Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-23 20:55:12
Üzenet elküldve: 2013-11-23 20:55:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
*Mordach próbál ugyan enyhíteni szorításán, ám az acélkarmok olyannyira élesek és hegyesek, hogy akaratlanul is ejthet pár apró sebet Nolie nyakán. Igyekszik gyengéd lenni, bár ha alig érne hozzá, akkor meg a helyzet lenne túl átlátszó.. Bár ez igazából mindegy is, mert a terve nem igazán sikeredik jóra, sőt, mi több, szinte az ellenkezőjére fordul! Ebben a pillanatban ezernyi rossz, s még rosszabb ötlet fut át az agyán, hogy most mit is kellene tenni, s hirtelen semmi olyan nem jut eszébe, mely veszteség nélkül járna. Vagy Nolie sérül meg súlyosan, vagy ő, vagy mindketten.. S ez még a legkisebbik rossz. A heves gondolkozástól pár gyöngycsepp megjelenik homlokán, ám ez szinte azonnal ráfagy, amikor a nemrég még mögöttük álló hölgyemény ráveti magát a vezérre! Nem is tudja Mordach, hogy meglepettségében mit csináljon, hiszen olyan gyorsan pörögnek az események. Ezért is teszi azt, amit először súg neki elméje, mégpedig szabad kezével megragadja a tündért, s egy gyors mozdulattal maga mögé rántja. A következő cselekedetét igazából maga sem igazán érti, de hirtelen leguggol a földre, s szélsebesen magához veszi a lenyisszantott ujjat, amit zsebébe is töm. Aztán persze az következik, amire számított, ismét futás.. Most az arany érdekli legkevésbé - bár ettől függetlenül ezt is gyorsan elrakja -, s a törpe utasítására rögtön keresni kezdi a kivezető utakat a dokkokból.*
- Csak füttyents, ha kellek!
*Kiáltja még az elillanó törpe után. Nem éppen szerencsés a helyzet ismét, hiszen rájuk is maradt jópár katona, így a Vörös is a futás lehetőségét választja megint. Ám mikor megakarná ragadni Nolie kezét, hirtelen megjelenik a sereg egyik nagydarab képviselője, aki egyből Mordach karja felé suhint, ám mivel a férfi gyorsan kapcsol, ezért abban a pillanatban el is rántja, bár minimálisan azért sikerül súrolnia a bőrét. Na, a Vörösnek sem kell több, tiszta erejéből visszakézből arcon csapja a kardost - aki kicsit ugyan megtántorodik, de ez az állapot nem fog sokáig tartani -, majd felmérve a helyzetet a tündér felé kiált.*
- Fogd a lovat, tűnj el innen, most! Menj az erdőbe, minél távolabb a kikötőtől! *int a patás felé, aki szinte Nolie mellett mozog izgatottan* Még látjuk egymást hamarosan, vigyázz magadra!
*Azzal meg sem várva, hogy a hölgy mit válaszol, hirtelen felkapja, feldobja az állatra, csap egy nagyot annak hátsójára, mire meg is indul szélsebesen. Ekkorra már a kardos is feléledt kábult állapotából, s már suhint is újra Mordach felé! A férfi tökéletesen látja, hogy nem éppen legképzettebb harcosról van szó, ezért gyorsan előhúzza hosszúkardját, mellyel könnyedén tompítja az ütését. Izmai azonnal megfeszülnek, acélkarmait ökölbe szorítja, s egy tőle telhető hatalmas ütést mér az ellenfél arcába, akinek az recsegve, ropogva törik szét! Bár sérülést még ugyan tudna okozni neki, ám az idő pereg, s a sereg maradék része bizony ki is szemeli a Vöröst. Szívesen megküzdene velük, bár felmérve a helyzetet ennyi ember ellen egy rossz mozdulat, vagy egy apró figyelmetlenség is elég, s a feje már gurul is a földön.. Ezért hát a többiekhez hasonlóan megered a tőle legközelebbre eső járat felé, s vagy tíz percen keresztül ide-oda kezd cikázni! Olykor megbújik egy-egy nagyobb láda mögött, ám negyed óra múlva úgy néz ki, hogy le tudta őket rázni. Ekkor veszi csak észre, hogy biz' a Rókalyuknál lyukadt ki, ezért hát gyorsan bérel egy szobát, felsiet az emeletre, s magára zárja az ajtót. Itt már biztonságban lesz, főleg, hogy a sereg minden bizonnyal hamar feladja majd, s inkább a vezérük után indulnak..
Ahogy elfordítja a kulcsot a zárban, abban a pillanatban le is dől az ágyra, s fúj egy nagyot. Szívesen harapna valamit, bár most inkább nem kockáztatja meg, hogy lemenjen a fogadó részbe, sose lehet tudni.. Szemei viszont majd leragadnak, így mielőtt végleg elszenderedne, előveszi az újdonsült trófeáját - melyet még mindig nem ért, miért rakott el -, s a véres csonkot odahelyezi maga mellé az asztalkára. Nolie jár a fejében, s reméli, hogy a hölgy már árkon bokron túl van..*
*Mordach próbál ugyan enyhíteni szorításán, ám az acélkarmok olyannyira élesek és hegyesek, hogy akaratlanul is ejthet pár apró sebet Nolie nyakán. Igyekszik gyengéd lenni, bár ha alig érne hozzá, akkor meg a helyzet lenne túl átlátszó.. Bár ez igazából mindegy is, mert a terve nem igazán sikeredik jóra, sőt, mi több, szinte az ellenkezőjére fordul! Ebben a pillanatban ezernyi rossz, s még rosszabb ötlet fut át az agyán, hogy most mit is kellene tenni, s hirtelen semmi olyan nem jut eszébe, mely veszteség nélkül járna. Vagy Nolie sérül meg súlyosan, vagy ő, vagy mindketten.. S ez még a legkisebbik rossz. A heves gondolkozástól pár gyöngycsepp megjelenik homlokán, ám ez szinte azonnal ráfagy, amikor a nemrég még mögöttük álló hölgyemény ráveti magát a vezérre! Nem is tudja Mordach, hogy meglepettségében mit csináljon, hiszen olyan gyorsan pörögnek az események. Ezért is teszi azt, amit először súg neki elméje, mégpedig szabad kezével megragadja a tündért, s egy gyors mozdulattal maga mögé rántja. A következő cselekedetét igazából maga sem igazán érti, de hirtelen leguggol a földre, s szélsebesen magához veszi a lenyisszantott ujjat, amit zsebébe is töm. Aztán persze az következik, amire számított, ismét futás.. Most az arany érdekli legkevésbé - bár ettől függetlenül ezt is gyorsan elrakja -, s a törpe utasítására rögtön keresni kezdi a kivezető utakat a dokkokból.*
- Csak füttyents, ha kellek!
*Kiáltja még az elillanó törpe után. Nem éppen szerencsés a helyzet ismét, hiszen rájuk is maradt jópár katona, így a Vörös is a futás lehetőségét választja megint. Ám mikor megakarná ragadni Nolie kezét, hirtelen megjelenik a sereg egyik nagydarab képviselője, aki egyből Mordach karja felé suhint, ám mivel a férfi gyorsan kapcsol, ezért abban a pillanatban el is rántja, bár minimálisan azért sikerül súrolnia a bőrét. Na, a Vörösnek sem kell több, tiszta erejéből visszakézből arcon csapja a kardost - aki kicsit ugyan megtántorodik, de ez az állapot nem fog sokáig tartani -, majd felmérve a helyzetet a tündér felé kiált.*
- Fogd a lovat, tűnj el innen, most! Menj az erdőbe, minél távolabb a kikötőtől! *int a patás felé, aki szinte Nolie mellett mozog izgatottan* Még látjuk egymást hamarosan, vigyázz magadra!
*Azzal meg sem várva, hogy a hölgy mit válaszol, hirtelen felkapja, feldobja az állatra, csap egy nagyot annak hátsójára, mire meg is indul szélsebesen. Ekkorra már a kardos is feléledt kábult állapotából, s már suhint is újra Mordach felé! A férfi tökéletesen látja, hogy nem éppen legképzettebb harcosról van szó, ezért gyorsan előhúzza hosszúkardját, mellyel könnyedén tompítja az ütését. Izmai azonnal megfeszülnek, acélkarmait ökölbe szorítja, s egy tőle telhető hatalmas ütést mér az ellenfél arcába, akinek az recsegve, ropogva törik szét! Bár sérülést még ugyan tudna okozni neki, ám az idő pereg, s a sereg maradék része bizony ki is szemeli a Vöröst. Szívesen megküzdene velük, bár felmérve a helyzetet ennyi ember ellen egy rossz mozdulat, vagy egy apró figyelmetlenség is elég, s a feje már gurul is a földön.. Ezért hát a többiekhez hasonlóan megered a tőle legközelebbre eső járat felé, s vagy tíz percen keresztül ide-oda kezd cikázni! Olykor megbújik egy-egy nagyobb láda mögött, ám negyed óra múlva úgy néz ki, hogy le tudta őket rázni. Ekkor veszi csak észre, hogy biz' a Rókalyuknál lyukadt ki, ezért hát gyorsan bérel egy szobát, felsiet az emeletre, s magára zárja az ajtót. Itt már biztonságban lesz, főleg, hogy a sereg minden bizonnyal hamar feladja majd, s inkább a vezérük után indulnak..
