Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
4720. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-21 10:47:11
Üzenet elküldve: 2020-10-21 10:47:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wynpeiros Miraquinal figyelmébe//
*Egyelőre úgy tűnik nem állnak az útjába, legalább is a törpe hátrál, a sötételf nő még kérdéses. Mielőtt még tovább haladhatna, valaki más is megszólítja hátulról. Éles, vékony hang, ami megüti a fülét, s aminek hatására hátra fordul. Egy apró lány gyerek, aki segítséget kér tőle. Gyerekeket sosem bánt, bár találkozott már a kikötőben késes suhancokkal, akik könnyen kifosztják az embert. Apró füttyöket is hall a közelben, s talán valami gyermek csoport is gyülekezni kezd, de ezt korai lenne még megítélnie. Ez a kislány biztosan itt van mögötte. Nem tűnik veszélyesnek, ettől függetlenül íját nem teszi el, csupán nem tartja a kislány felé. Tekintete körbe jár, ami az esetleges veszélyeket próbálja felmérni, s közben válaszol a gyermek kérdésére.*
- Mit szeretnél? *A hangja ezúttal is határozott, mégsem olyan, mint az iménti, amit a mélységi és a törpe felé intézett. Olyan hangnemben beszél, hogy az egy gyereket ne rémítsen meg. Kíváncsi, hogy milyen helyzet fog ebből kibontakozni, de az biztos, hogy a barikádon átjutni már nem lesz annyira egyszerű és gyors, mint ahogy gondolta.*
*Egyelőre úgy tűnik nem állnak az útjába, legalább is a törpe hátrál, a sötételf nő még kérdéses. Mielőtt még tovább haladhatna, valaki más is megszólítja hátulról. Éles, vékony hang, ami megüti a fülét, s aminek hatására hátra fordul. Egy apró lány gyerek, aki segítséget kér tőle. Gyerekeket sosem bánt, bár találkozott már a kikötőben késes suhancokkal, akik könnyen kifosztják az embert. Apró füttyöket is hall a közelben, s talán valami gyermek csoport is gyülekezni kezd, de ezt korai lenne még megítélnie. Ez a kislány biztosan itt van mögötte. Nem tűnik veszélyesnek, ettől függetlenül íját nem teszi el, csupán nem tartja a kislány felé. Tekintete körbe jár, ami az esetleges veszélyeket próbálja felmérni, s közben válaszol a gyermek kérdésére.*
- Mit szeretnél? *A hangja ezúttal is határozott, mégsem olyan, mint az iménti, amit a mélységi és a törpe felé intézett. Olyan hangnemben beszél, hogy az egy gyereket ne rémítsen meg. Kíváncsi, hogy milyen helyzet fog ebből kibontakozni, de az biztos, hogy a barikádon átjutni már nem lesz annyira egyszerű és gyors, mint ahogy gondolta.*
4719. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-20 15:20:25
Üzenet elküldve: 2020-10-20 15:20:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Wynpeiros Miraquinal figyelmébe//
*A kikötő mostanában nem a legártatlanabb hely. A környéket belepi a téboly és a paranoia. A bizonytalanság, az erő és az elnyomás minden pillanatban érezteti óvó öklét és ha kell akkor a kellő helyen súlyt le. Wynpeiros kezében az íjával és kemény kijelentésével teljes mértékben a kikötő jelenlegi erőközpontú helyzetét testesíti meg. Ahogy a helyzet egyre élesebbé válik a félelf egy apró vékony hangra lehet figyelmes.*
- Bácsi! Bácsi! Tessék nekem segíteni. *Egy ártatlan gyermeki hang szólal meg szinte a semmiből közvetlenül Wynpeiros háta mögül.*
//Hanloren, Nirs, Quikhnah, Wylindhor, Reyraa, Rendor//
*Az addig csöndes és kellemes fák övezte út egyszerre kezd megtelni élettel, ha a barikádnál várakozók körbe tekintenek, akkor a fákon mozgást láthatnak. Le és felfelé mászó apró árnyak mozognak nem is olyan messze. Ha alaposabban meg is kívánja valaki számolni és nézni mi történi az út két oldalán, akkor legalább egy tucat fiatalkorú gyermek kezd el nyüzsögni. Ruházatuk szakadt és kinézetük ápolatlan, de nem tűnnek alultápláltnak. Tekintetük elszánt és mind mereven a kibontakozó szituációt kezdik figyelni. Apró kis övükön kicsiny kések és bicskák a kezükben szíj és kezükben kő. A helyzetet csak az a pillanat töri meg egy rövid időre, hogy a gyermekek közül kettő elkezd szaladni a dokkok irányába, akik pedig maradnak apró füttyöket hallatva kezdenek szerveződni. Ha a népes gyülekezet figyelme Wynpeirosra irányába kalandozna el, akkor megpillanthatják az apró leány gyermeket a félvér mögött, aki mintha mondani akarna neki valamit.*
*A kikötő mostanában nem a legártatlanabb hely. A környéket belepi a téboly és a paranoia. A bizonytalanság, az erő és az elnyomás minden pillanatban érezteti óvó öklét és ha kell akkor a kellő helyen súlyt le. Wynpeiros kezében az íjával és kemény kijelentésével teljes mértékben a kikötő jelenlegi erőközpontú helyzetét testesíti meg. Ahogy a helyzet egyre élesebbé válik a félelf egy apró vékony hangra lehet figyelmes.*
- Bácsi! Bácsi! Tessék nekem segíteni. *Egy ártatlan gyermeki hang szólal meg szinte a semmiből közvetlenül Wynpeiros háta mögül.*
//Hanloren, Nirs, Quikhnah, Wylindhor, Reyraa, Rendor//
*Az addig csöndes és kellemes fák övezte út egyszerre kezd megtelni élettel, ha a barikádnál várakozók körbe tekintenek, akkor a fákon mozgást láthatnak. Le és felfelé mászó apró árnyak mozognak nem is olyan messze. Ha alaposabban meg is kívánja valaki számolni és nézni mi történi az út két oldalán, akkor legalább egy tucat fiatalkorú gyermek kezd el nyüzsögni. Ruházatuk szakadt és kinézetük ápolatlan, de nem tűnnek alultápláltnak. Tekintetük elszánt és mind mereven a kibontakozó szituációt kezdik figyelni. Apró kis övükön kicsiny kések és bicskák a kezükben szíj és kezükben kő. A helyzetet csak az a pillanat töri meg egy rövid időre, hogy a gyermekek közül kettő elkezd szaladni a dokkok irányába, akik pedig maradnak apró füttyöket hallatva kezdenek szerveződni. Ha a népes gyülekezet figyelme Wynpeirosra irányába kalandozna el, akkor megpillanthatják az apró leány gyermeket a félvér mögött, aki mintha mondani akarna neki valamit.*
4718. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:28:02
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:28:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*Szó se róla, kezdi megkedvelni a sötételfet. Kifejezetten tetszik neki szókimondó, és legkevésbé sem kertelő stílusa. Rezzenéstelen arccal nézi, ahogyan a pénz a nő zsebébe vándorol, majd a lovasok áthaladnak a barikádon. *
-Na, hát ez...
*Kezdené neki mondani nagy bőszen, de félbeszakítja egy újonnan érkező. ~Hát ez meg? ~ Quikh nehezen tudja megállni, hogy ne törjön elő belőle a nevetés. A csuklyás férfi csak úgy neki áll faggatni őket, de olyan dramatikusan mintha valami színdarabban játszana. *
~Nofene... Ez is túl komolyan veszi magát. ~
*A sötételf felvázolja, hogy mi történik itt igazából, és miért is történik. A férfi azonban úgy látszik, hogy nem bír magával, és muszáj az erejét fitogtatnia. Quikh sokatmondó pillantást vet a nőre és szemét forgatja. Szíve szerint átengedné a mitugrászt, az őrök előbb-utóbb úgyis összekaparnák. Még mindig nem tudja felfogni, hogy miért olyan sok az a harminc arany, hogy emberéletet kelljen elvenni érte. Na meg magadra hozni az őrséget. De nem az ő dolga dönteni, és nem is szívesen kapna most két nyilat a mellkasába. Nem gondolná, hogy ilyen kis távolságból túlságosan fel tudna gyorsulni a nyíl, de nem akarja kipróbálni. Hátrébb áll, hogy ne kerüljön két tűz közé. Nem szól semmit és nem is kezdeményez harcot. Viszont, ha netalán mégis harcra kerülne a sor, nem kérdés kit választana a sötételf és a jöttment között. *
*Szó se róla, kezdi megkedvelni a sötételfet. Kifejezetten tetszik neki szókimondó, és legkevésbé sem kertelő stílusa. Rezzenéstelen arccal nézi, ahogyan a pénz a nő zsebébe vándorol, majd a lovasok áthaladnak a barikádon. *
-Na, hát ez...
