni, hogy mihamarább elhúzza innen a csíkot. Túl sok forog itt kockán nem vesztegetheti itt feleslegesen az idejét. Az idő pénz és ő máris pénzt vesztett. Ha engedélyt kap, akkor már itt sincs.*
4664. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-15 16:11:09
Üzenet elküldve: 2020-09-15 16:11:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkahelyhez tartva//
*Az égen sötétebbek a felhők, a levegő ridegebbé vált, és mintha a biztonság nem ismert fogalom lenne a környéken. Nem aggódik maga miatt, elég harc tapasztalata van, így is, de az itt lakókat szánja. A férfi elborzadva figyeli, ahogy a dokkokon kóvályognak a részegnél részegebb férfiak és hangosan kiáltoznak mindent ami fülnek nem lenne való és annál is nagyobb romlottsággal teszik mindazt, ahogy új mondatba fognak. Pusztán egy dolgot tud kívánni, ha majd az anyja erre jön a kicsivel gyorsan fogják szedni a lábaikat. *
*Az égen sötétebbek a felhők, a levegő ridegebbé vált, és mintha a biztonság nem ismert fogalom lenne a környéken. Nem aggódik maga miatt, elég harc tapasztalata van, így is, de az itt lakókat szánja. A férfi elborzadva figyeli, ahogy a dokkokon kóvályognak a részegnél részegebb férfiak és hangosan kiáltoznak mindent ami fülnek nem lenne való és annál is nagyobb romlottsággal teszik mindazt, ahogy új mondatba fognak. Pusztán egy dolgot tud kívánni, ha majd az anyja erre jön a kicsivel gyorsan fogják szedni a lábaikat. *
4663. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-14 21:19:12
Üzenet elküldve: 2020-09-14 21:19:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//A kétarcú//
*Hát igen, mi tagadás, ez a jelenet igazán kínosra sikeredett. Megesik persze bárkivel az ilyesmi, de Myr mégis valahogyan kényelmetlenül érzi magát, hogy sikerült ily csodásan beégetnie magát Wrex előtt. Azt meg hiba volna kijelenteni, hogy a gnóm kizárólagosan a csónak oldalának köszönheti biztonságát. Erre még az ember fogása is rájátszik, amiért persze a lány egy szégyenlős, de hálás mosolyt küld feléje. És haloványat, amit inkább szégyenérzete tesz ilyenné. Nem esik nehezére belátni, hogy mindketten jobban járnak, ha inkább Wrex veszi kézbe az evezés ügyét. Főleg, ha az iménti szerencsétlenkedését figyelembe vesszük. Akkor aztán semmi jó nem sül ki majd a dologból. Idő közben egyébként rá kell jönnie, hogy ismételten badarságot csinált az imént, ezzel a szégyen mély gödrébe még jobban belesodorva magát. Úgy érzi, ennél kínosabb már nem is lehetne az indulás. Nem is vonakodik átadni helyét Wrexnek, minthogy belátta a férfi igazát. Csak óvatosan, félve áll fel, nehogy még ettől is kellemetlenebbé tegye saját, nem túl fényes helyzetét. A csónak oldalába kapaszkodva csüccsen át a másik oldalra. Bár a járgány - vízen lévén eléggé himbálódzik, legalább némi biztonságot nyújt neki a kapaszkodási lehetőség. Mikor sikerül elfoglalnia új helyét anélkül, hogy az bármilyen komplikációba ütközne, némán felsóhajt kissé. Jó, mondjuk Wrex nem olyannak tűnik, aki gondot csinálna az iménti félresikerült belépésből, de elvégre sosem lehet tudni. Csak úgy fél szemmel sandít időnként munkatársára, és egyben jelenlegi felettesére, egyébként javarészt a szürkés vizet bámulja. Nem túl érdekfeszítő látvány, az egyszer biztos, de jobban nem mer ránézni kollégájára.*