Ahogy elfordítja a kulcsot a zárban, abban a pillanatban le is dől az ágyra, s fúj egy nagyot. Szívesen harapna valamit, bár most inkább nem kockáztatja meg, hogy lemenjen a fogadó részbe, sose lehet tudni.. Szemei viszont majd leragadnak, így mielőtt végleg elszenderedne, előveszi az újdonsült trófeáját - melyet még mindig nem ért, miért rakott el -, s a véres csonkot odahelyezi maga mellé az asztalkára. Nolie jár a fejében, s reméli, hogy a hölgy már árkon bokron túl van..*
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-23 16:17:41
Üzenet elküldve: 2013-11-23 16:17:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt árnyai //
*A férfi nem nagyon ijed meg Mordach fenyegetésétől. Rápillant a lányra, majd a férfire, és újra a lányra.*
- Nekünk a feje is elég... ami azt illeti, többet nem is szándékoztunk elvinni belőle *eközben Roet is előkapja a kalapácsát, és az orkok is fegyverhez nyúlnak, habár esélyük sem lehet ennyi pribék ellen* Sőt, ha nem jön, az se baj *célozza meg a lehetőséget, ha netalántán Mordach a felismerhetetlenségig akarná csúfítani a nő arcát* Mert ez itt már önmagában is elég bizonyíték *emeli a magasba a nyakéket, hogy a Hold fénye megcsillanjon rajta. Ebben a pillanatban az egyik láda árnyékából egy sötét alak vetődik ki, és Winelre veti magát. A következő pillanatban az alvilág félszemű ura már Seredlin szorításában találja magát, és ha ez nem is, de a torkának szegezett tőr arra inti, ne mozduljon. Jó kérdés, hogy vajon a nő hogy kerülte meg észrevétlenül a csapatot, azonban nincs idő ezt megtudakolni. Roet is csak értetlenül pislog, ahogy legújabb szerelme egy tússzal hátrál be a ládák sűrűjébe, miközben már a nyaklánc is a kezében van. Hát így van ez, a törékeny hölgy, akire senki nem figyelt, túszul ejtette a főnököt, és megszerezte a nyakláncot, most pedig készül megszökni.*
- Kapjátok el mindet! *üvölt Winel, ahogy elkapja a torkának szegezett fegyvert. Ezt ugyan kisujja bánja, de többé nincs közvetlen életveszélyben, ezt pedig Seredlin is érzi, amikor kicsavarják a kezéből a fegyvert, így futni kezd, amíg még nem késő.*
- De megígértetted velem, hogy feleségül veszlek! *kiált Roet.*
- Minden férfivel megígértetem *kiált vissza a nő, majd hátat fordít, és végképp eltűnik a ládák között, nyomában Winellel és négy-öt bérenccel.*
- Én is minden nőnek megígérem *mondja Roet egy mosoly kíséretében, majd felismeri a helyzet komolyságát, amikor a maradék közel húsz fegyveres rájuk ront.* Szétválni! *kiáltja el magát. Eztán előkap egy erszényt, melyben 1000 arany van, és Mordach Hardersnek adja.
Egy másikat pedig (szintén 1000 arannyal) Nolie Piwerd kezébe nyomja. Eztán megjegyzi:*
- A részetek. Majd még találkozunk, sok szerencsét! *azzal ő és az orkok már el is tűnnek a jobboldali út nyomukban jó néhány fegyveressel. Ebben a pillanatban megjelenik egy hosszúkardos a páros két tagja között is, és Mordach felé sújt. Habár elvéti, ezzel sikeresen szétválasztotta kettőjüket, hiszen egyiküknek sincs ideje átverekedni magán a kardoson, mivel egy pillanat múlva a többi bérenc is ott lesz. Szerencsére mindegyikük közelében található egy-egy járat, amelyen elmenekülhetne az üldözők elő, habár ez a két út gyakorlatilag ellentétes irányba vezet, így nem valószínű, hogy egyhamar egymásra találnak.*
*A férfi nem nagyon ijed meg Mordach fenyegetésétől. Rápillant a lányra, majd a férfire, és újra a lányra.*
- Nekünk a feje is elég... ami azt illeti, többet nem is szándékoztunk elvinni belőle *eközben Roet is előkapja a kalapácsát, és az orkok is fegyverhez nyúlnak, habár esélyük sem lehet ennyi pribék ellen* Sőt, ha nem jön, az se baj *célozza meg a lehetőséget, ha netalántán Mordach a felismerhetetlenségig akarná csúfítani a nő arcát* Mert ez itt már önmagában is elég bizonyíték *emeli a magasba a nyakéket, hogy a Hold fénye megcsillanjon rajta. Ebben a pillanatban az egyik láda árnyékából egy sötét alak vetődik ki, és Winelre veti magát. A következő pillanatban az alvilág félszemű ura már Seredlin szorításában találja magát, és ha ez nem is, de a torkának szegezett tőr arra inti, ne mozduljon. Jó kérdés, hogy vajon a nő hogy kerülte meg észrevétlenül a csapatot, azonban nincs idő ezt megtudakolni. Roet is csak értetlenül pislog, ahogy legújabb szerelme egy tússzal hátrál be a ládák sűrűjébe, miközben már a nyaklánc is a kezében van. Hát így van ez, a törékeny hölgy, akire senki nem figyelt, túszul ejtette a főnököt, és megszerezte a nyakláncot, most pedig készül megszökni.*
- Kapjátok el mindet! *üvölt Winel, ahogy elkapja a torkának szegezett fegyvert. Ezt ugyan kisujja bánja, de többé nincs közvetlen életveszélyben, ezt pedig Seredlin is érzi, amikor kicsavarják a kezéből a fegyvert, így futni kezd, amíg még nem késő.*
- De megígértetted velem, hogy feleségül veszlek! *kiált Roet.*
- Minden férfivel megígértetem *kiált vissza a nő, majd hátat fordít, és végképp eltűnik a ládák között, nyomában Winellel és négy-öt bérenccel.*
- Én is minden nőnek megígérem *mondja Roet egy mosoly kíséretében, majd felismeri a helyzet komolyságát, amikor a maradék közel húsz fegyveres rájuk ront.* Szétválni! *kiáltja el magát. Eztán előkap egy erszényt, melyben 1000 arany van, és Mordach Hardersnek adja.
Egy másikat pedig (szintén 1000 arannyal) Nolie Piwerd kezébe nyomja. Eztán megjegyzi:*- A részetek. Majd még találkozunk, sok szerencsét! *azzal ő és az orkok már el is tűnnek a jobboldali út nyomukban jó néhány fegyveressel. Ebben a pillanatban megjelenik egy hosszúkardos a páros két tagja között is, és Mordach felé sújt. Habár elvéti, ezzel sikeresen szétválasztotta kettőjüket, hiszen egyiküknek sincs ideje átverekedni magán a kardoson, mivel egy pillanat múlva a többi bérenc is ott lesz. Szerencsére mindegyikük közelében található egy-egy járat, amelyen elmenekülhetne az üldözők elő, habár ez a két út gyakorlatilag ellentétes irányba vezet, így nem valószínű, hogy egyhamar egymásra találnak.*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-23 15:14:26
Üzenet elküldve: 2013-11-23 15:14:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt árnyai //
* Szerencsére Mordach hamar kiszúrja az apró kis fehér kezet, így mire leszáll a hordóról már ott is áll előttük. Nolie némán hallgatja a férfit, a felé intézett kérdésre is csak nemlegesen megrázza a fejét. A tekercsek viszont felkeltik az érdeklődését. Amióta egyedül járja a világot próbálja fejleszteni azt a kevés mágikus tudását, ami van, hogy ha kell meg tudja védeni magát. Ám mivel az eddigi próbálkozásai nem jártak sikerrel kénytelen beérni a vándorbotjával. De nem adja fel, ha lehetőség adódik a tanulásra kihasználja. Mint ezt a mostanit. Kíváncsi szemekkel veszi át a felé nyújtott tekercset, gyorsan áttanulmányozza, majd visszaadja a férfinek.*
- Ha majd lesz egy kis időnk alaposabban is megnézem..
* Mondja, mivel tudja, hogy azért pár percnél több időt kell erre szánnia, ha el akarja sajátítani, vagy legalább megérteni a leírtakat.
És most nincs más dolguk, mint várni.. A lány leül a földre az egyik hordó tövében és az elkövetkező időt azzal tölti, hogy a járókelőket számolja.*
~ 1 elf.. 2 elf.. 2 elf és 1 ember.. ~
* Hamar elveszti a fonalat, ám mielőtt újra kezdhetné hangos dobogás üti meg a fülét. Fejét a hang irányába fordítja, így láthatja a sötétben kirajzolódó csapatot. A tündér gyorsan felpattan ültő helyéből, nem számított rá, hogy egy egész sereg jön.. Mikor odaérnek hozzájuk az egyik, valószínűleg a csapat vezetője előadja a kis mondókáját. A lány érzi, hogy a többiek az ő reakcióját várják, hiszen mégis csak az ő falujáról van szó, de ha őszinte akar lenni, nem igazán érdekli a helyzet. Az alatt a néhány év alatt, amíg ott élt senkivel sem alakult ki bármiféle kapcsolat. Persze nem akarja, hogy lények haljanak meg feleslegesen, de most mit tehetne ellene..
A gondolatmenete itt félbe szakad, mivel az utolsó mondat világossá teszi, hogy miért is jöttek pontosan: Érte. Nolienak szinte még megijedni sincs ideje, mikor a férfi egy könnyed mozdulattal maga elé állítja és az acélkarmokkal körbefogja a torkát. Mordach még érezheti is, ahogy megremeg, mikor a hideg fém a bőréhez ér. A biztató szavakat hallva megpróbál nyugodtságot erőltetni magára. Bízik a férfiban, de az, hogy egy nála kétszer nagyobb és erősebb egyén kezében van az élete eléggé zavaró..*
* Szerencsére Mordach hamar kiszúrja az apró kis fehér kezet, így mire leszáll a hordóról már ott is áll előttük. Nolie némán hallgatja a férfit, a felé intézett kérdésre is csak nemlegesen megrázza a fejét. A tekercsek viszont felkeltik az érdeklődését. Amióta egyedül járja a világot próbálja fejleszteni azt a kevés mágikus tudását, ami van, hogy ha kell meg tudja védeni magát. Ám mivel az eddigi próbálkozásai nem jártak sikerrel kénytelen beérni a vándorbotjával. De nem adja fel, ha lehetőség adódik a tanulásra kihasználja. Mint ezt a mostanit. Kíváncsi szemekkel veszi át a felé nyújtott tekercset, gyorsan áttanulmányozza, majd visszaadja a férfinek.*
- Ha majd lesz egy kis időnk alaposabban is megnézem..