*Kezdené neki mondani nagy bőszen, de félbeszakítja egy újonnan érkező. ~Hát ez meg? ~ Quikh nehezen tudja megállni, hogy ne törjön elő belőle a nevetés. A csuklyás férfi csak úgy neki áll faggatni őket, de olyan dramatikusan mintha valami színdarabban játszana. *
~Nofene... Ez is túl komolyan veszi magát. ~
*A sötételf felvázolja, hogy mi történik itt igazából, és miért is történik. A férfi azonban úgy látszik, hogy nem bír magával, és muszáj az erejét fitogtatnia. Quikh sokatmondó pillantást vet a nőre és szemét forgatja. Szíve szerint átengedné a mitugrászt, az őrök előbb-utóbb úgyis összekaparnák. Még mindig nem tudja felfogni, hogy miért olyan sok az a harminc arany, hogy emberéletet kelljen elvenni érte. Na meg magadra hozni az őrséget. De nem az ő dolga dönteni, és nem is szívesen kapna most két nyilat a mellkasába. Nem gondolná, hogy ilyen kis távolságból túlságosan fel tudna gyorsulni a nyíl, de nem akarja kipróbálni. Hátrébb áll, hogy ne kerüljön két tűz közé. Nem szól semmit és nem is kezdeményez harcot. Viszont, ha netalán mégis harcra kerülne a sor, nem kérdés kit választana a sötételf és a jöttment között. *
4717. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-20 09:29:27
Üzenet elküldve: 2020-10-20 09:29:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
*Nem érdekelt a barikádnál kialakult beszélgetésekben. Annyi mégis megerősödik benne, hogy a mélységi nő a vezetője ennek az úttorlasznak. A köszönés érdektelen egy ilyen helyzetben, ezért erre nem fecsérel időt. Azt látja, hogy van, aki fizet, s a mélységitől azt is megtudja, hogy miért fizetnek. Hideg tekintettel fogadja a választ feltett kérdésére. Érzelemmentesen válaszol a sötételfnek.*
- Akkor szedd azoktól, akik nem tudnak egyszerre két nyílvesszőt a mellkasodba lőni. *Továbbiakban nem folyik bele felesleges szócséplésbe, mert az felesleges lenne. Íját továbbra is készenlétben tartja, s közben elindul, hogy áthaladjon a barikádon, valahol annak a szélén. Amennyiben megpróbálják megállítani, vagy rátámadni, képességét használva azonnal kilő két nyílvesszőt a támadó felé. A rövid beszélgetésből felismerhető, hogy nem bőbeszédű, ugyanakkor kész gondolkodás nélkül beváltani a fenyegetését.*
*Nem érdekelt a barikádnál kialakult beszélgetésekben. Annyi mégis megerősödik benne, hogy a mélységi nő a vezetője ennek az úttorlasznak. A köszönés érdektelen egy ilyen helyzetben, ezért erre nem fecsérel időt. Azt látja, hogy van, aki fizet, s a mélységitől azt is megtudja, hogy miért fizetnek. Hideg tekintettel fogadja a választ feltett kérdésére. Érzelemmentesen válaszol a sötételfnek.*
- Akkor szedd azoktól, akik nem tudnak egyszerre két nyílvesszőt a mellkasodba lőni. *Továbbiakban nem folyik bele felesleges szócséplésbe, mert az felesleges lenne. Íját továbbra is készenlétben tartja, s közben elindul, hogy áthaladjon a barikádon, valahol annak a szélén. Amennyiben megpróbálják megállítani, vagy rátámadni, képességét használva azonnal kilő két nyílvesszőt a támadó felé. A rövid beszélgetésből felismerhető, hogy nem bőbeszédű, ugyanakkor kész gondolkodás nélkül beváltani a fenyegetését.*
4716. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-19 21:28:10
Üzenet elküldve: 2020-10-19 21:28:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dhorisz tulajdonképpen nem foglalkozik a rosszakarókkal. Ő szeret adót szedni. Másrészt meg az sem igazán félemlíti meg, hogy a kikötő nem egy olyan hely, mint Arthenior. Gyakorlatilag pont az ellentéteként fogható fel. Évek óta ismeri a kikötőt. Meg amúgy sem az az ijedős típus.*
- Szart se érne, ha behúznám a nyakamat az első rosszindulatú megjegyzésre.* Felel a törpének. Rövidesen vizsgálódva veszi szemügyre a közeledő párost, s közben újabb rövidke megjegyzést tesz.*
- Asszed érdekel, hogy mivel próbálkozik?* Kérdezi legyintve.*
- Majd meglátjuk, mi lesz. Ha az életemre tör, kezdhet barátkozni a kardommal.* Abszolút nem felvágásként mondja, csak úgy tárgyilagosan vázolja a bicegőnek az álláspontját. A barikádhoz érő páros egyik tagja - aki ma már korábban megfenyegette - kérdést intéz társához, de mivel a mélységi nem hallotta az előzményeket, így nem tudja, mire vonatkozik a kérdés. De az egyszer biztos, hogy Dhorisznak nagyon is ellenszenves a mézesmázos mosoly. Ennek ellenére rezzenéstelen arccal várakozik a fizetésre. Ami egyébként megtörténik egy talán humorosnak szánt megjegyzést követően. Erre nem reagál semmit, érdemben nem is tudna mit. A férfi elnézést kér korábbi nyers megnyilvánulásáért, de a mélységit nem hatja meg különösebben a dolog. Logikai kapcsolatot sem vél felfedezni a bocsánatkérés és az indoklás között. Nagyon nem bízik a férfiban, persze ebből kifelé semmit sem mutat. ~Játsszunk így, ha így akarod.~ Azzal könnyedtséget színlelve szól:*
- Ugyan, semmi gond. Teljesen érthető a dolog.
*Még legyint is hozzá, hogy a hatásosságot növelje. Közben a csendes társ végigméri Dhoriszt. ~Faszt bámulsz, te.~ A lovastól kérdés hangzik el, amire csak szó nélkül bólint. Persze egyáltalán nem arra számít, hogy ennyi volt az egész. Megérzése azt súgja az előzmények tudatában, hogy közel sincs még vége a játéknak, sőt, csak most kezdődik igazán. Ráadásul idő közben egy csuklyás alakkal is bővül az összeverődött kis társaság. És még hozzá nem is akárhogyan jön az ismeretlen: használatra kész íjjal a kézben. ~Faszomat, ma mindenki meg akar ölni?~ Köszönés nélkül szegezi neki a kérdést - ami már majdhogynem vallatásnak mondható. ~Neked is szép napot.~ Fűzi felelete elé e gondolatot, majd felel:*
- A kikötőii őrség megbízásából szedek adót mindenkitől, aki az erdőség felől érkezik vagy arra távozik.* Hangja az íjas idegenhez hasonlóan tárgyilagos és határozott. Ugyan odafordul a csuklyáshoz, de fél szemmel mégis figyeli a lovast. Változatlanul készen áll a támadásra.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dhorisz tulajdonképpen nem foglalkozik a rosszakarókkal. Ő szeret adót szedni. Másrészt meg az sem igazán félemlíti meg, hogy a kikötő nem egy olyan hely, mint Arthenior. Gyakorlatilag pont az ellentéteként fogható fel. Évek óta ismeri a kikötőt. Meg amúgy sem az az ijedős típus.*
- Szart se érne, ha behúznám a nyakamat az első rosszindulatú megjegyzésre.* Felel a törpének. Rövidesen vizsgálódva veszi szemügyre a közeledő párost, s közben újabb rövidke megjegyzést tesz.*
- Asszed érdekel, hogy mivel próbálkozik?* Kérdezi legyintve.*
- Majd meglátjuk, mi lesz. Ha az életemre tör, kezdhet barátkozni a kardommal.* Abszolút nem felvágásként mondja, csak úgy tárgyilagosan vázolja a bicegőnek az álláspontját. A barikádhoz érő páros egyik tagja - aki ma már korábban megfenyegette - kérdést intéz társához, de mivel a mélységi nem hallotta az előzményeket, így nem tudja, mire vonatkozik a kérdés. De az egyszer biztos, hogy Dhorisznak nagyon is ellenszenves a mézesmázos mosoly. Ennek ellenére rezzenéstelen arccal várakozik a fizetésre. Ami egyébként megtörténik egy talán humorosnak szánt megjegyzést követően. Erre nem reagál semmit, érdemben nem is tudna mit. A férfi elnézést kér korábbi nyers megnyilvánulásáért, de a mélységit nem hatja meg különösebben a dolog. Logikai kapcsolatot sem vél felfedezni a bocsánatkérés és az indoklás között. Nagyon nem bízik a férfiban, persze ebből kifelé semmit sem mutat. ~Játsszunk így, ha így akarod.~ Azzal könnyedtséget színlelve szól:*
- Ugyan, semmi gond. Teljesen érthető a dolog.