*Hát igen, mi tagadás, ez a jelenet igazán kínosra sikeredett. Megesik persze bárkivel az ilyesmi, de Myr mégis valahogyan kényelmetlenül érzi magát, hogy sikerült ily csodásan beégetnie magát Wrex előtt. Azt meg hiba volna kijelenteni, hogy a gnóm kizárólagosan a csónak oldalának köszönheti biztonságát. Erre még az ember fogása is rájátszik, amiért persze a lány egy szégyenlős, de hálás mosolyt küld feléje. És haloványat, amit inkább szégyenérzete tesz ilyenné. Nem esik nehezére belátni, hogy mindketten jobban járnak, ha inkább Wrex veszi kézbe az evezés ügyét. Főleg, ha az iménti szerencsétlenkedését figyelembe vesszük. Akkor aztán semmi jó nem sül ki majd a dologból. Idő közben egyébként rá kell jönnie, hogy ismételten badarságot csinált az imént, ezzel a szégyen mély gödrébe még jobban belesodorva magát. Úgy érzi, ennél kínosabb már nem is lehetne az indulás. Nem is vonakodik átadni helyét Wrexnek, minthogy belátta a férfi igazát. Csak óvatosan, félve áll fel, nehogy még ettől is kellemetlenebbé tegye saját, nem túl fényes helyzetét. A csónak oldalába kapaszkodva csüccsen át a másik oldalra. Bár a járgány - vízen lévén eléggé himbálódzik, legalább némi biztonságot nyújt neki a kapaszkodási lehetőség. Mikor sikerül elfoglalnia új helyét anélkül, hogy az bármilyen komplikációba ütközne, némán felsóhajt kissé. Jó, mondjuk Wrex nem olyannak tűnik, aki gondot csinálna az iménti félresikerült belépésből, de elvégre sosem lehet tudni. Csak úgy fél szemmel sandít időnként munkatársára, és egyben jelenlegi felettesére, egyébként javarészt a szürkés vizet bámulja. Nem túl érdekfeszítő látvány, az egyszer biztos, de jobban nem mer ránézni kollégájára.*
4662. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-14 20:45:01
Üzenet elküldve: 2020-09-14 20:45:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A kétarcú//
* Az üzlet letudva, így már csak rajtuk áll minden. Nagy reményeket fűzött mindenki az utazásukhoz, így aztán nem térhetnek haza üres kézzel. Wrexan előre engedi ugyan a lányt, de biztonságos távolságból követi őt a csónakba. A kapott mosolyra mosollyal felel. Na persze amint a csónakba lép a leány rögtön meging. A fiú persze nem tétovázik, hanem megragadja Myr nyakán a gallért, hogy még véletlenül se zúgjon bele a vízbe.*
- Csak óvatosan! Bele ne ess nekem a vízbe!* Figyelmezteti szelíden, viszont el csak akkor engedi, ha már biztosan áll. Amikor meglátja, hogy az evezőhöz ül le, akkor megint csak rászól.*
- Egyelőre én hadd evezzek. Majd ha visszafelé jövünk, akkor te is evezhetsz, ha akarsz. Nem járja, hogy egy hölgy evezzen, amíg a férfi csak ücsörög.* Ezt a gnóm leányzó is megértheti, mert a fiú önérzete hullana porba a halászok szeme előtt, ha most nem ő evezne. A felkínált kezet sajnos nem áll módjában elfogadni. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is? Csak azért, mert Myr már valószínűleg elfoglalta a helyét és a gnóm kezecske elég rövid. Így aztán nem túl sok hasznát tudja venni. Ő maga is beszáll a csónakba, de tanulva a lány hibájából, jóval óvatosabban teszi meg ezt.*
- Na akkor induljunk el végre!
* Az üzlet letudva, így már csak rajtuk áll minden. Nagy reményeket fűzött mindenki az utazásukhoz, így aztán nem térhetnek haza üres kézzel. Wrexan előre engedi ugyan a lányt, de biztonságos távolságból követi őt a csónakba. A kapott mosolyra mosollyal felel. Na persze amint a csónakba lép a leány rögtön meging. A fiú persze nem tétovázik, hanem megragadja Myr nyakán a gallért, hogy még véletlenül se zúgjon bele a vízbe.*
- Csak óvatosan! Bele ne ess nekem a vízbe!* Figyelmezteti szelíden, viszont el csak akkor engedi, ha már biztosan áll. Amikor meglátja, hogy az evezőhöz ül le, akkor megint csak rászól.*
- Egyelőre én hadd evezzek. Majd ha visszafelé jövünk, akkor te is evezhetsz, ha akarsz. Nem járja, hogy egy hölgy evezzen, amíg a férfi csak ücsörög.* Ezt a gnóm leányzó is megértheti, mert a fiú önérzete hullana porba a halászok szeme előtt, ha most nem ő evezne. A felkínált kezet sajnos nem áll módjában elfogadni. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is? Csak azért, mert Myr már valószínűleg elfoglalta a helyét és a gnóm kezecske elég rövid. Így aztán nem túl sok hasznát tudja venni. Ő maga is beszáll a csónakba, de tanulva a lány hibájából, jóval óvatosabban teszi meg ezt.*
- Na akkor induljunk el végre!