* Mondja, mivel tudja, hogy azért pár percnél több időt kell erre szánnia, ha el akarja sajátítani, vagy legalább megérteni a leírtakat.
És most nincs más dolguk, mint várni.. A lány leül a földre az egyik hordó tövében és az elkövetkező időt azzal tölti, hogy a járókelőket számolja.*
~ 1 elf.. 2 elf.. 2 elf és 1 ember.. ~
* Hamar elveszti a fonalat, ám mielőtt újra kezdhetné hangos dobogás üti meg a fülét. Fejét a hang irányába fordítja, így láthatja a sötétben kirajzolódó csapatot. A tündér gyorsan felpattan ültő helyéből, nem számított rá, hogy egy egész sereg jön.. Mikor odaérnek hozzájuk az egyik, valószínűleg a csapat vezetője előadja a kis mondókáját. A lány érzi, hogy a többiek az ő reakcióját várják, hiszen mégis csak az ő falujáról van szó, de ha őszinte akar lenni, nem igazán érdekli a helyzet. Az alatt a néhány év alatt, amíg ott élt senkivel sem alakult ki bármiféle kapcsolat. Persze nem akarja, hogy lények haljanak meg feleslegesen, de most mit tehetne ellene..
A gondolatmenete itt félbe szakad, mivel az utolsó mondat világossá teszi, hogy miért is jöttek pontosan: Érte. Nolienak szinte még megijedni sincs ideje, mikor a férfi egy könnyed mozdulattal maga elé állítja és az acélkarmokkal körbefogja a torkát. Mordach még érezheti is, ahogy megremeg, mikor a hideg fém a bőréhez ér. A biztató szavakat hallva megpróbál nyugodtságot erőltetni magára. Bízik a férfiban, de az, hogy egy nála kétszer nagyobb és erősebb egyén kezében van az élete eléggé zavaró..*
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-19 16:28:06
Üzenet elküldve: 2013-11-19 16:28:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
*Mordach hosszú perceket vár, olykor még el is gondolkozik egy pillanatra, azonban nagyon hamar visszakapja a fejét a tömegre, viszont a többiek csak nem akarnak jönni.. Épp, mikor már el akarna indulni, hogy követi az utat és elébük megy megnézni, jól vannak-e, váratlanul megpillant egy integető kezet, melynek gazdája Nolie! A Vörös rögtön vissza is int a hölgynek, s nagy megkönnyebbüléssel pattan le a lóról, majd sétál oda hozzájuk.*
- Már azt hittem, meg se érkeztek! Épp akartam indulni utánatok! Lehet, hogy csak én siettem túlságosan! *kacag fel, majd mikor kicsit csendesülnek a kedélyek, odalép Nolie mellé* Nem volt semmi probléma? *suttogja neki, célozgatva Roetre és az orkokra* Pár tekercset magammal tudtam hozni a toronyból, amire még szükségem lehet baj esetén. *a patáson levő táskából előhúz egy tekercset, majd a tündérlányzó felé nyújtja* Ez még akár neked is tetszene! A segítségével darazsakat tudsz idézni, amik megtámadják az ellenséget! Ha nem is ölik meg, de csúnya és fájdalmas sebeket tudnak okozni!
*Bólogat hevesen, majd ha a hölgyemény megvizsgálta a tekercset, akkor Mordach azt belegyömöszöli nadrágjának egy zsebébe. Ezután még vált vele pár szót, majd leül az egyik hordóra, s figyelni kezdi a fogyatkozó népességet, hátha felfigyel valami gyanús alakra, aki Noliet méregeti. Ám pár perverz pillantáson kívül más nemigen érkezik, s hamarosan a Hold is olyan pozícióba kerül, melyből megállapítható, hogy mindjárt éjfél lesz. Ezért hát a Vörös fel is áll, majd mikor fel s alá kezd járkálni két láda közt, váratlanul felfedez valami gyorsan közeledő sereget a távolban. Próbálja jobban kivenni, hogy kik lehetnek, ám ez csak akkor derül ki, mikor a társaság közelebb ér. Hát, nem éppen erre számított.. Azt gondolta, hogy majd egy darab piti alak valahonnan odasúg nekik, és majd szépen csendben lerendezhetik a dolgokat, erre viszont egy kisebb sereg fogadóbizottság érkezett meg. Mikor a vezető meglebegteti a nyakláncot, Mordach Noliera pillant, várva amolyan jelzést, hogy tényleg az ő nyakláncáról van-e szó, bár valószínűleg igen.
Végighallgatva a mondandóját, olykor elhúzza a száját, viszont most nem szól közbe. A Vörös nem jótevő, nem segíti az embereket, s nincsenek olyan erkölcsei, melyek arra ösztönzik, hogy minden áron megvédje az ártatlanokat. Ezért is mikor az a rész következik, hogy lerombolja mindkét falut, akkor az ébentündérre pillant. Nem tudja, hogy vélekedik erről, ezért még véleményének nem ad hangot. Rossz kapcsolatot ápol a szüleivel, így nem tudni, hogy bánná-e, ha eltűnnének a falvak a föld színéről. Így egyelőre megvárja a hölgy válaszát, reakcióját, s aszerint fog cselekedni. Ám az utolsó mondatánál viszont jobban felkapja a fejét, s határozottan előre lép.*
- Egyedül nem mehet.
*Ekkor olyat tesz, mely teljesen biztosan megkérdőjelezi a hűségét a hölgy felé, azonban ez a terv hirtelen jött, s cselekedni kell: hirtelen megragadja Noliet, maga elé tolja, majd karmaival megragadja a torkát - természetesen nem erősen, csak épp úgy, hogy a nagy társaság lássa a szándékát.*
- Bízz bennem.. *súgja oda a hölgynek, majd nagy hangon felszólal* Ugye jól sejtem, hogy a holttestét nem lenne célszerű odavinni, igaz-e? Úgyhogy, ha nem akarjátok, hogy elroppantsam a nyakát, akkor Mi is megyünk, és némi jutalmat is adsz a hölgynek, mert ilyen segítőkész lesz, és veletek fog tartani. Szerintem megtudnánk egyezni.. *mondja határozottan, egy halovány félmosollyal az arcán, ám még halkan elmormol egy varázsigét, aminek hatására sebezhetetlen lesz*
A varázsló egy Kombinált mana aura nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül egy koncentrált energia lepel borítja be a varázslót, eltérítve a nem mágikus dobó, lő és közelharci fegyvereket.
*Mordach hosszú perceket vár, olykor még el is gondolkozik egy pillanatra, azonban nagyon hamar visszakapja a fejét a tömegre, viszont a többiek csak nem akarnak jönni.. Épp, mikor már el akarna indulni, hogy követi az utat és elébük megy megnézni, jól vannak-e, váratlanul megpillant egy integető kezet, melynek gazdája Nolie! A Vörös rögtön vissza is int a hölgynek, s nagy megkönnyebbüléssel pattan le a lóról, majd sétál oda hozzájuk.*
- Már azt hittem, meg se érkeztek! Épp akartam indulni utánatok! Lehet, hogy csak én siettem túlságosan! *kacag fel, majd mikor kicsit csendesülnek a kedélyek, odalép Nolie mellé* Nem volt semmi probléma? *suttogja neki, célozgatva Roetre és az orkokra* Pár tekercset magammal tudtam hozni a toronyból, amire még szükségem lehet baj esetén. *a patáson levő táskából előhúz egy tekercset, majd a tündérlányzó felé nyújtja* Ez még akár neked is tetszene! A segítségével darazsakat tudsz idézni, amik megtámadják az ellenséget! Ha nem is ölik meg, de csúnya és fájdalmas sebeket tudnak okozni!
*Bólogat hevesen, majd ha a hölgyemény megvizsgálta a tekercset, akkor Mordach azt belegyömöszöli nadrágjának egy zsebébe. Ezután még vált vele pár szót, majd leül az egyik hordóra, s figyelni kezdi a fogyatkozó népességet, hátha felfigyel valami gyanús alakra, aki Noliet méregeti. Ám pár perverz pillantáson kívül más nemigen érkezik, s hamarosan a Hold is olyan pozícióba kerül, melyből megállapítható, hogy mindjárt éjfél lesz. Ezért hát a Vörös fel is áll, majd mikor fel s alá kezd járkálni két láda közt, váratlanul felfedez valami gyorsan közeledő sereget a távolban. Próbálja jobban kivenni, hogy kik lehetnek, ám ez csak akkor derül ki, mikor a társaság közelebb ér. Hát, nem éppen erre számított.. Azt gondolta, hogy majd egy darab piti alak valahonnan odasúg nekik, és majd szépen csendben lerendezhetik a dolgokat, erre viszont egy kisebb sereg fogadóbizottság érkezett meg. Mikor a vezető meglebegteti a nyakláncot, Mordach Noliera pillant, várva amolyan jelzést, hogy tényleg az ő nyakláncáról van-e szó, bár valószínűleg igen.
Végighallgatva a mondandóját, olykor elhúzza a száját, viszont most nem szól közbe. A Vörös nem jótevő, nem segíti az embereket, s nincsenek olyan erkölcsei, melyek arra ösztönzik, hogy minden áron megvédje az ártatlanokat. Ezért is mikor az a rész következik, hogy lerombolja mindkét falut, akkor az ébentündérre pillant. Nem tudja, hogy vélekedik erről, ezért még véleményének nem ad hangot. Rossz kapcsolatot ápol a szüleivel, így nem tudni, hogy bánná-e, ha eltűnnének a falvak a föld színéről. Így egyelőre megvárja a hölgy válaszát, reakcióját, s aszerint fog cselekedni. Ám az utolsó mondatánál viszont jobban felkapja a fejét, s határozottan előre lép.*
- Egyedül nem mehet.