*Még legyint is hozzá, hogy a hatásosságot növelje. Közben a csendes társ végigméri Dhoriszt. ~Faszt bámulsz, te.~ A lovastól kérdés hangzik el, amire csak szó nélkül bólint. Persze egyáltalán nem arra számít, hogy ennyi volt az egész. Megérzése azt súgja az előzmények tudatában, hogy közel sincs még vége a játéknak, sőt, csak most kezdődik igazán. Ráadásul idő közben egy csuklyás alakkal is bővül az összeverődött kis társaság. És még hozzá nem is akárhogyan jön az ismeretlen: használatra kész íjjal a kézben. ~Faszomat, ma mindenki meg akar ölni?~ Köszönés nélkül szegezi neki a kérdést - ami már majdhogynem vallatásnak mondható. ~Neked is szép napot.~ Fűzi felelete elé e gondolatot, majd felel:*
- A kikötőii őrség megbízásából szedek adót mindenkitől, aki az erdőség felől érkezik vagy arra távozik.* Hangja az íjas idegenhez hasonlóan tárgyilagos és határozott. Ugyan odafordul a csuklyáshoz, de fél szemmel mégis figyeli a lovast. Változatlanul készen áll a támadásra.*
4715. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-18 17:01:15
Üzenet elküldve: 2020-10-18 17:01:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A kétarcú//
* Még szép, hogy nem engedi, hogy felmásszék arra a hajóra a lány. Amint partot érnek rögtön ki is derül, hogy mennyire jó is, hogy nem engedte ezt. A halásztól kiderül, hogy kétes alakokról van szó, akik éjszaka még ténykednek is. Még a hideg is kirázza, amikor ezeket meséli a pocakos. Látszik is a kint lévőkön is, hogy nyugtalanok nagyon emiatt. Ez plusz ok, hogy ő is az legyen. Meg is fogadja a kapott tanácsot.*
- Köszönjük a jó tanácsot! Már itt sem vagyunk.* Myr is úgy van vele, hogy jobb a békesség, így aztán ő is támogatja az ötletet.*
- Menjünk akkor!* Mondja a vajákosnak és gyors léptekkel indul el a Boszorkánykonyha irányába. Mihamarabb szeretne már a biztonságos falak között lenni. Szerencsére elég növényt sikerült gyűjteni, így aztán elmondhatják, hogy sikeresen zárták a napot.*
* Még szép, hogy nem engedi, hogy felmásszék arra a hajóra a lány. Amint partot érnek rögtön ki is derül, hogy mennyire jó is, hogy nem engedte ezt. A halásztól kiderül, hogy kétes alakokról van szó, akik éjszaka még ténykednek is. Még a hideg is kirázza, amikor ezeket meséli a pocakos. Látszik is a kint lévőkön is, hogy nyugtalanok nagyon emiatt. Ez plusz ok, hogy ő is az legyen. Meg is fogadja a kapott tanácsot.*
- Köszönjük a jó tanácsot! Már itt sem vagyunk.* Myr is úgy van vele, hogy jobb a békesség, így aztán ő is támogatja az ötletet.*
- Menjünk akkor!* Mondja a vajákosnak és gyors léptekkel indul el a Boszorkánykonyha irányába. Mihamarabb szeretne már a biztonságos falak között lenni. Szerencsére elég növényt sikerült gyűjteni, így aztán elmondhatják, hogy sikeresen zárták a napot.*
4714. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-17 22:53:42
Üzenet elküldve: 2020-10-17 22:53:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//A kétarcú//
*Wrexnél egy láthatatlan falba ütközik a gnóm azon terve, hogy egy kicsit felpillantson a rejtélyes hajó fedélzetére. Hevesen tiltakozik is a fiú, Myr meg igazából nem tehet ellene semmit, mert jelen helyzetben Wrex a főnök. Csak egy elégedetlen grimasszal nyugtázza, hogy ő bizony nem fogja megnézni azt a hajót, bármennyire is szeretné. Igaz, nem veti még el a tervet, úgy számol, hogy amint a parthoz érnek, aljas módon elcsórja a ladikot, hogy visszaevezzen a nyílt vízen veszteglő járműhöz. Tudja jól, hogy ezt bizony nem fogják jó szemmel nézni, és valószínűleg Wrextől is kap majd egy alapos fejmosást, sőt, akár még az is lehet, hogy makacskodása és legyűrhetetlen kíváncsisága miatt eltanácsolják a Sellőből. De bizony elkötési szándéka rögtön meghiúsul, amint a parthoz érkezik a csónak, mégpedig a halász "jóvoltából", akitől kibérelték. Vágyakozva vet még egy utolsó pillantást a fekete hajó irányába. Valószínűnek tartja, hogy soha többé nem fogja már látni, így sosem derülhet fény a titokra. De gondolatai bizony messzire tévednek, s egyre csak a különös hajó környékén járnak. Számtalan lehetőséget felvázol, hogy mi is történne, ha mégis a fedélzetére léphetne. Ezek az elképzelések pedig egyre vadabb, egyre ijesztőbb alakot öltenek, s amikor a halász - amúgy nem túl barátságosan kiparancsolja a csónakból, összerezzenve tér vissza a valóságba. Először nem mozdul, de alig néhány pillanat elteltével mégis kimászik a partra.*
- Menjünk akkor vissza.* Fordul Wrexhez, utalva arra, hogy részéről is visszatérhetnek a Sellőbe.*
- Köszönjük a lehetőséget.* Mosolyog a halászra, majd búcsút intve megindul a munkahelye irányába - persze csak, ha társa is véle tart.*
*Wrexnél egy láthatatlan falba ütközik a gnóm azon terve, hogy egy kicsit felpillantson a rejtélyes hajó fedélzetére. Hevesen tiltakozik is a fiú, Myr meg igazából nem tehet ellene semmit, mert jelen helyzetben Wrex a főnök. Csak egy elégedetlen grimasszal nyugtázza, hogy ő bizony nem fogja megnézni azt a hajót, bármennyire is szeretné. Igaz, nem veti még el a tervet, úgy számol, hogy amint a parthoz érnek, aljas módon elcsórja a ladikot, hogy visszaevezzen a nyílt vízen veszteglő járműhöz. Tudja jól, hogy ezt bizony nem fogják jó szemmel nézni, és valószínűleg Wrextől is kap majd egy alapos fejmosást, sőt, akár még az is lehet, hogy makacskodása és legyűrhetetlen kíváncsisága miatt eltanácsolják a Sellőből. De bizony elkötési szándéka rögtön meghiúsul, amint a parthoz érkezik a csónak, mégpedig a halász "jóvoltából", akitől kibérelték. Vágyakozva vet még egy utolsó pillantást a fekete hajó irányába. Valószínűnek tartja, hogy soha többé nem fogja már látni, így sosem derülhet fény a titokra. De gondolatai bizony messzire tévednek, s egyre csak a különös hajó környékén járnak. Számtalan lehetőséget felvázol, hogy mi is történne, ha mégis a fedélzetére léphetne. Ezek az elképzelések pedig egyre vadabb, egyre ijesztőbb alakot öltenek, s amikor a halász - amúgy nem túl barátságosan kiparancsolja a csónakból, összerezzenve tér vissza a valóságba. Először nem mozdul, de alig néhány pillanat elteltével mégis kimászik a partra.*
- Menjünk akkor vissza.* Fordul Wrexhez, utalva arra, hogy részéről is visszatérhetnek a Sellőbe.*
- Köszönjük a lehetőséget.* Mosolyog a halászra, majd búcsút intve megindul a munkahelye irányába - persze csak, ha társa is véle tart.*
4713. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-17 00:37:17
Üzenet elküldve: 2020-10-17 00:37:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádnál//
-Mert nem is tehettem volna többet. *Vágja rá azonnal, kicsit talán élesebben is, mint szerette volna.
Csendben hagyja, hogy Nirs kifizesse helyette az áthaladásuk költségét. Csak halványzöld tekintete kíséri a fiú kezének útját, majd végül megállapodik a mélységi útonállón.
Egy árva szó, annyi sem hagyja el ajkát, de alaposan megjegyzi a nőt magának. Elvégre alighanem útjuk visszafelé is vezet...
Felsóhajt, majd szorosabbra fűzi karjait Nirs dereka körül és ismét behunyja szemeit. Idejét sem tudja, mikor aludt legutoljára ágyban.*
-Most már értem. Mindennek eljön az ideje. Most viszont siessünk. A fény szolgái még a közelben ólálkodnak. *Suttogja, majd arcába húzza a csuklyáját. Hosszú az út a Toronyig, ezt tudja. Hisz látta, mikor Lihanech felől érkezett a Nagy Úton. Mikor még naiv volt s hiszékeny... Egy bolond.*
-Tudod az utat?
-Mert nem is tehettem volna többet. *Vágja rá azonnal, kicsit talán élesebben is, mint szerette volna.
Csendben hagyja, hogy Nirs kifizesse helyette az áthaladásuk költségét. Csak halványzöld tekintete kíséri a fiú kezének útját, majd végül megállapodik a mélységi útonállón.
Egy árva szó, annyi sem hagyja el ajkát, de alaposan megjegyzi a nőt magának. Elvégre alighanem útjuk visszafelé is vezet...
Felsóhajt, majd szorosabbra fűzi karjait Nirs dereka körül és ismét behunyja szemeit. Idejét sem tudja, mikor aludt legutoljára ágyban.*
-Most már értem. Mindennek eljön az ideje. Most viszont siessünk. A fény szolgái még a közelben ólálkodnak. *Suttogja, majd arcába húzza a csuklyáját. Hosszú az út a Toronyig, ezt tudja. Hisz látta, mikor Lihanech felől érkezett a Nagy Úton. Mikor még naiv volt s hiszékeny... Egy bolond.*
-Tudod az utat?