4661. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-09-14 14:39:44
Üzenet elküldve: 2020-09-14 14:39:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//A kétarcú//
*Látszólag nagy fejtörést okoz a pocakosnak a kérdés, melyet Wrex hozzá intézett. De végül csak kijelenti, hogy megkaphatják a csónakot. Bár Myr úgy sejti utolsó mondatából, hogy inkább szükségből adja bérbe a járgányt, mint jót akarásból. De e tekintetben a végeredmény mindegy, a lényeg, hogy az üzlet nyélbe lett ütve. De hát máris jön a lesújtó folytatás, a csónak csak kettejüknek elegendő. Myr már nyitná is a száját, hogy közölje a szomorú tényt, miszerint egyikőjük sem ért az evezés mesterségéhez, de a halász rövidke bemutatót tart az irányításról. Valóban nem tűnik vészesnek. Ekkor a másik, barátságtalannak tűnő halász közbeszól, s segítő kezet nyújt a Dellion megtalálásához. Az mondjuk kicsit kétségbe ejti, hogy a hullámokkal miként fog két igen amatőr hajós megbirkózni. Erősen reméli, hogy az út nem jár az élettől való búcsúzással. Hallott már a gnóm szerencsétlenül zárult hajós eseteket, többek között olyanokat is, amelyek pont azzal végződtek, hogy a hajó egy sziklán kötött ki.*
- Köszönjük.* Teszi hozzá ő is, mintegy megerősítve munkatársa szavait. Nincs is más hátra, mint előre! Itt az ideje, hogy elinduljanak. Azért a nap fele már elmúlt, s jó volna addig megjárni az utat, ameddig kellemesen látnak. Főleg, ha a köd a tenger felett is uralkodik. Akkor aztán kimondottan nehéz dolguk lesz. Myr meg is indul a csónak felé, mivel érzékeli Wrex udvarias gesztusát. Hálásan még rá is mosolyog, s kicsit nagyobb lendülettel lép a járgányba, mint szeretne. Az meg törvényszerűen vészes imbolygásba kezd. Fogalma sincs, mit csináljon, de még szerencse, hogy reflexei azonnal működésbe lépnek. Ennek köszönhetően villámgyorsan lehajol, és megkapaszkodva a csónak oldalában a hátulja felé mozog. Nem sejti, hogy Wrex venné át a kormányos szerepét, így ő foglal helyet az evezőknél. A csónak ugyan még mindig imbolyog, de már nem olyan vészes. Lesz ideje megszokni ezt az állandó jellegű hullámzó mozgást, mely már a legkisebb mozdulatra is jelentkezik.*
- Nyújtsd a kezed.* Mondja Wrexnek, hogy besegítse a csónakba. Már amennyiben ez szükséges.*
*Látszólag nagy fejtörést okoz a pocakosnak a kérdés, melyet Wrex hozzá intézett. De végül csak kijelenti, hogy megkaphatják a csónakot. Bár Myr úgy sejti utolsó mondatából, hogy inkább szükségből adja bérbe a járgányt, mint jót akarásból. De e tekintetben a végeredmény mindegy, a lényeg, hogy az üzlet nyélbe lett ütve. De hát máris jön a lesújtó folytatás, a csónak csak kettejüknek elegendő. Myr már nyitná is a száját, hogy közölje a szomorú tényt, miszerint egyikőjük sem ért az evezés mesterségéhez, de a halász rövidke bemutatót tart az irányításról. Valóban nem tűnik vészesnek. Ekkor a másik, barátságtalannak tűnő halász közbeszól, s segítő kezet nyújt a Dellion megtalálásához. Az mondjuk kicsit kétségbe ejti, hogy a hullámokkal miként fog két igen amatőr hajós megbirkózni. Erősen reméli, hogy az út nem jár az élettől való búcsúzással. Hallott már a gnóm szerencsétlenül zárult hajós eseteket, többek között olyanokat is, amelyek pont azzal végződtek, hogy a hajó egy sziklán kötött ki.*
- Köszönjük.* Teszi hozzá ő is, mintegy megerősítve munkatársa szavait. Nincs is más hátra, mint előre! Itt az ideje, hogy elinduljanak. Azért a nap fele már elmúlt, s jó volna addig megjárni az utat, ameddig kellemesen látnak. Főleg, ha a köd a tenger felett is uralkodik. Akkor aztán kimondottan nehéz dolguk lesz. Myr meg is indul a csónak felé, mivel érzékeli Wrex udvarias gesztusát. Hálásan még rá is mosolyog, s kicsit nagyobb lendülettel lép a járgányba, mint szeretne. Az meg törvényszerűen vészes imbolygásba kezd. Fogalma sincs, mit csináljon, de még szerencse, hogy reflexei azonnal működésbe lépnek. Ennek köszönhetően villámgyorsan lehajol, és megkapaszkodva a csónak oldalában a hátulja felé mozog. Nem sejti, hogy Wrex venné át a kormányos szerepét, így ő foglal helyet az evezőknél. A csónak ugyan még mindig imbolyog, de már nem olyan vészes. Lesz ideje megszokni ezt az állandó jellegű hullámzó mozgást, mely már a legkisebb mozdulatra is jelentkezik.*
- Nyújtsd a kezed.* Mondja Wrexnek, hogy besegítse a csónakba. Már amennyiben ez szükséges.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394