*Ekkor olyat tesz, mely teljesen biztosan megkérdőjelezi a hűségét a hölgy felé, azonban ez a terv hirtelen jött, s cselekedni kell: hirtelen megragadja Noliet, maga elé tolja, majd karmaival megragadja a torkát - természetesen nem erősen, csak épp úgy, hogy a nagy társaság lássa a szándékát.*
- Bízz bennem.. *súgja oda a hölgynek, majd nagy hangon felszólal* Ugye jól sejtem, hogy a holttestét nem lenne célszerű odavinni, igaz-e? Úgyhogy, ha nem akarjátok, hogy elroppantsam a nyakát, akkor Mi is megyünk, és némi jutalmat is adsz a hölgynek, mert ilyen segítőkész lesz, és veletek fog tartani. Szerintem megtudnánk egyezni.. *mondja határozottan, egy halovány félmosollyal az arcán, ám még halkan elmormol egy varázsigét, aminek hatására sebezhetetlen lesz*
A varázsló egy Kombinált mana aura nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül egy koncentrált energia lepel borítja be a varázslót, eltérítve a nem mágikus dobó, lő és közelharci fegyvereket.
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-17 12:42:43
Üzenet elküldve: 2013-11-17 12:42:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Loq arckifejezését látva, Yaral kicsit komolyabban veszi az aktuális témát és jobban belegondol, hogy milyen súlya is van a babonáknak bizonyos körökben.*
- Hmmm...Akár mesélhetnél még a különféle balszerencsét hozó dolgokról. Vagy, hogy mit szoktatok csinálni a hajón amikor épp nem kalózkodtok.
"Igazán érdekelne, hogy mégis hogyan fognak telni a mindennapjaim. Eddig elég unalmasak voltak."
*Mielőtt még a kalóz válaszolni tudna, hagyja elkalandozni a gondolatait.*
"Azért a kalózok életea sem veszélytelen. Majdnem ugyanolyan sok esély van rá, hogy elfognak és felkötnek vagy pedig lefejeznek, mint amikor az ember bérgyilkos. A kivégzéshez képest a börtön semmi. Sokkal szívesebben töltöm a mindennapjaimat egy koszos, sötét zugban, mint, hogy felakasszanak. A fulladásos halálra amúgy sem áhítoztam túl sokat."
*Loq arckifejezését látva, Yaral kicsit komolyabban veszi az aktuális témát és jobban belegondol, hogy milyen súlya is van a babonáknak bizonyos körökben.*
- Hmmm...Akár mesélhetnél még a különféle balszerencsét hozó dolgokról. Vagy, hogy mit szoktatok csinálni a hajón amikor épp nem kalózkodtok.
"Igazán érdekelne, hogy mégis hogyan fognak telni a mindennapjaim. Eddig elég unalmasak voltak."
*Mielőtt még a kalóz válaszolni tudna, hagyja elkalandozni a gondolatait.*
"Azért a kalózok életea sem veszélytelen. Majdnem ugyanolyan sok esély van rá, hogy elfognak és felkötnek vagy pedig lefejeznek, mint amikor az ember bérgyilkos. A kivégzéshez képest a börtön semmi. Sokkal szívesebben töltöm a mindennapjaimat egy koszos, sötét zugban, mint, hogy felakasszanak. A fulladásos halálra amúgy sem áhítoztam túl sokat."
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-17 00:24:39
Üzenet elküldve: 2013-11-17 00:24:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*Log arca nem enyhül meg a bérgyilkos válaszát hallva.*
-Ha megsértettél volna akkor már bemostam volna neked egyet. Csak annyi hogy ezeket tudnod kell. Veszélyes hely a tenger ismerni kell a szabályait különben elveszhet az ember.
~Majd megtudod ha második napja étlen-szomjan hánykolódtok a tengeren mert valaki a hajópadlóra köpött. Azokat akik ilyen hülyeségekkel veszélyeztetik a hajót azokat el kell küldeni. Ha lehet akkor egy lakatlan szigeten ki tenni de, ha nem akkor csónakot alá és hánykolódjon a tengeren. Vagy ha egy potyautasról van szó akkor ennyit sem szabad hanem csak úgy a tengerbe kell vetni.~
*Log arca nem enyhül meg a bérgyilkos válaszát hallva.*
-Ha megsértettél volna akkor már bemostam volna neked egyet. Csak annyi hogy ezeket tudnod kell. Veszélyes hely a tenger ismerni kell a szabályait különben elveszhet az ember.
~Majd megtudod ha második napja étlen-szomjan hánykolódtok a tengeren mert valaki a hajópadlóra köpött. Azokat akik ilyen hülyeségekkel veszélyeztetik a hajót azokat el kell küldeni. Ha lehet akkor egy lakatlan szigeten ki tenni de, ha nem akkor csónakot alá és hánykolódjon a tengeren. Vagy ha egy potyautasról van szó akkor ennyit sem szabad hanem csak úgy a tengerbe kell vetni.~
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:44:28
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:44:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Amikor Loq beszélni kezd, Yaral kissé úgy érzi, hogy most éppen leteremtik, de nem szentel neki különösebb figyelmet. Azért válaszol, nemhogy megsérit az orkot.*
- Elnézésedet kérem, hogyha megsértettelek. Nem állt szándékomban. Nos, hogyha ezeket a dolgokat komolyan kell venni akkor mától igyekszem jobban odafigyelni rájuk.
"Azért annyira nem fogom komolyan venni, de ha egy "tapasztalt" kalóz mondja, akkor már csak lehet benne valami igazság. A kalózok fosztogatók, de ha nem muszáj akkor nem hazudnak. Ezt pedig nem árt észben tartani."
*Mivel amúgy is elővigyázatos, meg a kezeit is szereti pihentetni, az egyik tőrjére csúsztatja a kezét és fütyörészni kezd a gyaloglás közben.*
*Amikor Loq beszélni kezd, Yaral kissé úgy érzi, hogy most éppen leteremtik, de nem szentel neki különösebb figyelmet. Azért válaszol, nemhogy megsérit az orkot.*
- Elnézésedet kérem, hogyha megsértettelek. Nem állt szándékomban. Nos, hogyha ezeket a dolgokat komolyan kell venni akkor mától igyekszem jobban odafigyelni rájuk.
"Azért annyira nem fogom komolyan venni, de ha egy "tapasztalt" kalóz mondja, akkor már csak lehet benne valami igazság. A kalózok fosztogatók, de ha nem muszáj akkor nem hazudnak. Ezt pedig nem árt észben tartani."
*Mivel amúgy is elővigyázatos, meg a kezeit is szereti pihentetni, az egyik tőrjére csúsztatja a kezét és fütyörészni kezd a gyaloglás közben.*
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:37:51
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:37:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*A kölyök mondatára az ork megkomolyodik.*
-Nekem elhiheted ezek nem csak babonák. Ezek törvények. És ezek a törvények olyanok amiket be is kell tartani. Sok hajó roncsai vannak a tenger alatt mert nem vették komolyan az ilyen dolgokat.
*Loq egy egyszerű lélek de, ha babonákról van szó akkor ő is olyan mint a legtöbb kalóz. Szinte túl komolyan veszi őket. Loq szerint eddig azért nem süllyedt el egyik hajójuk sem mert hittek a babonákban. Múltkor mikor a kalózesküt páran megszegték elsüllyedt a hajó és Loq ezt is a babonáknak a javára írja.*
~Ha egyszer kész lesz Roxanne akkor majd mindent úgy kell csinálni ahogy kell de, ezt a kapitány is tudja.~
*A kölyök mondatára az ork megkomolyodik.*
-Nekem elhiheted ezek nem csak babonák. Ezek törvények. És ezek a törvények olyanok amiket be is kell tartani. Sok hajó roncsai vannak a tenger alatt mert nem vették komolyan az ilyen dolgokat.
*Loq egy egyszerű lélek de, ha babonákról van szó akkor ő is olyan mint a legtöbb kalóz. Szinte túl komolyan veszi őket. Loq szerint eddig azért nem süllyedt el egyik hajójuk sem mert hittek a babonákban. Múltkor mikor a kalózesküt páran megszegték elsüllyedt a hajó és Loq ezt is a babonáknak a javára írja.*
~Ha egyszer kész lesz Roxanne akkor majd mindent úgy kell csinálni ahogy kell de, ezt a kapitány is tudja.~
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:47:37
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:47:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*A kölyök mosolyogva hallgatja Loq szavait.*
- Hmmm...Tehát sikerült a bizalmas bizalmába férkőznöm. Legalábbis remélem. A nőkhöz meg annyit, hogy nem vagyok babonás, de a tegnap estét kivéve, eddig csak bajom volt velük.
*Amikor az ork elsüt egy ócska, de mégiscsak jó poént, Yaral is elmosolyodik. Szereti az ilyen kis semmitmondó vicceket. Legalábbis újabban.
- Egyszer azért megnéznék egy női kalózt. Úgy általában is érdekel meg az is, hogy-hogyan harcolhat az ilyen. A nők nem annyira harcos természetűek. Bár azért ők is meg tudják tanulni és némelyiküknek van esze és az eszes ember mindenhol jól tud jönni.
"Ezt tudom tanúsítani."
*Sok olyan dolga volt már, ahol az eszes emberek segítségével mászott ki a bajból. Az eszes ember pedig meghalt miután segített neki.*
*A kölyök mosolyogva hallgatja Loq szavait.*
- Hmmm...Tehát sikerült a bizalmas bizalmába férkőznöm. Legalábbis remélem. A nőkhöz meg annyit, hogy nem vagyok babonás, de a tegnap estét kivéve, eddig csak bajom volt velük.
*Amikor az ork elsüt egy ócska, de mégiscsak jó poént, Yaral is elmosolyodik. Szereti az ilyen kis semmitmondó vicceket. Legalábbis újabban.
- Egyszer azért megnéznék egy női kalózt. Úgy általában is érdekel meg az is, hogy-hogyan harcolhat az ilyen. A nők nem annyira harcos természetűek. Bár azért ők is meg tudják tanulni és némelyiküknek van esze és az eszes ember mindenhol jól tud jönni.
"Ezt tudom tanúsítani."