4712. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-13 09:11:22
Üzenet elküldve: 2020-10-13 09:11:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádnál//
*A fáról megfigyelve a barikád környékén, talán annyira lehet figyelmes, hogy egy alacsonyabb mélységi nő lehet az egyik, aki feltehetően aranyakat, vagy legalább is valamit eltesz az utazóktól, amit innen elnézve önként adnak át. Úgy gondolja, hogy megnézi közelebbről is magának ezt a barikádot. A fél-elf lemászik a fáról, csuklyáját a fejére húzza, úgy, hogy arc résznél is takarjon. Erősen megköti a szövetet, így csak szemei villannak ki a csuklyás arcmaszkból. Termetre magas, ruganyos testalkatú, így az arcát nélkülözve elf-nek, embernek is vélhető. Bőrből készült ruházatot visel, erdőjárókéhoz hasonlót. Puha anyagú csizmában, szinte nesztelenül halad az erdei utakon. Felsőtestét bőrvért védi melyben elrejtve dobókései vannak. Kezein acél alkarvédők, melyek szintén nem látszanak a hosszú ujjú ruha alatt. Előveszi íját és egy nyílvesszőt tart rajta készenlétben, de még nem húzza fel támadásra. Lassú léptekkel közelíti meg a barikádot és megáll, amikor a torlaszhoz ér.*
- Kik vagytok, és mit csináltok itt a kikötő bejáratánál? *Kérdése határozott, ugyanakkor érzelemmentes. Wylindhor Valdhorisz felé intézi ezt a kérdését, mert a távolból látottak alapján valami fontos szerepe lehet a barikádnál. Fegyverét használatra kész állapotban tartja, amíg pontosan ki nem derül, hogy mi folyik itt pontosan.*
*A fáról megfigyelve a barikád környékén, talán annyira lehet figyelmes, hogy egy alacsonyabb mélységi nő lehet az egyik, aki feltehetően aranyakat, vagy legalább is valamit eltesz az utazóktól, amit innen elnézve önként adnak át. Úgy gondolja, hogy megnézi közelebbről is magának ezt a barikádot. A fél-elf lemászik a fáról, csuklyáját a fejére húzza, úgy, hogy arc résznél is takarjon. Erősen megköti a szövetet, így csak szemei villannak ki a csuklyás arcmaszkból. Termetre magas, ruganyos testalkatú, így az arcát nélkülözve elf-nek, embernek is vélhető. Bőrből készült ruházatot visel, erdőjárókéhoz hasonlót. Puha anyagú csizmában, szinte nesztelenül halad az erdei utakon. Felsőtestét bőrvért védi melyben elrejtve dobókései vannak. Kezein acél alkarvédők, melyek szintén nem látszanak a hosszú ujjú ruha alatt. Előveszi íját és egy nyílvesszőt tart rajta készenlétben, de még nem húzza fel támadásra. Lassú léptekkel közelíti meg a barikádot és megáll, amikor a torlaszhoz ér.*
- Kik vagytok, és mit csináltok itt a kikötő bejáratánál? *Kérdése határozott, ugyanakkor érzelemmentes. Wylindhor Valdhorisz felé intézi ezt a kérdését, mert a távolból látottak alapján valami fontos szerepe lehet a barikádnál. Fegyverét használatra kész állapotban tartja, amíg pontosan ki nem derül, hogy mi folyik itt pontosan.*
4711. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-12 19:53:09
Üzenet elküldve: 2020-10-12 19:53:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádnál//
- Biztos, hogy nem lenne ínyükre. *bólint egyetértően Hanloren felvetésére* De amiről nem tudnak, az nem fáj. És ott nem kell attól tartanunk, hogy mindenféle jöttment meggyalázza az oltárt. Persze ha van jobb ötleted, hallgatom.
*De egyelőre az elf élménybeszámolóját hallgatja a Vérkertben történtekről. Nem szól közbe, a végén pedig csak némi töprengés után szólal meg.*
- Nincs okom kételkedni a szavadban. Ha pedig így történt, akkor arra sem lehet ok, hogy szemrehányás érjen téged. Az Ő nevében persze nem beszélhetek, de én nem érzem azt, hogy többet tehettél volna.
*Odáig persze nem megy el, hogy bocsánatot kérjen az elftől amiért a Vérkertben azzal vádolta, hogy felelős a történtekért, de a békülékenyebb hangot Han akár így is felfoghatja.*
- Sokakét? *kuncog egy kicsit* Csak kettőét, esetleg háromét, ha a vénembert is ide számítjuk.
*Kicsit megrántja a vállát.*
- Ha annak a gyalázatosnak az oldalán állt, akkor bátran számolhatunk vele. Ez nem olyan sok. És haladhatunk lépésről lépésre is.
*Most már elérik a barikádot és úgy fest, hogy a vámot haladási iránytól függetlenül kell megfizetni. Ahogy a sötételf ágálni kezd, visszafogja a lovát és vet egy pillantást a társaságában tartózkodóra is. Érdekes páros, egy mélységi és egy törpe. Mindkettő úgy áll, hogy szükség esetén hamar fegyvereikhez férjenek, a törpe egyenesen kardja markolatán pihenteti a kezét.*
- Most már érted, hogy miért? *fordul kicsit hátra Han felé, aztán mire visszafordul, már egy furcsán mézesmázos mosoly trónol az arcán.*
- Talán egyszerűbb lenne bérletet váltani nálad, nem igaz? *kis kotorászás következik, és 90 arany cserél gazdát és kerül Wylindhor Valdhoriszhez
* Egyben elnézésed kérem, ha legutóbb kissé nyers voltam, de nagyon aggódtam, hogy épen látom-e viszont a társam.
*Hazudja szemrebbenés nélkül, miközben egy aprót biccent Han felé.*
- Jól sejtem-é, hogy most már továbbhaladhatunk?
- Biztos, hogy nem lenne ínyükre. *bólint egyetértően Hanloren felvetésére* De amiről nem tudnak, az nem fáj. És ott nem kell attól tartanunk, hogy mindenféle jöttment meggyalázza az oltárt. Persze ha van jobb ötleted, hallgatom.
*De egyelőre az elf élménybeszámolóját hallgatja a Vérkertben történtekről. Nem szól közbe, a végén pedig csak némi töprengés után szólal meg.*
- Nincs okom kételkedni a szavadban. Ha pedig így történt, akkor arra sem lehet ok, hogy szemrehányás érjen téged. Az Ő nevében persze nem beszélhetek, de én nem érzem azt, hogy többet tehettél volna.
*Odáig persze nem megy el, hogy bocsánatot kérjen az elftől amiért a Vérkertben azzal vádolta, hogy felelős a történtekért, de a békülékenyebb hangot Han akár így is felfoghatja.*
- Sokakét? *kuncog egy kicsit* Csak kettőét, esetleg háromét, ha a vénembert is ide számítjuk.
*Kicsit megrántja a vállát.*
- Ha annak a gyalázatosnak az oldalán állt, akkor bátran számolhatunk vele. Ez nem olyan sok. És haladhatunk lépésről lépésre is.
*Most már elérik a barikádot és úgy fest, hogy a vámot haladási iránytól függetlenül kell megfizetni. Ahogy a sötételf ágálni kezd, visszafogja a lovát és vet egy pillantást a társaságában tartózkodóra is. Érdekes páros, egy mélységi és egy törpe. Mindkettő úgy áll, hogy szükség esetén hamar fegyvereikhez férjenek, a törpe egyenesen kardja markolatán pihenteti a kezét.*
- Most már érted, hogy miért? *fordul kicsit hátra Han felé, aztán mire visszafordul, már egy furcsán mézesmázos mosoly trónol az arcán.*
- Talán egyszerűbb lenne bérletet váltani nálad, nem igaz? *kis kotorászás következik, és 90 arany cserél gazdát és kerül Wylindhor Valdhoriszhez
* Egyben elnézésed kérem, ha legutóbb kissé nyers voltam, de nagyon aggódtam, hogy épen látom-e viszont a társam.*Hazudja szemrebbenés nélkül, miközben egy aprót biccent Han felé.*
- Jól sejtem-é, hogy most már továbbhaladhatunk?
4710. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-12 18:57:00
Üzenet elküldve: 2020-10-12 18:57:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//A kétarcú//
*Ahogy a ladik orra óvatosan a mólónak koccan, a testes halász már térden állva nyújtózik, hogy húsos ujjaival elkapja a csónak kötelét.*
-Mit nem mond, jóember, mit nem mond!
*Csóválja a fejét, majd miután feltápászkodik a földről, a kettősre pillant.*
-Valami má' megen történik a Vérkertben. Mé' piszkálják állandóan fel a jó Sa'Terethet?! Ezé' vannak itt ezek is! A Fekete Gálya!
*Nagyot fújtat, majd a leányra pillant, ha az esetleg még mindig a csónakban lenne.*
-Kifelé, ifjú hölgy, kifelé! Menjenek szépen haza, és ki ne jöjjenek éccaka, míg ezek itt itt lébecónak!
*Sejtelmesen halkítja le hangját, miközben közelebb hajol Wrexanhoz. Még vaskos csülkét sem mulasztja el joviálisan a fiú vállára helyezni.*
-Ilyenkó' be kell húzódni, mer van úgy, hogy setétedés után lába kél az embernek, ha ezek itt vannak. Néhány napot itten kolbászolnak, aztán mindég tovább állnak. Ne zargassák őket. Na, öröm volt boltolni! Eridjenek, amúgy is esőt hoz a szél!
*Olybá tűnik, részéről nem óhajt több szót vesztegetni erre az egészre. Elég csak a tar férfire pillantani, lerí róla, hogy minél előbb kereket oldana.
A Myr-Wrexan kettős dolga, hogy mit tesz innentől, zsebeikben ott lapul a frissen szerzett Dellion. Hogy kísértik-e a szerencséjük a Kikötő néptelenedő utcáin, esetleg visszatérnek a Sellőházba, csak is rajtuk áll innentől.*
*Ahogy a ladik orra óvatosan a mólónak koccan, a testes halász már térden állva nyújtózik, hogy húsos ujjaival elkapja a csónak kötelét.*
-Mit nem mond, jóember, mit nem mond!
*Csóválja a fejét, majd miután feltápászkodik a földről, a kettősre pillant.*
-Valami má' megen történik a Vérkertben. Mé' piszkálják állandóan fel a jó Sa'Terethet?! Ezé' vannak itt ezek is! A Fekete Gálya!
*Nagyot fújtat, majd a leányra pillant, ha az esetleg még mindig a csónakban lenne.*
-Kifelé, ifjú hölgy, kifelé! Menjenek szépen haza, és ki ne jöjjenek éccaka, míg ezek itt itt lébecónak!
*Sejtelmesen halkítja le hangját, miközben közelebb hajol Wrexanhoz. Még vaskos csülkét sem mulasztja el joviálisan a fiú vállára helyezni.*
-Ilyenkó' be kell húzódni, mer van úgy, hogy setétedés után lába kél az embernek, ha ezek itt vannak. Néhány napot itten kolbászolnak, aztán mindég tovább állnak. Ne zargassák őket. Na, öröm volt boltolni! Eridjenek, amúgy is esőt hoz a szél!
*Olybá tűnik, részéről nem óhajt több szót vesztegetni erre az egészre. Elég csak a tar férfire pillantani, lerí róla, hogy minél előbb kereket oldana.
A Myr-Wrexan kettős dolga, hogy mit tesz innentől, zsebeikben ott lapul a frissen szerzett Dellion. Hogy kísértik-e a szerencséjük a Kikötő néptelenedő utcáin, esetleg visszatérnek a Sellőházba, csak is rajtuk áll innentől.*
4709. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-11 11:46:46
Üzenet elküldve: 2020-10-11 11:46:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádnál//
*Figyelesen hallgatja a nő szavait, mikor az kisebb leckébe kezd a kikötőben lévő viszonyokról. Nem bánja azonban, mivel szereti, ha valaki egyből a lényegre tör, és kertelés nélkül kimondja az igazat. Ahogy a nő beszél egyre inkább összehúzódik a szemöldöke. Nem gondolta volna, hogy errefelé ilyen farkastörvények uralkodnak. Ha igaz amit a nő mond, Quikhet egy kissé lenyűgözi, hogy ilyen veszélyes helyen szed adót a nő. Nem kevés bátorság kell hozzá, hiszen sok rosszakarót összeszedhet.
A helyzet még rosszabbra fordul, mikor a nő elmeséli neki, hogy halálos fenyegetést is kapott. *
-Hmm... *Vakarja a szakállát. Megnézné ő magának ezt a fenyegetőzőt. Lehet, hogy csupán üres fecsegés volt, hogy elkerülje a fizetést. *
-Örülök, hogy ilyen magabiztosan állsz a dologhoz. De hát így is kell, nem igaz?
*Nem sok értelme lenne egy olyan adóbehajtót iderakni, aki az első fenyegetéstől szedi a sátorfáját. Ugyanakkor, nem tudja, hogy a nő mennyire számíthat segítségre a feletteseitől. Habár, a saját elmondása szerint, az őrség megbízásából van itt, nem tudja azok mennyire törnék a nyakukat, hogy megmentsék a nőt. Talán egyszerűbb nekik keríteni másvalakit. *
-Hmm.
*Húzza fel szemöldökét, mikor a nő a közeledők felé mutat, és felismeri azt a bizonyos egyént. Nem tűnik túlságosan veszélyesnek a közeledő alak, sem a mögötte ülő fehér hajú. Azonban Quikh sokat látott már, s tudja, hogy bizony nem árt óvatosnak lenni. *
-Reméljük nem próbálkozik semmivel.
*Fegyvere még mindig a hátán van, és egyelőre nem is igyekszik oldalt választani. Lehetséges, hogy a lovasok egyszerűen kifizetik az adót, és odébb is állnak. Látja azonban, hogy a nő óvatos, így hát ő is kardjára helyezi kezét és csendben figyeli az eseményeket. *
*Figyelesen hallgatja a nő szavait, mikor az kisebb leckébe kezd a kikötőben lévő viszonyokról. Nem bánja azonban, mivel szereti, ha valaki egyből a lényegre tör, és kertelés nélkül kimondja az igazat. Ahogy a nő beszél egyre inkább összehúzódik a szemöldöke. Nem gondolta volna, hogy errefelé ilyen farkastörvények uralkodnak. Ha igaz amit a nő mond, Quikhet egy kissé lenyűgözi, hogy ilyen veszélyes helyen szed adót a nő. Nem kevés bátorság kell hozzá, hiszen sok rosszakarót összeszedhet.
A helyzet még rosszabbra fordul, mikor a nő elmeséli neki, hogy halálos fenyegetést is kapott. *
-Hmm... *Vakarja a szakállát. Megnézné ő magának ezt a fenyegetőzőt. Lehet, hogy csupán üres fecsegés volt, hogy elkerülje a fizetést. *
-Örülök, hogy ilyen magabiztosan állsz a dologhoz. De hát így is kell, nem igaz?
*Nem sok értelme lenne egy olyan adóbehajtót iderakni, aki az első fenyegetéstől szedi a sátorfáját. Ugyanakkor, nem tudja, hogy a nő mennyire számíthat segítségre a feletteseitől. Habár, a saját elmondása szerint, az őrség megbízásából van itt, nem tudja azok mennyire törnék a nyakukat, hogy megmentsék a nőt. Talán egyszerűbb nekik keríteni másvalakit. *
-Hmm.
*Húzza fel szemöldökét, mikor a nő a közeledők felé mutat, és felismeri azt a bizonyos egyént. Nem tűnik túlságosan veszélyesnek a közeledő alak, sem a mögötte ülő fehér hajú. Azonban Quikh sokat látott már, s tudja, hogy bizony nem árt óvatosnak lenni. *
-Reméljük nem próbálkozik semmivel.
*Fegyvere még mindig a hátán van, és egyelőre nem is igyekszik oldalt választani. Lehetséges, hogy a lovasok egyszerűen kifizetik az adót, és odébb is állnak. Látja azonban, hogy a nő óvatos, így hát ő is kardjára helyezi kezét és csendben figyeli az eseményeket. *
4708. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-11 00:08:36
Üzenet elküldve: 2020-10-11 00:08:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádnál//
*Figyelmesen és érdeklődve hallgatja a törp válaszát. Ebből kitűnik, hogy a férfi ismeretlennek mondható a kikötő környékén, és mint civil személy, jóindulatból tájékoztatni akarja társát az itteni viszonyokról.*
- Hát, kérlek, a kikötő pont az a hely, ahol Arthenior törvényei már nem érvényesülnek. Pedig a város fennhatósága alatt áll. Na ezt add össze!* Elmosolyodik kissé, majd folytatja:*
- A kikötő az a hely, ahol bármelyik sarkon elvághatják a torkodat minden ok nélkül. És persze anélkül, hogy a tettest utolérné a törvény. A kikötő a fekete piac otthona minden tekintetben. Van persze egy-két kivételes hely, mondjuk a Sellőház, ott igen magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak. És nem is rossz hírű. Biztosan hallottál róla.
*A törp segítségre vonatkozó kérdésére csak bólint egyet, majd felel az újabb kérdésre:*
- Igen, nem is olyan régen megfenyegetett egy lovas férfi. Reggel történt. Azt mondta nekem, hogy ha elengedem az adót, akkor béke lesz köztünk. Ha nem, visszatértekor elveszi a pénzt, meg mást is. Gondolom, az életemre pályázik, csak ahhoz lesz ám nekem is pár szavam.* Abszolút nem panaszkodó stílusban beszéli el az esetet, csak feleletet ad. Nem az a típus, aki sajnáltatja magát, és nem is az, aki megijed egy fenyegetéstől. A kard forgatásában azért elég gyakorlottnak mondható, és gyorsaság terén sincsenek hátrányai. Ebből következően képes magát megvédeni. Jó, nyilván egy sereggel szemben esélye sincs, de ha csak egy személlyel kell megvívnia, akkor semmi gond nincs.