*Sok olyan dolga volt már, ahol az eszes emberek segítségével mászott ki a bajból. Az eszes ember pedig meghalt miután segített neki.*
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:40:43
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:40:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*A kölyök kérdése meglepi Loq-t. Nem érti kit hagyott volna ki. De mikor a kölyök elmondja hogy, Log dolga érdekelné őt akkor az ork szélesen elmosolyodik.*
-Én a kapitány bizalmasa vagyok. Aern tudja hogy, én egy jó tengerész vagyok ezért mindig fontos feladatokkal bíz meg és gyakran kéri ki a véleményem valamiről. Te meg még szép hogy, nem zavarsz be. Aern kapitánynál bárki jöhet akinek lóg valami a lába között és nem fél fegyvert ragadni ha kell. Tudod a nők csak a bajt hozzák a hajóra ezért sincs nő a legénységben. Jól is néznénk mi ki. Egy szoknyás kalóz.
*Ezután az ork jót röhög a saját poénján csak úgy reng a hasa.*
*A kölyök kérdése meglepi Loq-t. Nem érti kit hagyott volna ki. De mikor a kölyök elmondja hogy, Log dolga érdekelné őt akkor az ork szélesen elmosolyodik.*
-Én a kapitány bizalmasa vagyok. Aern tudja hogy, én egy jó tengerész vagyok ezért mindig fontos feladatokkal bíz meg és gyakran kéri ki a véleményem valamiről. Te meg még szép hogy, nem zavarsz be. Aern kapitánynál bárki jöhet akinek lóg valami a lába között és nem fél fegyvert ragadni ha kell. Tudod a nők csak a bajt hozzák a hajóra ezért sincs nő a legénységben. Jól is néznénk mi ki. Egy szoknyás kalóz.
*Ezután az ork jót röhög a saját poénján csak úgy reng a hasa.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:31:16
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:31:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*A bérgyilkos kissé tátott szájjal hallgatja Loq mondandóját.*
"Ez aztán a díszes társaság."
*Közben azon gondolkodik, hogy mibe is fog ő belecsöppenni. Elvégre ez egy elég nagy fordulat lesz az életében. Meg az elmúlt nap is az volt, de ez már teljesen lényegtelen.*
"Részlet kérdés."
*Mikor az ork a mondandója végére ér, a kölyök is megszólal.*
- Akkor nem fog ártani egy ember akinek a tőr egy testrésze. De egy valamit elfelejtettél. Te miben vagy jó?
*A kérdés végére elmosolyodik, hiszen érdekes kérdést tett fel. Ilyenkor derül ki, hogy mennyi önbizalma van a kalóznak. Lehet, hogy magasztalni fogja saját magát. És lehet, hogy szerénykedni fog, bár az orvgyilkos erre vajmi kevés eséjt lát.*
*A bérgyilkos kissé tátott szájjal hallgatja Loq mondandóját.*
"Ez aztán a díszes társaság."
*Közben azon gondolkodik, hogy mibe is fog ő belecsöppenni. Elvégre ez egy elég nagy fordulat lesz az életében. Meg az elmúlt nap is az volt, de ez már teljesen lényegtelen.*
"Részlet kérdés."
*Mikor az ork a mondandója végére ér, a kölyök is megszólal.*
- Akkor nem fog ártani egy ember akinek a tőr egy testrésze. De egy valamit elfelejtettél. Te miben vagy jó?
*A kérdés végére elmosolyodik, hiszen érdekes kérdést tett fel. Ilyenkor derül ki, hogy mennyi önbizalma van a kalóznak. Lehet, hogy magasztalni fogja saját magát. És lehet, hogy szerénykedni fog, bár az orvgyilkos erre vajmi kevés eséjt lát.*
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:17:27
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:17:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*A kölyök beszélgetni akar és szerencséjére azt is megmondja hogy, miről. Loq nem szereti ha neki kell megkérdeznie ezt. Méghozzá a kölyök egy jó témát is talált. A kapitányról és a többiekről Loq sokat tud mesélni.*
-Ha jó társaság kell akkor azt megtaláltad. Bűvészről mindent elmondtam amit tudnod kell. A kapitány, Aern kapitány vagy más néven Kopasz Patkány egy valódi katasztrófa. Nem látja se mások se a saját határait vagy ha mégis akkor nem érdeklik őt az ilyenek. Magára és másokra is veszélyes de, pont ezért nála jobb vezetőnk nem is lehetne. A kapitány mellet meg folyton ott volt Kóbor Kutya. Az egy lehangoló figura de, olyan trükköket tud a kardjával hogy csak néztünk. A nyelvét kivágták ezért a valódi nevét nem tudjuk csak azt hogy, rabszolga volt. Van szakállas. Ő volt a hajón a szakács. Gyakran találtam szakállszőrt a kajában mert az a marha folyton vakargatta a pofáját. Mókus pedig egy idegesítő kis vakarék volt. Folyton azzal szórakozott hogy, engem jól felhúzott és mikor megpróbáltam megverni a köteleken ugrálva egy pillanat alatt eltűnt. Nagy haverom volt Loboncos. Egyszer eltört egy asztalt akkorát csapott rá. Nem egyszer védte a hátam mikor egy-egy bunyó során elfajult a helyzet. Volt Ravasz a vén kecske. Mindig fel volt vágva a nyelve. Ezért is van felvágva a szája. Olyan mintha mindig mosolyogna. Ja meg van Puhány a hajóorvos. Jó párszor megvertem az az elf rohadékot. Túl nagy volt a képe és olyan volt mint egy nő akiket meg mindig hajtott. Idegesítő egy alak elhiheted.
*A kölyök beszélgetni akar és szerencséjére azt is megmondja hogy, miről. Loq nem szereti ha neki kell megkérdeznie ezt. Méghozzá a kölyök egy jó témát is talált. A kapitányról és a többiekről Loq sokat tud mesélni.*
-Ha jó társaság kell akkor azt megtaláltad. Bűvészről mindent elmondtam amit tudnod kell. A kapitány, Aern kapitány vagy más néven Kopasz Patkány egy valódi katasztrófa. Nem látja se mások se a saját határait vagy ha mégis akkor nem érdeklik őt az ilyenek. Magára és másokra is veszélyes de, pont ezért nála jobb vezetőnk nem is lehetne. A kapitány mellet meg folyton ott volt Kóbor Kutya. Az egy lehangoló figura de, olyan trükköket tud a kardjával hogy csak néztünk. A nyelvét kivágták ezért a valódi nevét nem tudjuk csak azt hogy, rabszolga volt. Van szakállas. Ő volt a hajón a szakács. Gyakran találtam szakállszőrt a kajában mert az a marha folyton vakargatta a pofáját. Mókus pedig egy idegesítő kis vakarék volt. Folyton azzal szórakozott hogy, engem jól felhúzott és mikor megpróbáltam megverni a köteleken ugrálva egy pillanat alatt eltűnt. Nagy haverom volt Loboncos. Egyszer eltört egy asztalt akkorát csapott rá. Nem egyszer védte a hátam mikor egy-egy bunyó során elfajult a helyzet. Volt Ravasz a vén kecske. Mindig fel volt vágva a nyelve. Ezért is van felvágva a szája. Olyan mintha mindig mosolyogna. Ja meg van Puhány a hajóorvos. Jó párszor megvertem az az elf rohadékot. Túl nagy volt a képe és olyan volt mint egy nő akiket meg mindig hajtott. Idegesítő egy alak elhiheted.
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 22:42:32
Üzenet elküldve: 2013-11-14 22:42:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A múlt árnyai//
*Miután a kis csapat újra összeáll, semmi különös nem történik velük, legalábbis estig. Nyugodtan beszélgethetnek, vagy amit akarnak, legfeljebb néhány túlbuzgó kofa próbálkozik némi áru rájuk tukmálásával, persze irreálisan magas áron. Azonkívül szinte semmi, amíg le nem száll az éj... Az orkok már felváltva pofozzák fel a másikat, hogy 'ne aluggy máá', mos' majd gyünnek', Roet pedig tovább beszélget Seredlinnel, mintha nem is érzékelnék az idő múlását. Aztán egyszer csak, mikor a Hold már a fejük felett van, hirtelen lábdobogás hallatszik. Sok-sok láb dobogása, és a messzeségben egy nagy fekete pacát lehet észrevenni az éj feketeségében. Ami egyre-egyre nagyobbra nő, ahogy közeledik, és végül láthatóvá válik, hogy nem egy dologról van szó, hanem egy egész csapatról. Az élén egy félszemű, méghozzá fekete szemkendővel, persze a páncélzata elárulja, hogy nem kalóz. Bárki, aki valaha keveredett már sötét üzletekbe, hallotta a nevét, mint Arthenior alvilágának legfőbb mozgatója, és mint a megfoghatatlan fantom, akinek még a városőrségnél is vannak emberei. Akár a halál hírnöke, úgy jelenik meg a csoport élén Winel. Mögötte egész pontosan huszonnégy felfegyverzett zsoldos, persze a kis csapat ebből csak annyit lát, hogy sok. Winel meg nem csevegni jött. A levegőben egy pillanatra felmutatja a nyakláncot, hogy mind láthassák: valóban ez az, majd belekezd a mondókájába:*
- Nyilván nem fogjátok fel, hogy mekkora értéket képvisel ez a nyakék. Ahonnét te jössz *bök Nolie felé* Nos, abban a faluban a tanács szavazott, hogy megtámadják-e a szomszéd falut. És tudod mennyi lett az eredmény? Hat-hat. Azonban törvényeik szerint a tanácsban szavazati joga van bárkinek, akinél ez a medál van. Szóval elmegyek oda, és kirobbantok egy háborút. Ha eleget öldösték egymást, elsöpröm mindkét falut az útból, és megnyitom az alattuk lévő bányákat. Végül is... apró faluk, alig ötszáz lakos, és ebből csak száz ragad fegyvert, azok pedig leöldösik majd egymást a kis háborújukban. Az asszonyok, a gyerekek és az öregek meg majd menekülnek, ha pár bérencem rájuk gyújtja a falut. Persze nyilván kérdezhetik, akkor miért vagyok itt? Igazán egyszerű... *azzal csettint, és pár bérenc megindul Nolie felé* Tudod, hitelesebb a nyakék, ha viszem a hölgyet is, akinél kéne legyen.