Minthogy éles szeme van, kiszúrja ő is a sebesen közeledő lovasokat. Nem kell sok idő, máris felismeri azt a férfit, aki reggel erre járt. ~Hahh, még gyorsan megjárta.~ Most bizony minden idegszálára szüksége lesz, hogy megvédhesse magát, de még a törpnek tud egy apróságot mondani:*
- Pont az a férfi fenyegetett meg.* S állával a kérdéses személy felé bök. Amint közelebb érnek, látszik, hogy most utasa is van. ~Hmm, annál jobb.~ Gondolja ugyan, de persze nem bízza el magát, előbb túl kell élnie azt, ami vár rá, bármi is legyen az. A lovas nagyon szeretné megkerülni a barikádot, amit természetesen Dhorisz nem hagy szó nélkül.*
- Álljunk meg, álljunk meg. Adófizetéssel mi lesz? Tudja, 60 arany. Magának csak 30.* Utóbbit az utasnak intézi. Többi szava sem bunkó, amit a lovasnak mond, csak egy egyszerű felszólítás. Kezét persze úgy tartja, hogy bármikor a lehető leggyorsabban elő tudja rántani kardját. Másik kezét pedig tőre közelében tartja, bár kétség kívül a kard hatásosabb fegyver.*
*Figyelmesen és érdeklődve hallgatja a törp válaszát. Ebből kitűnik, hogy a férfi ismeretlennek mondható a kikötő környékén, és mint civil személy, jóindulatból tájékoztatni akarja társát az itteni viszonyokról.*
- Hát, kérlek, a kikötő pont az a hely, ahol Arthenior törvényei már nem érvényesülnek. Pedig a város fennhatósága alatt áll. Na ezt add össze!* Elmosolyodik kissé, majd folytatja:*
- A kikötő az a hely, ahol bármelyik sarkon elvághatják a torkodat minden ok nélkül. És persze anélkül, hogy a tettest utolérné a törvény. A kikötő a fekete piac otthona minden tekintetben. Van persze egy-két kivételes hely, mondjuk a Sellőház, ott igen magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak. És nem is rossz hírű. Biztosan hallottál róla.
*A törp segítségre vonatkozó kérdésére csak bólint egyet, majd felel az újabb kérdésre:*
- Igen, nem is olyan régen megfenyegetett egy lovas férfi. Reggel történt. Azt mondta nekem, hogy ha elengedem az adót, akkor béke lesz köztünk. Ha nem, visszatértekor elveszi a pénzt, meg mást is. Gondolom, az életemre pályázik, csak ahhoz lesz ám nekem is pár szavam.* Abszolút nem panaszkodó stílusban beszéli el az esetet, csak feleletet ad. Nem az a típus, aki sajnáltatja magát, és nem is az, aki megijed egy fenyegetéstől. A kard forgatásában azért elég gyakorlottnak mondható, és gyorsaság terén sincsenek hátrányai. Ebből következően képes magát megvédeni. Jó, nyilván egy sereggel szemben esélye sincs, de ha csak egy személlyel kell megvívnia, akkor semmi gond nincs.
Minthogy éles szeme van, kiszúrja ő is a sebesen közeledő lovasokat. Nem kell sok idő, máris felismeri azt a férfit, aki reggel erre járt. ~Hahh, még gyorsan megjárta.~ Most bizony minden idegszálára szüksége lesz, hogy megvédhesse magát, de még a törpnek tud egy apróságot mondani:*
- Pont az a férfi fenyegetett meg.* S állával a kérdéses személy felé bök. Amint közelebb érnek, látszik, hogy most utasa is van. ~Hmm, annál jobb.~ Gondolja ugyan, de persze nem bízza el magát, előbb túl kell élnie azt, ami vár rá, bármi is legyen az. A lovas nagyon szeretné megkerülni a barikádot, amit természetesen Dhorisz nem hagy szó nélkül.*
- Álljunk meg, álljunk meg. Adófizetéssel mi lesz? Tudja, 60 arany. Magának csak 30.* Utóbbit az utasnak intézi. Többi szava sem bunkó, amit a lovasnak mond, csak egy egyszerű felszólítás. Kezét persze úgy tartja, hogy bármikor a lehető leggyorsabban elő tudja rántani kardját. Másik kezét pedig tőre közelében tartja, bár kétség kívül a kard hatásosabb fegyver.*
4707. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-07 19:57:03
Üzenet elküldve: 2020-10-07 19:57:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Nirs//
*Csak némi hümmögéssel nyugtázza Nirs szavait. Nem érzi szükségességét, hogy tájékoztassa a férfit, uruk bizony őhozzá is szólott.*
-Nem biztos, hogy ínyükre lenne ott egy Véroltár. *Jegyzi meg kissé fásultan. Ő legalábbis biztos nem bízná az életét idegen hadurak kénye-kedvére.*
-Bizony. A vérét kell ontanunk... Csak így engesztelhetjük ki urunk. *Nem hagyja el a királyi többest, miközben arcát ismét a férfi hátának dönti. Laposan pislog a mellettük elsuhanó alakokra, mígnem az ügetés hirtelen lassulni kezd.
Tekintete követi a férfiét és a piszkoszöld szemek megállapodnak a hevenyészett barikád mellett álló sötételfen.*
-Hmm. *Hosszan elnézi a leányt, ám a világért sem kérdi, vajon mit ártott Nirsnek. Ahogy ismeri a fiút s annak bősz büszkeségét, talán egy sértés is elég volt, hogy ily gondolatokat csempésszen a borostyánszemű elméjébe.
Miközben elügetnek az úttorlasz mellett, hosszan elidőzik az útonállón. Szeméből leginkább kíváncsiság süt, mint bármi más, de végül behunyja szemét. Végtelenül fáradt.*
-Túl sok ember vérét óhajtod. Ki bőszen osztja a halált, hamar utoléri őt magát is. *Nagyot ásít, de végül kinyitja szemét. Elvégre beszámolóval tartozik.*
-Két férfi volt... Egy fiatal mágus, barna hajjal és szemekkel... S volt vele egy öregember. Az oltárért jöttek, nem vitás. Próbáltam hatni rájuk, de az ifjú rendíthetetlen volt... És erős. Nem lett volna logikus döntés, ha nekik rontok. Főleg, hogy kimerült voltam, egy csepp mágiám sem lett volt ellene. Megpróbáltam az éjjel feltámasztani az orkot.
*Fűzi hozzá utolsó mondatát némi hallgatás után, majd visszadönti fejét a férfi hátának.*
-És Te hova tűntél?
*Csak némi hümmögéssel nyugtázza Nirs szavait. Nem érzi szükségességét, hogy tájékoztassa a férfit, uruk bizony őhozzá is szólott.*
-Nem biztos, hogy ínyükre lenne ott egy Véroltár. *Jegyzi meg kissé fásultan. Ő legalábbis biztos nem bízná az életét idegen hadurak kénye-kedvére.*
-Bizony. A vérét kell ontanunk... Csak így engesztelhetjük ki urunk. *Nem hagyja el a királyi többest, miközben arcát ismét a férfi hátának dönti. Laposan pislog a mellettük elsuhanó alakokra, mígnem az ügetés hirtelen lassulni kezd.
Tekintete követi a férfiét és a piszkoszöld szemek megállapodnak a hevenyészett barikád mellett álló sötételfen.*
-Hmm. *Hosszan elnézi a leányt, ám a világért sem kérdi, vajon mit ártott Nirsnek. Ahogy ismeri a fiút s annak bősz büszkeségét, talán egy sértés is elég volt, hogy ily gondolatokat csempésszen a borostyánszemű elméjébe.
Miközben elügetnek az úttorlasz mellett, hosszan elidőzik az útonállón. Szeméből leginkább kíváncsiság süt, mint bármi más, de végül behunyja szemét. Végtelenül fáradt.*
-Túl sok ember vérét óhajtod. Ki bőszen osztja a halált, hamar utoléri őt magát is. *Nagyot ásít, de végül kinyitja szemét. Elvégre beszámolóval tartozik.*
-Két férfi volt... Egy fiatal mágus, barna hajjal és szemekkel... S volt vele egy öregember. Az oltárért jöttek, nem vitás. Próbáltam hatni rájuk, de az ifjú rendíthetetlen volt... És erős. Nem lett volna logikus döntés, ha nekik rontok. Főleg, hogy kimerült voltam, egy csepp mágiám sem lett volt ellene. Megpróbáltam az éjjel feltámasztani az orkot.
*Fűzi hozzá utolsó mondatát némi hallgatás után, majd visszadönti fejét a férfi hátának.*
-És Te hova tűntél?
4706. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-07 10:49:41
Üzenet elküldve: 2020-10-07 10:49:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A kétarcú//
* Némán haladnak visszafelé a dokkokhoz. Érdekes módon a hajó nem köt ki, hanem távolabb a nyílt vízen horgonyoz le. Érthetetlen a fiú számára ezen ok, nem ért ő egy cseppet sem a hajózáshoz. Igazából csak egy dolog jut eszébe, amit miatt esetleg itt a hajó.*
~ Talán az esti vihar elől húzódott be ide. ~ * Lényegtelen, mert jó ívben kerüli el. Bár még így is van némi rálátás a fedélzetre, ami konkrétan üres. A jeges borzongás végigfut a gerincén. Erre még Myr is rátesz egy lapáttal, amikor kijelenti, hogy fel akar oda menni.*
- Tessék? Azt már nem! Elég ha ránézek és máris borsózik a hátam. Szépen megyünk és kikötünk!* Így hát mivel ő irányít aztán a ladik a dokkoknál áll meg, ahol már várja a halász elég nyugtalan arccal őket. Wrexan rögtön kiugrik a csónakból, hogy beszéljen vele. A lánnyal egyelőre nem foglalkozik.*
- Mi történt? Kialudt a torony, furcsa kiáltások és még ez a rejtélyes hajó is.* Zúdít rá mindent rögtön a már így is gondterhelt jóemberre. Valószínűleg az ittlévők is mind legalább annyira nyugtalanok, mint ő.*
* Némán haladnak visszafelé a dokkokhoz. Érdekes módon a hajó nem köt ki, hanem távolabb a nyílt vízen horgonyoz le. Érthetetlen a fiú számára ezen ok, nem ért ő egy cseppet sem a hajózáshoz. Igazából csak egy dolog jut eszébe, amit miatt esetleg itt a hajó.*
~ Talán az esti vihar elől húzódott be ide. ~ * Lényegtelen, mert jó ívben kerüli el. Bár még így is van némi rálátás a fedélzetre, ami konkrétan üres. A jeges borzongás végigfut a gerincén. Erre még Myr is rátesz egy lapáttal, amikor kijelenti, hogy fel akar oda menni.*
- Tessék? Azt már nem! Elég ha ránézek és máris borsózik a hátam. Szépen megyünk és kikötünk!* Így hát mivel ő irányít aztán a ladik a dokkoknál áll meg, ahol már várja a halász elég nyugtalan arccal őket. Wrexan rögtön kiugrik a csónakból, hogy beszéljen vele. A lánnyal egyelőre nem foglalkozik.*
- Mi történt? Kialudt a torony, furcsa kiáltások és még ez a rejtélyes hajó is.* Zúdít rá mindent rögtön a már így is gondterhelt jóemberre. Valószínűleg az ittlévők is mind legalább annyira nyugtalanok, mint ő.*
4705. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-07 10:04:45
Üzenet elküldve: 2020-10-07 10:04:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A barikádtól nyíllövésnyire//
*Ahogy a kikötőhöz közeledik, megerősödik azon érzése, hogy igazat ad a híreszteléseknek. A távolban egy barikádot pillant meg és gyülekező embereket. Távolról igyekszik felmérni, hogy mi a helyzet. Lassan lopózik közelebb, a fák takarásában. Az egyik vaskosabb fára fel is mászik, hogy a barikád területére jól rá lásson. Nagyjából öt-hat méter magasba mászhat, s ráhasal egy szélesebb ágra, amelyen alulról felnézve nem látható, hogy a fán van valaki. Innen jól rálát a barikádra is. Egyelőre csupán nézelődik, s nem kíván beavatkozni az események folyásába. A beszélgetéseket ilyen távolból nem hallja, de íjával könnyedén közbe szólhat az események alakulásába.*
*Ahogy a kikötőhöz közeledik, megerősödik azon érzése, hogy igazat ad a híreszteléseknek. A távolban egy barikádot pillant meg és gyülekező embereket. Távolról igyekszik felmérni, hogy mi a helyzet. Lassan lopózik közelebb, a fák takarásában. Az egyik vaskosabb fára fel is mászik, hogy a barikád területére jól rá lásson. Nagyjából öt-hat méter magasba mászhat, s ráhasal egy szélesebb ágra, amelyen alulról felnézve nem látható, hogy a fán van valaki. Innen jól rálát a barikádra is. Egyelőre csupán nézelődik, s nem kíván beavatkozni az események folyásába. A beszélgetéseket ilyen távolból nem hallja, de íjával könnyedén közbe szólhat az események alakulásába.*
4704. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-07 00:20:39
Üzenet elküldve: 2020-10-07 00:20:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A barikádnál //
*Bár némán telik a séta, de az út rövid, így fel se tűnik az a pár csendes perc. Talán nem is lett volna idejük belemenni semmilyen érdekesebb témába, hiszen máris a kikötő forgalmas, halszagú, de mégis olyan kellemesen egyedi forgatagában találják magukat. Az említett barikád öt sem túl nehéz megtalálni, hisz javában folyik az adóztatás, egy kisebb csapat fel is tolódott.
Rendor nem nagyon áll meg nézelődni, hanem céltudatosan oda is lép az illetékesekhez, higy minél hamarabb lerendezhesse a feladatát. Rey nyilván követi, közben futó pillantásokkal felmérve a terepet, összegyűjtve a sok-sok hasznos információt. Hányan vannak, pontosan hol, milyen fegyverekkel. Persze nem készül nagyon harcra, sejti, hogy a férfi a maga udvarias és diplomatikus stílusával elsimítja az ügyet. De talán valahol mélyen reménykedik egy kis izgalmas csetepatéban is, ennek a sötét vágyának természetesen semmi jelét nem adva a külvilág felé.
A férfi oldalára lép, s egy néma mozdulattal keresztbe fonja karjait, úgy figyel.*
*Bár némán telik a séta, de az út rövid, így fel se tűnik az a pár csendes perc. Talán nem is lett volna idejük belemenni semmilyen érdekesebb témába, hiszen máris a kikötő forgalmas, halszagú, de mégis olyan kellemesen egyedi forgatagában találják magukat. Az említett barikád öt sem túl nehéz megtalálni, hisz javában folyik az adóztatás, egy kisebb csapat fel is tolódott.
Rendor nem nagyon áll meg nézelődni, hanem céltudatosan oda is lép az illetékesekhez, higy minél hamarabb lerendezhesse a feladatát. Rey nyilván követi, közben futó pillantásokkal felmérve a terepet, összegyűjtve a sok-sok hasznos információt. Hányan vannak, pontosan hol, milyen fegyverekkel. Persze nem készül nagyon harcra, sejti, hogy a férfi a maga udvarias és diplomatikus stílusával elsimítja az ügyet. De talán valahol mélyen reménykedik egy kis izgalmas csetepatéban is, ennek a sötét vágyának természetesen semmi jelét nem adva a külvilág felé.