*Miután a kis csapat újra összeáll, semmi különös nem történik velük, legalábbis estig. Nyugodtan beszélgethetnek, vagy amit akarnak, legfeljebb néhány túlbuzgó kofa próbálkozik némi áru rájuk tukmálásával, persze irreálisan magas áron. Azonkívül szinte semmi, amíg le nem száll az éj... Az orkok már felváltva pofozzák fel a másikat, hogy 'ne aluggy máá', mos' majd gyünnek', Roet pedig tovább beszélget Seredlinnel, mintha nem is érzékelnék az idő múlását. Aztán egyszer csak, mikor a Hold már a fejük felett van, hirtelen lábdobogás hallatszik. Sok-sok láb dobogása, és a messzeségben egy nagy fekete pacát lehet észrevenni az éj feketeségében. Ami egyre-egyre nagyobbra nő, ahogy közeledik, és végül láthatóvá válik, hogy nem egy dologról van szó, hanem egy egész csapatról. Az élén egy félszemű, méghozzá fekete szemkendővel, persze a páncélzata elárulja, hogy nem kalóz. Bárki, aki valaha keveredett már sötét üzletekbe, hallotta a nevét, mint Arthenior alvilágának legfőbb mozgatója, és mint a megfoghatatlan fantom, akinek még a városőrségnél is vannak emberei. Akár a halál hírnöke, úgy jelenik meg a csoport élén Winel. Mögötte egész pontosan huszonnégy felfegyverzett zsoldos, persze a kis csapat ebből csak annyit lát, hogy sok. Winel meg nem csevegni jött. A levegőben egy pillanatra felmutatja a nyakláncot, hogy mind láthassák: valóban ez az, majd belekezd a mondókájába:*
- Nyilván nem fogjátok fel, hogy mekkora értéket képvisel ez a nyakék. Ahonnét te jössz *bök Nolie felé* Nos, abban a faluban a tanács szavazott, hogy megtámadják-e a szomszéd falut. És tudod mennyi lett az eredmény? Hat-hat. Azonban törvényeik szerint a tanácsban szavazati joga van bárkinek, akinél ez a medál van. Szóval elmegyek oda, és kirobbantok egy háborút. Ha eleget öldösték egymást, elsöpröm mindkét falut az útból, és megnyitom az alattuk lévő bányákat. Végül is... apró faluk, alig ötszáz lakos, és ebből csak száz ragad fegyvert, azok pedig leöldösik majd egymást a kis háborújukban. Az asszonyok, a gyerekek és az öregek meg majd menekülnek, ha pár bérencem rájuk gyújtja a falut. Persze nyilván kérdezhetik, akkor miért vagyok itt? Igazán egyszerű... *azzal csettint, és pár bérenc megindul Nolie felé* Tudod, hitelesebb a nyakék, ha viszem a hölgyet is, akinél kéne legyen.
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:31:10
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:31:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt árnyai//
- Őszintén szólva nem tudom, miért kaptam meg a nyakláncot. Biztos volt valami hátsó szándékuk, tervük, amit keresztülhúztam. Nem hiszem, hogy önszántukból adták nekem, mivel akkor most nem lenne egy csapat fejvadász a nyomunkban.. Vagy igen.. Tényleg nem tudom, össze vagyok zavarodva..
* Nem tud új információkkal szolgálni. Úgy érzi hiába nyitotta ki a száját -hiszen semmi hasznos nem jött ki rajta-, viszont a Vörös kérdéseit hallva kénytelen újra megtenni.*
- Talán egy fokkal kedvesebbek voltak a szokottnál. Miután megkaptam az ékszert megpróbálták eljátszani a jó szülőket és úgy tenni, mint akit érdekel a lányuk, de gondolom csak amiatt a vacak miatt aggódtak.
* Mikor a férfi a nyaklánc kinézete felől érdeklődik kissé összeráncolja a homlokát.*
- Semmi különös.. Egy vékony aranylánc, amin egy nagyjából diónyi nagyságú medál lógott.
* Agyában halványan felsejlik az ékszer képe. Nem sokat forgatta a kezében, ezért nem emlékszik a részletekre. Volt csatja? Vagy valami minta, véset a medálon, esetleg magán a láncon?.. Ám hiába próbál visszaemlékezni, a kép lassan elúszik előle és helyét egy porfelhő veszi át.. Beletelik néhány pillanatba mire rájön, hogy egy kocsi közeledik feléjük.
Nolie, jobbnak látja félreállni a jármű útjából, ám az orkoknak eszük ágában sincs követni a példáját, így hamar kivívják az "úrfi" haragját. Ám, a többi nemeshez hasonlóan ő is mással végezteti el a piszkos munkát, ezért -csekély fizetés fejében- elküldi Mordachot a mágustoronyba, hogy hozza el a címerét. A férfi könnyedén belemegy a dologba. Vált pár szót az pórul járt szolgával, majd felszáll a lóra, ám nem indul el rögtön. Első útja Noliehoz vezeti, aki kérdőn néz fel rá várva az esetleges jókívánságot, ami meg is érkezik, csak épp nem szavak formájában. A Vörösnek igen meg hajolnia ahhoz, hogy ajkaival megérinthesse a tündér homlokát, hiszen a lány alig éri el a termetes állat szügyét. Végül nagyobb erőfeszítés nélkül célba ér a gesztus, aminek hatására csak meglepetten pislog párat és az arcán halvány rózsás pír jelenik meg, ami, az ő hófehér bőrén igen feltűnő. Ám a férfi ezt nem láthatja, hiszen már el is indult, és nem régi jelenlétére csak egy hatalmas porfelhő emlékezteti a többieket.
A lány enyhe csalódottságot érez a másik távozása miatt, hiszen Mordach volt az egyetlen -a hat fős csapatból-, akivel, ha szűkszavúan is, de beszélgetésbe elegyedett. Így most kénytelen-kelletlen újra magára ölti a némaság álarcát, és egy szót sem szólva indul tovább a dokkok felé. Ám szájával ellentétben agya nem pihen, őrült tempóban próbálja feldolgozni az információkat. A férfi iménti megnyilvánulását nem tudja hova rakni. Természetesen nem engedi el a fantáziáját és nem gondol többet bele a "búcsúpusziba", mint ami, de neki így is kicsit sok volt. Nincs hozzászokva az ilyesfajta fizikai érintkezésekhez és ezt valószínűleg ő is tudja..
Gyorsan haladnak, így alig telik bele néhány perc és már a ládák és a járókelők között lavíroznak. Mikor tudatosul benne, hogy megérkeztek a dokkokhoz körbenéz, hátha sikerül megpillantania Mordachot, ám apró termete miatt csupán vállakat és könyököket lát, így felmászik az egyik közeli hordóra. Hamar meg is pillantja a vérvörös hajkoronát és a széles vállakat, amik kiemelkednek a tömegből. Ha a férfi felé fordul, akkor kezét a magasba emeli jelezve helyzetét. Ha nem, akkor elmondja Roetnek, hogy nagyjából hol van a másik és a hordóról lecsusszanva próbálja átverekedni magát a tömegen.*
- Őszintén szólva nem tudom, miért kaptam meg a nyakláncot. Biztos volt valami hátsó szándékuk, tervük, amit keresztülhúztam. Nem hiszem, hogy önszántukból adták nekem, mivel akkor most nem lenne egy csapat fejvadász a nyomunkban.. Vagy igen.. Tényleg nem tudom, össze vagyok zavarodva..
* Nem tud új információkkal szolgálni. Úgy érzi hiába nyitotta ki a száját -hiszen semmi hasznos nem jött ki rajta-, viszont a Vörös kérdéseit hallva kénytelen újra megtenni.*
- Talán egy fokkal kedvesebbek voltak a szokottnál. Miután megkaptam az ékszert megpróbálták eljátszani a jó szülőket és úgy tenni, mint akit érdekel a lányuk, de gondolom csak amiatt a vacak miatt aggódtak.
* Mikor a férfi a nyaklánc kinézete felől érdeklődik kissé összeráncolja a homlokát.*
- Semmi különös.. Egy vékony aranylánc, amin egy nagyjából diónyi nagyságú medál lógott.
* Agyában halványan felsejlik az ékszer képe. Nem sokat forgatta a kezében, ezért nem emlékszik a részletekre. Volt csatja? Vagy valami minta, véset a medálon, esetleg magán a láncon?.. Ám hiába próbál visszaemlékezni, a kép lassan elúszik előle és helyét egy porfelhő veszi át.. Beletelik néhány pillanatba mire rájön, hogy egy kocsi közeledik feléjük.
Nolie, jobbnak látja félreállni a jármű útjából, ám az orkoknak eszük ágában sincs követni a példáját, így hamar kivívják az "úrfi" haragját. Ám, a többi nemeshez hasonlóan ő is mással végezteti el a piszkos munkát, ezért -csekély fizetés fejében- elküldi Mordachot a mágustoronyba, hogy hozza el a címerét. A férfi könnyedén belemegy a dologba. Vált pár szót az pórul járt szolgával, majd felszáll a lóra, ám nem indul el rögtön. Első útja Noliehoz vezeti, aki kérdőn néz fel rá várva az esetleges jókívánságot, ami meg is érkezik, csak épp nem szavak formájában. A Vörösnek igen meg hajolnia ahhoz, hogy ajkaival megérinthesse a tündér homlokát, hiszen a lány alig éri el a termetes állat szügyét. Végül nagyobb erőfeszítés nélkül célba ér a gesztus, aminek hatására csak meglepetten pislog párat és az arcán halvány rózsás pír jelenik meg, ami, az ő hófehér bőrén igen feltűnő. Ám a férfi ezt nem láthatja, hiszen már el is indult, és nem régi jelenlétére csak egy hatalmas porfelhő emlékezteti a többieket.