A férfi oldalára lép, s egy néma mozdulattal keresztbe fonja karjait, úgy figyel.*
4703. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-06 23:15:01
Üzenet elküldve: 2020-10-06 23:15:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//A kétarcú//
*Rögtön a feketéllő különös hajó nyomába erednek, s Myr - Wrexet jobban segítve végig szemmel tartja a feketeséget, mely úgy választja ketté a sűrű ködöt, mint kés a vajat. Wrexnek tehát leginkább csak a kormányzásra kell figyelni, hisz a gnóm a hajóval foglalkozik. Egyértelműen arra számít, hogy a dokkoknál kiköt. Bár tény, hogy semmi olyan jel nem volt eddig, amiből ilyesfélét ki lehetett volna következtetni. Éppenséggel tovább is haladhatna a dokkoktól, ami legalább olyan logikus lenne, mint a kikötés. Annál inkább meglepődik, amikor a hajó a nyílt vízen horgonyoz le, s bizony teljesen érthetetlenül áll az ügy előtt. Amúgy Myr meg is feledkezett arról, hogy Wrex ígért neki egy kormányzást a visszafelé vezető úton. A hajadon némileg előrehajol és kicsit kifelé, hogy valamilyen módon jobban beláthasson a fekete hajó belsejébe. Próbálkozásának sikere vagy esetleges eredménye persze függ attól, hogy Wrex milyen távol állítja meg a ladikot a hajóhoz képest. Ha egyebet nem is tud megállapítani, azt mindenképpen, hogy szokatlanul és természetellenesen elhagyatottnak tűnik a járgány. Észre sem veszi, hogy a parton már várják őket. Kettős érzések dúlnak benne. Óvatosabbik énje arról igyekszik meggyőzni, hogy a legjobb megoldás az volna, ha hagyná a fenébe, és Wrexszel együtt kimenne a partra. Ám kíváncsi énje ezzel szemben erősen arra biztatja, hogy meg kéne vizsgálni közelebbről is a különös hajót, esetleg belépni a fedélzetére sem lenne elvetendő dolog. Mivel minden esetben mérlegeli az adott helyzetet, ezért most sincsen másképp. Némi töprengés után arra jut, hogy csak megnézi a hajót, bármi is legyen a következménye ennek.*
- Én megnézném közelebbről azt a fekete hajót.* Osztja meg döntését Wrexszel. Minthogy nem ismeri társát, fogalma sincs, miként fog reagálni.*
*Rögtön a feketéllő különös hajó nyomába erednek, s Myr - Wrexet jobban segítve végig szemmel tartja a feketeséget, mely úgy választja ketté a sűrű ködöt, mint kés a vajat. Wrexnek tehát leginkább csak a kormányzásra kell figyelni, hisz a gnóm a hajóval foglalkozik. Egyértelműen arra számít, hogy a dokkoknál kiköt. Bár tény, hogy semmi olyan jel nem volt eddig, amiből ilyesfélét ki lehetett volna következtetni. Éppenséggel tovább is haladhatna a dokkoktól, ami legalább olyan logikus lenne, mint a kikötés. Annál inkább meglepődik, amikor a hajó a nyílt vízen horgonyoz le, s bizony teljesen érthetetlenül áll az ügy előtt. Amúgy Myr meg is feledkezett arról, hogy Wrex ígért neki egy kormányzást a visszafelé vezető úton. A hajadon némileg előrehajol és kicsit kifelé, hogy valamilyen módon jobban beláthasson a fekete hajó belsejébe. Próbálkozásának sikere vagy esetleges eredménye persze függ attól, hogy Wrex milyen távol állítja meg a ladikot a hajóhoz képest. Ha egyebet nem is tud megállapítani, azt mindenképpen, hogy szokatlanul és természetellenesen elhagyatottnak tűnik a járgány. Észre sem veszi, hogy a parton már várják őket. Kettős érzések dúlnak benne. Óvatosabbik énje arról igyekszik meggyőzni, hogy a legjobb megoldás az volna, ha hagyná a fenébe, és Wrexszel együtt kimenne a partra. Ám kíváncsi énje ezzel szemben erősen arra biztatja, hogy meg kéne vizsgálni közelebbről is a különös hajót, esetleg belépni a fedélzetére sem lenne elvetendő dolog. Mivel minden esetben mérlegeli az adott helyzetet, ezért most sincsen másképp. Némi töprengés után arra jut, hogy csak megnézi a hajót, bármi is legyen a következménye ennek.*
- Én megnézném közelebbről azt a fekete hajót.* Osztja meg döntését Wrexszel. Minthogy nem ismeri társát, fogalma sincs, miként fog reagálni.*
4702. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-06 16:21:43
Üzenet elküldve: 2020-10-06 16:21:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Szállás keresés //
* Mire visszatér a dokkokhoz már egészen szürke az égbolt. A szél is kezd megerősödni, ami esőfelhőket csal magával. Egyelőre még csak köpköd az eső, de csak idő kérdése, hogy mikor fogják a dézsát a nyakába zúdítani. Pocakja is egyre jobban morgolódik. Valamivel szaporábbra veszi a lépteit. A helyiek kezdenek eltünedezni az utcáról. Itt nem fog találni semmilyen fogadt, így aztán célirányosan indul meg a sötét lakóépületek felé. A helyiek is arra felé szállingóznak, így majdcsak elvezetik őt egy fogadóhoz. Most egy egészen más arcát mutatja a hely. Komor és viszonylag néma. Kis páncélja zörgése az ami leginkább megtöri a közeli csendet. A hajók úgy állnak sötéten és komoran sorba mellette, mintha óriási istállóban, óriási állatok lennének. Nyugtalanul imbolyognak a vízen. Ha élénken figyelne Nemnor talán azt a hajót is megtalálná, amelyikkel ma érkezett, hiszen csak holnap indul tovább. Viszont most jobb dolga is van, mint ezt vizslatni. Páncélján sűrűbben kezd el kopogni az eső. Még ez sem annyira vészes, mert még éppen csak csendes eső. Még.*
* Mire visszatér a dokkokhoz már egészen szürke az égbolt. A szél is kezd megerősödni, ami esőfelhőket csal magával. Egyelőre még csak köpköd az eső, de csak idő kérdése, hogy mikor fogják a dézsát a nyakába zúdítani. Pocakja is egyre jobban morgolódik. Valamivel szaporábbra veszi a lépteit. A helyiek kezdenek eltünedezni az utcáról. Itt nem fog találni semmilyen fogadt, így aztán célirányosan indul meg a sötét lakóépületek felé. A helyiek is arra felé szállingóznak, így majdcsak elvezetik őt egy fogadóhoz. Most egy egészen más arcát mutatja a hely. Komor és viszonylag néma. Kis páncélja zörgése az ami leginkább megtöri a közeli csendet. A hajók úgy állnak sötéten és komoran sorba mellette, mintha óriási istállóban, óriási állatok lennének. Nyugtalanul imbolyognak a vízen. Ha élénken figyelne Nemnor talán azt a hajót is megtalálná, amelyikkel ma érkezett, hiszen csak holnap indul tovább. Viszont most jobb dolga is van, mint ezt vizslatni. Páncélján sűrűbben kezd el kopogni az eső. Még ez sem annyira vészes, mert még éppen csak csendes eső. Még.*
4701. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-10-05 22:01:47
Üzenet elküldve: 2020-10-05 22:01:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Partraszállás //
* A hosszú napok lassan véget érnek. Végül feltűnik az úti cél előttük. Lanawin jelenleg csak egy pici pont, de egyre csak nagyobbodik, ahogyan közelítenek felé. Lovagunk amióta csak meghallotta a kiáltás, azóta itt ácsorog a fedélzeten. Bár még jó pár óra fog eltelni, mire megérkeznek, de ő már teljes készenlétben várja a pillanatot. Sok rosszat hallott a környékről, szóval jól tudja, hogy mi várja ott majd. A világítótorony fénye szinte hívogatja a hajót. Bár a látási viszonyok nem rosszak attól még nem árt, ha látják. Egy idős matróztól tudja, hogy a köd akár egyik pillanatról a másikra leereszkedhet. Viszont ma nem tiszteli meg őket a köd, mivel a kecses kereskedő hajó gond nélkül libben be a kikötőbe. A többi utazó is feljött azóta a kabinokból, hogy tolakodva igyekezzen indulni a dolgára. Így aztán hiába a tündér volt az első aki várakozni kezdett, leszállni már csak utoljára tud. De legalább ez is bekövetkezik végre. Boldogan teszi meg az első lépéseket a dokkok mocskos deszkáin. Egy pár pillanatig csak áll és néz maga elé. Igyekszik betelni a látvánnyal. Nagy a nyüzsgés a mai nap. Munkások érkeznek ki vagy éppen megpakolni az érkező hajókat. A kereskedők egymással egyezkednek, vagy hangosan kiáltozva kínálják portékájukat. Halászok jönnek mennek a friss zsákmánnyal, amit az asszonyok már visznek is, hogy otthon elkészítsék. Aztán ott vannak még a koldusok, szajhák és mindenféle kétes alakok is, akikkel ne méri meg közelebbi kapcsolatot létesíteni. Belőlük is sok van ezen a környéken. Most, hogy jól megnézet mindent el is indulna. A világítótorony remek kilátással kecseget, így hát arra indul el. Sajnos már az első lépések után hallja, hogy felé mutogatnak és rajta nevetnek. Már megszokta, de azért nem esik neki jól. A zajos kikötő el is marad mögötte a gúnyolódó szempárokkal együtt.*
* A hosszú napok lassan véget érnek. Végül feltűnik az úti cél előttük. Lanawin jelenleg csak egy pici pont, de egyre csak nagyobbodik, ahogyan közelítenek felé. Lovagunk amióta csak meghallotta a kiáltás, azóta itt ácsorog a fedélzeten. Bár még jó pár óra fog eltelni, mire megérkeznek, de ő már teljes készenlétben várja a pillanatot. Sok rosszat hallott a környékről, szóval jól tudja, hogy mi várja ott majd. A világítótorony fénye szinte hívogatja a hajót. Bár a látási viszonyok nem rosszak attól még nem árt, ha látják. Egy idős matróztól tudja, hogy a köd akár egyik pillanatról a másikra leereszkedhet. Viszont ma nem tiszteli meg őket a köd, mivel a kecses kereskedő hajó gond nélkül libben be a kikötőbe. A többi utazó is feljött azóta a kabinokból, hogy tolakodva igyekezzen indulni a dolgára. Így aztán hiába a tündér volt az első aki várakozni kezdett, leszállni már csak utoljára tud. De legalább ez is bekövetkezik végre. Boldogan teszi meg az első lépéseket a dokkok mocskos deszkáin. Egy pár pillanatig csak áll és néz maga elé. Igyekszik betelni a látvánnyal. Nagy a nyüzsgés a mai nap. Munkások érkeznek ki vagy éppen megpakolni az érkező hajókat. A kereskedők egymással egyezkednek, vagy hangosan kiáltozva kínálják portékájukat. Halászok jönnek mennek a friss zsákmánnyal, amit az asszonyok már visznek is, hogy otthon elkészítsék. Aztán ott vannak még a koldusok, szajhák és mindenféle kétes alakok is, akikkel ne méri meg közelebbi kapcsolatot létesíteni. Belőlük is sok van ezen a környéken. Most, hogy jól megnézet mindent el is indulna. A világítótorony remek kilátással kecseget, így hát arra indul el. Sajnos már az első lépések után hallja, hogy felé mutogatnak és rajta nevetnek. Már megszokta, de azért nem esik neki jól. A zajos kikötő el is marad mögötte a gúnyolódó szempárokkal együtt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394