A lány enyhe csalódottságot érez a másik távozása miatt, hiszen Mordach volt az egyetlen -a hat fős csapatból-, akivel, ha szűkszavúan is, de beszélgetésbe elegyedett. Így most kénytelen-kelletlen újra magára ölti a némaság álarcát, és egy szót sem szólva indul tovább a dokkok felé. Ám szájával ellentétben agya nem pihen, őrült tempóban próbálja feldolgozni az információkat. A férfi iménti megnyilvánulását nem tudja hova rakni. Természetesen nem engedi el a fantáziáját és nem gondol többet bele a "búcsúpusziba", mint ami, de neki így is kicsit sok volt. Nincs hozzászokva az ilyesfajta fizikai érintkezésekhez és ezt valószínűleg ő is tudja..
Gyorsan haladnak, így alig telik bele néhány perc és már a ládák és a járókelők között lavíroznak. Mikor tudatosul benne, hogy megérkeztek a dokkokhoz körbenéz, hátha sikerül megpillantania Mordachot, ám apró termete miatt csupán vállakat és könyököket lát, így felmászik az egyik közeli hordóra. Hamar meg is pillantja a vérvörös hajkoronát és a széles vállakat, amik kiemelkednek a tömegből. Ha a férfi felé fordul, akkor kezét a magasba emeli jelezve helyzetét. Ha nem, akkor elmondja Roetnek, hogy nagyjából hol van a másik és a hordóról lecsusszanva próbálja átverekedni magát a tömegen.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:21:09
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:21:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Amikor Loq azt mondja, hogy rendes fickó, kénytelen elmosolyodni. Nem szokott sem hálálkodni, sem pedig válaszolni az ilyen lényegtelen dolgokra. Most viszont egyfajta késztetést érez rá, hogy mormogjon valami köszönésfélét.*
- Kösz. Reméltem, hogy ezt mondod. Ha már úton vagyunk, akkor beszélgethetnénk valamiről*ezzel begyalogol az ork mellé, hiszen mindeddig a háta mögött ment*Mondjuk mesélhetnél a kapitányról vagy a legénység többi tagjáról. Ha már csatlakozom hozzátok akkor érdekel a társaság. Szeretem a jó társaságot.
*Ezzel elhallgat. A fülével az orkra figyel míg a kezeivel a pipájáért és a dohányért kotorászik. Miután begyújtotta a közepes minőségű dohányt, már teljesen az orkra figyel. Csakhogy a múltnak ő sem tud gátat vetni. A pipáról egy bizonyos Erith Jorin jut eszébe.*
"Vajon hol lehet most? Él még egyáltalán?"
*Szerencsére ezek csak másodpercnyi gondolatok, néhány pillanat múlva már nincsenek a fejében a testvéréről szóló gondolatok. Teljesen az orkra na meg arra figyel, hogy merre mennek.*
*Amikor Loq azt mondja, hogy rendes fickó, kénytelen elmosolyodni. Nem szokott sem hálálkodni, sem pedig válaszolni az ilyen lényegtelen dolgokra. Most viszont egyfajta késztetést érez rá, hogy mormogjon valami köszönésfélét.*
- Kösz. Reméltem, hogy ezt mondod. Ha már úton vagyunk, akkor beszélgethetnénk valamiről*ezzel begyalogol az ork mellé, hiszen mindeddig a háta mögött ment*Mondjuk mesélhetnél a kapitányról vagy a legénység többi tagjáról. Ha már csatlakozom hozzátok akkor érdekel a társaság. Szeretem a jó társaságot.
*Ezzel elhallgat. A fülével az orkra figyel míg a kezeivel a pipájáért és a dohányért kotorászik. Miután begyújtotta a közepes minőségű dohányt, már teljesen az orkra figyel. Csakhogy a múltnak ő sem tud gátat vetni. A pipáról egy bizonyos Erith Jorin jut eszébe.*
"Vajon hol lehet most? Él még egyáltalán?"
*Szerencsére ezek csak másodpercnyi gondolatok, néhány pillanat múlva már nincsenek a fejében a testvéréről szóló gondolatok. Teljesen az orkra na meg arra figyel, hogy merre mennek.*
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:09:53
Üzenet elküldve: 2013-11-14 20:09:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*Loq nem szereti ha mellé beszélnek. Ha nem lenne ilyen jóban a kölyökkel akkor már rá is szólt volna hogy, térjen a lényegre. De így csak idegesen hallgatja. Mikor a kölyök végül kinyögi Loq megkönnyebbül.*
-Rendes fickó vagy. Iszol, kártyázol, nőzöl és kész vagy ölni a kapitány biztos bevesz majd. Ha meg a többieknek van veled bajuk akkor azokat meg jól elverem és befogják a szájukat.
*Loq nem egy érzelgős fickó mondhatni nála már ez is az volt. Sosem volt olyan helyzetben hogy, az érzelmeit kimutassa és lassan meg is kellet őket ölni miközben a társait látta meghalni. Kemény fiatal évei voltak az biztos.*
*Loq nem szereti ha mellé beszélnek. Ha nem lenne ilyen jóban a kölyökkel akkor már rá is szólt volna hogy, térjen a lényegre. De így csak idegesen hallgatja. Mikor a kölyök végül kinyögi Loq megkönnyebbül.*
-Rendes fickó vagy. Iszol, kártyázol, nőzöl és kész vagy ölni a kapitány biztos bevesz majd. Ha meg a többieknek van veled bajuk akkor azokat meg jól elverem és befogják a szájukat.
*Loq nem egy érzelgős fickó mondhatni nála már ez is az volt. Sosem volt olyan helyzetben hogy, az érzelmeit kimutassa és lassan meg is kellet őket ölni miközben a társait látta meghalni. Kemény fiatal évei voltak az biztos.*
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 16:07:06
Üzenet elküldve: 2013-11-14 16:07:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Yaral elmosolyodik azon amit Loq mond neki. Ezalatt a két nap alatt nagyon megkedvelte az orkot és kifejezetten örül annak, hogy találkoztak egymással. A sorsnak nem lehet gátat vetni, bár Yaral Jorin nem hisz a sorsban.*
"Én irányítom az életem. Minden az én döntéseimen alapul. És a döntéseimet én hozom nem pedig mások."
*Mindig is utálta ha beleszólnak a dolgába. Ezért lett olyan visszabeszélős és keményfejű. Gyermekkorában is öntörvényű volt. Megvoltak a saját dolgai amibe senki nem köthetett bele. Kissé talán kerülték is emiatt. Aki más mint a többiek az el van veszve. A gondolatmenetéből a kalóz kérdése szakítja ki.*
"Hmmm...Erre a kérdésre számítottam. Valahol tudat alatt. Hiszen jól kijövünk egymással. Ez várható volt. És mégis olyan nehéz rá válaszolni. Én egy bérgyilkos vagyok, nem pedig kalóz. Bár idővel minden szakmába bele lehet tanulni és nem árt egy ember aki virtuóz módjára bánik a késsel."
- Nos, ez egy nehéz kérdés, elvégre én teljesen mással foglalkozom. De az-az elvem, hogy mindent meg lehet tanulni csak időre és jó tanítókra van szükség. Szóval, ha senkinek nem lenne ellenem kifogása akkor szívesen csatlakoznék.
*Amikor Loq a nőket is megemlíti, a kölyök szája széles mosolyra húzódik. Hát már, hogyne húzódna. Három napja még egy lélektelen gyilkológép. Most pedig vannak érzései, szereti az alkoholt. Eddig csak bort ivott. Mostmár úgy érzi, hogy minden fajta piát meg tudna inni. És persze azóta volt egy nője is.*
*Yaral elmosolyodik azon amit Loq mond neki. Ezalatt a két nap alatt nagyon megkedvelte az orkot és kifejezetten örül annak, hogy találkoztak egymással. A sorsnak nem lehet gátat vetni, bár Yaral Jorin nem hisz a sorsban.*
"Én irányítom az életem. Minden az én döntéseimen alapul. És a döntéseimet én hozom nem pedig mások."
*Mindig is utálta ha beleszólnak a dolgába. Ezért lett olyan visszabeszélős és keményfejű. Gyermekkorában is öntörvényű volt. Megvoltak a saját dolgai amibe senki nem köthetett bele. Kissé talán kerülték is emiatt. Aki más mint a többiek az el van veszve. A gondolatmenetéből a kalóz kérdése szakítja ki.*
"Hmmm...Erre a kérdésre számítottam. Valahol tudat alatt. Hiszen jól kijövünk egymással. Ez várható volt. És mégis olyan nehéz rá válaszolni. Én egy bérgyilkos vagyok, nem pedig kalóz. Bár idővel minden szakmába bele lehet tanulni és nem árt egy ember aki virtuóz módjára bánik a késsel."
- Nos, ez egy nehéz kérdés, elvégre én teljesen mással foglalkozom. De az-az elvem, hogy mindent meg lehet tanulni csak időre és jó tanítókra van szükség. Szóval, ha senkinek nem lenne ellenem kifogása akkor szívesen csatlakoznék.
*Amikor Loq a nőket is megemlíti, a kölyök szája széles mosolyra húzódik. Hát már, hogyne húzódna. Három napja még egy lélektelen gyilkológép. Most pedig vannak érzései, szereti az alkoholt. Eddig csak bort ivott. Mostmár úgy érzi, hogy minden fajta piát meg tudna inni. És persze azóta volt egy nője is.*
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-14 15:41:19
Üzenet elküldve: 2013-11-14 15:41:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*Loq ismételten jót röhög a kölyök kijelentésén. Neki is fontos hogy, sok pénze legyen és hogy, azt a sok pénzt valamire elherdálja. Egyesek ruhákra vagy házra, a rendes emberek adókra, Loq piára és kártyára.*
-Jól ki fogsz te jönni a kapitánnyal. Szereti az ilyen beszédet.
*Loq úgy megkedvelte ezt a kölyköt hogy, már sajnálná is itt hagyni. De az a tény hogy, a másik követi az orkot még a városon kívülre is az meggyőzi Loq hogy, nem kell félnie az elszakadástól.*
-Ha kész lesz a hajónk megint akkor majd te is velünk jössz? Nekem elhiheted jó sorod lesz köztünk. Kártya, bunyó, pia és minden kikötőben új nő.
*Az utolsó szónál rákacsint egyet a bérgyilkosra.*
*Loq ismételten jót röhög a kölyök kijelentésén. Neki is fontos hogy, sok pénze legyen és hogy, azt a sok pénzt valamire elherdálja. Egyesek ruhákra vagy házra, a rendes emberek adókra, Loq piára és kártyára.*
-Jól ki fogsz te jönni a kapitánnyal. Szereti az ilyen beszédet.
*Loq úgy megkedvelte ezt a kölyköt hogy, már sajnálná is itt hagyni. De az a tény hogy, a másik követi az orkot még a városon kívülre is az meggyőzi Loq hogy, nem kell félnie az elszakadástól.*
-Ha kész lesz a hajónk megint akkor majd te is velünk jössz? Nekem elhiheted jó sorod lesz köztünk. Kártya, bunyó, pia és minden kikötőben új nő.
*Az utolsó szónál rákacsint egyet a bérgyilkosra.*
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-13 11:12:28
Üzenet elküldve: 2013-11-13 11:12:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
*Amint Mordach kilép a mágustorony ajtaján, ismét gyönyörű látvány tárul a szeme elé. A végtelenbe nyúló hullámok nagyon vonzzák a férfit, egy pillanatra fejébe is ötlik, hogy ha lerendezte végre ezt a bonyodalmat, akkor kihajóz a messzi vizekre, s pár hetet a tenger habjai közt fog tölteni. Ez aztán szépen helyrebillentené, hiszen talán a monoton, egyhangú napokra van most szüksége. Reggelente halászat, napközben annak feldolgozása, kis henyélés, esténként pedig ivászat, kártyázás, s minden csudajó dolog..
Ahogy az utolsó napsugarak is eltűnnek a messziségben, úgy kel fel a Hold, s bágyadt tükrével világítja meg Mordach útját. Szerencsére a kikötő fényei nincsenek messze, így a Hold mellett az is egy remek tájékozódási pont. Úgy látszik, hogy a patás is jobban kedveli az éjszakát, hiszen érezhetően sokkal lendületesebben és gyorsabban haladnak. Most a kikötőnél viszont nem állnak meg, a Vörös azonban miután elhagyják azt, figyelni a kezdi az utakat, hátha összefut társaival. A rendes úton ugyan nem haladnak sokáig, hanem ismét átvágnak a szántóföldeken, ahol már síri csend van. Pár varjú még ugyan heves ricsajba kezd, amint átvágtatnak köztük, ám a munkások már elballagtak hazafelé.
Hamar elérik az erdei ösvényt, viszont ekkor már tényleg korom sötét van, s még az égbe nyúló ágak is kitakarják a Hold fényét. Még szerencse, hogy van a férfi tarsolyában pár remek varázslat, így az egyiket rögtön el is mormolja. Ha sikerrel jár, akkor a ló körül és körülötte egy ezüstös burok nő, mely remek megvilágítást ad az útra.
Mikor kicsit beljebb érnek, lelassítja az állatot, s fülel, hátha a szolga a jelez neki. Pár percig csak néma csend és hullaszag, azonban váratlanul egy halkabb hang szól a magasból.*
- Itt vagyok, hé! *azzal Mordach a mellette levő fára pillant*
- Te aztán jól elbújtál, szép munka! *lép közelebb az egyik ágon ücsörgő szolgához*
- Igen, igen, zajokat hallottam a közelből, úgyhogy gyorsan felpucoltam ide! Viszont egy baj van, hogy lemászni nem tudok.. Ha esetleg.. *azzal Mordach felkacag*
- Gyere, elkaplak! *tekintve, hogy a szolga jóval kisebb és gyengébb is nála, így az könnyedén pottyan bele a férfi karjaiba, aki maga elé ülteti a patáson* Itt a címer, fogd. A terv pedig az, hogy nem viszed ezt vissza a te uradnak, hanem szépen úgy teszel, mint ha te lennél ő, így be tudod mocskolni a nevét. Nesze, fogd ezt! *azzal a kezébe nyom egy normálisabb nadrágot és felsőt* Ezt húzd fel, aztán hajrá!
- Ó, köszönöm uram, megmentett! *azzal lepattan az állatról* A lovat tartsa meg, viszlát!
*Utolsó mondatát már futtában intézi, mire Mordach csak biccent neki egyet, aztán gyors ütemben kezdenek is már vágtatni a dokkok felé. Szerencsére hamar odaérnek, majd a Vörös a bejárat körül, az egyik hordó mellé beáll, s a ló hátáról kémleli a népet, hátha észreveszi Nolie bájos arcát - bár nagy valószínűséggel a két tohonya ork fog kitűnni először.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
*Amint Mordach kilép a mágustorony ajtaján, ismét gyönyörű látvány tárul a szeme elé. A végtelenbe nyúló hullámok nagyon vonzzák a férfit, egy pillanatra fejébe is ötlik, hogy ha lerendezte végre ezt a bonyodalmat, akkor kihajóz a messzi vizekre, s pár hetet a tenger habjai közt fog tölteni. Ez aztán szépen helyrebillentené, hiszen talán a monoton, egyhangú napokra van most szüksége. Reggelente halászat, napközben annak feldolgozása, kis henyélés, esténként pedig ivászat, kártyázás, s minden csudajó dolog..
Ahogy az utolsó napsugarak is eltűnnek a messziségben, úgy kel fel a Hold, s bágyadt tükrével világítja meg Mordach útját. Szerencsére a kikötő fényei nincsenek messze, így a Hold mellett az is egy remek tájékozódási pont. Úgy látszik, hogy a patás is jobban kedveli az éjszakát, hiszen érezhetően sokkal lendületesebben és gyorsabban haladnak. Most a kikötőnél viszont nem állnak meg, a Vörös azonban miután elhagyják azt, figyelni a kezdi az utakat, hátha összefut társaival. A rendes úton ugyan nem haladnak sokáig, hanem ismét átvágnak a szántóföldeken, ahol már síri csend van. Pár varjú még ugyan heves ricsajba kezd, amint átvágtatnak köztük, ám a munkások már elballagtak hazafelé.
Hamar elérik az erdei ösvényt, viszont ekkor már tényleg korom sötét van, s még az égbe nyúló ágak is kitakarják a Hold fényét. Még szerencse, hogy van a férfi tarsolyában pár remek varázslat, így az egyiket rögtön el is mormolja. Ha sikerrel jár, akkor a ló körül és körülötte egy ezüstös burok nő, mely remek megvilágítást ad az útra.
Mikor kicsit beljebb érnek, lelassítja az állatot, s fülel, hátha a szolga a jelez neki. Pár percig csak néma csend és hullaszag, azonban váratlanul egy halkabb hang szól a magasból.*
- Itt vagyok, hé! *azzal Mordach a mellette levő fára pillant*
- Te aztán jól elbújtál, szép munka! *lép közelebb az egyik ágon ücsörgő szolgához*
- Igen, igen, zajokat hallottam a közelből, úgyhogy gyorsan felpucoltam ide! Viszont egy baj van, hogy lemászni nem tudok.. Ha esetleg.. *azzal Mordach felkacag*
- Gyere, elkaplak! *tekintve, hogy a szolga jóval kisebb és gyengébb is nála, így az könnyedén pottyan bele a férfi karjaiba, aki maga elé ülteti a patáson* Itt a címer, fogd. A terv pedig az, hogy nem viszed ezt vissza a te uradnak, hanem szépen úgy teszel, mint ha te lennél ő, így be tudod mocskolni a nevét. Nesze, fogd ezt! *azzal a kezébe nyom egy normálisabb nadrágot és felsőt* Ezt húzd fel, aztán hajrá!
- Ó, köszönöm uram, megmentett! *azzal lepattan az állatról* A lovat tartsa meg, viszlát!
*Utolsó mondatát már futtában intézi, mire Mordach csak biccent neki egyet, aztán gyors ütemben kezdenek is már vágtatni a dokkok felé. Szerencsére hamar odaérnek, majd a Vörös a bejárat körül, az egyik hordó mellé beáll, s a ló hátáról kémleli a népet, hátha észreveszi Nolie bájos arcát - bár nagy valószínűséggel a két tohonya ork fog kitűnni először.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:08:49
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:08:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*A bérgyilkos elgondolkodik azon amit Loq mondott.*
- Nos, ha olyan jó kártyás akkor a rumot is meglehetősen szeretnie kell. És ha a nadrágomat is elnyerné, akkor állok elébe. Jó munkám van. Sok benne a kockázat. De az arany még annál is több.
*Hiába, a kölyök sorrendje a következő: az összeg felét előre, megölni az áldozatot, elmenni a pénzért, megölni a megbízót.
Soha nem hagyott olyan embert aki feldobhatta volna az éppen aktuális város őrségénél. Nem akarta egész életét egy koszos cellában tölteni. Arról nem is beszélve, hogy akármennyire is biztos kezű gyilkos, a tömlöcben olyanok is vannak akik félkézzel elintézik őt.*
"Nem hiányzik, hogy mindenem össze legyen törve. A börtön agresszív és primitív embereket szül.
*Arra meg gondolni sem akar, hogy verekednie keljen. Az ő fegyvere a tőr. A fegyvereire már úgy tekint, mint egy testrészre.*
*A bérgyilkos elgondolkodik azon amit Loq mondott.*
- Nos, ha olyan jó kártyás akkor a rumot is meglehetősen szeretnie kell. És ha a nadrágomat is elnyerné, akkor állok elébe. Jó munkám van. Sok benne a kockázat. De az arany még annál is több.
*Hiába, a kölyök sorrendje a következő: az összeg felét előre, megölni az áldozatot, elmenni a pénzért, megölni a megbízót.
Soha nem hagyott olyan embert aki feldobhatta volna az éppen aktuális város őrségénél. Nem akarta egész életét egy koszos cellában tölteni. Arról nem is beszélve, hogy akármennyire is biztos kezű gyilkos, a tömlöcben olyanok is vannak akik félkézzel elintézik őt.*
"Nem hiányzik, hogy mindenem össze legyen törve. A börtön agresszív és primitív embereket szül.
*Arra meg gondolni sem akar, hogy verekednie keljen. Az ő fegyvere a tőr. A fegyvereire már úgy tekint, mint egy testrészre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394